Nemzeti Ujság, 1941. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-01 / 26. szám

4 NEMZETI UJSÁG 1941 február 1. Szombati pusztította el a Speranza kávéházat. Campulung városában a Splendid mozgó­képszínház égett la Elmozdították az egyetemek rektorait és dékánjait Bukarest, január 11. Elmozdították állásukból a román egyetemek és főiskolák rektorait, dékán­jait, illetőleg igazgatóit, mivel a január 21—23-iki zavargásokban a tanuló ifjúság igen nagy számmal vett részt. (TP) 6 tűz volt egy nap alatt Budapesten Mozgalmas napjuk volt pénteken a fő­­városi tűzoltóknak. Rég fordult elő, hogy 24 óra alatt hatszor kellett kivonulni az őrségeknek. Bokor István Rákóczi­ út 32. szám alatti divatáru üzletében, Norditsek István Vidra­ utca 2. alatti asztalosműhelyében, Péti István Klapka­ utca 9. szám alatti kovácsműhelyében keletkezett tűz. Az utóbbinál a lángok átterjedtek Balázs Dezső bognár és Báli László telepfel­­ügyelő raktárára is. A Margit-körút 1. számú házban pincetűz volt. Kihívták a tűzoltókat a Jókai­ utca 25. számú házba, ahol Pajor Imre motorkerékpár üzemé­ben támadt tűz. A Révai irodalmi rt. Vadász­ utcai könyvkötészetében a munkásnők öltözője gyűlt lángra. A nők között nagy riada­lom támadt, többen rosszul lettek. Ehhez a tűzhöz három őrség vonult ki és hama­rosan elfojtotta a lángokat politikai Posta A KORMÁNY TAGJAI pénteken délután fél 6 órai kezdettel gróf Teleki Pál mi­niszterelnök elnöklésével minisztertaná­csot tartottak. A minisztertanács folyó ügyekkel foglalkozott és éjjel 11 órakor ért véget TÖRS TIBOR, a képviselőház alelnöke, a szerencsi választókerület képviselője több napot töltött választókerületében és a MÉP választmányi ülésein ismertette a kormány és a törvényhozás legköze­lebbi munkaprogramját. A. képviselő a MÉP belvá­rosi szervezetének előadássorozatában a ma­gyar kereskedőkről és iparosokról tartott elő­adást. Hangoztatta, a strohmann-rendszert csak azzal lehet megszüntetni, hogy a gyárak és a vállalatok részére minél több olyan szak­ember álljon rendelkezésre, akik az inaskodá­­son keresztül gyakorlatban szerezték meg szaktudásukat. * PÁL GÁBOR országgyűlési képviselő a MOT tudósítója előtt a következő nyilat­kozatot tette. — Most értesültem arról, hogy a romá­niai „székelyföldi rádió“ január 13-án magyar nyelven azt a közlést adta, hogy székely pártot alakítottam és evvel akar­rom kiharcolni az erdélyi autonómiát. Mindkét állítás teljesen valótlan s azon román propaganda szolgálatában áll, mely a Székelyföld lakosságának a ma­gyar államban való elégedetlenségét akarja a világgal elhitetni és azon mes­terkedik, hogy a határok megváltoztatá­sával a Székelyföld a délerdélyi részek­hez csatoltassék. Ezen törekvésekkel szemben a Székelyföld lakossága nem­régen óriási tömeg részvételével és a szé­­kelyföldi­ országgyűlési képviselők veze­tésével tartott népgyű­léseken eléggé meg­nyilatkozott. MÜLLER ANTAL ÚTJELENTÉS A Királyi Magyar Automobil Club ezúton hozza a gépjármű tulajdonos és vezető közön­ség tudomására, hogy az 51. sz. budapest— zombori 43—44 km. közötti szakasza vizelön­­tés miatt járhatatlan. Terelőút: Kiskunlac­háza—Abajpuszta—Dömsöd felé. Ugyancsak vizelöntés miatt több helyen járhatatlan az Adony—Száckeve—Pereg útvonal. A 392. sz. Dés — Magyarlápos — Kohóvölgy — Kapnik­­bánya—Máramarossziget útvonal hóakadályok miatt járhatatlan. A polgári Tisza pontonhíd kompjánál a forgalom ismét megindult. . immwm n » W mn­­ --1----■ » ' — *• — A természetes „Ferenc József" keserövii régóta kitünően bevált háziszer megrögzött­­ székrekedésnél és annak mindenféle káros­­ következményeinél; biztos enyhe és gyorsan­­ ható hashajtó mely számos betegségnél az­­ emésztést javítja és az étvágyat fokozza ! Kérdezze meg orvosét! A Duna Pentelénél 719 centiméterrel tetőzött Elengedték az árvízsújtotta gazdák földadóját A pénzügyminiszter utasította mindazokat a pénzügyigazgatóságokat, ame­­lyeknek területén nagyobb mérvű vízkárok fordultak elő, hogy az idén kivételesen olyan területeknek a földadóját is el kell engedni, amelyek az árvizek következtében a föld alacsony, lapályos fekvése és a vizet át nem eresztő termé­szete miatt károsodásokat szenvedtek. Abban az esetben is el kell engedni a földadót, ha a földnek ez a sajátossága a telekkönyvben nincs külön fel­jegyezve. A pénzügyminiszteri intézkedésre azért volt szükség, mert a föld­adómérséklést sok helyen azzal az indokolással tagadták meg, hogy a kárt a kataszteri osztályozásnál nem vették figyelembe. Az érdi főszolgabíróság épülete olyan, mint egy főhadiszállás. Térképek fölé ha­jolva figyelik a mérnökök és vizsgálják, hol és miként lehetne a gátakat megerő­síteni és meggátolni, hogy a Duna el ne öntse az egész községet. Pénteken délelőtt 10 órakor érkezett a jelentés Adonyba, hogy Érdnél a Duna vize 60 centimétert emelkedett és ennek következtében­ a budapesti műút és a víz színe között már csak 75 centiméter a különbség, úgy hogy a víz további emel­kedése esetén az ár már túlcsap a mű­úton. Jankovich főispán, aki helyszíni szemlét tartott Adonyban, a Nemzeti Új­ság munkatársának a következőket mon­dotta: — A helyzet rosszabb, mint volt a múlt évben, mert a Duna színig tele van már a tavaszi olvadás előtt a maxi­mális telítettséggel. A felesleges víz­mennyiség nem tud levonulni a jég alatt s erre nagyon kevés a remény is. A helyzet katasztrofálissá válik főleg Adonyra nézve, mert a község kereken három méterrel alacsonyabban épült, mint a Duna mostani szintje. Ha a köz­ség védgátjai átszakadnak, órák alatt elönti az egész községet. Adonytól délre a 6. számú eszéki műút töltésén máris veszedelmes átszivárgások vannak és ha ez a nyomás erősödik, ezt az utat is átszakítja a víz és ez esetben hátulról rohanja meg a falut a Duna. A hatóság minden óvintézkedést megtett arra vo­­natkozóan, hogy a lakosságot fokozato­san kitelepítse a község veszélyeztetet­tebb részeiből. Dunapentelénél valamivel enyhült a helyzet, bár a Duna rendkívüli magassá­got ért el. Tetőzése 719 centiméter volt, ezt a magasságot azonban már az apadó víz 4 centiméterrel csökkentette. A kiön­tött árvíz felülete egyébként vastagra megfagyott, úgyhogy csónak helyett gyalogosan közlekednek rajta. A Duna balpartján Dömsöd az első ve­szélyeztetett hely, ahonnan azt a jelen­tést küldték, hogy a víz áradása pilla­natnyilag megállt. A németországi Duna­­szakaszról érkező jég már 230 kilométer hosszúságu­ra duzzasztotta az Ercsitől a Dráva-torkolatig húzódó jégtorlaszt. A jégtáblák visszaduzzasztották a vizet, úgyhogy a fővárosnál pénteken reggel 37 centiméteres emelkedéssel 517 centimé­terre nőtt a Duna vízmagassága. Kiskunlacházán — mint jelentettük — báró Bánffy Dániel földmivelésügyi mi­niszter személyesen járta be a veszé­lyeztetett határt és meghallgatta a helyi panaszokat. Kiskunlacházára újabb ve­szedelem zúdult: a talajvíz beszivárgott kutakba és ihatatlanná vált a víz. Nemcsak a Duna mentén, de az ország egyéb területeiről is érkeznek hírek ár­vízről. A Rába annyira megáradt, hogy csak robbantással tudják megmenteni az ikervári vízműveket. Csanád-, Arad-, Torontál egyesített vármegyék területén az árvízveszedelem egyre nő. Százkilencvennégy ház össze­omlott, 1156 megrongálódott. Az alispán intézkedett, hogy megfelelő mennyiségű téglát és szigetelőanyagot szállítsanak a városba, hogy a házösszeomlásokat meg­akadályozzák. Megnyitották a kőbányai vasúti aluljárót Pénteken délelőtt adta át a forgalom­nak Varga József iparügyi miniszter a kőbányai vasúti aluljárót. A székesfővá­rosnak régi kívánsága valósult meg, amikor az iparügyi miniszter a Buda­pestet körülvevő „halálsorompók“ közül az elsőt megszüntette és e modern, cél­szerű vasúti építményt a forgalomnak átadta. Az ünnepélyes felavatáson jelen voltak Bessenyey Zénó, a fővárosi köz­munkák tanácsának elnöke, Horthy Ist­ván, a MÁV elnöke, Szendy Károly pol­gármester, Algyay Pál közlekedésügyi államtitkár, valamint a kereskedelmi és közlekedésügyi minisztérium és a székes­­főváros több főtisztviselője. A MÁV ceglédi vonala mintegy kilenc kiométer hosszú szakaszon keresztezi a külváros legforgalmasabb sugárútjait. Tekintettel arra, hogy e vonalon naponta átlag kilencven vonat halad át, a nagy forgalom a kereszteződéseket erősen igénybe veszi. Nemcsak a lezárt sorom­pók miatt vált szükségessé a vasúti köz­lekedés átállítása, — e sorompók na­ponta hét és fél órát át voltak lezárva — hanem elsősorban a gyakori közleke­dési balesetek miatt. Hosszas előtanul­mányok után és a különböző szempontok mérlegelésével készült tervek alapján az Aréna-út és Gyömrői-út közötti szakaszt öt-öt és fél méter magasra emelték és azat­­­a vezették át az összes közforgalmi utakat. Az ünnepélyes felavatáson megjelent előkelőségek előtt Horthy István, a MÁV elnöke jelentette Varga József minisz­ternek, hogy a munkálatokat befejezték, Algyay Pál államtitkár pedig, hogy az új aluljárót minden szempontból átvizs­gálták. A miniszter örömmel vette tudo­másul, hogy a székesfőváros közönségé­nek évtizedes vágya valósulhatott meg. Az a hosszú küzdelem — folytatta a mi­niszter —, amelyet ennek a megvalósítá­sáért folytattunk, kell hogy erőt adjon ahhoz, hogy a többi sorompó eltávolítá­sát is minél hamarabb keresztül vigyük. AZ ÚJ KŐBÁNYAI VASÚTI ALULJÁRÓ KOSZORÚK LEGSZEBB KIVITEL ÉS IGEN MÉRSÉKELT ARBAN RIVIÉRA VJK­., ESZTERHÁZY­ UTCA 2. SZ. Ezután engedélyt adott a sorompók el­távolítására, amelyeket a MÁV munká­sai pillanatok alatt szétszedtek és immár végleg szabaddá tették a fontos közleke­dési vonalat. A sorompó körüli további rendezési munkálatokat tavasszal folytatják. Ek­kor építik meg a mintegy ötven méter hosszú vashíd középső nyílása alatt a villamosvágányokat, azután lebontják a mostani állomásépületet, hogy helyette teljesen új, modern és korszerű épít­ményt emeljenek. Ezzel egyidejűleg ren­dezik a Liget-teret is. Az első halálsorompó megszüntetését sorrendben követik majd a többiek. Még az idén készül el a Kerepesi-úti aluljáró és a tervek szerint három év alatt épí­tik át a Mogyoródi-, Egressi-, Thököly­­úti, az Ajtóssy-Dürrer-sori és az Erzsé­bet királyné-uti sorompót. A munkálatok lehetővé teszik majd az Andrássy-út meghosszabbítását, az Aréna­ uti aluljáró kiszélesítését és a Vágány-utcai és Aréna­­uti villamosvonal összekötését. Az új fel­emelt pályatestek oldalát kertesitik s a mai kormos, olajos környezetet tetszetős park fogja felcserélni. A „halálsorompók“ megszüntetésének, költségére összesen 8,1 millió pengőt irányoztak elő. Körözik a Kerepesi-úti kasszafúrókat Péntekre virradó hajnalban kassza­­fúró betörők jártak a Lardoline Olaj, Zsiradék és Vegyiipari Rt. Kerepesi-út 152. sz. alatti üzemében. A betörők SSIOOO pengőt zsákmányoltak és nyomtalanul eltűntek. A pénztártermek tisztviselői reggel vették észre a kasszafuró betörést és azonnal jelentést tettek a főkapitány­ságnak. A színhelyre dr. Csizmadia Béla rendőrtanácsos, a lopási csoport ve­zetője személyesen ment ki detektív­jei­­vel. A helyszíni vizsgálat megállapí­totta, hogy a betörők álkulccsal hatoltak be az irodahelyiségekbe. Oldalvágással egy könnyű, régi típusú vasszekrényt bontottak ki, amelyben 38.000 pengőt ta­láltak. A szomszédos páncélszekrényt nem bontották, pedig ebben a hétvégi munkásfizetésekre és az elsejei tiszt­viselőjárandóságokra 100.000 pengőt he­lyeztek el. A főkapitányság a tettesek kézrekerí­­tésére országos körözést rendelt el és a detektívtestület számos tagja most sorra járja a pesti alvilág büntetett előéletű ismert alakjait. V%A11A/V/VVVVVVI/VVVVVI/IMM/IM/VVVI a KÖZÖNSÉG SZÓSZÉKE A reklám és a 16 éven aluliak Igen tisztelt Szerkesztőség! A napokban két gyermekemmel elmen­tem a Fórum-moziba, hogy megnézzem a „Kék madár“-filmet. Amilyen gyönyörű­séggel láttam Materlinck eme remekmű­vének igazán remek filmváltozatát, any­­nyira megdöbbentett az előtte előadott reklámfilm, amely a mozi egyik követ­kező újdonságának részleteit mutatta be. A Kék madár közönségében természete­sen igen sokan voltak 16 éven aluliak, vi­szont a reklámrészletek olyan filmet mu­tattak, amelyeket a cenzúra 16 éven fe­lüliek számára engedélyezett. A helyzet tehát az volt, hogy egy — csak 16 éven felüliek számára engedélyezett — filmnek igen kényes jeleneteit fiatalkorúak, gyer­mekek előtt vetítették le, ami nyilván­­valan szembehelyezkedés a filmcenzúra­ intézkedésével, illetőleg annak célzatá­val. Végre is, ha egy filmről az a hiva­talos dönté­s, hogy a 16 éven aluliak nem nézhetik meg, akkor ne mutogassák azt olyan előadásokon, am­ely­eknek közön­sége éppen az előadott műsordarab foly­tán igen nagy részben áll a 16 éven alu­liakból. Azt hiszem, hogy vagy a cen­zúra­bizottságnak, vagy a rendőrségnek ilyen irányban megfelelően intézkedni, illetőleg gondoskodni kellene arról, hogy hasonló eset ne fordíthasson elő többé. Kiváló tisztelettel: Aláírás. A legjobb hetilap a Képes Krónika.

Next