Nemzeti Ujság, 1940. augusztus (22. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-30 / 196. szám

4 NEMZETI ÚJSÁG 1940 augusztus 30. Péntek A­Z ÉLŐ ERDÉLY ..Negyven esztendeje lészen, mikor az­­Ur engemet honnyomból, azaz őseimnek örökségéből, ismerőseimnek társaságá­ból, atyafiságomnak nemzetségéből ke­gyelmesen kiszállita és egyházi állapotra­­választa. Soha azólta, Édes nevelő Ha­zám, feledékenségben nem volt előttem emlékezeted, sőt kívántam abban módot, hogy velem való dajkálódásidat hála­ndó szolgálattal valami részből megkö-­szönnyem és benned lakozó atyámfiai­nak csekély értékem szerént kedvesked­­igyem.“— így ír élete alkonyán Pázmány Péter Erdélyről és szőkébb hazájáról, szülőföldjéről, Nagyváradról. Hangjá­ban az emlékezés és a meghatottság ár­nyalata, egy gazdag, csodálatos élet val­lomása ez. S ha a történetíró szemével nézzük: jelkép is. A magyar ellenrefor­máció legnagyobb alakja, győzelemre juttatója hajol vissza a bihari föld fölé, ahonnét ez a mozgalom annak idején, háromnegyed századdal előbb, szerény kezdetekben elindult. Várad, a humanisták híres Váradja, ahol egykor Vitéz János javítgatta ked­­ves kódexeit, ahol olasz származású pa­pok és katonák építettek hatalmas palo­tákat az új ízlésben. Várad a török csa­pástól rettegett s aki tehette, menekült. Megindul a nagy hazai népvándorlás, fölgyujtott apácaklastromok kísérteti fé­nyénél, háborgó ég alatt. Várad hires káptalani iskolái, városi tanintézetei, ahol kiváló szellemek nyertek oktatást , tették első lépéseiket s ahol a kor leg­kitűnőbb elméi tanítottak, mint a híres Magyi Sebestyén, a nagy humanista, sorra elnéptelenednek. Várad környéke: füst és koromfedte táj. Innét menekül Nagyszombat, a magyar katolicizmus utolsó végvára felé egy Ilosvai István nevű pap; utolsó tette az erdélyi földön, hogy kedves jobbágy tanítványát, Te­­legdi Miklóst kiküldi a krakkói egye­temre. Amikor egy évre rá Telegdi visz­­szajön, már nem Nagyváradra tér meg, hanem mentora után Nagyszombatba, a nyugati végekre. I­de gyűlt egybe a tö­rök sújtotta, lángban-vérben álló ország minden kiválósága; apácák, ide mentik kódexeiket, iskolák könyveiket, itt hal­mozódik föl Mohács után összeomló Reg­­num Marianum minden nemes hagyo­mánya- Ilosvai mintegy jelképes mozdu­lattal nyit utat Telegdinek, ki később a pécsi püspöki székig jut s országa első főpapja lesz. De szivéből soha ki nem vész az elhagyott szülőföld szeretete, emléke, a ragaszkodás Váradhoz s Er­délyhez. Mellette a XVI. század végén az ellenreformáció első könyvharcaiban ott áll Monoszlói András, erdélyi, bihari származás­ú is, nagymultu család fia, s amikor hitbeli ellenfelei érveit cáfolja roppant terjedelmű s roppant tudással írott munkáiban, szavában az erdélyi nyelv ize bujkál, az erdélyi kemény hangsúly lüktet- S a harmadik nagy er­délyi, a bíboros Pázmány az ő nyomukba lép, az ő útjukat folytatja; azt teljesiti ki, amit ők kezdettek, az úttörők makacs bátorságával. A középkor hagyományai, Szent László városának nemes hagyo­mányai élnek bennük. A humanizmus szétbontotta azt, amit a középkor épített, vagy legalábbis át­építette. A középkor keresztény történet­­szemléletét átfestette, átértékelte. A szen­tek Magyarországát pogány mezbe öl­töztette; ha hagyományt kutatott, azt ku­tatta, miben rokon a magyarság a klasz­­szikus világgal, a rómaiakkal. Velük akar versenyre kelni, az ő szempontjaik szerint látta történelmünket s Hunyadi­nak antik ősöket keresett. E humanista Magyarország elsüllyed az idő Mohácsnál fölcsapó viharában. S akik az uj idők élén állnak, humanista tudással és keresztény lélekkel, a régi Regnum Marianum értelmében egyezte­tik össze a humanizmus eredményeit s a középkor keresztény hagyatékát. Forrá­saik, egy Telegdinél, egy Pázmán­ynál, a humanista történetírók, a híres Ranza­­nus és Bonfini, Mátyás király történet­írói, udvarának díszei, de amit ebből hasznosítanak: a keresztény magyar­ságra vonatkozó adatok. E nagy erdé­lyiek műveiben kezd kialakulni egy ke­resztény-magyar történetszemlélet s aki mindezt összefoglalja, aki a szintézis al­kotását előmozdítja, sürgeti, megvalósít­tatja, megint csak Pázmány. Ő buzdítja Istvánffy Miklóst, írja meg Magyaror­szág történetét. „Nagyságod hiszem, meg fog bocsátani, — írja neki egy leve­lében 1605-ben, — ha azt, amivel régóta foglalkozom lelkemben, most végre elő­adom. Jó Isten! mennyi homály uralko­dik, mily sok mese találtatik, II. Ulászló idejétől, hazai történetünkben. 0'vr.~1c"­ különféle munkákat, melyek­ níp'-b­­"-’4*­­jveteinket előadják, de ezek inkább elho­mályosítani, mint fölvilágosítani látsza­nak a történt dolgokat. És mégis, véle­ményem szerint, kivált a legutóbbi évek­ben történtek megérdemelnék, hogy em­lékük az utókor részére fönntartassék- Mi szolgálhat tanulságosabb példa gya­nánt, mint Magyarország újabb törté­nete? Melyből kitűnik, hogy föltartózha­­tatlanul megyünk végenyészetünk felé, ha jobb irányt nem veszünk.“ Jellemző, megragadó szavak! A szí­vekben s szeretetben örökké élő Erdély egész szellemi termése mi más, mint e pázmányi szavak ihletében született mű: föltárása annak, ami van, az igazság­nak. kendőzetlenül, hogy mindenki lássa: ha jobb irányt nem veszünk, végenyé­szetünk felé haladunk! Ez a sugallat ad tollat az erdélyi önéletírók kezébe, ez áll az irodalom alkotásai mögött, ez for­málja ki azt az erdélyi világnézetet, amely a történelem szorongatásaiban mindig fegyelmet s megtartva építést hirdet s amely annyiszor volt értékein­ket megmentő egyetemes magyar világ­nézet! Mintha a borúlátó Kemény Zsig­­mond pályájának prelúdiuma lenne e pázmányi mondat, mintha ott sejtenők benne már Ady tragikus magyarságá­nak keserű pátoszát is, az elmerült lo­vas patkódobogását! Erdély legszebb pél­dája, magyarságának legfényesebb bi­zonysága, hogy a legklasszikusabb ma­gyar állásfoglalás példáit éppen ő adta, hogy ő vált mindig lelkünk legélőbb fele s benne valósult kristályos magatar­tássá, ami a szerencsésebb nyugati ré­szeken legföljebb vágy, hajlam, sejtelem lett. Borúlátó filozófiája a fegyelem he­­roizmusával állt gátra, ha kellett s szá­zados okossággal, mértéktartással, ügyes­séggel mentette át két veszély közt az egyetlen magyarságot­ Megtartani és to­vábbvinni: ez volt az örök lecke, — ne­héz föladat a sors kényszerében! Páz­mány, a nagy erdélyi példa, minden er­délyi politikus, minden erdélyi nagy magyar legszebb élőképe. Egyéniségében hajlam s föladat ideá­lis szintézise valósult meg. Szenvedély s akarat simul itt összhangba. A lobogó temperamentumot a fegyelem igájával fogja vissza s a meglátott feladatot a fegyelmezett természet ősi erejével, szí­vósságával hajtja végre- Akár Kemény Zsigmond s a többi nagy erdélyi, — s akár a magyar nemzeti klasszicizmus a XIX- században, az elnyomatás alatt, melynek alapvetői között első hely il­leti meg az erdélyi fejedelmek sarját, Kemény Zsigmondot. A természet néha mást szeretne, s ha volna mód­s­zerű­sebb helyzet, talán más utakat vájna a műnek. De az embert e világnézet a kö­zösség s a nagyobb érték: a nemzet szol­gálatába állítja. Nem enged meg semmi egyéni virtuozitást, ami kárára válhat­nék a nemzetnek. Erdély nagyjai mind a hősies fegyelem nemes magatartásá­ban állnak előttünk s igy adják Erdély példáját a mindenkori magyarságnak. Csodálatos vitalitása van az erdélyi kultúrának. Mint Pázmány, aki egy egész korszerű Európa művelődési kin­csét vette birtokába s hasznosította a magyar katolicizmus számára, a jezsuita iskolától, a gráci német ellenreformáció eredményeitől a spanyol egyetemek to­­msita újjászületéséig s mindezzel itthon, a hazai földön teremtett életet, kultúrát, v­ogy Erdély egész kultúrája mindig úgy volt európai, hogy magyar érdeket szolgált ezzel és Nyugatért soha nem ta­gadta meg a keleti hazát. Gondoljunk az erdélyi világjárókra, a nagy polihisz­torokra, Apácai Cseri Jánosra, vagy a nyomdász Misztótfalusi Kis Miklósra s a többiekre, akik bevándorolták majd egész Európát, megtanultak minden ta­­nulhatót s utána... Utána hazajöttek az „édes haza“ kicsiny, mostoha földjére s itt „éltek és meghaltak“. 3 az, Hogy | európaiak voltak, nem jelentette soha,­­ hogy egy irány, egy nemzet, egyetlen­­ műveltségforma szószólóivá váltak. Er­dély kultúrája sokszínű: Németországtól Hollandián át Angliáig széles sávban befutja egész Nyugatot. Nem egyet fo­gadott el, hanem a sokból válogatta ki azt, amit hasznosnak, szükségesnek ítélt S úgy fogadta el, hogy magába itta, magyarrá nemesítette; soha nem maj­molt, — mindig gúnyolta a majmoló­­kat, — de soha nem volt makacsul és ok­talanul konzervatív. Túl déli gyepűin, a Kárpátok déli s délkeleti láncain az erdélyi műveltség hatásáról beszélnek az emlékek­ A meg­merevedett görögkeleti világba innét szü­­remkedtek alá egy frissebb műveltség termékenyítő javai. S ha van föld, táj, kultúra Délkeleteuró­­pának ebben a felében, amely fölényé­nél, hagyományainál, történeti szerepé­nél s történelmi szerepében kialakult egyéniségénél fogva vezetésre hivatott a műveltség terén: Erdély ez. Friss irányt, termékeny kezdeményt sehonnan nem termett többet a magyar föld, mint Erdélyből. Csodálatos forrás­vidék ez, tehetségek, lángelmék bölcsője. 0»♦►4» 4» 4» 4» M­W­O «» 4» 4» Az Államvasutak forgalma az elmúlt évben örvendetesen emelkedett és a forgalom emel­kedése természetesen nagyobb beruházásokat is szükségessé tesz. Ez időszerint két vasúti vonal épül az országban, az egyik a Kárpát­­alján Taracköz és Aknaszlatina között, a má­sik pedig a Dunán át ,a dunaföldvári hídon keresztül kapcsolja össze Dunafö­ldvár állo­mását Solt állomással. Mindkét vasúti vonal igen fontos gazdasági érdekeket szolgál: az aknaszlatinai szárnyvonal a felszabadult sóbá­nyákat kapcsolja be az ország vasúti hálóza­tába, a Dunaföldvár és Solt között épülő vas­úti vonal pedig szaporítja a Dunántúl össze­­összeköttetését a Duna-Tisza közével. Nem­régen fejezték be a Székesfehérvár—szabad­­battyáni vonalon a második vágány építését és ugyancsak elkészült a második vágány Szajol és Kisújszállás között is. A ceglédi vasútvonalon, az úgynevezett halálsorompó el­tüntetése érdekében, felemelték a pályatestet, úgy, hogy a kőbányai halálsorompó még az idén megszűnik, azután sor kerül a Kerepesi­ ■■+»4» ♦» «»4» 0 4» ♦» ♦» 6 «» «» <» H­a­ pti és a tö­bbi halálsorompó eltüntetésére is, úgy hogy a Hungária-úti elágazástól kezdve a pestszentlőrinci határig magas töltésen ha­lad el a ceglédi vasútvonal és a halálsorompó is helyén állandó átjárók lesznek. Az Államvas­utak több vonalon megerősítik a pályatestet. A Budapest—hegyeshalomi vonalon a villamos mozdonyok nagyobb tengelynyomása miatt kel­lett a pályatestet megerősíteni és ugyancsak megerősítik a pályatestet a Budapest—Lajos­­mizse—Kecskemét vonalon is. Az Államvas­utak fokozatosan áttérnek az egységes moz­­donytípusokra és legutóbb a MÁV 25 moz­­donyt rendelt az Állami Gépgyárnál éspedig olyan típusú mozdonyokat, amelyek külön­böző terepekre és különböző vonattípusok von­­tatására egyaránt alkalmasak. Ezenkívül a másodrangú pályák részére is rendelt a MAVI 25 mozdonyt. A MÁV foglalkozik a személy- és teherkocsi-park kibővítésével és legutóbb 13 Pullmann-kocsit, 20 kéttengelyű személy­­kocsit, 12 poggyászkocsit és több mint 200 kü­lönböző fajtájú teherkocsit rendelt. Ötven mozdonyt rendelt a Máv Kastélyt örökölt az Unió Frederick Vomnderbilt hazájának hagyo­mányozta hydeparki palotáját Newyork, augusztus hó. Feltűnést keltő bejelentés történt nem­régiben Washingtonban, az Egyesült Álllamok kincstári hivatalában. Mrs. Mar­garet Louise Van Alen, aki nem más, mint a nemrégen elhunyt amerikai mil­liárdos, Frederick William Vanderbilt unokahúga és örökösnője, annak rendje és módja szerint bejelentette, hogy nagy­bátyja végakaratához híven, a, Hyde Park-beli, Amerikaszerte híres V­ander­­bilt-kastélyt nemzeti célokra felajánlja az Unió kormányának. Ezek szerint tehát az Egyesült Álla­mok örökölték az Újvilág egyik leggyö­nyörűbb kastélyát a háromszáz holdas ősparkkal együtt, valamint a muzeális jellegű kastélyban felhalmozott horribi­lis értékű műkincseket, amelyek mind­eddig természetesen el voltak zárva a nyilvánosság elől. A Hyde Park-i Vanderbilt-kastély úgynevezett korinthusi stílusban épült fejedelmi palota, amelyet az Újvilág egyik legkiválóbb építésze, Stanford White tervezett s amely még 1898-ban épült. Az építkezési költségek akkoriban meghaladták a kétmillió dollárt és a pa­lota belső berendezése, amely az egyik épületszárnyban hű mása Josephine csá­szárné malmaisoni kastélya berendezésé­nek, olyan látványosság, amely még, Amerikában is párját ritkítja. Nem ke­vésbé nevezetes a Vanderbilt-kastély sok tízezer kötetre menő könyvtára is, továbbá a maga nemében egyedülálló rézkarc-gyűjtemény, úgyszintén a vadá­­szati trófeák, amelyeket a földkerekség majd minden országából gyűjtött össze az elhunyt milliárdos. A kastély közel harminc méter hosszú ebédlőtermének márvány padlózatát a világ egyik leg­nagyobb perzsaszőnyege borítja, amely­nek értéke legalább 30.000 dollárra be­csülhető. A kastély parkja a Hudson folyó, partjáig nyúlik és az egész birtok tulaj­donképpen egy mesterien ápolt nagysza­bású műkertészeti remekmű. Az Egyesült Államokban nagy megle­petést keltett a különös örökség híte, amelyre az illetékes tényezők közül senki nem számított. A fejedelmi kas­tély, amely mellett Roosevelt elnök Hyde Park-i otthona legfeljebb szerény erdészlaknak tűnik, fenntartása azon­ban érthető gondot okoz az amerikai kincstárnak. Ezért máris felmerült a terv, hogy a fenntartási költségeket a beléptidíjakból fedezzék, amelyet a Van­derbilt-kastély iránt érdeklődő közönség és a külföldi látogatók szetnek majd a megtekintésért. Ezt a beléptidíjat egy­előre 50 centben állapították meg, de valószínű, hogy az általános érdeklő­désre való tekintettel a belépti díjakból származó bevétel igen jelentékeny lesz. (d.) Megindul a színházi évad teljes üzemmel, ezt jelenti a Képes Krónika. Lázasan próbálnak a pesti színházakban mindenütt, itt az új évad, újra pezsdülni kezd a színpadokon az élet. Még érdekesebb és nagyszerűbb azon­ban az a Világhíradó, amely az elmúlt hét eseményeit rögzíti meg bravú­ros felvételekben s amely új vonzóerejét jelenti a legnépszerűbb hetilap­nak. Simor Erzsi a trapézon, Piccard déltengeri zenekara a cirkuszban, a német piktúra berlini és müncheni seregszemléje, a színház, film, sport és társasági élet ezer eseménye, a divat újdonságai azonban mind-mind csak keretét jelenti ennek a gyönyörű illusztrációkban gazdag képsorozatnak, amely ezúttal indul meg s amelynek címe ma nekünk a legdrágább szó: Erdély! Teljes rádióműsorral ÁRA 20 FILLÉR Szerkeszti: KOLBA GYULA HLHi 1 • j I M ’ n Ij7 S történelmi, népi magyarságát mi sémi bizonyítja jobban, mint ez: ez a véréba ivódott, elméjében sugárzó gazdag fö­lény. Pázmány fölénye, a nagy bíbo­rosé, aki kora legnagyobb lángelméi kö­zött áll; Kemény Zsigmond komor, ön­marcangoló s mégis kiegyensúlyozott vi­lágának fölénye- s ha modern példa kell: Ady fölénye, a „körösparti Párizs ” nyugtalan levegőjéből a kortárs Európa legnagyobb költőjévé emelkedő tehetség mítoszt teremtő hatalma. Az élő Erdély: a magyar műveltség történeti képét száz és száz szállal át­szövő Erdély. Okos magyarságunk böl­csője klasszicizmusunk otthona. Meg­döbbentő alakjain a nagyság titokzatos varázsa. S Telegdiben, Pázmányban a magyar katolicizmus egyik becses földje Az ő higgadt szenvedélyük, éber akara­tuk példa és valóság, soha el nem avuló program és bizonyság. g. y. ^ V* ^ W w «X« ^ KJ KJ KJ Lyon tüntet Genf, augusztus 29. (Német Távirati Iroda.) A Gandide francia hetilap jelenti, hogy a lyoni pol­gárok nem felejtették el polgármesterük­nek, Herriotnak kétszínű magatartását a vichyi nemzetgyűlésen. A minap ismét tüntetésekre került sor Herriot ellen, amelynek során jól felismerhető célza­tossággal fehér kartonból kivágott szama­­rat sétáltattak körül a város utcáin és Herriotnak a városházán lévő irodája előtt. (MTI)

Next