Nemzeti Ujság, 1941. július (23. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-01 / 147. szám

1 f P-1' iura ^ \ n* j ' * 1 ’1 A pápa rádiószózata az igazság győzelméről NEMZETI ÚJSÁG A kiadásért felelős: Kedd, 1941. Julius 1. XXIII. évfolyam, 147. szám.A s*e^esztesert *. BABA^1Y,:LAI^__________________Kiadja a K5,po„,i Scj^lla.a, R.-T. » TOTMJjS2LŐ . Paderewski meghalt Notter Antal hetvenéves jubileumát ünnepük Dr. Galamb Sándor tanügyi főtanácsos lett Tálas Alajos MÁV-főfelügyelő, osztályfőnök Signum Laudist kapott A háború első hete megmentette a limn mi win uwuwiiwiiifffi r n rn m­iw wirT­m^^—rr~~m­m—mm bolsevizmus veszedelmétől Európát Repülőink sikeres támadással megtorolták a szovjet repülők ujabb bombázásait — Franciaország megszakította Moszkvá­­val a diplomáciai összeköttetést — Folyamatban van újabb jelentékeny szovjet erők felmorzsolása A magyar királyi Honvéd vezérkar főnöke közül Nagybánya és Talaborfalva helységek ellen végrehajtott szovjet repülőtámadások megtorlása­­ként légierőnk nagyobbszámú repülőgép bevetésével ma, i9én a reggeli órákban ismét szovjet katonai célokat bombázott. A támadás sikerrel járt. A célpontokban tűzkárokat és erős rombolásokat okoztunk. Valamennyi repü­lőgépünk visszatért. Csapot vasárnap délelőtt hét szovjet repülőgép támadta. A légi harcban három támadó szovjet gépet lelőttünk. (MTI) Magyarországgal együtt érez az egész európai sajtó A világsajtó még élénken foglalkozik a magyar hivatalos jelentéssel, amelyet a szovjet repülőgépek támadásaival kap­csolatban kiadtak­­ a magyar megtor­lással és a háborús állapot kijelentésé­vel. A Berliner Börsenzeitung „Magyaror­szág légi hadereje visszaüt“ című, első oldalon közölt cikkében a következőket írja: Magyarország teljesen a Szovjettel be­állott hadiállapot jegyében áll. A ma­gyar lapok a hadiállapotot annak a bi­zonyságának mondják, hogy Magyaror­szág szolidáris Európának a bolseviz­mus elleni harcával. A magyar lapok emlékeztetnek arra, hogy Magyarorszá­gon 1919 óta szakadatlanul folyt a bol­sevizmus elleni küzdelem. Miután a Kár­pátok ormain létrejött a magyar-szovjet közös határ, Magyarországnak éber figyelemmel kellett követnie a komintern tevékenységét. Nagybányai vitéz Horthy Miklós, Magyarország kormányzója 22 évvel ezelőtt a magyarországi kommün leverésének zászlóvivője volt. Ő azóta az Európáért felelősséget érző bolsevista­­ellenes érzület fáradhatatlan zászlóvivője is. Most ismét kiadta Magyarország né­peinek a parancsot a bolsevizmus elleni harcra, az ellen a bolsevizmus ellen, amely mint támadó Magyarországgal a hadiállapotba került.. A magyar közvéle­mény — fejezi be cikkét a lap — mély megelégedéssel látja, hogy most Ma­gyarország katonái is Németország mel­lett állanak a bolsevizmus elleni küzde­lemben és így bizonyságát adják az új Európa egységének. Az esseni Nationalzeitung ismerteti a magyar képviselőhöz pénteki ülését és részletes magyar lapszemlét közöl, majd a következőket írja: " Magyar illetékes részről e támadással kapcsolatban még közölték, hogy a szov­jet repülőknek csak úgy sikerült az or­szág belsejébe ennyire előrenyomulntok, hogy nemzetközi jogellenesen a szovjet felségjeleket átfestették, úgy hogy elő­ször nem lehetett felismerni, hogy a re­pülőgépek szovjetorosz nemzetiségűek. A Völkischer Beobachter ezt írja: Ma­gyarország a szovjet bombázók gyanús támadásaira magyar felségterület ellen a hadiállapot beálltának kinyilvánításá­val válaszolt és beleavatkozik a küzde­lembe. Egész Európában napról-napra erősödik az a hallatlanul erős visszhang, amely a bolsevista világellenség elleni háború kitörésekor keletkezett. Ez a visszhang nemcsak a súlyosan fenyege­tett európai földrészen hallható, hanem azon túl az egész világon is. A világtör­ténelemnek ez az elementáris erejű ese­ménye egy csapásra összetört minden tartózkodást és korlátot és megmutatta a népeknek, hol van létük s kultúrájuk tulajdonképeni ellensége, valamint azt is, ki nekik ez ellen az ellenség ellen a leghatalmasabb és a legelszántabb védel­mezőjük. Vichyből jelentik, hogy valamennyi lap első oldalán közli, hogy Magyaror­szág belépett a háborúba és hosszasan számol be magyar városok bombázáról, kiemelve a lakosság körében keltett élénk felháborodást. A sajtó egy része beszámol a magyar képviselőház ülésé­ről és Bárdossy László kijelentéseiről is, nevezetesen arról a mondatáról, amely­ben bejelenti, hogy a magyar fegyveres erő megfelelő megtorló lépéseket tesz. Ezt a kijelentést Vichyben úgy értelme­zik, mint annak bejelentését, hogy Ma­gyarország részt vesz a hadműveletek­ben. A lapokban az a határozott benyo­más jelentkezik, hogy a francia közvéle­mény helyesli Magyarország gesztusát és azt teljesen indokoltnak tekinti. A Temps egész sor budapesti táviratot közöl, amelyek a Kassa elleni bomba­támadásról, a megtorló magyar légitá­madásokról és a képviselőház üléséről szólnak. A Paris Soir „A közös ellen­ség“ című cikkében felsorolja a Szovjet ellen hadat, viselő országokat és idézi a német sajtó következő megállapítását: Az európai államok a kontinens valódi érdekeivel megegyező álláspontot fog­laltak el. Genf­ből jelentik: A Journal de Geneve, a La Suisse és a Corriere de Geneve párhuzamot vonva egyrészt Magyaror­szág, másrészt Finnország és Románia között, megállapítja, hogy a két utóbbi államnak­ területi követelései vannak a­ Szovjettel szemben, Magyaror­szágnál azonban nem ez a helyzet. Magyaror­szág először csak megszakította a diplo­máciai kapcsolatokat Moszkvával és lé­pését érthetővé teszi az a gyűlölet, amellyel a bolsevizmussal szemben vi­seltetik. A visszaemlékezés Kun Béla korszakára bőségesen megindokolja ezt az érzelmet. A magyar városok ellen in­tézett szovjet légitámadások — írják a­ lapok —, valamint Budapest veszélyez-, tetése... úgy látszik egyenesen szándé­kos kihívó cselekmények a Szovjet­ Unió részéről, hogy Magyarország is belépjen a háborúba. Megtorló intézkedésképpen ez meg is történt. A La Suisse és a Cor­riere de Geneve ugyanerre a következ­tetésre jut ezzel kapcsolatban: A Szov­jet­ Uniónak elsősorban az a célja, hogy,. kiterjessze a háborút s lehetőleg sok or­szágot vonjon bele a küzdelembe. A Bund is megállapítja, hogy Magyaror­szág és a Szovjet­ Unió között ezúttal nem volt közvetlen nézeteltérés, de még nem ment feledésbe a magyarországi kommunista forradalmat követő időszak, amikor Magyarország és a Szovjet­ Unió viszonya csaknem ellenséges volt. Ma­gyarország esete — írja, a Bund — Finn­országra emlékeztet. A Szovjet­ Unió a jelek szerint itt is erőszakkal akarta el­érni az állásfoglalás tisztázását. Érde­kes, hogy a magyar kormány szilárdan folytatja tovább politikáját, nem hagyja magát eltéríteni alapvető irányától. A kormány cselekvésének sem irányát, sem ütemét nem engedi magának előiratni. Külpolitikája a szövetségesek iránti tán­toríthatatlan hűségen alapul és cserébe csak igazságosságot kíván. A belpoliti­kai vezérgondolat a szentistváni eszmé­ben foglalható össze. Illetékes magyar nyilatkozat a moszkvai rádió állításairól A Magyar Távirati Iroda jelenti: A moszkvai rádió a Magyarország és Szovjetoroszország között beállott hadi­állapotot regisztrálva azt az állítást koc­­káztatta meg, hogy a szovjet gépek ma­gyar terület ellen semmiféle támadást nem intéztek. Illetékes helyen kijelen­tették, hogy a Szovjet valótlan állításá­val, amelyeknek propagandisztikus cél­zata nyilvánvaló, méltatlan volna polé­miát kezdeni. Egyébként a szovjet repü­lők támadásaival okozott halálesetek, pusztító rombolások és a Magyarország feletti légűrben lelőtt szovjet gépre ele­gendő és kézzelfogható bizottyítékai an­­nak az ismételten végrehajtott népjog­ellenes támadásnak, amelyet a Szovjet Magyarország ellen intézett. Lapunk mai száma 10 fillér

Next