Nemzeti Ujság, 1937. szeptember (19. évfolyam, 198-222. szám)

1937-09-01 / 198. szám

NEMZETI GAZDASÁG A SZŐLŐ terméskilátásait megtize­­delte a mély invázió és a zivataros esőzé­sek nyomán fellépett rothadás. Alig van olyan bortermő vidéke az országnak, ahol a szőlőfürtöket nem csúfítaná el a megrepedezett, szürkésfehér szőlőbogyók tömege. Néhány héttel ezelőtt még re­kordtermésről beszéltek és hordók után kiáltoztak a szőlősgazdák, hogy a bő ter­mést legyen mibe leszüretelni. Ma már csak helyenként van szükség több hor­dóra, de erre is csak azért, mert a ta­valyi bor nagy része eladatlanul a pin­cékben hever és az új termés befogadá­sára kell a hordó. Ma már bizonyos, hogy a néhány hét előtt fantasztikusnak mondott termésről az idén már beszélni sem lehet. Minden más termelési ágban az szokott bekövetkezni, hogy kisebb ter­més esetén jobb árakban találja meg a termelő kártalanítását. Úgy látszik azon­ban, a bornál erre nem kerül sor. Bár az utóbbi napokban aprócska javulás mu­tatkozott a bor áránál, mégis az árak azon a szinten mozognak, amelyek két­­ségbeejtenek minden szőlősgazdát. Kell tehát valamit tenni és sürgősen kell tenni, hogy a borértékesítés helyzete ja­vuljon. A PÓT­ANYAGOK rendszerint drágábbak a természetes anyagoknál s a kettő között levő minőségi különbségen kívül ez magyarázza, hogy akkor kerül a pótanyagok használatára a sor, ami­kor természetes anyagból nincsen annyi, hogy a szükségletet fedezze. Vannak azonban olyan pótanyagok is, amelyek olcsóbbak a természetes anyagnál, mint például a műselyem. A műrostnál is az volt a helyzet, hogy hosszú ideig olcsóbb volt a pamutnál, ezért ebből a szempont­ból előnyösnek is látszott a műrost hasz­nálata. Amikor Magyarországon elren­delték, hogy a pamuthoz 10 százalék arányban marostot kell keverni, nem a marost olcsósága volt a döntő a rendel­­kezés kiadásánál, hanem a devizapoliti­kai szempontok, mert a pamutért nemes valutát kell adni, viszont Olaszországból frokkot, Németországból pedig viszoát nemes deviza felhasználása nélkül is le­hetett beszerezni. A rendelkezés kiadását természetesen megkönnyítette a műrosz olcsósága. Körülbelül két hónappal ez­előtt azonban a pamut ára elkezdett ha­­nyatlani s a hosszabb idő óta tartó ár­esés gyökeresen megváltoztatta a helyze­tet, amennyiben a pamut ma olcsóbb, mint a műrost. Ma tehát úgy állunk eb­ben a kérdésben, hogy műrost haszná­lata nem gazdaságos. De a keverési köte­lezettség ma is fennáll, tehát a műrostot tovább használjuk, bár drágább a pamut­nál. Az a kérdés merül fel emiatt, vár­jon nem kell-e a kötelező keverésről ki­adott intézkedést a változott helyzetre való tekintettel felülvizsgálni s a gaz­daságosság szempontja nem esik-e ma már döntőbben a mérleg serpenyőjében, mint a devizapolitikai szempont? ÉKESREVALÓ tervről olvashattunk az Új Nemzedék legutóbbi számában, ar­ról van szó, hogy nyolcszáz községbe pé­keket­ akarnak telepíteni. Nyolcszáz olyan kétezer lakosú község van ugyanis, ahol nincsen pék, viszont a városok és nagyközségek egész sorában annyi pék van, hogy nem tudnak megélni. A Ma­gyar Sütők Országos Szövetsége vetette fel azt a gondolatot, hogy onnan, ahol sok pék van, át kell telepíteni oda, ahol pék egyáltalán nincsen. Ha ezt megcsi­nálják, jól járnak azok is, akik új mun­katerületet kaptak és jól járnak azok is, akik eddigi helyükön maradnak. Jól jár a közönség is, mert ez a racionalizálás kedvezően hathat ki a pékkenyér és a sütemény árára s minden bizonnyal örömmel veszik majd ott a­ péksüte­ményt, ahol eddig nem lehetett kapni, mert nem volt helyben pék. Jól járnak­ azok a cégek is, akiknek üzletfelei a pé­kek, mert kevesebb megy majd közülük, tönkre s a hitelnyújtásnál kisebb rizikót viselhetnek majd. Olyan terv ez egyszó­val, amelyet mindenki örömmel üdvözöl­het, ezért legalább is érdemes vele behol­­tóan foglalkozni. Különösen érdemes megfontolás tárgyává tenni azt a kíván­ságot, hogy a péktelepítési akció szá­mára 2-3 ezer pengős olcsó kamatozású, tízéves kölcsönöket bocsássanak rendel­kezésre. Mert, ha a terv jó, annak végre­hajtása pénzhiány miatt nem akadhat meg. A tengeri kereskedelmet már erősen megzavarta a japán— kínai háborúskodás A Távolkeleten dörögnek az ágyuk és az európai kereskedelem megbénul tőle. Kínával is, Japánnal is a gazdasági kapcsolatok ezer szála fűzi össze Euró­pát és most ezek a szálak mind azzal a veszedelemmel fenyegetnek, hogy el­szakadnak. Sanghaj a kínai kereskede­lemnek olyan központja, hogy az ott folyó háborús események egészen meg­akasztják a tengeri kereskedelmet. Az olasz hajóstársaságok máris beje­lentik, hogy kénytelenek a Sanghajba vagy ottani átrakás útján más kikötőbe rendelt szállítmányok felvételét egyelőre beszüntetni. A Providenza gőzösnek most kellett, volna indulnia Triesztből a tá­voli Kelet kikötőibe, azonban ez az út már elmarad. A Ril gőzös, amely június 30-án indult el Triesztből, rakományát kénytelen volt Honkongban partratenni. A Cortellazzo motoros hajó, amely ugyanekkor indult Triesztből, szintén Honkongban fogja Sanghajba rendelt ra­kományát kirakni, hasonlóképpen a Conte Verde gyorshajó, amely augusztus 5-én hagyta el Triesztet, már utasítást ka­pott, hogy sanghaji rakományát véglege­sen Honkongban tegye partra. A többi hajók hasonló rakományáról a hajózási társaságok a helyzetnek meg­felelően fognak később intézkedni. Ezen­felül a távolkeleti kikötőkbe irányuló szállítmányok fuvardíját azonnali ha­tállyal 10 százalékkal felemelték. Az an­gol hajóstársaságok szintén megdrágí­tották a fuvardíjakat, s Sanghajt az an­gol hajóstársaságok hajói is elkerülik. A Távolkeletre irányuló hajószállítmá­­nyok biztosítását sem fogadják már el, ami egyet jelent a forgalom beszünteté­sével, mert ilyen messze újra hajórako­mányokat nem lehet útnak indítani biz­tosítás nélkül. Ilyen súlyos következmé­nyei vannak az európai gazdasági életre nézve annak, hogy Japán és Kína között háborús konfliktus tört ki. Augusztusban mindössze 400.000 pengő volt az inzolvenciák összes passzívuma A gazdasági helyzet állandó javulását mu­tatja, hogy az Országos Hitelvédő Egylet köz­lése szerint a fizetésképtelenségek száma és gazdasági jelentősége augusztus folyamán to­vábbi számottevő csökkenést mutat úgy az előző hónaphoz, mint az előző év hasonló idő­szakához viszonyítva. Különösen lényeges csökkenés mutatkozik a tartozásösszegek nagy­ságában, amely e hónap összes inzolvenciái­­nál csupán iOO.OOO pengőét ért el, ami annak a jele, hogy csak egészen csekély gazdasági jelentőségű fizetésképtelenségekre került a sor. Az augusztus havi fizetésképtelenségek össze­hasonlító táblázatát az alanti kimutatás tün­teti fel­ fel a kereskedelem- és közlekedésügyi minisz­tériumhoz dr. Hajdú Miklós vezérigazgató be­számolója kapcsán augusztus hónap fizetés­­képtelenségeiről szóló jelentését, amelynek ada­tai az esetszámokban, valamint a passzívak összegszerűségében — az enyhülésnek a nyár­utóban rendszerint jelentkező idényszerű hul­lámzásán túl — olyan alacsonyak, aminekkel évek óta nem találkoztunk. Augusztus hónap különben, amint ez visszatérő jelenségként észlelhető, az idén is a legalacsonyabb válság­­számot mutatja; az elmúlt hónapban ugyanis (zárójelben 1936 ugyanez időszakának meg­felelő adatai, illetve az egybevetett adatok arányszámai, az arány­számoknál a jelentkező ismétlődésekre való tekintettel a csődöket figyelmen kívül hagyva (26 kényszer- és ma­gánegyezség (35), 5 csőd (5), összesen 31 fize­tésképtelenség (40) esete fordult elő, ami jú­lius hónappal szemben 33,33 százalék, a ta­valyi augusztushoz viszonyítva 25,71 százalék csökkenés. Az elmúlt nyolc hónapban, vagyis az év kétharmadában egyébként 406 volt a kényszer- és magánegyezségek (455), 47 a cső­dök (49), összesen 453 a fizetésképtelenségek száma (­10,77 százalék). mosása Bécsben történik, a hajóstársaságok kirendeltségeinél lévő kontingens-engedélyek-­ kel. Utazási célokra 909 pengő értékű órát adnak. A Nemzeti Bank körlevélben értesítette a meg­bízott pénzintézeteket az Olaszországgal való utazási forgalom szabályozásáról. Jövőre uta­zási célokra utazási csekk vagy szállodaban formájában havonta és fejenként olyan líra­­összeget lehet adni, amely 900 pengő érték­nek felel meg a felárral együtt. Az utazási csekkekre és átutalásokra rá kell vezetni az utas nevét és útlevelének számát s az átuta­lások hat hónapig érvényesek. A szálloda-­­tonok szintén hathónapi érvényességgel ugyan-­­­gy állítandók ki. Az utazásnál fel nem hasz­nált utazási csekkeket és szállodabónokat a visszaérkezés után hét napon belül kell a kiállító pénzintézetnek visszaadni. Társas­utazásoknál az eddigi eljárás marad érvényben. Vendéglátó Ipari Kongresszus Balatonfüre­­den. A Balatoni Szálloda- és Penziótulajdo­nosok Egyesülete vitéz József Ferenc főherceg fővédnöksége mellett szeptember 10-én délután 4 órakor Balatonfüreden, a Kurszalonban ven­déglátó ipari kongresszust rendez. A kongresz­­szuson a hazai vendéglátó ipar kiválóságai testületileg vesznek részt, de rendkívül nagy érdeklődés mutatkozik a politikai és társa­dalmi élet előkelőségei részéről is, mert előre­láthatólag több miniszter megjelenik a bala­­tonmenti képviselők társaságában. A kon­gresszuson a balatoni vendéglátó ipar problé­máin kívül a hazai vendéglátó ipar és az ide­­gen­forgalom­ főbb kérdéseit is meg­vitatják., A kongresszust ünnepélyes keretek közt nyit­ják meg s ugyancsak ünnepélyes formák közt történik a „Magyar Konyhahéten“ részt vevő éttermek díjainak kiosztása. A kongresszus a „Grand Hotel“-ban tartandó ünnepi bankettel fejeződik be. A Standard Oil Petroleum túltermeléstől tart. Newyorkból jelentik: Az Egyesült Álla­mok petróleum termelésének állandó növelése arra indította a Standard Oil társaságot, hogy figyelmeztetéssel forduljon az illetékes körök­höz a várható túltermelés elkerülése érdeke­ljen. A Standard Oil felhívása szerint az ame­rikai petróleumfinom­itok nyersolajszállítása jelenleg átlagosan több mint napi 3,4 millió hordó, ami jóval túlhaladja a szükségletet. Az Egyesült Államokban most évi 300 millió hordóval több petróleumot gyártanak, mint az előző évben. Tekintettel arra, hogy évek óta először mutatkozik jelentős növekedés az amerikai petróleumkészletekben, attól lehet tartani, hogy a termelésnek ez a fejlődése könnyen túltermelési válsághoz fog vezetni. 1937 1937 1936 Kényszeregyezségek aug. jul. aug. száma Magánegyezségek 21 34 28 száma 5 5 7 Csődök száma Kényszer­es magánegyezségek összpasszivuma 5 6 5 millió pengőben 0.4 1.1 1.3 A Magyar Tudakozó Egylet ma terjesztette Újabb amerikai elismerés: Newyorkból je­lentik. Az amerikai adósság megfizetésére vo­natkozó magyar ajánlattal kapcsolatban a New York Herald Tribune újból vezércikket szentel Magyarországnak. A lap kiemeli, hogy az adósságfizetésről szóló magyar aján­lat beavatott körök szerint serkentőleg fog hatni Amerika többi adósaira. Magyarország­ ajánlata bizonyítéka Magyarország politikai és gazdasági talpraállásának. A magyar ja­vaslat, amelyet az államháztartás egyen­súlyának helyreállítása után tettek meg, Ma­gyarország fizetőképessége kétségtelen bizo­nyítékának tekinthető. Különösen kiemeli a lap, hogy Magyarország költségvetésének csak egytizenketted részét fordítja fegyverkezésre. Ez a körülmény igen kedvező hatást gyako­rol a gazdasági helyzetre. Magyarországnak a fegyverkezésre fordított kiadásai alig vala­mivel nagyobbak a kultusztárca költségveté­sénél. Ez — írja a lap — egészen szokatlan jelenség a mai világban. Kéményseprői panaszok a nagykanizsai iparos-kongresszuson. A kéményseprő iparo­sok szervezkedése óta most történt először, hogy a kéményseprőiparosok panaszaikat egy országos kongresszus keretében tárhatták az ország nyilvánossága elé. Köztudomású ugyanis, hogy az IPOSz szombaton és vasár­nap rendezte Nagykanizsán negyedik orszá­gos iparos kongresszusát és ez elé a kongresz­­szus elé vitték a kéményseprők is súlyos pa­naszaikat. A kongresszus előtt az azon részt­­vett, időképen dunántúli kéményseprő iparosok Martinovics Vendel országos elnök elnöklésé­­vel szakértekezletet tartottak, melyen dr. Dobsa László IPOK igazgató, főtitkár terjesz­tette elő a kongresszushoz benyújtandó hatá­rozati javaslatot. Ez a határozati javaslat kü­lönösen két sorsdöntő fontosságú kérdésre terjeszkedett ki, amennyiben a kéményseprő kódex egész alapját képező 1. §., tehát az új kerületi beosztás országos érvényű és legsür­gősebb végrehajtását, valamint a vidéki ké­ményseprő iparosok seprési díjainak beszedése körüli panaszok sürgős orvoslását szorgal­mazta. A kémény­seprői­parban ugyanis az elő­terjesztett panaszirat szerint a közhiedelemtől eltérőleg olyan súlyos panaszok vannak, me­lyek ennek az iparnak helyzetét már-már tart­hatatlanná teszik és amelyek halasztást nem tűrő orvoslást igényelnek. Értesülésünk sze­rint a kéményseprőmesterek érdekszervezete nem elégszik meg azzal, hogy a kéményseprő­­társadalom panaszait az iparoskongresszus elé vitte, hanem azokat a közeli napokban Bor­nemisza Géza iparügyi miniszter elé is kí­vánja tárni. A nemzetközi cukoregyezmény ratifikálása. Londonból jelentik: Magyarország és Haiti kivételével most már valamennyi érdekelt ha­talom kormánya ratifikálta a nemzetközi cu­koregyezményt, amelyet ez év májusában a londoni cukorkonferencián megkötöttek. An­glia most ratifikálta ezt az egyezményt, ame­lyet megelőzően Ausztrália, Peru és San Do­mingo kormánya ratifikált. Magyarország és Haiti köztársaság kormánya bejelentette, hogy a ratifikálást rövidesen végrehajtja. A ma­gyar kormány közölte, hogy a ratifikálás megtörténik, mihelyt az alkotmányban előírt feltételek a ratifikációt lehetővé teszik. Szeptemberben 6900 mázsa paradicsomot szállíthatunk Ausztriába. A paradicsomkivi­tel lebonyolításához osztrák részről kiadott kontingensengedély szükséges, mert enélkül az elvámolás nem történhetik meg. A be­viteli engedélyeket a magyar szállítók ré­szére a Külkereskedelmi Hivatal adja ki oly módon, hogy az engedélyeket Hegyeshalom, Szentgotthárd, Sopron és Horvátjárfalu határ­állomásokon működő kirendeltségeinél he­lyezte letétbe azzal az utasítással, hogy az oda vasúton beérkező és Ausztriába irányí­tott friss paradicsomküldeményekhez automa­tikusan csatolni kell az engedélyt abban az esetben, ha a paradicsom minősége és csoma­golása az exportelőírásoknak megfelel. Köz­úton kilépő autó- és szekérszállítmányok mi­nőségi felülvizsgálata, valamint a kontin­gens-engedélyek kiadása szintén a megneve­zett négy határkirendeltség útján történik és az autó- és szekérküldeményeket úgy kell irányítani, hogy a határátlépés a fentebb em­lített négy határállomás egyikén történjék. Hajón küldött paradicsomszállí­tm­ányok elve­ A piac eseményei A BAROMFIPIACON a forgalom élén­kül, ami elsősorban annak tulajdonít­ható, hogy a kivitel fokozódik. A ba­romfihizlalók legnagyobb részt tele van­nak és a felhozatal is növekedik. Csirkét főleg Angliába, Olaszországba és Ausz­triába, kacsát Németországba és Ausz­triába, libát pedig Ausztriába szállí­tunk. A nagy élőcsirkéért átlagosan 90—­ 100, a kisebb élőcsirkéért 85—90, a tyúkért 95, a hízott libáért 110, a hízott kacsáért 100 fillért fizetnek élősúly kilo­grammonként.­­ A tojáspiacon az árak emelkedtek és vidéken minőség szerint már 120 fillért is fizetnek 1 kilogramm tojásért. A tojás ármegállapító bizottság egyelőre változatlanul hagyta a kilo­­gramonkénti 1,10 pengős minimális árat. A kivitel Ausztria, Olaszország, Svájc és Csehország felé irányul. Külföldön az árak szintén emelkednek. • AZ IDÉNYCIKKEK piacán a felhozatal általában csökkent. A kecskeméti gyümölcs- és zöldségpiacon a kereslet megélénkült s ennek nyomán az árak javultak. Hétfőn osz­trák, német és belga számlára 5 vagon árut szállítottak el. A piac árai (zárójelben a fel­hozott mennyiség): körte (32 g) 30—35, Ila­ 20—25, illa 10—15, őszibarack (44 q) la 18— 20, Ila 14—16, Illa 10—12, őszi aszalószilva­ (22 q) 16—20, dió (28 q) la 75—85, Ila 40—50, dinnye (125 q) sárga 4—10, görög 2—3, ve­gyes alma (130 q) la 16—25, Ila 10—20, Ila 1­4—8, szőlő (185 q) csaszla 16—20, sárfehér 12, szőlőskertek királynéja 30—35, ezeréves 20—­ 25, oportó 10—12, mézesfehér 10, zöldbab 8—­ 10, zöldpaprika töltenivaló 4, érett paradi­csom 3—4 fillér kg-ként. — A nagykőrösi gyümölcs- és zöldségpiacon a kereslet von­tatott volt. Hétfőn Németországba 2 és a bel­földre 2 vagon árut szállítottak el. A piac árai (zárójelben a felhozott mennyiség): körte (15 q) la 20—30, Ila 10—15, őszibarack (15 q) 10—26, alma (69 q) 10—18, kékszilva (26 q) 18—20, szőlő (250 q) csemegeszőlő 16— 18, borszőlő 6—10, dinnye (60 q) sárga 2—6, görög 1—2, dió (10 q) 35—40, zöldpaprika (40 q) 6—8, paradicsom (850 g) 1 és fél—2 fillér kg-ként.­­ A gyöngyösi gyümölcs- és zöldségpiacon a közepes felhozatalt élénk ke­reslet mellett némileg lemorzsolódó árakon vásárolták. Hétfőn Ausztriába 2, Német­országba 3, Lengyelországba 1, Budapestre 1 vagon és 2 teherautó áru került elszállításra. A piac árai (zárójelben a felhozott mennyi­ség): Őszibarack (40 q) 12—16, görögdinnye (45 q) 3—4, szőlő csúszla (500 q) 14—16, bor­szőlő (10 q) 8—14, dió (50 q) 30—35 fillér kg-ként.

Next