Nemzeti Ujság, 1937. október (19. évfolyam, 223-248. szám)

1937-10-01 / 223. szám

A NEMZETI ÚJSÁG október 1. belső harcot, amellyel a na­gy amerikai nemzet elbánik minden nemzeti érték, minden igazi szabadság ellenségeivel, Moszkva fizetett ügynökeivel. A mi kétezeresztendős történelmi múltunkból, kialakult kontinensünk tanulhat egyet­­mást az ifjú, százötvenesztendős Ame­rika nagy erőfeszítéseiből. Mindenek­előtt megtanulhatjuk, hogy diktatú­rára vagy bolsevizmusra csak ott ke­rül sor, ahol elvesznek a szabadság lélektani alapjai s a népek életgyöke­reit kitépik a történelem talajából­. A nagy emberi gondolatok mindenütt a nemzetek szükségletei, történelmi fej­lődései szerint alakulnak. A szabadság­­Amerikában más mint Európában, más az értelme a demokráciának is. De a maga szabadságához, a maga élet­­feltételeihez minden nemzetnek ragasz­kodnia kell, amely nem akar elmerülni a bolsev­izmus szörnyű és véres dikta­túrájának, embertelen és kultúrapusz­­tító posványában, vagy­ ainak reakciói­ban. Amerika példája sok biztatást ad ■Európának, hogy kövesse azon az útón, amely alkotmányhűséget, hagyomány­tiszteletet jelent, de egyben jelenti az igazi szabadság útján fejlődő nemzeti lét jövendőjét is. PÉNTEKEN NYÍLIK MEG az Országos gyermek- és családvédelmi kiálltás A Családvédő Országos Egyesület rendkívül érdekes és változatos anyagot sorakoztat föl az Országos gyermek- és családvédelmi kiállí­táson, amely október 11-én délelőtt 10 órakor nyílik meg ünnepélyes keretek között. Állami, városi és magánjellegű gyermek- és család­védelmi intézmények és egészségügyi intéze­tek gyűjteményei, rajzok, festmények, fény­képek és grafikonok hosszú sora számol be az egyes intézmények működéséről és jelentősé­géről. A kiállításon részt vesz a Stefánia Szö­vetség, a Magyar Vöröskereszt, a Gyermek­­ló Liga, a József Főherceg Gyermekszava­­i-, a Fővárosi Gyermekkert Egyesület hasonló intézmény. Külön terem­­,alko­t, helyet a Katolikus Háziasszonyok Ágos Szövetsége és a Katolikus Dolgozó Leányok­ Egyesületének tanulságos gyűjte­ménye. A Kenyérkereső Kök Országos Szövet­sége érdekes kimutatásban számol be a szö­vetség „exportjáról“. Naponta átlagban két szakácsnőt, illetőleg szobalányt szerződtet külföldre ez az alakulat. A Nyomorék Gyer­mekek Otthonának ápoltjai a kiállításon, a helyszínen dolgoznak és bemutatják, hogy nyomorék testük ellenére milyen értékes tag­jaivá váltak a társadalomnak. Három nagy falat tött be a mentők kiállítása. Külön ter­mekben szerepelnek a székesfővárosi közkór­­házak, a különböző klinikák és beteggondo­zók. A sok hírneves, patinás múltú alakulat­hoz egy új egyesülés lendületes, színes be­mutatója csatlakozik: a Légoltalmi Liga ki­állításán Hollós En­dre bőrművész pompás festményei mutatnak rá a polgárság légi­támadások elleni önvédelmének nélkülözhetet­len volt­­a.,A Légoltalmi Liga bemutatóján kapott helyet a Rádió légoltalmi folyóirat propaganda-asztala is. A csütörtök délutáni settóbemutatón dr. Lukács György v. b. t. t., ny. miniszter, a magyar egészségpolitika régi, érdemes munkása, a kiállítás agilis elnöke kalauzolta végig a sajtó munkásait. EGY ELMEBETEG megcsonkította az óbudai Szent Flórián szobrot Óbudán nagy megütközéssel beszélnek egy elmebeteg garázdálkodásáról. A szerencsétlen ember, Csáki László 60 éves cipészsegéd csü­törtökön délben az óbudai Szent Flórián-szob­rot, amely a Flórián­ téren áll ,több balta­­csapással megcsonkított­. Az őrszemes rendőr a tűzoltókat hívta segíts­éü­l, hogy a dühöngő embert leszedjék a szobor tetejéről. A III. ker.­őrség tűzoltói pillanatok alatt leszedték a szoborról Csáki Lászlót, akit a mentők kényszerzubbonyban vittek az an­gyalföldi elileintézetbe. Az óbudai Szent Fló­­rián-szobor egyike a kerület legrégibb emlé­kének, amelyet kegyeletből állítottak a budai pesti­ és az árvízkatasztrófa emlékr­e. Az értékes öreg szoborcsoportot a közelmúlt években restaurálták, kerítéssel vették bőrül és emléktáblával látták el. _ ­ „Rettenetes lesz a leszámolás órája" Az orosz emigráció egyik budapesti tagja nyilatkozik Miller tábornok elhurcolásáról a Nemzeti Ujságnak Miller tábornok elhurcolásával kapcsolat­ban egyre újabb és újabb kommentárok je­lennek meg a világsajtóban, amelyek sokszor egymásnak ellentmondó híreket tartalmaznak. A Nemzeti Újság munkatársa most felkereste a budapesti orosz emigrációs kolónia egyik jól ismert tagját, aki a rejtélyes üggyel kap­csolatosan orosz forrásból eredő igen érdekes részleteket mondott el: — Vezérünk eltűnése az emigráció kö­rében óriási megdöbbenést keltett — mondotta informátorunk. — A nyomozás, amelynek részleteit diplomáciai okok miatt nem teszik közzé, kétségtelenül azt állapította meg, hogy a bűntényben Moszkva keze van benne. Ezt természete­sen, az első percben mi is tudtuk. Miller tábornok az egész világon szétszóródott orosz emigránsok között széleskörű mű­veltsége és helyes irányú politikája miatt, köztiszteletben állt. De tekintélye és ismeretsége volt mindenféle diplomá­ciai és politikai körökben is. Ezeket az ismeretségeket még régebbi pályafutása alatt, mint katonai attasé, majd a világ­háborúban, mint a főhadiszállás kikül­döttje és még később, mint Nikolaj Niko­­lajevics nagyherceg megbízottja szerezte. — Hány éves volt Miller tábornok? — Bizony nem volt már fiatal. Az egész fehér emigráció tavaly augusztus­ban ünnepelte Miller tisztté avatásának 50 éves jubileumát. De rendkívüli munkaképesség és erő feszült benne, ön­zetlenül, kitartóan dolgozott napról­­napra és folytatta az ellenforradalmi munkát. Nem véletlen, hogy a moszkvai hiénák annyira féltek tőle: tudták róla, hogy nem elvakult szélsőséges ember, ha­nem kiművelt, európai látókörű, hideg fej. — Hogy alakul ezután az emigráció ügye? — Miller tábornoknak állandó segítő­társa és második helyettese Kjedrov al­­tengernagy, aki most át is vette a fran­ciaországi körönt irányítását. A főpa­rancsnokságot Miller tábornok első he­lyettese, Abramov tábornok vette kézbe, aki eddigi székhelyéről Szófiából, mint ismeretes, minap Párisba utazott. — Hogyan látják önök Skoblin tábornok szerepét? — Skoblin szökése kínos meglepetés volt az emigráció számára. Érdekes, lo­­bogóvérű, szélsőséges ember Skoblin, egyike azoknak az ellen­forradalmárok­nak, akik az oroszországi ellenforradalmi zűrzavaros harcok idején vakmerő vitéz­ségükkel vezető pozícióhoz jutottak. Hat­szor sebesült meg ezekben a harcokban, katonái legendákat meséltek páratlan bravúrjairól. Az emigrációban nem volt aktív szerepe. Felesége Plevickaja Na­­dezsda, híres orosz dizőz, igen népszerű volt otthon és hangversenyeivel sokat keresett. Évekkel ezelőtt Budapesten is járt. Bár Skoblin bűnrészessége úgyszól­ván kétségtelen, régi tisztjei mégis va­lami félreértésben keresnek magyaráza­tot. Sajnos, mi már ezt a legjobb indu­lattal sem tudjuk elképzelni. — Egyedül hajtotta volna végre tetteit — kérdeztük. . — Nem lehetetlen. Miller körül bizo­nyos, hogy a kémek egész csapata ólálko­dott, az ő munkájánál azonban ezzel szá­molni kellett. Ez a vakmerő és kockáza­tos bűntett ékesszólóan beszél a szovjet­gyengeségről. Úgy látszik, mégis csak helyes úton halad az orosz emigráció ellenforradalmi tevékenysége, amikor ilyen eszközökkel dolgoznak ellene. A fe­hér vezérek vértanúsága, mint minden vértanuság, csak új híveket fog tobo­rozni! Csak összetömöríti még jobban erőinket, hogy egyszer leszámoljunk az emberrablókkal. Szeme lángot vet, keze ökölbe szorul, hang­ját belső forróság fátyolozza. — Hisszük és bizonyosak vagyunk, hogy nincs messze már a leszámolás órája. Rettenetes lesz az az óra a GPU embereinek! (zs.) Ú rabló pénzügyi és politikai válság Franciaországban Korlátozták a valutaforgalmat Paris, szeptember 30. A valutapiac válsága élénken foglal­koztatja a sajtót. A közvélemény köré­ben némi nyugtalanságot keltett az a tény, hogy Párisban a valutaforgalmat félhivatalos korlátozásoknak vetették alá. A bankok szóbeli utasítást kaptak, amelynek értelmében a külföldi valutá­kat csak szabályos útlevéllel rendelkező utasoknak szolgáltathatnak ki személy­­azonosságuk alapos ellenőrzése után. A kiszolgáltatott valuták felső határa min­den egyes esetben 70 font sterling, vagy ennek megfelelő értékű valuta. Az üzleti célokra igényelt valuták kiadása előtt a p pénzintézetek kötelesek ellenőrizni, hogy valóban indokolt esetekről van-e szó. A sajtó megállapítja, hogy a magán­személyekkel szemben alkalmazott valu­takorlátozások a belföldi üzérkedéseknek akarják elejét venni. A Francia Bank ugyanis attól tartott, hogy a határidő­­piacon foganatosított megtorló rendsza­bályok híre nagy riadalmat fog előidézni a közvéleményben és a kisemberek meg­takarított frankjaik átváltása céljából meg fogják rohamozni a bankok valuta­pénztárait. Fournier, a Francia Bank kormány­zója felkérte az összes francia pénzinté­zeteket, hogy a Francia Bankkal szoro­san együttműködve igyekezzenek meg­gátolni a francia frankra vonatkozó min­dennemű nem kereskedelmi jellegű üzlet­kötést. A sajtó ma már a hivatalos és félhiva­talos cáfolatok ellenére igen komolyan számol a hivatalos valutaellenőrzés el­rendelésével, sőt egyes lapok tovább men­nek és a német és olasz példákra hivat­kozva az egész gazdasági életet átölelő tekintélyuralmi intézkedéseket emleget­nek. Az 1938. évi költségvetési előirányzat, amelynek tárgyalását most kezdi meg a képviselőház pénzügyi bizottsága, újabb belpolitikai válság magvát rejti magá­ban. A pénzügyminiszter tárgyalásokat kezdett a szocialista miniszterekkel a negyvenórás munkahétről szóló törvény szigorának enyhítése ügyében, a szocia­listák azonban hallani sem akarnak erről s el vannak tökélve arra, hogy kabinet­kérdést csinálnak a Blum-féle szociális törvények változatlan fenntartásából. A negyvenórás munkahét kérdésén kívül állítólag súlyos nézeteltérések merültek fel Bonnet pénzügyminiszter és a szo­cialista miniszterek között a valutapoli­tikai kérdésekben is, mert a­­szocialisták a francia frank folytonos zuhanását a tőke állandó menekülésének tudják be és azt követelik, hogy vezesse be a kor­mány a deviza,kényszergazdálkodást, amit viszont Bonnet pénzügyminiszter semmiesetre sem hajlandó megengedni. Az ellentétek olyan súlyosak — mondják a kamara folyosóin —, hogy a­ részleges kormányválság aligha lesz elkerülhető. Bonnet pénzügyminiszter állítólag már a szombati államtanácson kenyértörésre ak­ar­ja vinni a dolgot és ha nem sikerül rávennie a szocialista minisztereket az általa kidolgozott gazdasági és pénzügyi politika támogatására, akkor beadja le­mondását. 3­1 milliárddal emelik a nemzet­­védelmi kiadást A kormány csütörtök délután közzé­tette az 1938. évi költségvetési előirány­zatot, amelyet most kezd tárgyalni a kamara pénzügyi bizottsága. Az új költ­ségvetés 53,8 milliárd frank bevételt és 52­2 milliárd kiadást irányoz elő, úgy hogy a mérleg 1,6 milliárdos bevételi többletet tüntet fel. A bevételi fölösleg- Képes Krónika új szerkesztőségi helyisége V., Báthory­ utca 8., 11/7. Telefon: M96-6- ből 600 milliót rögtön az új költségvetési év kezdete után nemzetvédelmi célokra fordítanak, a fennmaradó egymillárdot pedig a köztisztviselői fizetések feljaví­tására használják fel. A nemzetvédelmi kiadások a múlt évhez képest az új költ­ségvetésben 1,3 milliárddal emelkednek, amit a kormány az általános drágulás­sal indokol. Mindezek az adatok azonban csak a rendes költségvetésre vonatkoz­nak; ezen kívül van még egy rendkívüli költségvetés is, amely 13,6 milliárd fran­kot irányoz elő a nemzetvédelem rend­kívüli kiadásaira az 1938-as költségvetési évben. Ezt a 13,6 milliárdot kölcsön útján fedezik. A rendkívüli nemzetvédelmi ki­adások az előző költségvetési évhez ké­pest 16 milliárddal emelkednek. A költ­ségvetési előirányzathoz fűzött indoko­lás szerint az államháztartás egyensú­lyát a valóságban csak akkor lehet helyreállítani, ha a nemzeti termelést minden téren fokozzák. A Magyar-Osztrák Társa­ság évadnyitó estje A magyar—osztrák barátság ápolására hihi­vatott nagytekintélyű testület, a Magyar Osz­trák Társaság rendezte évadnyitó estjét csü­­törtökön a Dunapalotában tartott társas­­vacsora keretében. Az estélyen nagy számban vettek részt dr. Tormay Géza vezetésével az egyesület tagjak ott voltak: Baar v. Baaren­­fels osztrák követ, báró Dreyhann­ Holenia követségi titkár, továbbá Belitska Sándor ny. követ, báró Forster Pál, ifj. Horthy Miklós, az egyesület alelnöke, Martsekényi Imre or­szággyűlési képviselő, Piatnik Rudolf, Fekete Örs, Hüttl Károly, Irinyi Jenő, Lauber Dezső, valamint Rákosy Ferenc százados és Balta László főtitkár, a Társaság ügyvezetésébre részéről ,és még igen sokan a Magyar Osztrák Társaság vezető, tagjainak köré­ből.­ Az eetebéd- során elsőnek Tormay Géza ■ titkos tanácsos, ■ államtitkár szólalt fel és köszöntötte Baar-Baarenfels osztrák követet, majd hangsúlyozta, hogy nemzeti, idegenforgalmi és társadalmi szempontból egyaránt fontos a társaság együttműködése, amely új alapot teremthet a Dunamedence ál­lamainak békés gazdasági fejlődésére vonat­kozóan. Stein Emil, a Kereskedelmi Bank ve­zérigazgatójának felszólalása után ifj. Horthy Miklós alelnök ismertette az egyesület cél­kitűzéseit, majd Baar v. Baarenfels Eduard osztrák követ hangsúlyozta lendületes felszó­lalásában a két állam együttműködésének tör­ténelmi jelentőségét. Végül vitéz Martsekényi Imre országgyűlési képviselő, a társaság ügy­vezető igazgatója számolt be az elmúlt esz­tendő eseményeiről és közölte, hogy november 29-én ünnepi keretek között alakul meg a ma­gyarországi Bruckner Szövetség, valamint azt is, hogy a Magyar Osztrák Társaság a far­sangi idény alatt nagyszabású társadalmi ese­ménnyel óhajtja elősegíteni a két baráti szomszéd állam kapcsolatainak kimélyítését. ELUTAZOTT BERLINBŐL A MAGYAR KATONAI KÜLDÖTTSÉG Berlin, szeptember 30. A német haderő gyakorlatain résztvett magyar katonai küldöttség, Röder Vil­mos gyalogsági tábornok, honvédelmi miniszter, vitéz Lányi Hugó gyalogsági tábornok, a m. kir. honvédség főparancs­noka és vitéz nagylaki Rátz Jenő al­tábornagy, a vezérkar főnöke, valamint kíséretük szerdán délután utazott el Ber­linből. Az ünnepélyes búcsúztatásra dísz­­század sorakozott fel a pályaudvaron a katonai tiszteletadásban részesítette a magyar küldöttség tagjait Magyar rész­ről az elutazásnál Sztójai Döme altábor­nagy, berlini követ jelent meg a berlini követség tagjaival, valamint Hardy, Kálmán alezredes, katonai attasé, míg német részről Fritsch tábornok, had­seregfőparancsnok, valamint a berlini éís müncheni hadtestparancsnok, ........................................................................................ Állványok , selyemernyők­ 1-344-57 ityvhäffer Béldné félémé­­ri.

Next