Nemzeti Ujság, 1939. március (21. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-25 / 70. szám
8 NEMZETI ÚJSÁG 1939 március 25. Szombat Elegáns leány- és fiú- lovászi kabátok dús választékban Ipar cégnél, Petőfi Sándorn Ji.XjBBvL.Ly JC.NU utca 9 és Váci utca 7 Nősülhetnek a kórházi orvosok A főváros közegészségügyi szakbizottsága pénteken délelőtt dr. Salamon Géza tanácsnok elnöklésével ülést tartott. Elsőnek a főváros új közkórházi szabályrendelet-tervezetét tárgyalták. Dr. Csilléry András indítványozta, hogy a kórházi segéd- és alorvosoknak a magánprakszist is engedjék meg. Polacsek Emil csatlakozott Csilláry András indítványához, majd kifogásolta, hogy az új szabályrendelet szerint a másodorvosok nem nősülhetnek addig, amíg a főváros kórházaiban teljesítenek szolgálatot. Nem szabadna megakadályozni a családalapítást. Dr. Windisch Ödön és Krizs Árpád helyeselték Polacsek felszólalását. Salamon Géza tanácsnok válaszában hangsúlyozta, hogy az orvosok kórházi magánprakszisát éppen a kórházi betegek érdekében akarják megtiltani. Ami a nősülés megtiltását illeti, hangsúlyozta , a tanácsnok, hogy a fővárosi kórházak orvosi lakásai, illetve szobái oly szűkek, hogy azokban családi életet élni képtelenség. Megemlítette még, hogy a polgármester kivételes esetekben most is megengedi az alorvosok nősülését. Welff Károly, a fővárosi kórházak központi igazgató-főorvosa a milliós lakosú főváros érdekeit, szem előtt tartva, annak a véleményének adott kifejezést, hogy éppen a betegek érdekében ne engedjék meg az alorvosok nősülését, családalapítását. Régen megállapították már azt, hogy nem helyes, ha az orvosok fiatalon nősülnek. Ha az orvosi létszámot a kétszeresére emelik, akkor már megengedhető az alorvosok nősülése. Hosszas vita után a bizottság végül is Csilléry András és Polacsek Elemér indítványait fogadta el, ezek szerint tehát a kórházakban az alorvosok magánprakszist folytathatnak és meg is nősülhetnek. Krizs Árpád bejelentette, hogy tervezetet dol gozott ki a kórházi alkalmazottak, helyzetének javítására. Indítványában azt javasolja, hogy a fővárosi kórházak ápolási díját naponta és személyenként tíz fillérrel emeljék és az így befolyó összegeket fordítsák a kórházi alkalmazottak szociális helyzetének javítására. Dr. Salamon Géza tanácsnok válaszolt a felszólalásra s közölte, hogy a rossz gazdasági helyzet miatt nem lehet arról szó, hogy a kórházi díjakat felemeljék. Szendy Károly polgármester nagyonjól tudja, hogy milyen nehéz helyzetben vannak a kórházi alkalmazottak és már készül is egy olyan javaslat, amely megoldja ezt a régen vajúdó kérdést. A gáz második hódító útja Az egyik német városban a városi gázművek igen érdekes kísérletbe fogtak. Nem kisebb dologról volt szó, mint arról, hogy a központilag termelt gázt miként lehet lokomotivok hajtására felhasználni. A kísérletek eredménnyel biztatnak. Könnyeb tolatómozdonyokat olymódon alakították át, hogy azok gáz felhasználásával hasznos munkát tudtak kifejteni. Ez a kis példa egyik bizonyítéka annak, hogy a gázgyártás lehetőségeit még mindig nem használták ki s a városok gázművei nem visszafejlődő üzemek. Pedig néhány esztendővel ezelőtt már-már arról beszéltek a szakemberek, hogy a városi gázművek nem fejlődhetnek tovább és nincs sok értelme a gázművekbe újabb és újabb milliókat fektetni. A villanyvilágítás mérhetetlenül gyors elterjedése valóban kiszorította a gázt a világítás területéről. Az Auer-harisnyás lámpákat egymás után szerelték le s helyüket, elfoglalta a világító villanykörte. A gáz azonban nem hagyta magát leszorítani a technikai fejlődés útjáról. A gáz a közvilágítás őse, hiszen előbb állottak Európa utcáin és terein a gázlámpák, mint a primitívebbnek tartott petróleum-lámpák. Pesten 1856 decemberében már üzembe helyezték az akkori Lóvásártéri gázgyárat, majd Budán is megépült a gázgyár. 1870-ben már Óbudát is bekapcsolták a gázvilágításba. 1857-ben a gázgyár mindössze kétmillió köbméter gázt adott le 15.000 méter hosszú csőhálózaton. Eleinte lassan hódított teret ez az új világítási módszer, később azonban megkedvelték. 1910-ben már 63 millió köbméter gázt fogyasztott el a három városból európai nagyvárossá fejlődött főváros. A főváros a Gázműveket 1910-ben váltotta meg s a már meglehetősen elhasznált állapotban lévő berendezéseket komoly befektetésekkel megújította és kibővítette. A világháború kitörésének évében közel 84 millió köbméter gázt adott le a fővárosi gázművek. A régi adatokat böngészve érdekes szám az, hogy 1917- ben (mikor kevés szén volt) hirtelenül 105 millió köbméterre ugrott fel a gáz fogyasztása, amely 1919-ben 58 millióra esett vissza. Ma, mintegy 100 millió köbméter gázt fogyaszt Budapest. A háború előtt leadott gáznak több, mint 50 százalékát magánlakások világítására fordították. A háború alatt azonban a magyar szenekből gyártott rosszminőségű gáz miatt a közönség elszokott a gázvilágítás használatától s áttért a villanyvilágításra. A Gázművek kitűnő technikai vezetői azonban nem adták fel a küzdelmet s nem vesztették el a kedvüket sem. 1921-ben barnaszénkátrány feldolgozó telepet építettek, amely lehetővé tette igen jó minőségű Diesel-motorolaj és különböző ipari felhasználásra használható olaj gyártását. Különféle kátrány desztilláló berendezésekben könnyű közép- és nehézolajat, naftalint, antracént, útépítő kátrányt, szurkot és az utak portalanítására szolgáló kátrányt is termel a gázgyár. 1934. tavaszán megépült a benzolgyár, amely évi 180 vagon nyert benzolt termelt. Ha a magánlakásokban világításra már nem is igen használják a gázt, annál inkább megvan a lehetősége annak, hogy fűtésre, vízmelegítésre és egyéb ipari célokra használják fel. Három évvel ezelőtt a Gázművek üzembe helyezte a Rudasfürdő gázkazánjait, a rádiumkórház, a Maglódi-úti napközi otthon és az Új Szent János-kórház, gázkonyháit. A Honvéd utcai iparostanonciskolában gáztüzelésű pékkemencét állítottak fel s ennek működése azt bizonyítja, hogy a gáz kitűnően felhasználható pékkemencék fűtésére és a cukrászüzemek is előnyösen használhatják fel. A gáznak ipari célokra való felhasználása érdekében az ipari fogyasztók nagys kedvezményeket kapnak s ennek eredményeként az ipari fogyasztók száma, közel 10.000-re emelkedett, s ezek mintegy 20 millió köbméter gázt fogyasztanak. A gázművek megtalálta útját a közönséghez is. A háború után elvesztett fogyasztóit új fogyasztókként nyeri vissza. Akik azelőtt gázzal világítottak, azok ma gázvízhevitő készülékeket használnak fürdőszobájukban; pillanatvizhevitő készülékeket láthatunk a konyhákban, s az orvosi rendelőkben. Rendkívüli módon elterjedtek a különböző gázkályhák, a koksztüzelésű úgynevezett thermo-kokszkályhák, nem is beszélve arról, hogy a népszerű „rezsó“ ma már nemcsak a konyhákban, hanem a garszon-lakások teakonyháiban is megtalálható. És egyre terjed a gázon való főzés és sütés. Egyike a legérdekesebb felhasználása a gáznak úgy történik, hogy gázzal sűtik a központi fűtés kazánjait. Ennél ideálisabbat elképzelni sem lehet, ősszel egy gyufaszállal meggyújtja a háziúr a kazán alatt lebegő lepkelángot, kinyitja a gázcsapot és ettől a pillanattól kezdve oda se kell néznie a kazánház felé egészen tavaszig. A gázberendezésül központi fűtés önműködően szabályozza magát, ha hideg van, erősebben hevíti a vizet, ha enyhül az idő, kevesebb gázt használ fel a lakás fűtésére. És a szobák mindig egyformán kellemes melegek. Mikor végleg beköszönt a tavaszi napsugár, a házigazda elfujja a pillelángot. Ma már nemcsak fűt, hanem hűt is a gáz és a modern technika lehetővé tette a lehetetlent, hogy tűzzel hűtünk. Különösen azóta emelkedett a gázfogyasztás, mióta a gázfogyasztás egységárát a tőfogyasztáson felül, a köbméterenkénti 20 filléres árat 12 fillérre szállították le. E mellett a tőfogyasztás nem jelent fogyasztási kötelezettséget, hanem egy bizonyos megállapított fogyasztási mennyiséget, amelyen felül már a kedvezményes 12 filléres tarifa lép életbe. Az ipari gázfogyasztás terén 3 százaléktól 15 százalékos engedményeket is tesz a gázművek. De helyiségek fűtésére, a központi fűtés kazánjának melegítésére — 10 fillérért mérik a gáz köbméterét. Emellett a gázművek a legkülönbözőbb vízmelegítőket, vasaló-készleteket, kisebbnagyobb kokszkályhákat fillérekért ad bérbe, hogy versenyképes maradjon. Lehet, hogy talán a budapesti gázművek is kedvet kapnak a német város kísérleteinek folytatására, és a pesti gázművek gázával lokomotivokat is fognak hajtani, így hódítja vissza a gáz azt a népszel-kiséget, amelyet a háború alatt a rossz világítógáz miatt elveszített. VÁSÁROLJUNK A |jl ^ TAGJAINÁL^ c sin luj térképek Vászon,'SS* j—CímAY FÉSZEK«BÚTOR BUDÁN TrbnuTcánHmr SELYEM'*»WIT BÚTORAIT i* t K 31N 11 könyvkereskedésében, Budapest, IV., Kamermayer u. 3. ^cégnél IV,Petőfi Sflnd0r U.1T Budapes^lS'eynt 33 ANY UTCA öt Központi városház épületében.________________Alapítva 1873. |V., Petőfi Sándor utca 7. , Telefon: 126-165. ’ * fínjk IHfilT, leidenfrost Balázsi'‘•'•■■v.v..t.. M|IU* | |J y iiiiindi ClD(-~lni)S$l11D Domonkosnál „J!;. Alsó ruházat is faun s'ufrétikákMie&xsé&ik ■* I iV^gDli K VI., Teréz-körut 27. „am . vm„ bmfrkolá « ... v ‘ f ”1.. . „ Nagy választékban SO éves cég. 9 fl ZSO) utca 66. Tel. ___ 1 IV., VACI~UTCA 1, zsuboryNeny Hevek szepességi SzeMe9 Kézimunka eredeti párisi c o m Gt IIJ H1 ^£»£1 M a a y■r- p®f **,a . CC|f*,MrErv modelljeitr* harla?*».......... HIDCPMNPD CséTzéMmra BttíveFEBHBfia ítazda- változatait mutatja be kötöttára II, Margit-kíirut 7. T «8-16*. E% I If Kl IICH Tfi ,7.« „ ‘ P IV Bécsi útra Sie PETŐFI SÁNDOR-UTCA 17. Nemzetii »nillósitási alapból cégnél, " ^Telefon: 1887«“ °‘* EfBdptl Ijlütjytír KéZi[lHlfiHflK, IV., Bécsi-utca a, l.e. »V., ViciuKia 30 B. D i vat f o n a I a k. i,nooharmon,ka,i—• ‘ Magyar kristály Evőeszközök 1 $z'taaru, sodronyszövetek, radio SZAKÖZLET az SSEK** drótkerité 3, ágybetétek wQ/ 'I / W? kj| j^B ■ iVi «W és ||U| ICIIUII » _ _ , cfvvw kicsinyben és nagybani eladása fjypLj ■" ^ KW II i. Kossuth János I viz és konyhaszerek szaküzlete S Zilicher és társa 4 VI József-körut 37. tPe3arJo IX’15. IV., vámház-körut 12. Ferenc József-rakpart 23. szám