Nemzeti Ujság, 1941. június (23. évfolyam, 124-146. szám)
1941-06-01 / 124. szám
Hálványtáblával örökítik meg a jubiláns tenyészállatvásár emlékét Az idei jubiláns tenyészállatvásár és mezőgazdasági kiállítás lebonyolítása után az OMGE elnöksége beszámolt a földmivelésügyi miniszternek a kiállítás eredményéről és ennek kapcsán meleg köszönetet mondott a messzemenő értékes és áldozatkész támogatásért. Az OMGE elterjesztésére báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter most igen meleghangú leiratban válaszolt és nagy elismeréssel méltatta az egyesületnek a tenyészállatvásárok rendezése terén végzett értékes munkásságát. A földművelésügyi miniszter leiratában utal arra, hogy az országos mezőgazdasági kiállítás és tenyészállatvásár ma már egész nemzetgazdaságunknak kiemelkedő, nagyjelentőségű és nemzetköziviszonylatban is általános jóhírnévnek örvendő és méltán elismert tényezője, amelynek az elért színvonalon fenntartása csakis a kormányzat és a gazdatársadalom egyetértő összefogása, lelkes készsége és összhangzatos együttműködése által biztosítható. A miniszter megállapítja, hogy az egyesület és a rendezőség részéről kifejtett céltudatos és rendszeres munkával, lelkes odaadással és szakszerű irányító készséggel nagyszerűen sikerült a vásárok kereteit anniyira kifejleszteni, hogy a kiállítás a mezőgazdasági termelés minden ágazatát felölelő általános mezőgazdasági kiállítássá épült ki. A tenyészállatvásárok intézménye — hangoztatja leiratában báró Bánffy Dániel földmivelésügyi miniszter — állattenyésztésünk minőségi fejlesztésének mindenkor egyik legjelentősebb intézménye volt. Nevelőhatásával a tenyésztői kedvet, a nemes versengés felkeltését és, a minőségi haladásra való serkentést mozdítja elő és ebben a munkában a kisgazdáknak mind szélesebb rétegeit is bevonja. De hathatósan szolgálják ezek a vásárok állattenyésztésünk külföldi propagandáját is A földművelésügyi miniszter a kitűnő eredményekkel kapcsolatosan az egyesület elnökségének és a kiállítás, valamint tenyészállatvásár rendezőségének teljes elismerését és őszinte köszönetét nyilvánítja s egyúttal közölte az egyesület vezetőségével azt az elhatározását, hogy az eddig lebonyolításra került 50 tenyészállatvásár sikeres megrendezése körül kifejtett kiválóan értékes és különösen eredményes tevékenység maradandó elismeréseként márvány emléktáblát adományoz az egyesület részére, amelynek átadásáról az alkalom jelentőségét megfelelően kidomborító keretek között fog intézkedni. Ez a kitüntető adomány az OMGE-nak nagy büszkesége és az ügybuzgó munkásságáért kapott értékes elismerésnek maradandó emléke lesz, amelyet az egyesület mindenkor nagyra fog becsülni. Az OMGE a márvány emléktáblát a székház dísztermének egyik falán tervezi elhelyezni. A földmivelésügyi miniszternek ezért az elhatározásáért és kifejezett meleg elismeréséért az OMGE a gazdaközönség nagy nyilvánossága előtt mond köszönetet abban a meggyőződésben, hogy ez a megtisztelés és kitüntetés nemcsak az 50 tenyészállatvásárt odaadással és szakszerűséggel megrendezett egyesületnek szól, hanem a magyar gazdatársadalom egyetemének is. A tenyészállatvásár csupán keret, ünnepi kirakat, amelynek gazdag és folyton tökéletesedő tartalmát a magyar gazdák szorgalma, hozzáértése és kitartása, a nehézségektől nem csüggedő hazafias munkája szolgáltatja. Gabona és krmény A terménytőzsdén a kenyérmagvak forgalma teljesen szünetelt és csak a különféle termények piacán történt néhány kinés. Cirokmagból 120 q 43,50, ballacinmagból 5 q 95 és kendermagból 10 q két tételben budapesti paritásban 95 pengős áron kelt el. Júniusban a lucerna és a lóhere 10, a köles 1, a tavaszi bükköny 4, a csillagfürt 1, a muharmag pedig 16 pengővel lesz olcsóbb májusi áránál. Hivatalos árfolyamok Búza 78 kg-os 24.—, rozs 20.—, sörárpa kiváló 27.—, la 26.—, sörárpa 25.,takarmányárpa la 65—06 kg-os 22.—, Ha 21.—, ipari árpa 68 kg-os 24.—, zab 22.78, finom búzakorpa 16.60—17.05 pengősként. A magpiacon a Magyar Magtenyésztési Rt. Budapest— Monor heti jelentése szerint a tőzsdei forgalom igen csekély; kölesből, muharmagból, csillagfürtüűl, kendermagból történtek itt-ott eladások. A mák lanyha. Vetési célokra még mindig keresik a kölest és muharmagot. A biborhere terméskilátásai ezideig elég kedvezőek, helyenkint igen jók, bár a terület kiszántások folytán csökkent. — Hivatalos nyersáruárak 100 kg-ként ad feladóállomás: köles fehér 42, köles vörös 40, köles egyéb 39, káposztarepce 40, napraforgómag 30, lenmag 50, tökmag 35, kék mák 220—225, Viktóriaborsó sterilizált 51.60, expresszborsó steril 41.60, lencse nagyszemű 63 60, lencse közepes 51.60, lencse kisszemű 41.60, lucernamag ólomzárolt 570, lóheremag ólomzárolt 280 biborheremag 165—180. Vida Jenő lemondott a Bánya- és Kohóvállalatok Egyesületének elnökségéről. Vida Jenő felsőházi tag, a Magyar Bánya- és Kohóvállalatok Egyesületének bejelentette, hogy az egyesületnél viselt elnöki tisztségeiről lemond. NEMZETI GAZDASÁG A magyar pénzintézetek feladatai írta: Dr. KRESZ KÁROLY, m. kir. kincstári főtanácsos, a TÉBE ügyvezető igazgatója Nem szorul magyarázatra, hogy egy ország pénzintézeteire rendkívüli időkben rendkívül feladatok várnak. Ez különösen érvényes a hadviselő államokra, melyekben, főleg a mai totális háborúban, az összes gazdasági erők a hadviselés szolgálatában állnak. A világpolitikai helyzet következtében azonban ma nemcsak azoknak az államoknak közgazdasága áll egészen nagy feladatok előtt, amelyek a háborúban tényleg részt vesznek, hanem az összes európai és tengerentúli, nem hadviselő és semleges államok egyaránt igénybe veszik a gazdasági erők túlnyomó részét. Különösen áll ez Magyarországra, amely a trianoni szerződés következtében egész az utóbbi évekig nem volt abban a helyzetben, hogy honvédségét úgy szerelje fel, ahogyan az biztonsága érdekében szükséges lett volna. Csak a néhai Darányi Kálmán miniszterelnök által 1938-ban meghirdetett egymilliárdos beruházási programmal vette kezdetét a hadfelszerelési munkálatok erős fejlődése. Ennek eredménye volt, hogy a magyar honvédség teljesen meg tudott felelni azoknak a feladatoknak, melyek elé a Felvidék egy részének, Kárpátaljának, később a keleti és erdélyi országrészeknek, legutóbb pedig a Délvidéknek visszacsatolásával kapcsolatban állíttatott. Ezen országrészek Szent István Koronájához való visszacsatolásának, az ott felmerült gazdasági, szociális és kulturális feladatoknak, a rendkívül kényes világpolitikai helyzetnek és ezzel összefüggésben az eredeti tervet messze meghaladó további hadfelszerelésnek, valamint egyéb körülményeknek az volt a következménye, hogy az államnak sokkal nagyobb összegekre volt szüksége, mint amelyeket az egymilliárdos beruházási Programm kapcsán eredetileg előirányzott. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter legutóbbi költségvetési beszédében a felhasznált összeget 1650 millióban jelölte meg. Természetes, hogy az egész magyar gazdasági élet, nevezetesen elsősorban a termelés, teljesen azokhoz a feladatokhoz alkalmazkodott, melek a honvédség felszerelésével kapcsolatban és a rendkívüli idők folytán reá vártak. Különösen kiemelendő itt az, hogy a honvédség szükségletének túlnyomó részét belföldön állítottuk elő, a magyar ipar rendkívüli teljesítőképességét bizonyítja, de ami nemcsak nagy erőfeszítést, hanem számottevő befektetéseket is megkívánt. A nagy beruházási terv keresztülvitele, a honvédség felszerelése és a többi életbevágó fontosságú feladat teljesítése azonban csak a magyar pénzintézetek tevékeny részvételével volt lehetséges, amelyek kötelességüknek tartották, hogy egész erejüket ennek a célnak szolgálatába állítsák. A pénzintézetek feladata itt többirányú volt. Elsősorban az állami hiteligényeket kellett kielégíteni, aminek a pénzintézetek teljes mértékben eleget is tettek. A beruházási program által előirányzott egy milliárdból, mint tudjuk, eredetileg 600 millió pengőt eredményezett a beruházási hozzájárulás (ez az összeg később mintegy 150 millióval emelkedett), a további 400 millió pedig a Nemzeti Beruházási Kölcsön kibocsátásának eredménye volt. Az Erdély visszacsatolásával kapcsolatban felmerült szükségletek fedezésére ez év elején nyert kibocsátást az Erdélyi Kölcsön, 250 millió pengő összegben. A Nemzeti Beruházási Kölcsönből 135 millió pengő n. é. címletet, az Erdélyi Kölcsönből 120 millió pengő n. é. címletet vettek át saját tárcájukba a TÉBE kötelékébe tartozó pénzintézetek. Ezenkívül — megfelelő finanszírozással — rendelkezésre állottak az iparnak és egyéb ügyfeleiknek, melyek ezen kölcsönökből számottevő tételeket jegyeztek. Schwerin von Krosigk gróf, a Német Birodalom pénzügyminisztere a nemrég Budapesten igen nagy érdeklődés mellett tartott előadásában hangsúlyozta, hogy a német pénzügyi politika minden dogmatikus elfogultság nélkül semmiféle alapvető jelentőséget nem tulajdonít annak a kérdésnek, váljon a rövid-, közép-, vagy hosszúlejáratú kölcsönök felvétele előnyösebbe, s mindenkor legjobb belátásra szerint cselekszik. Ugyanebből a helyi elgondolásból kiindulva a magyar államkincstár a fenti hosszú- és középlejáratú kölcsönökön kívül — a Beruházási Kölcsön 5%-os kamatozás mellett 30 évre szól, az Erdélyi Kölcsön 40% mellett 10 évre, — részben rövidlejáratú kölcsönökkel, kincstárjegyek és kincstári utalványok kibocsátása útján fedezte hitelszükségletét. Ily kincstári utalványok kibocsátásával nyert áthidalást az az eőköz is, amely abból állott elő, hogy a beruházások sokkal gyorsabb ütemben történtek, mintsem az előrelátható volt, az öt-, illetőleg tízévi részletekben fizetendő beruházási hozzájárulás pedig csak későbbi időpontban folyik be- A magyar pénzintézetek kincstárjegyek és kincstári utalványok átvételével, valamint számottevő folyószámlahitellel a m. kir. kincstárnak mindig rendelkezésre állottak. A Pénzintézeti Központ első kúriájába tartozó tizenegy pénzintézet 1940. évi mérlegéből kitűnik, hogy ezek az intézetek összesen 376, millió pengő névértékű állami pénztárjegyet és kincstári utalványt vettek át; az államnak nyújtott folyószámlahitelek 131,1 millió pengőre rúgnak, míg a részükről a múlt év végéig átvett hosszúlejáratú államadóssági kötvények 104 millió pengőt tesznek ki. így az ezen intézetek által 1940 december 31-ig az államnak nyújtott hitelek összege 610 millió pengő, mely öszszegben nem foglaltatik benne az Erdélyi Kölcsön kibocsátásakor már a folyó évben átvett 120 millió pengő névértékű kötvény. Az állami hitelszükséglettel függ öszsze az is, hogy a pénzintézetek maguk igen jelentékeny összegű beruházási hozzájárulást viselnek és ezenfelül ügyfeleiknek a beruházási hozzájárulás finanszírozásával kapcsolatban igen jelentékeny összegekkel állottak rendelkezésre. Mint már fentebb említettük, a termelés és különösen az ipar minden erejét latba vetette, hogy az állam célkitűzéseinek szolgálatába álljon. A honvédség felszerelését és egyéb beruházásokat szolgáló, növekvő állami szállítások fs a termelésnek e célból szükséges növelése az elmúlt két és fél évben igen nagy öszszegeket igényeltek. Ezen összegek rendelkezésre bocsátása és ezáltal e közszállítások lehetővé tétele kizárólag a pénzintézetei közreműködése útján volt lehetséges, amelyek állandóan arra törekedtek, hogy erejük legjelentékenyebb részével a termelés előmozdításának szolgálatába álljanak. Ez mindennél világosabban kitűnik a vezető pénzintézetek mérlegeiből. A szóbanforgó tizenegy pénzintézet váltótárcája (az állami pénztárjegyek, stb. kivételével) az év végén 766.7 millió pengő volt, az adósok tétele (szintén az állammal szemben fennálló követelések nélkül) 559 millió, úgy hogy az ügyfelekkel szemben fennálló rövidlejáratú kihelyezések összege 1325.7 millió pengőt tett ki. Ezzel az összeggel álltak tehát a vezető magyar pénzintézetek az ország termelésének rendelkezésére, részint a rövidlejáratú kölcsönök összegében, részint azonban az értékpapírtárca tételében foglaltatnak azok az összegek, melyekkel a pénzintézetek új iparvállalat alapítása útján fejlesztették az ország termelését. Bevezetőleg megemlítettük, hogy a beruházásokhoz és hadseregfelszereléshez szükséges szállítmányok túlnyomó nagy része belföldön állíttatott elő. Ehhez azonban nagymennyiségű nyersanyagra is volt szükség és a pénzintézetek feladatát nemcsak a nélkülözhetetlen nyersanyagok behozatalának finanszírozása képezte, hanem sok esetben maguk a pénzintézetek, vagy az általuk felállított szervek voltak azok, amelyek a nyersanyagokat a mai igen nehéz viszonyok között felkutatták és behozatalukat sokszor a legsúlyosabb körülmények között lehetővé tették, hogy a magyar termelés folytonossága fenntartható legyen.Ha fővárosunk utcáin járunk, egész sor új építkezést látunk, melyek a fővárosi lakásínséget vannak hivatva csökkenteni. Ezek az építkezések is túlnyomó részben csak a pénzintézetek finanszírozása mellett voltak lehetségesek, bár ez a finanszírozás csak közép- és rövidlejáratú lehetett, minthogy záloglevelek kibocsátása ez idő szerint nem lehetséges. A családi házak, társasházak és munkáslakások építkezésének lehetővé tételében a pénzintézetek az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezet közbenjöttével vesznek tevékeny részt, melynek ügyintézését a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete végzi. Új, igen nagyfontosságú feladat elé állította a pénzintézeteket a felvidéki, erdélyi és délvidéki országrészek visszacsatolása. Bár a vezető magyar pénzintézetek a Trianon óta eltelt idő alatt is mindig igyekeztek a megszállt területek gazdasági és hiteléletéhez fűződő kötelékeiket fenntartani, ezen területek gazdasági és hitelélete szükségképen a megszállás alatti körülményekhez illeszkedett és a Magyar Szent Korona egyes területeit átmenetileg magukhoz ragadó országok fővárosainak gazdasági életével került szorosabb összeköttetésbe. Arra is rá kell mutatnunk, hogy az ezen területeken működő pénzintézeteket, különösen azokat, melyek magyar jellegüket megtartották, az ottani hatóságok tervszerűen elnyomták és sorvadásra ítélték. A visszacsatolt területek hitelszervezetét újra a magyar hitelélethez kellett forrasztani és életbevágó fontosságú, hogy a visszatért pénzintézetek újra megerősödjenek és a magyar gazdasági élet és termelés szolgálatába álljanak. E tekintetben a magyar pénzintézetek mindezt tőlük telhetőt elkövettek és a visszacsatolás óta eltelt, aránylag rövid idő leforgása alatt felvidéki és erdélyi pénzintézeteknek a magyar hiteléletbe való bekapcsolódása simán megtörtént s ez a munka a legutóbb visszatért Délvidéken is folyamatban van. Ezzel egyidejűleg a visszacsatolt területek egész gazdasági életét be kellett kapcsolni a magyar termelésbe, ami szintén a magyar pénzintézetek cselekvő részvételével történt és történik. Az állam hiteligényeinek kielégítése, a termelés, a behozatal és az építkezés finanszírozása, új iparvállalatok alapításában való részvétel és a visszatért területek bekapcsolódásával összefüggő kérdések, ezek azok a feladatok, amelyeknek szolgálatában álltak a magyar pénzintézetek az utóbbi évek folyamán. Nem kérdéses, hogy cselekvő részvételük nélkül a magyar gazdasági életnek ezek az életbevágó fontosságú kérdései nem isyerhettek volna megoldást. Ha meg arra is utalunk, hogy a magyar pénzintézetek mindig igyekeztek a velük szemben támasztott szociális követelményeknek is megfelelni és igen nagy közterhek viselésével járultak hozzá az állam kiadásainak fedezéséhez, úgy, azt hiszük, röviden összefoglaltuk a magyar pénzintézetek tevékenységét és feladatait. —mmmmm— ! NEMZETI ÚJSÁG 19 1941 junius 1. Vasárnap Érték és pénz Az értéktőzsdén a forgalom valamivel vontatottabb volt, mint az előző napon, de az irányzat továbbra is barátságos maradt. Az értékpapírpiac árfolyamai Előző Előfordult zárlatkötések Zárlat Nemzeti Bank 241.— 245 244.— Első M. Biztosító 735.— — 710— Bonciére 84.— — 88.— Concordia malom 9.10 — 8.80 Békéscsabai 28.— — 29.5 Első Bp. gőzmalom 31.— — 32.5 Hungária malom 64.— 67—66.5 66.— Királymalom 22.— — 22.5 Bauxit 404.— 413—407 409.5 Beocsini 32.5 33 33.— Borsodi szén 24.5 25.75—25.1 25.25 Szentlőrinci 25.3 24—25 24.75 Cementia 133.— 135.25 135.— Kohó 36.25 38 38.— Drasche 55.— 57.5 57.5 Aszfalt 14.5 15.25 15.25 Kőszén 694.— 698—700 698.— Nagybátonyi 63.— 63.5—62.75 63.— Salgó 59.25 60.15—59.8 59.8 Urikányi 67.6 68.25—67.5 67.25 Fővárosi 6.— — 6.5— Izévai 17.1 — 18— Rigler 86.— — 87.— Stephaneum 13.— — 13.— Csáky 16.— — 17,— Fegyver 98.5 98—100 99.8 Ganz 37.8 37.75—38.4 37.» Láng 132.— 137 137.— Acél 87.25 90-91 91— Vegyipari — — 15.— Kima 159.8 160—162.5 160.75 Seliuller 80.— — 82— Guttmann 17.— 18 18.— OF A 26.— 27.25 27.25 Naslcl 106.75 108—108.75 108.5 Duna—Száva — — 15.— 'Levante 2.70 2.90—3 2.95 Nova 36.75 36.6—37.75 37.7 Tröszt 87.5 87.988 87.9 Államvasut — — 14.— Délcukor 158.— 160—162 160.— Magyar Cukor 191.75 191—195 194___ Georgia 45.5 45.9—15.5 45.4 Izzó 277.— 280—2785 278.5 Vasvármegyei 19— — 20.— Dreher.Haggenm. 330_____ 330 330— Fővárosi 30.— — 31.5 Gschwindt 1700— — 1700.— Királysor 16.— — 17.— Polgári sör 540— — 545— Mezőgazdasági 185— — 190— Sehwartzer 12.— 13.1 13.— Gyapjumosö 25.25 25.75 25.75 Goldberger 97— — 98— Magyar kender 52— 50.25-50.75 50.25 Paniutipar 76— 78.5 78.5 Szegedi kender 138— — 144.— Chinoin 37.25 — 39.— Daniea 9.25 9.90 9.90 Műtrágya 104.5 109—109.5 109.— Klotild 34— — 35.75 Brassói 49— 51 51— Gumi 80.5 84.5 84.5 Vasúti forg. 45.— 44.5 -45.5 45.25 Telefon 18.25 19 18.» Szfőv. kölcsk. 1914. 430— 435-436 436— Szföv. kölcsk. 1927. 130— 131.25—131.75 131.25 BSzKRt.kötv. A) 9.30 9.70-110 ».»