Nemzeti Ujság, 1936. november (18. évfolyam, 251-274. szám)
1936-11-04 / 252. szám
14 NEMZETI ÚJSÁG Szerda, 1936 november 4. NEMZETI GAZDASÁG A KARÁCSONY hozza a legnagyobb üzleti forgalmat. A kereskedők előre gondoskodnak árukészleteik feltöltéséről, kirakataikat ünnepi díszbe öltöztetik és várják a karácsonyi vásárt, amelyen a vevők elé tárják a legjobb, a legszebb, a legváltozatosabb szemet kápráztató áruikat. Néhány hét csupán s itt a Karácsony! Érthető tehát, hogy a kereskedelem már készülődik az 1936. évi karácsonyi forgalomra, amely a szakértők véleménye szerint lényegesen nagyobb lesz a tavalyinál. S mert nagyobb lesz a forgalom, nagyobb is a várakozás, amellyel az üzleti élet a vásár megkezdése elé tekint. Amikor a készülődést látjuk, nem feledkezhetünk el azokról, akiket a kereskedők a boltjukba várnak. Nem feledkezhetünk el arról, hogy a karácsonyi vásár sikere milyen nagy mértékben függ a karácsonyi segélyektől, a karácsonyi juttatásoktól, amelyekre minden fix fizetésű exisztencia valamikor biztosan számított, mert ezzel a pénzzel ment el a boltokba. A válság alatt igen sok helyen megvonták vagy lényegesen csökkentették a karácsonyi pénzeket. Amikor hivatalosan és félhivatalosan a gazdasági helyzet javulásáról számolnak be, tessék ismét karácsonyi segélyt adni! És még egyet. Tessék idejében adni! Akkor, amikor még elég idő van a bevásárlásra. Hogy a karácsonyi vásár tényleg jól sikerüljön, annak ez is igen fontos előfeltétele. x rongy is árucikk, sőt a rongyszedésből milliókat is lehet szerezni. Rongy szedéssel kezdték 1851-ben pályafutásukat a Bunzl és Biach cég megalapítói Bécsben. Bizony ezek a rongyszedők, akik faluról falura járva a szemétből kotorták ki az elhasznált rongyokat és mindenféle olcsó üveggyöngyöt, pirosítót, pántlikát, mázaskancsót adtak cserébe a falusi asszonyoknak és leányoknak, nem gondolták, hogy nyolc évtized múlva cégük Középeurópa legnagyobb rongyszedőtelepe lesz. S hogy a különböző érdekeltségek összefogására a késői utódok olyan részvénytársaságot fognak alapítani, amelynek 20 millió schilling az alaptőkéje. Mert ez most megtörtént■ A Bunzl és Biach cég, amelynek természetesen Budapesten is van rongytelepe, ilyen horribilis összegű alaptőkével részvénytársaság lett, amely papírgyárat, textilgyárat és mindenféle rongyfeldolgozó üzemet foglal magában. Hatan vannak a Bunzl testvérek, kik mind beültek az igazgatóságba, most már ők dirigálják a szentlőrinci szemétbánya párnáit, hogy miféle rongyokat hozzanak a Soroksári-úti telepre, ahol már nem üveggyöngyöt és pántlikát, hanem egy pár fillérrel fizetik meg őket. A rongy így lett tényleg nagy árucikk és mint a Bunzl és Biach cég példája mutatja, a rongyszedőkből kereskedelmi tanácsosok. ÁRUHIÁNYRÓL panaszkodnak a kereskedelmi érdekeltségek. Az egyik azt mondja, nincsen elegendő télikabátanyag, a másiknak az hiányzik, hogy nem hozhat be szabadon külföldi bársonyt, a harmadik azon sopánkodik, hogy nélkülözni kénytelen a francia selymet. Nem hiszszük, hogy ezek a panaszok valóban a magyar kereskedőktől eredhetnének. A magyar kereskedők nagyon jól tudják, a magyar gyárak már minden tekintetben pótolni tudják a külföldi ruházati cikkeket, hiszen magyar posztót és szövetet árusítanak Londonban, magyar selymet lehet találni a legelőkelőbb párisi üzletekben is. A magyar iparnak ez az exportképessége egyúttal a legjobb bizonyíték, hogy a belföldi szükségletet is fedezni tudja, sőt nemcsak fedezni, hanem azon túlmenően a kivitelre is tud dolgozni. Az exportképesség pedig a magyar áru minőségének is nagyszerű bizonyítéka egyúttal. Külföldi áruhiány miatt tehát panaszkodni igazán nem helyénvaló. Amikor a devizagazdálkodás rendszerét kénytelenek vagyunk fenntartani, a felesleges behozatalt nem lehet megengedni. A panaszok tehát nem indokoltak, de nem is származnak azoktól a kereskedőktől, akik épp úgy keresnek a magyar áru értékesítésén, mint keresnének a külföldi áru eladásán. Kevesek érdeke a behozatal emelése, de ezeknek a magánérdekeknek el kell törpülniök az általános közgazdasági és devizapolitikai érdekek mellett. Legközelebb kiadják a gazdavédelmi rendelet további végrehajtási utasítását A kormányváltozás következtében a gazdavédelmi rendeletek egyes intézkedéseinek végrehajtása eltolódást szenvedett, miután a megfelelő utasításokat még nem adták ki. Darányi Kálmán miniszter, elnök már első programbeszédében bejelentette, hogy most már sürgősen végrehajtják ezeket a rendelkezéseket. A legfontosabb a tíz holdon aluli gazdák még fennálló tartozásának hosszúlejáratú kölcsönökre való konvertálása. Ezt a tranzakciót a Pénzügyi Szindikátus fogja lebonyolítani oly módon, hogy átveszi a hitelezőktől a követeléseket és ezek alapján kötvényeket bocsát ki. A kötvénykibocsátás előkészületei minden irányban megtörténtek, csak a végrehajtási utasítás szükséges ahhoz, hogy az lebonyolíttassék. A gazdavédelmi rendeletek másik most megvalósítandó intézkedése arra vonatkozik, hogy az állam könyvadósság formájában átvállalja az ezer holdnál nem nagyobb védett birtokok adósságának azt a részét, amely a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeresén felül van. Erre vonatkozóan is már megtörtént minden előkészület. A rendelet tudvalévően csoportokat állapít meg és minél nagyobb mértékben terheli az adósság a birtokot, annál kisebb százalékos arányban történik az állami könyvjóváírás. Azokat az adósságokat, amelyek a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszerese és hatvanszorosa között vannak, 100 százalékban veszi át az állam, de ezenfelül bizonyos fokozatok szerint az átírás aránya csökken és a kataszteri tiszta jövedelem kétszázszorosát meghaladó adósságokat már nem veszik át. Mind a két rendelkezésnél nagyon fontos a zálogleveles adósságok kérdése, miután ezek változatlanul érvényben maradnak. E tekintetben az okozott nehézséget, hogy ezek a zálogleveles adósságok angol fontra vagy dollárra szólnak és el kellett dönteni, hogy milyen árfolyamon történjék az átszámítás. A Nemzeti Újság már megírta, hogy most végre ebben a kérdésben is létrejött a megegyezés olymódon, hogy az átszámítás 4—4,25 pengős dollárárfolyamon fog történni. Miután ezáltal a legnehezebb kérdést megoldották, a gazdavédelmi rendelet további végrehajtási utasítása most már legközelebb megjelenhetik. Több mint százmillió pengővel csökkent az állam tartozása a legutóbbi devalvációk következtében A pénzügyminiszter szeptember havi közleményében részletes kimutatást közöl az állami kölcsönök és egyéb tartozások álladékáról. Ez a kimutatás az első azóta, hogy az aranyblokk államai devalváltak, tehát ebben már megtaláljuk, hogy az újabb devalvációk milyen mértékben csökkentették az állam tartozásainak álladékát. Ez a csökkenés elsősorban az állam, hosszúlejáratú kölcsöneinél mutatkozik, amelyek túlnyomórészt külföldi valutára szóló kötelezettségek. Az állami költségvetésben a hosszúlejáratú kölcsönök álladékát 1023 millió pengőben állapították meg. A most közzétett kimutatás 931 millió pengőről számol be. A csökkenés tehát kereken 100 millió pengő. Ha az egyes kölcsöntételeket nézzük, akkor a következő érdekesebb csökkenéseket állapíthatjuk meg: Az 1913. évi 1 és fél százalékos magyar járadékkölcsön álladékát a költségvetés 18.6 millió pengőben mutatta ki, most pedig 13.2 millió pengő. Az 1914. évi négy és fél százalékos törlesztéses járadékkölcsönből származó tartozás 94.1 millió volt, most pedig 66.4 millió pengő. Az 1910. évi 4 százalékos magyar járadékkölcsön tartozása 20.5 millió pengő volt, most 14.5 millió pengő. Az Osztrák-Magyar Vasúttársaság magyar vonalainak megváltásából 70.9 millió pengő tartozás állott fenn, most pedig csak 50.1 millió. Francia egyezményekből teljesítendő fizetések címén 10.8 millió tartozóé helyett most csak 7.7 millió tartozás áll fenn. Az 1925. évben kibocsátott 6 százalékkal francia frankban kamatozó kötvények után a tartozás 13.7 millió volt, most 9.8 millió. Az 1924. Vil. t.c. alapján kibocsátott 6 és fél százalékos frankban kamatozó kölcsöntartozás 23.8 millióról 17 millióra csökkent. A népszövetségi kölcsön fennálló tartozását a költségvetés 205.4 millió pengőben mutatta ki, most pedig ez a tartozás már csak 196.5 millió pengő. A rövidlejáratú kölcsönök között az 1930: XXXI. t.-c. alapján külföldön felvett váltókölcsön álladékát a költségvetés 63,6 millió pengőben mutatta ki, ebből most már csak 59,1 millió pengő tartozás áll fenn. Különösen érdekes, hogy az 1931. évi 5 százalékos devizakölcsön tőkeálladéka is csökkent az újabb devalváció következtében. Ezek a devizakölcsönök, — mint ismrereses — magánosok által külföldi fizetési eszközökben 1931-ben és 1932-ben felajánlott kölcsönökből származik. Az 1936—37. évi költségvetés ennek a kölcsönnek álladékát 5,3 millió pengőben mutatta ki. A most közzétett kimutatás szerint az államnak ez a kölcsöntartozása pengőben 4,2 millió pengőre csökkent, tehát ezeknél a belföldi származású kölcsönöknél az állam devalvációs nyeresége a kimutatás szerint kereken 1 millió pengő. Úgy ezek, mint még egyéb kölcsöntartozások csökkenése mutatta, hogy az állam adósságának tőkeálladéka 100 milliónál jóval nagyobb összeggel csökkent. Nicki Alfréd a Külkereskedelmi Bizottság elnöke. A külügyminiszter épp avért dr. Nicki Alfréd rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert a Külkereskedelmi Bizottság elnökévé kinevezte. A gyarmatáru importőrök előleget kapnak az október—decemberi kontingensre. A gyarmatáru piacon egyre fokozódik az áruhiány. Az érdekeltségek közbenjárására most az illetékes tényezők október—decemberi negyedévi gyarmatáru kontingensre már most egyharmadrésznyi előleget adnak az importőröknek és két héten belül kiosztják az egész kontingenst. Természetes, hogy amíg az ilyen után forgalomba kerülő áruk a fogyasztóhoz érnek, még hetek telnek el és így gondot okoz a kereslet kielégítése. Különösen nagy hiány van brazil kávékban, amelyeknek ára az utóbbi két hét alatt újabb 15 százalékkal emelkedett. Hiány van még szegfűborsban, szegfűszegben és fehérborsban is. Svájc csatlakozik az amerikai-angolfrancia valutaegyezményhez. Bernből jelentik: A szövetségtanács felhatalmazta a pénzügyminisztériumot és a Svájci Nemzeti Bankot annak kijelentésére, hogy Svájc gyakorlatilag csatlakozik az amerikai-angol-francia valutaegyezményhez. A női- és úrifodrászipar tárgyalásai a kamarában. A női- és úri fodrásziparok között felmerült ellentétek kiegyenlítése érdekében a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ma egyeztető értekezletre hívta meg a két szakma szakipartestületét. A tárgyaláson mindkét ipartestületnek hat-hat kiküldöttje vett részt Nagy Antalnak, a kamara iparosztályi elnökének vezetése alatt. A többórás megbeszélésen mindkét fél képviselői kimerítően előadták saját álláspontjukat. Döntés egyelőre még nem történt. Fémpiac London. (Fémtőzsde.) Réz és ólom barátságos, ón szilárd, horgany tartott, ezüst nyomott volt. Vörösréz standard 43 %—43 9/16, 3 hónapra 43 13/16—43%, lesz. árf. 43%, elektrolyt 48—48*/2, best. ser. 4714—48%, ón standard 211%— 212, 3 hónapra 209%—210%, lesz. árf. 212, banca ón 214, straits 215, ólom külföldi prompt 19%, 3 hónapra 19%, lesz. árf. 19%, horgany prompt 16 1/16, 3 hónapra 16 5/16, lesz. árf. 16 1/s, ezüst prompt 21%— 213/4, 3 hónapra 21%— 21%, lesz. árf. 21%. — Nemhivatalos jegyzések: ólom külföldi prompt 19%—19 15/16, 3 hónapra 19%—19 15/16, horgany prompt 16—16%, 3 hónapra 16V4—16%, öntöttvas 72, réz strong sheets 76, nikkel bélés külföldi 200—205, alumínium belföldi 100, antimon regulus 67%—68%, platina 195, antimon kínai 45—46, higany 284V4, Wolframérc 28%—29%, fehérbádog 18%—19%, vörösrézszulfát 17%—17%, rudezüst prompt 29 is, kés. száll. 20%, finomezüst prompt 21 11/16, kés. száll. 21 11/16, arany 142 2. November 12-én tartja közgyűlését az országos gazdakamara. Az Országos Mezőgazdasági Kamara november 12 én, csütörtökön délelőtt tíz órakor tartja rendes közgyűlését az OMGE székházénak nagytermében. A közgyűlésen vitéz Mecsér Endre mond elnöki megnyitót, majd a jelentések és javaslatok ismertetése következik, ezután pedig a közgyűlés elé terjesztik Koós Mihály ny. államtitkár, igazgató nyugdíjaztatási iránti kérelmét, ezt követőleg pedig az elnökség a megüresedett igazgatói állás betöltésére, pályázatot hirdet. A továbbiakban a közgyűlés az országos gazdakamara belső ügyeit tárgyalja. Megegyeztek a dicsőszentmártoni részvények eladásában A Neue Züricher Zeitung jelentése szerint a dicsőszentmártoni nitrogéngyár magyar tulajdonban lévő részvényeinek a román érdekeltségek részéről történő megvásárlása most már befejezés előtt áll. Még a háború előtt a Kereskedelmi Bank és a Hitelbank együttesen alapították Dicsőszentmártonban ezt a gyárat az ott talált gazdag földgázforrások mellett. A románok régóta elhatározták, hogy a gyárat hadiszempontból nacionalizálják, de a magyar részvényesekkel és a svájci hitelezőkkel tervezett megegyezést a kormány eddig nem hagyta jóvá. A tárgyalások azonban legutóbb, amelyek az illetékesekkel folytak, befejeződtek. A 320 millió lej részvénytőkéből 47 millió lejt ingyen kap a román állam. A román konzorciumot, amely a gyárat átveszi, Románia legnagyobb aranybánya vállalatának vezérigazgatója vezeti. A szükséges pengőösszegeket a konzorcium a jegybanktól kedvezményes árfolyamon kapja. A svájci kölcsönök visszafizetésére kompenzációs kiviteli engedményt nyújtanak 1,75 millió svájci frank értékben. Az állami hitelintézetek 120 millió lej hitelt nyújtanak a gyárnak, amelynek új tulajdonosai kötelezettséget vállalnak, hogy a hadügyminisztérium kívánságára 60 millió lej befektetést hajtanak végre. Fenntartják a leva értékét. Szófiából jelentik: Gunev pénzügyminiszter kijelentette, hogy a bolgár kormány feltétlenül fenntartja a leva értékét, annál is inkább, mert a közgazdasági viszonyok megjavultak és így semmi szükség sincs a pénz értékcsökkentésére. Megjelent a „Vállalkozási szerződés általános feltételei a középítkezési munkáknál“. A Magyar Racionalizálási Bizottság másfél éven keresztül tartó és az építő-, a gyáripar és a mérnök-társadalom képviselőinek bevonásával tartott értekezletei során készítette el a Vállalkozási szerződés általános feltételekkre vonatkozó javaslatát, amelyet az Iparügyi Minisztérium jóváhagyott azzal, hogy az új feltétel folyó évi november hó 15-én lép életbe. A minisztériumnak ezzel a rendelkezésével a régi és elavult vállalati feltételek érvényüket vesztik, de ugyancsak érvényét veszti a Székesfővárosnak és minden más törvényhatóságnak, közüzemnek stb ilyen természetű szabályrendelete is, miután ezek a feltételek az ország egész területén egységesen lesznek érvényesek. A „Vállalkozási szerződés“ egyes példányai az Állami Nyomdánál kaphatók. A piac eseményei A MAGYAR piacán most már egyre sűrűbben kötnek üzleteket olyan cikkekben, amelyek külföldi elhelyezése biztosítottnak látszik, vagy pedig amelyekben nagyobb „fantáziát“ lát a spekuláció. Már napok óta a lucerna és a lóheremag áll az érdeklődés előterében, aminek az a magyarázata, hogy mind a két magféleség németországi elhelyezéséről tárgyalások indultak meg. Először csak azok mertek vásárolni, akik bíztak a tárgyalások sikerében, a közelmúlt napokban azonban egyre több és több vevő jelentkezett a lóhere- és a lucernamagra, mert időközben köztudomásúvá vált, hogy a németek 300 vagon lucerna- és ló-■ heremagot hajlandók átvenni, mégpedig a lucernamagot 105 márkás, a lóheremagot pedig 90 márkás áron. Ennek a 300 vagonnak a szállítása nagy izgalmat idézett elő az érdekeltségek körében, mégpedig azért, mert a döntés úgy szólt, hogy 150 vagont szállíthatnak az exportőrök és 150 vagont pedig a szövetkezetek. Az exportőröknek juttatott 150 vagon szétosztása azonban, a jelentkezés sorrendje szerint, ahogy azt eleinte tervezték, nem történhetett meg, akkora volt a tülekedés és a méltatlankodás s ezért a Külkereskedelmi Hivatal, illetve a magiroda úgy határozott, hogy a 150 vágonnyi lucerna- és lóheremagot az exportőrök kapacitása szerint osztja fel. Az érdekeltségek bíznak abban, hogy ezzel a mennyiséggel nem merül ki a Németországba irányuló kivitel, hanem a közeljövőben a nézetek újabb kontingenst engedélyeznek, amit a termelők körében nagy megnyugvással fogadnának, mert ezzel a felesleg nagy részét sikerül elhelyezni.