Nemzeti Ujsag, 1936. augusztus (18. évfolyam, 175-198. szám)

1936-08-01 / 175. szám

sére. Éreznie kell, hogy ez a társada­lom, amelyért él, dolgozik és nem egy­szer hősi halált hal, kielégíti az ő jogos igényeit is. Bizonyosnak kell lennie abban is, hogy megrokkanása, vagy halála esetén a társadalom áradó sze­retettel öleli magához azokat, akiket hátrahagyott, gondjaiba veszi az özve­gyét és az árváját s ott áll mellette a késő öreg korban — nemcsak a túlzot­tan nagynak éppen nem mondható nyugdíjjal, hanem ezen túl ugyanazzal a hűséggel, szeretettel és kötelesség­­tudással, amellyel valamikor ő virrasz­tott a mi álmunk fölött. És itt ne kü­lönböztessünk meg fizetési osztályokat, ne aszerint mérjünk, hogy a tizenegye­dik, vagy tizedik kategóriában érte-e el a végzet, mert aki a polgári élet vé­delmében esik el, öregszik meg, vagy roppan össze, annak életét és sorsát nem lehet kategóriákba osztani. Azok a mi igazi nagy hőseink, nemzetünk­­legderekabb fiai, akiknek érezniök kell, hogy egy nemzet szeretete és hálája kíséri minden lépésüket. A VÁROSHÁZA HÍREI­ ­Cirec­ofidcc szakad­árja Liber Endre alpolgármester, aki Szendy Károly távollétében helyettes polgár­­mesteri minőségben a székesfőváros ügyeit vezette, augusztus 1-ével meg­kezdi nyári szabadságát. A város ügyeit szombattól kezdődően a szabadságáról visszaérkezett dr. Lamotte Károly al­polgármester veszi át s mindaddig áll az adminisztráció élén, amig Szendy Ká­roly polgármester augusztus közepe tá­ján vissza nem érkezik. Előrelép az us tcdtescendeld Szombaton, augusztus 1-én, mint ismeretes, a polgármester életbe léptette a törvényható­sági bizottság jaltai 4«^M»tt^8,, s irigymi­­niszter áTtilM ■uy-Mait’áéi'feti sza­­bályrendeletet. Ezzel kapcsolatban lép életbe egy másik rendelkezés is, amelyet a polgár­­mester a budapesti bádogos ipartestület bead­ványa alapján rendelt el az iparügyi minisz­térium helyeslő véleménye mellett. A rendelet szerint a jövőben házmesterek semmiféle ön­ sonyba és kékbe öltözött lovagról, aki hangtalan szánkón siklik a hegyeken, a felhőkön és a kék égen keresztül, hogy megérkezzen, legyőzve a viharkirályt s a sötét szellemek ellenállását, a napki­rály lányához. Úgy szerettem volna elmondani ennek a svéd leánynak, hogyha hű marad a férfihez, akkor nem marad hű álmaihoz. Ha kitart még egy-két évig és hozzá megy feleségül, ő sem lesz napkirály lánya és akit várt, az sem a selyembe, bársonyba és kék káprázatba öltözött lo­vag. De nem mondtam semmit, hallgat­tam, nem bolygattam meg egy nő leg­szentebb érzelmeit . Azóta sok idő elmúlt, nem hallottam róla, csak egy-két levelezőlap jelezte útját, a férfiről se hallottam. Míg aztán két héttel ezelőtt kaptam a hírt, Helga férjhez ment egy svájci tanárhoz, akinek sok pénze, nagy háza, villája és autója van, akire lehet építeni, aki józan és komoly, nem öltözött selyembe és bár­sonyba, de kitűnő családi életet fognak élni, villájuk lesz, udvarházuk Dalarná­­ban, gyermekeik ott fognak lovagolni a fenyők és a gyümölcsfák között,, bele a mindennél csodálatosabb északi alko­nyatba. Mert azt is meg kell még mon­danom, hogy Dalarnánál szebb vidéke Északnak nincsen . . • Északi hűség. Abban az értelemben, ahogy az emberek értik, nincs. De van egy különösebb északi hűség. Itt az em­berek álmaikhoz igyekeznek hűek ma­radni, mert tudják, milyen rövid az élet és nem rontják el az életüket azzal, hogy találkoznak itt is a valósággal. Ez a házasság egy fiúnak nagyon nagy fáj­dalmat okozott. Talán egy hónapig is gondolkozott rajta. Egy hónap nagyon nagy idő. Azután őelőtte is megindulnak az álmok, elindul a tündérek, manók, lovagok, királylányok serege és azok között örökké fog találkozni azzal, akire hat évig várt. Az északi hűség a leg­nagyobb valóság, mert nem tagadják meg álmaikat és egy nagy emberi fáj­dalom árán is megmentik, túlmentik éle­tükön s azt hiszem, hogy sokkal bölcseb­­bek, mint azok, akik álmaikat aprópénzre váltják. NEMZETI ÚJSÁG Szombat, 1936 augusztus 1. ) álló ipari tevékenységet a házakban nem vé­gezhetnek, ha nincs meg a megfelelő ipari jogosítványuk. A tilalom arra az esetre is vo­natkozik, ha a háztulajdonossal kötött ma­gánjogi szerződés a munkák elvégzését köte­lezővé tenné. Alaut az a víz Régi panasza Újpest város közönségének, hogy nemcsak hogy uszodája és strandja nincs, de még jóízű ivóvízhez sem juthat. Már hosszabb idő óta úgyszólván naponta keresik fel a küldöttségek a polgármestert, hogy Újpest vízellátásának rendezését sürgessék. Tavaly Pávay Vajna Ferenc főgeológus próba­fúrásokat végzett a Szent L­ászló­ téren és meg­állapította szakvéleményében, hogy ott 800— 1000 méter mélységben 40­-50 fokos artézi víz van. A fúrások ennek ellenére abbamaradtak. Dr. Semley Aladár polgármester most hivata­losan közölte, hogy egy budapesti vállalkozó 500.000 pengős ajánlatot tett a városnak és 10 éves koncesszió, fejében hajlandó a városi strandfürdőt felépíteni. A Vállalkozó ajánla­tát tárgyalásra alkalmasnak találták, mű­szaki terveit Hoffer Mihály városi tanács­nok elfogadhatónak ítélte. „VIRRAD SPANYOLORSZÁGBAN" Gróf Csekantizs Iván cikke a világpolitikai helyzetről Gróf Csekonics Iván a­­Neues Wiener Journal csütörtöki számában rendkívül érdekes cikket írt „Virrad Spanyol­­országban!“ címmel. — Korai volna — mondja többek között cikkében —, ha ma végérvényes ítéletet próbálnánk mondani a spanyolországi mozgalom kimeneteléről, mégis úgy lát­szik, hogy az a bolsevista hullám, amely Moszkvából indult ki és elöntötte Nyugat- Európa legszélsőbb határát, most Spa­nyolországban visszaszorul és a forra­dalmárok gyakran szörnyű rémtettekkel kísért rezsimje helyére megint normális viszonyok következnek. Hogy mennyire elér Moszkva keze a régi kontinens kul­­tur­ha­táraihoz, arra mutat az a tény is, hogy Leon Blum kormánya jónak látta a vele homogén spanyol népfrontnak f­egy­ver­szállítással sietni a segítségére. Ez a gesztus különben, meggyőződésem szerint, a gyakorlatban nem nagy jelen­tőségű, legfeljebb átmenetileg vet árnyé­kot a francia népre, mindenesetre azon­ban figyelmeztető mindazok számára, akik betegesen elzárták a szemüket és a fülüket az előtt a propaganda előtt, amely a barátságos összeköttetés álarca alatt az egész világ forradalmasításának a végcélját szolgálja. Különösen a mos­tani viszonyok között nagy fontosságú, hogy Európában rendezett viszonyok lptb’$‚n‚?k '««, józan,­­gondolhedjó állam­férfiak kezébe kerüljön a vezetés. — Az 1936-os év kezdetén nehéz zivatar­­felhők voltak a politikai horizonton. A világbéke ügye igen rosszul állott. Vé­gül mégis örvendetesen enyhült a fe­szültség az abesszin kérdésben Olasz­ország és Anglia között, másrészt a Rajna-kérdésben Franciaország és Né­metország között — inkább a dolgok sze­rencsés fordulata, mint az államférfiak ügyessége és előrelátása következtében. Zavaró körülmény volt mégis a francia választás eredménye, amely nem sokkal a bolsevizmus határát súroló spanyol baloldali pártok evolúciója után követ­kezett be. Ha már most az úgynevezett felkelőknek sikerül győzniök Spanyolor­szágban, akkor valószínű, hogy ott álta­lános megnyugvás következik, amely jó­tékony hatással lesz a szomszédos Fran­ciaországra is és józanabb belátásra bírja a demagóg jelszavaktól megtévesztett francia népet. Talán bízni lehet abban is, hogy Franciaországban is normális rendszer következik. Az így előálló hely­zet mindkét országban az általános han­gulatra is jó hatással lehet és előmoz­díthatja a béke ügyét. Nehéz azt feltéte­lezni, hogy emberek, akik a nagy átala­kulások veszedelmét saját országukban átélték és ilyen felfordulások következ­ményeit érezték, könnyű szívvel belemen­nének külső konfliktusokba, amelyeknek következményei a polgári egziszten­ciákra nézve éppen olyan megsemmisí­­tőek lehetnek, mint azoké, amelyek a bé­kés állapotokat belülről veszélyeztetik. — Anélkül, hogy messzebbmenő opti­mizmusba bocsátkoznék, szeretném úgy látni a montreuxi konferencia lefolyá­sát és Angliának a tengeri kérdésben tanúsított konciliáns magatartását, hogy a népek és az államférfiak átérzik a világbéke veszélyeztetésével járó rop­pant felelősséget. A Németország és Ausztria között július 11-én történt ki­békülés élénk kizoryatéka, ennek a han­gulatnak­­és megelégedéssel lehet aságat a­­lapitálni, hogy a világsajtó a német­­osztrák békét, mint a világbéke egyik épületkövét kezelte. Kívánatos volna, hogy a következő hónapok még több ha­sonló példáját adják a megértésnek, amely elsősorban a szomszédos államok között­ hozna szorosabb együttműködést, amelyek már a múltban­­ is összekötte­tésben voltak egymással s érdekeik ma is párhuzamosak. Akkor valóban jogos remény volna arra, hogy a nap, amely az év kezdetén sötét felhők mögé bújt, az év végére utolsó sugaraival derűsebb politikai eget világít meg Európa felett — fejezi be cikkét gróf Csekonics Iván. É­RDEKES PERESKEDÉS a margithidi halálautó tulajdonosa és a biztosító társaság között A margithidi B. 0. 687. számú „halál­autó“ körül érdekes polgári per indult meg. Az autó tulajdonosa, özv. Zimmer­mann Tamásné dr. Felméry Ernő útján az autó árát, 5000 pengőt követelt a Gaz­dák Biztosító Szövetkezetétől, azonkívül pedig, miután rajta követelik az autó ki­emelésének 1000 pengőt kitevő költségeit és a biztosító nem volt hajlandó, csak 2500 pengőt fizetni, a különbözet megíté­lését is kérte a bíróságtól. A pert pénteken tárgyalta Magyar Béla törvényszéki bíró. A tárgyaláson ismertették Zimmermanné keresetét, amelyben többek között azt is előadja, hogy az autó kiemelésének költségeit is a biztosító társaság köteles fizetni, mert — szerinte — a társaság ebben a perben csak jól járt, hiszen minden egyes utas élete nyolcezer pengőig biztosítva van és ha történetesen több utas lett volna a kocsiban, a biztosító társaságnak nagy összeget kellett volna üzetnie. A Gazdák Biztosító Szövetkezetének válaszirata szerint a biztosító társaság nem köteles a kiemelés költségeit b­i­­fizetni, annál kevésbé, mert hiszen a biz­tosító társaság soha sem kérte és nem kívánta, hogy emeljék ki a Duna fene­kéről az autót. Ami pedig a­ kocsi érté­két illeti, a biztosító társaság szerint semmiesetre sem ér annyit, mint ameny­­nyit Zimmermanné követel, amit egyéb­ként a szakértők is könnyen megállapít-­ hatnak. Ezzel az érveléssel szemben Zimmer­manné válaszirata hangoztatja, hogy úgyszólván az egész közvélemény osztat­lanul sürgette az autó kiemelését, mert nem lehetett tudni, hogy hány halálos áldozatot rejt magában a Dunába zu­hant jármű. Ezért az autót feltétlenül ki kellett emelni. A bíróság úgy határozott végül is, hogy mielőtt ítéletet hoz az ügyben, szakértőket hallgat meg. A tárgyalást szeptember 1-én folytatják. A halállaxi bűne A halálautóval kapcsolatban egy má­sik érdekes per is megindult. Ez a per a központi járásbíróságon dr. Havasy Andor bíró előtt folyik. A pert Kendi Lajosné kézimunkaüzlet tulajdonosnő in­dította a taxi tulajdonosa, Zimmermanné ellen. A kereset szerint április 24-én éjszaka, félhárom tájban az Örömvölgy­­utca 16. számú ház egyik üzlethelyisé­gébe, Kendi Lajosné kézimunkaüzletébe belerohant a haláltaxi, az üzlet redőnyét föltépte, a kirakatüveget szilánkokba törte, az üzlethelyiség valóságos romhal­maz volt. A kereset szerint a kirakat előtt álló fa vasrácsos kerítésével együtt a földön feküdt. Kendi Lajosné a bíró­ságtól kárának megítélését kérte Zim­­mermannéval szemben. Az esetet sokáig nem tudták kideríteni, míg végre a véletlen segített a rendőri nyomozásnak. A rendőrség kihallgatta Koffler István Örömvölgy-utcai vendég­lőst, aki elmondotta, hogy két ember az- SIKONDA gyógyfürdő a Mecsek gyöngye Magyarország egyetlen természetes meleg, szénsavas, litu­linos radioaktív hatású forrása. Elsőrangú modern szálloda. Pensiórendszer. Víz­­gyógyintézet, fürdőorvos saját posta, sport, szó­rakozások. Felvilágosítás és prospektus: Fürdő* Igazgatóság, Sikonda gyógyfürdő, Baranya megy­. Telefon: Komló 11. Budapesti igazgatóság, VI., Andrássy­ út 54. Telefon: 1-193­ 00. ról beszélgetett, hogy egy autó belero­hant a kirakatba, amelynek rendszáma B. O. 687. volt. A detektívek meg is ta­lálták egy Szigony-utcai garázsban a kék­­taxik amelynek kormánykerekénél ezen­ az éjszakán Varga József soffőr ült. Varga bevallotta, hogy csakugyan ő járt kocsijával az Örö­mvölgy­ utcában azon az éjszakán, de azzal védekezett, hogy egy részeg ember tántorgott a kocsi előtt, ki akarta kerülni, ezért ment fel a járdára s igy horzsolta kocsijával a kézimunka­üzlet redőnyét. Miután senki sem sérült meg az esettel kapcsolatban, Vargát csu­pán szabálytalan közlekedés miatt ítél­ték el két napi elzárásra. Ilyen előzmények után került az ügy a központi járásbíróság elé. A bíróság az ügyben széleskörű bizonyítást rendelt el. A bizonyítás során váratlan fordulat történt az ügyben, mert kiderült, hogy amikor a B. O. 687. számú kéktaxi az Örömvölgy­ utcában haladt, az utca telje­sen néptelen volt. A bíróság ebben az ügyben újabb tanú­kihallgatást, rendelt el és a tárgyalást legközelebb folytatják. KATASZTRÓFA fenyegeti a szekszárdi szőlőhegyeket Szekszárd, július 31. Az elmúlt hónapban kulmináló óriási hőség nagyméretű károkat okozott a szekszárdi szőlőkben. Ugyanis a nagy melegben a szőlőtövek friss hajtásain erősen jelentkezett a peronoszpóra, a szőlőfürtöket pedig hőguta tizedelte meg. A szőlőfü­rtöknek ,ez a betegsége abban nyilvánul meg, hogy a szőlőfürtök egész­ben vagy részben megfeketednek és le­­hullanak. -n -A város szőlősgazdái körében annál nagyobb a megdöbbenés, mivel rozgáli­­cot már nem lehet kapni a kereskedők­nél. Arra való tekintettel, hogy a gaz­dák már elvégezték a szőlő permetezé­sét, a kereskedők újat nem rendeltek, a megmaradt rézgálicot pedig visszaküld­ték az elosztó központoknak. Attól tar­tanak most a gazdák, hogy rézgálic hiá­nyában a peronoszpóra tönkreteszi az igen szépen induló idei szőlőtermésüket. „LEGFONTOSABB FELADAT A HÁBORÚ OKAINAK KI­KÜSZÖBÖLÉSE“ Elnapolták az angol alsóházat London, július 31. Az alsóház ülését pénteken, október 29-ig elnapolták. Az utolsó ülésen több külpolitikai kérdésre felelt lord Crant­­borne külügyi államtitkár. A kérdések során Moore ezredes indokoltnak jelen­tette ki Németország fegyverkezését a fenyegető szovjet veszedelem ellen. Külö­nös kijelentést tett Amery képviselő, aki szerint Németor­szágnak nem szabad át­engedni az angol mandátumos gyarmati területeket, ellenben Németország kár­pótlásul Kelet-Európában nyerjen teret terjeszkedésre. Lord Cramborne válaszában kijelen­tette, hogy az angol kormánynak nincs szándé­kában elismerni Abesszínia meg­hódítását, egyébként az abesszin kérdés a Népszö­vetség ügye. A Népszövetség egyik leg­fontosabb feladata a háború megakadályo­zása, de hasonlíthatatlanul fontosabb a háború okainak kiküszöbölése. (Lelkes éljenzés a Ház minden oldalán.) — Ami a spanyolországi helyzetet illeti, a Spanyolországba eladott repülő­gépek polgári gépek voltak és az angol kormánynak nincs joga ezek eladását befolyásolni. Az a tény, hogy az eladás megtörtént, még nem jelenti azt, mintha az angol kormány az ügyletet helyeselte volna. Egyébként a spanyol kormány nem kért engedélyt fegyverek vásárlá­sára Angliában. Végtelenül bonyolult a spanyolországi helyzet­ és minél keve­sebbet beszélnek róla, annál jobb.

Next