Nemzeti Ujság, 1940. május (22. évfolyam, 98-121. szám)

1940-05-01 / 98. szám

2 NEMZETI ÚJSÁG 1940 május 1. Szerda mindazt a területet, amelyet a bécsi döntés után visszakapott. — A magyar ázsiai, ezeresztendős nép nem türelmetlen, tud várni , tudja azt, hogy aki haragszik, annak nincs igaza. De nem engedhetjük meg véreink védelmében, hogy gúny tárgyává tegyék azt, ami az ő szívükben megszentelt fájdalom. Azért hoztam ezeket az okmányokkal beigazolt tényeket a közvélemény tudomására, hogy kérjem a kormányt, amely iránt teljes bizalommal vagyok, hogy most, amikor Szlovákiával gazdasági szerződéseket kell véglegesíteni — a szlovák állam hasznára —, éljen a kezében lévő hatalommal és értesse meg, hogy ezek a megnyilvánulások immár nem az ott élő magyar kisebbség, vagy az itt élő magyarság belügye, hanem nemzetközi kérdés. Az élettér eszméje által befolyásolt áramlatban a magyar állam, által többé ilyen dolgok el nem tűrhetők és azért hoztam fel ezeket, hogy a velünk baráti viszonyban lévő németbirodalmi kormány nyíltan dezavuálhassa azokat, akik az ő intencióival ellentétben cselekszenek. A kormány értesse meg, hogy a magyar állam, ha kicsiny is, de jogaira támaszkodva erős azokkal szemben, akik jogait sértik, vagy nemes gesztusát nem értik meg. (Hosszantartó éljenzés és taps a felsőház minden oldalán.) Gróf Csáky István: Nemzeti becsületünk védelmében nem habozunk cselekedni Gróf Csáky István külügyminiszter: Magyarország volt az első állam, amely elismerte az újonnan megalakult szlovák köztársaságot 1938-ban. A rákövetkező hónapok folyamán megkíséreltük, hogy a békülékenység politikáját folytassuk és szlovák szomszédunkkal helyreállítsuk azt a testvéri viszonyt, amelyben a két nemzet évszázadokon keresztül élt. Nem tagadom, hogy sok keserű pillanatot okozott amagyar kormánynak és talán még több csalódást a magyar nemzetnek, hogy a baráti jobb, amelyet a szlovákok felé nyújtottunk, nem talált megfelelő fogadtatásra, sőt a szlovákság egyes, — igaz, hogy csekély rétegei a magyarság közeledését először gyanakvással fogadták, később egyenesen rosszakaratú rágalmakkal igyekeztek lehetetlenné tenni. — Tavaly a gazdasági tárgyalások megindítása, amelynek sikere talán erős megrázkódtatásoktól óvta meg a fiatal szlovák államot, újólag bizonyítékul szolgálhatott volna arra, — ha ugyan egyes körök megengedték volna, hogy a magyarság magatartását a szlovákság minden néprétege megismerje —, hogy a magyar kormány a legnagyobb önuralommal csak arra törekszik, hogy elfogadható szomszédi viszonyt teremtsen Szlovákiával. A magyar kormány többizben kifejezésre juttatta az országgyűlés színe előtt, hogy a béke és nyugalom kedvéért sok minden felett szemet huny és hajlandó a türelmet a végletekig gyakorolni, hiszen mi nem egyes mai vezetők hibáit, tévedéseit, taktikázását nézzük, hanem a két baráti nemzet jövőjét. (Úgy van! Helyeslés.) ■ — Nem egy adatról tudomásom van azok közül, amiket Szüllő Géza őnagyméltósága felhozott és arra kérem, méltóztassanak elhinni, hogy a kormány nem elégedett meg azzal, hogy a tényeket vagy a tetteket egyszerűen tudomásul veszi. Ebben az igen veszélyes külpolitikai helyzetben azonban, amelyben egész Európa és talán Ázsia sínylődik, kettőzött óvatosságra és önuralomra van szükség. (Helyeslés.) Ennek érdekében méltóztassanak megengedni, hogy a magyar-szlovák viszony jelenlegi stádiumának részletes és teljesen beható taglalásától jelenleg eltekintsek. A pohár megtelik... — Mint régi európai nemzet tudjuk, hogy mi a kötelességünk földrészünk eme sarkában, de annak is tudatában vagyunk, hogy hogy van egy felső határ, amelyen a pohár megtelik és akkor esetleg olyan intrikákat és okvetetlenkedéseket is megfelelő módon utasítunk vissza, amelyek mellett egyelőre csak vállvonogatva megyünk el. Türelmünk határa véget ér akkor, ha a Szlovákiában lakó magyarság jogait az emberi élethez és vagyonához, továbbá a magyar alattvalók szlovákiai vagyonát és jogait nem tartják csorbítatlanul tiszteletben. (Általános helyeslés.) — Harmadik államokban zárt ajtók myögött elhangzott ígéreteknek, nem kevésbbé szép beszédeknek és újságcikkeknek .Megszününk jóindulatúlag hitelt adni, ha a szlovákiai magyar kisebbséget, hazánk fiait, vagy a magyar állam méltóságát komoly sérelem éri. Ne igyekezzenek ellenünk fél vagy egész hivatalos szlovák személyek a német birodalmat, Szlovákia protektorát állandóan kijátszani,mert mi teljesen megbízunk a magyar-német barátság szilárdságában és azokban a tényezőkben, amelyeken ez a barátság felépül. Remélem, hogy a szlovákok egyes vezetői nem tévesztik el lehetőségeik mértékét illetőleg felső határát és komolyan számolnak azzal, hogy a nemzeti becsület védelmében, amelyhez számítjuk véreink életének és jogainak megóvását, nem fogunk habozni cselekedni sem, ha szomszédaink a józanság utolsó szikráját is elveszítik. (Általános helyeslés.) Veszélyes volna feltételezni, hogy gyengék vagyunk . A magyar kormány a nemzet egyetemével mindig arra törekedett, hogy a megmaradt szűkös örökségből legalább azt, ami nekünk a legnagyobb értéket jelenti, az európai gondolkodást, a várni tudást, a hitet és a rendíthetetlen bizalmat a jövő iránt, valamint elsősorban a nemzeti becsületet, amely épen a mai napokban olyan nagy értéket képvisel, csorbítatlanul, úgy amint elődeink ránkhagyták, ruháztuk át az utódokra. (Noszszantartó helyeslés. Éljenzés és taps a felsőház minden oldalán.) Ennek a vezérelvnek a szemmel tartása mellett fogunk igyekezni úgy cselekedni, ahogyan az leginkább az ország javára válik« ■— Hangsúlyozom, hogy veszélyes volna azt feltételezni, hogy gyengék vagyunk, vagy gyengéknek érezzük magunkat, mert minden életrevaló és életre hivatott nemzet elérkezhetik ahhoz a határhoz, amikor az erkölcsi erők érdekében minden kockázatot vállal (Általános helyeslés.) és meggondolási vagy pillanatnyi haszonteóriákat félrelök. (Hosszantartó helyeslés és taps a felsőház minden oldalán.) Csak azok a népek nem támadnak fel, amelyek nem tudnak vagy nem mernek élni. Célszerűbbnek látszanék, ha inkább az erő öntudatát látnák az érdekeltek a magyar kormány ama elhatározásában, hogy úgy és akkor cselekszik, amikor az neki a leghasznosabbnak látszik és nem akkor, amikor erre provokálni szeretné. Még csak azt kívánom megállapítani, — mondotta végül —, hogy a magyar kormány továbbra is a türelem és a béke politikáját kívánja folytatni szlovák szomszédjával szemben. (Hoszszantartó élénk éljenzés, helyeslés és taps a Felsőház minden oldalán.) Vita a gazdasági munkabérekről Rátértek a legkisebb gazdasági munkabérekről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Téglássy András egyik legfontosabb kérdésnek tartja a mezőgazdasági munkásság sorsának javítását, mert agrárproletariátusunk mintegy hárommillió lelket számlál, ami az összlakosságnak 30—32 százalékát teszi ki. Az utóbbi időben a mezőgazdasági demagógia sohasem látott arányokat öltött. Számos helyen nem lehet mást hallani, mint az alacsony munkabérekkel való izgatást-Báró Inkey Pál a javaslatot kerettörvénynek tekinti. A kerettörvényeket pedig bizonyos mértékben majdnem alkotmányellenesnek tartja. Kifogásolja a 9. §. által előírt esküt. Elítéli a fizikailag gyengék kiuzsorázását. Nem tudja elfogadni a törvényjavaslatot, mert szerinte megnehezíti a munkaadó számára, hogy munkásokat tartson. Báró Fiath Tibor kiemelte, hogy a magyar földbirtokos osztály súlyos anyagi terhekkel küzd. Elfogadja a javaslatot, bár aggodalommal tekint a jövő elé-Gróf Jankovich-Bésán József egyetért a javaslattal. Az agrárszociális jelenségek nemcsak nálunk mutatkoznak, hanem egész Délkelet-Európában. Helyesli, hogy a munkafelügyelőket a gazdasági felügyelői karból nevezik ki. A termelés egységes megszervezését úgy látná biztosíthatónak, ha a kormány felállítana egy felső gazdasági tanácskozó szervet, amely a gazdasági élet minden ágára egységesen kiterjedő útmutatással szolgálna. (Élénk helyeslés és taps.) S. Bálint György a munkaközvetítő hivatalok megszervezését kérte. Hogy a birtokos osztály elbírhassa a javaslat által is emelt terheket, emelni kell a birtokos osztály jövedelmi lehetőségeit. Szükség van a mezőgazdasági cselédtörvény reformjára. Meg kell szervezni a téli háziipari foglalkoztatást. Elfogadja a javaslatot. Gróf Teleki Mihály földmivelésügyi miniszter válaszolt ezután a vita szónokainak. A törvényjavaslatot a szociálisan gondolkodó munkaadó érdekében hozták s az antiszociálisan gondolkodó munkaadókat ezzel kényszerítik, hogy munkásaiknak megfelelő bért fizessenek. A javaslatban olyan intézkedések is vannak, hogy a munkaadó a jó munkabér ellenében becsületes jó munkát követelhet a munkástól. A nemzeti érdek is megkívánja ennek a javaslatnak a megalkotását. Nem tudjuk milyen megpró- báltatások előtt áll még országunk és felfegyverzetten kell a megpróbáltatásod elé néznünk. A magyar fajt akarjuk ezzzel a javaslattal erősíteni. Vigyázni kell hogy a demagógia és a napi politika na, keveredjék a bizottságokba. A jegyrendszerről szólva reméli, hogy a bejelentési kötelezettség folytán néhány száz vagonkészlet napvilágra kerül és akkor esetleg mód lesz a cukorrendelet bizonyos megváltoztatására. A felsőház a törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. Az ülés 2 órakor ért véget. Andresz jugoszláv kereskedelmi miniszter nyilatkozata a magyar-jugoszláv gazdasági viszony fejlődéséről Belgrád, április 30. Dr.Andresz Iván jugoszláv kereskedelemügyi miniszter kedden délelőtt a sajtó képviselői előtt nyilatkozott budapesti útjáról. Megemlékezett arról a meleg fogadtatásról, amelyben Magyarországon részesült. Kiemelte Horthy Miklós kormányzónál történt kihallgatását, majd gróf Teleki magyar miniszterelnökkel és gróf Csáky külügyminiszterrel való találkozását. Hangsúlyozta, hogy Varga kereskedelemügyi miniszterrel letárgyalták az összes aktuális kérdéseket, amelyek a két országot érdeklik. Foglalkoztak azokkal a tervekkel, amelyek nagy munkalehetőséget tárnak fel. A tárgyalások alapján megállapította Andresa miniszter, hogy Magyarország és Jugoszlávia közötti kereskedelmi forgalomnak jelentős fejlődése várható. Rámutatott arra, hogy a közeljövőben a legszorosabb gazdasági viszony fog kialakulni a két szomszédos ország között és nagy jelentőséget lehet tulajdonítani az árucsereforgalom fejlődésének. Végül Andresz miniszter kijelentette, hogy Varga József magyar kereskedelemügyi miniszter elfogadta meghívását és legközelebb Belgrádba látogat. Perényi Zsigmond: Erőteljes propagandára van szükség, nehogy Trianon megismétlődhessék A Magyarok Világszövetsége kedden tartotta ezévi rendes közgyűlését Gézautcai központi helyiségében. Báró Perényi Zsigmond, a világszövetség elnöke mondott megnyitóbeszédet. Bejelentette: az Akadémiaáldozatkészséggel lehetővé teszi, hogy az óhazát ismertető könyv jelenjék meg, amelyet az idegenbeszakadt magyarság körében osztanak szét. Pályázatot hirdettek, amelyre tizenhárom pályamunka érkezett, köztük hat értékes alkotás. Merényi Oszkár kaposvári felsőkereskedelmi iskolai tanár munkáját kiadja az Akadémia. Ezután Perényi Zsigmond így folytatta: — A mostani rendkívül veszedelmes és háborús időkben még fokozottabban szükséges, hogy a csonka hazában élő és a külföldre szakadt magyarság között megmaradjon a legszorosabb kapcsolat. Példa legyen a világháború, az összeomlás után nemcsak azért csonkították meg hazánkat, mert elvesztettük a háborút, hanem a szörnyű igazságtalanságot azért követték el a megtiport magyar nemzettel, mert nem voltak barátaink s akik a békét diktálták, tájékozatlanok voltak. A magyar nemzet érdekében a legerőteljesebb propagandára van szükség a világ minden részében, nehogy megismétlődhessen a Trianon, nehogy sorsunkról tájékozatlanság miatt dönthessenek zöldasztal mellett. Sajnos a rágalomhadjárat nem szűnt meg, ezt bizonyítja többi között egy Amerikában megjelenő rutén lap, amely angol nyelven azt a rágalmat terjeszti rólunk, hogy az ezeréves anyaországhoz visszakerült Kárpátalján bezárattuk az iskolákat, eltávolítottuk a ruténeket s oly sok rutén testvérünket vetettük fogságba, hogy külön internálótábort kellett felállítani. Ennek éppen az ellenkezője igaz s be kell bizonyítanunk, hogy Kárpátalja sorsát szívén viselik az ország irányítói, erőnkön felül áldoztunk felsegítésük érdekében. Az elnök nagy tetszéssel fogadott szavai után Nagy Károly ügyvezető alelnöki számolt be a világszövetség működéséről. GAZDASÁGI MINISZTERTANÁCS volt kedden este a Sándor-palotában. Gróf Teleki Pál miniszterelnök vezetésével a kormány gazdasági miniszterei, politikai államtitkárai és a Nemzeti Bank elnöke vettek részt a tanácskozáson. BORSOD VÁRMEGYE törvényhatósági bizottságának Miskolcon tartott rendkívüli közgyűlésén vitéz Borbély-Maczky Emil meleg szavakban emlékezett meg József főherceg katonai jubileumáról és Szmrecsányi Lajos egri érsek, pápai trónáilló 89-ik születésnapjáról, úgy a főherceget, mint Szmrecsányi érseket táviratilag üdvözölték. Megemlékezett ezután a főispán a kormányzó fiának esküvőjéről is. Az árvíz következtében a vármegye területén 373 ház és több mint 400 gazdasági épület dőlt romba. Váczy József kisgazdapárti képviselő a Teleki-kormány politikáját méltatta. Hogy itt ma béke van — mondotta —, amikor körülöttünk tombol a vihar, kormányzó urunk államfői bölcsességén kivül gróf Teleki Pál miniszterelnök józan, megfontolt, jól átgondolt külpolitikájának köszönhetjük. Ma minden belpolitikai sérelmet és ellentétet alá kell rendelni a nagy nemzeti érdekeknek s kifelé dokumentálni kell azt, hogy a nemzet vérében és gondolkodásában magyar társadalma töretlenül és osztatlanul áll gróf Teleki Pál szig-vérig magyar külpolitikája mellett. A közgyűlés táviratban üdvözölte a miniszterelnököt. Vojtikoh GRÓF TELEKI MIHÁLY földmivelésügyi miniszter május elseje és 4-e között kárpátaljai körutat tesz. A miniszter szerdán reggel érkezik Beregszászra, ahonnan Nagyszőlősre, majd Taracközre folytatja útját. 4. HUSZONEGY INTERPELLÁCIÓT jegyeztek be a képviselőház szerdai ülésére. Kiemelkedik közülük Közi-Horváth Józsefnek az iparügyi miniszterhez intézett interpellációja a szociális törvények végrehajtásának hatályosabb ellenőrzéséről, a munkabéreknek a közszükségleti cikkek áremelkedéséhez viszonyított javításáról, valamint a munkásságnak a hadiüzemekké nyilvánított gyárak egy részében tapasztalható - nyugtalanságáról. Az interpellációt nagy érdeklődéssel várják, annál is inkább, mert számítanak arra, hogy Varga József miniszter válaszolni fog. Torkos Béla a kultuszminiszterhez interpellál a pesti izraelita hitközség egyik keresztény alkalmazottja a munkaerejének kizsákmányolásáról és a vasárnapi munkaszünet be nem tartásáról. Csoór Lajos a miniszterelnökhöz intéz kérdést a viszszacsatolt, Felvidéken végrehajtott igazolási eljárások újrafelvétele érdekében, a második interpellációját pedig az árvízkárokról mondja. Gesztelyi-Nagy László az összkormányhoz fordul a tanyavilág helyzetének javítása érdekében. B. Szabó István a földmivelésügyi miniszterhez fordul a hegyközségi törvény módosítása, illetve hatályon kívül helyezése céljából. *