Nemzeti Ujság, 1938. március (20. évfolyam, 48-72. szám)

1938-03-01 / 48. szám

Vannsiffart biztosítja az angol-olasz megegyezést A Balkán-szövetség eltér a francia politika irányától . A külpolitika eseményei Anglia és az egész világpolitika életének nagy eseménye, hogy Sir Robert Van­si­ffart, az angol kormány első diplomáciai tanácsadója, Eden politiká­jának támogatója feladta lemondási szándékát és közölte Chamberlain mi­niszterelnökkel, hogy külpolitikáját támogatja. Ezúttal a a szenzáció nem a le­mondás vagy bukás, hanem a csatlakozás, ami közfelfogás szerint az angol-olasz megegyezés sikerének biztosítását jelenti. Vansi­­tart hétfőn már részt is vett a megbeszélésen, amely Halifax lord külügyminiszter és a Londonban tartózkodó Perth lord római angol nagykövet között folyt a hét végére tervezett angol-olasz tárgyalások elő­készítése ügyében. London, február 28. Chamberlain levele Chautempshoz London, február 28. Angol politikai körökben csak most válnak közismertté részletek arról a le­vélről, amelyet Chamberlain minisz­terelnök néhány nappal ezelőtt C­hau­te­m­p­s miniszterelnökhöz intézett. Chamberlain levele válasz volt a francia kormánynak arra a kérésére, hogy jelentsen be Anglia és Franciaor­szág közös tiltakozást Berlinben a berchtesgadeni egyezmény létrejötte miatt. Még február 18-án, tehát közvetlenül a Schuschnigg­­kormány rekonstrukciója után történt, hogy Corbin londoni francia nagykövet megjelent Chamberlain miniszterelnöknél s írásbeli jegyzéket nyújtott át. Chamberlain egy teljes hétig nem válaszolt erre a francia jegy­zékre és csak február 25-én küldött saját­kezű levelet Chautemps miniszterel­nöknek, amelyben bocsánatot kért a ké­sedelemért és közölte, hogy ezt a késést az angol kormány kebelében felmerült válság okozta. A közös berlini demarsra vonatkozó­­francia indítványt Cham­berlain levele tá­rgytalannak nyilvánította, de a leghatározot­tabban biztosította C­ha­u­­­e­m­s minisz­terelnököt, hogy Anglia minden kö­rülmények között kitart az angol-francia barátság politi­kája mellett: a Népszövetség olyan alakban és taglét­számmal alakul újjá, hogy képes lesz a hatalmat olyan célokra használni, ame­lyekre eredetileg­ szánták. Semmi sem­ mozdítja inkább elő a béke ügyét, mintha az összes országok sajtói önmérsékletet és türelmet gyakorolnak külpolitikai kér­désekben. Gondons Olaszországban felébredt az angol barátság. A Times jelenti Rómából: "Mind kedvezőbb lesz a légkör a meg­beszélések számára. Olaszország örömmel üdvözölte lord Halifax külügyminiszterré történt kinevezését. A parlament mind­két házának legutóbbi vitája kitűnő be­nyomást keltett. Az olaszok őszintén há­lásak, hogy sok kiváló angol személyiség igyekszik az olasz álláspontot megma­gyarázni, sőt még ellenzéki vezérek is a kibékülés érdekében emeltek szót. Az olasz sajtó most kész elismerni, hogy a legtöbb angol kész a barátkozásra és hogy ennek észszerű alapjai adva van­nak. Ez a megváltozott magatartás úgy felébresztette az Anglia iránti rokon­­szenvet, mint az üdítő eső a kiszáradt földet. Az angol—olasz barátság hagyo­mánnyá, növekedett. Sokezer olasz, aki az abesszin háború óta angolellenes érzü­­letű­ volt, most ismét a megértés élőhar­cosaként lép a nyilvánosság elé. Nem be­csülik le a megegyezés nehézségeit, de megtörtént az első lépés a kölcsönös bi­zalom felébresztése felé. Gondon: Chamberlain a kérdések pergőtüzében. Az alsóházban Chamberlain miniszter­­elnök­­hétfőn, első ízben állt helyt az ellen­zék külügyi interpellációs pergőtüzének. A miniszterelnök a kérdések lényegére szorítkozó szűkszavú határozott válaszo­kat adott, pótkérdésekre csak ritkán fe­jelt, a parlamenti viharokban is meg­őrizte jeges nyugalmát. A válaszok során kijelentette Chamberlain, hogy Franco kormánya az Ab­b­as elsüllyesztése ügyé­ben azt felelte, hogy a hajó, amelynek nemzetiségét nem lehetett megállapítani a támadás idején, gyanús volt, mert nem tartotta be a nyoni útvonalat. Ezt a vá­laszt — mondotta Chamberlain — nem tartjuk kielégítőnek. Majd ezeket mon­dotta: A legnagyobb érdeklődéssel vet­tük tudomásul Schuschnigg kancellár úr február 24-iki beszédét. Az osztrák kor­mány által a berchtesgadeni megbeszélé­sek következtében tett intézkedések az angol kormány véleménye szerint nem sértik azt a kötelezettséget, amelyet Ausztria a saint- germaini szerződésben és az 1922-iki genfi jegyzőkönyven vál­lalt. (Tudniillik, hogy nem köt olyan egyezményeket, amelyek veszélyeztetik Ausztria függetlenségét.­ Remélem, hogy n­n­st­arai A Balkánszövetség elismeri az abesszin hódítást. A balkáni szövetség tanácsa közle­ményt adott ki, amely hangsúlyozza a Románia,­­Jugoszlávia, Török­ország és Görögország között fenn­álló teljes egyetértést és hűségüket a Még nincs sok munkánk március 10-ig étét ■■ t­a­v­a­s­z­­­ért öltönyt «» felöltőt készítünk mérték után­­,óminőségű gyapjúszövetből. vitéz BÁRDFALVI és ZSUFFA WISVIZZ érdekeik védelmének biztosítása céljából kapcsolatba léphetnek Franco kormányáv­a­l. Mindkét határozat ellentétben áll azzal a francia iránnyal, amelyet eddig a bal­káni szövetség követett, Páris, a kamara és a szenátus újra szemben áll egymással. A szenátus bizonyos módosításokat hajtott végre a munkatörvényen. Hétfőn súlyos konfliktus támadt a kamara és a szenátus között, mert újra bekövetkezett a már gyakori ellentét, hogy a kamara semmi hajlandóságot sem mutat a vál­toztatások elfogadására. A kamara mun­kaügyi bizottsága hétfőn hosszas vita után minden változtatást elvetett és úgy határozott, hogy újból a törvényjavaslat eredeti szövegének elfogadását javasolja a kamara plénumának. Miután ilyen kö­rülmények között nincs többé remény­ein, a Kreml klinikájának orvosa. A közlemény azzal vádolja a vád alá, helyezett egykori szovjetvezéreket, hogy meggyilkolták Krirovot, a leningrádi párt titkárát és eltették láb alól Maxim Gor­kijt, a „szovjet birodalom legnagyobb írói büszkeségét, akit a négy letartóztatott orvos bűnös keze ölt meg“. Meg akarták gyilkolni annak idején Lenint is. A tárgyalás március másodikén kezdő­dik a legfelső katonai törvényszék előtt. természetes ft ^ ^ ^ m “ TM • gyógyszere ^ VV* A ^ JLJ I » világhírű ” gyógyvize hbb 1­í‘:a könnyű, vasmentes, FDFRA BAK Jóizü! San Sr Ha Sbv flr'B­am kérdezte meg orvosát a Népszövetség irányában. Kijelenti a köz­lemény, hogy Etiópia kérdése a balkáni szövetség számára tárgytalanná vált és így — miután Románia és Jugoszlávia már elismerte az olasz császárságot — Törökország és­ö­­rögország is rövidesen alkalmazkodik ehhez az állásponthoz. A szövetség tag­államai bejelentik végül, hogy gazdasági­­ arra, hogy a munkatörvény március el­sejére életbe léphessen, ezen a napon pe­dig az összes francia iparágakban lejár­­nak az érvényben levő kollektív munka­szerződések, a­ kormány most azzal a tervvel foglalkozik, hogy a lejáró hét­ezer kollektív szerződés érvényét két hét­tel m­eghosszabbítja, de ez igen nagy ne­hézségekbe ütközik. Véget vetettek a gráci tüntetéseknek Bécs, február 28. Ismeretes, hogy Schuschnigg kancellár beszédének óráiban Grácban nemzeti szocialista tüntetések voltak. Ezeket el­fojtották. A­rácból érkező jelentések sze­rint az ottani helyőrséget bécsi katona­sággal megerősítették. Ez a rendelkezés óvintézkedést jelent a nemzeti szocialis­ták tüntetéseivel szemben. A hétfői déli bécsi lapok egyetlen szó­val sem írnak arról, hogy Grácban és egyéb osztrák városokban és községek­ben ismét nagyszabású nemzeti szocialista megmozdulások történtek, amelyekről egyes külföldi lapok azt írták, hogy már-már forradalmi jelleget öltöttek volna. Beavatott helyről szerzett értesülés szerint a Grácba küldött katonai meg­erősítés csak jelentéktelen mértékű és csupán arra szolgál, hogy a Grácba ve­zető nagyobb utakat a katonaság ellen­őrizze. Külföldön ugyanis olyan híreket terjesztettek, hogy Stájerország egyes vidékeiről nagyobb nemzeti szocialista tömegek igyekeznek Grác felé. Ez azon­ban nem bizonyult valónak és a kikül­dött katonaságnak tulajdonképpen nem akadt dolga. Magános utasokat, minden nehézség nélkül tovább engedtek a város felé. Azok a híresztelések, hogy a városban a katonaság gépfegyvereket állított fel, valótlanok. A városban csupán a rend­őrség tartja fenn a rendet. A gráci egye­tem és a műszaki főiskola továbbra is zárva maradt, és bezárták Stájerország valamennyi középiskoláját is. Stájerország több városában utcai cso­portosulásokra és sétatüntetésekre került a sor, ezek azonban nem vezettek a kar­hatalommal való összeütközésre. Hivatalos helyen cáfolják azokat a híreket, hogy Linzben és Wehben, a nem­zeti szocialisták felsőausztriai központ­jaiban nyugtalanság tört volna ki. Hang­súlyozzák, hogy mindenütt teljes a nyu­galom. Végül rámutatnak arra, hogy a gráci ese­ményeknek nem lehet túlzott jelentőséget tulajdonítani. Gorbachot, a Hatalmi Arcvonal gráci vezetőjét vissza­rendelték Bécsbe és központi szolgálatra osztották be. A Haza­­m­i Arcvonal stá­jerországi vezetését Zernotto miniszter, az arcvonal főtitkára és helyettes veze­tője vette át. Népbiztosok perének új felvonása Moszkvában Varsó, február 28. A Trockij- és Zinovjev-csoportok 1936- ban és 1937-ben felfedett zendülésterve után a szovjet hatóságok most újabb „nagyszabású összeesküvés“ leleplezését köztik a közvéleménnyel. A hivatalos közlés szerint „jobboldali trockisták“ aknamunkájáról van szó. Az összeeskü­vőket azzal vádolják, hogy — egyelőre meg nem nevezett­ — külföldi hatalom érdekében cselekedtek. Az összeesküvés részesei, akik most vád alá kerülnek, a Mexikóban élő Trockijon kívü­l a következők: Buch­min, a Harmadik Internacionálé volt titkára és az Izvesztija volt főszerkesztője, akit a külföldön hosszú éveken át a kommu­nista tanok legkiválóbb elméleti tudósa­ként ismertek. Ilikov, a népbiztosok ta­nácsának volt elnöke és volt közlekedés­­ügyi népbiztos; K­resztinszkij volt kül­ügyi helyettes népbiztos, Rakovszkij volt londoni, majd párisi szovjet nagykövet, JSzeszonov volt berlini nagykövetségi ta­nácsos, Jagoda volt belügyi népbiztos, a múlt év vége óta letartóztatásban levő Rosengolz volt külkereskedelmi népbiz­tos, Ivánon, Cserno és Grinko magas­­állású szovjet tisztviselők, a különböző tartományok helyi pártszer­vezeti titká­rainak és az egyes szovjet államok volt tanácselnökeinek egész sora és végül Le-, A Matin leleplezése Miller elhurcolásáról Paris, február 28. A Matin hétfői számában szenzációs leleplezéseket közöl Miller cári tábornok elhurcolta­tásának körülményeiről. A lap megállapítja, hogy a nyomozás kétséget kizáró módon bebizonyít­otta, hogy Mil­ler tábornokot legbizalmasabb munka­társa Szkoblin tábornok hurcolt­at­t­a el. Szkoblin volt a GPU végrehajtó kö­zege. Hogy feladatát minél jobban tel­jesíthesse, az egyik párisi fehérorosz szervezet vezetője lett. E szervezet célja az volt, hogy ügynököket küldjön Szov­jet Oroszországba az ottani politikai és gazdasági helyzet, megismerése és a szov­­jet kormányzat ellen irányuló ellenállás megszervezése végett. Skoblin tábornok azonban a GPU-t minden egyes alkalom­mal értesítette az ilyen ügynökök ki­küldéséről, úgy hogy a GPU az­­ ügynö­köket azonnal letartóztatta, mihelyt szov­jetorosz területre léptek. Állítólag több mint tíz ilyen ügynök tűnt el nyomta, tanul. Skoblin működése fehérorosz kö­rökben lassan-lassan bizalmatlanságot i WIMM fápéte, 6., Im dk. (Ütin.mi­ 3 NEMZETI ÚJSÁG március 1. keltett. Miller tábornok a történtek alapján úgy intézkedett, hogy ne küld­jenek több ügynököt Szovjetoroszor­­szágba. Ez az intézkedés Skoblinra azzal a veszéllyel járt, hogy kegyvesztett lesz a GPU-nál. Ennek folytán elhatározta, hogy Miller tábornokot kelepcébe csalja, és maga áll a párisi fehérorosz­ szervezet élére, hogy működését mint kém tovább folytathassa. A lap a továbbiakban erélyesen szem­befordul a GPU-nak francia földön elkö­vetett, e gonosz tettével és megállapítja, hogy Moszkva nem ismer határt, ha gyil­kolásról van szó. Megrendítő kimutatás a GPU külföldi gyilkos­ságairól Genf, február 38. A Butjenko-eset ismét világérdeklődés középpontjába helyezte a bolsevizmus gyilkos és terrorista metódusait. Az „Anti­komin tern" most részletes és meg­­cáfolhatatlan anyagot szolgáltat a GPU „külföldi“ működéséről. Az AntikonVin­­­tern jelentéséből a következőket vesz­­szük át: (IPU-g­yilkosságok a külföldön. 1924 július 24-én meggyilkolják Kalin­nikov a úti bolsevista­ írót Szófiában. 1924 december 1-én egy kommunista puccskísérlet alkalmából a GPST paran­csára lelövik Kark közlekedési minisz­tert. 1925 április 14-én nyílt utcán meggyil­kolják Kosta Georgiev bulgár táborno­kot. 1925 április 1­6-án levegőbe röpítik a szófiai katedrálist, ahol 210 liszt és pol­gár vesztette el életét, 600 megsebesült. A merényletet Ddimitrov GPU-ügynök szervezte meg és, vitte véghez. 1926 május 25-én Peti­jura volt ukrán Kptiaant Harisban meggyilkolta Salem Schwarzbärt, aki a merénylet után visz­­szatért a Szovjetunióba. 1927 szeptember 2-án a varsói szovjet

Next