Nemzeti Ujság, 1936. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1936-01-26 / 21. szám

Vasárnap, 1936 január 26. NEMZETI ÚJSÁG K­étszázny­olcvanezer pengőbe kerül a gellérthegyi szabad­színpad Kaffka Péter térvé alapján hamarosan ekészül Budapest új látványossága A gellérthegyi szabadtéri színpad terve már régen foglalkoztatta a mértékadó tényezőket. Most végre elérkezett az ügy a megvalósulás stádiumába. A Köz­munkatanács keddi ülésén adja a bele­egyezését a nagyvonalú tervhez. Wolff Károly a költségvetési tárgyalások so­rán is sürgette a szabadtéri színpad megvalósítását és ez most be is követ­kezik. Megalakult a Budapesti Szabadtéri Színpad Barátainak Egyesülete, amely­nek élén Tormay Géza államtitkár, az Idegenforgalmi Hivatal elnöke áll, társ­elnökök Márkus László, az Operaház és Németh Antal, a Nemzeti Színház igaz­gatója. Az állandó szabadtéri színpadot a Gellérthegy oldalában építik fel. Kaffka Péter főmérnök, a Közmunka­­tanács főmérnöke kapott megbízást a terv végleges kidolgozására. Kaffka Pé­ter most készült el munkájával és a Közmunkatanács keddi ülésén terjesztik elő a terveket az építési engedély meg­adása ügyében. A terv szerint a szabad­téri színpad költségei 280.000 pengőt tesz­nek fel. Ebből 200.000 pengőbe kerül a legmodernebb technikával felépített szín­ház, amely nappal a föld alá sülyeszt­­hető és így nem zavarná a Gellérthegy természeti szépségét. A nézőtér amphi­­theatrum-szerűen veszi körül a színpa­dot. A költségeket előreláthatóan telje­sen a főváros fedezi, minthogy a nagy idegenforgalmi és művészi érdekre való tekintettel a magántőkét ki akarják szap­­csolni a terv megvalósításából. Vasárnap január 26. 9.30: Hírek. — 10—11.10: Egyházi ének és szentbeszéd a belvárosi főplébániatemplo­m­­­ból. A szentbeszédet mise közben, evangélium után P. Radalik Bertalan szentdomonkosrendi tartomány­főnök mondja. Énekel a templom énekkara. Harmat .Artúr vezetésével. — 1915 —12.15: Evangélikus istentisztelet a Deák-téri templomból. Prédikál dr. Ra­ff­a­y Sándor püs­pök. Énekel a Luttioránia-vegyeskar Kapi K­ralik Jenő vezényletével. — 12.20: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. — 12­ 30: Budapesti Hangverseny Zenekar. Vezényel Váczy Viktor. — 14: Hanglemezek. — 15: „Időszerű gazdasági tanácsadó“. Székács Ele­mér gazdasági főtanácsos előadása. (A föld­­mivelésü­gyi minisztérium rádióelőadássoro­zata.) — 15.50: Csorba Dezső és cigányzene­kara. — 16.30: „A szülők és a félévi értesítő“. Dr. Bognár Cecil egyetemi c. rk. tanár elő­adása. (Közművelődési előadássorozat.) — 17: Budapesti Koncert Szalonzenekar. — 18: A magyar válogatott és a Lawn Tennis Club Praha jégkorongmérkőzés közvetítése a vá­rosligeti műjégpályáról. Beszélő Pluhár Ist­ván. (Viaszlemezfelvétel.) — 18.30: Állástalan Zenészek Szimfonikus Zenekara. Vezényel Melles Béla. — 19.30: Sportered­mények. — 19.45: Szinműelőadás a stúdióban. „Verő­fényen“. Színmű 3 felvonásban. Irta Krog Helga. Fordította G. Beke Margit. Rendező Odry Árpád. — 21.35: Hirek, sport-, ügető-és sakk versenyeredmények. — 21.50: Fehér Ilonka hegedül, Némethy Ella énekel zon­­gorakísérettel. — 23: Közvetítés egy kávéház­ból. Farkas Jenő és cigányzenekara muzsi­kál. — 00.05: Hírek. — Budapest II. 15—15.45: Hanglemezek. — 16.35—17: Csorba Dezső és cigányzenekara. — 18.05—18.30: Budapesti Koncert Szalonzenekar. — 19—19 25: „Államok születése és halála“. Dr. Moravek Endre elő­adása. — 20—21.20: Beszkárt-zenekar. Vezé­nyel Müller Károly. — 21.59—­23: Táncleme­zek. — Telefonhírmondó: 9.30—15: Azonos a Budapest I. műsorával. — 15—15.45: Azonos a Budapest II. műsorával. — Utána: Azonos a Budapest I műsorával. Hétfő január 27. 6.45: Torna. Utána: Hanglemezeik. — 10: Hírek. — 10.20: „Háztartási balesetek.“ Irta: dr. Menyhárd Irén. (Felolvasás.) — 10.45: „Öreg ember nem vén ember.“ Irta Gyen­es Rózsa. (Felolvasás.) — 1110: Nemzetközi víz­­jelző szolgálat. — 12: Déli harangiszó az Egye­temi templomból. Időjárásjelentés. — 12.05: Horváth László gordonkázik (zongorakiséret­­tel). — 12.40: Híre­k. — 13—14.30: Rendőrzene­­kar. Vezényel Szőllőssy Ferenc. — Közben kb. 13.20: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. — 14.40: Hírek, élelmiszer­árak, piaci árak, árfolyamhírek. — 16.10: A rádió diákféi órája. „Bonfini“, Sakrmay—Kal­i­lóé Margit előadása. — 16.45: Pontos időjel­zés, idő­jár­á­s j­el­entés, hírek. — 17: Radics Jóska Lajos és cigányzenekara. — 18.20: „A montecarloi csiillagtúra résztvevőd Budapes­ten“. Közvetítés a Királyi Magyar Automobil Club ellenőrző állomásáról. Beszélő Pluhár Ist­ván. (Viaszlm­ezfel­vétel.) —18.50: Hanglemezek 19.30: A Filharmóniai Társaság hangverse­nyének ismertetése. — 19.40: A Filharmóniai Társaság hangversenyének közvetítése az Operaházból. Vezényel dr. Dohnánnyi Ernő. Közreműködik Ney EULy (zongora). — Szünet- OLASZ KIÁLLÍTÁS A MŰCSARNOKBAN Az olasz művészet kétféle jogon is igényt tarthat arra, hogy seregszemléjét a világ figyelemmel kísérje. A XIX. és XX. század határmesgyéjén, helyesebben a háborút megelőző években a francia „vadak“ és kubisták mellett az olasz fu­turizmus ostromolta meg először az el­aggott művészetek végvárait, legelőször keltett olyan szellemi vihart, amely megrázta az akadémizmus leghatalma­sabb tölgyeit is. De amíg a francia mű­vészeti forradalom megmaradt a festé­szet és szobrászat keretei között, addig a futurizmus elöntötte a szellemi élet minden területét és művészetszemlélet­­ből világszemléletté növekedett. Volt más ellentét is a két nagy latin nép szellemi mozgalma között; többek kö­zött az, hogy a francia természeténél fogva hűvösebb és intellektuálisabb, a futurizmus szenvedélyesebb és dinami­kusabb volt. Jelszava — természetesen csak elméletben — „lerombolni a múzeu­mokat, megszabadulni a hagyományok kötöttségeitől és a jelent inkább a jövő­vel, mint a múlttal kapcsolni össze". Ebben a „Sturm und Drang“-szerű szel­lemi földrengésben Itália hanyatlóban lévő művészete úgy omlott össze, hogy szinte egész tegnapi és tegnapelőtti mű­vészetét maga alá temette. Az új irány mielőtt kialakulhatott volna, a háború kitörésével megtorpant, a háború után pedig beleolvadt abba az általános nem­zeti újjáéledésbe, abba az érzelmi és szellemi közösségbe, amelynek jegyében Itália a világ népeinek élére szökött. Egészség, fiatalság, cselekvő erő és egy­ség jellemezte Mussolini ús Olaszorszá­­got és ezek a szelek járták át a művésze­tek berkeit is. Újítani, de úgy, hogy az újítás felszívja magába a latin szellem életigenlő optimizmusát, a nagy korsza­kok szellemi erejét, a nemzeti élet ősi tisztaságát, öntudatát és erkölcsét. Az új fordulat azonban nem jelentett reak­ciót. Minden érték megmaradt, amit a háború előtti szellemi forradalom kiter­melt, de anarchisztikus állapotából fe­gyelemmé rendeződött. Minden tiszta és világos cél felé tört és a művészet a nagy hagyományokhoz méltó formanyelvet kapott. •­­ Ez a második lelki forradalom már nem kényszerült perifériákra, maga a hatalom állt mellé és nem úgy fogadta, mint művészi bolondgombát, hanem mint a fasiszta gondolat művészeti kifejezését. Ez volt az a második fegyvertény, amely­­lyel Olaszország a renaissance és barokk nagy korszakait követő pangás és a mo­dern forradalom után ismét irányító szerepet kapott Európa művészeti szem­léletének kialakításában. A versenytárs ismét, vagy még mindig Franciaország, helyesebben Páris volt. A novocanto-nak nevezett olasz irány harcba bocsátkozott az „Ecole de Paris“ megfellebbezhetetlen­nek tekintett stílusával. Ez a harc még ma is folyik, de éppen az­ a kiállítás, amely most mutatja be a Műcsarnokban az olasz művészetnek ötvenéves kereszt­­metszetét, amellett tanúskodik, hogy ezt a művészetet többé nem lehet kirekesz­­teni az európai művészetek fejlődésének útjából, az Ecole de Paris többé nem megfellebbezhetetlen fórum, Olaszország ismét jogot formálhat irányító szerepére, fiatalságának, meggyőződésének és év­századokba visszanyúló művészeti kultú­rájának egész lendületével kiáltja oda a világnak: Presente! A ma megnyílt Modern Olasz Művé­szeti Kiállítás közel kétszáz művész több mint hatszáz művét vonultatja fel a magyar közönség elé. Ez a kiállítási anyag nagyobb és teljesebb, mint például a legutóbbi párisi olasz kiállítás ée na­gyobb, mint bármelyik korábbi olasz ki­állítás volt Már ebben a tényben magá­ban is fel kell fedezni a barátságnak és a megbecsülésnek rendkívüli mértékét De a külső körülmények és az, hogy a bemutatott anyag nemcsak számra, de érték szerint is lenyűgöző, azt bizonyítja, hogy az olasz művészetpolitika intézői kivételes jelentőséget tulajdonítottak a budapesti felvonulásnak. „Magyarország és Itália művészeti té­ren ma oly közel áll egymáshoz, mint talán egyik nemzet sem, mert mind a ketten visszanyerték nemzeti látásuk sa­játos jellegét és azt minden esztétikai divat fölé helyezték“ — mondja Antonio Maradii képviselő, a fasiszta művész­szervezetek vezetője, a jelen kiállítás olasz megbízottja. Ez a kiállítás tehát nemcsak művészeti esemény, hanem két nehéz időket élő nép újabb baráti kézfogása. Aki megnézi ezt a kiállítást — és mindenkinek meg kell néznie —, nem tud szabadulni az olasz szellem ragyogó bűvköréből, de attól a gondolattól sem, hogy a két nemzet szo­ros barátságát nemcsak reális érdekek, nemcsak a történelem vagy a véletlenek vak akarata fűzi szorosra, hanem a két nép mélyről táplálkozó rokonszenve és vonzalma is. Addig is, amíg legközelebbi számunk­ban visszatérhetünk a gazdag kiállítás részletes kritikai méltatására, meg kell hajtanunk az elismerés lobogóját dr. Gerevich Tibor, a kiállítás magyar kor­mánybiztosa és rendezője előtt. m. v. ben kb. 20.40: Hírek. — A hangverseny után kb. 21.50: Híreik, időjárás jelen­tős. — 22.05: Közvetítés egy kávéházból. Az Erőss—So­­vinszki-szalonzenekar műsora Sebő Miklós énekszámaival. — 23: Dr. Ottlik György an­­gol nyelvű előadása: The Rereavement of the British Nation“. (A brit nemzet gyásza). — 23.20: Közvetítés egy kávéházból. Lakatos Misi és Lakatos Tóni cigányzenekara mu­zsikál. — 20.05: Hírek. — Budapest II. 18.50 —19.20: Német nyelvoktatás. (Dr. Szentgyör­­gyi Ede). — 19.35—20.15: Hanglemezek. — 20.20—20.45: „Jellem és kisszakasz“. Feleld László csevegése. Felolvassa Feleki Klára.) — 20.50—21.25: Pusztay Sándor énekel (zon­­gorakisérettel). — Telefon Hírmondó: 6.45— 11­.5: Azonos Budapest I. műsorával. — 11.20 —11.50: A Telefon Hírmondó külön műsora. (Hanglemezek.) — 12—15.20: Azonos Budapest I. műsorával. 15.20—15.50: A Tele­fon Hírmondó külön műsora. (Hanglemezek.) — Utána: Azo­nos Budapest­­ műsorával. — A Méltóságos asszony 50-ik ünnepi elő­adása az Andrássy­ úti Színházban. Soroza­tos táblás házak mellett hétfőn, január 27-én éri meg az utolsó évek kétségtelenül legsike­rültebb, legmulatságosabb vígjátéka a „Méltó­ságo­« asszony“ 50-ik ünnepi előadását. A fő­szerepeket a jubiláris előadáson is Turay Ida, Rózsahegyi, Rátkai, Belly, Boross, Kováts Terni, Sennyei Vera, Pether, Gonda, Jdray Jutka és Fehér Lili játsszák. Vasárnap dél­után is a „Méltóságos asszony“ kerül színre, olcsó helyárakkal. VI. FILHIRMÓHIR HÉTFŐN OPERJ FÉL 8. vez.: DOHNÁNYI, ISzr.: NEY­EIJ­Y Műsoron: Siklós új műve, Brahms B-dúr zongoraverseny. Liszt Dante-szimfónia. Köz­reműködik a Székesfővárosi Énekkar női kara. Karigazgató: Karvaly Viktor. Jegyeik Operánál és Koncertnél. HA­NGVERSENYNAPT­Á­R Vasárnap: VI. filharmóniai főpróba, délelőtt egynegyed 12, Z. (Koncert). — Hétfő: VI. Filhar­móniai hangverseny, fél 8. Operaház (Koncert). — Mozart-emlékest, háromn­egyed 9 (Lipótvárosi Pol­gári Kaszinó). — Eadrik Ant, jubileumi estje, fél 9, Z. (Rózsavölgyi). — Szerda: Elli Ney zon­goraestje, 8, Z. (Koncert). — Csütörtök: A Szim­fonikus­ Zenekaar hangversenye, fél 8. Budai Vi­gadó (Koncert). — Steiner Ferenc kamaraénekes dal cetje, fél 9, Z. (Koncert). — Pántok: Tarka, est, 8, Z. (Szász). — Josef Wagner zongoraestje, fél 8, Z. (Szász). — Gervay Erzsi rádióhangversenye. Régi olasz szerzők áriáit, Schubert szerzeményeket, Molnár, Lányi és Schack Manka dalait éne­kelte a rádióban szombaton délben S. Gervay Erzsi, a kiváló énekművésznő. Magas ének­­kultúrája, finom stíluskészsége mély hatást keltett és a rádió hallgatóinak nagy táborá­ban bizonyára örömmel üdvözölték a kiváló énekművésznőt újból a mikrofon előtt. A zon­­gorakíséretet Polgár Tibor látta el pompás alkalmazkodással. — A Babkó Gyermekszínpad keres tehetsé­ges, ügyes úri gyerekeket. Felvétel: min­dennap délután fél 5 és 6 óra­ között H., Bem József­ utca 2., L 3. — Bemutató a Komédia Orfeumban. Halló, Tel-Avivj­a címe annak a zenés, tán­cos bohózat-revünek, amely a Komédia új mű­során szerepel. A középpontban a „Hadgya­korlat Tel-Avivban“ című kis egyfelvonásos áll, amely már ismert kabarétémát elevenít fel, de ebben a Tel-Aviv-i környezetben az eredetinél több sikerrel. A kizárólag nevelte­tésre beállított műsor, hellyel-közzel nívósabb is az előzőknél s az egyes számok beállításán lát­szik az igyekezet, amely némiképpen tompí­tani akarja az ezen színpadnál már szokásos ízléstelen kilengéseket. Az együttesben Solti, Roti, Sziklai, Radó, Kerékgyártó Olga, Ke­mény OH, Sárosi és Misoga jeleskedtek. — Minden jegy elkelt a Vígszínház mai gyermekelőadására! Ma délelőtt tartja Loh­nen bácsi gyermekszínháza Majd a Zsuzsi című gyermekoperettjének premierjét. Erre az előadásra minden jegy elkelt. Az előadást jövő vasárnap megismétlik. — Budai művészek szerzői estje. A II. kerületi Egyesült Polgári Társaskör művész­csoportja, 27-én, hétfőn este nyolc órakor a III. kerületi Korona­vigadó különtermében zártkörű magyar estet rendez. A műsoron a magyar dalirodalom régi és legújabb művei szerepelnek. Koncz Dezső, K. Vottsky Alice, Kárpáth Zoltán, Rózsa Miklós és mások dalait mutatja be, Népessy Lucia operaénekesnő, K. Votisky Alice dalénekesnő és Bardócz Dénes kamaraénekes. A szerzői estet szavalatok, zeneszámok, Csernyi József gitárművész és Laich Péter tilinkóművész előadása egészíti ki. A magyar­ dalest Iránt máris nagy az ér­deklődte. 27 BELVÁROSI SZÍNHÁZ­­ Szombaton, február 1-én először G. B. SHAW remekműve: SZENT JOHAHHA Fordította: Hevesi Sándor. Rendező: Bárdos Artur. Főszereplők: BULLA E L M A PAGER MIHALYFI NAGY GYÖRGY TORONYI BORAY BALÓ FENYŐ BASTHY BARÓTHY Z. MOLNÁR HOYKÓ GARDAY DAVID ILOSVAY BÚB­INTI MÉSZÖLY BENKÓ GONDA Díszlettervező: Gara Zoltán. A bemutatóig esténként, azontúl a „Szent Johannáival váltakozva, péntek, január 31-én 1OO-adszor URN­ÁNY sízuíszázalékok . A tegnap megnyílt kispesti színházat Virágh Pál, a fiatal építésznemzedék egyik legtehetségesebb tagja építette. A színház épülete egyúttal mozi is. Virágh Pál ezt a kettős feladatot igen ügyesen oldotta meg. A színház belseje megfelel a modern színpadtechnika minden köve­telményének, külseje pedig az új építő­­stílus igen sikerült alkotása. — Honthy Hanna szombaton este szerző­dést írt alá, amely egy időre a Vígszín­házhoz fűzi. A primadonna már hétfőn megkezdi a próbákat a Vígszínházban az örök keringő című amerikai újdonság­ban, amelynek február 2-án lesz a bemu­tatója. Németh Antal megérkezett Berlinbe Németh Antal, a Nemzeti Színház igaz­gatója, szombaton Berlinbe érkezett Uta­zásának céélja, hogy megismerkedjék német színházi körökkel, előadásokat néz­zen végig az egyes német állami szín­házakban és főképen, hogy megtekintse Hans Jost ,a T­homas Paine“ című darab­jának színrehozatalát Ezt a darabot Fiala Ferenc ültette át magyar nyelvre és márciusban akarják a budapesti Nem­zeti Színházban előadni. Németh igazgató berlini látogatása alatt megnézi Hamletet is és érintkezésbe lép Gründgens interfo­dánssal és a birodalmi színházi kamara elnökével. — Royal Színház: A dajka. Az ember sósa tudja, mi mire jó. Ki hitte volna például, hogy az annyi port felvert Kenyeres-Kauf­­mann história ilyen rövid időn belül máris megtermékenyíti az „irodalmat“. Az orfeum­ból úgy látszik Budapest második rituális színházává vedlett Royal Színház mutatta be ezt a színpadi változatot. A kis orosz vidéki városkában — mint az a régi receptekben áll — katonaság jelenik meg és a fess kozáktiszt meg a zsidólány egymásba szeret. Súlyos szé­gyen, amiért a törvények értelmében a hit­községből való kiközösítés jár. A leány bol­dogtalan édesapja messze más vidékre viszi törvénytelen unokáját, ahol egy gyermektelen házaspár örökbe fogadja. A gyerek itt nő fel és melléje — minő csodás véletlen — a tulaj­don édesanyját veszik fel dajkának. Később a nevelőszülők meghalnak, a gyerek egy rabbi házába kerül, ott nő fel, mint a rabbi legte­hetségesebb utóda és később leányának is bol­dog vőlegénye. Már éppen megválasztanák új rabbinak, mikor az ellenpárt intrikálni kezd, és bizonyos törvénytelen származást emleget. A dolog az árvaszéki elnök elé kerül, aki — a csodák csodája — éppen a fia édesapja. Az árvaszéken megtörténik a drámai összetalál­kozás anya és apa, gyermek és szülő között, az elnök azonban a „dajka“ kérésére nem fedi fel magát és a fiatal Erzielt megválasztják rabbinak. Édesanyja, a hányatott életű An­­yusa, azonban nem tudja elviselni a nagy megrázkódtatást és meghal. Az utolsó jele­netre van felépítve a darab és az érdeklődést itt-ott egészen eredményesen sikerül lekötnie. Az irodalomhoz, még inkább a drámához persze édes kevés köze a dolognak, dehát any­­nyi baj legyen. Demjén Miklós és Vándor Imre írták különben. A címszerepet R. Molnár Aranka alakította finoman. Mellette a népes együttesből Majláth Aranka, Haraszti Miki, Fehér Gyula, Havas József, Fábry József és Keleti László emelhetők ki. Kabinetalakítást nyújtott Ormos Béla. A rendezés Tarján György munkája, a hangulatos kísérőzenét Flamm Andor állította össze, a díszleteket Ütő Endre tervezte. (bg.) — A dán kiállítás díjai. A díjkiosztó bizott­ság a Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület heyiségeiben megrendezet dán hivatalos kiál­lításon a következő műveknek ítélte oda a díjakat: Rathsack: Térdeplő asszony (műkő) álla­mi aranyérem, I­ver­um: Krisztus a Ge­­nea Mereti tavon (olajfestmény) állami ezüst­érem, Söndergaard: Ülő leány (bronz) állami bronzérem. A székesfővárosi ezüstérmet Utson: Kígyóölő­ je (bronz) nyerte, míg a két bronz­érmet Eichhoff Vetkőző nő­ je (bronz) és Jacokbsen: Falu Bretagneban című olajfest­ménye nyerte el. A nagysikerű dán kiállítás már csak vasárnap, 26-án este öt óráig tekint­hető meg, mivel február elején Varsóban a budapesti anyag bemutatásával nyílik meg a■ dán káálitéa.

Next