Nemzeti Ujság, 1940. december (22. évfolyam, 274-297. szám)
1940-12-01 / 274. szám
2 NEMZETI ÚJSÁG 1940 december 1. Vasárnap mint reformokat a közösségi élet területein is. Sőt éppen azért, mert az ősi alkotmányosság, a kilenc és félszázados szentistváni gondolat hagyományos útján jár s a forradalmat épp úgy elveti magától, mint az osztályharcot vagy a diktatúrával kacérkodó gondolatokat, s szükségszerűen kívánja a reformok sürgős megvalósítását, a magyar állami, ■nemzeti és társadalmi élet korszerű átállítását. E lap közönsége évek óta sokszor és sokat olvashatott a szociális problémáról, megoldásának keresztény szellemű, magyar lelkiségű lehetőségeiről s így a hivatásrendiségről is. Ezeket megismételni fölösleges volna. De azt megállapítani igenis kell, hogy a hivatásrendiség nagy gondolata mellett most az annyiszor emlegetett magyar nép életkérdéseiben mindenesetre igen illetékes magyar népifjúság tett vallomást, akár tetszik ez a marxistáknak, akár nem és akármilyen idegenkedve és irigykedve figyelik, ócsárolják és fenyegetik ezt a mozgalmat a mindenáron forradalmaskodó és parancsuralmi rendszerekre vágyakozó pártok vezetői, protokollfőnökei, főszemlélői és — mellékszemlélői... Abban a vitában, amelyet e hasábokon a parlamenti reform szükségessége és időszerűsége érdekében indítottunk, különböző oldalakról szóltak hozzá a kérdéshez. Ki-ki természetesen a maga meggyőződése, felfogása, vérmérséklete, készültsége és — neveltsége szerint. A marxisták lapja nekünk rohant, politikai divathóborttal és közjogi felelőtlenséggel vádolt azért, mert a törvényhozásban is részt kívánunk adatni az érdekképviseleti szervezeteknek és a hivatásrendi gondolatnak... „Ugyebár az EMSZO- nak és a KÁLOT-nak?...“ — kérdi dühösen és ezzel szemben a maga részéről a magyar nép politikai érettségébe, komolyságába és végtelen józanságába való bizalmát hangoztatja... Nos, nem állíthatják a marxisták, hogy a magyar föld félmilliónyi katolikus ifjúsága megnyilatkozásával nem tett volna tanúságot politikai érettségéről, komolyságáról és végtelen józanságáról. De éppen mert így cselekedett, azért mi valóban reméljük, hogy az Emszó, a Kálót a hozzájuk hasonló más keresztény szervezetek zászlói alatt tömörülő ifjú mapmrság a maga képviselőivel az érdekképviseletekben s rajtuk keresztül a törvényhozásban igenis megkapja a maga helyét és éppen ezért részt fog venni abban a nagyátalakító munkában, amely a hivatásrendiséget a magyar társadalomban meg fogja tudni valósítani. Ezzel a társadalmi igazságosság végrehajtását mindenesetre közelebb viszi majd a megvalósuláshoz, mint amennyire az a bukott marxizmusnak valaha is sikerült. Mert a liberalizmus, radikalizmus és marxizmus hivei bármennyire divathóbortnak tekintik is azt a hivatásrendiségit, amely a Rerum Novarum és a Quadragesima Anno örökértékű megállapításaiban gyökeredzik, mi ennek a valódi korszerűségét és időszerűségét változatlanul fogjuk hirdetni. Mint ahogy változatlanul hirdettük évek előtt, amikor azt mondtuk, hogy „...arról van szó, hogy a modern államban intézményesen biztosítsák a keresztény társadalmi igazságosság elvének érvényesülését s a társadalmi osztályok békés együttműködésének egyensúlyát... A Szent Korona elmélet, az állami főhatalomnak király és nemzet között való megosztása annak a nagy keresztény szolidáris eszmének egyik megvalósulása, amely a középkorban a keresztény világot beragyogta. Ezt a szolidaritást a századok politikai és gazdasági harcai s erőösszeütközései kioltották az emberiségből, de bizonyos, hogy ma az egész világ minden népe áhítozik a társadalmi igazságosság s a keresztény szeretet békessége után... Az egymásrautalt emberiségnek ehhez újra el kell találnia, ennek az útját mutatták meg a Rerum Novarum és a Quadragesimo Anno. A kor szociális követelményei, kollektív lelkisége átalakítón kell, hogy hassanak az állami életre is. A hivatásrendi gondolatot, mint magyar alkotmányellenest elutasítani épp úgy hiba volna, mint a magyar alkotmányosságot a népképviseleti rendszerrel azonosítani... Ősi alkotmányosságunkhoz mindig ragaszkodni fogunk és ragaszkodnunk is kell, mert az alkotmányosság a magyar léleknek olyan alapvonása, amelytől képtelen elszakadni. De éppen mert a magyar lélek mindig tud a korral haladni, szükséges, hogy a pápai encyklikák nagy irányítását mi is figyelembe vegyük s az államéletbe és közjogi intézményekbe is belevegyük a társadalmi igazságosság és az emberi szolidaritás eszméjét és azt az igazi demokráciát, amelyet a kereszténység jelent.“ Ezt mondottuk akkor, amikor még mindezek a kérdések nem túlságosan érdekelték politikai közéletünket s amikor sem pártok, sem államférfiak nem fejlődtek odáig, hogy akár a magyar törvényhozás reformjáról, akár a közösségi gondolat mélyebb érvényesítéséről beszéltek vagy írtak volna... És ezt mondjuk ma is, mert meggyőződésünk, hogy ez a magyar nemzet jobb jövendőjének, a szentistváni birodalom teljes helyreállításának az útja. Ezért üdvözöljük a falu népének ifjúságát, amikor láttuk, hogy ezek mellett az eszmék mellett foglal állást, de nem hajlandó semmiféle szinüi izgatásnak vagy lazításnak felülni s a Szent Korona eszméjét, a szentistváni gondolatot semmiféle szinü forradalomnak nem hajlandó prédául odadobni. Éppen azért, mert politikailag érett, komoly és végtelenül józan, volt alkalma látni, hová vitt a marxista népfrontpolitika Franciaországban és Spanyolországban és borzadva látja azt is, hová juttat egy országot egy másik szélsőség forradalma, amikor tanúja lehet annak, hogy a romániai zöldingesek belső bomlasztása, terrorcselekményei, vérengzései, politikai bosszú- és hatalomvágya hogy tud az anarkia felé sodorni egy kicsiny népet. Az igazi magyar népifjúság megszólalt! Mindenki vésse emlékezetébe, hogy mit mondott! Mert a magyar nép, a munkásság és az értelmiség e nagy és tiszta szervezeteinek szelleme és ereje nélkül — vagy ellenére — nem lehet többé politikát csinálni Magyarországon! " E hétfőn lépnek életbe a takarékossági rendszabályok A fővárosban fél egykor, a vidéken féltizenkettőkor lesz az éjjeli záróra — Országszerte 25 százalékkal csökkentik a közvilágítást — kioltják a reklámfényeket A józan nagyközönség kezdettől fogva a nonnag számított arra, hogy a háború kiszélesedése és elhúzódása egyre inkább megnehezíti a nyersanyag- és árubeszerzést és a növekvő nehézségekkel szemben elkerülhetetlenül szükség lesz a takarékossági offenzíva megindítására. A kormány illetékes tényezői már hetek óta foglalkoztak a küszöbön álló takarékossági rendszabályok kérdésével, míg végre a péntek esti minisztertanács meghozta döntését. A gazdasági szakminisztériumok messzemenő és szigorú intézkedésekre tettek javaslatot, de ezeknek legnagyobb részére most nem kerül sor. Az illetékes tényezők ugyanis bíznak a közönség megértésében, számítanak arra, hogy minden magyar ember belátja a lelkiismeretes takarékoskodás feltétlen szükségességét s életberendezkedésének megfelelő szabályozásával járul hozzá a közérdek érvényesítéséhez. Hta a közönség nem elégszik meg az új takarékossági rendszabályok betartásával, hanem a maga részéről is mindent megtesz igényeinek észszerű korlátozására, akkor mindene meglesz, amire elkerülhetetlenül szüksége van. A takarékossági offenzíva most két fronton indul meg: egyfelől a szénfogyasztásban és a villanyvilágítás terén, másfelől az étkezésben. A feltétlenül szükséges szénmennyiség előteremtéséről, módjában van a kormánynak gondoskodni, de azt mindenkinek be kell látnia, hogy ma nem olyan világot élünk, amelyben ragaszkodhatnánk a békebeli fényűzéshez és szórakozásokhoz. Az új takarékossági rendszabályok kormányrendeletek formájában jelennek meg és még e héten egymás után lépnek életbe. A széntakarékoskodási rendelkezések ezek lesznek: 1. A közvilágítást 25 százalékkal csökkentik , az ország egész területén. Ez a csökkentés számottevő szénmenynyiség megtakarítását teszi lehetővé, de egyáltalán nem veszélyezteti a biztonsági és forgalmi érdekeket 2. Az üzletek zárásakor megszűnik a kirakatok eddigi kivilágítása. 3. Az egész ország területén megszüntetik az összes reklámvilágításokat, amelyek a mai életben felesleges pazarlást jelentenek. Kioltják tehát az áruházak, gyárak, vállalatok, üzletek, éttermek, színházak, mozik és mulatóhelyek összes utcai neonfényeit és minden más reklámvilágítását. _ 4. A fővárosban éjfél után fél egy órakor, a vidéken éjfél előtt féltizenkettőkor lesz az általános záróra. Ez az új záróra rendelkezés vonatkozik az összes nyilvános helyekre, étkező- és szórakozóhelyekre egyaránt. A múzeumok és közgyűjtemények csak nappal lesznek nyitva, míg a közkönyvtárak este is nyitva maradhatnak. Kezdetben szó volt arról, hogy a takarékossági rendszabályokat kiterjesztik a magánháztartásokra is. A minisztertanács azonban számít arra, hogy a közönség teljes megértéssel, önként nyújt segítséget a takarékosság feltétlenül szükséges eredményeinek biztosításához és így feleslegessé teszi a magánháztartásokkal kapcsolatos megszigorításokat. A kormányzat tehát a lakókra és a háztulajdonosokra bízza a takarékoskodást és ebben a tekintetben azt a tanácsot tudja, hogy a központi fűtéses házakban legfeljebb 21, éjszaka pedig legfeljebb 16 C. fok meleg legyen a hőmérséklet. A közhivatalok vezetői külön rendelkezést kapnak arról, hogy a hivatalokban 18 C. fok lehet a hőmérséklet Nem korlátozzák ez alkalommal a melegvízszolgáltatást sem. A nemrég kibocsátott fűtési rendelet ugyanis a tavalyi tüzelőanyag szükséglet 60 százalékának felhasználását engedi meg és ebből a háztulajdonos fennakadás nélkül biztosíthatja a központi fűtést és a melegvizet, hiszen tavaly rendellenesen hosszú, kemény tél volt- A hatvanszázalékos felhasználási lehetőség normális télen legalább 80 százalékot jelent. A melegvízszolgáltatás tekintetében legcélszerűbb, ha reggel fél hét órától este 8-9 óráig adnak meleg vizet. Az új takarékossági rendszabályok nem korlátozzák a magánháztartások villany- és gázszükségletét sem. Mindenki tartja viszont kötelességének, hogy csak a legszükségesebb áramot és gázt fogyassza, mert az önkéntes takarékoskodás elmaradása esetén elkerülhetetlenül életbelépnek ezen a téren is a szigorú megszorítások. Az új záróra életbeléptetésére annál inkább szükség van, mivel a mai zárórarendszer fenntartása óránként egy vagon szenet jelent. Egyegy háztartás heti főzéséhez félméter mázsa szénre van szükség, a záróra megkurtításával tehát sok-sok dolgozó család főzőszükségletét lehet biztosítani. Szigorúbb szénfogyasztási korlátozásokat ez alkalommal már csak azért sem rendelnek el, mert így az év vége felé mind a magánvállalkozásoknál, mind a közhivatalokban sok a tennivaló és ezeket a munkálatokat nem lehet korlátozni. Karácsony és újév táján a kereskedelmi forgalom is nagyobb és ez a körülmény szól az üzletek zárórájának megrövidítése ellen. Ha azonban a nagyközönség nem szánná el magát a legmesszebbmenő és mindenkire egyformán kötelező széntakarékoskodásra, akkor ez a kérdés újév elején újból időszerűvé válik és újabb szigorítások léphetnek életbe. A takarékossági offenzíva másik frontja az étkezés terén alakul ki. Minden eszközzel meg kell akadályozni az élelmiszerpazarlást nemcsak a magánháztartásokban, hanem a nyilvános üzemekben is. Az új rendelet megszüntet minden kategória különbséget az éttermek és a vendéglők között. Mindenütt a következő étlaphoz kell ragaszkodni: kétféle leves, egyféle előétel, egyféle halétel, négyféle (2 száraz és 2 zöld) főzelék, kétféle tészta. Friss készítésű húsételekből ugyancsak kétféle. Ebben a tekintetben tehát nem lesz különbség a legelőkelőbb étterem és a legkisebb kifőzés között sem. Mind a fővárosban, mind a vidéken életbe lépnek nálunk is az egytálételes napok. A fővárosban a polgármester, a vidéken az alispánok jelölik meg a hét Valamelyik húsos napját, amelyen a nyilvános étkezőhelyiségekben egytálételes étkezés lesz. Az egytálételből kétféle választék áll majd a fogyasztó rendelkezésére. További ételtakarékoskodást nem ír elő a rendelet a vendéglők számára, de az illetékes tényezők felhívására mindenesetre bevezetik a kenyérrel és a zsírral való takarékoskodást. A kenyeret kisebb darabokra vágják, hogy ne maradjon hulladék-kenyér. Most ugyanis minduntalan megtörténik a nyilvános étkezőhelyiségekben, hogy a vendégek egy két falatot letörnek a kenyérszeletből ,■ a többit otthagyják. A vendég természetesen továbbra is annyi kenyeret fogyaszthat, amennyit csak akar, de a vékonyabb, szeletelés elejét veszi ,a pazarlásnak. A zsírtakarékoskodás érdekében le kell szokniok a vendéglősiparosoknak arról, hogyni zsírosan készítsék az ételeket. Ilyen keretek között indul meg e héten a takarékossági offenzíva, amelynek sikerét a józan magyar nagyközönség előreláthatóan teljes megértéssel fogja előmozdítani. Magyar jogszabályok kiterjesztése Erdélyre A minisztérium 8640/1940. M. E. szám alatt rendeletet adott ki a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen az anyaggazdálkodásra vonatkozó rendeletek hatálybaléptetéséről. A rendelet értelmében az anyaggazdálkodásra vonatkozóan kiadott rendeletek — a nyersanyagok, termények, termékek és árucikkek termelésének, előállításának, forgalmának, felhasználásának, bejelentésének, zár alá vételének, illetőleg átengedésének szabályozása tárgyában kiadott rendeletek — amennyiben hatályuk a TSOOR OKO. M E. számú, rendeletnek a 8420/1940. M. E. számú rendelettel módosított 27. §-ával kiterjesztve még nincsen, a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen hatályba lépnek Nem vonatkozik ez a rendelkezés a cukor kötött forgalmára. A rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. A hivatalos lap vasárnapi száma közli a pénzügyminiszter 400/1940. P. M. sz. rendeletét a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészek területén működő pénzügyi hatóságok, hivatalok stb. területbeosztásáról és ügyviteli szabályzatáról. A magyar pénzügyi jog szabályai december 1-étől lépnek életbe a visszacsatolt területen. A visszacsatolt vármegyék székhelyein szervezett pénzügzi igazgatóságok ezen a napon megkezdik működésüket és ettől az Mettől kezdve az adókat és *** KS-szolgál* tató «okát már a magyar jog szabályai szerint vetik V. szed tv be és kezelik. A v! ser* csatolás előtti IdőWhfi] még fennálló elintézett*!» jogvitákét külön erre a célra helyben alakított döntőbíróságok végérvényesen döntik el. A visszacsatolt területen az adóhátralékok rendezését is elrendelte a pénzügyminiszterr ezzel lehetőséget kéit arra, hogy a fennálló hátralékoint és azok kamatat az erre a célra alakított döntőbíróságok méltányos esetekben mérsékelhessék vagy elengedhessék. IGMÁNDI KESERŰVÍZ minősége egyedüli