Nemzeti Ujság, 1941. április (23. évfolyam, 74-97. szám)
1941-04-01 / 74. szám
NEMZETI ÚJSÁG 1941 április 1. Kedd A ° jód-bróm-konyhasós 1 * ^ ! # sy*gyfürdő az V w B Mm érelmeszesedés gyógyfürdője. Fürdőidény: V. 10.—IX. 3p.g. Olcsó előidényáraik. Prospektust küld a Fürdőigazgatóság,Vízfürdő (Gömörmegye). Gyorsvonaton közvetlen kocsi: Budapest—Keleti pályaudvar—Füleky-Csizfürdő; menetidő 4 órakor nem tisztelik már a jogot és nincs értéke az erkölcsi érveknek, nem lehet másra támaszkodni, mint kizárólag a hadsereg erejére. * Bukarest, március 31. (Magyar Távirati Iroda) A lázadás ügyében folyó vizsgálat során megállapították, hogy Suciu Joan asztalosmester Alvinc város volt vasgárdista alpolgármestere, inasaival már a lázadás kitörése előtt koporsókat készíttetett, hogy legyen miben eltemetnie meggyilkolandó politikai ellenfeleit. Suciut a lázadásban való részvétele miatt a hadbíróság már régebben 15 évi kényszermunkára ítélte. Az Ügyvédi Kamara közgyűlése A Budapesti Ügyvédi Kamara hétfőin este dr. Kövess Béla elnöklésével tartotta ezévi rendes képviseleti közgyűlését, amelyen a képviseleti kiküldöttek nagy számmal jelentek meg. Az elnök megnyitó szavai után a Kamara évi jelentését, amely közel 100 nyomtatott oldalra terjed, annak szerkesztője, dr. Komarniczki Román főtitkár terjesztette elő. Az évi jelentést — amelyet részletesen ismertettünk vasárnapi számunkban — a közgyűlés általánosságban és részleteiben is minden változtatás nélkül elfogadta és a főtitkárnak nagy munkájáért egyhangú lelkesedéssel köszönetet szavazott. Dr. Vida Gyula pénztáros terjesztette elő ezután a Kamara zárszámadásait, majd dr. Lukács Imre főpénztáros ismertette a jövő évi költségvetés adatait és tájékoztatta a közgyűlést azokról a tárgyalásokról ne nyomó® keletkezett megállapodásokról, amelyeket az ügyvédek forgalmi és kereseti adóátalányozása ügyében kötött a pénzügyigazgatósággal. A Kamara ezután a zárszámadásokat és a költségvetés adatait elfogadta és a felmentvényt megadta Kedden életbe lép a hentesáru-rendelet Kedden lép életbe a hentesáruk készítését szabályozó rendelet. A rendelet szerint párisi, krinolin, virsli, szafaládé legfeljebb 22 százalék hússal és 10 százalék nyers fehéráru felhasználásával készülhet. Kolbászáruk készítésénél legfeljebb 60 százalék sertéshúst lehet felhasználni, a nyáriszalámi fele s a vadászszalámi 70 százaléka lehet sertéshúsból, de készítésükhöz fehérárut nem lehet felhasználni. A kolbász 60 százalék sertéshússal és 40 százalék marhahússal készül. Éppen olyan ízletes és füstölt állapotban tartós is mint a tisztán sertéshúsból készült. Téli szalámit továbbra is szabadon lehet készíteni. Kenőmájast továbbra is készítenek. Szalonnafélékből toka- és hasaljaszalonnát lehet csak forgalomba hozni. Ez a rendelkezés nemcsak a fővárosra, hanem a vidékre is kiterjed. Új közjegyzők Az igazságügyminiszter dr. Fábián Lászlót Barótra, dr. Bálint Jánost Bánffyhunyadra, dr. Rosenthal János Gusztávot és dr. Apáthy Árpádot Besztercére, dr. Rácz Józsefet Bethlenbe, dr. S. Nagy Jenőt Csikszentmártonba, dr. Erőss Pétert Csíkszeredára, dr. Schilling Lajost és dr. Veress Jenőt Désre, dr. Badetzky Károlyt Erdődre, dr. Kottán Vilmost Élesdre, dr. Nyáry Józsefet Érmihályfalvára, dr. Veterán Györgyöt Felsővisóra, dr. Benke Antalt és dr. Csiky Lászlót Gyergyószentmiklósra, dr. Ferencsik Sándort Halmiba, dr. Lukács Vilmost Kézdivásárhelyre, dr. Barabás Bélát, dr. Ferencz Józsefet, dr. Deeák Gyulát és dr. Schilling Dezsőt Kolozsvárra, dr. Intreh Samut Kovásznára, dr. Rimely Károlyt Kraszloára, dr. Decsan Gyulát Magyarláposra, dr. Rednik Gábort Margittára, dr. Kovácsy Albertet, dr. Csíki Lászlót és dr. Tolnay Lajost Máramarosszigetre, dr. Ajtai Nagy Gábort Nagybányára, dr. Rácz Lajost Nagyilondára, dr. Tóth Zoltánt és dr. Nagy Gábort Nagykárolyba, id. dr. Rápolti Nagy Jenőt Nagysomkutra, dr. Kenéz Lajost Nagyszalontára, dr. Kotzó Jenőt, dr. Kaczián Kálmánt, dr. Petry Gyulát, dr. vitéz Keszthelyi Zoltánt Nagyváradra, Bozao Emilt Naszódra, dr. Márton Istvánt Nyárádszeredára, dr. Lukácsffy Eleket Oklándra, dr. Sbarcea Simont Oradnára, dr. Ferencz Lajost Sepsiszentgyörgyre, dr. Pongrátz Ernőt Szamosujvárra, dr. Pallay M. Bélát, dr. Csengery Istvánig és dr. Pogacsias Jánost Szatmárnémetibe, dr. Szabó Bélát és dr. Ferenczy Istvánt Szászrégenbe, dr. Lindy Tibort Székelyhidra, dr. Gyárfás Pált Székelykeresztúrra, dr. Nagy Lajost Székelyudvarhelyre, dr. Újhelyi Sándort Szilágycsehre, dr. Ajtai K Pált Szilágysomlyóra, dr. Kósa Bélát Tasnádra, dr. Horváth Sámuelt Tekére, dr. Bikfalvy Istvánt Zilahra és dr. Schimics Bélát Zsibóra, dr. Lingvay Lajost Marosvásárhelyre kkr. közjegyzőkké nevezte ki. Folyik az elárasztott területek vízmentesítése Vitéz Bonczos Miklós dr. belügyi államtitkár a dunai árvízvédelem kormánybiztosa jelenti március 31-én. Az ercsi-iváncsai ármentesítő társulat megrongált töltéseinek a helyreállítása , az ártérre ömlött dunavíz visszavezetése érdekében csatornák ásása munkában van. A Duna 3600 kataszteri holdat öntött el a társulat árteréből. 3300 katasztrális holdról már levezettük a vizet, még hátra van 300 hold vízmentesítése, ez azonban a terület mély fekvése miatt nehézségbe ütközik. Az adonyi körgát átszakadt részének a helyreállítása szintén munkában van. A dömsöd-pataji ármentesítő társulat árvédelmi töltésén Apostagnál keletkezett töltésszakadások helyreállítása szintén munkában van. A munka már helyenként elérte a végleges töltésmagasságot, még mintegy 20.000 köbméter földanyag beépítésére van szükség. A Duna vize magas, az anyaggödröket azonban nem öntötte el a viz s így a munka zavartalanul folyik- A Solt községi pólyafoki átvágás már nem vezet vizet, betömése iránt intézkedtem. — A Barta község határában épitett töltésátvágáson keresztül még folyik a víz. Itt azonban sok nehézséggel kell megküzdeni, mert az átvágás előtt három kilométer széles hullámtér van, amely magasabb, mint az ártér, ezért a víz továbbvezetése érdekében csatornákat kell ásni. A dömsöd-pataji ármentesítő társulat területén 60.000 katasztrális holdat öntött el a Duna vize, 38.000 katasztrális holdról már lefolyt a víz. Még 22.000 hold van víz alatt, ennek egy része azonban más időkben is víz alatt szokott lenni, mert a társulatnak nincs elegendő lecsapoló csatornája. Megnehezíti a vízmentesítést az a körülmény is, hogy a pestvármegyei Dunavölgy lecsapoló társulat főcsatornájának a nyugati fekvésű depóziáit az árvíz több helyen átszakitotta s a szakadásokon a csatorna vizéből s a csatornába ártéren kívüli területekről vezetett vízből sok átfolyik a Duna és a csatorna között levő területekre. A kalocsa-kiskőrösi vasúti vonal átereszeinek elzárását kibontattam, ezeken akadálytalanul , a vízszint kiegyenlítődése után most már bukás nélkül folyik át a víz. — Az érsekcsanádi negyven méter széles átvágás megnyitása óta fennakadás nélkül vezeti a vizet. A vízszintkülönbség az ártéri belső s a külső Duna-vízszint között ma 66 centiméter. Az átvágás mellett eddig 124 centimétert apadt az ártéri víz színe. Intézkedtem, hogy az átvágást elzárják abban az esetben, ha az áradó Duna vize a belső vízszint fölé emelkednék. A bajai tízméteres átvágás szintén fennakadás nélkül vezeti a vizet Itt a vízszint-különbség ma 103 centiméter. Az átvágás mellett a belvíz eddig 139 cm-t apadt, a víz egy része a bajai átvágás megnyitása előtt az érsekcsanádi átvágáson folyt vissza a Dunába. A pest megyei-sárközi ármentesítő társulat árteréből 96.600 katasztrális hold került víz alá, 46.300 katasztrális hold már felszabadult 50.300 katasztrális hold még víz alatt van. Milyen irányelvek szerint osztják ki a lábbelit és a talpbőrt A lábbeli és talpbőr szétosztásáról a közellátási miniszter valamennyi város polgármesteréhez és valamennyi község elöljáróságához intézett utasításban irányelveket állapított meg az igények kielégítésének sorrendjéről. Az utasítás világos rendelkezései ellenére is úgy látszik, hogy annak értelmezése körül félreértések támadtak. A félreértések eloszlatása végett beavatott helyen a következőket állapítják meg: Minden törvényhatóság számára konttingenseket állapítanak meg a törvényhatóság területén eladásra, illetve felhasználásra kerülő bőrtalpú lábbeli, illetőleg talpbőr mennyiségéről, a törvényhatóság első tisztviselője pedig havonta közli a helyi hatóságokkal azt a felhasználható mennyiséget, amely a fogyasztók között az illető városban, illetve községben utalvány útján szétosztásra kerülhet. Az utalvány kiosztását végző helyi hatóságok feladata elsősorban elbírálni azt, hogy ki az igényjogosult. Ennek a kérdésnek az elbírálásánál elsősorban az a kérdés a döntő, hogy az igénylőnek van-e nélkülözhetetlenül szüksége bőrtalpú lábbelire, vagy régi cipőjének javítására. A szükséglet fennforgását mindenekelőtt az igénylő bejelentése alapján bírálják el. Az igénylést benyújtónak bejelentőlapon nyilatkoznia kell arról, hogy hány használható bőrtalpú lábbelije van■ Az igénylő a bejelentést büntetőjogi felelősség mellett teszi és amellett a helyi hatóságok ellenőrzik is azt, hogy a bejelentés megfelel-e a valóságnak. Ha az elosztást végző szervek az igénylő szükségletét megállapították és a szétosztható talpbőrmennyiség kisebb mint, amennyi a szükséglet, abban az esetben annak az igénylőnek a foglalkozását, akinek szükséglete számára történt az igénylés, vizsgálják meg abból a szempontból, hogy melyik foglalkozás folytatásához nélkülözhetetlen bőrtalpú lábbeli. Ennek az általános határnak a keretén belül kell gondoskodni arról, hogy a közalkalmazott közérdekű szolgálata bőrtalpú lábbeli hiánya miatt meg ne akadjon. Ez tehát neo jelenti azt, hogy minden közalkalmazott igénylése a kielégítés sorrendjében megelőző más foglalkozási ágból származó igénylő szükségletének kielégítését■ A közalkalmazott által előterjesztett igénylés alkalmából is tehát elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a foglalkozásnak folytatásához mennyiben elengedhetetlenül szükséges a bőrtalpú lábbelivel való ellátás. A valóságban tehát más foglalkozási ágból származó szükséglet kielégítése megelőzi a közalkalmazott szükségeidét abban az esetben, ha a közalkalmazott foglalkozása olyan, hogy annak folytatásához új lábbeli és a cipő kijavíttatása nem nélkülözhetetlen, viszont a nem közalkalmazott foglalkozásának folytatásához elengedhetetlenül szükség van igényének kielégítésére. Az utasításban megadott kielégítési sorrrend azoknak az igénylőknek szükségletei kielégítésére vonatkozik, akiknek bőrtalpú lábbeli egyformán nélkülözhetetlen. A bőranyaggazdálkodási bizottság gondoskodik arról, hogy a rendelkezésre álló talpbérmennyiséget elsősorban a széles néptömegek szükségleteinek kielégítésére fordítsák, tehát ne használják fel olyan cipők gyártására, amelyek luxusszámba mennek és amelyekre az utalványt elosztó szervek amúgy sem adnának utalványt. A helyi elosztó szervek feladata az, hogy a helyi viszonyok ismeretében a bőrtalpmennyiséget az igénylők között a szükséglet fontosságának elbírálása alapján helyesen és igazságosan osszák szét és ennek az általános elvnek megfelelően a polgári szükségletet közmegnyugvásra elégítsék ki. A Hodzsa-párt alvezérének szerepéről vallottak a felvidéki magyarság volt vezetői Csomor István nagykálnai kisbirtokos, aki a felvidéki megszállás idején a csehszlovák agrárpárt, az úgynevezett Hodzsa-párt magyar tagozatának volt az elnöke és mint ilyen, a prágai képviselőház tagja, feljelentést tett Oszvald Dániel, a felvidéki földbirtokrendező kormánybiztosság tisztviselője ellen rágalmazás és becsületsértés címén. Csömör szerint Oszvald Dániel a kormánybiztosság hivatali helyiségében telefonon Vasváry Károly földmivelésügyi miniszteri tanácsosnak ezt a kijelentést tette: — Csömör István közönséges hazaáruló, a magyar lelkek legaljasabb megmérgezője, akinek múltjához sok szenny és vér tapad. A rágalmazási ügyben Oszvald elismerte a kijelentést és számos tanú kihallgatását kérte. Csömör István és jogi képviselője hozzájárult a valódiság bizonyításához s azt a járásbíróság az egész vonalon elrendelte. Hajts Géza járásbíró hétfőn hallgatta ki a tanukat. Csömör védője bejelentette, hogy védencét, aki tizenhét hónapig volt internálva, szabadon engedték. Jaross Andor tanúvallomásába® előadta, hogy Csömör a Hodzsa-párt magyar alvezére volt , ez a párt minden vonalon a csehszlovák állameszmét szolgálta. Csömör minden beszéde a legélesebb harcot hirdette a revizionizmus ellen. Gráf Révai István szerint Szorgalmától függ hogy rendkívül megkönnyített akciónkkal naponta 10-20 pengőt keressen Szervezésnél, VII. Erzsébet-körútot. Csömör igen sok kárt okozott a magyarságnak. Röpiratot is írt Magyarország ellen. Szilassy Béla hangoztatta, hogy Csömör magyarellenes magatartása közismert volt. Szvatkó Pál kijelentette, hogy Csömörék lapja a legélesebben szembehelyezkedett a magyarság revíziós törekvéseivel. Szentiványi József szerint Csömör István és hívei állandóan Magyarországot szidalmazták. — Mi Csömör Istvánt és társait — hangoztatta Szentiványi képviselő — a magyar nemzet árulóinak tekintettük, akik cseh érdekére szolgálatában állottak, hiszen a csehszlovák kormány rendszerint Csömör Istvánra hivatkozott, amikor azt kürtölte világgá, hogy a felvidéki magyarság meg van elégedve sorsával. Hasonló vallomást tettek még Holda János, Tarján Ödön, B. Vozáry Aladár, Lüka Géza, Koczor Gyula és Halász István. Hajts bíró ismertette a lévai járás főszolgabírájának a belügyminiszternek tett jelentését, amely ugyanezeket a tényállításokat tartalmazza, hozzáteszi, hogy Csömör szolgálataiért a cseh kormánytól 80 hold földet kapott és igen sok pénz állott rendelkezésére a cseh propaganda folytatására. Csömört e,jelentés alapján internálták. Csömör István a tárgyalás során többször felszólalt s azt hangoztatta, hogy számos magyar intézményt megmentett. A tárgyalást elnapolták. 7143 bűnügy történt februárban Budapesten 7292 külföldit jelentettek be A most közzétett főkapitányi jelentés szerint a rendőrség a múlt hónapban 7143 bűnügy nyomozását fejezte be, ezek közül 779 irányult az ember élete és testi épsége ellen. Előfordult 3413 lopás, 681 sikkasztás, 612 csalás. A bűncselekményekből kifolyóan 201 egyént helyeztek előzetes letartóztatásba — A toloncügyosztálynál 1491 egyén került közigazgatási elbánás alá. Hosszabb-rövidebbi időre 20 magyar honos férfit és három nőt tiltottak ki a főváros területéről. — A hajtási szabályok megszegéséért 59, szabálytalan gépkocsiközlekedésért 148, szabálytalan kerékpározás miatt 45, villamosról való ugrálásért 23, a gyalogútako® való közlekedés akadályoztatása miatt 100 esetben tettek feljelentést. — Csavargás, koldulás miatt 529 egyént állítottak elő. — Februárban 80 gépkocsibaleset történt, ezek közül 5 halálos, 32 súlyos és 43 könnyebb sérüléssel végződött. E balesetek miatt 9 egyént helyeztek előzetes letartóztatásba. — A rendőrség bejelentőhivatalánál a múlt hónapba® 7292 külföldi itt tartózkodását jelentették be. Tanügyi kinevezések Putnos Sára okl. középiskolai tanárt a kolozsvári M. kir. Középiskolai Tanárképző Intézetnek áll. középiskolai helyettes tanárrá, dr. Nagy Julia főisk. kép. gyakornokot a M.H gyar Nemzeti Múzeum Országos Szécheni Könyv-*tárához, dr. Jczerniczky Margit és Nagy Leopoldina főisk. kép. gyakornokokat pedig a szegedi Ferenc József tudományegyetemhez könyvtári gyakornokká, . _Jánossi Márta főiskolai képesítésű gyakornokot állami gimnáziumi helyettes testnevelésig tanárra, László Pál Székesfehérvár állami gépipari középiskolához beosztott főiskolai képesítésű gyakornokot állami ipari középiskolai helyettes tanárra, dr. Jankó József és dr. Jakab Bálát a József Nándór műszaki gazdaságtudományi egyetemhez beosztott főiskolai képesítésű gyakornokot és Molnár László központi szolgálati ételre beosztott főiskola'/-' képesítésű gyakornokot állami mezőgazdasági középiskolai helyettes tanárrá, Nyári József a budapesti áll. felsőipariskolához beosztott főiskolai gyakornokot és Weber Józsefné Augusztiny Piroska a budapesti állami ipari leányközepiskolahoz beosztott főiskolai képesítésű gyakornokot állami ipari középiskolai helyettes tanárrá, Adrovitz Róza, Merkle Margit, Fehér Mária, Simsay Béláné, dr. Maksa Ilona, dr. Forgó Józsefné Lehel Erzsébet, Nyári Józsefné dr. Zimányi Antónia, dr. Zsigmond Pálné Zöld Emilia, dr Heim Jánosné Kovács Irén és Henter Lászlóné Medgyasszay Gyula Izabella főiskolai képesítésű gyakornokokat állami kereskedelmi középiskolát helyettes tanárokká nevezte ki. A vallás és közoktatásügyi miniszter a kolozsvári Ferenc József tudományegyetemen a fogal lmazási szakon: dr. Vinczi Károly egyetemi titkárt a VII. fizetési osztályba egyetemi titkárrá, dr. Kökéndi Antalt és dr. Sólymosán Lászlót a IX. fizetési osztályba egyetemi fogalmazóvá ,a dr. Palatkás Bélát egyetemi fogalmazógyakornokká, a számviteli és levéltári szakon: dr. Pávai Vajna András Ferencet a VI. fizetési osztálybaegyetemi quaestorrá és Geiger Ernőt a IX. fizetési osztálya egyetemi quaestora ellenőrré,a kezelési szakon: Kulbász Irént és Pan Margitot a IX. fizetési osztályba egyetemi irodafőtisztté, Krster Frigyesné szül. Papp Olgát és Gál Etelkát a X. fizetési osztályba egyetemi irodatisztté, Schmidt Erzsébetet és Déváné Papp Zsófiát a XI- fizetési osztályba egyetemi irodasegédtisztté. 3- külső gazdasági szakon: Jacoby Károly mérnököt a VII. fizetési osztályba gondnokká. Székely Ferenc mérnököt a VIII. fizetési osztályba egyetemi főmérnökké, a külső kezelési szakon: Léva Emilt és dr. Nyágus Antalné szül. Zorsik Rozáliát a XI. fizetési osztályba egyetemi irodasegédtisztté és végül az egyetemi kollégiumi alkalmazottak sorában, dr. Papp Bélát a IX. fizetési osztályon egyetemi kollégiumi gondnokká, dr. Dénes Jenőné szül. Pozsgay Katalin és dr. Nagy Mária főiskolai képgyakornokok, okleveles tarfitóverező intézeti tanárokat jelenlegi állomáshelyükön és jelenlegi illetményeik fentartásával az állami tanítóképző intézeti tanárok létszámában helyettes tanárokká nevezte ki. — A természetes „Ferenc József*4 keserűűfa régóta kitünően bevált háziszer megrögzött székrekedésnél és annak mindenféle káros következményeinél; biztos, enyhe és gyorsan ható hashajtó, mely számos betegségnél «a emésztést javítja és az étvágyat fokozza« Kérdezze meg orvosát!