Nemzeti Ujság, 1941. április (23. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-01 / 74. szám

­ NEMZETI ÚJSÁG 1941 április 1. Kedd A ° jód-bróm-konyhasós 1 * ^ ! # sy*gyfürdő az V w B Mm érelmeszesedés gyógyfürdője. Fürdőidény: V. 10.—IX. 3p­.g. Olcsó előidényáraik. Prospektust küld a Fürdő­­igazgatóság,­­Vízfürdő (Gömörmegye). Gyors­vonaton közvetlen kocsi: Budapest—Keleti pályaudvar—Füleky-Csizfürdő; menetidő 4 óra­kor nem tisztelik már a jogot és nincs értéke az erkölcsi érveknek, nem lehet másra támaszkodni, mint kizárólag a hadsereg erejére. * Bukarest, március 31. (Magyar Távirati Iroda) A lázadás ügyében folyó vizsgálat során megállapították, hogy Suciu Joan asztalosmester Alvinc város volt vasgárdista alpolgármestere, inasaival már a lázadás kitörése előtt koporsókat készíttetett, hogy legyen miben eltemetnie meggyilkolandó politikai ellenfeleit. Suciut a lázadásban való részvétele miatt a hadbíróság már régebben 15 évi kényszermunkára ítélte. Az Ügyvédi Kamara közgyűlése­ ­ A Budapesti Ügyvédi Kamara hétfőin este dr. Kövess Béla elnöklésével tartotta ezévi rendes képviseleti közgyűlését, amelyen a képviseleti kiküldöttek nagy számmal jelen­tek meg. Az elnök megnyitó szavai után a Kamara évi jelentését, amely közel 100 nyom­tatott oldalra terjed, annak szerkesztője, dr. Komarniczki Román főtitkár terjesztette elő. Az évi jelentést — amelyet részletesen ismer­tettünk vasárnapi számunkban — a közgyűlés általánosságban és részleteiben is minden változtatás nélkül elfogadta és a főtitkárnak nagy munkájáért egyhangú lelkesedéssel kö­szönetet szavazott. Dr. Vida Gyula pénztáros terjesztette elő ezután a Kamara zárszámadásait, majd dr. Lukács Imre főpénztáros ismertette a jövő évi költségvetés adatait és tájékoztatta a közgyű­lést azokról a tárgyalásokról ne nyomó® ke­letkezett megállapodásokról, amelyeket az ügy­védek forgalmi és kereseti adóátalányozása ügyében kötött a pénzügyigazgatósággal. A Kamara ezután a zárszámadásokat és a költ­ségvetés adatait elfogadta és a felmentvényt megadta Kedden életbe lép a hentesáru-rendelet Kedden lép életbe a hentesáruk készí­tését szabályozó rendelet. A rendelet sze­rint párisi, krinolin, virsli, szafaládé legfeljebb 22 százalék hússal és 10 szá­zalék nyers fehéráru felhasználásával készülhet. Kolbászáruk készítésénél leg­feljebb 60 százalék sertéshúst lehet fel­használni, a nyáriszalámi fele s a va­dászszalámi 70 százaléka lehet sertéshús­ból, de készítésükhöz fehérárut nem le­het felhasználni. A kolbász 60 százalék sertéshússal és 40 százalék marhahússal készül. Éppen olyan ízletes és füstölt ál­lapotban tartós is mint a tisztán sertés­húsból készült. Téli szalámit továbbra is szabadon lehet készíteni. Kenőmájast továbbra is készítenek. Szalonnafélékből toka- és hasaljaszalonnát lehet csak for­­galomba hozni. Ez a rendelkezés nemcsak a fővárosra, hanem a vidékre is kiterjed. Új közjegyzők Az igazságügyminiszter dr. Fábián Lászlót Barótra, dr. Bálint Jánost Bánffyhunyadra, dr. Rosenthal János Gusztávot és dr. Apáthy Árpádot Besztercére, dr. Rácz Józsefet Beth­lenbe, dr. S. Nagy Jenőt Csikszentmártonba, dr. Erőss Pétert Csíkszeredára, dr. Schilling Lajost és dr. Veress Jenőt Désre, dr. Badetzky Károlyt Erdődre, dr. Kottán Vilmost Élesdre, dr. Nyáry Józsefet Érmihályfalvára, dr. Ve­­terán Györgyöt Felsővisóra, dr. Benke Antalt és dr. Csiky Lászlót Gyergyószentmiklósra, dr. Ferencsik Sándort Halmiba, dr. Lukács Vil­most Kézdivásárhelyre, dr. Barabás Bélát, dr. Ferencz Józsefet, dr. Deeák Gyulát és dr. Schilling Dezsőt Kolozsvárra, dr. Intreh Sa­mut Kovásznára, dr. Rimely Károlyt Krasz­­loára, dr. Decsan Gyulát Magyarláposra, dr. Rednik Gábort Margittára, dr. Kovácsy Al­bertet, dr. Csíki Lászlót és dr. Tolnay La­jost Máramarosszigetre, dr. Ajtai Nagy Gábort Nagybányára, dr. Rácz Lajost Nagyilondára, dr. Tóth Zoltánt és dr. Nagy Gábort Nagyká­rolyba, id. dr. Rápolti Nagy Jenőt Nagysom­­kutra, dr. Kenéz Lajost Nagyszalontára, dr. Kotzó Jenőt, dr. Kaczián Kálmánt, dr. Petry Gyulát, dr. vitéz Keszthelyi Zoltánt Nagyvá­radra, Bozao Emilt Naszódra, dr. Márton Ist­vánt Nyárádszeredára, dr. Lukácsffy Eleket Oklándra, dr. Sbarcea Simont Oradnára, dr. Ferencz Lajost Sepsiszentgyörgyre, dr. Pon­­grátz Ernőt Szamosujvárra, dr. Pallay M. Bé­lát, dr. Csengery Istvánig és dr. Pogacs­ias Já­nost Szatmárnémetibe, dr. Szabó Bélát és dr. Ferenczy Istvánt Szászrégenbe, dr. Lindy Ti­bort Székelyhidra, dr. Gyárfás Pált Székely­­keresztúrra, dr. Nagy Lajost Székelyudvar­helyre, dr. Újhelyi Sándort Szilágycsehre, dr. Ajtai K Pált Szilágysomlyóra, dr. Kósa Bé­lát Tasnádra, dr.­ Horváth Sámuelt Tekére, dr. Bikfalvy Istvánt Zilahra és dr. Schimics Bélát Zsibóra, dr. Lingvay Lajost Marosvá­sárhelyre kkr. közjegyzőkké nevezte ki. Folyik az elárasztott területek vízmentesítése Vitéz Bonczos Miklós dr. belügyi államtitkár a dunai árvízvédelem kor­mánybiztosa jelenti március 31-én. Az ercsi-iváncsai ármentesítő társu­lat megrongált töltéseinek a helyreállí­tása , az ártérre ömlött dunavíz vissza­vezetése érdekében csatornák ásása munkában van. A Duna 3600 kataszteri holdat öntött el a társulat árteréből. 3300 katasztrális holdról már levezettük a vizet, még hátra van 300 hold vízmen­­tesítése, ez azonban a terület mély fek­vése miatt nehézségbe ütközik. Az adonyi körgát átszakadt részének a helyreállítása szintén munkában van. A dömsöd-pataji ármentesítő társulat árvédelmi töltésén Apostagnál keletke­zett töltés­szakadások helyreállítása szintén munkában van. A munka már helyenként elérte a végleges töltésma­gasságot, még mintegy 20.000 köbméter földanyag beépítésére van szükség. A Duna vize magas, az anyaggödröket azonban nem öntötte el a viz s így a munka zavartalanul folyik- A Solt köz­ségi pólyafoki átvágás már nem vezet vizet, betömése iránt intézkedtem. — A Barta község határában épitett töltés­­átvágáson keresztül még folyik a víz. Itt azonban sok nehézséggel kell meg­küzdeni, mert az átvágás előtt három kilométer széles hullámtér van, amely magasabb, mint az ártér, ezért a víz to­vábbvezetése érdekében csatornákat kell ásni.­­ A dömsöd-pataji ármentesítő társulat területén 60.000 katasztrális hol­dat öntött el a Duna vize, 38.000 katasz­trális holdról már lefolyt a víz. Még 22.000 hold van víz alatt, ennek egy része azonban más időkben is víz alatt szo­kott lenni, mert a társulatnak nincs ele­gendő lecsapoló csatornája. Megnehezíti a vízmentesítést az a körülmény is, hogy a pestvármegyei Dunavölgy lecsapoló társulat főcsatornájának a nyugati fek­vésű depóziáit az árvíz több helyen át­­szakitotta s a szakadásokon a csatorna vizéből s a csatornába ártéren kívüli területekről vezetett vízből sok átfolyik a Duna és a csatorna között levő terü­letekre. A kalocsa-kiskőrösi vasúti vonal át­ereszeinek elzárását kibontattam, ezeken akadálytalanul , a vízszint kiegyenlítő­dése után most már bukás nélkül folyik át a víz. — Az érsekcsanádi negyven méter széles átvágás megnyitása óta fennakadás nélkül vezeti a vizet. A víz­­szintkülönbség az ártéri belső s a külső Duna-vízszint között ma 66 centiméter. Az átvágás mellett eddig 124 centimétert apadt az ártéri víz színe. Intézkedtem, hogy az átvágást elzárják abban az eset­ben, ha az áradó Duna vize a belső víz­szint fölé emelkednék. A bajai tízméteres átvágás szintén fennakadás nélkül vezeti a vizet Itt a vízszint-különbség ma 103 centiméter. Az átvágás mellett a belvíz eddig 139 cm-t apadt, a víz egy része a bajai átvágás megnyitása előtt az érsekcsanádi átvá­gáson folyt vissza a Dunába. A pest me­­gyei-sárközi ármentesítő társulat ár­teréből 96.600 katasztrális hold került víz alá, 46.300 katasztrális hold már fel­szabadult 50.300 katasztrális hold még víz alatt van. Milyen irányelvek szerint osztják ki a lábbelit és a talpbőrt A lábbeli és talpbőr szétosztásáról a közellátási miniszter valamennyi város polgármesteréhez és valamennyi község elöljáróságához intézett utasításban irányelveket állapított meg az igények kielégítésének sorrendjéről. Az utasítás világos rendelkezései ellenére is úgy lát­szik, hogy annak értelmezése körül félre­értések támadtak. A félreértések eloszla­tása végett beavatott helyen a követke­zőket állapítják meg: Minden törvényhatóság számára kon­t­tingenseket állapítanak meg a törvény­­hatóság területén eladásra, illetve fel­használásra kerülő bőrtalpú lábbeli, il­letőleg talpbőr mennyiségéről, a tör­vényhatóság első tisztviselője pedig ha­vonta közli a helyi hatóságokkal azt a felhasználható mennyiséget, amely a fo­gyasztók között az illető városban, il­letve községben utalvány útján szétosz­tásra kerülhet. Az utalvány kiosztását végző helyi hatóságok feladata elsősor­ban elbírálni azt, hogy ki az igényjogo­sult. Ennek a kérdésnek az elbírálásánál elsősorban az a kérdés a döntő, hogy az igénylőnek van-e nélkülözhetetlenül szük­sége bőrtalpú lábbelire, vagy régi cipő­jének javítására. A szükséglet fennfor­gását mindenekelőtt az igénylő bejelen­tése alapján bírálják el. Az igénylést be­nyújtónak bejelentőlapon nyilatkoznia kell arról, hogy hány használható bőr­talpú lábbelije van■ Az igénylő a beje­lentést büntetőjogi felelősség mellett te­szi és amellett a helyi hatóságok ellen­őrzik is azt, hogy a bejelentés megfelel-e a valóságnak. Ha az elosztást végző szer­vek az igénylő szükségletét megállapí­tották és a szétosztható talpbőrmennyi­­ség kisebb mint, amennyi a szükséglet, abban az esetben annak az igénylőnek a foglalkozását, akinek szükséglete szá­mára történt az igénylés, vizsgálják meg abból a szempontból, hogy melyik fog­lalkozás folytatásához nélkülözhetetlen bőrtalpú lábbeli. Ennek az általános ha­tárnak a keretén belül kell gondoskodni arról, hogy a közalkalmazott közérdekű szolgálata bőrtalpú lábbeli hiánya miatt meg ne akadjon. Ez tehát neo­ jelenti azt, hogy minden közalkalmazott igény­lése a kielégítés sorrendjében megelőző más foglalkozási ágból származó igénylő szükségletének kielégítését■ A közalkal­mazott által előterjesztett igénylés al­kalmából is tehát elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a foglalkozásnak folyta­tásához mennyiben elengedhetetlenül szükséges a bőrtalpú lábbelivel való el­látás. A valóságban tehát más foglalko­zási ágból származó szükséglet kielégí­tése megelőzi a közalkalmazott szüksége­idét abban az esetben, ha a közalkalma­zott foglalkozása olyan, hogy annak folytatásához új lábbeli és a cipő kija­víttatása nem nélkülözhetetlen, viszont a nem közalkalmazott foglalkozásának folytatásához elengedhetetlenül szükség van igényének kielégítésére. Az utasí­tásban megadott kielégítési sorrrend azoknak az igénylőknek szükségletei ki­elégítésére vonatkozik, akiknek bőrtalpú lábbeli egyformán nélkülözhetetlen. A bőranyaggazdálkodási bizottság gon­doskodik arról, hogy a rendelkezésre álló talpbérmennyiséget elsősorban a széles néptömegek szükségleteinek kielégítésére fordítsák, tehát ne használják fel olyan cipők gyártására, amelyek luxusszámba mennek és amelyekre az utalványt el­osztó szervek amúgy sem adnának utal­ványt. A helyi elosztó szervek feladata az, hogy a helyi viszonyok ismeretében a bőrtalpmennyiséget az igénylők között a szükséglet fontosságának elbírálása alap­ján helyesen és igazságosan osszák szét és ennek az általános elvnek megfelelően a polgári szükségletet közmegnyugvásra elégítsék ki. A Hodzsa-párt alvezérének szerepéről vallottak a felvidéki magyarság volt vezetői Csomor István nagykálnai kisbirtokos, aki a felvidéki megszállás idején a csehszlovák agrárpárt, az úgyneve­zett Hodzsa-párt ma­gyar tagozatának volt az elnöke és mint ilyen, a prágai képviselőház tagja, feljelen­tést tett Oszvald Dániel, a felvidéki föld­birtokrendező kormánybiztosság tisztviselője ellen rágalmazás és becsületsértés cí­mén. Csömör szerint Oszvald Dániel a kormány­­biztosság hivatali helyiségében telefonon Vasvár­y Károly földmivelésügyi miniszteri tanácsosnak ezt a kijelentést tette: — Csömör István közönséges hazaáruló, a magyar lelkek legaljasabb megmérgezője, aki­nek múltjához sok szenny és vér tapad. A rágalmazási ügyben Oszvald elismerte a kijelentést és számos tanú kihallgatását kérte. Csömör István és jogi képviselője hozzájárult a valódiság bizonyításához s azt a járásbíró­ság az egész vonalon elrendelte. Hajts Géza járásbíró hétfőn hallgatta ki a tanukat. Csömör védője bejelentette, hogy védencét, aki tizenhét hónapig volt inter­nálva, szabadon engedték. Jaross Andor tanúvallomásába® előadta, hogy Csömör a Hodzsa-párt magyar alvezére volt , ez a párt minden vonalon a cseh­szlovák állameszmét szolgálta. Csömör minden beszéde a legélesebb harcot hirdette a revi­­z­ionizmus ellen. Gráf Révai István szerint Szorgalmától függ hogy rendkívül megkönnyített akciónkkal naponta 10-20 pengőt keressen Szervezésnél, VII. Erzsébet-körút­ot. Csömör igen sok kárt okozott a magyarság­nak. Röpiratot is írt Magyarország ellen. Szilassy Béla hangoztatta, hogy Csömör magyarellenes magatartása közismert volt. Szvatkó Pál kijelentette, hogy Csömörék lapja a legélesebben szembehelyezkedett a magyar­ság revíziós törekvéseivel. Szentiványi József szerint Csömör István és hívei állandóan Magyarországot szidalmazták. — Mi Csömör Istvánt és társait — hangoz­tatta Szentiványi képviselő — a magyar nem­zet árulóinak tekintettük, akik cseh érdekére szolgálatában állottak, hiszen a csehszlovák kormány rendszerint Csömör Istvánra hivat­­kozott, amikor azt kürtölte világgá, hogy a felvidéki magyarság meg van elégedve sorsá­val. Hasonló vallomást tettek még Hold­a Já­nos, Tarján Ödön, B. Vozáry Aladár, Lüka Géza, Koczor Gyula és Halász István. Hajts bíró ismertette a lévai járás fő­szolgabírájának a belügyminiszternek­ tett jelentését, amely ugyanezeket a tényállításo­kat tartalmazza, hozzáteszi, hogy Csömör szolgálataiért a cseh kormánytól 80 hold föl­det kapott és igen sok pénz állott rendelke­zésé­re a cseh propaganda folytatására. Csö­mört e,­jelentés alapján internálták. Csömör István a tárgyalás során többször felszólalt s azt hangoztatta, hogy számos ma­gyar intézményt megmentett. A tárgyalást elnapolták. 7143 bűnügy történt februárban Budapesten 7292 külföldit jelentettek be A most közzétett főkapitányi jelentés sze­rint a rendőrség a múlt hónapban 7143 bűn­ügy nyomozását fejezte be, ezek közül 779 irányult az ember élete és testi épsége ellen. Előfordult 3413 lopás, 681 sikkasztás, 612 csa­lás. A bűncselekményekből kifolyóan 20­1 egyént helyeztek előzetes letartóztatásba­ —­ A toloncügyosztálynál 1491 egyén került köz­igazgatási elbánás alá. Hosszabb-rövidebbi időre 20 magyar honos férfit és három nőt til­tottak ki a főváros területéről. — A hajtási­ szabályok megszegéséért 59, szabálytalan gép­­kocsiközlekedésért 148, szabálytalan kerék­pározás miatt 45, villamosról való ugrálásért 23, a gyalogútako® való közlekedés akadá­lyoztatása miatt 100 esetben tettek feljelentést. — Csavargás, koldulás miatt 529 egyént állí­tottak elő. — Februárban 80 gépkocsibaleset történt, ezek közül 5 halálos, 32 súlyos és 43 könnyebb sérüléssel végződött. E balesetek miatt 9 egyént helyeztek előzetes letartózta­tásba. — A rendőrség bejelentőhivatalánál a múlt hónapba® 7292 külföldi itt tartózkodását jelentették be. Tanügyi kinevezések Putnos Sára okl. középiskolai tanárt a kolozs­­vári M. kir. Középiskolai Tanárképző Intézetn­ek áll. középiskolai helyettes tanárrá, dr. Nagy Julia főisk. kép. gyakornokot a M.H gyar Nemzeti Múzeum Országos Szécheni Könyv-*­tárához, dr. Jczerniczky Margit és Nagy Leopol­dina főisk. kép. gyakornokokat pedig a szegedi­ Ferenc József tudományegyetemhez könyvtári gyakornokká, . _­­Jánossi Márta főiskolai képesítésű gyakornokot állami gimnáziumi helyettes testnevelésig tanárra, László Pál Székesfehérvár állami gépipari kö­zépiskolához beosztott főiskolai képesítésű gyakor­­nokot állami ipari középiskolai helyettes tanárra, dr. Jankó József és dr. Jakab Bálát a József Nán­dór műszaki gazdaságtudományi egyetemhez be­­osztott főiskolai képesítésű gyakornokot és Molnár László központi szolgálati ételre beosztott főiskola'/-' képesítésű gyakornokot állami mezőgazdasági kö­zépiskolai helyettes tanárrá, Nyári József a buda­pesti áll. felsőipariskolához beosztott főiskolai gyakornokot és Weber József­né Augusztiny Pi­roska a budapesti állami ipari leányközepiskola­­­­hoz beosztott főiskolai képesítésű gyakornokot áll­­ami ipari középiskolai helyettes tanárrá, Adrovitz Róza, Merkle Margit, Fehér Mária, Simsay Béláné, dr. Maksa Ilona, dr. Forgó Jó­­zsefn­é Lehel Erzsébet, Nyári József­né dr. Zi­mányi Antónia, dr. Zsigmond Pálné Zöld Emilia, dr­ Heim­ Jánosné Kovács Irén és Henter Lászlóné Medgyasszay Gyula Izabella főiskolai képesítésű gyakornokokat állami kereskedelmi középiskolát helyettes tanárokká nevezte ki. A vallás és közoktatásügyi miniszter a kolozs­­vári Ferenc József tudományegyetemen a fogal­ l­mazási szakon: dr. Vinczi Károly egyetemi tit­kárt a VII. fizetési osztályba egyetemi titkárrá, dr. Kökéndi Antalt és dr. Sólymosán Lászlót a­ IX. fizetési osztályba egyetemi fogalmazóvá ,a dr. Palatkás Bélát egyetemi fogalmazógyakor­nokká, a számviteli és levéltári szakon: dr. Pávai Vajna András Ferencet a VI. fizetési osztályba­­egyetemi quaestorrá és Geiger Ernőt a IX. fize­tési osztálya egyetemi quaestora­ ellenőrré,­­a ke­zelési szakon: Kulbász Irént és Pan­­ Margitot a IX. fizetési osztályba egyetemi irodafőtisztté, K­rs­ter Frigyesné szül. Papp Olgát és Gál Etelkát a X. fizetési osztályba egyetemi irodatisztté, Schmidt Erzsébetet és Déváné Papp Zsófiát a XI- fizetési osztályba egyetemi irodasegédtisztté. 3- külső gazdasági szakon: Jacoby Károly mérnököt a VII. fizetési osztályba gondnokká. Székely Fe­renc mérnököt a VIII. fizetési osztályba egyetemi főmérnökké, a külső kezelési szakon: Léva Emilt é­s dr. Nyágus Antalné szül. Zorsik Rozáliát a XI. fizetési osztályba egyetemi irodasegédtisztté és végül az egyetemi kollégiumi alkalmazottak sorában, dr. Papp Bélát a IX. fizetési osztályon egyetemi kollégiumi gondnokká, dr. Dénes Jenőné szül. Pozsgay Katalin és dr. Nagy Mária főiskolai kép­­gyakornokok, okleveles tarfitóverező intézeti tanárokat jelenlegi állomás­­helyükön és jelenlegi illetményeik fentartásával az állami tanítóképző intézeti tanárok létszámá­ban helyettes tanárokká nevezte ki. — A természetes „Ferenc József*4 keserűűfa régóta kitünően bevált háziszer megrögzött székrekedésnél és annak mindenféle káros következményeinél; biztos, enyhe és gyorsan ható hashajtó, mely számos betegségnél «a emésztést javítja és az étvágyat fokozza« Kérdezze meg orvosát!

Next