Nemzeti Ujság, 1939. március (21. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-01 / 49. szám
Megalakult a Magyar Élet Keresztény Községi Pártja Teleki az új pártalakulás vezére, Csilléry András az elnöke . A NÉP bizottsági tagok beléptek a Keresztény Községi Pártba, a kereszténypárti képviselők a MÉP tagjai lesznek A Keresztény Községi Párt Városháza utcai helyisége nagyjelentőségű események színhelye volt kedden este. Délután VÍ6 órakor ülésre gyűltek össze a Keresztény Községi Párt és a Nemzeti Egység Pártja Fővárosi Szervezete közös intézőbizottságának tagjai, majd az intézőbizottság ülését követően este 7 órakor pártértekezlet volt Csillery András elnöklésével. Az elnök bejelentette, hogy az intézőbizottság a Keresztény Községi Párt tagjaiul felvette Vályi Lajos, Hajnóczy Béla, Kertész Elemér, Bényi Károly, Kövesligethy Miklós, Brózik Félix, Hülttl Károly, Szántay István, Schmith Richard, Katona János, Tóth Gábor, Hincz Lajos, Halter Károly, Nagy Ferenc, Darányi Gyula, Szentjóby-Staub Elemér, Dongó Orbán, Hegedűs Bertalan, Nyári Miklós, Bessenyeii Zénó, vitéz Juhász Jenő, Szállay Tamás, Barta László törvényhatósági bizottsági tagokat, továbbá Barczy Gábor felsőházi tagot, Tóth András országgyűlési képviselőt és dr. Usz Bélát. Csilléry András meleg hangon köszöntötte a Keresztény Községi Párt új tagjait, hangoztatva, hogy a pártba való belépésük minden akadályt elhárított a régi bajtársak elől és az eddig külön utakon szolgált keresztény és magyar eszméért most már egy pártban dolgozhatnak. — Úgy érzem — mondotta többek között könnyekig meghatva Csilléry András —, ha Wolff Károly és Gömbös Gyula ma itt lehetnének közöttünk, ők volnának a legboldogabbak, hogy a két párt egy közös gondolatban, egy közös célban egyesült. Valóra vált az az álom, amelyért ez a két nagy magyar államtermió és mi valamennyien küzdöttünk. A párt tagjai helyükről felállva hallgatták végig ezeket a szavakat, majd Csilléry András igen meleg hangon emlékezett meg Karafiáth Jenő főpolgármesterről, aki maga is nagy megértésselmunkálkodott a két párt egyesülésén és Szendy Károly polgármesterről, aki az adminisztrációt úgy irányította, hogy a főváros tisztviselőkara a keresztény, nemzeti gondolat megvalósulását szolgálja. Vályi Lajos mélyen meghatva köszönte meg azokat a testvéri szavakat, amelyekkel Csilléry András köszöntötte a pártba belépett tagokat. Biztosította a pártot, hogy minden fenntartás nélkül csatlakoztak a Keresztény Községi Párthoz azok, akiket a szívük és érzésük vitt oda. Hiszi, hogy a két párt egyesüléséhez fűzött remények épp úgy beválnak, mint ahogy bevált a néhány hónappal ezelőtt megalakított pártszövetséghez fűzött minden reménykedés is. A főváros keresztény lakosságában még inkább megerősödött a bizonyosság és akik most együtt vannak, szembefordulnak azzal a különös folyamattal, amely az eszmék kikristályosodásával szemben a pártok szétforgácsolódása felé vezet. A helyesléssel és tapssal fogadott beszéd után Csilléry András ismertette az újonnan belépett bizottsági tagokkal kötött megállapodást, amelyet a párt elnöki tanácsa és intézőbizottsága már elfogadott és amelyhez a miniszterelnök is hozzájárult. Javaslatára az értekezlet a megállapodást tudomásul vette és annak végrehajtásaként hozzájárult ahhoz, hogy a Keresztény Községi Párt neve a jövőben „Magyar Élet Keresztény Községi Pártja“ legyen. Kimondotta az értekezlet azt is, hogy a párt tagjai országos politikai vonatkozásban testületileg és egyénileg belépnek a Magyar Élet Pártba. A megállapodás végrehajtására a kerületekben legkésőbb 30 napon belül, kerül sor. A jelenlévők viharos helyeslése közben bejelentette ezután Csilléry András, hogy a párt vezére gróf Teleki Pál magyar királyi miniszterelnök lett, az elnöki tisztet pedig továbbra is ő tölti be. Az újonnan belépett tagokra való tekintettel szükségessé vált a párttisztségek újbóli betöltése. Dr. Nagy László pártigazgató ismertette az elnök felhívására az elnöki tanács egyhangú javaslatát a következőkben: Pártvezér: gróf Teleki Pál magyar királyi miniszterelnök, elnök: dr. Csilléry András, társelnök: Bednárz Róbert, Bényi Károly, Darányi Gyula, Homonnay Tivadar, Zsizár Ferenc, Potrovácz Gyula. Helyettes elnök: Vályi Lajos. Ügyvezető alelnöki Csetényi Pál. Alelnöki Bocsáry Kálmán, vitéz Juhász Jenő, Kertész Elemér, Kövesligethy Miklós, Krizs Árpád, Müller Antal, Szőke Gyula, Toperezer Ákosné, Verebély Jenő, Viczián István. Központi pártigazgató: Nagy László. Központi főtitkár: Hajnóczy Béla. Jegyző: Valy Ferenc, Kots Antal, Brózik Félix; pénztáros: Divényi Károly; ellenőr: Gidró László, Szántay István; ügyész: Szakál Antal. Intézőbizottsági tag: Baján Ferenc, Dongó Orbán, Halter Károly, Hencz Lajos, Hültl Károly, Flovszky János, Kasics Margit, Katona János, Kossalka János, Kuncze Lajos, Miklós Ferenc, Mihalovics Zsigmond, Molnár László, Pakányi Ferenc, Paulheim Ferenc,Szabó Géza, Szabó Imre, Szabó József, Venczell Árpád. Az értekezlet a választás egyhangúan való megejtése után ismertette azokat a módosításokat, amelyek a párt ügyrendjét illetően szükségessé váltak. Közölte Csilléry András elnök azt is, hogy a párt női szervezetének vezetését Toperczer Ákosnéra bízzák, aki, mint a Keresztény Magyar Asszonyok Pártszövetségének a vezére, eddig is a legnagyobb szolgálatokat tette a keresztény nemzeti gondolat hirdetésének. Tudomásulvétel után az elnök az értekezletet a miniszterelnök megérkeztéig felfüggesztette, amikor elfoglalta a legjobban megerősített, legmeredekebb bástyafokot, az ország fővárosának városházáját. Istenben boldogult vezérünknek, Wolff Károlynak legnagyobb érdeme talán éppen az, hogy a magyarság egyetemét sújtó bajokat a legnehezebb helyen, a fővárosban kezdte meg törhetetlen energiával gyógyítani. — Nagyméltóságod a mi Wolff Károlyunkkal egy sorban küzdött és amidőn kormányra került, voltak is olyan sikerei, amelyeket lelkesedéssel, megkönnyebbüléssel tapsolt meg az ország keresztény társadalmának egyeteme. Hogy a bátor kezdeményezést nem követték nyomon a tartós sikerek, azért Wolff Károllyal együtt nem Nagyméltóságod felelős, hanem felelős az időközben zárt csatarendben felsorakozott liberalizmus, amely értette módját, hogy pozícióinak minél hatékonyabb körülbástyázása érdekében maga mellé tudja állítani a szabadelvű gondolatokkal amúgy is telített kormányt. Az eseményeknek fordulása sötét jellege-eket kergetett a városháza felé és ha az", ellenfélnek sikerült is küzdő soraink, megbontása, a Wolff Károly körül tömörült Keresztény Községi Párt állta a harcot. Az erőcsökkenés, sajnos, kényszerű kompromisszumokat hozott magással. Ezek a kompromisszumok eredményezték azt, hogy a nagy lendülettel száguldó keresztény nemzeti gondolat átütő erejében megtorpant és a tettek, amelyeknek bekövetkezésére Nagyméltóságod első kormányzása, idején bizton számítottunk, elodázódtak. Hosszú éveknek kellett eltelni, míg végre megindult a tisztulási folyamat. Az egy célra törekvő, hasonló gondolkozású keresztény elemek közelebb kerültek egymáshoz, hogy nem sokkal utóbb testvéri összefogásban sorakozzanak fel Nagy méltóságod hivatali elődje, Imrédy Béla, őnagy méltósága keresztény nemzeti politikája mellé. „Végre elérkeztünk a lényegileg is keresztény nemzeti irányú kormányzathoz" Szünet, közben érkezett meg a Magyar Élet Keresztény Községi Pártja, helyiségébe gróf Teleki Pál miniszterelnök s kíséretében voltak vitéz Imrédy Béla volt miniszterelnök, báró Vay László miniszterelnökségi államtitkár, dr. Didin Elek miniszteri osztálytanácsos, a sajtóosztály h. vezetője és Incze Péter miniszteri osztálytanácsos, a miniszterelnök titkára. Dr. Csilléry András újból megnyitotta az értekezletet, majd a következő beszédet mondotta: — A Magyar Élet Keresztény Községi Pártja tisztelettel és bizalommal üdvözli Nagyméltóságod személyében vezérét. Amidőn Nagyméltóságod első ízben jelenik meg otthonunkban, nincsen közöttünk egy sem, aki ne boldog büszkeséggel fordulna a miniszterelnök úr személye felé. Büszkék vagyunk, mert Nagyméltóságod jelenléte és ama elhatározása, hogy pártunkat személyesen kívánja irányítani, olyan nagyjelentőségű események, amelyeknek súlyát felmérni legjobban azok a régi harcosok tudják, akik a keresztény nemzeti eszme, minél maradéktalanabb diadalra juttatása érdekében, esztendők hosszú során át tűrhetetlenül kitartottak. Midőn 20 hosszú esztendő elmúlása után végre elérkeztünk a nemcsak kijelentésekben, hanem lényegileg is keresztény nemzeti irányú kormányzathoz, úgy vélem nem felesleges visszapillantást vetnem e két évtizedre. Az 1919-es év szörnyű óráiban eszméltünk tulajdonképpen csak arra, hogy erkölcsi és anyagi tekintetben egyaránt, milyen rettenetes módon fosztottak ki bennünket. Évszázadokon keresztül megtartó sajátos nemzeti kultúránk minden vonatkozásban idegen befolyás alá került, egy idegen fajta saját testére szabta a magyarok országát és a nemzetalkotó magyarság nemcsak elvesztette a vezető szerepét, hanem a gazdasági és szellemi rabszolgaság olyan fokára sülylyedt, amelyről arcpirulás nélkül megemlékezni sem lehet. A liberális Magyarországhoz mindenben hasonló volt a liberális Budapest. A polgármesteri széket keresztény ember töltötte ugyan be, sőt ez a polgármester ráérő idejében bibliafordítással is foglalkozott, de a zsidó szellemiség uralmát könyörtelen diktatúra formájában gyakorolta Vázsonyi Vilmos. Az arcpirító megaláztatások bilincseit lerázó nemzeti ellenforradalom akkor jutott el a legigazibb öntudathoz. NEMZETI ÚJSÁG 1939 március L Szerda táska női, valódi bőrből, erős béléssel, külön pénztárséval, 30 cm. nagyságban, drapp, fekete, barna, kék , OQ vagy piros színben — _ _ _ _ Az elegáns divathölgy elmaradhatatlan p.:J ! Imrédy Béla érdemei — A hála és a szeretet spontán érzéseivel gondolunk Imrédy Bélára ma is, mert soha nem fogjuk elfeledni, hogy felismervén a helyzetet, nemcsak segítséget nyújtott az együttműködéshez, de átérezve a tradíció és kötelességteljesítés parancsait, az élre is állott. Az, hogy ma ebben a pártban Nagyméltóságod katonáiként mindazok szolgálattételrejelentkeznek, akik korábban önálló pártkeretekben dolgoztak, ugyanazokért a célokért, Imrédy Béla érdeme. Igaz és elhivatott embernek ismertük meg és valamennyien bízunk abban, hogy nemcsak hogy nem veszítjük el, hanem számíthatunk arra is, hogy a keresztény községi politika aktív harcosainak első sorában köszönthetjük. Hogy ez a fejlődő átalakulás eredményeket hozott, köszönjük Karafiáth Jenő főpolgármester úrnak, aki az átmenetben nagy megértéssel segített az akadályokon át és Szendy Károly polgármester úrnak, aki a tisztikar megértő támogatásával biztosította, az eredményeket. — Midőn néhány nappal előbb Nagyméltóságod állt a kormány élére, jöttét valamennyien igaz örömmel fogadtuk. Meg vagyunk arról győződve, hogy Nagyméltóságod a magyar nemzetet s vele együtt a székesfővárost ugyanazon az útón vezeti boldogulása felé, amelyen elődje járt. Az oszthatatlan magyar nemzetnek egyik legfontosabb, legjelentőségteljesebb szerve a székesfőváros. Soha sem voltunk corpus separatum. Mindig, még a legnehezebb időkbe is tudtuk, ozt éreztük, hogy a fővárosnak példaadó módon kell előljárni. Ezerszeresen érezzük és tudjuk ezekben az órákban, csoda -e hát, ha egy emberként állunk szent férfiúi elhatározással Nagyméltóságod mögé s azt kérjük, hogy a nemzet Újjászületését szolgáló politika legfőbbirányítását e városban is átvenni méltóztassék. Erőink egyesítésére sohasem volt olyan szükség, mint most, amidőn remélhetőleg utolsó küzdelmünket vívjuk a nemzetet már annyi bajba taszított idegen szellemmel, a zsidósággal szemben„ A nemzeti irányú fejlődés két lángleíki apostola, Wolff Károly és a vele testvéri szellemben együttműködő Gömbös Gyula készítette elő azt a lelki összefogást, amelyet Imrédy Béla után mindannyiunk bizodalmától kisérve Nagyméltóságod emberi és politikai bölcsessége fog kifejleszteni minden keresztény magyar hajlékat és lelkét megtöltő tartalommá. Nagyméltóságodhoz való csatlakozásunkat nem az opportunitás, nem a hatalom vagy, hanem a szíveink legmélyén rejtőző hazafias lelkesedés diktálja. Ez a lelkesedés, párosulva Nagyméltóságod iránt érzett tiszteletünkkel és bizalmunkkal, hitünk és meggyőződésünk szerint, olyan fegyver, amelyet Nagyméltóságod nemzetmentő nagy munkájában legjobb belátása szerint, mindenkor sikerrel, használhat fel. A régi harcosok köszöntik Nagyméltóságodban a régi harcost és mentesen minden egyéni ambíciótól, várják Nagyméltóságod útmutatásai. 7 Évtizedes, majdnem évszázados mulasztásokat róvá Ezután gróf Teleki Pál miniszterelnök állott fel szólásra és a következőket mondotta: — Amikor bejöttem ide, annyi ismerős arcot, annyi olyan barátot láttam, akivel húsz esztendő elött együtt dolgoztam, hogy majdnem megfiatalodtam. Majdnem az az érzés fogott el, hogy talán itt az asztalnál fogom találni Wolff Károly barátomat. — Azt hiszem, hogy nemcsak nekem jutnak eszembe ezek a régi idők, amikor az ő vezérlete alatt megkezdtük a küzdelmet és amikor mi Gömbös Gyulával Főméltóságú Urunk vezetése alatt Szegedről idejövel egyesültünk valamennyien közös munkára. Ezt a munkát folytatjuk most is. — Csilléry őexcellenciája jellemezte az azóta elmúlt időket. Valahogyan megvolt az oka annak, hogy miért volt a dolgoknak ez az iránya, miért volt ez a hullámzása, miért alakultak az első fellobbaná-sunk után — amely rövid ideig tartott — a dolgok úgy, hogy majdnem az volt a helyzet, hogy védelmi pozícióba, kerülünk és miért jött ez a második előrenyomulásunk most, az utóbbi időben.• Az első időkben nagyon sokan azt hitték, hogy az első fellobbanás, a háborúra és a kommunizmusra következő keresztény visszahatás után visszatérünk a háború előtti idők folyamatába. Amikor azután jött a dekonjunktúra és világszerte látszott, hogy a háború által teremtett állapotok nem egyszerűen a háborúnak a következményei, hanem sokkal nagyobb dolgot élünk át: a lelkiség nagy válságát,, amelynek a gazdasági problémák csak jelenségei voltak és következményei, a világháború pedig Csak epizód, akkor kezdődött csak nagyobb fokban a lelki reakció, annak az erőnek igazi érvényesülése, amely nem a világháborúra volt válasz, hanem amely válasz volt a materializmusra, a maga egészében. Ez a.