Nemzeti Ujság, 1941. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-09 / 33. szám

14 NEMZETI ÚJSÁG 1941 február 9. VasárnapI NEMZETI GAZDASÁG Sok helyen a ki­állás vagy a befulladás veszélye fenyegeti a vetéseket A mezőgazdaság állapotáról és a veté­­é­sek helyzetéről szombaton adta ki a föld­­mivelésügyi miniszter legújabb jelentését,­­ amely utal arra, hogy az elmúlt négy hét­­ változékony, nagyobb részt hideg és csa­padékban gazdag időjárása a mezőgazda­ságra nem volt kedvező. Az erős fagyo­kat követő hirtelen olvadás miatt az őszi vetések különösen a mélyebb részeken víz alá kerültek, a hirtelen olvadást kö­vető erős fagyok miatt igen sok helyen jégpáncél fejlődött felettük s ezért a ve­téseket a kipállás, vagy a befulladás veszélye fenyegeti. Egyes vidékeken, kü­lönösen Heves, Hajdú vármegyékben és az északi dombosvidék néhány várme­gyéjében a hó elolvadása után, de az újabb hótakaró megérkezése előtt fel­lépett igen erős fagyok az őszi vetéseket elcsigázták. A külső gazdasági munkálatok közül, amíg a fagy tartott és az utak járható állapotban voltak, trágyahordás, jég­vágás és hordás, fák gallyazása és do­­hányszállítás, az idő enyhülésekor pedig az utak javítása, árkok tisztogatása, az összegyűlt belvizek levezetése van folya-­­­matban.­­ Az őszi vetések közül a koraiak leg­nagyobbrészt elég jól megerősödve és bokrosodva mentek a télbe, eddig a leg­több vidéken hótakaró alatt voltak és elég jól teleltek. A késői vetések sok vi­déken igen gyengék és ritkák voltak a tél beállta előtt, — sőt sok helyen még ki sem keltek — a hótakaró alatt azon­ban látszólag eléggé megerősödtek és a ki nem kelt vetések a hótakaró alatt ki­keltek. Január közepe és vége felé az időjárás hirtelen enyhülése miatt jelen­tékeny őszi vetésterületek kerültek víz alá. A vizek levezetése mindenütt folya­matban vam. A takarmánykészlet — a takarmány­­répa, tavaszi szalmák és tengeriszár fel­­használásával — takarékos beosztással néhány vármegye kivételével elegendő lesz, abraktakarmányokban azonban igen sok vidéken máris hiány mutatkozik. A szálastakarmányok minősége a nyári sok és tülbő csapadék miatt felerészben igen gyenge. A jószág egészségi állapota kielégítő s csak szórványosan fordul elő sertéspestis megbetegedés, szarvasmar­háknál száj- és körömfájás, juhoknál mételykor. Az állatok kondíciója azonban a szűkös takarmány miatt leromlott. Árrendezést kérnek a lótenyésztők !A mezőgazdaság minden üzemágában csak úgy biztosítható az életképesség és a terme­lés folytonossága, ha megfelelő piaci elhelye­zésről és árról történik gondoskodás. Ezt a kérdést tárgyalja a Köztelek legújabb számá­nak egyik cikke a lótenyésztés szempontjából. A magyar lótenyésztés válságos idők elé néz, ha nem történik megfelelő árbiztosítás, amit a fedeztetések számának csökkenése is igazol. Elsősorban belföldön kell megtörténnie az ár­rendezésnek, mert az exportárak is ehhez al­kalmazkodnak. Különösen a honvédségi ló­árakra hivatkoznak exporttárgyalásoknál és ez igen alacsony és csak a magyar célok érde­kében vállalták a lótenyésztők ezen az áron a lónevelést. Elkerülhetetlen a remonta lovak árának felemelése, ha nem akarjuk veszélyez­tetni a magyar lótenyésztés jövőjét. Az OMGE téli gazdahetén az egész lótenyésztő gazdatár­­sadalom állást foglal az áremelés mellett és felterjesztésben kérte a honvédelmi és földmű­velésügyi minisztert, hogy a remonta lovak árát hozzák arányba a felnevelés és előállítás költségeivel. Éppen az OMGE felkérésére fog­lalkozott a mezőgazdasági költségvizsgáló in­tézet a lófelnevelés és előállítás költségeinek kiszámításával és az eredmény már a földmű­velésügyi miniszter előtt fekszik. A lótenyésztő gazdatársadalom nem kíván mást, mint egyenlő elbánást és a lóárak rendezésénél a tenyésztés és felnevelés költségeinek figye­lembe vételét, mert csak ezzel biztosíthatja a lótenyésztés jövőjét. Gabona és termény A gabonapiacon búzában, rozsban és a zá­rult takarmánycikkekben nem történt kötés. Forgalom csak a különféle termények piacán a szabad forgalmú cikkekben alakult ki s kü­lönösen a lóhere- és a bíborheremag iránt volt tapasztalható élénkebb érdeklődés. E két cik­ken kívül még szöszösbükkönyből és muhar­­magból adtak el kisebb tételeket. Az irány­zat tartott volt, csupán a kötés olcsóbbodott. A terménypiac kötései B­íborheremag 100 q 96 százalékos 172 ab áll., 19 q 96 százalékos 174 ab áll., 150 g % százalékos 1/5 plusz forg. adó ab Győr, lóheremag 30 q 273 ab áll., 25 és 25 q Illa 157,50, 70-80 q alj 22, szószos­­bükköny 19 q német szabványos 135 ab áll., muhar­­mag 50 q 100 pengő q-ként, egyéb megjelölés híján budapesti paritásban Hivatalos árfolyamok Búza 23.90, rozs 19.90, zab 22.50, sörárpa ki­váló 26.80, elsőrendű 25.80, sörárpa 24.80, ta­karmányárpa elsőrendű 65—66 kg-os 21.60, kö­­szépminőségű­ 20.60, ipari árpa 68 kg-os 23.60, finom búzakorpa 16.50—16.95 pengő­n­ként. Magpiac A magpiacon a Magyar Magtenyésztési Rt. Bu­dapest—Manor heti jelentése szerint a hét elején megjelent rendelet következtében megszűnt a lu­cernamag forgalma, ezzel szemben lóheremagból, amelynek forgalma e hó 25-ig szabad, a kínaiat megerősödött és az áru a múlt­ heti árunyrm volt elhelyezhető. Bíborherében és szeszesbükkönyben is létrejött néhány eladás. Kölesben továbbra is élénk a kínálat, vevő hiányában e cikk változat­lanul lanyha. Tavaszi bükkönyből még sok áru ke­rül a piacra, jó minőségek azonban továbbra is elhelyezhetők. A hüvelyespiac csendes. A mák kissé ellanyhult. A gazdaközönség részéről most már nagy számban érkeznek rendelések tavaszi ve­­tésű­ mezőgazdasági magv­akra, az eladás azonban ármegállapítás hiányába még nem vehette kezde­tét. — Hivatalos nyersáruárak 109 kg-ként ad fel* adóállomás: köles fehér 51—52, köles vörös 54—­52, köles egyéb 50—52, káposztarepce 40, napraforgó 30, lenmag 50, tökmag 35, szójabab 31.50, kék mák 260 —265. Viktória borsó sterilizált 51, zöld expressz­­borsó steril. 41, lencse nagyszemű steril. 63, lencse közepes steril. 51, lencse kis szemű steril. 41, ló­­heremag nyers, arankás 240—280. lóheremag ólom­­zárolt, fehérbárcás 345—350. muharmag 90—98. ta­vaszi bükköny 55—59. csillagfürt 35—36.50 pengő. Hétfőn kezdődik a Baross Szövetség köz­­gyűlése. Országos érdeklődés előzi meg a Baross Szövetség huszonkettedik évi rendes közgyűlését, és a vele kapcsolatos kereskedelmi és ipari kongresszust. A kereskedelmi minisz­ter 33 százalékos utazási kedvezményt adott a vidéki közgyűlési résztvevőknek és egy egész sereg vidéki Baross-szervezet küldöttsége uta­zik fel Budapestre, hogy résztvegyen a hétfőn este hét órakor kezdődő közgyűlésen és a más­nap összeülő gazdasági kongresszuson. A hétfői megnyitó közgyűlésen a szokásos köz­gyűlési tárgysorozatot tárgyalják le, majd néhány tisztséget töltenek be. A kedden össze­ülő kongresszus az időszerű gazdasági problé­mákat vitatja meg. A beküldött indítványok és javaslatok nagyobbára az anyag- és áru­ellátás, az érdekképviseleti szervezetek kiépí­tése és a zsidókérdés megoldását szorgalmaz­zák. A Baross-közgyűlés ünnepi záróülése csütörtökön este lesz, a Baross Női Tábor pedig szerdán tart dísztáborozást. A gazdák jövedelem- és vagyonadó be­­vallása. Február 28-áig tartoznak jövedelem- és vagyonadóbevallást adni azok a gazdák, akiknek adója nincs rögzítve. Az adórendele­tekben biztosított jogaikat a gazdák csak úgy tudják érvényesíteni, ha a múlt évi rossz ter­més miatt lecsökkent jövedelmet hiteles mér­leggel igazolják. Az OMGE különösen azoknak a gazdáknak ügyeimét hívja fel, akik először adóztak mérleg alapján, hogy az adórendelet­nek megfelelő mérleg elkészítése ügyében sa­ját érdekükben forduljanak mielőbb az OMGE üzemi és számtartási osztályához, Budapest, IV., Köztelek­ utca 8., hogy a szükséges mér­legek idejében elkészíthetők legyenek. Önálló fiókintézeteket állít Er­délyben a Magyar Nemzeti Bank. Budapesti Kereske­delmi és Iparkamarához érkezett értesítés sze­rint a Magyar Nemzeti Bank főtanácsa elha­tározta, hogy Kolozsvár, Máramarossziget, Marosvásárhely, Nagyvárad és Szatmárnémeti székhellyel önálló fiókintézetet létesít. A fiók­­intézetek már február 10-én, hétfőn megkezdik működésüket. Kamatmentes hitellel lehet tenyészállatot vásárolni a mező­­gazdasági kiállításon A május 29-től április 6-ig tartandó országos mezőgazdasági kiállítás és te­­nyészállatvásár iránt nemcsak az eladni szándékozó gazdák, hanem a tenyészálla­tot vásárolni kívánó tenyésztők is nagy érdeklődést mutatnak. A földművelés­ügyi miniszter az OMGE előterjeszté­sére a tenyészállatokat beszerezni kí­vánó gazdák vásárlásainak megkönnyí­tése érdekében kedvezményes, úgyneve­zett jutalékos tenyészállatbeszerzési hi­telt engedélyezett. A jutalékos hitelt igénybevevő tenyésztők, ha hitelképessé­güket megfelelően igazolják, a bejelen­tendő és vásárolni kívánt tenyészálla­tok, úgymint bika, kan és kos beszerzé­sére hitelhez juthatnak, amelynek elle­nében az országos mezőgazdasági kiállí­táson a bejelentett tenyészállatokat meg­vásárolhatják. „Védett“ birtokosok e hi­telt nem igényelhetik. A kölcsön 18 hónapra szól és azt két egyenlő részletben kell a tenyésztőknek visszafizetniük. Az igénybevett hitel ka­matmentes, csupán a folyósításért és ke­zelésért kell a kölcsöntőke teljes összege után évi 1,5 százalék jutalékot a törlesz­tési részletekkel egyszerre és egy időben megtéríteni Azok a magán­teny­észtők, akik ezt a hitelt igénybe óhajtják venni, igénylésü­ket az országos mezőgazdasági kiállítás rendezőbizottságának (Budapest, IX., Köztelek­ utca 8.) legkésőbb március 1-ig jelentsék be. Későbbi bejelentések elinté­zése nem biztosítható. A tenyészállatvá­­sári hitelt igénybe vevő tenyésztők a be­jelentésükben a néven, lakhelyen, az ál­latok faján, számán és a hitelösszegen kívül azt is közölték, hogy tagjai-e az OKH kötelékébe tartozó valamelyik hi­telszövetkezetnek és rövid, tömör formá­ban az ingatlan és ingó vagyonuk, ter­heik állapotát és azt, hogy milyen fede­zetet tudnak az igényelt kölcsönre fel­ajánlani. E hitelakció célja az állattenyésztő gazdák részére a kiállításon vásárolható tenyészállatok beszerzésének megkönnyí­tése, ezért nem kifejezetten tenyésztési célra történő vásárlásokra (pld. fejős te­henek, anyasertések) e hitel nem igé­nyelhető. A községek és közbirtokossá­gok apaállatbeszerzésük céljaira ugyan­csak kedvező feltételű állami hitel igény­lése végett az illetékes m. kir. gazdasági felügyelőséghez forduljanak. Erdélyi magántenyésztők részére e hitelkedvez­mények — az ottani telekkönyvek rende­zetlensége miatt — egyelőre nem bizto­síthatók. E hitelakciónak az erdélyi ré­szekre való kiterjesztése érdekében tár­gyalások folynak. Országos vásárok. Február 10-én, hétfőn: Baja, Bácsalmás,­­isipkerek, J­lósviszló, Duna­­vecse, Fehérgyarmat, Feled, Felsőbánya, Felső­­visó, Galambok, Hatvan, Irsa, Jolsva, Kapos­­mérő, Kenderes, Kovászna, Kunszentmárton, Mágocs, Munkács, Nagyrákos, Nagyszakácsi, Nógrád, Pápóc, Pásztó, Perbete, Pécsvárad, Rakaca, Sárbogárd, Sátoraljaújhely, Tarcal, Veszprém, Zala­szent­balázs.­­ Február 11-én, kedden: Dunavecse, Csipkerek, Felsőbánya, Hatvan, Kovászna, Nagyberezna, Nagydob­­rony, Nagyfüged, Nemesócsa, Pécsvárad, Pásztó, Szerednye, Szikszó, Zalaegerszeg. — Február 12-én, szerdán: Alsóverecke, Csapod, Jóka, Kaba, Nagymagyar, Nógrád, Rimaszom­bat, Székesfehérvár, Vámoslőd, Zseliz. — Feb­ruár 13-án, csütörtökön: Bakonyesernye, Deve­­cser, Diósgyőr, Losonc, Lövő, Madar, Mező­kövesd, Nagyberezna, Székesfehérvár, Tisza­­lök, Zemplén, Zseliz. — Február 14-én, pénte­ken: Miskolc, Nagyszalonta, Szentlőrinc, Tas­­nád, Veszprém. — Február 15-én, szombaton: Drávafok, Kiskunmajsa, Mád, Miskolc, Nagy­­ajta. — Február 16-án, vasárnap:­ Abádszalók, Boldogkőváralja, Enyeny, Felsődabas, Mike, Miskolc, Nagyajta, Újkécske.­­ Gyakran meg­történik, hogy valamelyik vásárt különböző okok miatt nem tarthatják meg, célszerű ezért az illetékes község elöljáróságához válasz­­bélyeges kérdést intézni, hogy­ a vásárt meg­tartják-e és lesz-e állatfelhajtás is. Jugoszlávia magyarországi kliringadóssága emelkedett. A jugoszláv nemzeti bank kimu­tatása szerint a jugoszláv külkereskedelmi kliringszámla a január 31-i állapot szerint a következő: Jugoszlávia Magyarországnak tar­tozik 86,389,194 dinárral, ami a január 22-i állapottal szemben 5.7 millió növekedést mu­tat. Németországnak tartozik 58.8 millió di­l­­árral, a protektorátusnak 63.3 millió cseh­­koronával, Szlovákiának 31.1 millió szlovák koronával, Olaszországnak 216 millió dinár­ral, Lengyelországnak 18.5 millió dinárral, Törökországnak 8.1 millió dinárral. Jugoszlá­via klíringkövetelése Franciaországgal szem­ben az előző kimutatásban szerepelt 2.3 millió frankkal szemben 4 millióra emelkedett. 4.9 millió frankra emelkedett a francia gyarma­tok adóssága, Hollandia 3.3 millió holland forinttal, Bulgária 1,1 millió dinárral tarto­zik. A legelőkérdés rendezését kívánja a Kár­pátaljai Mezőgazdasági Kamara. A nemrégi­ben megalakult Kárpátaljai Mezőgazdasági Kamara választmánya most ült össze első­­ízben Ungváron. Az ülés iránt rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg. Részt vettek rajta Csuha Sándor és Demkó Mihály országgyűlési képviselők, valamint a kárpátaljai erdőigaz­gatók és gazdasági felügyelők. Megalakították a választmány hat szakosztályát, majd beha­tóan megvitatták az összes időszerű gazdasági kérdéseket, köztük elsősorban a legelők és rétek kérdését. Elhatározták, hogy a legelők­nél tapasztalható rendszertelenségek megszün­tetése érdekében feliratban fordulnak a kor­mányhoz. A feliratban kérik, hogy a kárpát­aljai legelők és rétek rendbehozatala érdeké­ben állítson fel a kormány legelőfelügyelősé­get vagy legelőrendezőséget, ennek kizárólag a kárpátaljai legelők és rétek megjavítása és ezzel kapcsolatban az állatállomány eredmé­nyesebb kifejlesztése lenne a feladata. Ezen kívül a legelőfelügyelőség készítené el­ő a legelő- és rétgazdálkodás rendszeres munka­­tervét is. A továbbiakban a kárpátaljai gyü­mölcstermesztés és értékesítés zavartalan biz­tosításának megszervezését határozták el. Dohánytermelésünk helyzetéről, a fagyasz­tott búza vetéséről, a lucerna talajjavító ha­tásáról, a mangalicakocák csecsb­mbóleszára­­dása és a mesterséges malacfelnevelésről stb. Ír a „Mezőgazdaság“ sok más közérdekű rova­tot tartalmazó, képekkel tarkított januári száma Errély és pénz Az értéktőzsdén szilárd irányzattal indult a forgalom. Az élénk kereslettel szemben a kínálat is meglehetősen nagy volt , ezért az árfolyamokban a változás nem volt olyan jelentékeny, mint más alkalommal szilárd irányzat idején, öt százalékot meghaladó ár­nyereséget csak egy-két értékpapír ért el. A fix kamatozású értékpapírok piacán a fővárosi kölcsönkötvények közül az 1910-es és az 1914-es kibocsátású kötvény árfolyama újból emelke­dett. A hadikölcsönkötvények iránt mérsékelt volt az érdeklődés. Az értékpapírpiac kötései (Zárójelben a záróárfolyamok.) Állami pénztár* jegy 1940-es 100 (100), Székesfővárosi kölcsönköt­­vény 1910-es 208 (208), Székesfővárosi kölcsönköt­­vény 1914-es 379—377 (377), Székesfővárosi kölcsön­­kötvény 1927-es 118.5 (118.5), Hadikölcsönkötvény I—V. klb. 0.34 (0.34), VI—VII. klb. 0.29-0.30 (0.29), VIII. klb. 0 21—9.19 (0.19), Nemzeti Bank 211 (210.5), Első M. Btzt. 580 (580), Fonciére - (03), Concordia- malom — (5.20), Első Bp. Gőzmalom 20.8—21.2 (21.25), Hungária-m­alom 47.5 (47.5), Bauxit 274—278 (278), Beo csín! 26.5—26­1 (26.1), Borsodi szén 17.75—16.8 (16.8), Cementia 105 (107), Kohó 30.9—31.8 (31), Bra­sche — (235), Aszfalt 10.5—10.75 (11), Kőszén 539— 546 (545), Kerámia — (25), Nagybátonyi 52.5—53.5 (53.5) , Salgó 56—57.3 (57.2), Urikányi 49.8—50.8 (50), Athenaeum — (38.5), Franklin — (9), Glóbus — (17), Fallas — (7.50), Révai — (16.5), Fegyver 07—68.5 (68), Ganz 27­4—28.10 (28), Láng 79.75-80.25 (80). Acél 65—66 (65). Rima 135—136 85 (136), Guttmann 8.25— 8.50 (8.35), Ofa 17.5—18.5 (18), Nasici 95 5—91.5 191 75), Levante 0.70 (0.70), Nova 26.5 (26.3), Tröszt 84—81.5 (82 75), Délcukor 140—139.5 (139.5), Magyar cukor 15.9 25—160.5 (159.5), Georgia 39.5 (39.5), Izzó 20* (199.5) , Vasvármegyei — (14), Dreher—Haggenm. 237 (237), Gschwindt­­ (1480), Polgári sör 255 (255), Schwartzer 8—8.50 (8), Gyapjúmosó 6.50 (6.50) Gold­berger — (80), Győri textil — (78), Magyar kender 31.5—32 (31.75), Pamutipar 60 (60), Szegedi kender —* (102), Chinoin 28 5 (27.5), Dank­a — (3), Flóra — (29), Műtrágya 62.5—63.5 (63), Klotild 25 (25), Bras­­sói 39 (39), Gumi 71.75 —72 (71 75), Vasúti forgalmi 31.75—32.5 (32.1), Telefon 14.5—13.9 (14.9). A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai Devizák: Amsterdam 180.07­­/1—181.41, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82­7.88, Berlin 133.70—136.70, Brüsszel 54.28—54 68, Bukarest 3.31—3.34, Istanbul 268.00—271.00, Kopenhága 65.49—65.97, London 13.84­2—14.001/1, Milánó 17.66—17.8844, Newyork 344.10—347.10, Foris 6.78­42—6.83143, Prága 13.57-13.67, Szófia 4.H— 4.15, Stockholm 82.00—82.80, Zürich 79.80—80.60, Pozsony 11.79—11.93. — Valuták: Kanadai dollár 250.00—300.00. dinár (500 és 1000 dináros címletek kiv.) 7.60—7.90. dollár 343.00—348.00, len (érme kivételével) 2.70—2.80, líra (csak 10 lírás bankjegyek és érmék vásárolhatók) 17.40—17.90, svájci frank 79.60—80.60, svéd ko­rona (csak 100 koronásnál kisebb címlet vásá­rolható) 81.70—82.70, szlovák korona (20 koro­násnál nagyobb címletek kiv.) 11.55—11.90. — A magyar—német devizakompenzációs felár 21—22 és fél százalék. — A magyar—jugoszláv 46—47 és fél százalék. — A török font felára 38—39 és fél százalék. Állami akció a mangalica- tenyésztés fejlesztésére A magyar mangalica az egész világon a legkiválóbb zsírsertés. A mangalica-sertés­­tenyésztéshez igen jelentős nemzetgazdasági, szociális és külkereskedelmi érdekek fűződ­nek, mert az falusi népünk boldogulásának, a közélelmezésnek és agrárkivitelünknek egyik legfontosabb tényezője. A földmivelés­­ügyi miniszter ezért elrendelte, hogy a man­galicatenyésztés fejlesztésére az idei állami kancssreakció keretében 1500 törzskönyvel­ leszármazású, kiváló minőségű tenyészkant osszanak ki. A kanok közül 1000 darab kiosz­tása már folyamatban van, a többinek meg­vásárlása az Országos Mezőgazdasági Kiállí­táson történik. Az akció keretében kizárólag a népies köztenyésztés céljára községek és más közületek részére osztják ki a tenyész­kanokat igen számottevő kedvezmények nyúj­tása mellett. Ennek a nagyarányú állami tá­mogatásnak segítségével a köztenyésztésben lévő gyenge minő­ségű­ tenyészkanokat tulaj­donképpen minden külön áldozat nélkül le­het értékes tenyészkanokkal kicserélni. Kü­lönös figyelemben részesülnek a visszacsatolt keletmagyarországi és erdélyi országrészek. A még fennálló szállítási nehézségek elle­nére a Székelyföldet is sikerült az akcióba bekapcsolni. A kiosztott kiváló minőségű, tenyészkanok eredményesen szolgálják majd a mangalica-sertés szaporaságának, fejlődő­képességének, bizékonyságának javítását, to­vábbá a vérfrissítés következtében a beteg­ségekkel szemben való ellenállóképességének fokozását is. Az eddig kiosztott tenyészkaro­kat az érdekelt kisgazdaközönség mindenhol a legnagyobb tetszéssel és megelégedéssel fogadta. Élel­miszerpiac Az élelmiszerpiacra szombaton vasúton 42 vagon különféle áru, közte 13 vagon burgo­nya, 3 vagon káposzta, 1 vagon hagyma, 3 vagon vegyeszöldség, 1 vagon narancs és 1 va­gon mandarin érkezett. Ezenkívül 35 őster­melőkocsin és 11 teherautón hoztak még fel különféle árut. Előbaromfiból a felhozatal 257 ketrec, vágott baromfiból 225 mázsa és tojás­ból 59 láda volt. A forgalom közepep volt. A zöldség- és főzelékfélék piacán a kelkáposzta és a sóska olcsóbbodott. A gyümölcspiacon alig változtak az árak. A baromfipiacon a kereslet élénk volt s ezért a nagyobb felhoza­tal ellenére is egyes baromfifajták ára emel­kedett. Az élelmiszerpiacon a következő cikkek árában történt változás: (A feltüntetett árak nagyvásár­­telepi árak.) Baromfi és tojás: Élőbaromfi: csirke sü­tnivaló 259—270, tyúk 180—210, liba 250—260, kacsa 250—260, pulyka 220-259, tisztított baromfi csirke friss vágású 300—320, csirke szedett, béllel 260—280, pulyka 230-280 fillér. Zöldség és főzelékfélék: Feleskáposzta 14—24, kelkáposzta 16—34, sóska 309, paraj 50—100, vöröshagyma 20—30, zeller 30—45, csiperkegomba 290 -400 fillér. Gyümölcs: Alma nemesfa.1­80—180 narancs­sárgabélü 70—96. vörösbélü 85—130. mandarin 80— 120 fillér.

Next