Nemzeti Ujság, 1936. október (18. évfolyam, 224-250. szám)

1936-10-01 / 224. szám

A . 2 bizonytalanságnak ez a tengere. De bi­zonyos, hogy mindenki elégedetlen, mindenki szorongón tekint a holnap elé s nemsokára tán magasra csapnak már a felkavart mélyek kicsattanó hul­lámai. Vihar forr a francia harisnyák fenekén. Boy B. NYOLCVANEGY Uj vitézi telket adomá­­nyúzott a kormányzó A kormányzó a miniszterelnök javaslatára újra nyolcvanegy vitézi telket adományozott. Az uj telkes vitézek névsora a következő: nagymegyeri Nagy Károly, nyugáll. altábor­nagy (Gárdony), Kiskemezei és Tapolylucskai Bánó Kálmán nyug. altábornagy (Tömör), dr. Fodor Alajos százados (Csécse), Thuróc­­vidéki és nagypalugyai Platthy Mihály szá­zados földbirtokos (Kupa), Barabás Valér volt t. főhadnagy, irodasegédtiszt (Sár), Mihály Gyula volt t. hadnagy tanító (Sziget­becse), Fehérvári Béla százados, közp. szesz­főzdei igazgató (Hajdúböszörmény), Borbély Imre volt t. őrvezető, földmives (Hajdúböször­mény), Töviskes Imre volt t. tizedes, cipész (Hajdúböszörmény), Szolnoki Imre v. t. tizedes, földm. (Hajdúböszörmény), Tóth István volt t. tizedes, szkv., földmives (Hajdúbörszömény), H. Varga Márton v. t. őrmester (Hajdúböször­mény), Kashi Imre volt t. törzsőrmester, földmives (Hajdúböszörmény), Korzsás András volt. t. tizedes, földmives (Hajdúböszörmény), B. Nagy Sándor volt t. tizedes (Hajdúböször­­­­mény), Kiss Márton v. t. szakaszvezető, por­tás (Hajdúböszörmény), D. Nagy Géza volt t. tizedes, földmives (Hajdúböszörmény), Déka Zsigmond volt t. őrmester, földmives (Hajdú­böszörmény), Elek Márton volt t. őrvezető, földmives (Hajdúböszörmény), Molnár Márton volt t. tizedes, földmives (Hajdúböszörmény), néhai Nagy Gábor volt t. törzsőrmester, rendőr, Nagy László nevű fodrászsegéd váro­mányosa (Hajdúböszörmény), Sós János volt t. szakaszvezető, földmives (Cun), Kovács Já­nos volt t. szakaszvezető, földmives (Cun), Gábris Antal volt t. szakaszvezető, földmives (Bisse), Marosi Mihály volt t. őrmester, föld­mives (Epöl), Nagy János volt t. tizedes, (Epöl), Pintér Ferenc volt t. őrvezető, föld­mives (Rábapordány), Kondor János volt t. őrmester I. oszt. postaaltiszt (Rábapordány), Dóczy Dénes volt­­ szakaszvezető, földmives (Illíbapordány), Pál S­­ilor volt t. őrmester, állami rendőr (Nova), Zákány­ Béla volt t. szakasz, .angya üzletvezető (Fel­dva­dászi), Tölgyes József volt t. százados tanító (Esepreg), Eső Antal volt t. őrmester, rend-­őrfel­ügy­előhel voltes (E­sepreg), Simeghy Gyula volt t. szakaszvesz­tő, ' vasuti altiszt (Cz­epreg). Speztonyi Lajos vílt t. szakasz­­veeztő. földmives (Csepreg), Tóth Péter hiva­tásos fnt'izi szer (Csepreg), Kóbor Ferenc nyug. nyilván­tart. famester, k ■ di.inok (Csepreg). Nagy István volt*őrmester. földmi­­ves (Bol­­d), Varga János nyug. tiszthelyettes, földmives (Nagylózs), Lőrincz János volt t. közvitéz, földmives (Nagylózs), Szilvási Kál­­mán volt t. szakaszvezető, földmives (Nagy­lózs), Menyhárt Antal­ volt t. őrvezető, kőmű­ves (Nagylózs), Németh János volt t. szakv., földm. (Nagylózs), Nagy József volt t. közv., földmives (Boldogasszonyfa ), Déncs Áron volt .t. szakaszvezető, földmives (Benk), Babos Ferenc volt t. szakaszveeztő, földmives (Nagy­csákány), Búzát János volt t. törzsőrmester, edőőr (Duka), Virág Vencel volt t. törzsőr­mester, szabómester (Nemeskeresztur), Kes­keny Balázs volt t. tizedes ,földmives (Kaba), Antal Lajos volt t. szakaszvezető, földmives, vasúti munkás (Kaba), Varga József volt t. tizedes, földmives (Kék), Mester Ignác volt t. tizedes, földmives, (Lovasberény), Szalay Péter volt t. őrmester, föld­mives (Lovasberény), Szentgyörgyi György volt t. tűzmester, földmives (Lovasberény), Firányi Gábor volt t. szakaszvezető, kőműves (Lovasberény), Nádai Jenő volt t. őrmester, szobafesttő (Lovasberény), Szili János volt t. közvitéz­, földmives (Lovasberény), Rákóczi András nyug. törzsőrmester, ménesmester (Lavosberény), Tóth Kálmán volt t. tizedes, földmives (Sarkad), Váczi János hivatásos csendőrtiszthelyettes (Hosszupályi), Veres István hivatásos tiszthelyettes ,­­ ifj. Márkus Lajos volt t. főtűzmes­ter, föld­mives (Ujcsanálos), Bárdos Kálmán volt t. szakaszvezető földmives (Egyek), Nagy Fe­renc­­ volt t. közvitéz, földmives (Egyek), Tóth András volt t. tizedes, földmives (Egyek), Vincze Ferenc volt t. őrvezető, földmives (Egyek), Dömén József volt t. tizedes, föld­mives, fuvaros (Egyek), Antal József volt népf. tizedes ,földmives (Egyek), Katona Já­nos volt t. közvitéz, földmives (Egyek), Bakos István volt t. közvitéz, földmives (Egyek), Simoni Mátyás volt t. közvitéz, föld­mives (Egyek), Kis Mátyás volt t. tizedes, földmives (Egyek), Tajthy Gáspár csendőr­törzsőrmester (Egyek), Mag József volt t. tizedes, földmives (Egyek), Pálhálzai Mihály ny. törzsőrmester (Fényeslitke), Böszörmény Ferenc volt t. szakaszvezető, földmives (Fé­nyeslitke), Molnár Endre őrnagy (Váckisuj­­falu), Király József ny. tiszthelyettes, kanti­nos (Gárdony), Kardos János volt t. szakasz­vezető, földmives (Bisse) és Arany Ferenc volt t. szakaszvezető, földmives (Szár). NEMZETI ÚJSÁG Csütörtök, 1938 október 1. f Moaud DARÁNYI KÁLMÁN miniszterelnök he­lyettes szerdán délben Gödöllőn kihall­gatáson jelent meg a kormányzónál. A miniszterelnökhelyettes kihallgatása al­kalmával aktuális kormányzati ügyekről tett jelentést a kormányzónak. A petíciós tárgyalása alkalmából a kormánypárt ellenpetíciót nyújtott be, amelyben mint­egy hatszáz váddal támadta meg Meizler Károlyt, a kereszténypárt jelöltjét. Az egyik petíciós tárgyalásról a Független­ség szerkesztője, Hubay Kálmán vezér­cikket írt „Balatoni ária" címmel és eb­ben azzal vádolja meg dr. Meizler Ká­rolyt, hogy még a Balatont is le akarta csapoltatni választói javára. A közigaz­gatási bíróság teljes elégtételt szolgálta­tott Meizler Károlynak, aki Hubay ellen sajtópert indított. A budapesti törvényszék előtt szerdán tartott tárgyaláson Meizler Károly kije­lentette, hogy e cikkíró fantáziájában született meg­­ez a vád, mert a Füg­get­­lenség ugyanazon számában jelent meg a közigazgatási bíróság tárgyalásáról is beszámoló cikk, de ebben egy szó sincsen a vezércikk vádaskodásáról. Előadta Meizler, hogy a Függetlenségnek ezt a számát ötezer példányban ingyen szét­osztották a keszthelyi, kerületben, hogy a kormánypárt által remélt új választás­nál a kereszténypárt jelöltjét elrágal­mazzák. A törvényszék a vádlottat fel­mentette, mert úgy találta, hogy a vád­lott bűncselekménye a kiadott amnesztia­rendelet szerint bírálandó el, Meizler fellebbezett. RAJNISS FERENC szerepelt a másik sajtó­­perben sértettként. A Ház múlt ülésszakának végén országos feltűnést keltett Rajniss-féle le­velek ügyéről írt cikkeik kapcsán Rajniss négy újságíró ellen indított sajtópert: Kecs­keméti György, a Pester Lloyd felelős szer­kesztője, Berecz Lajos, az Újság szerkesztője, valamint Lendvai István és Szokoly Endre, a Magyarság munkatársai ellen. Berecz és Szokoly elégtételt adtak Rajnissnak, Kecske­méti pedig betegsége miatt nem jelenhetett meg, így az ő sajtóperét elnapolták. A négy sajtóper közül így csak Lendvai István ügyé­ben kerül főtárgyalásra sor. Lendvai a meg­hamisított Rajniss-féle levelek ügyében a képviselő magatartásával foglalkozott. A tárgyaláson Lendvai kijelentette, hogy köz­érdekűnek tartotta annak megvilágítását, hogy a parlamenti többség pártjának egy elég hangos és mozgalmas tagja, amikor egy ilyen csúnya súlyos váddal került szembe, amely alól különben azóta már tisztázta ma­gát, szerinte szerencsétlenül védekezett és feltevéseknek hagyott nyitva ajtót. Kijelen­tette, hogy nem akarta sem rágalmazni, sem becsületében megtámadni Rajnisst, egyúttal azonban kérte a valódiság bizonyításának el­rendelését és többek között Huszár Károly, Eckhardt Tibor és Katona Jenő tanúként való kihallgatását is. Rajniss ellenezte az indítványt, amit a bíróság el is utasított. A szírbeszédek utá­t a bíróság meghozta ítéletét, amely szerint bűnösnek mondta ki rágalma­zás vétségében Lendvai Istvánt és ezért 200 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. TOLNA VÁRMEGYE Szekszárdon tartott megyegyűlésén Thuránszky László fő­ispán felháborodva beszélt arról, hogy a szociáldemokraták a spanyol vörös ura­lom iránt rokonszenves megnyilatkozást juttattak kifejezésre. Indítványára a köz­gyűlés egyhangúan elítélte a szocialis­ták eljárását. Dőry Frigyes rámutatott arra, hogy az ipari munkásság nagy része a szocialista szakszervezetek befo­lyása alatt áll. Rendkívül fontos, hogy az ipari munkásságot gazdaságilag fel­szabadítsák a szociáldemokrata befolyás és pártadó alól.• MISKOLC KÖZGYŰLÉSE is tiltakozott a magyar szocialistáknak a spanyol vörösök iránti nyilatkozata ellen. Vitéz Görgey László hangoztatta, hogy a kétezer év erkölcsi fejlődésére felépült mai világrend ellenségei irtó hadjáratot indítottak a mai társadalom és állam rendje ellen ,hogy azok megdönté­sével úrrá tegyék a gyűlöletet a világ fölött. A spanyol kommunisták rémtettei világszerte mélységes megdöbbenést váltottak ki. De a spanyolországi pusztító tűz más helyeken is kigyulladt már s a guruló rubel nyomán a legnagyobb aggodalommal kell néznünk a ke­resztény világ további sorsát. Nekünk a revízió gondolatában és a bolsevizmus elleni küzdelem készségében össze kell forrni. A mi államideálunk nem az akaratot, a véle­ményt és szabadságot elnyomó terrorisztikus szovjet Indítványára a közgyűlés a város kö­zönsége nevében felemelte intő és tiltakozó szavát az országokat romboló kommunizmus veszedelme ellen. • A SZENTESI polgármesterválasztást dr. Csergő Károly alispán október 2-ára, péntekre tűzte ki. Most már csak tíz pá­lyázó vesz részt a küzdelemben, mert az ellenzéki pártok eddigi legposszibilisebb jelöltje, Vecsery István ügyvéd vissza­vonta pályázatát. Kozma György fő­ispán a következő levelet intézte Szen­tes város képviselőtestületi tagjaihoz: „Tisztelt Képviselőtestületi Tag úr! Az október 2-ára kitűzött polgármestervá­lasztás nyugodt lefolyása és az izgalmak A FŐISKOLÁSOK szervezetei is sorra tartják tiltakozó gyűléseiket a magyar szociáldemokraták vörös szimpátianyi­latkozata ellen. A keszthelyi Gazdasági Akadémia ifjúsága most tartott gyülégén megütközéssel és megbotránkozással szerzett tudomást arról, hogy a magyar szocialisták a madridi vörös kormányt üdvözölték. Az ifjúság világosan látja, hogy a keresztény gondolat és a sarlós kalapács ütközete kezdődik a keresztény Európában. A magyar leendő gazdanem­­zedék Istenbe vetett hittel, elszántan áll a kereszt mellett s követeli a kormány­tól, hogy hatalmi erejével csapjon le az izgatókra, a bujtogatókra. A vidéki ifjú­ság készen áll hazánk és hitünk védelmé­ben élete feláldozására is. A Turul Szö­vetség keretében működő nyíregyházi fő­iskolások Szabolcs Vezér Bajtársi Egye­sülete törzsi táborán egyhangú lelkese­déssel csatlakozott ahhoz a nemzeti meg­mozduláshoz, amely a szocialista-kom­munista mozgolódással szemben a ma­gyarság őszinte felháborodását és erköl­csi megvetését juttatja kifejezésre. A­ marxizmus magyarországi fiókjának ve­zérei a nép nyomorát kihasználva akar­nak még egy utolsó rohamra indulni a nemzeti gondolat ellen. Megtorlást köve­tel a nemzeti közvélemény s az állam könyörtelenül járjon el az izgatókkal szemben. • A MAKÓI HAGYMAHÁZAT nagyszabású ün­­­­nepség keretében Darányi Kálmán miniszter­elnökhelyettes, földművelésügyi miniszter je­lenlétében avatják fel csütörtökön. A minisz­terelnökhelyettes szerdán este Szegedre érke­zett, ahol ünnepélyesen fogadták, majd to­vább utazott . Makón résztvett a Gazdasági Egyesület vacsoráján. Több felköszöntő után­ Darányi Kálmán helyettes miniszterelnök ál­lott szólásra. — A magyar gazda előtt — mondotta a többi között — most is súlyos probléma merült fel. Ez a súlyos probléma az, hogy Svájcban, Franciaországban és más államokban is de­valválták a valutát, ami azt jelenti, hogy eddigi megállapodásaink helyett részben új megállapodásokat kell kötnünk, részben meg kell keresnünk a módot arra, hogy lehetőleg az új helyzetben is megtalálja a maga számí­tás­át. Erre kell törekednie a kormánynak a­­ pénteki minisztertanácsnak az lesz a feladata, hogy megtalálja azokat az utakat és módo­kat, amelyekkel ezeket a kérdéseket, ame­lyekre nézve a tárgyalásokat egyes külföldi államokkal már felvettük, sikerre vezesse. A helyettes miniszterelnök ezután a gazdák szer­vezkedésének és egységbe tömörülésének fon­tosságára mutatott rá. A KESZTHELYI VÁLASZTÁS elkerülése céljából értesítem, hogy dr. Vecsery István ügyvéd úr pályázatát visszavonta és ezzel a pártpolitikai szem­­pontok a polgármesterválasztásból telje­­sen kikapcsolódtak. Ilyen körülmények között a közérdekben állónak látnám azt, hogy a nemzeti egység pártjának tagjai valamennyien Kan­ász-Nagy Sándort tá­­mogassák szavazataikkal, akinek szemé­lyében garanciát látok arra nézve, hogy a polgármesteri székben a város egész kö­zönségének osztatlan bizalmát fogja bírni. Anélkül, hogy a képviselőtestületi tagok­nak szabad elhatározását befolyá­­solni akarnám, szives tudomásulvétel cél­jából értesítem, hogy a magam részéről Kanász-N­agy Sándor megválasztását óhajtanám. Szentes, 1936 szeptember 30-án. Hazafias üdvözlettel dr. Kozma György főispán s. k.“ • BÉKÉS VÁRMEGYE Gyulán tartott őszi köz­gyűlésén Ricsey-Uhlaryk Béla főispán a spa­nyolországi véres események kapcsán a kom­munista izgatásról emlékezett meg. Bejelen­tette, hogy október 1-én megkezdődnek a békésszentandrási duzzasztógát építési mun­kálatai. Egyelőre kísérletképpen száz holdon sziklavítást végeznek. Az idén vilégmunka nem lesz, mert úgyis sok a közmunka. Tildy Zoltán a munkásság felé kijelentette, hogy a marxizmus mint világszemlélet és társadalmi rendszer végképpen megbukott. Purgly Emil ellenezte azt az indítványt, amely a Debre­ceni Mezőgazdasági Kamara szétválasztását javasolja. Beliczey Géza azt kívánja, hogy legyen felső- és alsótiszántúli kamara. Ezt az indítványt fogadták el. c­iántömi , de most értelmetlen, buta félelemmel meredt rám. Megcsapkodtam a hátát s visszaadtam a Janinak. — Itt van kisfiam ... De úgy látom, sovány Azorka ... Jani átpislogott az apjára, közel húzta magához a kutyát, annyira meg­ijedt, hogy majd sirámra pittyedt aszúja , azt mondta: — Pedig etetjük ... Amint később megtudtam, a maga kis élelmét osztotta meg vele. Mert náluk bizony semmi se veszett kárba. Kenyér­héj s más­­féle maradék volt az ebéd­jük s ha meleg ételhez jutottak, befalták maguk, szegények. Ilyenformán bizony Azorka nem tudott fejlődni. Elmocskolódott a szőre is, össze­húzta magát a gyerek mellett, remegtek ballábai s egyre vénebb, szenvedőbb tűz pislogott a szemeiben. Már, már arra gondoltam, hogy vissza­veszem magamhoz, kár is volt beledobni a nyomorba ilyen rongyos lurkó öröme kedvéért Meg is állottam a MTV*7.pr náluk. Újságot vettem. Közben mintha nem is érdekelne különösebben, azt mondtam a gyereknek: — No Jani fiam, látom, nagyon beteg, Azorka ... Mert akkor már alig állott a láb­át­, annyira oda volt. Összegömbölyödött egy zsákdarabon, remegett a bőre s nézte az urcát tüzes, lázas szemekkel. Jani odakuporodott melléje, tenyerére vette a fejét meg elmogatta s felnézett rám.­— Beteg ... Oly döbbent félelemmel meredt rám, mintha azt akarta volna kisugározni, hogy ő az oka Azorka betegségének s bo­csássák meg neki, de nem tehetett mást: megadott neki mindent, amije volt Azt mondtam csendesen: — Visszavigyem, Jani! Nálam meg gyógyul! Most már elöntötte a könny. De érezte, hogy Azorka érdekében legjobb lesz a szakítás. Nálam meggyógyul ... Azt felelte pityogva: — Vigye... ha meggyógyu­l... És az apró cecnevész kölyök búcsúzni kezdett a pajtásától. Előbb­i­ madzagot oldotta le róla, aztán végigtörölte a sző­rét vékony tenyerével s közben oly féltő szemekkel nézte,­­hogy megesett a szirom rajta. Aztán megállott, megemelte fino­man az állatot s azt mondta: — Nem tud menni... Át akarta adni, de akkor valami rop­pant erő szállotta meg Azorkát. Kinyúj­totta beteg lábacskáit, rángatózott, kap­kodta a férfit, furcsa síró m­öszörgés szű­rődött elő a száján s úgy nézett, mintha sírna. Szinte könnyezett. Azért átvettem Janitól. Rémülten ka­­pálódzott a­ karomon. Fülébe súgtam régi nevét, simogattam, de hiába • • • Jani pedig úgy állott mellettem, mintha legnagyobb kincsét vinném. El is indultam vele. De pár lépés után annyira rugdolózott a kis állat, hogy próbaképpen letettem a földre. És akkor az történt, hogy Azorka szű­külve, nyögve fel­állott remegő lábaira, előrenyújtotta fejét, szimatolt, megfor­­dul és támolyogva elindult vissza. Jani felé, őszintén mondom Fjodor Mih­ajlovits, sohase láttam embert sí­b­ il­tot ennyire együtt örülni! A kisfiú eléje futott, letér­delt­ a kövezetre, kitárta karjait és sírva, nevetve szakadt fel belőle: Azorka!!!! A kutya összeomlott ,­előtte. Nem bírta már... Remegtek, rángatóztak a lábai, de a szemeit Janira meresztette és úgy nézett, oly boldog ragaszkodással, hogy azt sohasem lehet elfelejteni... Nem volt akkor az utcán több ilyen ra­gyogó tiszta öröm és m­­eleg szív, mint a kisfiúé és Azorkáé. Pedig sok szez ember futott a dolga után. Fjodor Mie­jlovítá ...

Next