Nemzeti Ujság, 1939. december (21. évfolyam, 273-296. szám)
1939-12-01 / 273. szám
2 NEMZETI ÚJSÁG 1939 december 1. Péntek iparközpontját, Első városát, már csütörtök délelőtt megtámadták. A ledobott bombák az iskolát és a kórházat találták, borzalmas pusztítást okozva. A bombázásnak hír szerint emberáldozatai is vannak. Repülőgép támadás érte Imatra-t is, ahol a finnek világhírű villamos centráléja ■van, továbbá Ktokát és Viborgot. Fontos része a szovjet akciónak a Finn-öbölnél játszódott le. A balti flotta megszállotta Hoglandot és az öböl más támaszpontjait, melyeknek átadását a moszkvai tárgyalások során Molotovék követelték. A bombavetőgépek röpcédulákat is dobtak le, amelyek hangsúlyozták, hogy a szovjet nem a finn népet akarja bántani, csak az „imperialista kormányt“ akarja elűzni. Helsinki közelében a finn elhárító tüzérségnek két repülőgépet sikerült lelőnie. Ellenállás a finn Mannerheim-vonalon A Havas-iroda összefoglaló jelentéseszerint a szovjet csapatok északon elfoglalták a Halász-félszigetet és megkísérlik Pelsamo kikötőjének elfoglalását. Pelsamo Finnország egyetlen kikötője a Jeges-tengeren. Délen a Finn-öböl és a Ladoga-tó közti félszigeten a szovjet csapatok előrenyomulását nemcsak a tábori tüzérség, hanem Kronstadt nehéz ütegei is támogatják. Itt az orosz csapatok harcban állanak a finn erőkkel, amelyek meg akarják akadályozni Viipuri és az ország belseje felé törő előnyomulást. A szovjet azonban ezzel egyidejűleg a tenger felől is támad és csapatokat tesz partra Peiskari szigeten, amely mintegy 70 kilométernyire van Kronstedtól és így Leningrád kulcsaként szerepel. Másrészt a szovjet repülők az ország belsejében igyekeznek a rendet megbontani repülőterek és gyárak bombázásával. Az eddigi jelentés szerint a szovjet csapatok mintegy húsz kilométernyi mélységben hatoltak be finn területre., Eros tüzérségi előkészítés után a vöröshadsereg elfoglalta a határmenti partisávot, így Kivennapa községet és Kuokkala határállomást. A mintegy 1200 kilométernyi határ mentén, amely a Ladoga-tótól a Jeges-tengerig terjed, eddig még nem történtek csapatmozdulatok. A finn hadsereg csak védekezésre szorítkozik, miután ez a legelőnyösebb számára. Védekezését jelentősen megkönnyítik a terepnehézségek, továbbá a kiépített erődítmény öv, az úgynevezett „Mannerheim-vonal“, amely a karéliai félszigetet zárja el. Ez az erődítményvonal nem közvetlenül a határ mentén húzódik, hanem a terep szerint 10—40 kilométernyire beljebb, mintegy 40 kilométernyi hosszúságban. További 60 kilométer hosszúságban tavak és széles folyók védik a karéliai félszigetet. A Mannerheim-vonal, a Siegfried-vonalhoz hasonlóan több kilométer mélységben elhelyezett apróbb erődítményekből áll. Az utóbbi hónapokban azt az erődítményvonalat még jobban kiépítették és előtte egy újabb megerősített vonalat is építettek ki, olyanformán, mint a Maginot-vonal előtt húzódó francia előállásokat. A finn hadsereg különben igen nagyszámú önműködő fegyver és harckocsielhárító ágyú fölött rendelkezik, amelyeket főleg Svédországból szereztek be. (MTI.) Finn-szovjet tengercsatát várnak Kopenhága, november 30. Az északfinnországi halászfélszigetet a késődélutáni órákban érkezett hírek szerint a szovjet csapatok már teljesen hatalmukba kerítették. A koraesti órákban ellenőrizhetetlen forrásból azt a rémhírt terjesztették Kopenhágában, hogy az oroszok Helsinki közvetlen közelében partraszállást kíséreltek meg és sikerült is partrarakniok nagyobbszámú tengerészkatonaságot, amely már a finn főváros kapui előtt áll. Beavatott kopenhágai körökben nem adnak hitelt ennek a rémhírnek, annál is inkább, mert a finn hadiflotta délután négy órakor kifutott a helsinkii kikötőből. A finn fővárosban azt hiszik, hogy még a péntekre virradó éjszaka tengeri ütközetre kerül sor a finn hajóegységek és a finn tengeröbölben felvonult orosz hadiflotta között. Az orosz hadihajók a finn partvidék közvetlen szomszédságában cirkálnak s főleg Helsinki, Malm, Kotka, Frederikshamn és Esbo előtt gyülekeznek. (NST) Kopenhága, november 30. (A Nemzeti Újság tudósítójának jelentése.) A Helsinkiben állomásozó finn flotta kifutott a kikötőből, hogy felvegye a harcot azokkal a szovjet hadihajókkal, amelyek a finn öbölben levő szigetek ellen operálnak és több szigetet megszálltak, jelenti a koppenhágai Tidende Aften Arts. . Középkorú egyének, akik erősen elhíztak, a tisztán természetes „Ferenc József“ keserűvíz rendszeres használata által testénlyuk lényeges csökkenését érhetik de Kérikezze meg orvosát". Moszkva villámháborút tervez Moszkva, november 30. (A Nemzeti Újság tudósítójának jelentése.) Jól értesült körökben úgy tudják, hogy az orosz hadvezetőség a téli hadjárat nehézségeivel számolva és különösen arra való tekintettel, hogy a Finn-öböl egy hónapon belül befagy, elhatározta, hogy a villámháború módszereivel rohanja meg Finnországot. Ebben az elhatározásában szerepet játszik az is, hogy a szovjet szabadkezet akar magának biztosítani és figyelmét már rövid idő múva a délkelet európai eseményekre összpontosítsa. A finn köztársaság elnöke kihirdette a hadiállapotot Helsinki, november 30. (A Nemzeti Újság tudósítójának jelentése.) Karto, a finn köztársaság elnöke, csütörtök délelőtt a következő proklamációt bocsátotta ki: Az alkotmány védelmére és az ország fegyveres védelmére a finn köztársaság a hadiállapotot proklamálja. Ezzel szemben egy washingtoni jelentés azt írja, hogy Procope finn követ megcáfolja azokat a híreket, amelyek szerint a finn kormány kijelentette volna, hogy hadiállapotban van Oroszországgal. A követ szerint kormánya csak ostromállapotot rendelt el. Helsinki az utolsó pillanatig reménykedett Helsinki, november 30. Közvetlenül mielőtt az orosz csapatok átlépték a finn határt, a finn kormánymég minisztertanácsra ült össze Helsinkiben, hogy megtárgyalja a diplomáciai kapcsolatok megszakadásával előállott helyzetet. Csütörtök reggel a jelek szerint, még mindig nem láttak tisztán Helsinkiben abban a tekintetben, hogy a Szovjetunió a diplomáciai kapcsolatok megszakításával csupán az „idegháborút“ akarta-e fokozni, vagy pedig az igazi háborút képettette ett. Némi bizakodással töltötte el a finn kormányt Steinhardt moszkvai amerikai nagykövet jelenléte is. A nagykövet, mint ismeretes, hosszabb ideje odahaza volt Amerikában, de a szovjet-finn kapcsolatok elmérgesedésének hírére azonnal utnak indult Moszkvába és csütörtök délelőtt,, amikor a szovjet-finn háború megkezdődött, éppen a finn fővárosban időzött. Annak a jelentésnek, amelyet Steinhardt nagykövet tett Washingtonban a szovjet-finn viszályról, mint Helsinkiben mondják, sok része volt abban, hogy Hull államtitkár szerdán este, úgyszólván az utolsó pillanatban még felajánlotta az Egyesült Államok közvetítését a Szovjetunió és Finnország között. Ismeretes, hogy a Szovjet közlésében, amely a diplomáciai összeköttetést megszakítja, az a kitétel állt, hogy a finn kormány nem adott választ a Szovjet „tiltakozó“ jegyzékére. A finn állami központi tájékoztató iroda szerdáról csütörtökre virradó éjszaka kijelentette, hogy Potemkin szerdán este közölte a moszkvai finn követtel az orosz-finn diplomáciai kapcsolatok megszakítását, még mielőtt a finn követ Molotov november 28-i legutóbbi iratára a magával hozott finn válaszjegyzéket átnyújthatta volna. Orosz idő szerint 1 óra 10 serekor a finn követség ezt a jegyzéket mégis átnyújtotta, jóllehet az átnyújtásnak közelebbi körülményei nem ismeretesek. __ Helsinkiben úgy hiszik, hogy csütörtökön a moszkvai finn követ megtette az előkészületeket az elutazásra. HÉVINOR/ZÁNJ Kotta: Hamitta TylarJaaji KaisiJIM 'Balbiski Hivatalos közlés a helsinki bombázás veszteséglistájáról Helsinki, november 30. (Havas) A finn rádió jelentése szerint Helsinki bombázása során 49 ember meghalt, 120 pedig megsebesült. Az áldozatok főleg asszonyok és gyermekek, ez utóbbiak között kettő nyolc éven aluli. Lathi város ellen végrehajtott légitámadás alkalmával négy ember meghalt, tizenhárom megsebesült. (MTI). Az Egyesült Államok kormánya felajánlotta „jószolgálatait“ Moszkva, november 30. (Német Távirati Iroda.) Mint a moszkvai amerikai nagykövetség részéről sajtóképviselőkkel közölték, Walther Thurston, az Egyesült Államok ügyvvivője, csütörtökön röviddel 12 óra után felkereste Potemkin helyettes külügyi népbiztost. Az amerikai ügyvivőnek az volt a megbízása, hogy a szovjet kormánynak felajánlja az Egyesült Államok kormányának „jószolgálatait“ a közvetítésre a szovjet finn válságban. (MTI) * Moszkva, november 30. (A Nemzeti Újság tudósítójának jelentése.) Moszkvai megfigyelők nem hiszik, hogy a szovjet kormány eleget tenne az Egyesült Államok felszólításának. Jellemző, hogy a szovjet sajtó mit sem ír az amerikai ajánlatról. Jól informált körökben úgy tudják, hogy az Egyesült Államok javaslatát egy megjegyzés kíséri, mely szerint az Egyesült Államok kormánya azt az felet, amely az ajánlatot elutasítja, támadónak tekinti. A Havas Iroda moszkvai jelentése szerint a szovjet rádió sem 13.45 órás, sem 18 órás adásában nem tett említést a szovjet csapatok határátlépéséről. A szovjet adók csupán Molotov beszédének ismétlésére és a finn-orosz diplomáciai kapcsolatok megszakításáról szóló jelentés bemondására szorítkoztak és semmi hírt sem közölnek a finnországi eseményekről. (MTI.) Moszkva visszautasította a közvetítést Washington, november 30. (Havas.) Schönfeld helsinkii amerikai követtel közölték, hogy Finnország örömmel fogadja Amerika felajánlott jószolgálatait és remélik, hogy a washingtoni kormány közbenjárásával sikerül a már megkezdett orosz támadást korlátozni. Amerika moszkvai nagykövetének viszont kijelentették, hogy nincs semmi értelme annak, hogy igénybevegyék az Egyesült Államok jószolgálatait. Az orosz támadás nagy felháborodást keltett washingtoni amerikai körökben. Roosevelt, Hull és Welles most tanulmányozza a helyzetet. Egyes szenátorok a kongresszus legközelebbi ülésén a szovjettel való diplomáciai viszony megszakítását fogják indítványozni. Amerikai diplomáciai körökben meglehetős tartózkodással ítélik meg a helyzetet, mert egyrészt a finnek elfogadták a felajánlott jószolgálatokat és ezért még lehetségesnek tartják a tárgyalást Moszkvával, másrészt a diplomáciai viszony megszakítása még meggyorsítaná az orosz-japán közeledést és megnehezítené a távolkeleti helyzet megoldását. (MTI.) Sztálin beszéde: miért akarta a Szovjet a háborút! Paks, november 30. Az Havas-iroda genfi jelentésében állítólag feltétlenül hitelt érdemlő forrásból ismerteti azt a beszédet, amelyet Sztálin a Politbüronak augusztus 19-én este Moszkvában tartott ülésén a Szovjetnek a nemzetközi válság tekintetében követendő politikájáról mondott. Eszerint Sztálin állítólag kijelentette, hogy ha Szovjetoroszország szerződést köt Franciaországgal és Angliával, akkor Németország meghátrál Lengyelország előtt, modus vivendit keres a nyugati hatalmakkal, s így elkerülik a háborút, ami azonban nem érdeke Oroszországnak. H ha viszont elfogadják Németország indítványát támadást kizáró szerződés kötésére, akkor Németország megtámadja Lengyelországot és elkerülhetetlenné válik Anglia és Franciaország beavatkozása a háborúba. Oroszország érdeke ezt kívánja. Lengyelország biztosan megsemmisül és akkor Németország átengedi az oroszoknak Lengyelország egy részét, cselekvési szabadságot ad nekik a balti államokban és nem ellenzi Besszarábia visszatérését. Szovjetoroszország célja tehát, hogy Németország a lehető leghosszabb ideig tudja a háborút folytatni s Anglia és Franciaország annyira kimerüljön, hogy képtelen legyen Szovjetoroszországot és Németországot leverni. Ezért Szovjet- Oroszország gazdaságilag segíti Németországot. Ha Németország felülkerekednék, az is túlságosan fáradt lenne ahhoz, hogy az első tíz évben fegyveres viszályt tudjon folytatni Oroszország ellen. Igen fontos tehát orosz szempontból, hogy a háború a lehető leghosszabb ideig tartson, hogy a két fél kimerüljön. (MTI) * (Havas.)) Molotov beszéde, amelyben bejelentette a Finnországgal való diplomáciai kapcsolatok megszakítását, a Pravda és a szovjet szónokok által „imperialista idegenek zsoldjában álló kormánynak“ nevezett jelenlegi finn kormány megbuktatásét célozza.