Nemzeti Ujság, 1940. június (22. évfolyam, 122-146. szám)

1940-06-01 / 122. szám

t . időjárás: ■■ ■■ — mnw——Mussolini Várható id­ő jó- vidéki birtokára rá S a kCVC tm UHHk ’«DnNnBKVBa MwannnaMMm rpjffflt J® n Orm keze haszon- lük W aftTT* T«l VMr mfTw WM^aar^m 'mm régiai Bodorét négy órára: Mii MU Af SLj H 9 H i lib­ If J megtört az an­­ai és.aFutó zá- Pl| BT^ Ifi jfF 1^ 1 I II Iv^^/ml ¥ IblesnewtVan* ;ää x Ti«tB^äJL tuJWÄW gsi ‘-/aszk SiMe,tSllS Ván' XXII. évfolyam, 122. szám. « SZOMBAT A^tlud^pest, 1940 Junius t ÄO«ered e«”n _ ui min CLIJAF* Gróf Csáky külügyminiszter cikke a keleteurópai békéről ____ ... __ __ Dr. Illés József egyetemi ny. r. tanárt, a Budapesti Orvosegyesület elnökévé választotta Dr. Szemerey Béla, a Közigazgatási Bíróság új bírája Dr. Földváry Andor, a Statisztikai Bizottság tagja kereskedelmi tanácsos lett Farkas János szobrászművész másodszor nyerte meg a Szinyei-Merse Társaság szobrászati nagydíját Pusztító harcok között igyekeznek a szövetséges csapatok hajóra­­szállani Dunkerquenél A németek felmorzsolták a Casselnél bekerített csapa­tokat — A franciák Abbeville peremének vissza­foglalását jelentik — Fokozott diplomáciai harc a Földközi-tenger körül A flandriai hurok összeszorítása gyors ütemben folytatódik. A német hivatalos jelentés az északfranciai­országi francia csapatok zömének felmor­zsolódását vagy fogságba jutását jelenti és beszámol a Cassel körül beterített angol haderők felmorzsolásáról is. Az Artoisban és Flandriában felsza­baduló német hadosztályokat most új offenzívák céljaira vethetik harcba. Angliában partraszállnak a körülkerítésből kimenekült egyes csapatrészek, miközben a német csapatok mind közelebb jutnak a tengerparthoz, hogy vég­leg bezárják a kivezető utat. A franciák visszafoglalták Abbevillet. Egyébként a nagy háború következő felvonásának rejtélye felé tekint a világ ,és várja Olaszország állásfoglalását a földközitengeri kérdésben. A flandriai német hadosztályok zöme felszabadult új feladatokra Vezéri főhadiszállás, május 31. (Német Távirati Iroda.) A véderő főparancsnoksága közli: Míg az északkeletfranciaországi fran­cia csapatok zöme felmorzsolódott vagy fogságba került, néhány helyen szétug­­rasztott és bekerített osztagok még el­lenállást tanúsítanak. Az ellenállást rö­videsen megtörjük. Az angol hadsereg maradvá­nyai ellen folyamatban van a támadás, a sík, immár csak néhány kilométer mély és a csatornák megduzzasztásával védett F­a­r­n­e­s-B­e­r­g­u­e­s és a D­ü­n­­kirchentől nyugatra elterülő vidék közötti ívben. Az ellenség itt szívósan védekezik abban a törekvésében, hogy mi­nél több katonát mentsen — ha felszere­lés nélkül is — a hajókra. A Cassel körül bekerített angol had­erőket annak a kísérletnek a során, hogy észak felé áttörjenek, felmorzsolták. Az Artoisban és Flandriában levő német hadosztályok zöme felszabadult új feladatokra. A foglyok számát és a zsák­mány mennyiségét még megközelítőleg sem lehetett megállapítani. A légi haderő harcbavetését május 16-án az időjárási helyzet erősen korlá­tozta. Mégis újból megtámadták Dün­kirchen kikötőberendezéseit. A haditengerészet az egész hol­landiai valamint a német kézben lévő belga és francia partvidéken átvette a partvédelmet. Egy német gyorsnaszádnak sikerült a belga tengerpart előtt egy el­lenséges rombolót torpedótalálattal el­süllyeszteni. A május 30-ára virradó éjjel angol repülőgépek újból megtámadtak északnémetországi nem katonai célokat. Lényeges kárt sehol sem okoztak. i­­é­t h­o­l­s­t­e­i­n b­a -i éjszakai vadász­gépek lelőttek egy ellenséges repülőgé­pet. É­s­z­a­k-F­ranciaországban az ellenség 3 francia, Stavanger előtt egy angol repülőgépet vesztett légi har­cok során. Két saját repülőgép eltűnt. (MTI) A nagy bekerítő csata utolsó napjai Berlin, május 31. A Német Távirati Iroda a következő harctéri jelentést közli: Mikor néhány nappal ezelőtt az első német csapatokkal Charleville kis észak­franciaországi városba bevonultunk, a városka aránylag jó állapotban volt. Midőn most ismét a városba értünk, a rombolásnak sivár képe tárult elénk, amelyet az ellenség maga hajtott végre. A német katonai igazgatás beavatkozása és az azonnali tisztogatási munkálatok megindítása ellenére Charleville városa francia elemek gyújtogatása és a fran­cia repülők bombázása következtében romhalmazzá vált. Azok a francia csapatok, amelyek Flandriában és Artoisban álltak, nagy­jában felmorzsolódtak vagy fogságba estek. A szétszórt francia hadtestek né­hány szétugrasztott része­ erdőkben és néhány helységben utolsó ellenállással megkísérli a sors kérlelhetetlen folyását feltartóztatni. Előreláthatólag még né­hány napig tart, míg a foglyok számát és a hadizsákmány mennyiségét végle­gesen megállapítják. A három héttel ez­előtt megkezdett nagyszabású hadműve­leteknek ezek az eredményei a háborús történelemben egyedül állanak majd. Miután a IX. hadsereg főparancsnokát, Giraud tábornokot már régebben foglyul ejtették, most Piroux tábornok, az I. francia hadsereg főparancsnoka is fog­ságba esett. Anélkül, hogy az összefog­laló áttekintésnek elébevágnánk, már most megállapítható, hogy a foglyul­ejtett francia tábornokok száma ezzel még egyáltalán nem merült ki. Dünkir­chen előtt az utolsó ellenállást egy tíz­­ki­lométer mély, keskeny terület előtt fejtik ki. A tengerparthoz vezető korri­dorról azonban nem lehet szó. Az időjárás, amely a légihaderő haté­konyabb harcbavetésére alkalmatlan, se­gítségére van az angoloknak. A Csatorna sűrű köde védelembe veszi a bolyongó és menekülő angol katonákat. A német csapatok mindinkább közelebb jutnak a tengerparthoz. Az időpont már nincs messze, amikor­­flabevilletől egészen a német határig a Csatorna, valamint az Északi-tenger partja teljes egészében német kézen lesz. Ennek a parti résznek a birtoklása döntő befolyással van a há­ború további fejlődésére. A partmenti arcvonal nyugati meghosszabbításában tengerészeti tüzérezredeket helyeztek el. A német haditengerészetnek ezek a kü­lönleges csapatai a holland, belga és francia part mentén levő állásokba vo­nultak be, hogy itt megszállják a part­­menti ütegállásokat, illetve, hogy ezeket utánuk szállított vagy új hadianyaggal megerősítsék. A világháborúban a Schrö­der tengernagy veztése alatt álló hadi­tengerészeti csapattest volt a nyugati arcvonalnak a partig előretolt szárnya. Erre a szárnyra nehezedett a tenger se­­(Folytatás a 2-ik oldalon.) Lapunk mai száma 10 fillér FELKÉSZÜLÉS 4 BÉKÉRE A nagyhatalmi érdekek­ véres össze?* ütközése, a világtörténelmi szenzáció^ nap-nap utáni vad kergetőzése, a harti* téri eseményeket kisérő lázas érdeklő* dés nem terelheti el, nem szabad, hogy] elterelje figyelmünket akárcsak per* cekre is a mi saját legégetőbb, meg­­oldást sürgető kérdéseinkről, a for* sunkba és lelkünkbe vágó magyar pro­ blémákról. Ha föltesszük a kérdést, mi is az, ami valójában hozzánk szól az ujj korszakot beharangozó nagy történelmi kavarodásból, akkor egy pillanatra, sem lehet kétséges előttünk, hogy a legfontosabb probléma itt az, mi törté­­nik és mi történjék a saját portánkon, a saját országunkban, melyek azok a feladatok, amelyeknek céltudatos és lelkiismeretes elvégzése nem szünetel­­het most sem, a vajúdó Európán­aki ebben a vérzivataros korszakában. A magyar sorskérdések légiója áll előttünk, amelyeknek megoldását még parancsolóbb szükségességgel és sür­­gető erővel teszi halaszthatatlan fel­ adatunkká a világesemények rettentő nyomása. Akármi történik körülöt­­tünk, akármilyen történelmi szenzációk­ hírét röpíti felénk óráról-órára a tele* fondrót és a rádió, mindezek az esemé* nyek csak fokozzák, nemzeti felelőssé* günket és kötelességünket, amely a'4 előttünk álló nagy gazdasági és szociá* lis kérdések megoldására irányul. Teleki miniszterelnök pénteki nyilatt* kozata ebből a szempontól is új távla­­tot mutat a magyarság életútján. Reám mutatott a miniszterelnök arra, hogy­ izgalmakra semmi okunk, ami szénán ii rendben van. Magyarország elismerten­ nagy szolgálatot tett a baráti Német­­országnak és Olaszországnak azzal, hogy teljes erejével közreműködött a délkeleteurópai békés nyugalom fenn­tartásában. A nagy német győzelmek­ és Olaszország céltudatos politikája a miniszterelnök megállapítása szerint" alapossá teszik a reményt, hogy az európai háború rövid ideig fog tartani és hamarosan megnyílik a lehetősége a békés civilizációs munkának. Ez a miniszterelnöki nyilatkozat nyomaté­­kosan mutat reá a közeledő békefelada­­tok rendkívüli jelentőségére. Fel kell készülnünk a békére! De természetesen ezzel egyidejűleg gondoskodni kell arról is, hogy a világtörténelmi esemé­­nyektől függetlenül, az azokkal járó] veszedelmeket kivédve megálljuk min­­den körülmények között a helyünket és biztosítjuk az építő szociális munka* nak azt az útját, amely majd átvezet az újjászülető Eu­rópa újabb békés kor*­szakába. A miniszterelnök nyilatkozata sze­­rint most már komollyá válik az a re­­mény, hogy hamarosan ránk virrad a békemunka áldásos korszaka, felszaba­­dulnak jövedelmeink a szociális és nemzetépítési feladatok elvégzésére és a nemzetet most ebbe a munkába kell­ majd beszervezni. Azzal végződik a miniszterelnöki nyilatkozat, hogy az­ állam teljesíti a maga kötelességét, de­ a polgári munkában na­gy szerep várt az állam mellett a társadalomra is. A magyar társadalomnak és a társa­­dalom minden tagjának nemcsak­ tisz­­tán kell látni feladatát, hanem teljes erejéből közre is kell működnie e fel­­adat elvégzésében. A társadalom elvár* hatja, el is várja az államtól és kor­­mányától, hogy teljesítse kötelességét, de ugyanakkor saját hatáskörében tel­­jesítenie kell a maga hivatását is, lelkiismeretesen be kell töltenie azt a­ — kicsiny, vagy nagy — munkakört, amelynek szolgálatára rendeltetve van. A miniszterelnöki nyilatkozat a hét

Next