Nemzeti Ujság, 1940. április (22. évfolyam, 73-97. szám)
1940-04-02 / 73. szám
4 NEMZETI ÚJSÁG 1910 április 2. Kedd című lap összefoglalja gróf Teleki Pál és a jugoszláv újságírók közt lefolytatott beszélgetést, amelynek során a miniszterelnök több nagyjelentőségű kijelentést tett. Arra a kérdésre, miként látja Magyarország és Jugoszlávia viszonyát, így felelt: Magyarország kapcsolódiai Jugoszláviával, akár csak Olaszországgal, barátságosak. A mi barátságunk reálpolitikai tényezőkön nyugszik és meg vagyok győződve, hogy viszonyunk tovább fog javulni, mert közös az érdekünk, hogy megőrizzük a békét határainkon és távol maradjunk az európai konfliktusoktól. A miniszterelnök ezután barátságosan kezet fogott az újságírókkal és közben kijelentette — írja a belgrádi Politika, — hogy valószínűleg rövidesen meglátogatja Jugoszláviát. A Kron Städter Zeitung felszólítása a magyarországi németekhez Bukarest, április 1. A Kronstädter Zeitung gróf Teleki Pál kassai beszédével foglalkozik és azt írja, hogy rendkívül nagy figyelmet szentel minden olyan eseménynek vagy megnyilatkozásnak, amely a Magyarországon élő közel 700.000 () németajkú, magyar állampolgár sorsát és helyzetét érinti. A lap nem fogadja el a magyar miniszterelnöknek azt a formuláját, hogy magyarnak tekintendő minden olyan magyar, szlovák vagy ruszin, aki egy kivé tartozónak érzi magát a magyar állami eszmével és nyomban felszólítást intéz a magyarországi németekhez, hogy féltő gonddal vigyázzanak anyanyelvükre, német szívükre és német érzésükre s azt teljes egészében őrizzék meg. Letartóztattak egy motalkódzágítót Baróthy Pál, a budapesti kir. ügyészség elnöke a Magyar Országos Tudósító Útján a lapok számára a következő közlést adtak ki: A budapesti kir. ügyészség valutaosztálya Gottlieb Tivadar 31 éves, endrefalvi születésű, izraelita, nős, budapesti lakos, az Atlasz Olaj- és Vegyipari rt. Kas utca 29. szám alatti benzinkút kezelőjét árdrágító visszaélés bűntette miatt előzetes letartóztatásba helyezte, mert a lefolytatott nyomozás során megállapították, hogy a benzinkút kezelő Budapesten 1910 márciusában több tételben olyan egyénektől, akik motalkójeggyel nem rendelkeztek, a motalkó literjéért a hatóságilag megállapított 45,5 filléres ár helyett 70, illetve 75 fillért követelt és fogadott el. Gottlieb Tivadar az előzetes letartóztatási határozat ellen folyamodást jelentett be. A nyomozás folyamatban van. Április 2. 14 kisezüst vitézségi éremmel tüntették ki Molnár András szakaszvezetőt, aki 1915 április 2-án mint a volt kassai 5. népfelkelő ezred egészségügyi altisztje több esetben élete veszélyeztetésével ment ki a csatamezőre, hogy sebesült, bajtársain segítsen. Sűrű golyózáporban kötötte be egyik tisztét és élete kockáztatásával szállította házra. Budapest Székesfőváros Elektromos Művei a május havi költözködésekkel kapcsolatban felhívja igen tisztelt fogyasztói figyelmet az alábbiakra: A helyiségből való ki- vagy beköltözést, illetőleg az áramszolgáltatás megszüntetését vagy megkezdését a torlódások elkerülése végett mielőbb, de legkésőbb 14 nappal a költözés előtt kérjük bejelenteni, mindenkor az ij fogyasztási hely szerint illetékes körzeti irodánkban A szükséges munkálatok pontos elvégzését csak akkor biztosíthatjuk, ha a bejelentést a fogyasztó személyesen vagy két tanúval igazolt meghatalmazottja útján eszközölte. Pénzbeszedőinknek, mérőleolvasóinknak és szerelőinknek átadott üzenetek teljesítéséért felelősséget nem vállalunk. A bejelentés elmulasztása esetén a fogyasztó felelős a további áramfogyasztásért. Körzeti irodáink: IT., Margit-körút 15, IV., Eskü-út 5, V., Váci-út 74, VIII., Baross-tér 2, IX., Ferenc-körút 9—11. Ugyanott kiállítási helyiségeink is dijtala SmL megtekinthetők. Baranyay Lajost választották az újságkiadó tisztviselők nyugdíjintézetének elnökévé A magyar újságkiadó tisztviselők nyugdíjintézete hétfőn este tartotta, ötvenedik évi közgyűlését dr. Berkes Róbert kormányfőtanácsos, a KSV ügyvezető igazgatója elnökletével. Az évi jelentés ismertetése és a zárszámadások elfogadása után a közgyűlés megválasztotta új tisztikarát: elnök Baranyay Lajos pápai prelátus, az Országos Sajtótanács elnöke, társelnök dr. Berkes Róbert, a KSV ügyvezető igazgatója. A tárgysorozat további pontjainak letárgyalása után dr. Berkes Róbert meleg szavakkal üdvözölte az új elnököt. Kifejezésre juttatta az egész újságkiadói tisztviselői kar örömét, hogy ennek a szép és nemes hivatású életpályának a munkásai elnökükké választhatták. Az intézet ötvenedik közgyűlése egyhangú lelkesedéssel hívta meg Baranyay Lajost az elnöki székbe. Rákosi Jenő mondotta a példát, hogy a sajtó olyan madár, amelynek két szárnya van: az egyik a szerkesztőség, a másik a kiadóhivatal, de mindkettő annyira fontos, hogy egyik a másik nélkül repülni nem tud. Ez a nagy testület kéri, hogy elnöke a szociális és társadalmi kívánságokat megértő lélekkel támogassa és a kart munkásságával kiérdemelt méltó helyére emelje. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Baranyay Lajos pápai prelátus az elnöki széket elfoglalva megköszönte a közgyűlés egyhangú bizalmát, majd kegyeletes szavakkal emlékezett meg elődeiről. Ezután pedig a megjelentek állandó tapsa és helyeslése közben igy folytatta: — ötven év utáni az egyesület engem hivott az elnöki székbe; engem, aki szintén túl vagyok már jóval az ötvenen, akinek azonban nem szabad öregnek lennie, mert hivatása, életrobotja nem engedi és mától kezdve még kevésbbé, mert új és nagy feladatot vállal az elnökséggel, mert magyar a lelke mélyéig, mert úgy nevelték, hogy kötelességét mindig és minden körülmények között megtegye. Harminc éve vagyok újságkiadó és író, így e munkafront munkatársai külön is testvéreim, akiknek megtisztelő bizalmát most újból ki kell érdemelnem. Remélem, hogy sikerülni is fog. — A székfoglaló elnöktől programot várnak. — Folytatni akarom az eredményekben, nemes munkában elmúlt ötven éves egyesület életét. Ezt az életet még szebbé, gazdagabbá és különösen bensőségesebbé akarom tenni. — Az én programom, a második ötven esztendő megkezdésekor testvéri hívással kezdődik. Minden újságkiadó tisztviselő, kicsi, nagy, fiatal, öreg, férfi, vagy nő; minden lapvállalattól, nagytól, kicsitől, valamennyi kiadóhivatali ember jöjjön hozzánk. Az újságkiadó tisztviselők nyugdíjegyesülete és halálozási segélycsoportja mellett megalakítjuk az újságkiadó tisztviselők egyesületét, tulajdonképpen a kamaráját. Ez fogja előkészíteni a törvény által alkotandó kamaránkat. Addig ez a testületi kamaránk fog a tagokról minden tekintetben gondoskodni. Egyesületünk, klubunk, kamaránk lesz addig is, amíg az állam mindezt törvényileg életre nem hívja. Ez lesz az előkészítő, a hírnök, a futár. Ez fogja az Országos Magyar Sajtókamarával együtt a terveket megvalósítani. — Felkérem e helyről szeretettel valamennyi újságkiadó tisztviselőt, hogy a kamarát előkészítő egyesületben jelentkezzék tagnak. — Amint az állam sem tekinti törvényeiben az újságkiadó-vállalatot kereskedelmi vagy ipari vállalatnak, hanem eszmei, szellemi intézménynek, amelynek külön törvényt ad, annak ellenére, hogy az eszmei intézmények a mindennapi anyagi ügyekkel is elválaszthatatlan kapcsolatban vannak, úgy az újságkiadó tisztviselő sem csak magántisztviselő, még csak nem is tisztviselő, hanem e szellemi, eszmei intézménynek a lelki elkötelezettje, akinek feladata és munkája, hogy az újság — amikor az újságírók megírták — az újságkiadás genialitásával, frissességével, bámulatos fürgeségével ott legyen a leggyorsabban még a kis elhagyott tanya emberének kezében is,hogy az újság teljesíthesse kulturális szent hivatását. Ez sokkal több, mint tisztviselői munka, ez frigy az újságkészítéssel. Kiadóhivatalban csak hivatással lehet eredményesen és ideálisan dolgozni. — Aki olyan kiadóvállalatnál van, ahol nincs nyugdíjalap, az saját érdekében lépjen be a mi nyugdíjegyesületünkbe tagnak. Nagyszerűen megalapozott nyugdíjegyesületünk van, amely még jobban tudja hivatását teljesíteni, ha nem megkétszerezzük, hanem megtízszerezzük tagjainak számát. — Ez az új elnöki program. Ehhez kérem mindenkinek önzetlen munkáját. E munka keresztülvitelére hívok meg minden újságkiadó tisztviselőt nagy szeretettel. A közgyűlés tagjai hosszantartó lelkes tapssal és éljenzéssel fogadták Baranyay Lajos székfoglalóját. lak. kezelője: dr. Damjanovichi Bajod min. tanácsos VI. Népiskolai főosztály.» Főnöke: dr. Hertelendy Jenő min. tanévesős. Helyettes: dr. Boreczky Elemér min. tanácsos. E) Népművelési és testnevelési főcsoport. A miniszternekközvetlenül alárendelt OM. osztály, kivételével dr. báró Wlassics Gyula c. államtitkár felülvizsgálata alatt. VII. Népművelési főosztály. Főnöke: dr. báró Wlassics Gyula c. államtitkár. IX. főosztály. Főnöke: dr. vitéz Tárczay-Felicides Román min. osztályfőnök. IX. ügyosztály. Testnevelés. Vezetője: dr. Eyssen Tibor min. tanácsos. OM. osztály. Vezetője: dr. Neubauer Konstantin tanügyi főtanácsos, főiskolai tanár. WWMfWWWVWWtlMVMMlV/MIMM is személyzeti- és ügybeosztás a Luuluszminisztériumban Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter tíz napi távollét után visszaérkezett a fővárosba, átvette a kultuszminisztérium vezetését, ahol március 26-ával új személyzeti és ügybeosztást léptetett életbe. A kultusztárca feladatainak lehető egyszerűbb megoldása érdekében ugyanis szükségessé vált az ügy - és személyzeti beosztás díjból való rendezése. Az adminisztráció célszerű lebonyolítása végett március 26-ával az alábbi beosztás lépett életbe: A) Igazgatási főcsoport. A miniszternek fenntartott elnöki ügykör kivételével dr. Stolpa József államtitkár felülvizsgálata alatt. Elnöki A) főosztály. Főnöke: Velics Lajos min. osztályfőnök. Elnöki osztály. Vezetője: dr. vitéz Terbócz Miklós miniszteri tanácsos. Költségvetési osztály. Vezetője: Velics Lajos min. osztályfőnök. Műszaki osztály. Vezetője: Ottó László, min. osztálytanácsos. Elnöki B. főosztály. Főnöke: Telegdi Róth Jenő miniszteri osztályfőnök. Fegyelmi osztály. Vezetője: dr. Kubinszky Lajos miniszteri titkár. Nyugdíjosztály. Vezetője: dr. Nagy-Iványi Fekete Géza min. tanácsos. Alapítvány felügyeleti osztály. Vezetője: dr. Laszkáry Miklós min. tanácsos. Elnöki) ügyosztály. Törvényelőkészítés, unifikációs és kisebbségi ügyek. Vezetője: dr. Pusztai János min. tanácsos. Alapítvány igazgatási főosztály. Főnöke: dr. Petrovay Zoltán közalapítványi kir. ügyigazgató. VIII/1. ügyosztály. Mezőgazdasági és házbirtokok. Vezetője: dr. Haár Károly mint tanácsos. VIII/2. ügyosztály. Erdőgazdaságok. Vezetője: Schenkenger László közalapítványi igazgató. VIII/8. ügyosztály. Műszaki ügyek. Vezetője: Lachnit Károly közalapítványi igazgató. Közalapítványi királyi ügyigazgatóság. Vezetője: dr. Farbaky Zoltán közalapítványi kir. főügyész. B) Vallásügyi főcsoport. A miniszter, illetve Fáy István államtitkár felülvizsgálata alatt. I. ügyosztály. Katolikus egyházi ügyek. Vezetője: dr. Beresztóci Miklós. min. tanácsos II. ügyosztály Protestáns egyházak és bevett vallásfelekezetek ügyei. Vezetője: dr. Bernáth Géza min. osztályfőnök. C) Magasművelődési és felsőoktatási főcsoport. A Fáy államtitkár alá rendelt művészeti ügyek kivételével dr. Szily Kálmán államtitkár felülvizsgálata alatt, III. főosztály. Főnöke: dr. vitéz Haász Aladár min. osztályfőnök. III/1. ügyosztály. Irodalom és képzőművészet. Vezetője: dr. Makay Ödön mint tanácsos. III/2. ügyosztály. Zene és színművészet. Vezetője: dr. Ybl Ervin min. tanácsos. III/3- ügyosztály. Tudomány- és közgyűjteményügy. Vezetője: dr. Schneller Vilmos min. osztálytanácsos. Elnöki C. ügyosztály. Külföldi kapcsolatok. Vezetője: dr. Parkért Géza min. osztálytanácsos. IV. főosztály dr. Szily Kálmán államtitkár közvetlen vezetése alatt. IV/1. ügyosztály. Egyetemek, főiskolák. Vezetője: dr Mártonffy Károly min. tanácsos. IV/2. ügyosztály. Orvosképzés, társadalomegészségügyi szakoktatás, gyógypedagógia Vezetője: dr. Molnár Andor min. tanácsos. D) Közoktatási főcsoport. Fáy István államtitkár felülvizsgálata alatt. V. Nevelés- és oktatásügyi csoport. Főnöke: dr. Kása Kálmán min. osztálytanácsos. V. ügyosztály. Nevelés-oktatás, tanügyigazgatás. Vezetője: dr. Balassa Brúnó min. osztályfőnök, főigazgató. Helyettes: vitéz Ssőnyi Sándor tanügyi főtanácsos. V/1. ügyosztály. Gimnáziumok. Vezetője: dr. Kováts Gyula min. osztályfőnök. V/2. ügyosztály. Gazdasági irányi középiskolák és szakiskolák. Vezetője: dr. Loczka Alajos tanügyi főtanácsos. V/3. ügyosztály. Líceumok és tanítóképző akadémiák. Vezetője: dr. Huszka János min. 1 tanácsos. V/4. ügyosztály. Polgári isko AZ ALLOEMilNI TEVEPESE A Deutsche Allgemeine Zeitung kiadásában most jelent meg Európa új térképe, amely már a legutóbbi világesemények alapján tünteti fel az egyes országhatárokat, köztük hazánk északi határait is. Azt hisszük, ez az első nagyobbszabású külföldi térkép, amely Magyarországot már új határai között rajzolja meg s amely a müncheni, majd a bécsi döntések teljes figyelembevételével készült. Eddig rendben is volna mindaz, ami a kiadvány kartográfiai részét illeti, annál kevésbé fogadhatjuk hasonló elismeréssel a térkép aljában meghúzódó históriai közléseket. A térkép alatt ugyanis a következőket írja hazánkkal kapcsolatban a DAZ térképmagyarázója: „Miután a Német Birodalom hosszú harcok során Magyarországot a török hódoltság alól felszabadította, ez a Habsburgok monarchiájához csatlakozott ...“ Elismerjük, hogy egy néhány soros térképmagyarázat nem lehet teljes és kimerítő, még kevésbé tartalmazhat finom közjogi meghatározásokat, akár pedig mélyebb történelmi ismeretre valló megállapításokat. Nem kívánjuk a térképmagyarázótól azt sem, hogy a Habsburgokkal való négyszáz éves közjogi kapcsolataink kialakulásának, formaváltozásainak történetét ismerje. A német történettudomány magas színvonalának tudatában azonban csodálkoznunk kell az államtörténeti fogalmaknak és történeti tényeknek felkavarásán, amidőn a DAZ térképmagyarázója egyszerűen a Német Birodalom kizárólagos történelmi cselekedetének sajátítja ki országunk felszabadítását.Mindenekelőtt legyünk tisztában azzal, hogy a Német Birodalom, mint államtörténeti fogalom, mást jelentett 1686-ban s mást jelent napjainkban. Hiszen ma már a Lajtán túl is a Harmadik Birodalomról beszélnek, s akik ezt az elnevezést megalkották, nagyon jól tudták, hogy a történelem során változó tartalmú és összetételű Birodalomról lehet és szabad beszélni. Ezzel szemben a DAZ historikusa a Német Birodalmat általában azonosítja a római szent birodalommal, pontosabban a Heiliges Römisches Reich Deutscher Nation-nal Erről a koránt sem oly, egységes, sőt konglomeratív birodalomról tudnunk kell azt is, hogy csak részt vett Magyarország felszabadításában annak az európai koalíciónak keretén belül, amelynek köztudomás szerint XI. Ince pápa volt a megteremtője. Buda falai alatt 1686-ban nem német birodalmi hadsereg jelent meg, hogy a Vár bástyáira tűzze az egyetemes kereszténység jelvényét, a keresztet, hanem keresztény hadsereg, amelyben brandenburgiak, bajorok, osztrákok mellett nagy számmal harcoltak olaszok, spanyolok és mindezeken kívül igen tekintélyes számban: magyarok. Egy győri magyar hajdu tiszt, Petneházy Dávid tűzte ki elsőnek a szűzmáriás magyar lobogót Budavár tornyára. Ez a tény amellett bizonyít, hogy az erődöket megostromló rohamú csapatok első sorában azoknak a magyaroknak az unokái küzdöttek, akik a százötven éves török hódoltság szűnni nem akaró harcai közt megfogyva, lerongyolódva, védelmezték a nyugati keresztény civilizációt. Védelmezték az osztrák tartományokat és védelmezték a német birodalmat, amely akkor a vallási villongás és a harminc éves háborúk testvérgyilkos harcaiban sokáig megfeledkezett arról a kötelességéről, amiről mi soha sem feledkezhettünk meg. Mert a mi testünk fogta fel a spabik korbácsainak ütését,a mi kicsorbult kardunk védte ki a janicsárok pallosainak vágását, a mi népi erőnk patakzott el szüntelen áradásban ezen a földön. A nagy nyugati segítség, amely majdnem hogy elkésve érkezett, már csak töredékét fizethette meg annak az áldozatnak, amelyet az európai kereszténység fennmaradásáért életünk, minden javunk, sőt szebb jövőnk feláldozása árán hoztunk!...