Nemzeti Ujság, 1940. április (22. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-16 / 85. szám

Lélekmeglátás és példaadás a nevelő feladata A Katolikus Tanítónők és Tanárnők Országos Egyesülete vasárnap délelőtt tartotta rendes évi közgyűlését az Angolkisasszonyok budapesti intézetének dísztermében. A közgyűlést, melyen igen sokat jelentek meg nemcsak az egyesület tagjai közül, hanem a pedagógiai intézmények képviselői közül is, a hzimnusz vezette be, melyet az intézet tanítóképzőjének énekkara adott elő Hidyné Gyulay Mária vezetésével. Az elnöki megnyitót dr. Breyer István győri megyéspüspök, egyházi elnök mondotta, aki rámutatott arra, hogy a lélekmeglátás és a Példaadás a tanító tevékenységének az alapelve. A pedagógus, aki az ismeretközlésen túl a lelket is nemesíti, az a típus, melyet az új középiskolai utasítás követel. Az első követelmény a nevelő egyéniségéből fakadó és a nevelt egyéniségére irányuló lélekmeglátás, amelynek példája Szent Don Bosco János és a katolikus szempontból irányítója, az isteni Mester. Ebből a szempontból kell állandóan folynia a nevelő önképző munkájának. Ugyanezen az alapon nyugszik a példaadás is, amely a neveltet bizalomra is indítja. Bár a tanítás módszere korok szerint változik, a példával való nevelés nemcsak az egyén, hanem a nemzet szempontjából is fontos. Értelem és akarat, csak akkor lesznek hatékonyak, ha a nevelő saját példájával mutatja meg, hogyan kell a tehetségeket az életben felhasználni. Az a nevelő, aki így dolgozik, mérlegét eredménnyel zárhatja le még akkor is az egyén és a nemzet szempontjából, ha a legtávolabbi tanyai iskolán működik és legnagyobb jutalma saját öntudata lesz. A katolikus pedagógus pedig a nagyszombati tűzszentelési szertartás felséges értelmében így adja tovább Krisztus világosságát. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után előterjesztették Márkiy Bözsi főtitkár évi jelentését, Halácsy Sarolta és Gotts Mária jelentéseit, majd az énekkar újabb számai után Masson Izabella alelnöknő tartott nagyhatású előadóét, melyben kifejtette a nemrég elhunyt gróf Majláth Gusztáv erdélyi püspök pedagógiai hagyatékának alapelveit, melyeket nagy alkotásain kivül a mindenkire kiterjedő szeretetben, önzetlen, nagy lelkiségben és hősies önfeláldozásban lehet összefoglalni. A tisztújítás megejtése után a Kezdő Tanítónők Csoportjának működését ismertette Vidéki Klára a tanítónőjelöltek számára, akiknek nevében Rév Zsuzsa mondott megkapó szavakban köszönetet az egyesületbe való átvételért, Petz Lujza elnöknő pedig melegen ünnepelte az új tagokat. A zárószót dr. Ötvös Lajos egyházi alelnök mondotta és ebben a gyűlés helyének nagy hagyományaiból kiindulva megemlékezett Magyarország kormányzójának jubileumáról is, aki az országlás művészetét annak a nagy királynak az oldalán ismerte meg, akinek képe a dísztérem falát diszíti. Ez a konzervatív aula utat mutat a mai, nehéz időkben is, mert mutatja, hogy fejlődés mindig volt és van és bármilyen súlyos kérdések merülnek is fel, mindig megmarad a felfelé vezető út. Az, elnöklő püspök áldása után az énekkar a ..Boldogasszony Anyánk“ eléneklésével zárta be a nagysikerű közgyűlést. A Szent István Akadémia I. osztálya a többi három osztállyal együttes ülést tart április 19-én, pénteken délután 5 órakor a Szent István Társulat székházának dísztermében. Az együttes ülés egyetlen tárgya az az emlékbeszéd, amelyet az egy évelőtt elhunyt dr. Tóth Tihamér veszprémi megyéspüspök, a Szent István Akadémia I. osztályának volt titkára felett mond dr. Marczell Mihály tb. kanonok, egyet, tanár, a Központi Szeminárium rektora. Jótékonycélú hangverseny. A Káptalanfüreden épülő ferences templom javára rendeztek kitűnően sikerült hangversenyt Anna főhercegasszony védnöksége alatt vasárnap este a Katolikus Kör fehértermében. A budapesti belvárosi ferences III. rend hangversenyén nagyszámú, előkelő közönség vett részt. Bevezetésül Szervánszky Sári és Kapp Marinka Kreisler, és Hubay-szerzeményeket adtak elő, majd a figyelemreméltóan szép hangú Brandt Rudolf Wagner, Brahms és Rubinstein néhány gyönyörű dalát adta elő megkapó szépséggel. P. Buttykay Antal ferences kormánytanácsos mondott ezután nemes gondolatokban gazdag ünnepi beszédet, amely után M. Medek Anna, az Operaház örökös tagja énekelt kifinomult művészettel. Medek Éva pedig József Ferenc főherceg néhány hatásos költeményét szavalta el stílusosan. Befejezésül Haydn G-dúr trióját adták elő klasszikus szépséggel Kapp Marinka, Szervánszky Sári és dr. Kaczvinszky Emil, akiket az összes szereplőkkel együtt őszinte elismeréssel ünnepelt aközönség. Április 14-én, Szeint József oltalma ünnepét, követő vasárnapon tartotta meg búcsúját a józsefvárosi plébániatemplom. Ebből az alkalomból az ünnepélyes főpapi szentmisét Blieszner Ágoston prépost-plébános celebrálta nagy papi segédlettel. A szentbeszédet dr. Hauser Ignác erzsébetvárosi plébános mondotta. Emericcia a Corporatio Sycambria saját otthonában, a Corporatio Alba Regia, Boconia, Gynsia, Hunguia, Savaria, Trans Danubia és Transsylvania részvételével nagysikerű korporációközi kúriát rendezett. Dr. Moravek Endre „Fajták, népek, nemzetek“ címmel tartott előadást. A Corporatio Marianaáprilis 21-én, vasárnap d. u. fél 4 órakor az Emericana-házban (IV., Bástyautca 11.) klubdélutánt rendez. Öltözet, utcai Soha, Buffet, tánc. A Filmkamara szakértői bizottsága újabb ülést tartott, amelyen foglalkozott a filmgyártás körüli nehézségekkel. A bizottság megállapította, hogy a filmgyártók teljesen tájékozatlanok, mert a Hunnia-gyár beszüntette a hitel nyújtását. A bizottság szerint illetékes köröknek kell biztosítani a gyártás folyamatossá-Jászladányban Kiss Imre plébános jól sikerült katolikus napot rendezett vasárnap, háromezer érdeklődő részvételével. Dr. Czettler Jenő beszédében a szociális bajok egyetlen megoldási lehetőségét a krisztusi igazságok követésében jelölte meg. Ebben a tekintetben a pápai enciklikák adnak határozott útmutatást. Az ünnepség keretében Lázár Imre ország képviselő a katolikus sajtóról, dr. Farkas Endre ügyvéd a katolikus összetartásról, Borián Ferenc titkár a katolikus aktivitásról, dr. Kóczián Lajos főjegyző a katolikus együttműködésről mondott nagy tetszéssel fogadott beszédet. A felsorolt szónokok, akikhez még Berkes Mihály ország képviselő és Fekete Pál munkáselnök csatlakoztak, a délután folyamán hat egyesületben tartottak gyűléseket, amelyek szintén igen jól sikerültek. Hát, különösen most, amikor a külföldi filmbehozatal csökkent és ezáltal a magyar filmgyártásnak nagyobb lehetősége van a piac meghódítására, Kiss Ferenc, a kamara miniszteri biztosa is helyeselte a szakértői bizottság álláspontját. A kamara a legsürgősebben a minisztérium elé terjeszti a gyártási válság megszüntetését célzó javaslatát. A Jézus társasági Diákok Országos Szövetségének választmánya április 23-án délután 5 órakor (VIII., Horánszky utca 20.) ülést tart, amelyre a Szövetség elnöksége a választmány tagjait ezúton is meghívja. A Szeretetegyesület az Ifjúsági Szeretetegyesülettel karöltve a Próféta utcai Szent Teréz Intézetben tavaszi hangversenyt rendezett. Közreműködtek Nagy Izabella, a m. kir. Operaház tagja, Albert Ferenc hegedűművész, Fodor János, a m. kir. Operaház tagja. Mirkovszky Mária és Rózsa Magda iskolájának tanárképző és művésznövendékei, végül a Szent Teréz Intézet mozdulatkórusai. A bevételt a kerület szegényei, valamint az árvízkárosultak kapták. SZÍNHÁZ - MŰVÉSZET és százéves Q nem igenes le ünnepe Bensőséges ünneppel ülte meg a magyar társadalom és a zenei világ az ország legrégibb, nagymúltú zenei intézménye, a Nemzeti Zenede fennállása és működésének századik évfordulóját. Az ünneplés vasárnap a belvárosi főplébánia-templomban bemutatott ünnepi Te Deummal vette kezdetét, amelyen testületileg jelentek meg gróf Zichy János elnök vezetésével a Nemzeti Zenede Egyesület igazgatóságának, tanári testületének tagjai, valamint a tanítványok népes csoportja. A Te Deum után az egyesület aranylanttal ékes selyemzászlója alatt vonultak fel a magyarruhás növendékek az Újvárosházára, amelynek pompás dísz-, termében tartotta meg a jubiláns Nemzeti Zenede Egyesület a centenáris díszközgyűlést. A notabilitások élén megjelent az egyesület örökös fővédője, József főherceg tábornagy s az elnöki emelvényen gróf Zichy János v. b. t. t., továbbá dr. Márkus Jenő, sándorfalvi Pap István, Papp Viktor alelnökök és Neseda Károly főigazgató foglaltak helyet. A nagyszámú közönség soraiban feltűntek Ugrón Gábor v. b. t. t., Fáy István, Puky Endre titkos tanácsosok, dr. Hóman Bálint, kultuszminiszter képviseletében vitéz dr. Haász Aladár miniszteri osztályfőnök, a székesfőváros képviseletében Némethy Károly tanácsnok, a Zeneművészeti Főiskolát dr. Isoz Kálmán képviselte, valamint igen sokan a társadalmi élet, a zenekedvelő közönség soraiból és testületileg a Nemzeti Zenede tanári karának tagjai. A Nemzeti Zenede vegyeskara elénekelte a Himnuszt, majd gróf Zichy János mondott elnöki megnyitó beszédet. Megemlékezett vitéz nagybányai Horthy Miklós országlásának huszadik évfordulójáról, amely egybeesik a Nemzeti Zenede centenáriumával és Isten áldását kérte Magyarország kormányzójára, akit a megjelentek helyükről felállva, lelkesen ünnepeltek. Gróf Zichy János elnöki megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Zenede évszázados működése nélkül Magyarország nem állhatna a zenei kultúra, mai magaslatán és felhívta a közönség figyelmét arra, hogy az évszázados munkásság legnagyobb jelentősége a magyarosításon kívül a fővárosnak a műzenével való megismertetése volt. Gróf Zichy János elnök közölte ezután, hogy dr. Hóman Bálint kultuszminiszter, átérezve az egyesület nagy jelentőségét, jelentős állami támogatásban óhajtja részesíteni a Nemzeti Zenedét, amely fontos támogatást remélhet a székesfővárostól is. Ez a körülmény teszi lehetővé, hogy Nemzeti Zenede zavartalanul megkezdhesse működésének második évszázadát. A tüntető tapssal fogadott elnöki megnyitó után Papp Viktor ny. miniszteri tanácsos, alelnök rendkívül érdekes történeti adatokkal összefoglalóan ismertette a Nemzeti Zenede kulturális működését, különösen az első igazgató, Mátray Gábor, majd az egyesület halhatatlan emlékű elnöke, gróf Zichy Géza vezetésének korszakát méltatva. Megemlékezett Papp alelnök Liszt Ferencről, a dicső zeneköltőről, aki a Nemzeti Zene Egyesület alapítója volt és felolvasta Liszt Ferenc magyar nyelvű s az egyesület akkori elnökéhez, báró Eötvös Józsefhez intézett kéziratát, amelyben két, Budapesten tartott hangversenyének összjövedelmét ajánlotta fel a Zenede céljaira. Ez a Liszt Ferenc-kézirat a Zenedének ma is egyik legértékesebb emléke. Dr. Márkus Jenő alelnök számolt be ezután részletesen a Nemzeti Zenedének a magyar kultúra szolgálatában felmutatott eredményeiről, hangoztatva, hogy a Nemzeti Zenede ügye magyar ügy! Fáy István titkos tanácsos, kultuszállamtitkár szólalt fel ezután. Visszapillantást vetett Liszt Ferenc korára, Mátray Gáborról, gróf Zichy Gézáról, Hubay Jenőről emlékezett meg és megállapította, hogy a mai vezetőség valóban méltó a nemes elődökhöz. A kormány köszönetét tolmácsolta azért, hogy a nemzet oly gyakran részesedhetett a tiszta örömben, amit a zene jelent. Némethy Károly tanácsnok a székesfőváros közönsége nevében üdvözölte a juibiláris intézményt és bejelentette, hogy a székesfőváros 12.000 pengő rendkívüli segélyt bocsájt a Nemzeti Zenede rendelkezésére. Ezután az üdvözlések hangzottak el. Dr. Isoz Kálmán, a Zeneművészeti Főiskola, dr. Székelyhidy Ferenc az Operaház, Hegedűs Tibor a Színművészeti Akadémia, Kertész K. Róbert ny. államtitkár a Budai Zeneakadémia, Geszler Ödön a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskola, Sugár Viktor a koronázó főtemplom ének- és zenekara, Szeghő Sándor a Budai Dalárda és Dunay Jenő a Magyar Dalosszövetség nevében üdvözölte a Nemzeti Zenede vezetőségét. A díszközgyűlés végén gróf Zichy János elnök felolvasta Karafiáth Jenő titkos tanácsos, főpolgármester üdvözlő-táviratát, köszönetet mondott a kultuszminisztériumnak és a székesfővárosnak a támogatásért, majd ígéretet tett az elnöklete alatt álló intézmény nevében, hogy a Nemzeti Zenede továbbra is teljesíti hivatását a magyar zenei kultúra továbbfejlesztés© terén. Hétfőn este ünnepi hangversenyt rendeztek a Nemzeti Zenede egykori és mai növendékei a Vigadóban, ahol főúri közönség vett részt az évszázados intézmény ünnepi hangversenyén. Bevezetésül vitéz Somogyváry Gyula országgyűlési képviselő lendületes prológusa hangzott el, majd a hangverseny első részében Szőke Tibor, Fráter Gedeon és Pécsi István vezényletével a Zenede mai növendékei gróf Zichy Géza „Némo“ című dalművének nyitányát és „Egy vár története“ című alkotásának megkapó részleteit, valamint Hubay ,Idill.- jét adták elő. Szolcsányi György Liszt Magyar fantáziájának előadásával aratott nagy sikert, R. Raskó Magda és Angyal Nagy Gyula pedig gróf Zichy Géza „Netsto“ című dalművének kettősét adták elő művésziesen. A műsor második részében a Nemzeti Zenedemkot növendékei közül Kresz Géza, az európai hírű hegedűművész, zeneakadémiai tanár Joachim egy magyar témára írt változatait adta elő fölényes művészettel, Gy. Márkus Lili, a hírneves zongoraművésznő Liszt szépséges A-dúr zongoraversenyének bravúros előadásával remekelt, Koréh Endre, az Operaház művésze pedig Liszt egyik nemes szépségű dalát, majd hangulatos virágénekeket énekelt mély hatást keltve. A díszhangverseny befejezéseképpen Rékai Nándor „Nagyidai cigányok“ című dalművének csűrdöngölője hangzott el Ferentsik János karmester lendületes vezényletével. A hangverseny után a meghívott előkelőségek a Fészek Művészek Klubjában ünnepi vacsorán vettek részt, amelyen számos felköszöntő hangzott el az évszázados Nemzeti Zenede ünneplésére. (d.) NEMZETI ÚJSÁG , 1940 április 16. Kedd MAGYAR-OLASZ EST A Baross Női Tábor pompásan sikerült magyar-olasz estélyt rendezett hétfőn. A notabilitások élén Auguszta főhercegasszony, továbbá Talamo márki, budapesti olasz királyi követ képviseletében Caccialupi kereskedelmi attasé, valamint Dino Falchi, •A budapesti olasz kolónia szociális megfigyelője és nagy számban a budapesti olasz Fasero tagjai jelentek meg a hangversenyen. A műsor a Palestrina kórus által előadott olasz és magyar Himnusszal vette kezdetét Vaszy Viktor karnagy lendületes vezényletével, majd dr. Spurné Bárdos Féltoronyi Magda dr., a Baross Női Tábor országos elnöknője mondott olasz nyelvű megnyitóbeszédet. Herczeg Ferenc tartott ezután magas színvonalú előadást, ismertetve, hogy a fasiszta Olaszország mit tett Magyarország érdekében. Hangsúlyozta, hogy Itália az élet országa, az emberi nagyság szülőföldje és emlékeztetett arra, hogy a magyarságnak valóságos második hazája a dicső Olaszország, amely megnyitotta Magyarország előtt ismét a Felvidéket. Itália őrködik Pannónia békés fejlődése fölött — mondotta Herczeg Ferenc, akit mély hatású fejtegetéseiért a közönség tüntető lelkesedéssel ünnepelt. Rodolfo Mosca, a páviai egyetem tanára, a budapesti Fázmány Péter tudományegyetem meghívott professzora ismertette ezután az olasz és a magyar kulturális, valamint szellemi kapcsolatokat, amelyek évszázados közös múltban gyökereznek s amelyek csak kimélyültek a legutóbbi húsz esztendő során. Beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar-olasz kapcsolatok egész Európára nézve hasznosak. Némethy Ella nagy sikerrel adott elő ezután olasz operaáriákat, majd Pulnén Klára hegedűművésznő szerepelt tüntető sikerrel. Műsorának külön érdekessége Montaneli „Divagazione“ című szerzeménye volt. A kiváló olasz zeneköltő volt annak idején d Duce hegedűtanára. Szalay Eszter, a széphangú énekmvésznő remekelt ezután a Mattinata, a „Trubadúr“ Leonóra nagyáriája és a Caro mio ben költői előadásával. Az estély vendégei a magas színvonalú hangverseny után ünnepi vacsorára gyűltek egybe. Kozáky István szerzői estje A magyar zenei élet egy ma már országos nevű alkotóművésze, dr. Kozáky István egyetemi magántanár, a szegedi kegyesrendi főgimnázium nagytudású fiatal professzora elmélyülő lelki életre valló és a zene örök szépségeit páratlan sokoldalúsággal hirdető műveiből állította össze rendkívül tartalmas szerzői estje műsorát. A Zeneművészeti Főiskola nagytermében nagyszámú közönség ünnepelte vasárnap a zeneköltő kegyesrendi tanárt. A szerzői est műsorán ezúttal Pécsi Sebestyén orgonaművész adott elő „Aforismifieri“ címmel hat klasszikus stílusban kidolgozott finom orgonaszerzervényt, amelyek közül különösen a „Melódia“ és a „Omaggio a Bach“, valamint a „Pastorale“ című hangulatos zeneképek keltettek mély hatást. A terézvárosi plébániatemplom kamarakórusa, Kemenes Frigyes karnagy vezényletével mutatott be a Piarista énekeskönyv gyűjteményéig) két meglepően újszerű, valósággal drámaian hangzó alkotást, a Szent Cecíliát ünneplő énekkari művet és a „Magnificabitur Christus“ című megrázó hatású korálist. Anda Géza, a nagyjövőjű fiatal piarista fölényes technikai készséggel, mesterien adta elő ezután Kozáky István „Caprice Hongrois“ című teljesen újszerű, egyes részleteiben szinte atonás, de ennek ellenére magyarom hatású zongoraszerzeményét. A hangverseny további műsorán a terézvárosi templomi énekkar mutatott be megkapó szépségű Oltáriszentség-énekeket, a budapesti piarista gimnázium énekkara pedig Faludy Béla tanár vezényletével, Lisznyai Szabó Gábor zongorakíséretével egy mélyhatású piarista Szűz Mária-ének pompás előadásával aratott megérdemelt sikert. Az Angolkisasszonyok kamarakórusa Faludy Béla professzor vezényletével a Szűz Máriát dicsőítő búcsusok zarándokénekével és a Sik Sándor „Magyar karácsony“ című költeményére írt hatásos kórussal vette ki részét a hangverseny tüntető sikeréből. Értékes művészeseménye volt a szerzői estnek a zsámbéki Keresztes Nővérek Tanítóképzője énekkarának szereplése Calligaris Ferenc igazgató-karnagy művészies vezényletével. A „Kyrie“ klasszikus tömörségű korálfugája, a „Dies Irae“ főtémájából kibontakozó nemes szépségű magyar dal és a stilizált finomságú „Gloria" felmagasztosult szépsége lenyűgözően érvényesültek. Erdélyi János szegedi zeneiskolai tanár, a kiváló hegedűművész a rádió közvetítéséből már ismert „Partecum“ című pompás hangszínhatású hegedűszerzemény előadásával remekelt .A nagysikerű szerzői est méltó befejezése a Végváry „Nagy magyar télben“ című költeményére szerzett énekkari alkotás előadása volt, Calligaris karnagy nagyvonalú vezényletével, majd végül a Nemzeti munkadal, Kozáky professzor egyik legnépszerűbb alkotása hangzott el és keltett lelkes visszhangot az ünneplő közönség körében. Cd. f.)— Ma van a premierje Palugyay Győző Viktor szűcs új üzletének. Váci-utca lő. Látványosság. (Bécsi-utcában megszűnt.) — A nagy ceruza és a kis notesz. Budapest gyermekvilága előtt közismert ez a két „színpadi kellék“, a nagy ceruza és a kis notesz. Lakner bácsi elmaradhatatlan fegyvere az a másfélméteres, hatalmas ceruza és az a picike kis főkönyv, amelybe belekerülnek a jó gyermekek nevei. Vasárnap délelőtt a Rádiósban ismét fellép Lakner bácsi. Az új ceruzával új műsort is hoz a gyermekek népszerű kedvence, akinek oktató és tréfás mókáin bizonyára vidáman fognak ismét mulatni a pesti lurkók.