Nemzeti Ujság, 1939. augusztus (21. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-13 / 184. szám

Gróf Mikes János eI . -i címzetes érsek Róma, augusztus 12. XII. Pius pápa gróf Mikes János elő- Bopeli címzetes püspököt selimbriai cím­zetes érsekké nevezte ki. • • Az egyetemes magyar katolikus társa­dalom • igen nagy örömmel vesz tudomást a pápai kinevezésről, amely gróf Mikes János püspököt az érseki címmel tün­tette ki. Mikes János püspök, aki tudva­lévően egészségi állapota miatt 1936 ja­nuár 7-én 24 évi főpásztori működés után lemondott a szombathelyi egyház­megye vezetéséről, nemrégiben Szent Pé­ter és Szent Pál apostolfejedelemnek ün­nepén a répceszentgyörgyi püspöki kas­tély kápolnájában ünnepelte csendes visszavonultságban pappá szentelésének negyvenedik évfordulóját. Zabolai gróf Mikes Jánost ugyanis, aki ősi régi er­délyi főnemesi családból származik, negyven évvel ezelőtt szentelték pappá Innsbruckban. Lelkipásztori működésé­nek első évei Székelyföldre estek, mint székelyudvarhelyi főesperes került 1911- ben a szombathelyi egyházmegye püs­pöki székébe. Erdélyben templomok és plébániák restaurálása, új katolikus fő­gimnázium építése, nevelőintézet alapí­tása fűződik nevéhez, gondja volt a hit­­buzgalmi egyesületek segélyezésére, sze­gények­­gondozására. Szombathelyi püs­pöki működése alatt, restauráltatta a szé­kesegyház külsejét, a püspöki palota bel­sejét, intézményeket alapított, épített. A magyarságot próbára tevő forradalmi időben férfiasan és hitvalló módon állta meg a helyét, amiért a gyűjtőfogházba szállították. Rendíthetetlen híve volt a nemzeti jogfolytonosság és alkotmányos­ság gondolatának. Nemes arcéle bevonult már a magyar katolikus főpapok nagy­jai közé s e kitüntetése alkalmából hívei­nek, de minden katolikus magyarnak gondolata odaszáll a répceszentgyörgyi püspöki palota felé. SZLEZÁK RAFAEL HARANGÖNTŐ Budapest, XIII., Frangepán-u­tca 80. Telefon: 490—151. Mielőtt harangot rendel, for­duljon hozzám teljes biza­lommal, katolikus, megbíz­ható­­harangöntő­s mesterhez. Helyszíni kiszállás és költ­ségvetés diktáján. Kedvező fizetések. 20 évi jótállás mellett harangokat. A hercegprímás szenteli meg a cisz­­terci plébánia új harangjait. A tavalyi Szent István jubileumi év emlékére szentelte fel az ősszel dr. Serédi Juszti­nián bíboros-hercegprímás a szentimre­­városi Ciszterci plébániatemplomot Szent Im­re herceg tiszteletére. Az új temp­lomnak három harangja készült el, ame­lyeket ünnepélyes szertartások között augusztus 19-én, szombaton délután fél 6 órakor fog ugyancsak a bíboros-herceg­prímás nagy papi segédlettel megszen­telni. Az új harangok ,Nagyboldogasz­­szony, Szent István és Szent Bernát ne­vét viselik és súlyuk 700, továbbá 345 és­­150 kilogram. A szertartásnál a ha­rangok keresztanyái tisztét dr. Kósa Kálmánná, min. osztályfőnök és az egy­házközség jelenlegi világi elnökének fe­lesége, özv. Forster Gyuláné, az elhunyt államtitkár, az egyházközség volt vi­lági elnökének özvegye és özv. Wic­ar Reinholdné, akinek férje haláláig az egyházközség templomainak és szegé­nyeinek legnagyobb jótevője volt, fog­ják betölteni. A hívek este ké 6 órakor a régi kis templom előtt fogják az érkező Uj harangokat fogadni és onnan testü­letileg kísérik el az új templomhoz, a felszentelés helyére. Ugyanakkor a régi kis templomból átszerelik az eddig hasz­nált negyedik harangot az uj templom tornyába az uj harangokkal együtt és igy Szent István király ünnepén már az uj harangok fogják imára szólítani a híveket. Papi Jubileum. Jung Benedek O. S. B. hu-­szonöt év óta áll a győrszentmártoni plébánia élén. A jubileum alkalmából bensőséges ün­neplésben részesítette lelkipásztorát a község népe. Hálaadó szentmisét tartottak, az egy­házközség képviselőtestülete pedig nyilvános díszközgyűlést rendezett a plébánia udvarán, amelyen megjelent a pannonhalmi főmonos­tori konvent dr. Niszler Teodor perjel vezeté­sével és Németh Andor országgyűlési képvi­­selő, dr. Nemes Vazul főiskolai tanár, Pavlik Miklós főszolgabíró, Hernádi Gyula vezető jegyző és Kovdts Gábor igazgató-tanító és még többen üdvözölték a jubilánst, aki meg­­hatottan mondott köszönetet az ünneplésért. A Jézus Szive Népleányai Társasága vezetése alatt álló Péceli Róm Kath. Gazdaság­i Leányiskola varrást, főzést, kertészetet, baromfitenyésztést tanít. Az iskola vezetősége készséggel küld tájékoztatót A SZENTATYA VÁLASZA A SZENT LÁSZLÓ TÁRSULATNAK A Szent László Társulat közgyűléséről hó­doló feliratot küldtek XII. Pius pápának, akitől Maglione bíboros-államtitkár útján most a következő válasz érkezett Shvoy La­jos székesfehérvári megyéspüspökhöz, a Szent László Társulat elnökéhez: „Nagyméltóságú és Főtisztelendő Uram! A minap írt hódolattal teljes leveledben felidézted azoknak a napoknak az emlé­kezetét, melyekben Szentséges Atyánk még bíboros korában, mint XI. Pius pápa követe, jelen volt az Eucharisz­tikus Világkongresszuson, melynek em­léke valóban a történelem legszebb lap­jaira kívánkozik. De ha az akkori pápai követ működése igaz lelkesedést gyújtott szögetekben, őt magát is nagy gyönyörű­séggel töltötték el a hitnek és áhitatnak ama nagyszerű jelei, amelyek az időben Magyarországon megnyilvánultak, s amelyek egyúttal a jövőre nézve biztató jelei nemzeted dicsőségének. A buzgó vallásosság e fényes jelenségeihez szá­mítja Szentségek Atyánk a Szent László Társulatot is, mely feladatául tűzte ki, hogy azok lelkében iparkodjék épségben megőrizni az ősi hitet, akik mostoha kö­rülményektől hajtva hazájukat elhagy­ták és különös figyelemmel szemléli Szentséges Atyánk a Társulat ama tö­rekvését, hogy a vallásosság­­ mellett a hazai föld szeretetét is ébren tartsa szí­vükben. Hogy tehát ezek után is bő és gazdag gyümölcsöket teremjen törekvés­­tek, neked és mindazoknak, akik a Társu­lat tagjai, vagy valami módon azt támo­gatják, Krisztus földi Helytartója nagy szeretettel küldi apostoli áldását. Én pe­dig neked ezeket tudomásul adva, őszinte nagyrabecsüléssel vagyok Excellenciád­­nak igaz tisztelője: Aloysius Card. Maglione p. m." Nagyboldogasszony ünnepe Máriaremetén. Augusztus 15-én, a csodatevő­ kegy­kép búcsú­­napján délelőtt 8, 7, 8, 9 és 12 órakor csendes szentmisék lesznek a kegyhelyen. Délelőtt 10-kor dr. Horváth Győző felszentelt püspök, kalocsai nagyprépost tartja a pontifikális nagymisét és szentbeszédet, mely után a máriaremetei kegyképpel ünnepélyes körmenet­­ lesz a tem­plom parkjában. Ugyancsak délelőtt 10 órakor a szabadban, felállított oltárnál tábori spise és szentbeszéd. A szentbeszédet dr. Bozsik Pál prépost tartja. Délután fél 3 órakor ünnepé­lyes litánia a kegytemplomban, amelynek be­fejeztével fél 4 órai kezdettel hangszórókkal ,közvetített ünnepi délutánt rendeznek a kegy­templom előtt. Énekszámokkal közreműködik a vízivárosi „Liliom-koszorú“ énekkar Ma­­licska Anna vezetésével, mozdulatművészeti és szavalókórus a zuglói Szivgárdisták rende­zésében. Az ünnepségen való részvétel díj­talan. Katolikus nevelési kongresszus Svájc­ban. A katolikus középfokú oktatás most tartotta IV. nemzetközi kongresz­­szusát a svájci Fribourgban. 15 nemzet képviselői jelentek meg a kongresszu­son, amelynek vezető gondolata volt: a keresztény nevelés és az emberi értékek. A bevezető, általános előadások hang­súlyozták, hogy a keresztény nevelés előtt nem lehet idegen se­­miféle igazi emberi érték. Ezért tudja a keresztény­ség annyira értékelni a görög-római mű­veltséget, de ezért kell ma is rámutatni arra, hogy minden korszerű törekvés (a tudomány, az irodalom, a társadalmi élet terén) akkor lesz igazán „humá­nus“, azaz az emberi életet gazdagító, ha a keresztény gondolatokkal találko­zik. Előadások hangzottak el az egyes nemzetek munkásságáról is. A Magyar­­országról szóló beszámolót nagy tetszés­sel fogadták, az egyházi és állami ne­velő munka összhangja, az újabb tan­ügyi reformok korszerűsége i»«*n jó be­nyomást keltett így fölmerült az a terv, hogy a következő kongresszust Bu­dapesten rendezik meg 1912-ben, nunciussá nevezte ki. Ugyanekkor a Va­tikán megadta hozzájárulását Stanislaus Girdt­anusnak Litvánia szentszéki köve­teivé történt kinevezéséhez. A tabáni egyházközségben működő EMBzO a napokban tartotta meg közgyűlését, ame­lyen nagy számmal jelent meg az ifjúság és dr. Katona Tivadar egyházközségi tanácsadó megnyitó beszéde után megválasztották az új tisztikart. Egyhangú lelkesedéssel EMSzO el­nökké Katona Tivadart, helyettes elnökké Fe­hér Gyulát, főtitkárrá Szunyogh Jenőt válasz­tották meg. Ezután Katona Tivadar tartotta meg nagy érdeklődéssel kísért előadását a hi­vatásszervezet céljáról, majd a közgyűlés gyhangú örömmel vette tudomásul a bejelen­tést, hogy Reiber Mihály és dr. Közi-Horváth József országgyűlési képviselőket díszelnökké választották. Katona Tivadar javaslatára Szendi Béla volt EMSzO elnököt és Sarudi Gyulát tiszteletbeli taggá választották. A leg­közelebbi szervezői estet 16-án tartják a tabáni egyházközség dísztermében este 8 órakor. Személyi hírek. Shvoy Lajos megyéspüspök az őszi áthelyezések során a következő változásokat­ eszközölte egyházmegyéjében: Dömötör István ercsű­ plébános a martonvásári kerület esperese lett. Vibi­ál Lajos Magyaralmásról Bókakőre, ke­rült plébánosnak, Gáger József pilisvörösvári plé­bános, Tomecz József martonvásári plébános lett. A sóskúti plébánia vezetésével Dukovits­­Ivánt, a záxnózyi plébánia vezetésével Topori Jánost, a na­­dapi plébánia vezetésével Tivadar Dénest, az inka­­szentgyörgyi plébánia vezetésével Gáspár Jánost, a pilisszentlászlói plébánia vezetésével Fekete Bé­lát bízta meg a­ főpásztor. Láng József nadapi adminisztrátor hasonló minőségben Magyaral­másra került. A székesfehérvári maroshegyi plé­bánia lelkésze lett dr. Brojthy Márton, a székes­­fehérvári öreghegyi plébánia lelkésze dr. Kálmán János, Desits Istvánt budatétényi,­­Boszner Tibort biai helyettes lelkésznek nevezte ki a megyés­­püspök. A székesfehérvári Szent György-kórház lelkésze Kovács Géza, a törökbálinti­ zárda lelkésze Vida Károly, az érdi zárda lelkésze Bán­ György lett. Szabó Andor Csákvárra, Szentirmay Károly Pomázra, Schultz József Törökbálintra, Marlók István Etyekre, Bázay István Ráckevére, E. Hor­váth Ferenc Székesfehérvár-Vizivárosba, Dibold Károly Nagytéténybe, Lehotay János Kálódra, Molnár István Bicskére,­ Gyarmathy István Tö­kölre, Szabó Pál Dunapentelére, Gavora Béla Per­­kátára, Orm­ay Gusztáv Barnera, Füzy Sándor Sárbogárdra, Sugár Mihály Székesfehérvár-vasút­­vidékre. Tölgyes Kálmán Székesfehérvár-Belvá­­rosba. Varga Gábor Székesfehérvár-Felsővárosba. Folláth József Csepelre, Simay Kálmán Ráckevére került kápláni minőségben. Hitoktatók lettek: Turmezey Ferenc­ és Vahola Kálmán Székesfehér­várott és Orbán György Széphalmon. A Katolikus Lánykörők Szövetsége dr. Ba­lász Pál A. O. igazgató vezetésével az új sze­gedi tanítóképző-intézetben (Újszeged, Temes­­vári-körút) augusztus 14. és 23-ika között lánykori vezetőképző tanfolyamot rendez. Ifjúsági lelkigyakorlat és vezetőképző hét Tiszaszalkán. A Szociális Missziótársulat if­júsági központja, az OMI augusztus 21-től 27-ig ifjúsági vezetőképző hetet rendez Tisza­­­szalkán, a volt Horthy-kúrián, Székely Gyula és Szvoboda Ferenc apostoli kormányzók véd­nökségével. A háromnapos lelkigyakorlatot dr. Schmidt Béla esperes, a könyvei révén or­szágos hírű iró tartja. A vezetőképzés anyagát P. Liky János, Tassy Ferenc plébános, Csaba István lelkész, Földy Ferenc népművelési tit­kár, dr. Lengyel Sándor tisztifőorvos és a köz­­ponti kiküldött missziós nővérek fogják elő­adni. A gyakorlati munka bemutatóját az if­júsági vezetők szervezik meg. Résztvételi díj a hat napra teljes ellátással 15 pengő. Jelent­kezni lehet a központban: Budapest, I. Krisz­­tina­ körút 125. szám alatt dr. Kopasz Irma nővérné. Nyergesújfalun az Isteni Szeretet Leányai vezetése alatt álló, gyenge és vérszegény gyermekek szá­mára különösen alkalmas internátus van, gyönyöre erdős parkban nyilvános polgári iskolával és m­űves háztartási tanfolyammal Bőséges, kitűnő ellátás, elsőrangú, szeretetteljes gon­dozás, zene- és nyelvtanítás. Vasút, bécsi autóbusz és hajóállomás mellett. Havi tartásdíj: mosás és fűtéssel együtt 55.5 pengő. Válaszbélyeg ellenében ismer­tetést küld a Szent Szent Szív zárda igazgatósága, Nyergesújfalu, Esztergom megye. Szerzetesnői Jubileum. Szerednye község és környékének magyarsága bensőséges ün­neplésben részesítette szerzetesi fogadalmának 50. évfordulóján Travicska Modesztina apácát, aki felszentelése óta állandóan a szerednyei zárda tagja. A jubileumi szentmisét Szvoboda Ferenc ungvári apostoli kormányzó mutatta be s azon megjelent a község apraja-nagyja. Kinevezték Litvánia apostoli nunciu­­sát. Rómából jelentik:: A szentatya Gio­vanni Battista Federico Vallegát, Niko­­polis címzetes érsekét litvániai apostoli C­itMeárazást a nyaralási idény alatt 3 nappal előbb ipácban Űrjük bejelenteni én nem s­­alonon, mert a telefonon köny­­■yen félreérthető és későn leadott tömeges símváltozásokért nem vállal felelősséget a kiadóhivatal. — Címváltozásnál kérjük mindig a legutóbbi cím közlését is, mert amíg a régi címre járó példányt be nem szüntetjük, addig az új címre nem kö­hetjük a lanet. NEMZETI ÚJSÁG 1? 1939 augusztus 13. Vasárnap SZOVIX JÓZSEF r M I** I BUDAPEST, IV.,­­ ___T — T Veres l’anne­a.l 5.L Tp­­ra telefoni 1S4-16S. 220 KV t»z»r­efcub­fle idl «ztvetek Nagy­boldogasszony ünnepének egyházi zenéje Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én, kedden a fővárosi katolikus templo­mokban a népénekes szentmisék kötelező énekrendje a Szent vagy Uram-gyűjtemény­­ből a következő: 174. Boldogasszony édes, 1361. Üdvözlégy Oltáriszentség és 287. Angyaloknak királynéja. Az esztergomi bazilikából délelőtt 10 órakor a hercegprimás szentbeszédét és szentmiséjét közvetíti a rádió. A templom ének- és zenekara Buchner: Ecce Sacerdos-át és Magna Domina-miséjét adja elő, korális változó részekkel, Mitterer: Gradualejával és Harmat: Assumpta est­jével. — A belvárosi főplébán­iatemplom ének- és zenekara a búcsú alkalmából délelőtt 10 órakor Mosonyi: F-dúr miséjét adja elő Goller offertoriumával. A magánszólamokat Takács Klementina, Haynal Elma és Littasy György éneklik. A 12 órai szentmise műsordarabjai: Suriano: Alma tte­­demptoris, Lotti: Regina coeli, Harmat:1 Ó Szent István és Boldogasszony Anyánk. Vezé­nyel Berg Ottó karnagy, orgonái Kereszty Jenő. — A Szent István-bazilika ének- és zenekara délelőtt 10 órakor Beliczay: F-dúr miséjét adja elő, korális változókkal, Aritos gradualejával, (Propter veritaten) és Vavri­­necz offertoriumával (Assumpta est), a mise végén Remédy feldolgozásában a Boldog­­asszony Anyánk­kal.­­ A budavári koronázó főtemplom ének- és zenekara a templom bú­csúja alkalmából délelőtt 10 órakor Sugár: Harsonajeles után Zöld Károly: Nagyboldog­­asszony-miséjét adja elő, korális változókkal. A magánszólamokat Szabó Ilonka, Thury Gi­zella, Lózsy Hugó és Hetényi Kálmán ének­­­lik. Graduate után a Boldogasszony Anyán­kat- Mally Győző: Offertorium után Kodály: Assumpta est­jének baritonszólóját Hetényi Kálmán énekli. A misét Erkel: Himnuszával fejezik be. — A ferdinánd téri plébániatemplom­ban a fél 7 órai szentmise alatt az Árpádházi B. Margit-vegyeskar a VIIL sz. gregorián misét és az előirt népénekeket énekli. — A rókusi plébániatemplomban a búcsú alkalmá­ból délelőtt 11 órakor a felsőkrisztinavárosi templom énekkara működik közre.­­ A ma­gyar görögkatolikusok pesti plébániatemplo­mából délelőtt fél 12 órakor szentmisét kör­­ vetít a rádió Szuchy Elek szerencsi lelkész, szentszéki tanácsos mise alatti szentbeszédével. A szentmise énekeit és az ünnepi betéteket a hívek éneklik eredeti ősi dallamán, Ordelt Lajos harmóniiumkiséretével. A mise befejező énekszámai a Boldogasszony Anyánk és a Himnusz.­­ A margitszigeti Mihály-kápolná­­ban fél 12 órakor szentmise lesz a Margit-kó­­rus közreműködésével. Vezényel és orgonái Vidor József tanár. Zarándoklót Máriaremetére. Hardik Ist­ván, a Katolikus Népszövetség üllői csoportjá­nak megszervezője és jelenleg vezetője 1919 augusztus 15-én vezetett először zarándoklatot Máriaremetére. Ezt a zarándoklást azóta min­den évben megismételték. Most Nagyboldog­­asszony ünnepén rendezik meg a huszadik máriaremetei zarándoklatot. Másolat az eredetiről. AZ OSZTOPÁNI RÓM.KÁT. PLÉBÁNIA HIVATAL IK­—1939. SB. TaiH ti SZLEZAK LÁSZLÓ Urnák aranykoszorus harangöntő-mester Budapest, XIII., f­enikfi. T.y-u. 78. Igen tisztelt aranykoszorús Mester Úri , Hálátlan volnék, ha ama lelki örömökben, amelyeket nem csak az én 4000 hívem, hanemy a messze környékből idesereglett emberek f. hó 6-án szívükben éreztek — önt aranyko­szorús Mester Úr nem részesíteném. Hiszen az örömet az ön becsületesen vég­zett, eredményes munkája keltette a lelkek­ben. Keltette annak a remekműnek, annak az érces és csengő 600 kar­mos harangnak elké­szítésével, amellyel mesteri keze és szaktudása Osztopán egyházközségnek adott, illetve meg­ajándékozta. Nekünk végtelen örömünk, hogy várakozá­sunkban nem csalódtunk, mert megkaptuk mesteri kezéből, amit reméltünk — legyen meg önnek is az öröme, hogy becsületes mun­kájával megadta nekünk azt az örömet, ami által kiérdemelte mindnyájunk elismerését és nagyrabecsülésünket. Köszönöm és köszöni népem nemes munká­ját és fáradságát, — de köszönjük mindazon törekvő munkásainak szorgalmát és fáradozá­sát is, akiknek valami részük volt e gyönyörű harang előállításában. Áldja a jó Isten önöket jó egészséggel és hosszú élettel, hogy még igen sok harang elő­állításával kiváltsák a lelkekből azt a hála­érzetet és örömet, amelyet kiváltottak a mi szívünkből, lelkünkből. Hálás szívünk nagyrabecsülésével kiáltjuk ön és önök felé aranykoszorús Mester Ül, hogy „Isten áldja meg a tisztes ipart!“ Osztopán, 1939 augusztus hó 8. Somogy m. Hazafias kézszorítással és üdvözlettel s­­zepesvölgyi BUJNOVSZKY TAMÁS a. K­­T. B. «aonteséki tanácsos, plébánost

Next