Nemzeti Ujság, 1938. április (20. évfolyam, 73-96. szám)
1938-04-01 / 73. szám
fv , yaf** ms ápr.1. *®j|' Franco általános előnyomulása a tenger félé Időjárás: — ■■ —^, ■ ■ Btum Vár* ható időid- A rövid haladékot rüs a követ . u ____ ___ ___ - kapott-Politikai keze haszon» VA WTV^ft gyűléstilalom négy órára- lük I M A U B ■ A ■ M ■ I ■ WfB.*- Csehországban Még erős, de Imi Wm IWH B M ■ ■ ■ I l%/t| » “ t,ord Halifax iirifi # i\ B ■ uu/fii Xökimf°T,toló felhőzet, • csoport ősti fákat hőmérséklet ___ ... . .... . ... * '/'\a német dtp főnem változik XX. évfolyam, 73. szám , PÉNTEK , Budapest 1938 április# • mádat Von Moltke lesz a londoni, gróf Schulenburg az új varsói német nagykövet Pr. Koós Aurél egyetemi rendkívüli tanári címet kapott Dán János kereskedelmi tanácsos lett ROMÁNIA ELTÜNTETI A TÖRTÉNELMI ORSZÁGRÉSZEKET Erdély, Bukovina, Dobrudzsa nevének használata tilos — Az újjászervezett állam a kisebbségi kérdést hatalmi szóval törli el — A román király közvetlenül vesz részt a politika irányításában London, március 31. A második Christea Miron-kormány átlal kiadott nyilatkozat, amely a pártok feloszlatását s az egész román állam újjászervezését indokolja, a pátriárka-miniszterelnöknek abból a kijelentéséből indult ki: — Újra kell kezdenünk mindent! A pátriárka volt az, aki figyelmeztette a királyt arra a veszélyre, ami Romániát az európai közvéleményben egyre növekvő érdeklődés révén, a kisebbségi kérdés miatt fenyegeti. Románia két évtized alatt nem tudta a bekebelezett területeket asszimilálni. Nem volt felkészülve arra, hogy Románia többé nem egységes nemzeti állam, sem a kisebbségi kérdést nem tudta engedményekkel nyugvópontra vinni, sem a kisebbségeket nem tudta beolvasztani. Most mesterségesen el akarják tüntetni a régi és az új Románia közt fennálló különbségeket. A Christea-kormány által tervbe vett közigazgatási reform eltörli az egyes országrészek történelmi megjelölését. Nem szabad többé Erdélyről, Bukovináról és Besszarábiáról írni, hanem az egyes vidékeket csak megyéjük szerint szabad megjelölni. A közigazgatási reform során új megyebeosztást hajtanak végre, mégpedig olymódon, hogy a történelmi országrészek határain fekvő megyék beosztását a történelmi határok tekintetbevétele nélkül állapítják meg. Ezek a megyék tehát két országrészre terjednek ki,hogy ezzel is dokumentálják a történelmi határok megszüntetését és a kisebbségek látszólagos eltüntetését, hogy új szellemet teremtsünk, felszabadítva mindenkit a pártalakulatok fegyelme alól. A múlt szenvedélyességei megszűnnek s a nyugalom és a munka korszaka következik az országra. A kiáltvánnyal egyidejűleg a hivatalos közlöny rendelettörvényt közöl, amely a képviselőház és a szenátus tisztviselőit és alkalmazottait nyugdíjazza. Egy másik királyi rendelet koronatanács megalakításáról rendelkezik. Ennek tagjait királyi rendelettel nevezik ki és az állam, az egyház, a hadsereg, a királyi udvar, valamint az országos közélet kiemelkedő személyiségei közül választják ki. A koronatanács tagjainak száma nincs korláthoz kötve. A koronatanács a király elnöklésével ülésezik. Akkor tart ülést, amikor a király szükségesnek tartja, hogy tanácsot kérjen kivételes fontosságú kérdésekben. A koronatanács tagjaivá a következőket nevezték ki: Miron Cristea pátriárka, Avareseu tábornagy, Prezan tábornagy, Vajtojanu tábornok, Vajda-Vojvoda, Mironescu, Jorga, Anghelescu, Tatarescu, Argetojanu és Balis tábornok, a koronajavak kezelője. Ezenkívül királyi rendelet jelent meg, amely kimondja, hogy a politikai pártok és csoportok feloszlatására vonatkozó rendelkezés továbbra is fennmarad. Újabb politikai szervezetek a jövőben csupán ama feltételek és formák között alakulhatnak, amelyeket az erre nézve kidolgozandó külön törvény állapít majd meg. Kiáltvány az újjászervezésről Bukarest, március 31. Az új Cristea-kormány a király elnökletével koronatanácsot tartott, amelyen megszövegezték a kormánynak az országhoz intézendő kiáltványát. A kiáltvány többek között a következőket mondja: Az előző kormány már lefektette az állam új alapjait. Most az ország az építőmunkát várja a kormánytól, ezért Cristea miniszterelnök dinamikus erejű homogén kormányt alapított. A fiatalabb nemzedékhez folyamodott, amelynek egyöntetű intellektuális kialakultsága van és megfelelő erővel rendelkezik annak a munkának az elvégzésére, melyet az ország az új kormánytól vár. Kormányzásunknak a törvényes rend jegyében kell végbemennie, meg akarjuk valósítani az állam egész berendezkedésének reformját. Racionáljuk és egyszerűsítjük a közszolgálatot, hogy jobban megfeleljen az élet követelményeinek. Nagyobb körültekintéssel válogatjuk meg az állami szolgálatok személyzetét. Munkásabb, de jobban fizetett köztisztviselőt akarunk. Be kell vezetnünk a takarékosság és a közérdek nagyobb megfontolásának szellemét. A közigazgatási egységeket és hatáskörüket a történelmi hagyományok figyelembevételével, de a korszerű közlekedési eszközök és az építőtevékenység szükséges erőforrásainak figyelembe vételével állapítjuk meg. Különös figyelemmel lesz a kormány a közpénzek ellenőrzésére. Szigorú és hatályos ellenőrzést, tökéletes rendet és a becsületességet biztosítjuk a közpénzek kezelésében. Továbbiakban megalkotjuk a legfőbb gazdasági tanácsot az ország legkiválóbb szaktekintélyeiből. E tanács több évre kiterjedő munkatervet dolgoz ki annak érdekében, hogy Románia megállja helyét minden körülmények között. A gazdasági tanács főgondja lesz a hadsereg fejlesztése, a közutak javítása és a közegészségügy fejlesztése. Az új kormány külpolitikai célja: a béke fenntartása és az ország végleges határainak megőrzése. Ezt a politikát az uralkodó legfelsőbb garanciája biztosítja. Külpolitikánk hagyományos szövetségi és baráti kapcsolatainkon alapul és azokon a baráti kapcsolatokon, amelyeket kivétel nélkül minden állammal, különösen pedig szomszédainkkal fenn akarunk tartani. A kormány minden támogatását megadja az állampolgároknak, amennyiben produktív munkát végző elemek. — Ezek az irányelvek teszik szükségessé — mondja végül a kiáltvány —. Erdély eltűnik a térképről Bukarest, március 31. „A dinamikus erejű, homogén kormány“ hatalmi szóval akarja megoldani azt a kisebbségi kérdést, amelyet eddigi kormányai megoldani nem tudtak. A történelmi országrészek neveinek használata a jövőben tilos lesz és szigorúan eltiltanak minden térképet, amely akár csak formailag is feltüntette Bukovina, Moldva, Dobrudzsa, Erdély területét. A politikai pártok feloszlatásának egyik oka az volt, hogy azok történelmi országrészek szerint és faji jellegük szerint alakultak meg. A kisebbségek eltüntetésétől és új közigazgatási területekre való beosztásától remélik azt, hogy elvonják a figyelmet azokról a sérelmekről, amelyek eddig a világsajtót foglalkoztatták. A pártok beszüntetése és a sajtócenzúra elfojtja a panaszokat, az új beosztás pedig elősegíti a kisebbségek beolvasztását. Az új román kormánynak vannak jó szándékai is, így különösen a kiáltványban eléggé érthetően jelzett korrupcióellenes intézkedések tekintetében. Ezt Christea Miron pátriárka befolyásának lehet tulajdonítani, aki az egykori magyar államigazgatás hagyományai szerint szeretné Romániát a baksisrendszertől megszabadítva európai morál alapján átalakítani. A román sajtóban, — nem is szólva a kisebbségi sajtóról, amely teljes elnyomás alatt áll, — nincs és nem is lehet ellentmondás és így valamennyi lap kedvezően fogadja az új kormányt és a kiáltványt. Gafencu volt külügyi államtitkár, a Timpul főszerkesztője, annak a reményének ad kifejezést, hogy az új kormányprogram alapján sikerül létrehozni az igazi nemzeti egységet, amelyre a mai zavaros világban minden nemzetnek olyan nagy szüksége van. Ennek az egységnek a biztosítása céljából természetesen elengedhetetlenül szükséges, hogy a kormány és a nemzet között állandó érintkezés álljon fenn, ezt az érintkezést pedig csak a parlament biztosíthatja. Az ország közvéleménye elvárja a kormánytól, — írja Gafencu, — hogy az új alkotmány alapján a legsürgősebben kiírja a képviselőválasztásokat és megalakítsa az új törvényhozó testületet. Az egykori liberális párt vezető lapja, a Viitorul, főleg a szociális problémákra hívja fel a kormány figyelmét és azt írja, hogy a szociális kérdések megoldása egyúttal megoldja a nemzet összes többi lelki problémáját is. A Curentul azt írja, hogy a pártok törvényes megszüntetése megkönnyíti az állam vezetésére alkalmas elemek kiválasztását, anélkül, hogy szükség lenne a pártérdekek figyelembevételére. Figyelmezteti azonban a kormányt arra, hogy a pártok a beszüntetést csak kényszerpihenőnek tekintik. A francia sajtó hűvös tartózkodással foglalkozik a második Cristea-kormánynyal. A lapok utalnak arra, hogy Petrescu-Comnen új külügyminiszter Hitler személyes barátja. A Matin megjegyzi, hogy Teodorescu tengerészeti és légügyi miniszter Páris- Lapunk mai száma 16 fillér