Nemzeti Ujság, 1936. június (18. évfolyam, 126-147. szám)
1936-06-09 / 131. szám
_ _____________________________________________________________NFM/FTI ÚJSÁG HAIDEKKER-BOLT most az csak Operánál !S ANDRASSY-ÚT 21. A meglepetés egészen más irányból jön. Keserű és megdöbbentő, hogy ennek a nyomornak az intézményes enyhítése, megszüntetése érdekében vajmi keveset, jóformán semmit sem tesznek. A tünetk elkendőzésében sokszor látjuk az erős kezet és a gyors intézkedést. Börtönbe visznek izgatókat, vagy álmodókat, pontos jelentéseket készítenek egyes vidékek politikai hangulatáról, nekifeküsznek a politikai propagandának, de a baj gyökeréhez, a szociális elhanyagoltsághoz, a minden izgatást könnyen befogadó nélkülözéshez nem mernek, vagy nem tudnak energikusan hozzányúlni. Inkább tudomásul veszik, hogy van. A képviselők szinte természetesnek találják, hogy választójuk, akinek valami kérni, vagy elintézni valója van, gyalog jöjjön el hozzájuk a kerületből. Eleinte talán adnak neki útiköltséget, hogy vasúton menjen vissza, később aztán rájönnek arra, hogy nem győznék a sok utaztatást, másrészt a vonatra adott pénzt rendszerint nem az útra, hanem ennivalóra költik, a tisztelt választópolgárok. Mindezt szépen elmondják a folyosón, de mélyen hallgatnak róla odabenn a teremben, vagy átengedik az ilyen kérdések megvitatását azoknak, akik ezzel nem a nyomorgókon, hanem a nyomorúság kihasználásával önmagukon akarnak segíteni. Több bátorságot, több őszinteséget, több nyíltságot ennek a mindenekfölött és mindenekelőtt való problémának a megoldásához! Vétkezik az, aki elbarikádozza magát egyhelyben topogásában, tehetetlenségének a sáncai közé és nem vesz tudomást arról, hogy körülötte emberek élnek ijesztő sorban, emberek, akik éppen úgy magyarok, dolgosak, testvérek, mint akárki más ezen a földön, öngyilkos az a politika, amely más kérdésekkel babrál és nem nyúl hozzá azonnal ennek az állapotnak megszüntetéséhez. Nem elég, hát egyik-másik vidéken szeretetakciót csinálnak, felruháznak néhány mezítelent s ideig-óráig enyhítenek az éhségen. Általános, az egész országra kiterjedő intézkedésekre van szükség. Azért vannak a felelős vezetők, hogy lássanak és cselekedjenek. Miért nem lehet például energikus intézkedéssel megszüntetni ezt a szégyenletes gyalogvándorlást? Miért nem lehet kimondani, hogy azokat, akik munkát kaptak, ingyen, vagy fillérekért viszi munkahelyükre a vonat, amely ebben a nyomorúságban úgyis üresen, vagy fé lig üresenrobog? Miért akad meg minden jószándék a papirostömegen, a kékceruzán, vagy a jó ég tudja, milyen mutatta az ember arcát. Azaz inkább csak az állát a lehúzott kalap alól. A szűrös ember csöndesebben folytatta, de szavaiból fülledt düh erjedése érzett: — Ilon dógában akarok szót váltani! Bálint már sejtette, kivel áll szemben. Szemző Ilon bátyjával. Tehát jön a leszámolás. Ugyancsak jó kedvibe találja. A revolver zavarát felnyitotta a zsebében. Rákiáltott a legényre: — Micsoda Ilon dolgában? — Tudja azt maga. Isten jól ismeri Szemző Ilont. A legény már csak magázta, tehát mindenre el van készülve. Bálint fejében összevissza cikáztak a gondolatok. Belelőjjön-e, ha a legény rátámad. Csakhogy itt most Hon bátyjáról van szó és nem közönséges útonállóról. Ebből hatalmas botrány lehet. És ha parasztok is, de ő Hont kedveli. A fenébe kellett neki ezzel a lánnyal kikezdeni! Az teljesen belébolondult. Lehet, hogy az urat szereti benne. Az is lehetséges, hogy ezek a gazdag parasztok rá akarják őt házasságra kényszeríteni. De vele így nem boldogulnak, ilyen útonálló módon. Valamit mégis csak kell mondani ennek a legénynek: — Milyen dolgában? — Eh, milyen dógában!? Jobban tudja azt maga. Mire mink megtudtuk, már az egész falu arról beszélt. Ilon pedig tegnaptól el akarja magát emészteni. Mindenki tud róla. És most mit csináljon? Mit mondjon ennek a legénynek valami határozottat? Örült este ez! A dörgés állandóan hömpölyög az óriási fekete magasságban. Rettentő villám hasította át az eget egész hosszában. Kitágult szemmel meredtek egymásra. A szűz nyílásában balra villant elő. Bálint egy lépést hátrált, előkapta revolverét. Nem félt, csak a lövésnek készített helyet. Mert életét mégsem adja oda egykönnyen. A villámcsapás után megvakulva állottak, míg a sikerítő dörgés A TÓTKOMLÓSI petíciót hétfőn tárgyalta a közigazgatási bíróság. A bíróság birovégigrázta az egész éjszakát. Bálint teste hajszolt paripaként reszketett. Nagy erőfeszítéssel összeszedte magát és tompa hangon kérdezte: — Mit mondott Ilon? — Semmit se mondott. A faluban beszélték. Ő nem szól, csak el akar hazulról menni a halálba. Igen, ez Hon. Bálint ráismer. Maga előtt látja a szép, magas parasztlányt, aki vele is alig beszél pár szót. Különös leány. Meg vagyok én babonázva! !szokta mondani Bálint faggatásaira és siet Bálinttól menekülni, hogy aztán xijból találkozzanak. A leányra való gondolás némileg lecsöndesitette. Tanácstalan volt, de már valami emberi érzés fészkelődött közéjük. — Nézd, Sándor, hagyd ezt kettőnkre! Nem való ez ebbe az éjszakába. Nehéz esőcseppek kezdtek a porba koppanni. A levegőbe esőszag keveredett. A legény talán a szelidebb hangtól megcsöndesedett, de azért keserű volt a beszédje. — Azér jöttem ide megmondani, ha Ilon meghal, maga is, utána pusztul. Bálintba belehasítottak a szavak. Érezte, hogy megérdemli. ő bolondította a leányt és az szinte félálomban követi. Mondogatta Ilon, hogy nem lesz jó ve ennek, de ő nevette. Könnyűnek találta az egészet. Akárhogy is áll a dolog, mégsem ezzel a baltás legénnyel fogja letárgyalni. Micsoda ízléstelenség! — Hogy mi lesz a vége, az az én dolgom, meg Iloné! — vágta oda keményen. És indult tovább, mintsem törődve a legénnyel. Még csak annyit hallott a zuhogó esőben: — Majd meglátjuk! — és a legény valahol lemaradt a sötétben. Bálint félvakon ment előre. Az eső mosta verítékes homlokát. Megára maradva nagy szomorúság fogta körül. Itt csakugyan két megoldás van. Vagy a halál, vagy elveszi Ilont. Szereti a lányt, de a büszkesége, vagy talán inkább az anyja miatt erre nem is gondolt. Az anyja pedig csak kesereg az adósság, a birtok pusztulása miatt Apja halála után még jobban visszavonult. Lenézné a százholdas Szemzőéket, mert az ő apja még megyei főjegyző volt. Csupa ostobaság az egész élet. Az eső a falu szélén csendesedett meg. A Szemző-háznak egyetlen ablaka volt világos. Legjobb lenne most beszélni Honnal. A férfinép künn van a határban. Az utcán senki sem jár. És valahogy vágyik a nyomorult magárahagyatottságában Ilon közelsége, szava után. Most már csakugyan vigyáznia kell rá, nehogy ostobaságot kövessen el Vonzotta a csöndes ház. A kapu be volt zárva. Átdobta magát a kerítésen. Föltapogatott a lépcsőn a magas tornácra. Bekopogott az ablakon. A konyhaajtó kinyílott. Aztán a pitvarban szöszmötölt egy kéz a tornácra nyíló nagy ajtóval. — Ki az? — Ilon hangja volt. — Én vagyok itt, Bálint! — Szólt be halkan, nehogy más meghallja. Az ajtó gyorsan kinyílott. A leány suttogó hangján érzett a benső reszketés. -*- Jaj Istenem, mit akar? — Beszélni veled, Ilon. Gyere idol A leány vakon, inogva és előrenyujtott kézzel ment, a hang felé és amikor megérezte Bálintot, mellére borult. Az udvarról fölhallott, amint az eső a tócsákba csapkod. Egy-egy fáradt, távolodó dörgés zörögtette meg az esőcsatornát mellettük. A leány hangja fulladtan és halálos fáradtsággal suttogott: — Mit akar velem beszélni, Bálint? Bálint úgy érezte, hogy sorsa eldőlt Valami csöndes nyugalom hajtotta ki belőle a feszültséget a titokzatos, szomorú éjszakába. — Érted jöttem! — mondta csöndesen, de határozottan. — Vezess be az édesanyádhoz. akadályon, miért kell átengedni minden kezdeményezést azoknak, akik a nyomort csak kihasználják és nagyszerű ugródeszkának, eszköznek tekintik az érvényesüléshez. Kérdések, amelyekben szörnyű képek vonulnak fel előttünk és amelyeket éppen ezért, jobban mint eddig, napirenden tartunk. Nem nyugszunk addig, amíg ebben az országban olyan politika nem érvényesül, amely a földi javak méltányos és igazságos felhasználásával emberi életet nem ad minden arra érdemes magyarnak. Politikai Posta ELEKEN tartott nagygyűlést vasárnap a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt és megalakította a párt megyei szervezetét. A nagygyűlésen Reibel Mihály ismertette a keresztény párt programját és célkitűzéseit. Ernszt Sándor szólt az általános politikai helyzetről, a költségvetésről, az ellenzéki pártok egymáshoz való viszonyáról és azokról az irányelvekről, amelyeknek az elkövetkező változás során érvényesülniök kell. Délután Reibel Mihály mondott beszámoló beszédet Elek községben, ahol Ernszt Sándor is felszólalt, kifogásolta, a költségvetést. Aggodalommal tölti el a deficit és a nyugdíjterhek állandó növekedése. A gyűlésen beszédet mondott még báró Czikán-Zichy Móric . AZ ÚJ FRONTHARCOS szövetség alakuló közgyűlését, mint jelentettük, csütörtökre tervezték. A gyűlést a belügyminisztérium nem engedélyezte. Az intézkedés a mozgalmat szervező ellenzéki képviselők körében nagy meglepetést keltett. Mint halljuk, ebben a tárgyban szerdán interpells eló készül. A FÜGGETLEN Kisgazdapárt vasárnap több tolna megyei községben tartott gyűlést. A gyűléseken felszólalt Eckhardt Tibor, aki a németajkú községekben hangoztatta, hogy a kisgazdapárt igazságos kisebbségi politikát akar. Súlyosan veszélyeztetné a német kisebbség érdekeit az a kísértet — mondta —, amely horogkeresztes alapon csinálna szervezkedést és a németországi rendszert próbálná Magyarországra átültetni. Klein Antal a titkos választójogot sürgette, báró Bőffi Miksa pedig hangoztatta, hogy Gömbös Gyulának ki kel cserélnie tanácsadóit. nyitást rendelt el arra vonatkozóan, hogy Dénes István ajánlását törvényes módon utasították-e vissza és a bizonyítás lefolytatása után, előreláthatóan csak őszszel, hoz határozatot Lányi Márton mandátuma ügyében . SZENTES VÁROS képviselőtestülete rendkívüli közgyűlés keretében számolt be az elemi csapások által sújtott lakosságnak juttatott segélyekről. Ezért Lakos István helyettes polgármester indítványozta, hogy a város köszönetét fejezze ki a kormánynak, a főispánnak és az alispánnak a segítségért. Viharos jelenetek közepette a szociáldemokraták tiltakoztak az indítvány ellen. Kozma György főispán szintén felszólalt és felkérte a polgármestert, hogy vonja vissza az indítványát, mert egyesek politikai kérdést akarnak ebből csinálni. Erre a helyettes polgármester visszavonta indítványát és a rajongó képviselőtestületi tagokat széksértésért elítélték így Mikecz Jánost iS pengő bírsággal suttolták. Mikecz nem tudott azonnal üzenni, mire a közgyűlésből eltávolították. A köszönő Indítványt ezután mégis megszavazták Bugyi Antal javaslatára. OSTFFY LAJOS Vas- és Sopron megyék, valamint Sopron szabad királyi város főispánjának, nemkülönben Péchy Miklós Szabolcsnak, Szatmár-, Ugocsa- és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék főispánjának a kormányzó buzgó és eredményes szolgálataik elismeréséül a magyar érdemrend középkeresztjét adományozta A KÉPVISELŐHÁZ egyesített bizottsága június 12-én, pénteken tárgyalja a mértékek és mérőeszközök hitelesítéséről szóló törvényjavaslatot. • A PÁRTONKÍVÜLIEK Győrött gyűléseitek. Drobny hajós beszámolóján megjelent Éber Antal és Friedrich István. Éber a tervgazdálkodás ellen beszélt, Friedrich pedig a belpolitikát bírálta a hallgatóság élénk derültsége közben GRIGER MIKLÓSt ünnepelte hétfőn este a nemzeti legitimista néppárt VI. kerületi szervezete. A tiszteletére rendezett vacsorán Griger beszédet mondott, amelyben hangoztatta, hogy meggyőződése szerint a legitimista tábor nagyobb, mint valaha volt. Nem csinálok titkot abból — úgymond —, hogy politikai taktika tekint Kedd, 1336 Innhlsl__. — Aranyeres bántalmaknál és vérkeringésig zavaroknál különösen nagyétvágyú és kényelmes életmódhoz szokott egyének, a természetes „Ferenc József“ keserűvizet egy pohárnyi napi adagokban kissé felmelegítve használják. tétében nem teljes közöttünk az egyetértés és bizonyos személyi vonatkozásokban sem, de az alaptételekben egyetértünk. Sigray Antalnak az a nyilatkozata, hogy a legitimizmust egyetlen párt sem sajátíthatja ki magának, nincs ellentétben a mi felfogásunkkal, sőt azzal teljesen azonos. Ellentétek annyira nincsenek köztem és Sigray között, hogy gyűléseinken Sigray gyakran megjelenik és felszólal. A vacsorán felszólalt még Klein Antal, gróf Vay Artur és Dénes fai Diniek Vidor. » » »»♦»♦»«» «» 4» «» +»«» «»♦»♦»♦»« A DÉLKINAI CSAPATOK előrenyomulnak, észak felé London, június 6. Nankingi hivatalos körökben elismerik, hogy Délkinában a helyzet súlyos és utalnak arra, hogy Nanking és Kanton között az összeütközés úgyszólván kikerülhetetlen. A Daily Telegraph hongkongi jelentése szerint a kantoni kormány csapatainak parancsot adott, hogy nyomuljanak előre Fu-Kien irányában, ahonnan a japán támadás várható. A légi haderőt Kantonban vonták össze. Június 15-én szemlét tartanak a csapatok felett, amelyektől japánellenes esküt vesznek ki,, azután elindítják azokat észak felé. Az Exchange Telegraph moszkvai levelezője hivatalos szovjetkörökben arról értesül, hogy ha háború tör ki Japán és Kína között, a szovjet minden bizonnyal Kína segítségére siet, ha utóbbi a népszövetségi alapokmány értelmében támogatást kér. A szovjet örömmel üdvözölné Kína és a népszövetségi hatalmak együttes ellenállását és kész volna Kínával együttműködni. MEGKEZDŐDÖTT a Keresztény Postások nemzetközi kongresszusa Az összeomlás utáni nemzeti újjáébredés első napjaiban a Magyar Keresztény Postások Országos Gazdasági Egyesülete volt az, amelynek tagjai intéztéért jenen és egyenként is kivették részüket a csonkaországot újjáépítő mozgalmakból. A magyar postások és a magyar posta a világ elismerését érdemelte ki a pontosság, megbízhatóság, becsületes munka, ügybuzgósága úttal. A POGE érdeme az is, hogy a Keresztény Postásegyesületek Szövetsége VII. nemzetközi kongresszusát Budapesten rendezték meg. A kongresszus hétfőn reggel kezdődött a POGE Andrássy úti székházában, Európa különböző országainak kiküldötteinek jelenlétében. A kongresszust hétfőn délelőtt Peschke Ernő, a nemzetközi szövetség elnöke nyitotta meg. Megállapította, hogy a magyar keresztény postások hűséggel részt vesznek a keresztény irányú szervezési munkában. A magyar nemzet kezdettől fogva harcosa volt a keresztény gondolatnak és régi hagyományaihoz mindenkor hű maradt. Hangsúlyozta, hogy még egyetlen kongresszusukon sem jelent meg annyi résztvevő, mint most a budapestin. Ez jórészt a magyar postások előkészítő munkájának eredménye, de része van ebben a Budapest szépségének és Magyarország vendégszerető népének is. Az elnöki tanács javaslata alapján a kongresszus táviratilag üdvözölte Horthy Miklós kormányzót és Gömbös Gyula miniszterelnököt. Dr. Schöpflin, a POGE elnöke köszöntötte ezután a kongresszus tagjait, majd a titkári jelentést olvasták fel. Az osztrák szervezet elnöke, Rott János szövetségi tanácsos arra kérte a kiküldötteket, hogy országaikban oszlassák el azt a bizonyos oldalakról terjesztett híreket, mintha Ausztriában az állami alkalmazottak, általában a munkavállalók szervezkedését lehetetlenné tennék. A keresztény szervezetbe tömörült postások éppen olyan szeretettel és ügybuzgalommal vesznek részt Európának a Rerum Novarum és a Quadragesima Anno szellemében való építőmunkájában, mint azelőtt. Ezután az egyes országok képviselői adtak képet hazájuk illetményi viszonyairól. Az illetménykérdéshez a Nieuwerhuysen belga, b. Sehreuers holland, Paul Otto és Wich svájci delegátusok szóltak hozzá. Délben 1 órakor a kongresszus 11 tagú küldöttsége tisztelgő látogatáson jelent meg Terstyászky Ákos posta vezérigazgatónál. Délután pedig megkoszorúzták a hősök emlékművét, majd autóbuszkörsétán megnézték a főváros nevezetességeit. Végül a margitszigeti magyar csárdában ünnepi vacsorára gyűltek össze.