Nemzeti Ujság, 1939. február (21. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-01 / 26. szám

2 NEMZETI ÚJSÁG 1939 február 1. Szerda szerepe nem szorul erősítésre és fokoszisra, éppen magának ,a középosztálynak erősítésével, életerejének, életlehetőségeinek fokozásával! Íme, ez az, ami a magyar életből hiányzik, a középosztály szerepének erősítése. Mi a magunk részéről, annyi és olyan súlyosan illetékes fórumok ítélete után nyitott kapukat döngetnénk azzal a megállapítással, hogy az egypártrendszert meg sem bírná a magyar élet. Ellenben ki merné azt állítani, hogy nem szorulna rá egy kulturális és erkölcsi értelemben vezető társadalmi rétegnek, a magyar középrendnek minél döntőbb súlyú vezető szerepére? A magyar társadalom fejlődéséből hiányzik ugyanaz a fénykor, amely megvan a többi európai nemzeteknél, a maguk középosztályainak fénykorával kapcsolatban—a magyar középrendnek csak súlyos fejlődési feladatai és fejlődési heroizmusai voltak, a fénykorral s a nemzeti életnek ehhez kapcsolódó fénykorával azonban adó® nekik a sors, a maga illetékességi területén az államhatalom is. Pedig: „a nemzetnek erős, egészséges középosztályra ma még inkább van szüksége, mint bármikor máskor. Ma... amikor az ember erkölcsi, eszmei és gazdasági világa nyugalmi helyzetéből vagy a fejlődés egyenletes vonalából kilendült s hamis próféták léleknek a megváltást, a szellemnek teljes uralmat, a gazdasági vágyaknak kielégülést ígérnek, fokozott jelentősége van annak, hogy legyen erős, egészséges középosztály, amely az ingadozókat magával ragadja, az esztelenül rohanókat visszatartja, a közönyös tömeget megmozdítja.“ Íme a feladat, amelyet csak egy tényező valósíthat meg. Az a társadalmi osztály, amely ezzel a szereppel áll vagy bukik és sorsához hozzá van kötve a magyar kultúra, magyar államhatalom, magyar múlt és magyar jövőbeléptetésével előállott kérdések, valamint a felvidéki ipartársulatok és a grémiumok továbbiműködésének és átszervezésének kérdései szerepelnek. A magyar ipari közigazgatással kapcsolatos kérdésekről dr. Harsányi Imre debreceni kamarai titkár tartott előadást. Dr. Sipos Aladár rámutatott annak szükségére, hogy átmeneti rendszabályokkal tegyék lehetővé zökkenők és nehézségek áthidalását, amelyek az ipartársulatok hirtelen átváltoztatásával, ipartestületekké való átalakításával, illetve a grémiumok és a szakipartársulatok azonnali megszüntetésével előállhatnának. Ivánfy Géza komáromi grémiumi kiküldött ismertette az ipartársulatok szerepét a csehszlovák uralom alatt. , , Dr. Baintner Ottó iparügyi minisztériumi titkár a magyar ipartörvény életbeléptetésével kapcsolatosan szolgált felvilágosítással. A felvidéki ipari érdekeltségek számíthatnak arra ír- mondotta —, hogy szerzett jogaikat tiszteletben tartják. .. " ’ Az értekezlet befejezésül a következő határozatot fogadta el: 1. Kérik annak a rendeletnek sürgős kiadását, amely a magyar iparjogszabályok és az 1938.november 2-án érvényben volt jogszabályok közötti különbséget kiegyenlíti. 2. Az iparos és kereskedelmi társulatok gazdasági, szociális és kulturális érdekeinek megvédése szempontjából szükségesnek tartják a bevált érdekképviseletek fenntartását. 3. A felvidéki ipartársulatok és a grémiumok, valamint szakipartársulatok különleges kérdései szükségessé teszik a® egymásközti kapcsolatok fenntartását ezekben a kérdésekben; az adott viszonyok között a kassai kereskedelmi és iparkamarát tekintik a feladat ellátására hivatott szervezetnek. , Írt Felvidéki ipart, testületek értekezlete Kassán Kassa, január 31. A kassai Kereskedelmi és Iparkamara nagyérdeklődés mellett rendezte meg a felvidéki ipartestületek és grémiumok értekezletét. Huszonhat ipartestület és grémium képviseltette magát az értekezleten Beregszásztól Vágsellyéig. Az értekezleten képviseltette magát a kereskedelmi és iparügyi minisztérium, a felvidéki minisztérium, a budapesti Iparkamara s a debreceni Iparkamara. Az értekezleten dr. Sipos Aladár kamarai főtitkár elnökölt. A megjelenteket üdvözölve, kiemelte,hogy az értekezlet napirendjén a magyar ipari közigazgatás élet persze, te még ugy ismerted őt, mint Ilonka — férjhez ment egy colonelhez és másba is hozzá költözött ... A papa nyugdíjba ment, nincs szolgálatban. Megszokta már a régi világot. Az Öcsém, Iones... akarom mondani Jánoska ott dolgozik targul-muresi ... izé maros vác , sárhelyi prefekturán... Ne haragudj, az ember összecsereberéli a neveket... — Nem az ember, hanem az idő. Az játszik velünk, az csereberél — mintahogy a játéktáblán szoktak a figurákkal. A rikkancs éppen akkor szaladt el a korlát előtt és hangosan kínálgatta az egyik magyar újságot, amelynek szenzációja a magyarság számára nem volt éppen örvendetes. Tisztviselőelbocsátás és izgatási per... ! " Én ugy tettem, mintha észre sem venném, Aurél arca azonban fájdalmasan ráindult meg. Lerítt róla az: „Én nem tehetek róla. És nem is beszélhetek.“ Úgy diskuráltunk tovább rövid kérdő- és tőmondatokban. . — Pesten vagy? — Igen. — Persze, tudom, valamelyik lappal... A múltkor olvastam is rólad... — Te nem látogatsz ki? — Én? — olyan mozdulat kísérte ezt, hogyhát szívesen jönne, de hát furcsa az én kérdésem az ő helyzetében, , Most, ő kérdezte. — Mikor jösz haza? Hosszasabban? Nem ilyen rövid időre? — Nem tudom • •. Nem tőlem függ. — Persze... Tőlünk — jegyezte meg Aurél, bár jobb szerette volna elharapni, amit mondott. összekoccintottuk mégegyszer a poharat, fizettünk és elkísért odáig, ahol elváltunk, kezet nyújtott és feszesen a sapkájához emelte, a kezét: — Viszontlátásra! I..„ . ..Várjon,, milyen lesz ez a viszontlátás! V Minkoli Visra A ZSIDÓ JAVASLAT bizottsági tárgyalása iránt egyre fokozódó érdeklődés nyilvánul meg. Az egyes szónokok kimentő részletességgel vesznek részt a vitában és így még a keddi ülés után is mintegy tíz felszólaló van hátra. Az általános vitát szerdán délelőtt folytatják és lehetőség szerint be is fejezik. Pénteken megkezdik a javaslat részletes tárgyalását. Ennek során ismerteti Imrédy Béla miminiszterelnök és Tasnádi-Nagy András igazságügyminiszter a tervbevett módosításokat. NINCS DÖNTÉS még a zsidójavaslat tervbevett módosításai tekintetében. A Nemzeti Egység Pártjának hétfő esti értekezletén ismét a képviselők ismertették elgondolásaikat és kívánságaikat a javaslat egyes részeire vonatkozóan. Imrédy Béla miniszterelnök és Tasnádi-Nagy András igazságügyminiszter, akik jelen voltak az értekezleten, meghallgatták a párt véleményét, de a kormány állásfoglalását valamennyi tervezett módosításról még nem közölték. Értesülésünk szerint néhány kérdésnél mér kialakult a kormány álláspontja. Megbízhatónak tekinthető hírek szerint a zsidó jellegről intézkedő első szakasznál olyan értelmű módosító indítványt terjeszt be a kormány, hogy a vegyesházasságból született gyermek kereszténynek számít a javaslat rendelkezései szempontjából"ézíntény-egyibén hét 'éves koráig ".''megÉbéejtv eWúiglt. Természetesen , ez maga után vonja azt is, hogy a vegyesházasságban élő zsidó szülő ■ugyancsak felveszi a keresztng szentségét gyermekének megkeresztelkedésekor. A módosítás indokolása szerint a hét éves korban történő kikeresztelkedés kellő garanciát nyújt arra, hogy a gyermeket keresztény szellemben nevelték.A felvételét is fogja javasolni minden valószínűség szerint a kormány. Mértékadó politikai tényezők részéről pártkülönbségre való tekintet nélkül megnyilvánult az a kívánság: gondoskodjon a kormány, hogy a megüresedő pozíciókba ne kerülhessenek idegen állampolgárok. Értesülésünk szerint egy új szakasz kimondaná, hogy a zsidótörvény következtében megüresedő állást idegen állampolgár nem foglalhatja el és amennyiben olyan szakmabeli pozícióról volna szó, amelynek betöltésére megfelelő, magyar ember rendelkezésre nem áll, az illető zsidó helyén maradhat. •4. A KÖZJOGI rész módosításának kérdésénél ismét nagy vita volt hétfőn a NEP-ben, de végleges álláspont még nem alakult ki. Most már valószínűnek látszik, hogy a szakasz eredeti szövegezését elejtik és oly módon változtatják meg, hogy egy bizonyos idő óta Magyarországon élő zsidó családok leszármazottainak megadják a választójogot, a meghatározott időponton túl bevándoroltak azonban nem gyakorolhatják választójogukat. Az időpont tekintetében sincs még megegyezés. A NÉP egy része az 1867-es dátum megállapítását javasolja, másik része, viszont korábbi cenzus bevezetését indítványozza és lizs-ig akar visszamenni. E két dátum valamelyikét fogja a kormány is javasolni. Nem alakult ki még véglegesen a vélemény a frontharcosszakasz és az úgynevezett „kivételi szakasz“ beiktatása tekintetében sem. A kormány állandóan tárgyal a frontharcos érdekeltségekkel és a kormánypárt vezetőivel, úgy hogy a végleges álláspont mindezekben a kérdésekben rövidesen meglesz és legkésőbb a képviselőház bizottságainak pénteki ülésén ismerteti Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter a kormány végleges álláspontját. * GRÓF CSÁKY ISTVÁN külügyminiszter külügyi expozéjával változatlanul nagy érdeklődéssel foglalkozik a külföldi sajtó. Az „Universul“-ban Tugoveanu volt római román követ azt írja,hogy gróf Csáky István berlini látogatása során megállapíthatta: nincsenek ellentétek Németország és Magyarország között, sőt érdekeikben a legtöbb esetben a legteljesebb összhang uralkodik. Németországnak érdeke az, hogy Magyarország független és hatalmas legyen. A romániai magyar kisebbség helyzetére és a román sajtó Magyarországgal szembeni magatartására vonatkozóan azt írja, hogy egyik probléma épp úgy megoldható, mint a másik, mert mindkét oldalon óhajtják a normális viszonyt. A „Neamul Romanesc“ szintén hangoztatja, hogy semmi akadálya nincs annak, hogy Magyarország és Románia között a legszívélyesebb jóviszony ne jöjjön létre. ♦ A FELSŐHÁZ , február 3-án, pénteken délelőtt 10 órakor ülést tart. Az ülés napirendje: 1. az igazolóbizottság jelentése, 2. a honvédelemről szóló törvényjavaslat, 3. a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931:XXVI. t.e. 7. §-a értelmében alakított országos bizottság tagjai számának felemeléséről szóló törvényjavaslat, 4. a keresettel bíró közszolgálati nyugdíjasok ellátásának és a férjes nők közszolgálati alkalmazásának korlátozásáról szóló törvényjavaslat, 5. a 33 tagú országos bizottság jelentése az 1938. évi IIHOiu« bér»től 1988. áva december 22-ig terjedő idő alatt kifejtett működéséről. A HONVÉDELMI törvényjavaslatot tárgyalta, kedden délelőtt együttes ülésben a felsőház véderő, közjogi, közigazgatási, ■igazságügyi és iparügyi bizottsága. József főherceg elnöki megnyitója után gróf Apponyi Károly ismertette a javaslatot, amelynek általános vitája során Szilágyi Lajos szólalt fel. Sürgette a légvédelem megfelelő megszervezését és hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a hadseregtől tartsák távol a politikát. Pap József után Juhász Andor beszélt és akét Háznak az országos bizottságban való paritásos részvétele érdekében elvi deklarációt tett, amelyet az együttes bizottság egyhangúlag elfogadott. Szüllő Géza elismeréssel szólott a felvidéki katonai közigazgatással kapcsolatban a honvédség munkásságáról és szelleméről. Vitéz Meskó Zoltán a közegészségügy honvédelmi szempontjait hangoztatta, majd báró Prónay György kijelentette, hogy állományjogi aggályai ellenére is — tekintettel a nemzetvédelmi szempontokra — elfogadta a javaslatot. Vitéz Kozma Miklós a katonai és polgári hatóságok legszorosabb összeműködésének fontosságát emlte ki. Személyes tapasztalatai alapján méltatta a honvédség kitűnő magatartását a visszacsatolt Felvidéken. Lipthay László a hadapródiskolák viszszaállítását sürgette. UJ SZAKASZ *' j . '■ j } . * " » VITÉZ BARTHA KÁROLY honvédelmi miniszter válaszában köszönetet mondott a magas színvonalú vitáért. Rámutatott a javaslatnak a nagy nemzeti célok szempontjából döntő s a nemzet egész sorsára kiható jelentőségére. Míg a honvédelem a múltban kizárólag katonai feladatokra szorítkozott, ma a hadviselés katonai része nemcsak a harcvonalra összpontosul, hanem az ország egész területére is kiterjed. Biztosítani kell ezért azt, hogy az ország minden személyi és dologi erőforrása, a honvédelem szolgálatába legyen állítható, amikor erre nemzeti érdekeink szempontjából szükség van. Ezután részletesen válaszolt a felszólalók észrevételeire A honvédelmi miniszter beszéde után az együttes bizottság a törvényjavaslatot általánosságban, majd báró Prónay György, Glattfelder Gyula, Szőke Gyula, gróf Andrássy Mihály és Finkey Ferenc hozzászólása után részleteiben is egyhangúlag elfogadta. í r-; ■ É? ** * m J IMRÉDY BÉLA miniszterelnök február 5-én, ««sárnap délelőtt 9 órakor Kómán Bálint ny. vallás- és közoktatásügyi miniszter társaságában Székesfehérvárra érkezik. Féltizenegy órakor a városháza tanácstermében díszközgyűlés lesz s ezen ünnepélyes keretek között adják át a miniszterelnöknek a város díszpolgári oklevelét. Utána 11 órakor, az Alba mozgószínházban tartja zászlót bontó nagygyűlését a Magyar Kiét Mozgalom. A nagygyűlésen vitéz Imrédi Béla miniszterelnök beszédet mond. Egy órakor a Magyar király szállóban társasebéd lesz, amelyen felszólal Román Bálint ny. miniszter is. A GYŐR-MOSON-POZSONY egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottságának kedden tartott rendes közgyűlésén Porniczky Lipót elnöklő főispán megemlékezett a Magyar Élet Mozgalomról. A közgyűlés egyhangú helyeslése közben rámutatott arra, hogy az egyéni sérelmekből kiinduló parlamenti harcok már nem érdeklik a népet, egyedül a magyar nemzet erejét fokozó és a szociális igazságon nyugvó tettek tarthatnak számot az érdeklődésre.. Áttérve a tárgysorozatra, dr. Telbisz Miklós alispán bejelentette, hogy tavasszal megindulnak a medvei Duna-híd megépítésének munkálatai és addig is, amíg a híd elkészül, a vármegye gondoskodott a komp beszerzéséről, úgy hogy február elsejével megindul a vármegye kezelésében a kompközlekedés. Ugyancsak kompközlekedést létesítenek a Dunán Doborgaz községnél is, amíg az ott tervezett második Duna-hidat megépítik. A továbbiakban a közgyűlés az üresedésben lévő aljegyzői állásra dr. Leyer Hugót választotta meg. Meghalt Tamásy Árpád táborszernagy, a przemysli hiss Fogarasi Tamásy Árpád ny. táborszernagy, valóságos belső titkos tanácsos a keddre virradó éjszaka Budapesten elhunyt. Az elhunyt erdélyi régi nemesi család sarja, 1861-ben született. Katonai kiképzését a bécsi műszaki akadémián kapta, ahol 1881-ben avatták hadnaggyá. Mint törzstiszt négy évig Ferenc József császár és király katonai irodájában kapott beosztást, ami csak kivételeseknek jutott osztályrészül. 1914 szeptember havában vonult csapatával, a 28-ik honvéd gyaloghadosztállyal, a háborúba. • " Rendkívül erős egyénisége, akadályt nem ismerő akaratereje és kitűnő vezetése révén rövidesen ismert neve lett az egész harmadik hadseregben. Amikor hadosztályával Przemysl várába került, benne látta a vár a magyar támadószellemet. Rögtön úgy érezte mindenki, hogy ő a magyar védőrség vezére. Csapatai 18 nagyobb kitörést hajtottak végre, amelyekből nyolcat személyesen vezetett. Amidőn az utolsó kitörés meghiusgult, Kuzmanek várparancsnok összehívta a tábornokokat és feltette a kérdést, hogy mi történjék? Van-e még lehetőség a kitörés megismétlésére vagy elérkezett a vár feladásának szomorú órája? Egyedül Tamásy volt az, aki kijelentette, hogy az az ő honvédhadosztálya továbbra is harcképes és kész a kitörés megismétlésére. Amikor mindennek vége volt és az oroszok bevonultak a várba, azoknak parancsnoka, Artamanov tábornok, hadtestparancsnok úgy üdvözölte Tamásyt, mint Przemysl hősét: „Az ön csapatai — mondta — úgy harcoltak, mint az oroszlánok és excellenciád az oroszlánok oroszlánja.“ Amidőn Tamásy 1917 végén a hadifogságból hazakerült, azonnal újból jelentkezett a harctérre s rövidesen a negyedik hadtest parancsnokává nevezték ki,ebben a minőségében érte őt a háború befejezése. A háború után teljes visszavonultságban élt, minden idejét családjának és a bajtársaknak szentelte. Tamásyt legfelsőbb helyről bőven halmozták el az elismerés külső jeleivel is. Már békében megkapta a Lipót-rend lovagkeresztjét és a harmadik osztályú vaskoronarendet, amelyhez háborúban még több magas kitüntetés járult. A valóságos belső titkos tanácsosi címet 1918-ban kapta meg. Temetése február 3-án, pénteken délután fél négykor lesz a farkasréti temető halottasházából. A przemysli emlékbizottság kéri a przemysli bajtársakat, hogy a temetésen minél számosabban jelenjenek meg. Biztos siker gyors eredmény, ha hirdet a Nemzeti Újságban