Nemzeti Ujság, 1938. augusztus (20. évfolyam, 172-195. szám)

1938-08-23 / 188. szám

Hatalmas német flottaszemle a kormányzói pár tiszteletére Németország lelkesen ünnepli a magyar államfőt és feleségét Kiel, augusztus 22. Horthy Miklós kormányzó feleségével és kíséretével hétfőn délelőtt megérkezett Kielbe, ahol Hitler vezér és kancellár társaságában végignézte a német flotta hatalmas parádéját. Szombaton este indult a kormányzó kí­séretével a Keleti-pályaudvarról, ahol az államfőt, vele utazó feleségét, továbbá Imrédy Béla miniszterelnököt, Kánya Kálmán külügyminisztert, Rátz Jenő honvédelmi minisztert és a kíséret tag­jait ünnepélyesen búcsúztatták. Az ál­lamfő és a miniszterek kíséretében utaz­tak Uray István, a kabinetiroda főnöke, vitéz Jány Gusztáv altábornagy, a ka­tonai iroda főnöke, a szárnysegédek, gróf Csáky István rendkívüli követ és meg­hatalmazott miniszter, Kuhl Lajos mi­niszteri tanácsos, a külügyminisztérium politikai osztályának vezetője, Szent- Istvány Béla miniszteri tanácsos, kül­ügyi sajtófőnök és Ujpétery Elemér, a miniszterelnök személyi titkára. A­ termes- és szalonkocsikból álló kü­lönvonat vasárnap délelőtt tizenegy óra­kor érkezett a bécsi Nyugati-pálya­udvarra. Fényes pompával fogadták a magyar álamfőt a német birodalom első nagy városában, amelyen a kormányzó vonata keresztülhaladt. Elsőnek Seyss- Inquart birodalmi helytartó tolmácsolta Hitler Adolf vezér és kancellár üdvöz­letét. A kormányzó különvonata vasárnap délután egynegyedhárom órakor Linzbe, háromnegyedhárom órakor Welsbe érke­zett, 4 óra 5 perckor p pedig Passau paza­rul feldíszített pályaudvarára futott be. Este hét órakor Regensburgban állt meg a különvonat, amelyet mindenütt lobogó­­dísz, ünneplő tömeg, a vidék népviseletbe öltözött festői küldöttségei, katonai, ifjú­sági alakulatok és pártszervezetek dísz­­csapatai fogadtak. Este háromnegyed tíz órakor futott be a vonat a hofi, állomás fényárban úszó pályaudvarára. Hétfőn reggel fél nyolc órakor Bad Segebergbe érkezett az államfő vonata, ahol gazdag virágdíszben pompázó pályaudvar várta a birodalom előkelő vendégeit. Fogadtatás Kielben Horthy Miklós kormányzó felesége, Imrédy miniszterelnök, Kánya külügy­miniszter és Rátz honvédelmi miniszter kíséretükkel, valamint a társaságukban lévő Erdmannsdorff budapesti német és Sztójay Döme berlini magyar követtel hétfőn reggel 0 óra 8 perckor érkeztek Kielbe. Hitler vezér és kancellár hétfőn reggel 9 órakor különvonaton érkezett Kielbe és nyomban a pályaudvar hatalmas csar­nokának arra a részére ment, ahová a magyar államfő, vonata befutott. A pályaudvar úgynevezett hercegi vá­róterme előtt várakozott Ribbentrop kül­ügyminiszter, a kormány több tagja, Brauchitsch hadseregfőparancsnok, Keitel tüzérségi tábornok, Raeder vezértenger­nagy és a többi katonai és polgári elő­kelőség társaságában. A tengerészzenekar a magyar Himnuszt játszotta, amikor be­futott Horth­y Miklós kormányzó külön­vonata. Hitler kancellár kíséretével a kormányzó termeskocsijának lejárójához lépett. A kormányzó tengernagyi egyen­ruhában szállt le a vonatról és moso­lyogva szorított kezet Hitler kancellár­ral, aki meleg szavakkal üdvözölte ven­dégét. Ezután a kormányzó hitvesét kö­szöntötte a kancellár s üdvözlésül hatal­mas virágcsokrot nyújtott át neki. Közben a másik termeskocsiból ki­szállt Imrédy Béla miniszterelnök, Kánya külügyminiszter, Rátz honvé­delmi miniszter és a kíséret tagjai. Hit­ler kancellár egymásután mutatta be a kormányzói párnak a birodalmi minisz­tereket, a birodalmi vezetőket és a hadsereg s polgári hatóságok magas­­rangú vezetőit. Ezután Horthy Miklós kormányzó mutatta be vendéglátójának Imrédyt, Kányát, Rátzot, Urayt, Lányt, gróf Csákyt és kíséretének többi tagját. A hatalmas, német és magyar zászlók­kal, bíbordrapériákkal díszített csarno­kon vonultak ezután keresztül az előke­lőségek, majd elhaladtak a díszszázad előtt s a pályaudvar előtti térségen fel­sorakozott mintegy százezer főnyi tömeg egetverő, lelkes éljenzése közben gép­kocsiba száltak. Az első gépkocsin a kormányzó és a kancellár, a második kocsiban Horthy Miklósné és Raeder vezértengernagy foglalt helyet, a sző­kébb kíséret tagjai pedig a többi gép­kocsin helyezkedtek el. A miniszterel­nök és a miniszterek szőkébb kíséretük tagjaival egyenesen a „Germania- Krupp“-gyár telepéhez vonultak, míg a kormányzói pár és a kancellár a zászló­­sorfallal szegélyezett rakparton át a fe­­kötőhídhoz indultak. Állványok /p­l­­astyememyA­mwh UsxMffer Béláné fEst­'(partiul­a_( A kormányzó felesége felavatta a Prinz Eugen cirkálót Horthy Miklós kormányzó és felesége ezután részt vett a legújabb német cir­káló vízrebocsátásának ünnepségén, amelynek felavatására Horthy Miklós­­nét kérték fel. A kormányzó felesége délelőtt 10 óra 20 perckor avatta fel a „Prinz Eugen" cirkálót. A kormányzó és felesége, valamint a kancellár kíséretükkel a kikötőhídnál várakozó Nixe állomásyacht fedélzetére szálltak és a kikötőn keresztül a Ger­mania-Krupp-gyár telepére hajóztak. Közben elhaladtak a teljes zászlódíszben tisztelgő iskolahajók sorfala előtt. A Krupp-gyár hídjánál lovag Krupp fo­gadta a vendégeket. — A német haditengerészet legutolsó nagy csatahajója mondotta lovag Krupp — a Sachsen sorhajó volt, amely még mielőtt vég­leg elkészült volna, áldozatává lett a szé­gyenletes versaillesi békeparancsnak. Ma fel­lélegezhetünk és újra magasra emelhetjük fejünket mi németek mindannyian, éppen úgy, mint a baráti büszke magyar nép, amelynek hasonló sorsot kellett átélnie Trianon után. Országainkat és mindannyiunk szívét szorosan összefűzi a közös szenvedés, mind belpolitikai, mind külpolitikai téren, a közös fellendülés és az ezért érzett közös hála. A kormányzó a beszéd után elhaladt a díszszázad előtt. A zenekar a Himnuszt játszotta, majd német nemzeti dalokra zendített rá. Ezután került sor Seyss- Inquart birodalmi helytartó ünnepi be­szédére, amelynek elhangzása után Horthy Miklósné lépett fel az emel­vényre. Az emelvény előtt, orrával a szárazföld felé fordulva, a felavatandó hajó hatalmas acélszürke teste feküdt. A kormányzó felesége, karján a hatalmas virágcsokorral, megragadta a fogantyút, amely a felavató pezsgősüveget tartó lendítőkart hozta mozgásba és messze hangzó hangon mondta el a szokott for­mulát. A pezsgősüveg ebben a pillanatban csa­pódott a hatalmas acélbordákhoz, a ki­kötőben horgonyzó hajók ágyúi megszó­laltak, a város és a kikötő valamennyi szirénája felzúgott, a gépek megindultak és a hatalmas hajótest a német himnusz hangjai mellett egyre fokozódó sebesség­gel csúszott a víz felé. Néhány másod­perc múlva Németország harmadik mo­dern nehézcirkálója a Keleti-tenger vizén ringott. A Prinz Eugen felejthetetlen vízre­­bocsátási ünnepsége után Horthy Miklós kormányzó és Hitler kancellár elbúcsú­zott a kormányzó feleségétől, aki a kieli kikötőben horgonyzó Patria, 15.000 ton­nás motoroshajó fedélzetére ment. Horthy Miklósné erről a hatalmas hajóról nézte végig a flottafelvonulást mintegy kétszáz vendég kíséretében, akik között ott volt Darré, Göbbels, Gürtler, Kerl, Kammers és Rust birodalmi miniszterek, Meissner államminiszter, Seyss-Inquart birodalmi helytrató, Ribbentrop külügyminiszter és Raeder tengernagy felesége, továbbá szá­mos más előkelőség. A kormányzó feleségét Wierow pa­rancsnok fogadta a Patria lépcsőjénél. A hajó féltizenkét órakor szedte fel horgo­nyát és firtott ki a kikötőből az öböl felé. Tizenkét órakor fogadás volt a hajó nagy szalonjában, ahol bemutatták a kor­mányzó feleségének a hajón utazó meg­hívott vendégeket, fél egy órakor pedig villásreggeli következett. A lahoei tengerészeti emlékműnél A Prinz Eugen vizrebocsátása után Horthy Miklós kormányzó és Hitler kan­cellár a kiséret katonatagjaival a Kiel­­gaardani kikötőhöz kocsizott, ahol a kan­cellár rövid időre búcsút vett vendégétől s vezéri csónakján a Grille-hez indult. A kormányzó Raeder vezértengernagy kíséretében a Nixe fedélzetén a l­aboei tengerészeti emlékmű megkoszorúzására indult. Féltizenkettőkor érkezett meg a hajó a laboei kikötőbe, amelyet gyönyö­rűen feldíszítettek. A kormányzó Raeder vezértengernaggyal gépkocsin ment a tengerészeti emlékműhöz. A hatalmas emlékmű felső peremén lehajtott fejjel, szuronyos tengerészek, puskájukra tá­maszkodva mereven néznek a tenger vég­telenségébe. A díszcsarnokon áthaladva a kormányzó kíséretével bevonult az em­lékmű földalatti csarnokába és hatalmas bronz babérkoszorút helyezett el a har­mincötezer fwsi tengerész halott emlékére emelt oszlop tövében. Horthy Miklós kor­mányzó tengernagyi díszben hosszú per­cekig mereven tisztelgett az elesett ten­­gerészbajtársak emléke előtt. A kegyeletes aktus után a kormányzó kíséretével gépkocsin lelkes tömegek sorfala között ismét a laboei kikötőbe hajtatott, majd a Nixe fedélzetén átha­ladt a kieli Förde bejáratán a Grille motoros jelzőhajóhoz, amelyen Hitler kancellár várta vendégét. A Grille fe­délzetén a kormányzó és a kancellár kíséretével fél egy órakor költötte el vil­lásreggelijét. Ezalatt a kieli kikötőben már felvo­nult az egész német hadiflotta és készen­létben várta a délután két órára kitűzött hatalmas flottaparádé kezdetét. A hajók mind zászlódíszt öltöttek és a magyarok iránti barátság jeléül az árbocok csúcsán a magyar szolgálati zászló lengett. A Grille jelzőhajó, amelynek fedélzetén a kormányzó és a kancellár mellett Imrédy miniszterelnök, Kánya és Rátz miniszterek, a német kormány több tagja, a német haderő parancsnokai, Sztójay követ, valamint Hardy Kálmán katonai attasé tartózkodott, néhány perccel két óra előtt érte utol a német hadiflottát. A büszke német flotta A hajók végeláthatatlan sorban vonul­tak a Grille felé. Egy óra hosszat tar­tott, amíg százharminc büszke hadihajó, élükön a Gneisenau csatahajóval, elvo­nult a jelzőhajó előtt. A Gneisenau után az Admiral Graf Spete, az Admiral Scheer és a Deutsch­land páncélosok, a Nürnberg, a felderítő erők parancsnokának zászlajával, a Leip­zig, a Köln, a Königsberg cirkálók, majd pedig a Bremse és a Brummer iskolaha­jók tisztelegtek egymásután a kor­mányzó és Hitler kancellár előtt. A tor­pedóromboló hajóraj alkotta a második csoportot a Leberecht Mass romboló zászlóshajó vezetésével. Az első, a har­madik és a hatodik torpedóromboló had­osztály, a negyedik és hatodik torpedó­romboló hajóhad, a Tsingtau torpedó­­romboló iskolahajó és a gyorsmotoros­­hajók következtek ezután. A lenyűgöző szépségű hatalmas felvo­­rtullán, harmadik részében, a­ motoroshadd­raj következett. A vezérhajó itt a T. 196 aknakereső volt, amely az első és máso­dik aknakereső hajóhadat, továbbá az első és második aknarakó hajórajt, a Brommyt és az R hajókat vezette. Utol­sónak a tengeralattjárók következtek kö­telékben. Alig látszott ki a vízből a Saar hajó, a flotilla parancsnokának zászlajá­val. Utána az U. 37, U. 25, U. 26, U. 45 és U. 51 tengeralattjárók, a harmadik és negyedik U-flotilla, legvégül pedig a tengeralattjáró iskolahajók úsztak el a Grille előtt. A káprázatos flottaparádé alatt, amelyhez foghatót a kieli kikötő még nem látott, a levegőben a német ten­geri repülőraj gépei zúgtak el a tenger felett. A kormányzó a Grille parancsnoki híd­­ján Hitler kancellár társaságában nézte a díszfelvonulást és szakértő szemmel vizsgálta a modern német flotta egysé­geit. A Gr­illa mellett a Patria és­ az Adolf NEMZETI ÚJSÁG 3 augusztus 23. B­iztos siker gyors eredmény, ha hirdet a Nemzeti Újságban T Woermann gőzösök is részt vettek a szem­lén, majd a Patria zászlóval köszöntve megfordult és visszaindult a kieli Förde felé. Hét órakor ért véget a délutáni bemu­tató s a csend helyreálltával a Grille és az Adolf Woermann utasai elköltötték vacsorájukat. A sötétség beállta után ismét elkezdődött a gyakorlat, órákon át zengett az ágyutűz s a célhajóba becsa­pódó lövedékek lángoszlopként robban­tak széjjel. Fél tizenegy órakor ismét csend borult a tengerre s a Grille a kieli öbölben horgonyt vetett. Utasai a kar­csú fehér hajón töltötték az éjszakát s a hajnali órákban a Vilmos császár­csatornán át indulnak Hamburg felé. A kormányzó felesége délután négy órakor teázott a Pátrián utazó meghívott vendégekkel. Este nyolc órakor díszebéd következett a hajó pazar fénnyel díszí­tett éttermében: Béry László. A kormányzó és Hitler kan­cellár szerdai programba Horthy Miklós kormányzó szerdán a a korán reggeli órákban Hitler vezér és birodalmi kancellár társaságában a „Grille“ őrhajó fedélzetén Hamburgba érkezik. Hamburgban a kormányzó Hitler kan­cellár társaságában a Hamburg yachb­a száll. Velük együtt szállnak hajóra Imrédy Béla miniszterelnök, Kánya Kál­mán külügyminiszter, továbbá Ribben­trop birodalmi külügyminiszter, az SS birodalmi vezetője, a haditengerészet fő­­parancsnoka, a birodalmi gazdasági mi­niszter, a hadseregfőparancsnok, a biro­dalmi véderő főparancsnokságának fő­nöke, a légi haderő helyettes főparancs­noka, a hamburgi birodalmi helytartó és Hamburg város más személyiségei. A Hamburg-yacht sétahajózást tesz a ham­burgi kikötőben. Délben fogadás lesz a hamburgi város­házán. Ebből az­­alkalomból a vendégek beírják nevüket a város aranykönyvébe. A kora délutáni órákban Horthy Mik­lós kormányzó és Hitler vezér és biro­dalmi kancellár különvonat­okon Ber­linbe utaznak, ahova a késő délutáni órákban érkeznek meg. A pályaudvaron a magyar vendégeket Göring vezértá­bornagy és felesége, a német birodalmi kormány tagjai, a birodalmi vezetők, a birodalmi véderő különböző fegyverne­meinek főparancsnokai és más magas­­rangú állami tisztviselők és katonatisz­tek fogadják. Horthy Miklós kormányzó megérkezése után a birodalmi kancellár társaságában ellép a kivonult díszzászló­­alj arcéle előtt, majd a katonai csapatok sorfala között a birodalmi elnöki házba megy. Itt Hitler vezér és birodalmi kan­cellár ad vacsorát a kormányzó tisztele­tére. A látogatás visszhangja a világsajtóban A német lapok teljesen a kormányzó látoga­tásának hatása alatt állanak s képekkel tarkí­tott közleményekben foglalkoznak a kormány­zói párral, valamint a két államfő találkozá­sával. Az Angriff különösen meleg hangon méltatta a kormányzó egyéniségét és munkás­ságát, emlékeztetett, arra, hogy Horthy Miklós Ausztria és Németország egyesítése után az elsők között volt, akik üdvözölték az új né­met birodalmat. Az olasz közvélemény is nagy figyelmet szentelt a kormányzó utazásának. A Lavoro Fasiszta a német barátságban történelmi vég­­zetszerűséget lát. A német-magyar barátság az igazságtalan békeszerződések elleni közös küzdelmen nyugszik. Ez a harc máris kézzel­fogható eredménnyel jár, mert Magyarország visszaszerezte tényleges egyenjogúságát, amely­­lyel a kisantant államoknak számolniok kell. Pákisban világeseménynek tekintik a kor­mányzó és a magyar államférfiak németor­szági látogatását és annak horderejét a lapok hosszú cikkekben méltatják. Az összes újságok közlik a kormányzó arcképét. A londoni lapok is részletesen számolnak be a németországi látogatás eseményeiről. Az összes lapok főleg a cseh kérdés szempontjá­ból vizsgálják a kormányzó útjának fontossá­gát. Az egész angol sajtó leszögezi, hogy a magyar kormányzó németországi útjának nagy politikai jelentősége van, amit az a kö­rülmény is igazol, hogy a kormányzót a ma­gyar kormány vezető tagjai elkísérték Német­országba. Kiemeli a csehországi nemzetiségek kérdésében fennálló magyar-német érdekkö­zösséget s azt a fontos szerepet, amelyet Ma­gyarország Délkelet-Európában betölt.

Next