Nemzeti Ujság, 1940. augusztus (22. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-01 / 173. szám

2 NEMZETI ÚJSÁG 1940 augusztus 1. Csütörtök vel, amellyel szemben ideig-óráig megtorpimkítinek, visszaszorulhatnak, de végső győzelmük egy pillanatig sem lehet kétséges, mint ahogy az örökkévalóságot sem verheti bilincsbe a röpke pilhikat és a halál csiráját hordozó test nem kerekedhetik tartósan a lélek fölébe. Az ember tragédiájának megoldása eszerint valóban nem lehet más, mint a madáchi „küzdj és bízva bízzál!“, ez a küzdés, ez az örök eszmék felé törekvés azonban semmiesetre sem egyeztethető veszsze a jelen megtagadásával, a tétlenséggel, az állandó panaszkodással, a „régi jó idők“ beteges visszasóvárgásával. Nem felejthetjük el egy pillanatra sem, hogy ezek a régi szép idők éppen úgy nem nélkülözték a bajokat, a sors csapásait, fenyegetéseit és bizonytalanságait, a háborús pusztításokat és kegyetlen megpróbáltatásokat, mint ez a mi keserves, de mégis drága és pótolhatatlan, mert élettel ajándékozó és halhatatlan érdemek szerzésére módot nyújtó jelenünk. Ebben a jelenben kell szilárdan megállani helyünket, kifejteni legjobb képességeinket, ha nem akarjuk könnyelműen, egyszer s mindenkorra elszalasztani a magasabbrendű és fölfelé törekvő élet lehetőségeit. Minél mostohábbak a külső körülmények, annál nagyobbak a belső értékfejlesztő alkalmak és lehetőségek. Aki tehát kényelmes életet kiván, a magasabb romló életnek , egyben önmagának is ellensége. Teljesítsük hivatásunkat úgy is, mint egyén, úgy is, mint nemzet. Vállaljuk sorsunkat és birkózzunk meg vele. Becsüljük meg a még oly zordnak érzett jelent, amely már csak azért is szebb a „régi szép időkénél, mert a miénk, mert él és — ha mi is úgy akarjuk és méltók vagyunk reá — megajándékoz bennünket az egyéni és nemzeti élet romolhatatlan értékeivel. Jogunk Erdélyhez Ezzel a címmel dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazgatója tollából rendkívül érdekes és értékes könyvecske jelent meg. Az olvasó joggal kérdezheti, van-e szükség ilyen könyvre, kell-e indokolni, magyarázni, érsekkel alátámasztani azt az aksziómaszerű igazságot, hogy Magyarországnak Erdélyre vonatkozó joga elvitathatatlan’! Aki e munkát elolvassa, feltétlenül azt feleli, hogy ez a könyv mégis hiányt pótol s ma — amikor Erdély a magyarság legidőszerűbb sorskérdése — egyenesen nélküllehet etlen A meggyőződést ugyanis tudással kell vasból vert acéllá kovácsolni s az aksziómának tudományos súlyt, értéket kell adni. Fali Endre művét az teszi igen becsessé, hogy a kérdés tökéletes elméletét adja s a kézenfekvő igazságot dogmaszerű értékkel ruházza fel. E könyv Érdém történelmi fejlődését ismerteti pragmatikus erővel. Azt fejti ki az egymásbafonódó érvek sorozatának vaslogikájával, hogy a Kárpátmedence geopolitika örökérvényű törvényei, a szétszakíthatatlan gazdasági összefüggésnek megváltozhatatlansága, a kultúra emberi értékei és a Kárpátok határolta elválaszthatatlan egység véderő jelentősége: Magyarországnak megdönthetetlen jogcímei Erdélyre. Ha valaki a kérdés adatait, előzményeit, összefüggéseit ily tökéletesen akarná megismerni, foliánsokat, egész könyvtárakat kellene összeolvasnia A mű nagy érdeme hát, hogy ez az első, amely ily kis terjedelemben tökéletes, teljes és kimerítő egészét adja e problémának. A szerző végigvezeti az olvasót Erdély kialakulásán. Hogy a hunok után a magyarok alkottak itt először országot, a románok csak a XIII. század elején jelentek itt meg s a század végén még elfértek volna egy birtokon. Semmi jelentőségük sem volt a fejedelemség korában sem, de a negyvennyolcadiki viorányok mégis éppen olyan szabadságot biztosítottak nekik, mint a magyaroknak Megdönthetetlen érvekkel s adatokkal cáfolja meg a dáko-román ködös elméletet s azt is beigazolja, hogy a havasföldi s moldvai oláh vajdaságokat is, mint a határőrvidéket a magyar királyok hívták életre, Rormánia pedig csatt 1878- ban a török fennhatóság alól felszabadulva lép, mint önálló állam a történelem színterére. Ismerteti ezután Hall azokat a geopolitikai törvényszerűségeket, amelyek Erdélyt Magyarországhoz kapcsolták, a nemzetiségi megoszlást, a néprajzi összefüggést Magyarországgal, különös tekintettel a városok magyar fölényére. Igen értékes a Kárpátok védelmi jelentőségének méltatása, annak bebizonyítása, hogy a Kárpátok — a Dunamedence természetes és legjobb védőbástyája — révén tudta Magyarország meggátolni, hogy a keleti imperialista törekvések Magyarország elözönlésével veszélyeztessék Nyugateurópát. A Kárpátok természetes erődítménye a Nyugatnak, Kelettel szemben biztosabb stratégiai jelentőségű védelme bármily Maginit-vonatnaak. Nagyfontosságú fejezetek: Magyarország szétszakíthatatlan gazdasági jelentőségének, a román uralom alá került kisebbségi életszínvonala mesterséges leszállításának, a kisebbségellenes agrárreformnak és telepítésnek, a kisebbségek gazdasági érvényesülése ellen tett intézkedéseknek ismertetése. Aki e kérdést tökéletesen és rövid idő alatt akarja megismerni, annak pótolhatatlan e pompás magyar nyelven, élvezetesen, olvasmányosan megírt magas színvonalú füzet, amelynek megállapításait kitűnő térképek teszik szemléltetővé Folytatás az első oldalnői tárgyalások a moszkvai japán nagykövet és a Kreml között, amely szerint Japán és a Szovjet rendezi a függőben levő kérdéseket , a Szovjet esetleg teljesen elejti Csangkaisek támogatását. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a japánszovjet tárgyalások milyen stádiumban vannak, viszont az kétségtelen, hogy Japánban most már az amerikaiakkal szemben egyre feszültebbé válik a hangulat. Azok a készülődések, amelyek az általános vádkötelezettség bevezetésére vonatkoznak az Egyesült Államokban, a japán—amerikai feszültséggel magyarázhatók elsősorban. Érdekes azonban, hogy a szenátus katonai bizottsága elnapolta döntését a kötelező katonai szolgálat bevezetésére vonatkozó javaslat tárgyalása ügyében. A Reuter-iroda jelentése szerint bizonyos jelek vannak arra, hogy egyre növekvő ellenzéki hangulat érvényesül mind a kongresszusban, mind a kongresszuson kívül az öszszeírási törvényjavaslattal szemben. Sgrófiásbara várak Bukarest lépéséi a tárgyalások megindítására Szófia, Július 31. Beavatott körökből nyert értesülés szerint a legrövidebb idő alatt megkezdődnek Bulgária és Románia között a tárgyalások. Szófiában már csak a bukaresti kormány ajánlatát várják a tárgyalások színhelyére vonatkozólag. Valószínűnek tartják, hogy déli Dobrudzsa valamelyik városában mennek majd végbe a bulgár-román tárgyalások. (T. P.) * Szófia, július 31. (Német Távirati Iroda.) Pilot szófiai román követ szerdán repülőgépen visszaérkezett Bukarestből. A román követet Filov bulgár miniszterelnök és Popov külügyminiszter fogadták. Mint hírlik, a román követ hirtelen visszatérése nemrég megkezdett szabadságáról és a bulgár államférfiakkal folytatott megbeszélése összefüggésben áll a Dobrudzsa-kérdésben a legközelebbi napokra várt tárgyalásokkal. (MTI) Közel negyvenezer ember menekült Romániából Besszarábiába Bukarest, július 31.TP) A Kisenevből visszatért román vasutas delegáció jelentése szerint a besszarábiai vasútállomásokon nagyon sok román várja a Romániába való elszállítását. Idáig a szállítási nehézségek akadályozták meg az áttelepítés lebonyolítását. Számolnak azzal, hogy néhány napon belül lehetővé válik a Besszarábiából visszatérő románokat külön vonatokon Jassyba hozni. A Besszarábiába átköltözők elszállítása Gáláéból egyre tart. Idáig dunai vontatóhajókon Gáláéból a besszarábiai Rent dunai kikötőbe 38412 személyt, leginkább zsidókat és munkásokat szállítottak el, akik besszarábiai eredetűek. El kell kerülni minden időveszteséget Róma, július 31. (Magyar Távirati Iroda.) A Messaggero budapesti jelentése szerint mértékadó magyar körökben hangoztatják, hogy korai minden találgatás a magyarromán tárgyalások helyéről és időpontjáról. Ugyane körök hangoztatják, hogy Magyarország teljesen meg van elégedve az események alakulásával. A Stampa és a Popolo di Roma budapesti tudósítója a többi között ezeket írja: Gigurtu és Manoilescu Rómából való visszatérésük után kijelentették, hogy bizakodással tekintenek a jövőbe. Ugyanakkor olyan nyilatkozatot tettek, amelyekből arra lehet következtetni, hogy hajlandók területi engedményeket tenni Magyarországnak és Bulgáriának. Ezekből a jelenségekből arra következtetnek, hogy a tengelyhatalmaknak sikerült megértetniük Romániával a Magyarországgal és Bulgáriával való megegyezés szükségességét• Immár biztosra lehet venni, hogy Bulgária nemsokára visszafoglalja Déldobrudzsát és lemond Északdobrudzsáról, hogy ne vágja el Romániát a Fekete-tengertől. Az északdobrudzsai bolgárok délre költöznek, ahonnan viszont a románok északra költöznek át. A Szófia ésBukarest közötti tárgyalások közvetlenül küszöbön állanak. A Budapest és Bukarest közötti tárgyalások az anyag rendkívül bonyolult volta miatt alighanem nehezebbek lesznek. Magyar kormánykörökben egyelőre nem tudják, hogy hol és mikor kezdődnek meg ezek a megbeszélések és azokat a híreket, amelyek arról szólnak, hogy a megbeszélések az egyik erdélyi városban lesznek, amelyet jelképesen kiürítenének, nem erősítik meg. Az egyik hírügynökség értesülése szerint mindamellet úgy látszik, hogy a rompánás a magyar kormány közötti megbeszélések a Salzburgban és a Rómában megállapított alapokon már a közeli napokban megkezdődhetnek. A magyaroknak a legfontosabb ma az, hogy Románia elismerte, hogy területeket kell átengednie. A magyar sajtó ugyanakkor nyomatékosan hangsúlyozza, hogy el kell kerülni minden felesleges időveszteséget. A magyar lapok meggyőződése az, hogy ha nem sikerül közvetlen tárgyalásokkal eredményt elérni, a tengelyhatalmak megfellebbezhetetlen döntéssel lépnek közbe. , * A Messaggero értesüléséhez a következőket kell megjegyeznünk. Helyes a Messaggere-nek az, az értesülése, hogy nincs semmi pozitív tény, amely megerősítené azt a híresztelést, hogy a román-magyar tárgyalások színhelye már el volna határozva. Ami pedig azt illeti, hogy közvetlen tárgyalások sikertelensége esetén a tengelyhatalmak döntőbíróként lépnének közbe, de hogy ilyenértelmű határozatot Románia államférfiai már tudomásul vettek volna, erről beszélni egyelőre azért nem lehet, mert eddig semmiféle tárgyalás Magyarország és Románia között nem volt folyamatban, tehát ilyen javaslat elfogadásáról nem is lehetett szó. . Bukarest, julius .31. A „Romania“ berlini jelentést közöl, amely szerint a délkeleteurópai államoknak az új dunai élettérben saját maguknak kell megtalálniuk az együttműködés lehetőségét és az együttélésnek olyan szilárd alapját, amely számukra mind gazdasági, mind kulturális téren a legnagyobb szabadságot és megelégedést biztosíthatja. A dunai és a délkeleteurópai államok kormányférfiaival való megbeszélések során kifejezésre jutott az a német és olasz kívánság, hogy ezek az államok önmaguk kíséreljék meg az egymás közötti közeledést. A tengelyhatalmak különben kizárólag baráti tanácsra szorítkoznak s egyáltalán nem akarnak befolyást gyakorolni-Az „Universal“ szerint Gigurtu és Manoilescu salzburgi és római látogatásának eredménye az, hogy mindkét tengelyhatalom rábírta őket a balkáni (a lap csak „balkáni“ kérdésekről ír) kérdéseket megoldják, s ezzel a tisztességes együttműködés jövőjét készítsék elő. A tengelyhatalmak ilyenformán a legfőbb igazság szellemében akarják, hogy a kérdések megoldást nyerjenek. Ugyanekkor azonban a lap az etnikai határok kérdéséről írva meg,állapítja, hogy a lakosságcsere oly kitűnő módszer, amelyet az utóbbi időben igen sokszor alkalmaztak és amely szilárd etnikai határok megalkotására feltétlenül jó. (Púd. Tud.) Zürich, Július 31. (A Nemzeti Újság zürichi szerkesztőségétől.) A szerdán érkezett bukaresti jelentések szerint a román kormány és a bukaresti sajtó folytatja erőfeszítéseit, hogy a salzburgi megbeszélések igazi jelentősége felől a közvéleményt félrevezesse. A kedden délután összeült minisztertanács késő éjjelig tárgyalt. Politikai körökben a kormány átalakítását közvetlenül küszöbönállónak tartják. A bukaresti hatóságok szerdán elrendelték a Coriere della Sera elkobzását a salzburgi megbeszélésekről közölt cikke miatt. * Kimúlt a Balkánszövetség is Berlin, július 31. A „Balkánszövetség vége“ című cikkében a Berliner Börsenzeitung politikai munkatársa megállapítja, hogy a salzburgi és római megbeszéléseken, amelyek során levonták a szükséges következtetéseket a nyugati hatalmak és európai rendszerük vereségéből, olyan fejlődési folyamat indult meg, amelyben a Balkánszövetségnek sincs többé létjogosultsága. A Kisantantnak Magyarorszáágot, a Balkánatlantnak Bulgáriát kellett sakkban tartania. Mindkét rendszernek viszont a nyugati hatalmak rendelkezésére kellett állania a tengelyhatalmak ellen. A Balkánszövetség 1934 február 9-én kelt alapokmányának aláírói között szerepel Titulescu is és ez mindent megmond. Törökország, amikor 1939-ben aláírta az nyugati hatalmakkal való szövetségi szerződését, az első csapást mérte a balkáni szövetségi rendszerre. Jugoszlávia sajtója mindjárt idegenkedéssel is fogadta ezt a lépést. Ezután következett az angol garancia, amely Romániát és Görögországot részesítette kétesértékű megtiszteltetésben és ezzel már a szövetség négy tagja közül három a nyugati hatalmak rendszerébe kapcsolódott bele. A harctéri események azonban ezekben az államokban is csakhamar sok illúziót eloszlattak, de a Balkánszövetség nem szabadulhatott kompromittáló múltjától. Románia már lemondott a garanciáról és Balkánszövetségről. Jugoszlávia és Görögország pedig szintén nem akarja kivonni magát e következmények alól és bizonyára sajnálkozás nélkül adja fel azt az álláspontját, amely a múltban nem sokat használt, a jövőben pedig csak áldhatna. Törökország számára a helyzet maga választotta külpolitikai iránya következtében sokkal nehezebb. Ez az ország a Balkán szövetséget nagyhatalmi ambícióinak kielégítésérehasználta fel, miután pedig a nyugati hatalmakhoz csatlakozott, igyekezett fenntartani azt a látszatot, hogy ez a viszony mit sem változott. Törökországnak az angol francia táborba való átvándorlása azonban egyet jelentett azzal, hogy elvándorolt Európából. A Balkánszövetség vége most Törökországot válaszút elé állítja: követi-e szövetségesei példáját, vagy továbbfolytatja az Európától való eltávolodást. (NST) Viharos minisztertanács Bukarestben Bukarest, július 81. (NST) Kedden este 6 órától este háromnegyed 9 óráig a román kormány minisztertanácsot tartott. Ezen a miniszterelnök és a külügyminiszter tájékoztatta a kabinet tagjait salzburgi és római útjáról. A szűkszavú hivatalos jelentés ezen továbbmenően nem mond semmit sem. Kiszivárgott hírek szerint azonban a minisztertanácson igen heves jelenetek játszódtak le. Gigurtu találkozóit Mamuttal Bukarest, július 31. Mint most utólag közük, kedden este tíz órakor Gigurtu miniszterelnök saját kezdeményezésére találkozott Maniu erdélyi román parasztpárti vezérrel. Mivel Maniu vonakodott Gigurtut a miniszterelnökségen felkeresni, a találkozás Popovics volt pénzügyminiszter lakásán ment végbe. A megbeszélés után, éjfél felé, Manius párthíveivel tanácskozást tartott, amelyen beszámolt Gigurtu miniszterelnökkel folytatott tárgyalásairól. Erélyes német cáfolat egy svájci lap hírére Berlin, július 31. A birodalmi külügyminisztériumhoz közelálló „Süd-Ost-Echo“ igen éles hangon támadja a „Journale de Geneve“ által terjesztett angol „leleplezést“, amely Hitler állítólagos tervéről szól. A „Journale de Geneve“ szerint Hitler nem akarja felosztani Romániát, ezzel szemben ez az állam köteles angliai exportját beszüntetni, hadseregét német befolyás alá helyezni és egészen a legmagasabb helyekig az angolbarát elemeket eltávolítani, más szóval szakítsa meg viszonyát Londonnal épúgy, mint Budapest. A svájci lap hírére a „Süd-ass- Echo“ nyilvánvalóan felsőbb helyről sugalmazott cikkben a következő választ adja: Már nem csodálkozunk azon, hogy azok a gondolatok, amelyeket Londonban propagandára alkalmasnak tartanak, napról-napra butábbak lesznek. Ez a rosszindulatú butaság ugyanis épolyan tempóban növekszik, mint Lantion férlelme. Amin azonban nagyon csodálkozunk, az az a tény, hogy egy svájci, tehát kontinentális lap egy ilyen anigol propaganda terjesztésére odaadja magát, ami csak azért nem hat ön kételyezően, mivel ahhoz túlságosan buta. fia a túlságosan semleges Svájc végig akarja csinálni az angol propaganda utolsó fázisát, amelyet a félelem és a butaság jellemez, akkor már nem csodálkozunk azon, ha a Journal de Geneve“ a küszöbön álló legutolsó részét is végigcsinálja annak a küzdelemnek, amelynek kimenetéről nincs kétségünk. (T. P.) — A természetes „Ferenc József" keserűvia régóta kitűnően bevált háziszem megrögzött székrekedésnél és annak mindenféle káros következményeinél; biztos, enyhe és gyorsan ható hashajtó, mely számos betegségnél az emésztést javítja és az étvágyat fokozza. Kérdezze meg orvosát!