Nemzeti Ujság, 1940. június (22. évfolyam, 122-146. szám)

1940-06-02 / 123. szám

BÓKAY JÁNOS: Marió Az idény legnagyobb sikerű színpadi Szerzőjének két, fiatalkori, kis regénye került ki újra együtt a könyvpiacra, hogy emlékeztessen egy gazdagon kibon­takozó írói pálya kezdeti állomására és idézze a „romantikus“ Bókayt, aki új hanggal volt jelentkező a huszas évek irodalmában.. A világháború komor ku­lisszái már összeomlottak s a romok kö­zül feledést kereső mohósággal napsuga­­rasabb tájak felé tekint a fiatal író ki­­­váncsi szeme. A Mario, költői színezetű, szinte érzéki erejű „nagyvilági“ regény. Színhelye: a velencei Lido, szereplői pe­dig a két kontinens unatkozó snobjai, kalandkeresői és különcei, akik a luxus­szállók üvegházi virágaihoz hasonlóan a kiválasztottak életét pergetik le. Főhőse egy fiatal pincér, aki a luxusszálló ven­dégeiről „mindent“ tud és hall — sok­szor szándéka ellenére is, közben azon­ban maga is belebonyolódik egy regé­nyes szerelem színes hálóiba. Az esemé­nyek a főhős lelkében játszódnak le: kö­rülötte alakok, arcok tűnnek fel és me­rülnek alá. Szemlélete kissé borús, de ne­mes érzékenység hatja át a naplószerű vallomások minden sorát, amelyekből Marionak remek lélekrajzzal megformált alakja rokonszenves teljességgel emelke­dik ki. A kötet másik kis regénye a Durravardy herceg, viszont szinte ellen­pólusa az érzékeny és rajongó Marionak, háttérre azonban talán még festőibb, mint a lidói tájkép: maga az angol gyarmat­világ. Ízig-vérig keleti történet parafa­sisakos angolokkal, tropikus szerelemmel, sportladykkel és pompás, bátor katonák­kal, akik minden veszéllyel szembenéz­nek. A népszerű író két érdekes regénye bizonyára a könyvnap egyik legkereset­tebb olvasmánya lesz. (k. b.) Bánffy Miklós: Darabokra szaggattatol „Megszórni áltattál“ — hirdette Bánffy Mik­lós nagyarányú regényciklusának első része. „ÉS hijjával találtattál“ — vonta le a leszá­molás szomorú eredményét a második. „Da­rabokra szaggattatol“ — a hijjával találtatott nemzedék és nemzet sorsának tragikus képe. Az olvasó érzi, hogy szemtanú beszél — mondták az első két rész kritikusai. Ez az erő, a szemtanú vallomásának megdöbbentő ereje jellemzi Bánffy Miklós új regényét is. Annak a­ végzetes bomlási folyamatnak követ- WS­flfi BE !&gty&MJffEgfftfl 5 oktávos 2 játékos, fi regiszteres és 4 oktávos 3 regiszteres fel­tűnő olcsón, ugyanott zongora és harmonium javítások, hangolások, jó- QZICDCD CCDCUP harmoniumkészítőnél karbantartások üLltöLli­­­LlSLEiU II», Mecset­ u. 19,1. 33. kezményeit mutatja meg óriási körképben, a történelem hitelességével, amelynek előzmé­nyeire oly mesterien világított rá ciklusa első két részében. A háború előtti idők kedvelt műfaja a novella volt. Ma ismét, mint a múlt század derekán, a monumentalitás felé fordul az érdeklődés, az olyan regények felé, ame­lyek egy egész kor „cavalcade“-ját mutatják meg és az összeomlás megrázó okait kutatják. Bánfy Miklós hatalmas ciklusa és ez az új regénye is ilyen irányú alkotás, értékben és jelentőségben egyaránt méltó párja a hozzá hasonló világhírű nyugati műveknek. Egy társadalom, egy nemzet sorsának tükre, a magyar történelem egy megrázó fejezete, úgy, ahogyan a legméltóbb író és a legava­tottabb szemtanú látta. Báró Szurmay Sándor: A magyar katona a Kár­pátokban Több mint két évtized megvilágító távlatából állítja elénk a Kárpátokban harcoló magyar katonát, a leghitelesebb szemtanú, Szurmay tábornok. Könyve rendkívüli közvetlenségű írás, minden sora élmény, átélt történelem. A világ­háborús emlékezések gazdag irodalmá­ból kiemelkedik stílusával, élethű leírá­saival és értékes képanyagával. Igen nagy érdeklődésre tarthatnak számot a könyvnek a világháború befejezését és az összeomlást leíró részei, amelyben a honvédelmi miniszter Szurmay emléke­zik. Rendkívüli jelentőséget ad a könyv­nek a szerző személye. Avatottabb író nem állíthatna szebb, teljesebb értékű emléket a Kárpátok felejthetetlen hős magyar katonáinak, mint Szurmay, a legendás hirű hadvezér. — Rexa Dezső: Százesztendős pest­budai képe­k. Egy százesztendős ka­lendárium színes képeit közli ez a biedermeier-bájú könyv. Minden hónap­hoz az egykorú pest­budai élet ad finom hangulatos képet és a képekhez Rexa Dezső, sok régi krónikánk ihletett meg­­elevenítője irt színes gyöngédszavú szö­vegét. Maga az egész rétet csupa hibát­lan stílus, amelyben képek, szöveg, nyo­más és kötés hibátlan összhangba olvad­nak. A múlt idők varázsa árad a nemes f­önyvecskéb­ől. SZÍNHÁZ­­ MŰVÉSZET ! Egy magányos emberről, a felejthetet­len Lear királyról, Szacsvay Imréről, a Nemzeti Színház nemrég elhunyt egy­kori büszkeségéről jelent meg végre egy méltó könyv. A kötet érdekessége, hogy közli Szacsvaynak a naplóját, emlékira­tait, dramaturgiai feljegyzéseit. Ezek a sorok, amelyek ennek a magányos nagy színésznek évtizedekig titkolt élményeit, megfigyeléseit és kritikáját tartalmaz­­­zák, megrázó erejűek. Szacsvay naplójá­ban felmerül nemzeti színjátszásunknak nagy korszaka. Egy férfi írta ezt, aki soha életében nem tiltakozott igazságta­lanság ellen, pedig sok méltatlan mellő­zés, sérelem érte, egy nagy színész írta, akinek hitét a színpadban, a Nemzeti Színház hivatásában sohasem ingatta meg csalódás és egy ember, akinek tra­gikus magánéletét most értjük meg, aki élete egyetlen igaz szerelmének sírját ötven év után is porig sújtottan őrizte. Tragikus és mégis csodálatos élete volt Szacsvay Imrének, aki igazi úr volt, nemcsak a színpadon, hanem magánéle­tében is. Milyen megrendítőek azok a sorok, amelyeket igazgatójához intézett, mikor örökre elbúcsúzott a színpadtól. Lehetett-e tragikusabb pillanata színész­nek, mint Szacsvaynak, mikor utoljára lépett fel Lear király szerepében és bú­csúzott a színpadtól anélkül, hogy egyet­len em­ber a nézőtéren ezt sejtette volna. Szacsvay pályájának gazdag és mindig felfelé ívelő vonala egy nagykulturájú, mélyhitü, őserejű tehetség útja. Pedig göröngyös volt ez a pálya! A század­forduló, amely egyszerre elfordult az akkori színpad nagyjaitól s az új szín­játszó stílus diadalát ünnepelte, igazság­talan volt Szacsvayhoz és társaihoz. Az ő kemény harca, Jászai Mari távozása a Nemzeti Színháztól. Keglevich intendáns szerepe mind új megvilágítást kap ebben a napvilágra került naplóban, de a leg­­meghatóbb fejezetek az ő ifjúkori írásai és tiszta szerelem, tiszta emlékezései. Egyetlen igazi szerelmének, Antóniának, majd később kisfiának, Tibornak halála teljesen befelé fordította Szacsvay Imre életét, de hiába viharzottak el évtizedek felette, nem múlt el hónap vagy év, hogy ne áldozott volna emléküknek. Tulajdon­képpen csak értük élt utolsó napjáig. Áld a Nemzti Színház történetét meg akarja igazán ismerni, annak el kell ol­vasni Szacsvay naplóját is. A kötet első részében Balassa Imre, a kitűnő író raj­zolja meg a nagy színész portréját. Végigvezet Szacsvay Imre életén, amely tele van regényes fordulatokkal s mégis, csupa fegyelmezettséggel, az igazi úr, az igazi férfi büszke, zárkózott jellemének megnyilatkozásaival. Nagyszerű portré ez, amelynek színeiben ott érezzük a sze­mélyes megfigyelés és baráti kapcsolat igazságát. A színháztörténelmi szempont­ból olyan értékes könyvet rendkívül ér­dekes illusztrációk gazdagítják. Kolba Gyula a «■* ' » rSv.ae.wai Jak­e elalékiratai i Megnyílt a magyar festők zágrábi kiállítása Szombaton nyílt meg Zágrábban a ma­gyar festőművészek kiállítása. A kiállí­tást magában foglaló pavillonnak külö­nös érdekessége az, hogy az 1896. évi millenáris ünnepségek alkalmával Buda­pesten a horvát kiállítás helyiségéül szolgált. Később lebontották, majd Zág­rábban újból felállították. A kiállítás megnyitásán a művészeti pavilion előtt két hatalmas árbocra fel­húzták a horvát és a magyar zászlót. A kiállítás előcsarnokát magyar és horvát színekben pompázó virágokkal díszítet­ték fel. A kiállítás megnyitásán megjelent Su­­basics bán, Sterinac zágrábi érsek, Sztar­­csevics zágrábi főpolgármester, Nedel­­kovics tábonok, hadseregparancsnok és mások. Macsek miniszterelnökhelyettest RÁDIÓ, GRAMOFON, LEMEZ legolcsóbban Hdtvf.Széhig.váh., Kosaftlj L­­ákáczi-ut 60 Krnyevics Juraj, a horvát parasztpárt főtitkára képviselte. Az ünnepség első szónoka dr. Bartók László zágrábi m. kir. főkonzul volt. Horvát nyelvű beszédében kifejtette, hogy a kulturális kapcsolatok ápolása legjobban szolgálhatja a kölcsönös meg­becsülést és a kelt országnak a béke iránti szolidaritását. Ezután vitéz Haász Aladár miniszteri osztályfőnök, a magyar vallás- és közok­tatásügyi minisztérium képviselője mon­dott igen nagyhatású beszédet. Utalt a két ország művészcseréjének jelentősé­gére és a kulturkapcsolatok elmélyítésé­nek gondosságára. Beszédének utolsó­­ré­szét horvátul mondta el, amit a megje­lentek lelkesen megéljeneztek. Skorjacs dr., az autonóm báni kor­mányzat közoktatásügyi osztályfőnöke beszélt ezután. Többi között ezeket mondta: — A kiállítás nemcsak bemutatása a magyar alkotó kultúra szellemének, ha­nem jelképe annak is, hogy a magyar és a horvát nemzet ezekben a súlyos idők­ben vágyódik a béke, az egyetértés, vala­mint a szomszédok barátsága után. Ez­után a báni kormányzat nevében mele­gen köszöntötte a kiállítás rendezőjét, Almásy-Teleid Éva grófnőt, vitéz Haász Aladárt és Bartók Lászlót. Subasics bán ezután a kiállítást meg­nyitódnak jelentette ki. Délben Skorjacs osztályfőnök a ma­gyar vendégek tiszteletére az Esplanade­­szállóban ebédet adott. Magyar részről a horvátok üdvözlő szavait vitéz Haász Aladár miniszteri osztályfőnök horvát nyelven köszönte meg. Este a zágrábi főpolgármester díszva­csorát adott Almásy-Telek­i Éva grófnő és vitéz Haász Aladár osztályfőnök tisz­teletére a város történelmi múltú, gyö­nyörű palotájában. A zágrábi sajtó a magyar képzőművé­szeti kiállítás jelentőségét már napok óta több hosszú cikkben méltatja és kö­zölte Almásy-Teleki Éva grófnőnek, a kiállítás rendezőjének a fényképét is. Szombaton este Arató Béla „Szomszé­dok“ című egyfelvonásosát mutatta be a debreceni Csokonai Színház Mészáros Ágival, Gőzön Gyulával és Greguss Zol­tánnal a főszerepekben. Barsy Ödön ren­dezte az előadást, amelynek szép sikere volt. * Kedden vizsgáznak a Zeneművészeti Főiskola operatanszakának növendékek. * Hétfőn fejezi be idei évadját az An­­drássy Színház. * A kárpátaljai képzőművészek Erdélyi Bélát választották elnökükké, alelnök Endrédy György lett. Az ungvári kép­­kiállító szalonban minden hónapban ér­dekes új anyagot mutatnak be a­ kárpát­aljai művészek. — Fiatal zeneszerzők hangversenye. Siklós Albert professzor zeneszerzési tanszakának növendékei pompásan sikerült hangversenyt rendeztek a Zeneakadémián. Előbb Gergely Ferenc adta elő finom dallam vezetésű orgona­szerzeményét, majd az Albert vonósnégyes ismert fiatal művészei­ arattak nagy sikert Zoltán Nándor érdekes rondora és Huzella Elek figyelemreméltóan értékes vonóshatásá­nak pompás előadásával. Sok tapsot aratott Majorossy Aladár hangulatos a-moll vonósné­­gyese is, amelyet a Magyar Vonósnégyes művésztagjai mutattak be. Tartós hullámosítás, hajfestés, szépségápolás IV., Párisi­ utca R (Molnáris Bott B­éla CBC Telefon: 180—04­0 Moser mellett) Több mint 100.000 ember látta eddig a Tokaji aszút a Magyar Színházban és nincs egy sem, aki ne a legnagyobb elragadtatással beszélne erről­ a szenzációs darab­ról, a pazar kiállításról és a ragyogó előadásról Fedák Sárival és Rózsahegyi Kálmánnal az élén. Jó utolsó előadás! Mit tanulhatunk a mai háborúról? Meddig tarthat még? Dr. Tombor Jenő ny. ezredes aktuális elő­adása 13-án, 7. /(Trózsavölgyi) NEMZETI ÚJSÁG 13 1940 június 2. Vasárnap ­ Az újonnan épült ANGOL PARKI GYERMEKSZÍNHÁZBAN az egész évadban minden kedden, szerdán, szombaton és vasárnap délután 5 órai kezdettel MATTÉ MATYI csodálatos kalandjai nagy látványos, vidám, meseszerű gyermekrevü­k pazar színpadi képben. A mesejáték keretében fellépnek: PEPP­Y, a csodacsimpánz és S N U K I, táncoló elefánt-bébi, a gyermekvilág kedvencei. Gyermekeknek gyönyörűség. — Felnőtteknek szórakozás. BIBÓ LAJOS: Halovény virág Bibó Lajos új regényének hősnője: Erzsébet mindössze öt esztendős, mikor­ családjának élete összeomlik. A kislány nem érti még a történések összefüggés­­ét, de a zsenge lélek megrezdül az élet legkisebb viharától- Sajátos ösztöne érez­teti vele az élet mély igazságait. Mikor­ az apa Amerikába menekül s elhagyja családját, a serdülő leányka megpró­bálja, hogy támasza legyen anyjának és testvéreinek. Nem akar teher lenni, nyűg. Érzékeny lélek, visszariad min­dentől, ami rút, ami aljas, szinte álom­ban él, tisztán és sápadtan, mint egy­ halo­vány virág. Valóban kis virágszáj, akinek el kell pusztulnia a nagy vihar­,­ban, amelynek élet a neve. Táncosnő lesz, majd modell s eközben találkozik az első szerelemmel. Erzsébet­­ lassan­ már tizennyolc éves, élete mindig telje­sebb lesz, de befelé. Legféltettebb érzén­seinek él, nem akarja és nem meri el­hinni, hogy az élet ajándékait elfogad­hatja. És tragédiája teljes lesz, mikor? álma és szerelme beteljesül. Algyenge test, a korán elfáradt lélek, nem tud már szárnyalni, a szanatórium beteg­, ágyán fejezi be Erzsébet életét. Bibó Lajos új regénye igazi írói tel­jesítmény. Tömör és gazdag nyelven tudja megjeleníteni a történetet, amely­nek hatását még fokozza Bibó mély lélekelemző művészete, amellyel a lélek legrejtettebb zugaiba is be tud világí­tani. Megrendítően szépe­n rajzolja meg hősnőjének, Erzsébetnek tragikus alak­­ját, de a többi szereplői is vérbő, hul­lámzó életet élnek. A regény tele van drámai feszültséggel, megragadó lírai szépségekkel s nem kétséges, hogy jelen­tős határköve az író pályájának. A re­gény a Stádium ízléses kiadásában je.. . Győry Dezső: Magyar hegyibeszéd Az ismert nevű szerző a felvidéki magyar irodalom egyik irányító egyénisége, aki ko­moly és maradandó hatással volt szervezője több felvidéki népművelő mozgalomnak. Most a pozsonyi Új Hírek szerkesztője. Erőteljes Urai egyéniség, aki több kötetével egyik szá­mottevő képviselője az elszakitottságban élő kisebbségi magyarság szociálisabb és magya­­rabb tájékozódásának. Uj kötetéből a csügge­­detlenül tovább dolgozó magyarnak hangja csendül ki, azé a magyarságé, amelyet a há­ború sem térit el céljaitól s a belső átalaku­lásáért szüntelenül folytatott küzdelmeinek irányvonalától. " A KIEPURA-FILMEK HANGULATA I ~ A muzsikáló szerelem tavaszi filmjátéka! SÁRDY JÁNOS, Szabó Klári, Sennyey Vera, Feleky Kamill, Vaszary Piri, Toronyi, Mihályffy, Kőváry, Ádám Piri. Turul-film. PREMIER HOLNAP! Forum: V18 és */­10. Scala: Vilo-kor.

Next