Nemzeti Ujság, 1940. április (22. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-02 / 73. szám

Nagy német-francia repülőharc a front mögött időjárás : MolotoV Várható időjó* — beszédének ha■ rás­a követ■ ■■ «panantmi aee^aeeieuat ■■■■ tdsa Bukarest■ IBI NEMZETI ÚJSÁG RSS nyugaton kissé A szenátus But• len alig^ditozik XXII. évfolyam, 73. szám. + KEDD Budapest,­1940 április 2 megidézi V Mö Walter Darré német közélelmezési és földmmivelésügyi miniszter kedden Budapestre érkezik Gróf Teleki Mihály földmivelésügyi és Jaross Andor tárcanélküli miniszter, akit felmentettek hivatalától, titkos tanácsos lett Dr. Holota János felvidéki képviselőt miniszteri tanácsossá kinevezték Lapunk mai szánta 10 fillér s. A blokád megszigorítása és a háború kiszélesítése a hírek hullámzásában Svédország kormánya feltárta szerepét a finn-szovjet béke­kötés körül . Fontos döntéseket hozott a párisi haditanács A Szovjet két és negyed milliárd fontot fordít fegyverkezésre Az angol-francia legfőbb haditanács ülésezése és Chamberlain angol minisz­terelnök keddi beszéde közti néhány nap tele van ellenőrizhetetlen hírekkel és kombinációkkal. Ezek a hírek főleg két téma: a Németország ellen folytatott blokád megszigorítása és a háború kiéle­sedése körül csoportosulnak. Vasárnap Daladier hadügyminiszter elnöklésével haditanács volt Parisban.A Nemzeti Új­ság zürichi szerkesztőségének jelentése szerint Páris mértékadó politikai körei­ben úgy tudják, hogy a haditanács, ame­lyen megjelent Weygand tábornok, a kö­­zelkeleti francia-angol hadsereg főpa­rancsnoka is, a hadviselésre vonatkozó fontos döntéseket hozott. Most már mondják , a katonai fronton is nagy események várhatók. A nagy eseménye­ket régóta jósolgatják, de mindezideig nem következtek be. Hogy a háború ki­­terjesztésére vonatkozó kérdések körül mi az igazság, azt ebben­­­ pillanatban eltalálni igen nehéz, megtudni erről a kérdésről pedig éppen semmit sem lehet. A Reuter-iroda diplomáciai szerkesztő­jének ezekre a­­hírekre vonatkozóan van egy érdekes megjegyzése. Ez úgy szól, hogy a szövetséges kormányok, vagy a főhaditanács tulajdonában vannak a kü­lönböző tervek és a­ terveket még nem hozták nyilvánosságra. Ami Chamber­lain keddi alsóházi nyilatkozatát illeti, előre is megállapítható, hogy a nyilat­kozattól szenzációs bejelentések nem vár­hatók. Azok a különböző lapvélemények,­­ angolok és franciák —, amelyek sze­rint Chamberlain szenzációs bejelentése­ket tesz az ostromzár és a háború kiter­jesztésére nézve, aligha válnak majd be, mert hiszen vannak kérdések, amelyek­ről nyíltan még a parlamentáris orszá­gokban sem szokás beszélni. Sokkal való­színűbb az, hogy Chamberlain elvi jelen­tőségű kijelentéseket tesz majd, ame­lyek talán a semlegesek magatartásával lesznek kapcsolatban s hogy ezek milyen irányúak lesznek, azt legfeljebb csak a Churchill-féle beszédből lehet következ­,­tetni. * A hivatalos angol távirati ügynökség, a Reuter-iroda diplomáciai szerkesztője a hétfői angol lapoknak azokról a hírei­ről nyilatkozik, amelyek szerint a szö­vetséges hatalmak rövidesen szélesebb alapokra fektetik Németország ellen az ostromzárat. Az erre vonatkozó híreket az angol hivatalos kőnyomatos nem cá­folja, de megállapítja hogy azok a jelen­tések, amelyek arra céloznak, hogy An­glia semleges­ vizekre nyomul be, ezeken a vizeken őrszolgálatot állít fel, nem fe­lelnek meg a valóságnak. Anglia ilyen, vagy ehhez hasonló túlzott, vagy tör­vénytelen vállalkozásba nem bocsátkozik. Az ostromzár kiterjesztésének egészen más módszereire gondolnak tehát An­gliában, mert hogy az ostromzárt ki akar­ják terjeszteni, az kétségtelen. Az os­tromzár kiterjesztéséről szóló hírek sze­rint az angol-francia ostromzár elsősor­ban Németország olaj- és érc­ellátását akarja megbénítani. A német érc­szállí­­tás Svédországból történik, mint ismere­tes. Azok a hírek, amelyek szerint An­glia a norvég semleges vizeket akarja blokádírozni, a hivatalos megállapítás szerint tehát inkább rémhíreknek látsza­nak, mert ez kétségtelenül törvénytelen cselekedet volna. Egyébként is Narvikon keresztül Németországba irányuló béke­beli vasérc-mennyiségnek most csak egy töredékét szállítják s ha Narvik kikötő­jét elzárnák, ez még nem jelentené azt, hogy Németország nélkülözni lenne kény­telen a svéd vasércet, mert hiszen Luleá­­ból és más svéd kikötőből is lehet szállí­tani ezt az értékes anyagot, anélkül, hogy ezeknek a kikötőknek az üzemképességét ki kellene bővíteni. Narvikon keresztül nemcsak Németországnak szállítanak svéd vasércet, hanem Anglia is innen kapja a háborúhoz szükséges fontos nyersanyagát és a semleges vizek védel­mét ő is élvezi. Erről az ügyről London­ban hivatalos közleményt adtak ki Nor­végia részéről. A blokád másik pontja keleten van, a Fekete-tengeren. A legfőbb angol-fran­cia haditanács ülése óta ismét felbuk­kantak azok a hírek, amelyek szerint London nem riad vissza attól, hogy be­hatoljon a Fekete-tengerre s ezért fel­kérte volna Törökországot, hogy a Dar­danellákat nyissa meg a szövetségesek flottája számára. Ezzel szemben a Havas-iroda jólértesült is tanbuli kö­rökre hivatkozva, azt állítja, hogy telje­sen alaptalanok azok a külföldön elter­jedt hírek, amelyek szerint Törökország megengedte volna a szövetségeseknek, hogy flottájuk áthaladjon a Dardanellá­kon. Ilyen körülmények között nem valószínű, hogy rövid időn belül ilyen döntő lépésekre kerüljön a sor, annál kevésbé, mert hiszen az angol-francia­szovjet viszony még nem érett meg any­­nyira — legalább is az eddigi jelek alap­ján erre lehet következtetni —, hogy London és Moszkva szakítson egymás­sal. A Dardanellákon való áthaladás, az angol flottának a megjelenése a Fekete­tenger partjain pedig nyilvánvalóan el­mérgesítené a szövetségesek és Moszkva viszonyát. Az Aftonbladet londoni tudó­sítója vasárnap a következő jelentést küldte lapjának: A nyugati hatalmak elejtették azt a tervüket, hogy légitáma­dást indítsanak a bakui olajmezők ellen. Lehet, hogy nem is voltak ilyen tervek, vagy ha voltak, nem érték még meg any­­nyira, hogy azokat hivatalos elhatározá­sokként kellett volna kezelni. * A blokád kiterjesztésének a problémája azonban ezzel még nincs elintézve. Az ostromzárat északon úgy is meg lehet valósítani, hogy az nem sérti a norvég semlegességet. A Corriere della Sera szerint a Skagerak-tengerszorosban ne­héz tengeralattjárók és hadihajók sora­koznak majd fel s ezenkívül angol hadi­hajókkal őriztetik majd a norvég vizeket azokon a partokon, ahol a német hajók­nak néhány mérföldnyi távolságra el kellett hagyniuk a norvég felségvizeket. Ezeket a tervezett rendszabályokat elő­ször még diplomáciai szempontból is ala­posan megvizsgálják. De gyanakodva figyelik az angolok a szovjet-amerikai kereskedelmi forgalom megnövekedését is, mert azt gyanítják, hogy a Vladivosz­­tokon át a Szovjetunióba irányuló ame­rikai kivitel erős emelkedése arra mutat, hogy ezeket az árukat részben Német­országnak szánják. Ezért tehát a jövőben minden szovjet hajót megállítanak a Csendes-óceánon. Hasonlóan szigorúan akarják ellenőrizni Németország száraz­földi szomszédai, különösen Hollandia, Belgium és Svájc külkereskedelmét. Hol­landia az utóbbi hónapokban sokkal több benzint vásárolt, mint békeidőben. Ezt a benzin­bevitelt az angolok szintén lénye­­gesen korlátozni akarják, általában An­glia az összes semlegeseket racionalizá­lásra akarja kényszeríteni — írja az olasz lap — és csak a békebeli beviteli mennyi­ségeket akarja számukra engedélyezni. Ezzel kapcsolatban szó van arról is, hogy­ Anglia különböző módon igyekszik kár­pótolni a semleges államokat a kereske­delmüket és iparukat ért veszteségekért. A Stefani Iroda diplomáciai szerkesztője szerint ezek a hírek élénk nyugtalansá­got keltettek a dunai és a balkáni álla­mokban, úgyszintén Skandináviában. Mindezek az országok egyetértenek abban a szilárd akaratban­, hogy kívül marad­nak a háborún. Rövidesen ki fog bonta­kozni az, hogy Anglia milyen módon akarja keresztülvinni Németország to­vábbi gazdasági elszigetelését. A London­ban összeülő angol követek tanácskozá­sán ez a kérdés bizonyára fontos szerepet játszik majd. * Molotov beszédét a legkülönbözőképpen­ kommentálják az európai államokban. Romániában érthetően idegességet kel­tett az, hogy a Szovjet nem mondott le Besszarábiára vonatkozó igényéről. Az Osservatore Romano szerint Sztálin szó­csövének Bukarest irányában tett kije­lentései rendkívül súlyosak. Amidőn már­ azt lehetett hinni, hogy a Szovjet is egyik kezese lesz a balkáni békének, Moszkva ragaszkodik ilyen kérdések fel­vetéséhez. Amikor a Balkánon fennálló ellentéteket el akarják altatni, a Szovjet szőnyegre hozza Besszarábia kérdését, bár Románia elhatározta, hogy ebben az ügyben intranzigens magatartását fenn­tartja. A román lapok többé-kevésbbé ki­elégítőnek tartják Molotov beszédét, csu­pán azt a kijelentését fogadták meglepe­téssel, hogy Románia és a Szovjet közt nem áll fenn támadást kizáró egyezmény és azt tartották különösnek, hogy Molo­tov a Butyenkó-esetre hivatkozott. Az igaz, hogy Románia és Oroszország kö­zött nincs támadást kizáró kétoldali­ egyezmény, de a román lapok hivatkoz­nak a Kellog-paktumra. A francia sajtó Molotov beszédét Romániával szemben­ kihívásnak minősíti, az Excelsior pedig egyenesen azt írja, hogy Molotov beszé­dének egyetlen részlete érdekes, amelyben­ a szövetségesek közelkeleti tevékenységét bírálgatva, figyelmezteti Angliát és Franciaországot, hogy a Szovjet­ Unió kész útjukba állni. Már ez a fenyegetés elegendő a német-szovjetorosz cinkostársi viszony bizonyítására — írja a lap. Moszkva igazi céljai felől nem adott fel­világosítást Molotov — körülbelül ebben foglalható össze az olasz lapok állásfog­lalása. Kétségtelen, hogy a Szovjet kül­ügyi népbiztosa nem nyilatkozott teljes világossággal és ezért magyarázzák annyiféleképpen beszédét. A Szovjet azonban készülődik! A londoni lapok be­számolnak arról a jelentésről, hogy Szverev pénzügyi népbiztos­­több mint két és egynegyed milliárd fontot kért fegyverkezési célra a szovjet tanács hét­fői ülésén. Szverev azzal okolta meg ezt a rendkívüli összeget, hogy a Szovjet­nek egy pillanatra sem szabad megfeled­keznie Sztálin szavairól: „Amíg Orosz­országot a kapitalista országok bekerí­tése fenyegeti, addig állandóan fel kell készülve lennie a szocializmus elleni imperialista támadásra.“

Next