Nemzeti Ujság, 1940. március (22. évfolyam, 49-72. szám)
1940-03-24 / 67. szám
„Az európai szellemi életben nem jelent ellentéteket a háború!“ mondja Brandenstein professzor, a Zichy Nándor-díj nyertese Beszélgetés a filozófussal a filozófiáról, amely nem halott és nem elméleti dolog, hanem egyebek közt a kor nagy tömegmozgalmaiban is él — napjaink filozófiai gondolkodásának visszafordulása a keresztény gondolkodási formák felé is filozófia, mint az európai kultúra legbecsesebb és legelidegeníthetetlenebb öröksége. Báró Brandenstein Béla egyike a magyar szellemi élet legérdekesebb egyéniségeinek, alig hagyta el az egyetem padjait, már többkötetes műve jelent meg németül, méghozzá nem is valami részletkérdésről, hanem a filozófia összes alapvető kérdéseit új, eredeti szintézisben feldolgozó munka. Huszonhatéves korában lett egyetemi magántanár, huszonnyolcéves korában nyilvános rendkívüli, harminchárom éves korában pedig már nyilvános rendes tanár. Egyetemen végzett tudományos munkásságán kívül több, méretben és jelentőségben nagy összefoglaló művet alkotott a magyar tudományosság számára. A szakkörökön kívül a nagyközönség is jól ismeri nevét és munkásságát. A Szent István Társulat minden évben egyszer kiadott Zichy Sándor jutalmat a Társulat közgyűlése az ugyanott megjelent Etikának ítélte oda, olyan műnek, amely a szakkörökön kívül az olvasóközönség széles rétegeiben keltett elismerést, éppen azért, mert a problémafeltevés mélysége és eredetisége kristálytisztán, egyszerű és áttetsző ■előadásban jelenik meg oldalain és ezeket az oldalakat művészi toll írja. Irnitudásának művészetével Brandenstein professzor azokra a nyugati filozófusokra emlékeztet, akik egy-egy új munkájának megjelenése nemcsak tudományos, hanem irodalmi esemény is. Azonkívül azzal is nagy figyelmet keltett maga iránt Brandenstein professzor, hogy szellemi magatartásában, társadalmi kapcsolódásában, általában minden vonatkozásban, mint gondolkodó, mint tudós és mint tudománypolitikus, sohasem titkolta el katolicizmusát; katolikus volt az Egyházhoz való természetes odatartozással. Abból az alkalomból, hogy ő nyerte meg a Zichy Nándor jutalmat, felkerestük a Nemzeti Újság részéről is: van-e valami mondanivalója a Nemzeti Újságon át a magyar közönségnek, amely az övé is. — Igen. Örülök a kitüntetésnek is, a könyv sikerének is ás legjobbanannak, hogy a magyar bölcseleti gondolkodók munkássága egyre mélyebbé teszi és fokozza a filozófiai kultúrát a magyar társadalomnak önálló szellemi életet élő rétegeiben. A művelt magyar társadalom egyre több és több bölcseleti élményanyagot gyűjt fel és önként lesz világos előtte, hogy a filozófia nem valami elméleti, vagy pláne halott dolog és egyáltalában nem az élettől elvonatkoztatott és meddő tudomány, hanem még a kor nagy tömegmozgalmai mögött is tulajdonképpen bölcseleti alapmagatartások állanak, állásfoglalások a lét és az emberi gondolkodás nagy kérdései iránt. Közismert, hogy például a marxizmus mögött közvetve Hegel gondolatai is állanak, igaz, hogy sokban visszájukra fordítva és a nagy totális idealista alighanem csodálkoznék, ha látná, hogyan alakultak gondolatai egy totális materializmus irányában. Ugyanígy: más nagy politikai és államszervezési gondolatokmögött korunknak és a filozófiatörténeti félmúltnak egy másik gondolata, az úgynevezett pán vitatizmus áll, az a gondolat, amely az egész létet és abban magát a filozófiai eszmélkedőt és a filozófiai eszmélkedést is a titokzatos életmegnyilvánulásnak tartja. Az életet és a világegyetemet szoros egységnek fogja fel és összetartozónak látja a legegyszerűbb élőlény legkezdetlegesebb biológiai megnyilvánulásától kezdve, a legnagyobb emberi közösségek legösszetettebb működéséig. A mai bölcseleti gondolkodás a nagy és egységes összefoglalásra törekszik Megkérdezzük tőle, mit lát a mai évtizedek bölcseletének, filozófiai gondolkodásának legjellemzőb tulajdonságaiként? — Ennek több, sőt sok jegye van! — mondja. — Egyike a legjellemzőbbeknek a bölcseleti értelemben vett realizmus, de mondhatni, realizmus gyakorlati értelemben is. Azután a szintézisre, a problémák együttes látására és a közös együttes megoldására való törekvés szándéka. Ugyanakkor azonban éppen mind a realizmus, a gyakorlati kérdések iránt való érdeklődés, mind a szintéziskeresés azt hozza magával, hogy sok külön részfeladatot dolgoz ki teljes egészében a bölcseleti gondolkodás, így a természetfilozófiától a társadalombölcseletig a reális valóság rengeteg parcellája nyer külön feldolgozást, ugyancsak külön feldolgozást nyernek azok a módszerek, amelyek a szintézis munkáját alátámasztják: a filozófiatörténet munkálkodásának és eredményeinek páratlan felvirulásától a fenomenológiáig! Megkérdezzük azt is, hogy az úgynevezett nagy filozófiai korszakoknak meg volt-e az erre vonatkozó öntudatuk és, hogy ilyen értelemben, milyennek érzi a mostani évtizedeket a jelenkori filozófiai gondolkodás? — Nagy és jelentős korszaknak érzi magát! — szögezi le nyomatékosan. — Más korokkal szemben talán éppen dúsvolta, sokszálúsága, sokszínűsége teszi ezt a korszakot jelentőssé és ad neki egyéni jellegzetességet. Ma nemcsak, vagy főképp a metafizika, vagy főképp ismeretelméleti kérdések, vagy logikai problémák foglalkoztatják a bölcseleti gondolkodókat, hanem az összes kérdések, ugyanakkor azonban nem forgácsolódik szét még sem a filozófiai kutatás, a film rógai kultúra, mert a szintézisre való törekvés állandóan ébren tartja a nagy alapkérdések ügyét. — A keresztény gondolkodás nagy tradíciónak rendszerei milyen jelentőséggel foglalnak helyet a kor filozófiai eszmélkedéseiben? — Jelentőségük egyre fokozódik, mégpedig nagyon érdekes módon. Maguk a feldolgozott részterületek megvilágosodó problémák, maguk az alapkérdésekre vonatkozó vélemények közeliknek egyre többet és egyre jobban a keresztény gondolkodás nagy tételehhez, így ma széles körökben elismert, hogy a világ objektíve létező tárgyi valóság, hogy a s szellem az anyagi valóságtól különböző principium és hogy az egész tapasztalati valóságot örök jelentésű abszolút értékek szövik át, amelyeknek szálai a gondolkodó, mind biztosabban emelkedik egy örök isteni ősvalóság megpillantásához. — A bölcseletnek abban a nagy szintézisében, amelyre a kor törekszik, van-e, vagy lesz-e szerepe az európai bölcseleti gondolkodástól különböző más kultúrkörök bölcseleti gondolatkincsének? — Azt hiszem, hogy aránylag kevés. A múltból egyedül Ázsia jöhet számításba, ott is csak a hindu és a kínai filozófia, azonban annak sem volt sok olyan bölcseleti gondolata, amely az európai kultúrakor gondolatkincsében fel ne merült és elmélyedést ne nyert volna. A tudományos jellegű és mégis életszerű bölcselet, úgy, ahogy az európai múlt kétezerötszáz éve kidolgozta: az európai gondolkodás legjellemzőbb és legsajátosabb kincse. S virulása országhatárok és egymással szemben álló érdekterületek felett is egyre szebb és nagyobb, bár természetesen vannak tiszta hanyatló korszakai is. — Megérez-e valamit a filozófiai gondolkodás, vagy akár csak az európai tudományos világ azokból a háborús ellentétekből, amelyek ma olyan hatalmasan elválasztanak egymástól nemzeteket! — Mondhatni semmit! Ez nagyon élesen megnyilvánuló jelenség. Vannak egymással harcban álló nemzetek, de tudományos köreik emiatt és legalább mindeddig nem állanak harcban egymással, kölcsönösen becsülik egymást és ennek kifejezést is adnak. És ez azért érdekes, mert a világháború alatt ez másképp volt. Ebben a tényben talán sok szomorú jelenség alatt a szellemi értékeknek és főleg az igazságoknak rejtve megőrzött tisztelete nyilvánul meg: ha öntudatosulhatna, akkor korunk nagy vergődésében is valódi morális életet tudott önmagában megoldani! I. A. FRANCIÁUL vagy OLASZUL. Elküldjük önnek díjmentesen próbára a komplett kurzust, mert be akarjuk bizonyítani, hogy a nyelvtanulás a Linguaphone-rendszerrel nem nehéz szellemi munka, hanem szórakozásszerű foglalkozás. Pedagógiai osztályunk rendszeres és állandó összeköttetést tart fenn onnét és figyelemmel kiséri előmenetelét. Díjmentes bemutatás a Linguaphone Stúdióban, Budapest, VIII., József-körút 2. (Nemzeti Színházzal szemben.) Otthoni kötelezettség nélküli bemutatás kérhető 330—734 tel. számon is. LÍNGUAPHONÉ”! _ BUDAPEST, JÓZSEF-KÖRÚT 2. | HÚSVÉTI AKCIÓ-SZELVÉNY. Kérem díjmentesen megküldeni a nagy ismertető * könyvet próbaigénylőlappal együtt (angol,* német,* francia,* olasz,* spanyol* nyelvtanitó kurzus érdekel). | Cím________________________________________60 NEMZETI ÚJSÁG 1949 március 24. Vasárnap III JUTALOM-KIÍRÁS1 Kinek van Magyarországon a legöregebb írógépe? Kiállítás céljára keresünk öreg írógépeket. A felajánlott és feltételeinknek megfelelő ereg krónépért ingyen újat adunk. 4 díjat osztunk ki 1000 pengőn felüli értékben! I. díj a legöregebb gépért, Olympia Standard 8-as nagyteljesítményű irodai gép P 550.— II. díj Olympia Plana a legmodernebb és legelegánsabb lapos utazóírógép P 320.— III. és IV. díj 1—1 drb. Olympia Simplex modern táska írógép, utazási és irodai célra is alkalmas a P 205.— P 410.— A pályázaton bárki részt vehet díjtalanul és minden kötelezettség nélkül, kinek öreg írógépe van. Mindenkinek van a jutalomra esélye! Pályázati határidő 1940 április 8. Kérje X. UI. 1. jelű feltételeinket. Olympia irodagépek K. F. T. Budapest, VII., Erzsébet körút 28. Tel.: 420—136 és 420-137. Bacillushadjáratra készülnek a franciák a patkányok ellen Páris, március hó. A párisi Pasteur Intézetben az utolsó hetek alatt fokozott iramban folyik a munka. Bacillusháborúra készülnek a patkányok ellen. Ezúttal nem holmi tessék-lássék patkányirtásról, hanem gyökeres tisztogató munkáról van szó. Strassbourgban és az Alsó-Rajnavidék 95 kiürített városában borzalmas módon elszaporodtak ezek a kártékony rágcsálók, elözönlötték az előretolt francia állásokat, a Maginot-vonal földalatti fedezékeibe is bemerészkedtek és ha hamarosan útjukat nem állják, egész Franciaországot hatalmas patkányinvázió fenyegeti. Odakinn az arcvonalban máris tűrhetetlenné vált sok helyütt a helyzet. A katonáknak egy percnyi nyugtuk sincs tőlük. Éjjelenként az undok állatok csapatostól szaladgálnak ide-oda a fedezékekben, szalmazsákokon aludni akaró embereken keresztül. Kivágják a bakancsokat, hátizsákokat, takarókat, megdézsmálják az élelmiszert és a francia hadvezetőségnek hatalmas károkat okoznak. Sem élelmiszer-, sem más anyagraktár nincs biztonságban tőlük. Az öt hónap óta üresen álló falvak és városok ma már valóságos patkánytenyészetté váltak. Senki sem irtja őket — hiszen a kutyákat, macskákat is magukkal vitték a kiürített lakosok — és mivel a nősténypatkány évente négyszer 5—20 patkánykölyköt vet, az elmúlt félév alatt alaposan megsokszorozódott a számuk. Ha néha egy-egy katonai őrjárat benyit valamelyik üresen álló strassbourgi élelmiszerboltba, macskanagyságúra hízott hatalmas patkányokba ütközik, amelyek lomhán mozognak, vagy heverésznek a padlón, az asztalokon és a szemük se rebben a felfegyverzett katonák láttára. S ez nem is csoda, hiszen ezek az állatok már az utolsó félév szülöttei, soha sem láttak embert és soha senki sem zavarta meg őket paradicsomi életükben. Ha meggondoljuk, hogy minden egyes patkány naponta saját testsúlyának megfelelő táplálékmennyiséget képes felfalni; némi fogalmat alkothatunk, milyen pusztítást visz végbe ez az undorító állatfajta évről-évre a nemzeti vagyonban. A francia statisztikusok egy régebbi keletű kimutatása szerint, csupán a Szalva„département“-ban (Páris és környéke tartozik ide) naponta nyolcezer mázsa árut és mindenfajta hulladékot falnak fel ezek a mohó állatok. De nemcsak anyagi veszedelmet jelent a patkányok szertelen elszaporodása, hanem az ember egészségére is igen káros befolyással lehet. A patkány ugyanis nagyon alkalmas az emberre nézve is fertőző betegségek — különösen a tífusz — terjesztésére, így nem lehet csodálni, ha a francia tudományos élet egyik legerősebb fellegvára, a Pasteur Intézet szervezi meg alapos felkészültséggel az irtó hadjáratot. Az Intézetben dolgozó Panys nevű dán kutatónak sikerült egy olyan bacillusfajtát kitenyészteni, amely hathatósan pusztítja a patkányokat, anélkül, hogy az emberre, vagy házi állataira veszedelmes lenne. A typhimuriumnak nevezett bacillustenyészet valósággal elevenen kiszárítja, múmiává változtatja és egy-két napon belül megöli a patkányokat. Ez a betegség azután automatikusan terjed tova közöttük és ahol az irtást megkezdték, három napon belül egy patkány sem marad életben. Az egyetlen nehézséget csak az okozza, hogy a bacillustenyészetek lassan elvesztik életképességüket és így mindig újabb és újabb tenyészetekkel kell az irtást végezni. Ez azonban csak anyagi kérdés, mert a tenyészetek előállítása a Pasteur Intézetnek nem okoz különösebb gondot. Maga az irtás nagyon egyszerű dolog. Kenyérdarabokat itatnak át ezzel a bacillustenyészettel és szétszórják azokon a helyeken, ahol a legtöbb a patkány. A többiről a falánk állat maga gondoskodik. A francia hadseregben most indult meg a patkányirtó különítmények megszervezése. A vezetőket Párisba viszik és ott a Pasteur Intézetben rövid tanfolyamon képezik ki őket, hogy kellő szakszerűséggel lássanak a kiürített vidék megtisztításához. De ezen felül — ami biztos, az biztos — az irtás sikere érdekében kutyákat és macskákat is tartanak majd ezentúl a földalatti erődökben és a raktárak környékén, hogy azok a patkányok se panaszkodhassanak, amelyeknek esetleg nem jutott a lyphininiumba áztatott csemegéből.