Nemzeti Ujság, 1936. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1936-02-01 / 26. szám

2 Játsszta­m a legriövidebb idő alatt TÖKÉLETESEN MEGTANUL NÉMETÜL a most megjelent TANULJUNK KÖNNYEN, GYORSAN NÉMETÜL A NÉMET NYELV ALAPOS ELSAJÁTÍTÁ­SÁNAK KÖNNYŰ ÉS GYORS MÓDSZERE MINDENKI SZÁMARA című gyakorlati nyelvkönyvből Írta: D­r. Ernst Hid­er a Pázmány Péter Tud. Egyetem mb. előadója, a b. Eötvös Coll. tanára A kiváló szerző sok íves tanítási gyakorlat gazdag tapasztalatai alapján írta meg fenti újszerű művét, — melyből valóban min­denki, — játszva és a legrövidebb idő alatt sajátíthatja el legtökéletesebben a német nyelvet. Jó német nyelv ismerete ma már létérdek és a dolgozó ember számára az ' elengedhetetlenül 'szükséges második anya­nyelvi 33. oldal, ára csak 6.a pengő. Kiadóhivatalunkban kapható. ből lemondással, céltudatossággal, aka­raterővel félre ne lehetne tenni. Álta­lánossá tette az igazi és helyes takaré­kosság gondolatát s ezzel nemcsak­­ anyagi támaszt adott a millióknak, hanem lelkileg is hozzásegítette őket ahhoz, hogy szorosabban fonódjanak a n­emzet testéhez és könnyebben visel­jék a megpróbáltatásokat. Szociális pénzintézet lett minden jelszó, propa­ganda és melldöngetés nélkül. De al­kalmazkodott az idők változásához s különösen az utolsó tiz évben egyre nagyobb tömegeket vont az érdek­körébe, egyre több módon igyekezett az elhagyottak és védtelenek segítsé­gére lenni. Ezt a célt szolgálta például a zálogházak átvétele. Amikor a zálog­ház az elszegényedett középosztálynak és a munkátlanságra kényszerült­ mun­kásságnak egyik legfontosabb kölcsön­­intézete lett, a Postatakarékpénztár gon­doskodott arról, hogy lelkiismeretlen emberek ki ne uzsorázzák a rászoruló­kat és el ne herdálják a kis vagyonok utolsó maradékát. Mint pénzintézet mindig büszke lehet a csekkel való fizetésnek bevezetésére, amellyel a pénz kímélésének új és népszerű módját honosította meg és arra a szerepére, amelyet az állam pénzügyi életében betölt. A.Postiateka,­. réle ma­gá­rál­lam legjobb és legelcgóbb bárkája, állteiyhek a szolgálatait “nehéz időkben igen gyakran vették igénybe és mindig pontos kiszolgálást, megbíz­ható, jó munkát kaptak. Nem kenyerünk a dicséret és a lel­­kendezés, de el kell ismernünk azokat az érdemeket, amelyeket az ötvenéves Postatakarékpénztár vezetősége, külö­nösen az utolsó tíz évben — a magyar gazdasági élet talán legnehezebb tíz évében — szerzett. A csődök, leépítések, pénzügyi zavarok, akadozások és tönk­­remenések szomorú korszakában a Postatakarékpénztár fejlődött, erősö­dött és sohasem tévesztette szem elől azt a célt, amelynek szolgálatára ren­deltetett: a takarékosság szellemének ápolását és a tömegek gazdasági és pénzügyi szolgálatát. Intézmény volt, amelyet mindenki igénybe vett s amely ellen nem panaszkodott soha senki. Ez a csendes, halk, a tömegek szívéből jövő elismerés legyen a legnagyobb érdemrend az ötvenéves Postatakarék­pénztár mellén. INGOVÁNYBA HAJTOTT és ökreivel egy­ütt elmerült egy imolai gazda Miskolc, január 31. Szokatlan halálos szerencsétlenség tör­tént a trianoni határon lévő Imola köz­ség határában. A csütörtökről péntekre hajló éjszakán Lenkei Lajos Ötvenkét­­év­es imolai gazda ökrösszekerével Agg­telekről hazafelé haladt. A sötétségben Ragály és Imola között beletévedt a Szuha- patakba, amely az Aggteleki cseppkőbarlang vizéből képződik. A patak az utóbbi idők esőzései követ­keztében annyira megáradt, hogy el­öntötte a közelben lévő földeket és az utat is. így történt, hogy a gazda a sö­tétben az utat nem látta és belehajtott az­ ott lévő hatalmas kiterjedésű Ingo­ványba. Az ingoványos terület most va­lóságos tengert alkot, amely többszáz holdnyi területen ömlik szét. Lenkei, amikor észrevette, hogy ökrei sülyedni kezdenek az ingoványban, két­ségbeesetten próbálta visszahajtani az állatokat, azonban azok elsülyedtek és utánuk sülyedt a szekér is. A szerencsét­len gazda mindent megpróbált, hogy a mély ingoványból kievickéljen, de min­den igyekezete hiábavaló volt, mert ő is elsülyedt az ingoványban és ott lelte ha­lálát. NEMZETI ÚJSÁG Szombat, 1936 február 1. (Folytatás az első oldalról) tette, hogy a kommunisták most első­idben szavaznak egy polgári kormány mellett, jóllehet, a miniszterelnök a múltban a kommunizmus ellen irányuló híres kijelentését tette és jóllehet a kor­mányban nemkívánatos miniszterek is helyet foglalnak. Végü­­l a képviselőház negyed tíz után 361 szavazattal 165 ellen bizalmat szavazott a kormánynak. Eszerint a Sarraut-kormány többsége 196 fő. Mintegy 100 szocialista szavazott a kormányra s ez az eredmény arra mu­tat, hogy a középső csoportok körében, sőt valószínűleg a jobboldali radikáli­soknál is, többen tartózkodtak a szava­zástól, mint várták. Szivszélhű­désben m­eghalt Kondylisz, a görög királypárt vezére Athén, január 31. Kondylisz tábornok a görög royalista párt vezére pénteken délelőtt szivszél­­hűdésben meghalt. A tábornok halála rendkívül nagy vesztesége a görög király­pártnak, amely a belpolitika nehézségei miatt súlyos kérdések megoldása előtt áll s nélkülözni lesz kénytelen a tábornok erélyét. Kondylisz az új monarchia megteremtője volt Athén, január 31. Kondyliszt abban a pillanatban érte szívszélhüdés, amikor éppen Merkurisz képviselővel beszélgetett. Azonnal or­vost hívtak, de az már nem tudott segí­teni. A király részvéttáviratot intézett Kon­­dylisz családjához. Mint ismeretes, Kondylisz nevéhez fű­ződik a görög monarchia visszaállítása s ő volt a miniszterelnöke annak a kor­mánynak, amely a múlt év novemberé­ben átvette a Caidarisz-kormánytól az államügyek intézését, hogy azután ki­kiáltsa a görög királyság visszaállítását, mielőtt még a népszavazás megtörtént volna. A királyság kikiáltásától György király hazatéréséig Kondylisz tábornok a kormányzói címet viselte és teljhata­lommal gyakorolta a lemondásra kény­­szerített Zaimisz köztársasági elnök he­gei ^ tíijh $&»*!* lyett a legfőbb állami hatalmat. Kondylisz már hosszabb idő óta bete­geskedett s régi asztmája állandóan kí­nozta. Pénteken délelőtt hirtelen rohama támadt s délelőtt tizenegy órakor sziv­szélhüdés érte. Halálának hire futótűz­ként terjedt el az egész országban és mindenütt nagy megdöbbenést keltett. Kondylisz holttestét tábornoki dísz­­egyenruhába öltöztették és ágyába fek­tették. A délután folyamán egymásután érkeztek a részvétlátogatók s maga György király is elküldte szárnysegédét, hogy részvétét fejezze ki a tábornok két nővérének. A holttestet szombaton reg­gel az athéni székesegyházba ravataloz­zák fel. A temetés vasárnap délután lesz. Demerdzisz miniszterelnök hétfőn az egyik athéni klinikán könnyebb műtét­nek veti alá magát. A műtétet a minisz­terelnök bal szemén végzik. Kánya Kálmán hosszú kihallgatása VIII. Edwardnál A külügyminiszter fontos tanácskozásai Londonban London, január 31. Az összes angol lapok a legfontosabb események között emelik ki, hogy VIII. Edwa­rd király tegnap hosszú magán­kihallgatáson fogadta Kánya Kálmán külügyminisztert. Kánya külügyminisz­ter csütörtökre tervezett hazautazása fontos tanácskozások miatt tolódott el. Viktória mauzóleumába viszek át V. György koporsóját London, január 31. V. György király holtteste csak körül­belül 8—10 napig marad a wind­sori Szent György-kápolna kriptájában a többi han­noveri királyok tetemei között. György király életében többször kijelentette, hogy nem kiván a királyi kriptában pihenni, hanem nagyanyja és nagyapja, Viktória királyné és Albert herceg mauzóleumá­ban, amely a windsori park egy csodaszép helyén áll gyönyörű fák között. A nagy temetés utóhullámai még mindig érez­hetők. Rendkívüli nehézségeket okozott a katonai hatóságoknak a temetésre Lon­donba rendelt katonai és tengerészeti csa­patoknak elszállásolása a város belterü­letén. A kérdést úgy oldották meg, hogy nagy kiállítási csarnokokban, az Olym­­piában és a Kristálypalotában állították fel a tábori ágyak ezreit a katonák és tengerészek számára. A királyi temetés lefolyásának rádió­­közvetítése volt eddig a legnagyobb tel­jesítménye a modern­ technika vívmá­nyának. Több mint 56 millió előfizető hall­gathatta a közvetítést, amely hat nyelven történt: angolul­, franciául, hollandul, németül, spanyolul, sőt japánul is. A le­adást rendkívül bonyolult kapcsoló munka előzte meg, amelyet maga az angol rádió vezérigazgatója, Sir John Reith irányí­tott. Az európai országokba a közvetítés kábel vezet­éken jutott el, amelyet a lon­doni központi postahivatal kapcsolt, míg a tengerentúlra a rugbyi drótnélküli le­adóállomás végezte a közvetítést. ­-----1—ni— HAMISTANUZÁSÉRT súlyos börtönre ítéltek k­ét ügyvédet Szekszárd, január 31. A pécsi királyi járásbíróságon még 1934 február 13-án megtartott egyik polgári pernek főtárgyalásán dr. Sü­megi Mihály akkor pécsi, most házai és dr. Mátyás József pécsi ügyvédek, mint tanuk meg nem történt nyilatkozatot tulajdonítottak a felperesnek, holott a felperes az ügyvédek által jelzett idő­ben nem is tartózkodott Pécs városában. Ebből az ügyből azután hamis tanúzási per keletkezett, a Sümegi és Mátyás ügyvédek mint vádlottak kerültek a törvényszék elé. A hamis tanúzással vádolt ügyvédek elfogultsági kifogást jelentettek be a (fotót­ is )Staudeu &zak Cudet: VI.,­­Jáczi-U' 70 pécsi királyi törvényszék ellen, mire a királyi kúria a bűnügy letárgyalására a szekszárdi királyi törvényszéket je­lölte ki, amelynek dr. Wandl­ tanácsa pénteken tárgyalta az ügyet. A vádbeszéd elhangzása után védőbe­szédeiket maguk a vádlott ügyvédek mondották el. A bíróság ezután hosszas tanácskozásra vonult vissza, majd az esti órákban dr. Wandl tanácselnök ki­hirdette a törvényszék ítéletét. A királyi törvényszék bűnösnek mon­dotta ki dr. Sümegi Mihály és dr. Má­tyás József ügyvédeket harnis tanúzás bűntettében és ezért Sümegit egyévi, Mátyást pedig félévi börtönbüntetéssel sújtotta. A két ügyvéd semmiségi pa­naszt, illetve fellebbezést jelentett be a királyi táblához bűnösségük megállapí­tása miatt, az ügyész viszont példa sta­tuál­ása végett jelentett be fellebbezést. MAGYAR-CSEH politikai párbaj a brüsszeli Residence Palace-ban Bruxelles, január 31. Magyarországról igen érdekes előadás hangzott e­l a brüsszeli Residence Palace­­ban, ahol az úgynevezett „Nemzetközi Szalon“, a belga és külföldi barátság ápolására alakult kör rendezett vitaes­télyt. Ez az előadóest folytatása volt egy másik vitaestnek, amelyet a brüsszeli cseh követség egyik tagja tartott ugyanezen a helyen és amelynek keretében a duna­­völgyi problémák tárgyalásakor édes támadást intézett Magyarország ellen. Homonnay László a Nemzetközi Szalon felkérésére a Residence Palace-ban majd­nem másfél óráig tartó francianyelvű szabadelőadást tartott. Az előadás kere­tében ismertette a magyar történelmet, valamint Magyarország mai helyzetét. A több mint száz főnyi előkelő közönség körében helyet foglaltak gróf Wora­­cziczky Elemér belgiumi magyar ügy­vivő, gróf Perowsky volt oslói orosz cári követ, Török Kornél főkonzul, Tahy László antwerpeni konzul, Geng Péter követségi igazgató és több újságíró. Homonnay László először nagy vona­lakban ismertette a magyar történelmet, Magyarország középkori kultúrtörekvé­­seit, az ezeréves magyar alkotmányt és a Szent Korona tanát. Ezután Ausztria és Magyarország viszonyát vázolta, végül pedig a háborús felelősségről beszélt. A trianoni békét a kisebbségek állítólagos elnyomása és a kisantant érdekeinek szempontjából világította meg. Az egyes kérdések tárgyalásánál nagy vita kelet­kezett Milos Sliva cseh újságíróval, aki kétségbe vonta, hogy három milliónyi ma­gyar kisebbség él még a magyar határo­kon túl. Homonnay Llászló nagy sikerrel védte meg álláspontját és az utódálla­mok népszámlálási adataival igazolta ál­lításait. Homonnay Lászlónak az a meg­állapítása, hogy a cseh hivatalos körök­nek a háborús felelősségre vonatkozó vádjai nem is annyira történelmi ismere­tek hiányát, mint inkább a Magyaror­szággal szembeni elfogultságot mutatták, mikor 1917-ben azt a vádat szegezték Ma­gyarország ellen, hogy a világháború fel­idézésében Tisza és a magyar nemesség volt a hibás,­­ nagy vitatkozást keltett. Sliva megkérdezte, hol hangzott el ilyen kijelentés, mire Homonnay László azon­nal bemutatta Benesnek ,.T­erraisez l'Autriche-Hongrie“ című művét és eb­ből bizonyította állításainak valódiságát. Homonnay alapos adatokkal támasztotta alá minden kijelentését és kivétel nélkül megcáfolta Siiva magyarellenes vádjait. A hallgatóság körében úgy az előadó avatott francia nyelvkészsége, mint a magyar álláspontot védelmező kiváló fel­­készültsége nagy tetszést aratott.

Next