Nemzeti Ujság, 1940. február (22. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-01 / 25. szám

2 NEMZETI ÚJSÁG 1940 február 1. Csütörtök során mindig­, az angol szigetek­ védelmé­nek első vonalában harcol. A német tengerparttól Skócia partjain át a grön­landi vizekig és mindazokon a helyeken, ahol német hajók bukkanhatnak fel, őtt áll az angol flotta. Az angol hajó­had egységei mind nagyobb sikerrel mű­ködnek. A háborús célokról Chamberlain többi között kijelentette, hogy ha ismét elérke­zik az az óra, amikor a hadiállapot bé­kés állapottá változik, Anglia egyik tö­rekvése a nemzetközi kereskedelem újjá­alakítása lesz. Ennek az újjáépítésnek oly módon kell történnie, hogy a népek életszínvonala és vásárlóereje ismét emel­­kedhessék. A légihaderő fejlesztéséről szólva meg­állapította a miniszterelnök, hogy a légi­haderő építésén és fejlesztésén ma hét­szer annyi ember dolgozik, mint 1935—36- ban. Ugyanakkor a tapasztalat megmu­tatta, hogy a repülőgépek anyaga és sze­mélyzete egyforma kitűnő. A légi kikép­zésről szólva közölte a miniszterelnök, hogy Kanadában legalább 67 kiképző­­telepet létesítenek. Ezeken a telepeken 10.0O0 embert képeznek ki. Az angol kormány bőségesen gondos­kod­ott a Hadsereg szüksségleteiről. Erre jellemző például az, hogy a kormány a háború tartamára és a háborút követő év folyamára megvásárolta az angol biro­dalom teljes gyapjútermelését. Ugyanak­kor 85 millió font sterling értékű bőr- és szövetárut vásárolt a kormány.­­ Egyetlen pillanatig sem vonjuk két­ségbe a semlegeseknek azt a jogát, hogy döntsenek, várjon beavatkoznak-e a há­borúba, vagy azon kívü­l maradnak, — mondotta. Abba se avatkozunk be, hogy milyen módon húznak hasznot semleges­ségükből, amelyet választottak. Csak azt kívánjuk a semlegesektől— legyenek bár kicsinyek és gyengék, nagyok vagy erő­sek —, hogy vegyék tekintetbe a követ­kezőket: bár elvitathatatlan hadviselő jogaink gyakorlása közben esetleg olyan rendszabályok megtételéhez vagyunk kénytelenek folyamodni, amelyek a sem­legeseknek kellemetlenséget vagy esetleg veszteséget okozhatnának, soha, semmi körülmények között nem süllyesztettünk el egyetlen semleges hajót sem és nem áldoztuk fel egyetlen semleges állampol­gárainak életét sem. Végül a legutóbbi japán-angol nézet­­eltérésről szólva, annak a reményének adott kifejezést, hogy ezt az ügyet sike­rül mindkét fél megelégedésére rendezni. Hangsúlyozta, hogy Nagybritanniától távol állott a szándék, hogy megsértse egy baráti nemzet büszkeségét. (MTI) A Balkán-államok nem garantálják Románia határait Magyarországgal és Bulgáriával szemben Róma, január 31. (Magyar Távirati Iroda.) A Tribuna belgrádi jelentése szerint hire jár, hogy Románia a belgrádi értekezleten azt kérné, hogy Jugoszlávia, Görög­ország és Törökország garan­tálja határait Magyarország­gal és Bulgáriával szemben. Úgy látszik azonban, hogy a három ál­lam nem hajlandó a balkáni egyezményen túlmenő köt­el­e­­zettségeket vállalni. A Corriere Della Sera budapesti tudósításában az alábbi megállapítást teszi: Rendkívül fontos hangsúlyozni a jelenlegi kényes nemzetközi helyzetben, azaz a német-román tárgyalások idején és a belgrádi értekezletet megelőzően a következő ténykörülményt: Magyar­ország számára nem áll fenn sem szüksége, sem hasznossága bármely hatalom vagy hatal­mak közvetítésének ahhoz, hogy megoldja immár húszéves pro­blémáit. Magyarországnak továbbra is az az álláspontja, hogy ilyen közvetítés senkinek sem válnék előnyére. Ez termé­szetesen a magyar-román viszonyra vonatkozik, amelyben jelenleg s­e­m­m­i­­lyen közvetlen érintkezés nem áll fenn. Bukarest elutasítja Belgrád és Ankara jótanácsait Róma, január 31. A Stampa belgrádi tudósítója jelenti: Figyelemreméltó körülmény, hogy né­hány nappal a belgrádi értekezlet össze­illése előtt Románia csapatmegerősítése­ket küldött Besszarábia és Bukovina határára és befejezte védelmi munkála­tait a dobridzsai határon is. Románia ezekkel az intézkedésekkel nyilván azt akarja kifejezésre juttatni, hogy terüle­téből semmit sem hajlandó átadni más hatalmaknak és eleve elutasítja Belgrád és Ankara jótanácsait. A belgrádi érte­kezlet tehát eleve balsikerre volna kár­­hoztatva: tény az, hogy az előző napok nagy reménykedése lényegesen alább­hagyott. Egyre jobban kitűnik, hogy a román probléma olyan tüskés kérdés, amelyhez ha valaki hozzányúl, felvérzi a kezét. De talán jobb is, ha a Balkán közvéleménye tiszta képet alkot magá­nak a helyzetről és világosan látja, hogy milyen nehéz dolog a magyarokat és a bulgárokat kibékíteni Romániával. A Balkán-értekezlet így tehát elveszti első­rendű célját, de ez nem zárja ki azt, hogy erőfeszítések ne történjenek arra, hogy a veszélyt legalább egyelőre eltá­volítsák. Párisban helytelenítik a revistéval való merev szembehelyeskedést Paris, január 31. (Magyar Távirati Iroda.) A francia közvélemény nagy része belátja, hogy a délkeleti helyzet olyan mélyreható válto­zásokon ment át az elmúlt hónap során, amelyek a világháborút követő francia elgondolások revízióját teszik szüksé­gessé. Igen jellegzetes módon nyilvánul meg ez a belátás a sajtó egy részének a bal­káni értekezlettel foglalkozó cikkeiben. Egyes lapok párhuzamot vonnak a kis­­antant és a­ Balkán-szövetség között­ Rá­mutatnak arra, hogy a kisantant súlyos hibát követett el, amikor a revízió-elle­nes célkitűzés kedvéért minden más szem­pontot feláldozott. A Balkáni-szövetség is téves vágányokra futna, — írják ezek a lapok —ha magatartását kiz­írólag a revizióellenes szempontoknak rendelné alá. A Balkán-szövetség új feladatok előtt áll — írja a Le Jour. — E csoport többé nem szögezheti tekintetét hipnotizált me­revséggel a bulgár revíziós kérdésekre A közelmúlt csattanós példái bebizonyí­tották, hogy az ilyen alkalmi csoportok súlyos következményeknek teszik ki ma­gukat, ha helytelenül ítélik meg az őket fenyegető veszélyeket, így például a kisantantnak, amely a magyar revízió ellen alakult meg, végül is Németország adta meg a kegyelemdöfést. Az Excel­sior szerint a ki­santantot az ölte meg, hogy rögeszmeszerűen csak a magyar és bulgár revíziós veszélyekre, tekintett és szem elől tévesztette a súlyosabb veszé­lyeket. A balkáni szövetség, amely szin­tén revízióellenes célokból jött létre, hasonló sorsnak tenné ki magát, ha a múlt keserű tapasztalatainak leck­éjét nem értené meg. Bukarest, január 31. (Magyar Távirati Iroda.) A Neamul Romanescben Iorga azt írja, hogy az egyik Romániával szoros barátsági vi­szonyban álló állam rádiója a románo­kat úgy állította be, mint minden gátlás és becsület nélküli egyéneket, akik nem akarják megérteni, hogy nem éljük a mindenkivel szemben való nyerészkedés idejét, hanem a hősies elhatározások kor­szakát. Nekünk, románoknak ■— írja Iorga — más felfogásunk van a barát­ság fogalmáról. A barát szabadon kérhet mindent, de nem azt, amit nem lehet megadni. Ha a ki nem elégített barát nem érti meg a szorultság helyzetét és fenyegetni kezd, az már nem barát. „A magyarok nem élnek rózsakertben“ Berlin, január 31. (Magyar Távirati Iroda.) A Frankfur­ter Zeitung idézi gróf Teleki Pál minisz­terelnöknek azt a kijelentését, amely szerint a mai időkben a magyarok sem élnek rózsáskertben és méltatja ennek a kijelentésnek jelentőségét. Rózsás kert alatt — írja a lap — azok az elképzelések értendők, amelyek titok­ban szívesen besurrannak az emberek agyába. Köröskörül veszély, — Magyar­­országon pedig békés, rendes élet, amely már több háborús hónap óta m­egszokot­ 'fan 'foly ül 'tovább. r­z els­ő idők súlyos aggodalmai alaptalanoknak bizonyultak s igy észrevétlenül támadt az az elkép­zelés, hogy ott az emberek egy jól körül­kerített kertecskében nyugodtan élnek. Pedig nem — folytatja a lap —. Nem szabad az embernek átengednie magát a szép drómnak — így szól a magyar kor­* mány figyelmeztetése. Az óra komoly­* sága már kivétel nélkül egész Európát­ elborította s ha a hétköznap­ külsőleg teljesen megszokott, békés lefolyású is, az uralkodó hangulat nem a rózsáskert idillikus varázsa. Nem lesz balkáni katonai szövetség Róma, január 31. (A Nemzeti Újság római szerkesztősé­gétől.) A Hitler beszéd Olaszországban kedvező hatást tett. Olasz politikai kö­­rökben általában az a vélemény, hogy Hitler azt a beszédet mondotta el, amelyet az adott pillanatban éppen el kellett mondania. A helyzeten ter­mészetesen nem változtat semmit a be­széd és mindenki nagy érdeklődéssel várja a fejleményeket. Az Olaszország­gal való barátság hangoztatása termé­szetes — mondják itteni körökben. — A balkáni események a legjobb próba, kövei voltak eddig is az olasz­­német barátság tartósságának, mert Németország tiszteletben tartotta és tarttatta azokat a dunai és balkáni olasz érdekeket, amelyek tartósságá­ban nem lehet és nem lesz olasz részről a legkise­bb­ változás sem. A belgrádi konferenciát ezért várják érdeklődéssel. Mint már több iz­­ben hangoztattuk, szenzációk nem lesz­nek ezen a belgrádi konferencián, de várják a helyzet még további javu­lás­á­t. A konferenciáról sok fantasztikus hír merült fel. Mint lehetőségről beszél­tek a szövetségnek katonai szö­vetséggé való átalakulásáról is. Ez azonban tökéletesen felborítaná a helyzetet, a Balkán-szövetség elveszítené célját. Ezek a hírek tehát nem igazak. Ellenkezőleg, miután minden jel azt mu­tatja, hogy az összes balkániak, beleértve Törökországot is, helyeslik és szük­ségesnek tartják az olaszok balkáni politikáját, s nincs ki­zárva, hogy a konferencia záróhatáro­­zatában ennek hivatalosan hangot is adnak. A. Magyar-szlovák tárgyalás indult Budapesten Pozsony, január 31. A pozsonyi Új Hírek szerdai száma közli budapesti tudósítása alapján. A Magyarország és Szlovákia közötti vi­szony normalizálódása — mint a német sajtó jelenti — tovább halad. Vasárnap három szlovák küldöttség érkezett meg Budapestre. Ezek a még függőben lévő államjogi kérdésekről folytatnak az ille­tékes magyar tényezőkkel tárgyalásokat. A még megoldatlan kérdések rendezése felette alkalmas lesz arra, hogy a két állam közötti viszonyt kedvezően befo­lyásolja. 1. Az egyik bizottságnak" feladata az, hogy az állampolgárság kérdését tár­gyalja, nevezetesen mindazokat az esete­ket tisztázza, amelyek a kiutasításokra vonatkoznak. 2. A másik bizottság foglalkozik a­ kölcsönös amnesztia ügyével a politikai bűncselekmények eseteiben. 3. A harmadik bizottság feladata, hogy rendezze a hivatalos ügyiratok szétosz­tását, ami az 1938. évi novemberi és 1939. évi márciusi határváltozások folytán szükségessé vált. Ugyanaz a bizottság rendezi a telekkönyvek, valamint a gyámpénztári letétek szétosztását. A német sajtó is jelentést közöl a tár­gyalásokról s az írja, hogy az előjelek­ szerint mindkét részen megvan a készség arra, hogy a bizottságok munkája a leg­gyorsabb ütemben haladjon és eredmé­nyesen befejeződjék. Nagy német légitámadás Anglia ellen 800 kilométeres vonalon Berlin, január 31. (Német Távirati Iroda.) A véderő­­fő­p­a­r­a­n­c­s­n­o­k­s­á­g jelenti: A német repülőkötelékek január 30-án is felderítést végeztek az Északi-tenger fölött és az angol part mentén az O­r­k­­n­e­y-s­z­i­g­e­t­e­k­t­ő­l a T­h­e­m­s­e-t­o­r­k­o­­latig. A felderítés során — mint már különjelentésben közölték — ismét hét felfegyverzett kereskedelmi hajót süllyesztettek el, ezenkívül egyet súlyosan, többet pedig köny­íl­y­e­b­b­e­n megrongáltak. Ezenkívül még elsüllyesztettek két angol őr­hajót is. Bár valamennyi megtámadott hajó igen erős légvédelmi tüzet fejtett ki és amellett sok ellenséges vadászre­pülőgépet vetettek harcba, csupán egy német gép nem tért vissza. (MTI) * (Hivatalos jelentés: Német Távirati Iroda.) A német légierő a legutóbbi két napon súlyos veszteségeket okozott a brit hajózásnak. A merész támadások, amelyeket kedden ismét végrehajtottak az Északi-tenger fölött és az egész kelet­­angliai part mentén föl egészen az Ork­­ney-szigetekig, az angol közvéleményben alig rejtett megdöbbenést keltettek. A nemzetiszocialista forradalom évforduló­ján a britek érezték a német véderő ütő­­erejét. Kedden összesen 22 felfegyverzett kereskedelmi gőzöst és őrhajót támadtak meg, amelyek közül hét kereskedelmi gő­zös kereken 25.000 tonna űrtartalommal és két őrhajó elsüllyedt. Ezenkívül kere­ken 15.000 tonna űrtartalmú felfegyver­zett hajókat megrongáltak. Megfigyelték, hogy részben erősen oldalra dőltek, míg legénységük gyorsan felkereste a mentő­­csónakokat. Az egyetlen német repülő­gépnek, amely a keddi akcióról egyelőre nem tért haza és amelynek sorsáról még nem érkeztek pontos hírek, hazarepülési közben kényszerleszállást kellett végre­hajtania a tengeren. A véderő főparancsnokság jelentés­é­ben említett megerősített tengeralattjáró elleni védelem a Német Öböl­ben már három angol tengeralattjárót pusztított el és ezzel bebizonyította hatályosságát. (MTI.) Angol jelentés a német támadásról London, január 31. A Havas Iroda jelentése szerint a né­met légitámadás során, amely a skóciai Aberdeentől a kenti grófságig mintegy nyolcszáz kilométeres szakaszra terjedt ki, a busz német repülőgép a következő hajókat támadta meg: a Crayton 4553 tonnás cardiffi szén­­szállító hajó, a 8501 tonnás British Triumph londoni olajszállító hajó. Jer­sey Queen, mely az angol-normand szi­getek hajóstársaságának tulajdonában van, Al­gónia, nevű 109 tonnás grinsby-i halászhajó, továbbá egy felfegyverzett halászhajó és egy világító hajó. A City of Bath nevű hajót ugyancsak bom­bázta két német repülőgép, midőn Firth of Tay-ban tartózkodott, ahol még két másik hajót, a Lady Shirleyt és a Hullt, továbbá egy ismeretlen nevű ha­jót bombáztak. A City of Bath este folyamán kikötőjébe érkezett. Az Alpo­mat az éjszaka beálltával érte támadás. Az esti órákban a yorksh­irei partokról elindult mentőhajó hiába keresett négy órán keresztül egy kereskedelmi hajót, amely segélyt kérő jeleket sugárzott ki, miután bombatalálat érte. Egy másik helyen ,egy mentőhajó az ellenség, által bombázott halászhajó legénységének tíz megmentett tagjával tért vissza a kikö­tőbe. Délután Yarmouth közelében bom­baesések által előidézett tompa robbaná­sokat hallottak. Egy hatalmas német hárommotoros repülőgép megtámadta a kikötőben horgonyzó űrhajót. Úgy lát­szik, hogy a bombák nem találtak. Az 1847 tonnás Eston nevű angol gőzössel kapcsolatban, amely az Északi-tengeren zátonyra futott, nem tudják, hogy az ellenséges bombák követeltek-e ember­­áldozatot? (MTI)­­ Amsterdamból jelentik a német légitá­madással kapcsolatban. Az angol kisérő hajók ellen intézett német légitámadás kiegészítéséül jelen­tik, hogy a német repülőgépek hatásosan bombázták az „Angern“ 8100 tonnás, a „City of Bath“ 5079 tonnás, a „Croyton“ 4553 tonnás angol gőzöst, a „British Triumph“ 8466 tonnás angol tartály­hajót és a „Honfleureuse“ 1782 nevű francia hajót. A Telegraf londoni értesülése sze­rint a tegnapi német légitámadás során a ,,Giralda“ nevű angol hajó elsüllyedt. A 4450 tonnás „Dauerest“ hajó is súlyo­san megsérült. Úgy látszik, hogy a hajó legénységét egy ember kivételével meg­mentették. (MTI)

Next