Nemzeti Ujság, 1941. július (23. évfolyam, 147-173. szám)
1941-07-01 / 147. szám
„A belső békét ne veszélyeztesse senki!" Kormányzó Urunk kenderesi szózata Kenderes, június 30. Kenderes községben, ahol a kormányzó ősi családi kúriája áll, vasárnap délelőtt a kormányzó és családjának jelenlétében, diszes, de amellett bensőséges, megható ünnepség keretében avatták fel a hősi emlékművet. A kenderesi dalárda elénekelte a Hiszekegyet, majd vitéz báró Hellenbach Gottfried üdvözölte a kormányzót, majd József főherceg mondott ünnepi beszédet:— Visszapillantva a világháború négy évnél tovább tartott vérzivatarára, mint égő fáklyát a sötét éjjelben, látom a magyar katona emberfölötti teljesítményeit, bámulatos hősiességét, amely megteremtette a magyar föltámadás útját! Kenderes megdicsőült 211 hősi halottjának sorában látjuk Főméltóságod fivérét, Horthy Szabolcsot, aki az elsők között lett a haza vértanúja, önmagát fölmagasztalva, életével pecsételte meg a honszeretetnek és hazafiságnak legragyogóbb okmányát. Kenderes fiaival majdnem minden harctéren találkoztam, melyen a volt osztrák és magyar monarchia csapatai küzdöttek. Csodákat láttam kint a harctereken, csodákat, melyekre a magyar hazájáért képes. Ez kiirthatatlan meggyőződést érlelt meg lelkemben: hozzon bármit oly sokszor mostoha sorsunk, mégis eljövend a boldog magyar fölvirágzás új ezer esztendeje és ha még talán nehéz, viszontagságos idők előtt állanának, mégis úgy érzem, hogy már a boldogabb korszak küszöbére léptünk Főméltóságod vezetése alatt. Ezután Kormányzó Urunk a következő beszédet mondotta: — Hálásan köszönöm a Fenséges Úr mélyen szántó, szép ünnepi beszédét. Soká tartott, míg ezt az emlékművet felállíthattuk, mert hogy a nehéz időkben senki terhére ne legyünk, saját erőnkből akartuk a szükséges összeget előteremteni. Amellett azonban itt a világ országútjánál méltó emléket kívántunk létesíteni szeretett elesett hőseinknek, akiknek éppen az imént József főherceg altábornagy úr állítota ki a legjobb s a legszebb bizonyítványt. Most végre van egy megszentelt helyünk, ahová nemcsak a hősi halált halt vitézek hozzátartozói zarándokolhatnak el, de ahol összegyűlhet bizonyos alkalmakkor az egész község is, hogy az önfeláldozásig menő hazafiasság s a hősiesség emlékoszlopa előtt ünnepeljen. A hősök szobra a legszentebb érzelmek kiapadhatatlan forrása. Ebből meríthet buzdítást minden nemzedék a haza érdekében végzendő munkájához. Ez hirdesse, hogy fajunk méltán dicsekedhetik azzal, hogy ma is egyik legszebb ékessége: a harckészség. Tartsuk is ezt ébren kiváltképen a fiatalságban, mert a dicsőséges katonai múlt adott mindig erőt nemzetünknek az önzetlen kötelességteljesítéshez is. Büszkén állapíthatom meg, hogy amióta csak visszaemlékszem, Kenderes hazafiasságban és áldozatkészségben mindig jó példát adott. A község ősi lakosságából felforgató törekvéseknek itt nagyon ritkán ült fel valaki. A múlt nehéz küzdelmei után újból felragyog a jövő biztató fénysugara. A Trianonban halálra ítéltMagyarország helyén most az előretörő, erős, egészséges Magyarország áll. Ebben az országban az út a boldoguláshoz, a meggazdagodáshoz, a legelőkelőbb pozíciók betöltéséhez mindenki előtt nyitva áll. A vagyonszerzéshez azonban mindenek előtt szorgalom és takarékosság, azután pedig akár mezőgazdasági, akár kereskedelmi téren gyakorlati és elméleti hozzáértés kell. Az ország sorsát intéző fontos állami tisztségek elnyerésénél sokféle követelménynek kell megfelelni. A rátermettségnél azonban nem az önértékelés, hanem a közvélemény s a megítélésre hivatott tényezők elbírálása a mérvadó. Okuljunk a történelem és napjaink példáin. Voltak irigyelt és hatalmas államok, amelyek a bukás szélére kerültek, mert egyéni érvényesülésre törekvő vezetőik előtt nem a munka, a fegyelem és az összetartás célja lebegett, hanem egyre több munkabért és kevesebb munkát követeltek. Tőlünk délre egy maroknyi balkezes ember egy-két héten belül sírásója lett hazájának. — Nálunk az életszínvonal ma még aránylag alacsony, ezen azonban lehet és kell segíteni, de csak minél több munkával, szorgalommal és takarékossággal. Munkaalkalmak lesznek bőven. Ezeket ki is kell tudni használni és arra törekedni, hogy hasznosan befektethető feleslegekre tegyünk szert. Ma még nagy az egyenlőtlenség az ipari és gazdasági munkások bére között. Ez annyiban érthető, mert a gyári munkásokat foglalkozásuk a városhoz köti, a városban pedig a megélhetési viszonyok drágábbak, úgyszólván minden lépés pénzbe kerül. S Így mint a gyári munkások bérét, a napszámot is csak addig lehet emelni, amíg a munka bére nem haladja meg a munkával előállított iparcikk vagy termelvény értékét. Ha egy hold föld megművelése többe kerül, mint amit az hoz, vagy teremni tud, ki alkalmazhatna akkor meg munkásokat? — Nálunk a közélet tiszta. Ismerünk olyan országot, ahol közzétették, hogy melyik miniszter hány millióval nem tudott elszámolni. A tiszta, mocsoktalan élet szeretetéből fakad fajunk becsületessége is, amely épen úgy tulajdonsága a földmívesnek, mint akár a legmagasabb állami alkalmazottnak. A magyar nép — meggyőződésem szerint — felveheti a versenyt minden tekintetben a világ bármely népével. Sok jó tulajdonsága mellett van azonban egy rossz tulajdonsága is, hogy nem tudja ellenségét úgy gyűlölni, mint bármely csekély okból saját fajtáját. Ennek meg kell változni, mert a könnyelmű gyűlölködést megengedhettük magunknak a jobb napokban, de nem a mostani nehéz időkben. Vallásunk mindegyike a szeretetet hirdeti, kövessük hát tanításukat. — Most, amikor az egész európai civilizációt fenyegető erők napjai már meg vannak számlálva és amikor Európa nagy horderejű átalakulás előtt áll, a belső békét ne veszélyeztesse senki! Szűnjön meg az egyenetlenkedés és lépjen helyébe az összetartás és testvéri szeretet! Neveljük ifjúságunkat továbbra is hazafias és keresztény szellemben, hogy mielőbb tudatára ébredjen nemzeti hivatásának. Ezeket tartottam szükségesnek elmondani, mielőtt jelt adok arra, hogy falum, hős fiainak emlékéről hulljon le a lepel. A kormányzó beszéde után lehullott az emlékműről a lepel. A zenekar a Himnuszt játszotta és a díszszázad tisztelgett. Ezután vitéz Husz István római katolikus tábori püspök és Soltész Elemér protestáns tábori püspök megáldotta az emlékművet, majd a koszorúk elhelyezése következett. Elsőnek a Főméltóságy úr koszoruzta meg az emlékművet, majd József főherceg tette le koszorúját s azután a honvédség nevében vitéz Bajnószy József altábornagy és sorra egymás után Losonczy István főispán, mozgósítási kormánybiztos, Szolnok vármegye közönsége nevében Alexander Imre alispán, a vármegyei vitézek nevében, vitéz Bagossy István alezredes, vármegyei vitézi székkapitány, Kenderes község képviseletében, Eperjessy Dénes biró és a hadiözvegyek nevében özv. Barabás Jánosné helyezett el koszorút. A Szózat eléneklése után a kivonult katonaság és a leventék díszmenetével ért véget a lélekemelő ünnepség.lyiség- A gyászszertartást Cselényi István kanonok végezte nagy papi segédlettel. A Circumdederunt eléneklése alatt szivettépő jelenetek játszódtak le a koporsók körül. Báró Schell Péter főispán a magyar kormány és az egész magyar nemzet nevében helyezett koszorút a koporsókra. — Ezek az áldozatok — mondotta a többi között — figyelmeztetnek bennünket arra, hogy a nemzetköziség, amely nem ismer sem családot, sem Istent, sent hazát, eszközeiben nem válogat, amikor el akarja pusztítani azokat, akik útjában , állanak-Pohl Sándor polgármester a város közönsége nevében koszorúzta meg a koporsókat. Gyászbeszédében hangoztatta hogy ezek a magyar testvérek olyan tűázadásnak estek áldozatul, amelyet velünk hadban nem álló állam intézett ellenünk. Megemlítette, hogy az egész országból részvéttáviratokkal keresik fel Kassa városát. Vitéz nemes Máthé Kálmán tábornok a m. kir. honvédség nevében helyezett koszorút az áldozatok koporsójára, akik — mint mondotta — életüket áldozták a hazáért. Pásztor Bélát postaigazgató az egész magyar postástársadalom nevében koszorúzta meg a postás áldozatok koporsóit. A gyászbeszédek elhangzása után a tűzoltózenekar gyászhimnuszának hangjai mellett megindult a gyászmenet a hősök temetőjébe. A síroknál Cselényi István kanonok intézett vigasztaló beszédet az elhunytak hozzátartozóihoz. Nagy fájdalmakban osztozik velük nemcsak Kassa városa, hanem az egész ország lakossága- A gyászoló közönség imája után a Himnusz hangjai mellett földelték el a város és egyben a nemzet hősi halottait. Dr. Madarász István megyéspüspök hétfőn a Dómbangyászmisét mutat be az áldozatok lelki üdvéért I NEMZETI ÚJSÁG 1941 július 1. Kedd Gyermeke fogai egészségesek maradhatnak egész életén át egy kevés ODO L- fogpép használata folytán. Már a gyermek* évektől kezdve ápolni, kell a fogat meg kell akadályozni a fogak odvasodását, ami sok fájdalmat okoz,és így a szülők is megóvják magukat sok kínos naptól és éjszakától. Az ODOL* fogpép dús habja a gyermeknek élvezetet szeret, erősiti gyengeírőodását és jókedvvel deríti. XII. Pius pápa rádióbeszéde az igazságérzet és szeretet győzelméről Róma, július 30. XII. Pius pápa az isteni gondviselésnek az emberi eseményekre való hatásáról tartott Szent Péter és Pál napi rádióbeszédében a többek között ezeket mondta: — A mi szivünk, akárcsak a ti szivetek is, szeretett fiaim, összeszorul a baj, a szenvedések és aggodalmak irtózatos örvényének láttáról. A hírek sokaságában vannak ugyan vigasztaló jelenségek is, így például a kereszténység bátor védelmezése, az igaz hazaszeretet, a hősies áldozatkészség, a hitélet feléledése. A másik oldalon azonban ott vannak a bajok és bűnök, amelyek behatolnak az egyéni életbe, a családi életbe és társadalmi szervezetbe, nemcsak mint megtűrt jelenségek, hanem mint a felmagasztalás tárgyai. Itt van továbbá az igazságérzet és szeretet hanyatlása, a szerencsétlenségbe döntött családok, holttestek, amelyeket bombák és gépfegyverek szaggattak szét, sebesültek rokkantak, menekültek, foglyok és sok-sok baj, amely nemcsak a harcolókat, hanem a védtelen polgári lakosságot is sújtja. Itt van a blokád és ellenblokád, amely egyes helyeken mármár éhínséget okoz és ehhez járul az a sok üldöztetés, amelyet az egyház papjainak és apácáinak hitük miatt a világ egy részében el kell szenvedniük. A pápa ezután rámutatott arra, hogy ilyen sok baj és bűn láttára sok emberben kétely támad az isteni gondviselés tekintetében és felmerül ez a kérdés: hogyan engedheti mindezt az Isten. Ezekre a kételyekre válaszolt a Szentatya, amikor azt mondja, hogy amíg az emberek években gondolkoznak, addig a Mindenható évezredekben, sőt az örökkévalóságban látja a világot és ha megengedi időlegesen a baj és bűn, az istentelenség és kegyetlenség felülkerekedését, azt is végeredményben a népek és egyének javára teszi, hogy ezekkel a megpróbáltatásokkal annál biztosabban vezesse vissza őket az isteni igazság útjára. A rossz csak időlegesen győzedelmeskedhet ezen a földön és el fog jönni a felszabadulás napja, amikor a mindenható Isten emberi ésszel előre nem látható utakon visszaadja majd az emberiségnek a nyugalmat és békét. A Szentatya beszéde utolsó részében az isteni gondviselésbe vetett rendkívüli bizalomra hívja fel a híveket, majd áldását adta rájuk. A második kassai temetés Kassa, június 30. Vasárnap délután temették el a csütörtöki szovjetorosz légi támadás nyolc áldozatát: Gavron József cspésztanulót, Dzedzina Mária 12 éves tanulót, Lipták Ferencnél Reményi István vonalmestert, Matzon Lajos postatisztet, Seemann Elek nyugalmazott főerdészt, Hlub Istvánnét, a postaigazgatóság kapusának feleségét és egy eddig ismeretlen nő holttestét. A temetési szertartás vasárnap is óriási részvét mellett folyt le. A gyászoló közönség soraiban megjelent báró Schell Péter főispán, vitéz nemes Máthé Kálmán tábornok, dr. Pohl Sándor polgármester és még sok más vezető szeme ■ ■ ■ II a Központi Sajtóvállalat Ma ^1 1 n ror I Megjelent k,tune Maeifsyz,oro-uj Elet Regénytárnak legújabb száma: FARKAS GYÖRGY Az utolsó benzinállomás Ara -IA till&r X Mindenütt — minden újság&russtót helyen, dohánytőzsde bér Hra Iv 1 IIIBl. JC IBUSZ-pavitlonban, pályaudvaron kapható. 3 Olasz távirat Bárdossy miniszterelnöknek A milánói magyar-olasz kereskedelmi kamara részéről a következő üdvözlő távirat érkezett Bárdossy László miniszterelnökhöz: „A történelem megismétlődéseivel megújulnak és megszilárdulnak a bajtársi kapcsolatok ama két nép között, amelyeket zászlaik azonos színei alatt a fegyverbarátság újból egyesít. A magyarolasz kereskedelmi kamara, mint szellemi és anyagi összekötő kapocs, a lelki barátság ilyen légkörében köszönti a nemes baráti nemzetet hadba lépése alkalmából, szilárd meggyőződéssel annak biztos győzelmében. Ruggieri.“ Macuoka japán külügyminiszter magyar kitüntetése A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Kormányzó infóméltósága Macunka japán császári külügyminiszternek a Magyar Érdemrend nagykeresztjét adományozta. A magas kitüntetést Végh Miklós tokiói m. kir követ nyújtotta át a külügyminiszternek.