Nemzeti Ujság, 1938. augusztus (20. évfolyam, 172-195. szám)
1938-08-02 / 172. szám
A NEMZETI ÚJSÁG augusztus 2. -nk ugyan, hogy Csehország legyen, de nem fontos nekik, hogy abban a cseh államnép kizárólagos uralma érvényesüljön. A csehek ezzel a szorongással és ezzel a gyanakvással várják Lord Runcimant, akinek így valóban „törékeny sarkán“ kell áteveznie egy olyan kérdés tengerét, amely előreláthatóan még sokáig fog viharzani s a hullámait elindító és szabályozó erők még mindig ismeretlenek. l. d. Községi kisegítőket alkalmaznak a szociális viszonyok megfigyelésére A hivatalos lap július 22-iki számában jelent meg a községi kisegítők alkalmazásáról szóló belügyminiszteri rendelet. Mintegy általános megokolásul és tájékoztatásul a belügyminiszter most a vármegyék alispánjaihoz a következő leiratot intézte: — Az ínségenyhítő tevékenység során, de a beérkezett jelentésekből és segély iránti kérvényekből is megállapítottam, hogy a támogatásra szoruló ínségesek száma lényegesen nagyobb annál, mint amennyi a jelenlegi gazdasági viszonyok között indokolt volna. E jelenségnek okát abban látom, hogy a közigazgatás szervei a közigazgatás szociális feladatait nem mindig látják el kielégítően. Kétségtelen ugyanis, hogy a munkanélküliek számára lényeges kihatással vannak azok a rendelkezések, amelyek a munkaviszony egyes kérdéseire, így különösen a munkaidőre, továbbá a legkisebb munkabérre vonatkoznak, de hogy ezek a rendelkezések a szociális vonatkozásban jótékony hatásukat tényleg éreztessék is, ahhoz szükséges, hogy azokat az életviszonyok alakulásainak megfelelően állandóan alkalmazzák. A közigazgatás szerveit feladatuk sokoldalúsága és a közigazgatás egyéb teendőivel való túlhalmozottságuk teljesen leköti és ennek tulajdonítható, hogy a közigazgatás szociális feladatainak ellátása részben hiányos, részben pedig nem kielégítő. A közigazgatás szociális feladatainak és minden tekintetben megfelelő ellátásának biztotására úgy intézkedem, hogy a községeket és a körjegyzőségeket, amenynyiben azok a költségek megtérítéséhez szükséges anyagi fedezettel nem rendelik . találkoztak. Elmentek a Múzeumba, kedvetlenül és remény nélkül, már nem a legenda vezette őket, csak a kötelesség és a fonnyadt kegyelet. A tisztviselő fölismerte őket. — A Napoleon-fejes gyűrűt Megvan kérem, tessék velem jönni. Boldogan kalauzolta őket termeken és újra termeken át. Ők tétován követték, néha megálltak egy-egy üvegasztal előtt, nézegették a kiállított tárgyakat, legszívesebben visszafordultak volna. De szégyelték magukat egymás előtt. Végre egy utolsó teremben, fiókokba rendezett dobozok közt, megállapodtak. A tisztviselő kiemelte az egyik dobozt, fölnyitotta és kivett belőle valamit. Diadalmasan nyújtotta feléjük a kezét. A tenyerén ott ragyogott a gyűrű. Kopott arany foglalatában nagy, alig csiszolt gyémánt, benne pár vonás, ahogy fölemelték, forgatták, egy pillanatra egy fej vált láthatóvá, egy akármilyen fej, Napoleon-csákóban. — És mit ér ezt — kérdezte az egyik, hogy zavarát leplezze. Sgy beszéltek, mint akiket már nem is érdekel a dolog, mint a régiségkereskedők, mint a kicsit unott, kedvtelésükbe fáradt műgyűjtők. — Hát kérem. — magyarázott lelkesen a tisztviselők históriai értéke, hogy úgy mondjam, nem sok, de elég ritka dolog, ez az érdekessége, ez a gyémántba karcolt fej, ez nem mindennapi kérem. Bólogattak. Igen, ez nem mindennapi. S ebben a pillanatban fájdalmasan érezték, hogy mégis, mennyire mindennapi, milyen elviselhetetlenül közönséges, egy ócska gyűrű, egy halott legenda, egy díszétől, nimbuszától megfosztott ősapa... A gyűrűt óvatosan visszahelyezték a bársonyra a dobozba. Aztán köszöntek és sietve távoztak. A kapuban egy pillanatra megálltak, itt még homály volt és hűvös, a levegőben a múzeumok finom dohos illata úszott, úgy érezték, sírbolt ajtajában állnak s mögöttük a hajdani fényes koszorúk rozsdás drótjain, repedezett, lefittyedt babérlevelein undok pókok másznak. Aztán kiléptek a napfényre, szótlanul és szomorúan, kedvetlenül és fáradtan. Még egyszer rágondoltak a gyűrűre; ebben a gondolatban talán egy szikra vád, egy szikra gyűlölet is volt. És soha többé nem mentek a múzeumba, soha többé nem akarták látni a gyűrűt. keznek, községi kisegítő munkaerővel fogom ellátni. Ezek a községi kisegítők a község szociális feladatainak intézésében hivatottak közreműködni, kötelességük a közreműködés eredményessége érdekében az életviszonyok alakulását figyelemmel kísérni és azokat a jogi, gazdasági és egyéb ismereteket elsajátítani, amelyek őket faladataik ellátására alkalmassá teszik. További feladatuk a községi kisegítőknek, hogy a községek területéről, népességéről, gazdasági viszonyairól és mindazon egyéb körülményekről kimerítő tájékoztatást nyújtsanak, amelyek a lakosság szociális helyzetének felismeréséhez és megjavításához szükségesek. A szociális szempontok közül kiemelkedik a munkaügy alapvető jelentősége s ezért azt a közigazgatás szerveinek külön is a figyelmébe ajánlom. Az egyes községek részéről engedélyemmel költségvetésük terhére alkalmazott kisegítő munkaerőket is elsősorban a meghatározott szociális munkakörben kell foglalkoztatni. Felhívom ezért az alispán urakat, hassanak oda, hogy a szociális feladatok ellátására azok a községek is alkalmazzanak kisegítő munkaerőket, amelyekben eddig sem az államkincstár, sem a költségvetés terhére ilyen alkalmazás nem történt. Kisiklott a tátrai gyors kocsija: 20 sebesült Húsz magyar sebesültje van annak a súlyos vasúti szerencsétlenségnek, amely vasárnap délután a megszállt területen lévő Korompa állomás közelében történt. A cseh államvasút megindította a vizsgálatot, hogy megállapítsa, mi okozta a könnyen súlyos katasztrófává is válható vonatkisiklást A vasúti szerencsétlenség sebesültjei közül tizenheten hétfőn délben érkeztek meg a Keleti pályaudvarra a kassai gyorsvonattal. A bekötözött kezű, felkötött karú, bepólyált fejű utasok elmondották, hogy vasárnap reggel indultak útnak Poprádfelkáról a magyar főváros felé. A gyorsvonat legvégére kapcsolták a közvetlen budapesti kocsit. A MÁV vagonba, melynek oldalán a Budapest jelzés volt, mintegy húsz magyar utas szállt be. Korompa állomásnál a magyar utasok egyszerre arra lettek figyelmesek, hogy a vagon inogni kezd, majd kiugrik a sínpárból és nekiütközik valaminek. A hálóban elhelyezett podgyászok a padlóra zuhantak, az ülések eltörtek, az ablakok bezúzódtak. Igen sokan megsebesültek és nagy tumultus támadt. A korompai állomás alkalmazottai siettek a szerencsétlenül járt utasok segítségére. Rövidesen orvosok kerültek elő. Megállapították, hogy az utasok közül kettő sérült meg súlyosan. Lusztig Sándor csillárgyárost, aki Budapesten a Rökk Szilárd utca 20. számú bárban lakik, valamint feleségét a korompai kórházba szállították. Könnyebben a következők sérültek meg: dr. Kéler Béla koronaügyészhelyettes, Beregi Oszkár és felesége, dr. Lázár Piroska, Müller Antal és Müller Antalné, dr. Siki Andor ügyvéd, dr. Antal Elekné, dr. Koll Erzsébet, Weiner Erzsébet, Weiner Emma, Thomán Gyula, Thomán Gyuláné, Bajor Mária, Po/?/ Dávid, Révész Lászlóné, Bajor Mária. Rajtuk kívül még ketten ültek a közvetlen budapesti kocsiban: egy idős úriasszony és egy 10 éves kisleány, de különösképpen egyikük sem sérült meg. A korompai állomáson lekapcsolták a sérült vagonokat. A magyar kocsin kívül ugyanis az utolsóelőtti cseh kocsi is kiugrott a sínekből. Majd jegyzőkönyvet vettek fel az utasokkal, akik azután a kassai gyorssal folytatták útjukat. Kassán egy másodosztályú vagonban töltötték az éjszakát és reggel 4 órakor a reggeli személyvonattal indultak tovább Hidasnémetig, Thidasnémetin átszálltak a budapesti gyorsra A Nemzeti Újság munkatársa beszélt Müller Antal építészmérnökkel, a kiváló szegedi építésszel, aki a következőket mondotta a szerencsétlenségről: — A korompai állomás után a cseh váltóőr hamarabb fordította át a váltót, mint kellett volna. Ez okozta a szerencsétlenséget. Az átállítás ugyanis akkor történt, mikor még az utolsó három kocsi a váltó előtt volt. Három kocsi siklott ki. A magyar MÁV vágón szerencsére leszakadt és a másik vágányra futott. Azután kiugrott a vasúti sínekről is és nekivágódott a szomszéd síneken veszteglő mozdonynak. A másik két cseh kocsi simán megállt az átállított vágányon. A hálókban elhelyezett kofferek okozták a legtöbb sérülést. Orvost nem tudtak egyhamar keríteni, miután vasárnap volt Tulajdonképpen csak Kassán kötözték be alaposan a sebesülteket. Itt v vették fel a Cseh va úti orvosok a látleleteket is. Én magam jobb karomon szenvedtem zúzódásokat, feleségem orrcsontja tört el. A Szerencse a szerencsétlenségben azonban, hogy kisleányom, Erika teljesen sértetlenül úszta meg a kisiklást. A súlyosan sebesültek Korompán maradtak. Azok közül, akik tovább utaztak Budapest felé, két nő utasnak volt súlyos az állapota. Mindketten agyrázkódást szenvedtek és az után lázálmukban állandóan félrebeszéltek... A Magyar Állam Vasutakhoz még nem érkezett jelentés a csehektől a korompai vonatkisiklás ügyében. Gróf Teleki Pál előadásával kezdődött meg a debreceni nyári egyetem Ünnepélyes keretek között nyitották meg hétfő délelőtt a debreceni Tisza István Tudományegyetem díszudvarán a tizenkettedik nyári egyetemet. A megnyitóünnepségen gróf Teleki Pál vallás- és közoktatásügyi miniszterrel az élén számos előkelőség jelent meg. A megnyitóbeszédet dr. Csikesz Sándor mondotta, majd gróf Teleki Pál kultuszminiszter tartotta meg rövid üdvözlő szavak után megnyitó előadását. — Ha ez emberek többet foglalkoznának — mondta gróf Teleki Pál — a mindennapi élettől tavat eső dolgokkal, a világnak, a természetnek és a világtörténelemnek nagy folyamataival, akkor valószínűleg nem csak józanabbak, de szerényebbek is lennének. A föld roppant kicsiny élettér, össze-vissza egy pár sajátos jellegű nagy tája van, amelyekben az embernek kifejlődnie és élnie kell. A történelmi fejlődés a művelődés folyamán hol egyik, hol másik ilyen nagy táj volt jellegénél fogva alkalmasabb az emberi fejlődés vitelére. Amikor a fejlődés Európába jut a világnak egyik legváltozatosabb tájára kerül. Sok kis haza van itt, amelyekben sok különböző nép, nemzet élhet. Az itteni életforma a népek között kegyetlen, de egyúttal nemes verseny is lehet. Ma egyetlen nagy egységes életet él az egész világ, a hírek percek alatt, az emberek órák alatt repülhetnek egyik oldalról a másikra. Az élett egyformásodik és felvetődik a kérdés, hogy várjon a különböző nagyjellegű játszhatnak-e még ebben az egységes élettérben sajátos szerepet. Számos modern tudományég is igenlő feleletet ad erre. A sugárzások, a vetítések, a vitaminkutatás és sok más hasonló arra mutathat, hogy a tájak olyan erők hatása alatt állanak, amelyek biológiai típust és lelki típust is formálnak. Valószínű, hogy amint a különböző tudományok szerint továbbjutunk, nagyobb jelentőséget fogunk találni a tájak különféleségében, értékeket, amelyeket becsülni és erőket, amelyekhez alkalmazni tudunk majd. Szavait azzal zárta a kultuszminiszter, hogy azért hozta ide ezt a témát, hogy megpróbálja elterelni hallgatóságát az élet kicsinyes mindennapiságától. Az előadást mindvégig nagy érdeklődéssel hallgatták és a végén nagy ünneplésben részesítették gróf Teleki Pált. Ezután Zöld József polgármesterhelyettes, Milekker Rezső egyetemi tanár, az idei nyári egyetem igazgatója, végül a résztvevő nemzetek egy-egy képviselője mondott üdvözlőszavakat. A debreceni nyári egyetemnek a világ minden részéből nagyszámú külföldi hallgatója van, Lengyelországból több mint 100 résztvevő, Észtországból, Német- és Olaszországból harmincas csoportok érkeztek, Törökországból 20, Amerikából ismét 30, Hollandiából és Dániából 50-es csoport jött el. Képviselve van azonban a távol Kelet is, indokínai, japán és perzsa hallgatókkal. Sok a megszállott területi és a magyar is. Nagy érdeklődés előzte meg a debreceni nyári egyetem illusztris előadóinak sorában Watson Kirkconnel professzor előadását, aki a magyar irodalomról tartott szellemes és nagyhatású előadást.. Beszámolt azokról a benyomásairól, amelyeket lelkében a magyar irodalom tanulmányozása, keltett, majd párhuzamot vont az angol és a magyar nyelv belső jellege között s kiemelte, hogy amíg az angol nyelv szókincsének négyötödrésze ide OLVASSUK A KÉPES KRÓNIKÁT gén eredetű, addig a magyarság féltékenyen őrizte nyelvét minden idegen behatástól. Rámutatott arra, hogy mind az angol, mind a magyar nyelv erősen a nemzeti érzésből táplálkozik. A magyarság történelmi küzdelme költészetében a nemzeti érzésnek egészen más skáláját juttatta kifejezésre, mint az angolban. A magyar költészetben a létért való évezredes küzdelem szólal meg drámai hangon, míg az angol költészetben a nemzeti érzés kevésbé birkózik ilyen létproblémákkal. Az angol irodalomban tizennégy évszázad óta a végtelen tenger szeretete vagy borzalma uralkodik s talán ez az oka annak, hogy az angolok különös érdeklődést tanúsítanak a magyar irodalom iránt, amelynek minden megnyiatkozásában a föld és az ugar szeretete látszik. Ugyancsak hétfőn nyitották meg ünnepélyesen Keszthelyen a pécsi egyetemi nyári tanfolyamát, a megnyitást Stefaits Aladár apátplébános ünnepi szentmiséje előzte meg. A megnyitó ünnepségen a kultuszminisztériumot Kyssen Tibor miniszteri tanácsos, a földművelésügyi minisztériumot Csik László tanár, a kereskedelemügyi minisztériumot Kiss Jenő MÁV igazgató képviselték. Scipiádes Elemér rektor, magyar, német, lengyel és olasz nyelven üdvözölte a megjelenteket. Beszédében hangoztatta, hogy a kultúra megértőbbé teszi a népeket és közelebb viszi egymáshoz az országokat. Ezután „A szülés alatti fájdalmak csillapítása“ címmel tartott szakelőadást, ezt követte Birkás Géza jövő évi rektor ,,A magyar irodalom fő irányai“ című előadása. A megnyitó ülés után az egyetem ebéden látta vendégül a résztvevőket. A keszthelyi nyári egyetemnek mintegy lengyel, olasz, német és amerikai, valamint 200 magyar hallgatója van. A soproni nyári egyetem ünnepélyes keretek között nyitotta meg kapuit. Bornemisza Géza iparügyi miniszter, aki a megnyitáson megjelent, mondott nagy beszédet, amelyről lapunk más helyén emlékezünk meg. Hétfőn délelőtt Petneházy Antal államtitkár „Magyarország ipari felkészültségű“ címmel tartott előadást. Délután Csilléry Dezső „A közúti vaspálya“ című előadása után vitéz Horthy István az öntözési berendezéseket ismertette vetített képekkel kísért előadásában. Kifejtette, hogy a magyar gépgyártás könynyen szállítható, olcsó öntözőberendezéssel kíván a gazdaközönség segítségére lenni és ismertette az erre vonatkozó elgondolásokat. Végül Szabó Tibor műegyetemi tanár „Valószínűségi számítás műszaki gyakorlatban“ címmel értekezett. A VÁROSHÁZA HÍREI Hterrábafutották az élutterzésétc ietytwicUM határidejét A fővárosi Közmunkák Tanácsa az építésügyi szabályzat megfelelő rendelkezéseinek módosításával újból megállapította az építkezések legrövidebb határidejét, amelynek letelte után adható csak ki a használati engedély. Földszinten kívül öt vagy hat emeletsorból álló épületnél a teljes befejezésre előírt legrövidebb időtartam öt hónap, a földszinten kívül hat emeletsornál magasabb épület esetében ugyanannyi, a hatodik emeleten felül épülő minden egyes emeletsor után ehhez még továbi három hét jár. A földszinten kívül három vagy négy emeletsorral épülő épületnél a legrövidebb idő négy hónap, a földszinten kívül egy vagy két emeletsorból álló épületnél pedig három hónap. A legrövidebb építési időtartamból az épületnek tetővel, vagy a legfelsőbb emeletsoron födémmel való befedéséig terjedő részt minden emeletsor után, ideértve a földszintet is, hét nappal kell számítani legrövidebb időt. A legrövidebb építkezési időtartam kezdetéül az épület földszinti padlószintjének elérése napját kell venni, amennyiben a fölfelé való további építést ekkor meg is kezdik. Ha a további építkezést később kezdik meg, az időtartamok kezdete is innen számít. Azt az időt, amely november 15. napjától március 15. napjáig terjedő időszakba esik, úgy a hónapok, mint a hetek és napok szerint való számításban csupán félidőként lehet számítani. Az építési munkának nyolc napnál hosszabb megszakítása kiesik az időtartamba való beszámításból. A nyolc napnál tovább tartó megszakítást a végrehajtó szakértő bejelenteni tartozik a kerületi elöljárónak. Földszinti épület építési időtartama nem esik korlátozás alá. Az út- és csatornaépítési nmmmmmmmammmmimmmmimmmmmmmmimmmmmmimmmmai mm———UstraUfazcútsáiy ütése A székesfőváros út- és csatornaépítési szakbizottsága Király Kálmán tanácsnok elnökletével augusztus hó 1-én ülést tartott. A szakbizottság először a III. kerület Lukács- és Nagyszombat utcai önműködő csatornatelepek építésére vonatkozó tervet és költségvetést tárgyalta, majd az V. kerületi magdolnavárosi szivattyúteleppel kapcsolatos nyomócsatorna építési munkájának vállalatba adását tárgyalták. Az utolsó tárgy a magdolnavárosi Szennyvízátemelő telep elektromos erőátviteli berendezésének vállalatba adása volt. A bizottság a javaslatokhoz hozzájárult. -