Nemzeti Ujság, 1939. április (21. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-02 / 76. szám

SZÍNHÁZ - FILM - MŰVÉSZET NEMZETI Kevés nagy drámaíró van, annyira a " " beporosodott volna, FIATALOK mint Ibsen. De ez a SZ^UPTC^rc darab, a Fiatalok *■ * szövetsége, egyenesen molyos. Pedig még csak nem is jellegzetesen ibseni. Az igazi Ibsenből vajmi keveset árul el, legfeljebb annyi rokonságot mutat szerzője többi alkotásával, hogy problémája éppen olyan hajánál fogva előráncigált, mint Ibsen csaknem valamennyi társadalmi drámájáé. Ma már szinte elképzelhetetlen mi volt valamikor Nora hatásának titka. A meg nem értett és emberi hatásköréből kirekesztett nő drámája teljesen papíron kicirkalmazott. A mai néző fel nem tudja fogni, mit fanyalog, szenveleg annyit ez a lehetetlen nőszemély. Hogy férjét és gyermekeit elhagyja, azt Ibsen minden mesterkedése se tudja pillanatra sem igazolni. Ma a Nóra-eset egyáltalában nem egyetemes probléma, hanem betegségi tünet. Aminthogy Ibsen minden alakjának van valami betegsége, rögeszméje, félszeg hóbortja. Az Ibsen-drámákból egész kis elmeszanatóriumot lehetne berendezni. Ilyen betegesen nagyravágyó és törtető alak a Fiatalok szövetségének főhőse Stensgaard ügyvéd is. Tűzzelmással, semmi eszközben nem válogatva akar érvényesülni. Azért alapítja a fiatalok szövetségét, hogy az ő érdekeik istápolásának látszatával a saját érdekeiket dédelgesse. Vállukon akar felkapaszkodni. Fel akarja használni az előnyös házasságtámogató erejét se, ezért ezélkelep gyorsasággal kormányozza szerelmeit abba az irányba, amerről a legkedvezőbb érdek szele fúj! A Fiatalok szövetsége tehát nem is problémadráma, inkább szatirikus színpadi portré. Főképpen a központi alaké, de a közéletnek egyéb élősdiei is kapnak itt-ott egy-egy többé-kevésbbé éles oldalvágást. Az eszközökben azonban nem túlságosan válogatós Ibsen. Durva, nagy vonásokkal ábrázol. Néha egészen ponyvaszerűvé válik az együttes, úgy, hogy a embernek kedve támad a darab címét Bratsberg kamarásról egyszerűen Vasgyárosra változtatni, annyira kisért Ohnet szelleme. Nagy hézagai és hibái vannak a főhős különben gazdag alakrajzának is. Sokszor szélsőséges ellentétekig fokozódik ez az át nem gondoltság. Stengaardban kétségtelenül kell lenni valami zsenialitásnak, az a lendület, ahogyan a pillanatnyilag változó helyzetekbe magát egész lényével beleveti, ahogy hatni tud, az kétségtelenül tehetségre vall. Emellett más pillanatokban olyan együgyű, a bárgyúságig hiszékeny, hogy mindenki, még a szintén nem túlságosan elmés, bár ravasz Lundeslad is orránál tudja vezetni. Kellene valami szeretetreméltóságnak is lenni Stengraad egyéniségében, hiszen sokan szeretik, lelkesednek érte, finomabb lelkeket is meg tud nyerni. Ez az előadás szerint teljesen érthetetlen, mert az az alak, akit Uray játszik, egyáltalán nem szeretetreméltó. Ellenkezőleg kihívó, nyegle, tolakodó. Elképedünk, amikor látjuk, hogy Bratesberg kamarásban rokonszenvet tud kelteni. Végül természetesen lelepleződik, hogy „bujtogató és szerencsevadász“ , az egész vonalon csúfos kudarcot szenved, de addig valamivel csak tartania kell magát. Az előadás ezen a ponton sántikál s itt valószínűleg az alak felfogásában és színpadra állításában történt alapvető tévedés. Ibsen legnagyobb drámatörténeti jelentősége, hogy ő teremtette meg a naturalista dráma színpadi technikáját. Ebben a darabban még ez a híres ibseni technika se nagyon csillog, Ibsen vígjátéknak nevezi ezt a darabját. Eleinte vérfagyasztóan zord ez a vígjáték. Egyetlen mosoly nincs sehol. A derűt Gózon szüntelen visszatérő „üsse kő“ kiszólása képviseli. A harmadik felvonásban már szinte a tragédia hatásait súrolja a darab, hogy azután váratlanul valóságos kotzelevei bohózatba csapjon át, pillanatonként és önkényesen változtatott helyzetekkel elcserélt levelekkel és ásatagízó felsülésekkel. Mindezek után nem tartjuk nagyon szerencsésnek a Nemzeti Színház választását, hogy ha éppen már Ibsent akart játszani, miért éppen ezt választotta. Miért nem mutatta be a norvég drámaköltőnek valamelyik történelmi színjátékot, amely sokkal jobban tükrözteti szerzőjének írói nagyságát és költői erejét s a mi közönségünk előtt meglehetősen ismeretlen is. Galamb Sándor rendezői felfogása főleg arra irányult, hogy az előadással igazolja a darab állítólagos vígjátéki jellegét. Ezért igyekezett az együttest mennél könnyedebbé, mozgalmasabbá tenni, ami a bohózati jelenetekben jól is sikerült neki. Kevésbé ügyelt azonban arra, hogy az egyes alakok felfogása egészen helyes-e, így történhetett, hogy Uray szerepfelfogása kissé félrecsúszott. Az az alak, amelyet Uray színpadra visz, mindenesetre mulatságos, apró ripacskodásai ellenére is játékosan fölényes,de nem az, aminek a darab lélektana szerint lennie kellene. Kitűnő ellenben Lehotay Árpád alakítása. Külső megjelenésében stílusos, átgondolt. Szikpadi súlya van. Gózon Hesse Daniele remek kabinet-figura. Száraz humora a legsötétebb pillanatokban hoz egy kis derűt a színpadra. Meglepetés Kovács Károly, akit kedves és megnyerő szerepben látunk ezúttal a sok intrikus után. Játéka közvetlen és egyszerű eszközeivel is hatásos. Jellegzetes, jó figura Kürti József. Nagy Adorján is jellegzetesen alakítja a vén politikai rókát. Várkonyi Zoltánnak sehogy sem illik az elérzékenyülő úti szerepe. A nőalakok jelentéktelenek. Selma szerepében Rápólthy Anna sikerült Bajor hangutánzattal szolgál. Eöry Kató és Zádor Gyöngyi, Ujlaky, Major, Tapolczai megállják helyüket az együttesben. Aknay Vilma vendégjátéka aligha tartozik az előadás eseményei közé. Meg kell emlékezni dr. Puskás Endre fordításáról, ilyen ásatag, nyikorgós fordításnak igazán nincs helye a Nemzeti Színházban. Tele van magyartalanságokkal, helytelenül használt kifejezésekkel. Jól áll a lábán, nem jelent annyit, mint jól bírja magát. Ha valaki biztos anyagi viszonyok közt él, arra legfeljebb azt lehet mondani, hogy jól áll. De ez a fordítás sehogy se áll a lábán. A néző ideges lesz a sok lárifábtól, amelyet minden szereplő az unalomig használ. Lépten-nyomon megüti az ember fülét egy-egy rosszul alkalmazott szó. Olyan, mintha egy jobb zeneszerző alkotását végig hamisan játszaná a zenekar, Kállay Miklós. líuVsszatitkok A népszerű színész hirtelen haraga és emiatt sok kellemetlensége támad. Legutóbb is nézeteltérése volt egyik kevésbé ismert kollégájával. A differenciát úgy óhajtotta elintézni, hogy közölte igazgatójával, hogy ő megy el, vagy a kolléga távozik a színháztól. Az igazgató felhivatta magához a népszerű színészt, aki nagy tűzzel előadta, hogy ebben az ügyben neki kijegecesedett álláspontja van, azt nem hajlandó megváltoztatni. Az igazgató jól ismerte a színész gyenge oldalát, hirtelen természetét, ezért nagy türelemmel végighallgatta előadását, majd annak végén nyugodtan megkérdezte, hogy tulajdonképpen milyen ügyben van ilyen határozott álláspontja és zord elhatározása? A népszerű színészt ez a váratlan kérdés meglepte s újból elölről kezdte mérges kifakadását kollégája ellen, majd miután nem jutott eszébe, hogy tulajdonképpen miért is dühös, zavartan elköszönt az igazgatótól. Az ügynek semmi folytatása nem lett. Azt talán mondanunk sem kell, hogy úgy a népszerű színész, mint kevésbé ismert kollégája ma is tagja a színháznak, sőt ugyanabban a darabban lépnek fel esténkint. * A beteg Farkas Sándor helyett Palló Imre énekli az Operában Jago szerepét. * James Roosevelt, az USA elnökének fia, a Golwyn-gyár alelnöke, a Normandia fedélzetén Európába érkezett. A fiatal Roosevelt, aki élénk szereplője az amerikai filméletnek, Goldwyn megbízásából készíti elő Merle Oberon új filmjének felvételeit. A filmet William Wyler rendezi, aki eddig mint scenáriumíró nagyon ismert volt és mint rendező a „Dodsworth“ forgatásával vívott ki magának kitűnő pozíciót. * Bókay János „Karosszék“ című regényét megfilmesítik. Érdekes, hogy a regényt maga az illusztris író dolgozza át filmre. Kerpely Jenő Berlinben Berlinből jelentik: Kerpely Jenő, az ismert magyar csellóművész önálló hangversenyt adott a berlini Bechstein-hangversenyteremben. A termet zsúfolásig megtöltötte az előkelő közönség, amelynek soraiban megjelent a berlini magyar követ több tagja, valamint igen sokan a Berlinben élő magyarok köréből. Kerpely Jenő különösen Rachmaninoff egyik szerzeményével és Liszt Ferenc XIX. rapszódiájának saját, csellóátiratával aratott tomboló tetszést. A közönség a hangverseny végén csak több ráadás után engedte le a dobogóról a kiváló magyar csellóművészt, — Vizsgaelőadás. Az Országos Színészegyesület színészképző iskolájának növendékei szombat délután nagy sikerrel vizsgáztak a Magyar Színházban a „Marica grófnő“ című operettben. A kifogástalan együttesből különösen kitűnt Takács Margit, aki a címszerepet alakította. Kitűnő énekesnő, elsőrangú színésznő. Partnere, Havasy Andor, a jó bonviván minden kellékével rendelkezik, Kovács Márta kész szubrett. A többiek — Miklós Kató, Kollár Béla, Bárdos Lajos, Medek Éva, Császár György — Szintén derekasan megállták helyüket. A hatásos betanítás és vezénylés a kiváló Kossovich Pál karnagy érdeme. f Mazzacuca, Benedetto Mazzacurati olasz gordonkaművész, a torinói Verdi Zenekadémia tanára, hétfőn délután fél hat órakor hangversenyt ad az Olasz Kulturintézet nagytermében. Mazzacurati a híres bolognai Francesco Serato tanítványa volt s nem ismeretlen a magyar közönség előtt sem. Első budapesti hangversenyét annak idején a kritika nagy elismeréssel fogadta. Mazzacurati nagy tanári elfoglaltsága ellenére is számos külföldi hangversenykörutat bonyolított már le: Svájcban, Németországban, Franciaországban, Hollandiában, Egyiptomban és Délamerikában. Hétfői műsorán Locatelli, Boccherini és Ferrari művein kívül saját szerzeményei is szerepelnek. A Városi Színház klasszikus operettciklusának VI. estje Offenbach: Orpheus a Pokolban c. világhírű operettje április 8-án este 8 órakor kerül színre Tihanyi Vilmos teljesen új rendezésében, Márkus Dezső zenei vezetésével. Euridyke az Olaszországban nagy sikereket aratott primadonna, Harmath Hilda lesz, Jupiter szerepét Góth Sándor vállalta, míg Orpheus: Angyal Nagy Gyula, Plútó: Solthy György, Mercur: Delly Ferenc, Styx: Fodor Artur, Juno: Sziklai Szeréna, Diana: Barabás Sári, Vénus: Szondi/ Biri, Cupido: Verő Erzsi lesz. A TETOVÁLT NŐ Új magyar vígjáték a Vígszínházban — Premier szombaton, április 8-án — A Vígszínházban szombaton, április 8-án kerül bemutatóra Éri-Halász Imre új vígjátéka, A tetovált nő A „Meddig fogsz szeretni?“ „Egy csók és más semmi“ és sok más nagysikerű színpadi munka szerzője ebben a vígjátékéban egy fiatal művészpár furcsa és ötletes szerelmi történetét írta meg, sok váratlan bonyodalommal és mulatságos fordulattal. A fiatal pár: Muráti Lili és Ráday Imre. A darab főszerepeit Ajtay, Bihary, Dénes, Greguss és Kőmives játsszák. Rajtuk kívül Deleznay Margit, Dán Etelka, Esterházy Ilona, Náray Teréz, T. Oláh Böske, Litkey Irén, Simon Marosa, Váry Gyöngyi, Horváth Kató, Révész Zsuzsa, Gárday és Zátony jutottak jelentősebb feladathoz. Rendező: Tarday Ernő. Díszlettervező: Vörös Pál. A bemutató után a „Tetovált nő“ és az „Ezer hold pipacs“ váltakozva szerepelnek a műsoron. Az első előadások jegyeit már árusítják. Magyar Színészeti Bibliográfia Stand Géza, a fiatal színpadesztétikus, a Magyar Színháztudományi és Színpadesztétikai Társaság főtitkára évek hosszú sora óta foglalkozik már a magyar színjátszás teljes bibliográfiának összeállításával. Most végre megjelent ennek a munkának anyagát tekintve, leghozzáférhetőbb része Magyar Színészeti Bibliográfia ciraeu. Vastag kötetei, amelyben a szerzők nevének betű rendes sorában együtt van minden Magyarországon megjelent legalább 4 lapos nyomtatvány, amely színészeti kérdésekkel foglalkozik. Felvette Stand Géza bibliográfiájába mindazokat az elméleti munkákat, amelyek akár történeti, akár esztétikai, akár lélektani vagy más szempontból foglalkoznak drámákkal, drámaírókkal, színpaddal és színészekkel, sőt színpadi zenével, tánccal és filmmel is. Különben az összeállító a bevezetésben részletes tájékoztatást ad a szempontokról, amelyek a bibliográfia összeállításánál vezették és tájékoztatót ad könyvhasználatát illetőleg is. A kötetet betűrendes címjegyzékes név és tárgymutató is zárja, ami használatát rendkívül megkönnyíti. A vaskos kötet csak első része a teljes bibliográfiának. A második kötet a több mint ezerre tehető színházi zsebkönyvet öleli majd fel, a következő kötetek pedig a folyóiratokban megjelent színészeti tanulmányok bibliográfiáját tartalmazzák. A magyar színművészet rég nélkülözi már ezt a bibliográfiát. Stand Gézát a legteljesebb elismerés illeti azért a kitartó és körültekintő munkáért, amellyel ezt a bibliográfiát megindította és remélhetőleg tető alá is hozza. A kötet a Magyar Színháztudományi és Színpadművészeti Társaság kiadásában jelent meg. K. PAULETTE GODDARD MONDJA Chaplin felesége, Paulette Goddard az egyik főszereplője Louise Rainer mellett a „Színiiskola“ című új amerikai filmnek, amely hamarosan Budapesten is bemutatásra kerül. Paulette Goddard eddig még egyetlen újságírónak sem adott interjút. Hollywoodi pletyka szerint Chaplin még akkor tiltotta meg, hogy nyilatkozzon, amikor menyasszonya volt. Ez a hallgatás szokatlan Hollywoodban s éppen ezért lassanként majdnem olyan misztikus köd vette körül Paulette Goddardot, mint nagy kollegáját, Grete Garbót. Most azonban a Motion Pickture munkatársának mégis sikerült nyilatkozatra bírni a gyönyörű színésznőt, aki érdekesen nyilatkozott hallgatásáról. — Misztikus, titokzatos színésznőnek kiáltottak ki Hollywoodban, pedig csak azárt nem adtam intervjút eddig, mert nem produkáltam olyasmit, ami egy intervjúra feljogosítana. Most, hogy első komoly és érdekes szerepemet a Sziniiskolában eljátszhattam, merek nyilatkozni. Nem vagyok és nem akarok titokzatos művésznő, primadonna lenni, dolgozni akarok, mint ahogy eddig is tanultam és dolgoztam. Nem járok a nyilvános mulatóhelyekre és ha van egy kevés szabad időm, barátaim körében töltöm. Ha filmezek, nincs más gondolatom, mint a film, ha nem filmezek, nincs más gondolatom, mint a pihenés és a tanulás. Remélem, hogy a Színiiskolát, sok más komoly feladat, szép szerep fogja követni és akkor eloszlik körülöttem az a bizonyos titokzatosság, ami most állítólag körülvesz. De akkor is többet fogok dolgozni, mint nyilatkozni. A Koncert rendezései: Fischer Annie szerdán Z. %S. BACH: Mátépássio 8 án Z. Vt8. A bevezetőbeszédet Hegedűs Lóránt tartja. Patang Kálmán első fellépése, mint Evangélista. Szólók: Basilides, Eyssen, Kálmán, Tibor, Győri. Orgona: Zalánfy, cembalo: Káldi. Kettős énekkar és gyermekkar. Hangversenyzenekar. Vez.: Lichtenberg. Dományi Beethoven-matiné 16-áp. Rózsa Vera ária- és dalestje 19-én. Szigeti zenekari-est április 20. Paul Tibor vez. a Budapesti Hangverseny- Zenekart 26-án. 7. 8. Károlyi Gyula zongoraest május 3. Cortot zenekari-est máj. 8. Mesterbérleti Rádiót, gramofont húsvétra Koncerttől. Rózsavölgyi hangversenyei: Csiky József zongoraestje 11-én. Bach: Kromatikus fantázia és fuga. Liszt: Mefiszló keringő, Beethoven, Brahms, Debussy. Noirét Irén 20-án , egyetlen népdal- és hason est Z. VI9. Sólymos Péter zongoraestje 21-én. Szepes Lya—Pálóczy László vidám-est 23. Isabella de Angelis ária- és dalestje 25-én. DOHNÁNYI BERICZ: REQUIEM- jét vezényli a Filharmónia holnapi hangversenyén az Operaházban. Közreműködnek: Nagypál László és a Székesfővárosi Eakka. (Karnagy: Karvaly V.): Jegyek csak az Operaházban. (3. Borosat).