Nemzeti Ujság, 1941. július (23. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-01 / 147. szám

„A belső békét ne veszélyeztesse senki!" Kormányzó Urunk kenderesi szózata Kenderes, június 30. Kenderes községben, ahol a kormányzó ősi családi kúriája áll, vasárnap dél­előtt a kormányzó és családjának jelen­létében, diszes, de amellett bensőséges, megható ünnepség keretében avatták fel a hősi emlékművet. A kenderesi dalárda elénekelte a Hiszekegyet, majd vitéz báró Hellenbach Gottfried üdvözölte a kormányzót, majd József főherceg mondott ünnepi beszé­det:­­— Visszapillantva a világháború négy évnél tovább tartott vérzivatarára, mint égő fáklyát a sötét éjjelben, látom a­ magyar katona emberfölötti teljesít­ményeit, bámulatos hősiességét, amely megteremtette a magyar föltámadás út­ját! Kenderes megdicsőült 211 hősi ha­lottjának sorában látjuk Főméltóságod fivérét, Horthy Szabolcsot, aki az elsők között lett a haza vértanúja, önmagát fölmagasztalva, életével pecsételte meg a honszeretetnek és hazafiságnak legra­gyogóbb okmányát. Kenderes fiaival majdnem minden harctéren találkoztam, melyen a volt osztrák és magyar monar­chia csapatai küzdöttek. Csodákat lát­tam kint a harctereken, csodákat, me­lyekre a magyar hazájáért képes. Ez ki­­irthatatlan meggyőződést érlelt meg lel­­kemben: hozzon bármit oly sokszor mos­toha sorsunk, mégis eljövend a boldog magyar fölvirágzás új ezer esztendeje és ha még talán nehéz, viszontagságos idők előtt állanának, mégis úgy érzem, hogy már a boldogabb korszak küszö­bére léptünk Főméltóságod vezetése alatt. Ezután Kormányzó Urunk a következő beszédet mondotta: — Hálásan köszönöm a Fenséges Úr mélyen szántó, szép ünnepi beszédét. Soká tartott, míg ezt az emlékművet felállíthattuk, mert hogy a nehéz idők­ben senki terhére ne legyünk, saját erőnkből akartuk a szükséges összeget előteremteni. Amellett azonban itt a vi­lág országútjánál méltó emléket kíván­tunk létesíteni szeretett elesett hőseink­nek, akiknek éppen az imént József fő­herceg altábornagy úr állítota ki a leg­jobb s a legszebb bizonyítványt. Most végre van egy megszentelt helyünk, ahová nemcsak a hősi halált halt vité­zek hozzátartozói zarándokolhatnak el, de ahol összegyűlhet bizonyos alkalmak­kor az egész község is, hogy az önfelál­dozásig menő hazafiasság s a hősiesség emlékoszlopa előtt ünnepeljen. A hősök szobra a legszentebb érzelmek kiapadha­tatlan forrása. Ebből meríthet buzdítást minden nemzedék a haza érdekében vég­zendő munkájához. Ez hirdesse, hogy fa­junk méltán dicsekedhetik azzal, hogy ma is egyik legszebb ékessége: a harc­­készség. Tartsuk is ezt ébren kiváltké­pen a fiatalságban, mert a dicsőséges ka­­tonai múlt adott mindig erőt nemzetünk­nek az önzetlen kötelességteljesítéshez is. Büszkén állapíthatom meg, hogy amióta csak vissza­emlékszem, Kenderes haza­fiasságban és áldozatkészségben mindig jó példát adott. A község ősi lakosságá­ból felforgató törekvéseknek itt nagyon ritkán ült fel valaki.­­ A múlt nehéz küzdelmei után újból felragyog a jövő biztató fénysugara. A Trianonban halálra ítélt­­Magyaror­szág helyén most az előretörő, erős, egészséges Magyarország áll. Ebben az országban az út a boldoguláshoz, a meg­gazdagodáshoz, a legelőkelőbb pozíciók betöltéséhez mindenki előtt nyitva áll. A vagyonszerzéshez azonban mindenek előtt szorgalom és takarékosság, azután pedig akár mezőgazdasági, akár keres­kedelmi téren gyakorlati és elméleti hozzáértés kell. Az ország sorsát intéző fontos állami tisztségek elnyerésénél sokféle követelménynek kell megfelelni. A­ rátermettségnél azonban nem az ön­értékelés, hanem a közvélemény s a meg­­ítélésre hivatott tényezők elbírálása a mérvadó. Okuljunk a történelem és nap­jaink példáin. Voltak irigyelt és hatal­mas államok, amelyek a bukás szélére kerültek, mert egyéni érvényesülésre tö­rekvő vezetőik előtt nem a munka, a fe­gyelem és az összetartás célja lebegett, hanem egyre több munkabért és keve­sebb munkát követeltek. Tőlünk délre egy maroknyi balkezes ember egy-két héten belül sírásója lett hazájának. — Nálunk az életszínvonal ma még aránylag alacsony, ezen azonban lehet és kell segíteni, de csak minél több munkával, szorgalommal és takarékos­sággal. Munkaalkalmak lesznek bőven. Ezeket ki is kell tudni használni és arra törekedni, hogy hasznosan befektethető feleslegekre tegyünk szert. Ma még nagy az egyenlőtlenség az ipari és gazdasági munkások bére között. Ez annyiban érthető, mert a gyári munkásokat fog­lalkozásuk a városhoz köti, a városban pedig a megélhetési viszonyok drágáb­bak, úgyszólván minden lépés pénzbe kerül. S Így mint a gyári munkások bé­rét, a napszámot is csak addig lehet emelni, amíg a munka bére nem ha­ladja meg a munkával előállított ipar­cikk vagy termelvény értékét. Ha egy hold föld megművelése többe kerül, mint amit az hoz, vagy teremni tud, ki alkalmazhatna akkor meg munkásokat? — Nálunk a közélet tiszta. Ismerünk olyan országot, ahol közzétették, hogy­­ melyik miniszter hány millióval nem­­ tudott elszámolni. A tiszta, mocsoktala­n­­ élet szeretetéből fakad fajunk becsüle­tessége is, amely épen úgy tulajdonsága a földmívesnek, mint akár a legmagasabb állami alkalmazottnak. A magyar nép — meggyőződésem szerint — felveheti a versenyt minden tekintetben a világ bármely népével. Sok jó tulajdonsága mellett van azonban egy rossz tulajdon­sága is, hogy nem tudja ellenségét úgy gyűlölni, mint bármely csekély okból saját fajtáját. Ennek meg kell változni, mert a könnyel­mű­ gyűlölködést megen­gedhettük magunknak a jobb napokban, de nem a mostani nehéz időkben. Val­lásunk mindegyike a szeretetet hirdeti, kövessük hát tanításukat. — Most, amikor az egész európai ci­vilizációt fenyegető erők napjai már meg vannak számlálva és amikor Európa nagy horderejű átalakulás előtt áll, a belső békét ne veszélyeztesse senki! Szűnjön meg az egyenetlenkedés és lép­jen helyébe az összetartás és testvéri szeretet! Neveljük ifjúságunkat továbbra is hazafias és keresztény szellemben, hogy mielőbb tudatára ébredjen nemzeti hivatásának. Ezeket tartottam szüksé­gesnek elmondani, mielőtt jelt adok arra, hogy falum, hős fiainak emlékéről hulljon le a lepel. A kormányzó beszéde után lehullott az emlékműről a lepel. A zenekar a Him­nuszt játszotta és a díszszázad tisztel­gett. Ezután vitéz Husz István római katolikus tábori püspök és Soltész Ele­mér protestáns tábori püspök megál­dotta az emlékművet, majd a koszorúk elhelyezése következett. Elsőnek a Fő­méltóságy úr koszoruzta meg az emlék­művet, majd József főherceg tette le koszorúját s azután a honvédség nevé­ben vitéz Bajnószy József altábornagy és sorra egymás után Losonczy István főispán, mozgósítási kormánybiztos, Szolnok vármegye közönsége nevében Alexander Imre alispán, a vármegyei vi­tézek nevében, vitéz Bagossy István al­ezredes, vármegyei vitézi székkapitány, Kenderes község képviseletében, Eper­­jessy Dénes biró és a hadiözvegyek ne­vében özv. Barabás Jánosné helyezett el koszorút. A Szózat eléneklése után a kivonult katonaság és a leventék dísz­­menetével ért véget a lélekemelő ünnep­ség.­lyiség- A gyászszertartást Cselényi Ist­­­ván kanonok végezte nagy pa­pi segéd­lettel. A Circumdederunt eléneklése alatt szi­­vettépő jelenetek játszódtak le a kopor­sók körül. Báró Schell Péter főispán a magyar kormány és az egész magyar nemzet nevében helyezett koszorút a ko­­porsókra. — Ezek az áldozatok — mondotta a­ többi között — figyelmeztetnek bennün­ket arra, hogy a nemzetköziség, amely­ nem ismer sem családot, sem Istent, sent hazát, eszközeiben nem válogat, amikor el akarja pusztítani azokat, akik útjában­ , állanak-Pohl Sándor polgármester a város kö­­zönsége nevében koszorúzta meg a ko­porsókat. Gyászbeszédében hangoztatta hogy ezek a magyar testvérek olyan tű­ázadásnak estek áldozatul, amelyet velünk hadban nem álló állam intézett ellenünk. Megemlítette, hogy az egész or­szágból részvéttáviratokkal keresik fel Kassa városát. Vitéz nemes Máthé Kál­mán tábornok a m. kir. honvédség nevé­ben helyezett koszorút az áldozatok ko­porsójára, akik — mint mondotta — éle­tüket áldozták a hazáért. Pásztor Bélát postaigazgató az egész magyar postás­társadalom nevében koszorúzta meg a postás áldozatok koporsóit. A gyászbeszédek elhangzása után a tűzoltózenekar gyászhimnuszának hang­jai mellett megindult a gyászmenet a­ hősök temetőjébe. A síroknál Cselényi István kanonok intézett vigasztaló be­szédet az elhunytak hozzátartozóihoz. Nagy fájdalmakban osztozik velük nem­csak Kassa városa, hanem az egész or­szág lakossága- A gyászoló közönség imája után a Himnusz hangjai mellett földelték el a város és egyben a nemzet hősi halottait. Dr. Madarász István me­­gyéspüspök hétfőn a Dómban­­gyászmi­sét mutat be az áldozatok lelki üdvéért­ I NEMZETI ÚJSÁG 1941 július 1. Kedd Gyermeke fogai egészségesek maradhatnak egész életén át egy kevés O­D­O L- fogpép használata folytán. Már a gyermek* évektől kezdve­ ápolni, kell a fogat meg kell akadá­lyozni a fogak odvasodását, ami sok fájdalmat okoz,és így a szülők is­ megóvják­ magukat sok kínos naptól és éjszakától. Az ODOL* fogpép dús habja a gyer­­meknek élvezetet szeret, erősiti gyenge­írőodását és­ jókedvvel deríti. XII. Pius pápa rádióbeszéde az igazságérzet és szeretet győzelméről Róma, júl­­ius 30. XII. Pius pápa az isteni gondviselés­nek az emberi eseményekre való hatá­sáról tartott Szent Péter és Pál­ napi rádióbeszédében a többek között ezeket mondta: — A mi szivünk, akárcsak a ti szivetek is, szeretett fiaim, összeszorul a baj, a szenvedések és aggodalmak irtózatos ör­vényének láttáról. A hírek sokaságában vannak ugyan vigasztaló jelenségek is, így például a kereszténység bátor védel­­mezése, az igaz hazaszeretet, a hősies ál­dozatkészség, a hitélet feléledése. A má­sik oldalon azonban ott vannak a bajok és bűnök, amelyek behatolnak az egyéni életbe, a családi életbe és társadalmi szervezetbe, nemcsak mint megtűrt jelen­ségek, hanem mint a felmagasztalás tár­gyai. Itt van továbbá az igazságérzet és szeretet hanyatlása, a szerencsétlenségbe döntött családok, holttestek, amelyeket bombák és gépfegyverek szaggattak szét, sebesültek rokkantak, menekültek, fog­lyok és sok-sok baj, amely nemcsak a harcolókat, hanem a védtelen polgári lakosságot is sújtja. Itt van a blokád és ellenblokád, amely egyes helyeken már­­már éhínséget okoz és ehhez járul az a sok üldöztetés, amelyet az egyház pap­jainak és apácáinak hitük miatt a világ egy részében el kell szenvedniük. A pápa ezután rámutatott arra, hogy ilyen sok baj és bűn láttára sok em­berben kétely támad az isteni gondvise­lés tekintetében és felmerül ez a kérdés: hogyan engedheti mindezt az Isten. Ezekre a kételyekre válaszolt a Szent­atya, amikor azt mondja, hogy amíg az emberek években gondolkoznak, addig a Mindenható évezredekben, sőt az örökké­valóságban látja a világot és ha megen­gedi időlegesen a baj és bűn, az istente­­lenség és kegyetlenség felülkerekedését, azt is végeredményben a népek és egyé­nek javára teszi, hogy ezekkel a megpró­báltatásokkal annál biztosabban vezesse vissza őket az isteni igazság útjára. A rossz csak időlegesen győzedelmesked­het ezen a földön és el fog jönni a felsza­badulás napja, amikor a mindenható Isten emberi ésszel előre nem látható utakon visszaadja majd az emberiségnek a nyugalmat és békét. A Szentatya beszéde utolsó részében az isteni gondviselésbe vetett rendkívüli bizalomra hívja fel a híveket, majd ál­dását adta rájuk. A második kassai temetés Kassa, június 30. Vasárnap délután temették el a csü­törtöki szovjetorosz légi támadás nyolc áldozatát: Gavron József cspésztanulót, Dzedzina Mária 12 éves tanulót, Lipták Ferencnél Reményi István vonalmes­tert, Matzon Lajos postatisztet, Seemann Elek nyugalmazott főerdészt, Hlub Ist­vá­nnét, a postaigazgatóság kapusának feleségét és egy eddig ismeretlen nő holttestét. A temetési szertartás vasárnap is óriási részvét mellett folyt le. A gyá­szoló közönség soraiban megjelent báró Schell Péter főispán, vitéz nemes Máthé Kálmán tábornok, dr. Pohl Sándor pol­gármester és még sok m­ás vezető szeme­ ■ ■ ■ I­I a Központi Sajtóvállalat Ma ^1 1 n r­or I Megjelent k,tune Maeifsyz,oro-­uj Elet Regénytárnak legújabb száma: FARKAS GYÖRGY Az utolsó benzinállomás Ara -IA till&r X Mindenütt — minden újság&russtót helyen, dohány­tőzsde bér Hra Iv 1 IIIBl. JC IBUSZ-pavitlonban, pályaudvaron­­ kapható. 3 Olasz távirat Bárdossy miniszterelnöknek A milánói magyar-olasz kereskedelmi kamara részéről a következő üdvözlő távirat érkezett Bárdossy László minisz­terelnökhöz: „A történelem megismétlődéseivel meg­újulnak és megszilárdulnak a bajtársi kapcsolatok ama két nép között, amelye­ket zászlaik azonos színei alatt a fegy­­verbarátság újból egyesít. A magyar­­olasz kereskedel­mi kamara, mint szellemi és anyagi összekötő kapocs, a lelki ba­rátság ilyen légkörében köszönti a ne­mes baráti nemzetet hadba lépése alkal­mából, szilárd meggyőződéssel annak biztos győzelmében. Ruggieri.“ Macuoka japán külügy­miniszter magyar kitüntetése A Magyar Távirati Iroda jelenti: A­ Kormányzó in­­fóm­éltósága M­a­c­unka japán császári külügyminiszternek a Magyar Érdemrend nagykeresztjét adományozta. A magas kitüntetést Végh Miklós tokiói m. kir követ nyújtotta át a külügyminiszternek.

Next