Nemzeti Ujság, 1940. június (22. évfolyam, 122-146. szám)
1940-06-02 / 123. szám
BÓKAY JÁNOS: Marió Az idény legnagyobb sikerű színpadi Szerzőjének két, fiatalkori, kis regénye került ki újra együtt a könyvpiacra, hogy emlékeztessen egy gazdagon kibontakozó írói pálya kezdeti állomására és idézze a „romantikus“ Bókayt, aki új hanggal volt jelentkező a huszas évek irodalmában.. A világháború komor kulisszái már összeomlottak s a romok közül feledést kereső mohósággal napsugarasabb tájak felé tekint a fiatal író kiváncsi szeme. A Mario, költői színezetű, szinte érzéki erejű „nagyvilági“ regény. Színhelye: a velencei Lido, szereplői pedig a két kontinens unatkozó snobjai, kalandkeresői és különcei, akik a luxusszállók üvegházi virágaihoz hasonlóan a kiválasztottak életét pergetik le. Főhőse egy fiatal pincér, aki a luxusszálló vendégeiről „mindent“ tud és hall — sokszor szándéka ellenére is, közben azonban maga is belebonyolódik egy regényes szerelem színes hálóiba. Az események a főhős lelkében játszódnak le: körülötte alakok, arcok tűnnek fel és merülnek alá. Szemlélete kissé borús, de nemes érzékenység hatja át a naplószerű vallomások minden sorát, amelyekből Marionak remek lélekrajzzal megformált alakja rokonszenves teljességgel emelkedik ki. A kötet másik kis regénye a Durravardy herceg, viszont szinte ellenpólusa az érzékeny és rajongó Marionak, háttérre azonban talán még festőibb, mint a lidói tájkép: maga az angol gyarmatvilág. Ízig-vérig keleti történet parafasisakos angolokkal, tropikus szerelemmel, sportladykkel és pompás, bátor katonákkal, akik minden veszéllyel szembenéznek. A népszerű író két érdekes regénye bizonyára a könyvnap egyik legkeresettebb olvasmánya lesz. (k. b.) Bánffy Miklós: Darabokra szaggattatol „Megszórni áltattál“ — hirdette Bánffy Miklós nagyarányú regényciklusának első része. „ÉS hijjával találtattál“ — vonta le a leszámolás szomorú eredményét a második. „Darabokra szaggattatol“ — a hijjával találtatott nemzedék és nemzet sorsának tragikus képe. Az olvasó érzi, hogy szemtanú beszél — mondták az első két rész kritikusai. Ez az erő, a szemtanú vallomásának megdöbbentő ereje jellemzi Bánffy Miklós új regényét is. Annak a végzetes bomlási folyamatnak követ- WSflfi BE !>y&MJffEgfftfl 5 oktávos 2 játékos, fi regiszteres és 4 oktávos 3 regiszteres feltűnő olcsón, ugyanott zongora és harmonium javítások, hangolások, jó- QZICDCD CCDCUP harmoniumkészítőnél karbantartások üLltöLliLlSLEiU II», Mecset u. 19,1. 33. kezményeit mutatja meg óriási körképben, a történelem hitelességével, amelynek előzményeire oly mesterien világított rá ciklusa első két részében. A háború előtti idők kedvelt műfaja a novella volt. Ma ismét, mint a múlt század derekán, a monumentalitás felé fordul az érdeklődés, az olyan regények felé, amelyek egy egész kor „cavalcade“-ját mutatják meg és az összeomlás megrázó okait kutatják. Bánfy Miklós hatalmas ciklusa és ez az új regénye is ilyen irányú alkotás, értékben és jelentőségben egyaránt méltó párja a hozzá hasonló világhírű nyugati műveknek. Egy társadalom, egy nemzet sorsának tükre, a magyar történelem egy megrázó fejezete, úgy, ahogyan a legméltóbb író és a legavatottabb szemtanú látta. Báró Szurmay Sándor: A magyar katona a Kárpátokban Több mint két évtized megvilágító távlatából állítja elénk a Kárpátokban harcoló magyar katonát, a leghitelesebb szemtanú, Szurmay tábornok. Könyve rendkívüli közvetlenségű írás, minden sora élmény, átélt történelem. A világháborús emlékezések gazdag irodalmából kiemelkedik stílusával, élethű leírásaival és értékes képanyagával. Igen nagy érdeklődésre tarthatnak számot a könyvnek a világháború befejezését és az összeomlást leíró részei, amelyben a honvédelmi miniszter Szurmay emlékezik. Rendkívüli jelentőséget ad a könyvnek a szerző személye. Avatottabb író nem állíthatna szebb, teljesebb értékű emléket a Kárpátok felejthetetlen hős magyar katonáinak, mint Szurmay, a legendás hirű hadvezér. — Rexa Dezső: Százesztendős pestbudai képek. Egy százesztendős kalendárium színes képeit közli ez a biedermeier-bájú könyv. Minden hónaphoz az egykorú pestbudai élet ad finom hangulatos képet és a képekhez Rexa Dezső, sok régi krónikánk ihletett megelevenítője irt színes gyöngédszavú szövegét. Maga az egész rétet csupa hibátlan stílus, amelyben képek, szöveg, nyomás és kötés hibátlan összhangba olvadnak. A múlt idők varázsa árad a nemes fönyvecskéből. SZÍNHÁZ MŰVÉSZET ! Egy magányos emberről, a felejthetetlen Lear királyról, Szacsvay Imréről, a Nemzeti Színház nemrég elhunyt egykori büszkeségéről jelent meg végre egy méltó könyv. A kötet érdekessége, hogy közli Szacsvaynak a naplóját, emlékiratait, dramaturgiai feljegyzéseit. Ezek a sorok, amelyek ennek a magányos nagy színésznek évtizedekig titkolt élményeit, megfigyeléseit és kritikáját tartalmazzák, megrázó erejűek. Szacsvay naplójában felmerül nemzeti színjátszásunknak nagy korszaka. Egy férfi írta ezt, aki soha életében nem tiltakozott igazságtalanság ellen, pedig sok méltatlan mellőzés, sérelem érte, egy nagy színész írta, akinek hitét a színpadban, a Nemzeti Színház hivatásában sohasem ingatta meg csalódás és egy ember, akinek tragikus magánéletét most értjük meg, aki élete egyetlen igaz szerelmének sírját ötven év után is porig sújtottan őrizte. Tragikus és mégis csodálatos élete volt Szacsvay Imrének, aki igazi úr volt, nemcsak a színpadon, hanem magánéletében is. Milyen megrendítőek azok a sorok, amelyeket igazgatójához intézett, mikor örökre elbúcsúzott a színpadtól. Lehetett-e tragikusabb pillanata színésznek, mint Szacsvaynak, mikor utoljára lépett fel Lear király szerepében és búcsúzott a színpadtól anélkül, hogy egyetlen ember a nézőtéren ezt sejtette volna. Szacsvay pályájának gazdag és mindig felfelé ívelő vonala egy nagykulturájú, mélyhitü, őserejű tehetség útja. Pedig göröngyös volt ez a pálya! A századforduló, amely egyszerre elfordult az akkori színpad nagyjaitól s az új színjátszó stílus diadalát ünnepelte, igazságtalan volt Szacsvayhoz és társaihoz. Az ő kemény harca, Jászai Mari távozása a Nemzeti Színháztól. Keglevich intendáns szerepe mind új megvilágítást kap ebben a napvilágra került naplóban, de a legmeghatóbb fejezetek az ő ifjúkori írásai és tiszta szerelem, tiszta emlékezései. Egyetlen igazi szerelmének, Antóniának, majd később kisfiának, Tibornak halála teljesen befelé fordította Szacsvay Imre életét, de hiába viharzottak el évtizedek felette, nem múlt el hónap vagy év, hogy ne áldozott volna emléküknek. Tulajdonképpen csak értük élt utolsó napjáig. Áld a Nemzti Színház történetét meg akarja igazán ismerni, annak el kell olvasni Szacsvay naplóját is. A kötet első részében Balassa Imre, a kitűnő író rajzolja meg a nagy színész portréját. Végigvezet Szacsvay Imre életén, amely tele van regényes fordulatokkal s mégis, csupa fegyelmezettséggel, az igazi úr, az igazi férfi büszke, zárkózott jellemének megnyilatkozásaival. Nagyszerű portré ez, amelynek színeiben ott érezzük a személyes megfigyelés és baráti kapcsolat igazságát. A színháztörténelmi szempontból olyan értékes könyvet rendkívül érdekes illusztrációk gazdagítják. Kolba Gyula a «■* ' » rSv.ae.wai Jake elalékiratai i Megnyílt a magyar festők zágrábi kiállítása Szombaton nyílt meg Zágrábban a magyar festőművészek kiállítása. A kiállítást magában foglaló pavillonnak különös érdekessége az, hogy az 1896. évi millenáris ünnepségek alkalmával Budapesten a horvát kiállítás helyiségéül szolgált. Később lebontották, majd Zágrábban újból felállították. A kiállítás megnyitásán a művészeti pavilion előtt két hatalmas árbocra felhúzták a horvát és a magyar zászlót. A kiállítás előcsarnokát magyar és horvát színekben pompázó virágokkal díszítették fel. A kiállítás megnyitásán megjelent Subasics bán, Sterinac zágrábi érsek, Sztarcsevics zágrábi főpolgármester, Nedelkovics tábonok, hadseregparancsnok és mások. Macsek miniszterelnökhelyettest RÁDIÓ, GRAMOFON, LEMEZ legolcsóbban Hdtvf.Széhig.váh., Kosaftlj Lákáczi-ut 60 Krnyevics Juraj, a horvát parasztpárt főtitkára képviselte. Az ünnepség első szónoka dr. Bartók László zágrábi m. kir. főkonzul volt. Horvát nyelvű beszédében kifejtette, hogy a kulturális kapcsolatok ápolása legjobban szolgálhatja a kölcsönös megbecsülést és a kelt országnak a béke iránti szolidaritását. Ezután vitéz Haász Aladár miniszteri osztályfőnök, a magyar vallás- és közoktatásügyi minisztérium képviselője mondott igen nagyhatású beszédet. Utalt a két ország művészcseréjének jelentőségére és a kulturkapcsolatok elmélyítésének gondosságára. Beszédének utolsórészét horvátul mondta el, amit a megjelentek lelkesen megéljeneztek. Skorjacs dr., az autonóm báni kormányzat közoktatásügyi osztályfőnöke beszélt ezután. Többi között ezeket mondta: — A kiállítás nemcsak bemutatása a magyar alkotó kultúra szellemének, hanem jelképe annak is, hogy a magyar és a horvát nemzet ezekben a súlyos időkben vágyódik a béke, az egyetértés, valamint a szomszédok barátsága után. Ezután a báni kormányzat nevében melegen köszöntötte a kiállítás rendezőjét, Almásy-Teleid Éva grófnőt, vitéz Haász Aladárt és Bartók Lászlót. Subasics bán ezután a kiállítást megnyitódnak jelentette ki. Délben Skorjacs osztályfőnök a magyar vendégek tiszteletére az Esplanadeszállóban ebédet adott. Magyar részről a horvátok üdvözlő szavait vitéz Haász Aladár miniszteri osztályfőnök horvát nyelven köszönte meg. Este a zágrábi főpolgármester díszvacsorát adott Almásy-Teleki Éva grófnő és vitéz Haász Aladár osztályfőnök tiszteletére a város történelmi múltú, gyönyörű palotájában. A zágrábi sajtó a magyar képzőművészeti kiállítás jelentőségét már napok óta több hosszú cikkben méltatja és közölte Almásy-Teleki Éva grófnőnek, a kiállítás rendezőjének a fényképét is. Szombaton este Arató Béla „Szomszédok“ című egyfelvonásosát mutatta be a debreceni Csokonai Színház Mészáros Ágival, Gőzön Gyulával és Greguss Zoltánnal a főszerepekben. Barsy Ödön rendezte az előadást, amelynek szép sikere volt. * Kedden vizsgáznak a Zeneművészeti Főiskola operatanszakának növendékek. * Hétfőn fejezi be idei évadját az Andrássy Színház. * A kárpátaljai képzőművészek Erdélyi Bélát választották elnökükké, alelnök Endrédy György lett. Az ungvári képkiállító szalonban minden hónapban érdekes új anyagot mutatnak be a kárpátaljai művészek. — Fiatal zeneszerzők hangversenye. Siklós Albert professzor zeneszerzési tanszakának növendékei pompásan sikerült hangversenyt rendeztek a Zeneakadémián. Előbb Gergely Ferenc adta elő finom dallam vezetésű orgonaszerzeményét, majd az Albert vonósnégyes ismert fiatal művészei arattak nagy sikert Zoltán Nándor érdekes rondora és Huzella Elek figyelemreméltóan értékes vonóshatásának pompás előadásával. Sok tapsot aratott Majorossy Aladár hangulatos a-moll vonósnégyese is, amelyet a Magyar Vonósnégyes művésztagjai mutattak be. Tartós hullámosítás, hajfestés, szépségápolás IV., Párisi utca R (Molnáris Bott Béla CBC Telefon: 180—040 Moser mellett) Több mint 100.000 ember látta eddig a Tokaji aszút a Magyar Színházban és nincs egy sem, aki ne a legnagyobb elragadtatással beszélne erről a szenzációs darabról, a pazar kiállításról és a ragyogó előadásról Fedák Sárival és Rózsahegyi Kálmánnal az élén. Jó utolsó előadás! Mit tanulhatunk a mai háborúról? Meddig tarthat még? Dr. Tombor Jenő ny. ezredes aktuális előadása 13-án, 7. /(Trózsavölgyi) NEMZETI ÚJSÁG 13 1940 június 2. Vasárnap Az újonnan épült ANGOL PARKI GYERMEKSZÍNHÁZBAN az egész évadban minden kedden, szerdán, szombaton és vasárnap délután 5 órai kezdettel MATTÉ MATYI csodálatos kalandjai nagy látványos, vidám, meseszerű gyermekrevük pazar színpadi képben. A mesejáték keretében fellépnek: PEPPY, a csodacsimpánz és S N U K I, táncoló elefánt-bébi, a gyermekvilág kedvencei. Gyermekeknek gyönyörűség. — Felnőtteknek szórakozás. BIBÓ LAJOS: Halovény virág Bibó Lajos új regényének hősnője: Erzsébet mindössze öt esztendős, mikor családjának élete összeomlik. A kislány nem érti még a történések összefüggését, de a zsenge lélek megrezdül az élet legkisebb viharától- Sajátos ösztöne érezteti vele az élet mély igazságait. Mikor az apa Amerikába menekül s elhagyja családját, a serdülő leányka megpróbálja, hogy támasza legyen anyjának és testvéreinek. Nem akar teher lenni, nyűg. Érzékeny lélek, visszariad mindentől, ami rút, ami aljas, szinte álomban él, tisztán és sápadtan, mint egy halovány virág. Valóban kis virágszáj, akinek el kell pusztulnia a nagy vihar,ban, amelynek élet a neve. Táncosnő lesz, majd modell s eközben találkozik az első szerelemmel. Erzsébet lassan már tizennyolc éves, élete mindig teljesebb lesz, de befelé. Legféltettebb érzénseinek él, nem akarja és nem meri elhinni, hogy az élet ajándékait elfogadhatja. És tragédiája teljes lesz, mikor? álma és szerelme beteljesül. Algyenge test, a korán elfáradt lélek, nem tud már szárnyalni, a szanatórium beteg, ágyán fejezi be Erzsébet életét. Bibó Lajos új regénye igazi írói teljesítmény. Tömör és gazdag nyelven tudja megjeleníteni a történetet, amelynek hatását még fokozza Bibó mély lélekelemző művészete, amellyel a lélek legrejtettebb zugaiba is be tud világítani. Megrendítően szépen rajzolja meg hősnőjének, Erzsébetnek tragikus alakját, de a többi szereplői is vérbő, hullámzó életet élnek. A regény tele van drámai feszültséggel, megragadó lírai szépségekkel s nem kétséges, hogy jelentős határköve az író pályájának. A regény a Stádium ízléses kiadásában je.. . Győry Dezső: Magyar hegyibeszéd Az ismert nevű szerző a felvidéki magyar irodalom egyik irányító egyénisége, aki komoly és maradandó hatással volt szervezője több felvidéki népművelő mozgalomnak. Most a pozsonyi Új Hírek szerkesztője. Erőteljes Urai egyéniség, aki több kötetével egyik számottevő képviselője az elszakitottságban élő kisebbségi magyarság szociálisabb és magyarabb tájékozódásának. Uj kötetéből a csüggedetlenül tovább dolgozó magyarnak hangja csendül ki, azé a magyarságé, amelyet a háború sem térit el céljaitól s a belső átalakulásáért szüntelenül folytatott küzdelmeinek irányvonalától. " A KIEPURA-FILMEK HANGULATA I ~ A muzsikáló szerelem tavaszi filmjátéka! SÁRDY JÁNOS, Szabó Klári, Sennyey Vera, Feleky Kamill, Vaszary Piri, Toronyi, Mihályffy, Kőváry, Ádám Piri. Turul-film. PREMIER HOLNAP! Forum: V18 és */10. Scala: Vilo-kor.