Nemzeti Ujság, 1941. augusztus (23. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-01 / 174. szám

4NEMZETI ÚJSÁG 1941 augusztus 1. Péntek Az olasz lapok Villani Frigyes krivináli követről Róma, július 31-. A csütörtöki olasz lapok meleghangú cikkekben búcsúztatják báró Villani Fri­gyest, Magyarország távozó kri­ináli kö­vetét. A Messaggero ezzel kapcsolatban a következőket írja: Villani Frigyes báró egyike volt asok­nak a diplomatáknak, akik Olaszország­ban a legnagyobb hírnévnek, népszerű­ségnek és rokonszenvnek örvendtek. Ez a­ magyar diplomata ősi perugiai eredetű családból származik és így szellemében, vérmérsékletében és egész jellemében egyesítette a magyar és az olasz nép tu­lajdonságait. Most Villani Frigyes befejezi fényes pályafutását. Örömmel halljuk, hogy nem hagyja el Olaszországot, hanem Rómá­ból Firenzébe költözik. Báró Villani Fri­gyest, aki a legkiválóbb ismerője a régi és új Olaszországnak, ebből az alkalom­ból a legmelegebben üdvözöljük. A Popolo di Roma így ír: Villani Fri­gyes, miután szolgálati idejét kétizben is meghosszabbították, most távozik a dip­lomáciai szolgálatból. Az olaszok a leg­melegebb rokonszenvvel követték báró Villani Frigyes munkáját, amely egybe­esett Magyarország újjárendezésével Rendes bíróság elé kerül a zombori gyújtogató műegyetemi hallgató Zombor, július 31. A déli hadsereg közigazgatási csoportjának rögtönítélő bírósága csütörtökön tárgyalta Ssekulics Vujacsin 21 éves zombori műegye­temi hallgató bűnügyét, akit gyújtogatás kí­sérletével vádolt az ügyész. A vád szerint Itzekalics kénes gyufaanyagból és petróleum­mal átitatott kócból gyúlékony anyagot készí­tett és azokat a szántóföldeken lévő búzake­­resztekben helyezte el. Ha ez a gyúlékony anyag a búzakeresztekkel együtt a cséplő­gépbe kerül, ott az ütődés és dörzsölés követ­keztében meggyulladt és tüzet okozott volna. A tárgyalás során beigazolódott, hogy a vád­lott nemcsak maga követte el ilyen módon a gyújtogatási kísérletet, hanem arra másokat is rábeszélt, sőt egy valóságos szervezet ösz­­szeolvásán fáradozott gyújtogatás céljaira. A bíróság a tárgyaláson több tanút hallgatott ki ,s teljesen beigazolnak látta a vádat, a védelem indítványára azonban nem hozott íté­letet, hanem az ügyet a rendes bíróság elé utalta. Erre a határozatra­­ adott okot, hogy a Délvidéken a statárium kihirdetéséről szóló hirdetmény szövege nem ad módot a gyújto­­gatási kísérletnek rögtönítélő bíróság útján való megtorlására. (MTI) Hat közlekedési baleset volt csütörtökön Budapesten A csütörtöki nap folyamán a főváros terü­letén hat közlekedési baleset történt. Közülük három halálos kimenetelű volt. A budaörsi repülőtér felé vezető országúton Farkas Károly, üzleti kihordó, aki, mint ké­sőbb megállapították, erősen ittas volt, motor­kerékpárját egy országúti kőnek vezette, Farkas, akiről különben megállapították, hogy rovott múltú, letartóztatták. A monori ország­úton gépkocsi és motorkerékpár rohantak egy­másnak. A motor utasa, Schrankó Mihály soffer olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy kevéssel a kórházba szállítás után meg­halt. A harmadik halálos baleset áldozata Greksa József alkalmi munkás, akinek holttestét az Erzsébet királyné-út mellett húzódó vasúti­­ttgányokon találták. A feltevés szerint egy vonat gázolta el. Az Eszter-utcai és Áldás­ Utca találkozásánál történt a csütörtöki nap egyik legsúlyosabb közlekedési balesete. Bel­ovai László szerelő­­segéd egy négykerekű kis kézikocsiról zuhant le és fejét olyan szerencsétlenül vágta a járdaszegélybe, hogy agyrázkódást szenvedett.­­A Magdolna-kórházban ápolják. Állapota élet­­veszélyes. — Ilovszki Jenő esernyőkészítő mester motorkerékpárjával a Népszínház­­utcában Marosi György villamoskalauzt ütötte el. A kalauz a fején sérült meg súlyosan, a mentők a Szokus kórházba szállították. — A Margithid i­ esti oldalánál dr. Németh Sán­­dorné egy villamos pótkocsijának perionjáról zuhant az úttestre olyan szerencsétlenül, hogy lábszára eltörött. Életveszélyes állapotban az Uj Szent János-kórházba szállították. — Még eddig meg nem állapított ok­okból zuhant egy mélységbe, amely a gyalogjáró mellett húzó­dott, az óbudai Doherdó­ utca Schamberger Illéb­e. Dékatörést szenvedett. Scham­berger Elvirát ugyancsak az Új Szent János-kórház­­­ban ápolják. Valamennyi baleset ügyében indult a rendőri nyoxaozás. (Folytatás a 2-ik oldalról.) talás­körök azon az állásponton vannak, hogy nem is a kormány átalakítása, hanem új kormány létesítése szükséges. A National Zeitung londoni levelezője jelenti, hogy az angol közvéleményt erő­sen foglalkoztatja az Egyesült Államok és Vichy viszonyának problémája. A Daily Telegraph szerint egyes amerikai körök továbbra is bizonyos reményeket táplál­nak Franciaországgal kapcsolatban, míg az amerikai belügyminiszter körüli cso­port a Vichyvel való diplopiáciai lép­­csőlátók megszakítását kívánja. (Bud. Tud.) Eltávolították a francia külügyi képviseletek angolbarát tisztviselőit Vichy, július 31. (Német Távirati Iroda.) A francia kormány a torinói francia fegyverszü­neti küldöttséghez beosztott Quirin Marie Hubert Gueran követet kinevezte hel­­sinki francia követté. Garra de Vaux Saint C­yr eddigi helsinkii francia köve­tet stockholmi követté nevezte ki. Pasdevant külügyminisztériumi jogta­nácsos benyújtotta lemondását. Lemon­dását elfogadták. Haladéktalanul elbo­­csájtották Baelen és Bougner ankarai, Offroy szalonikii nagykövetségi titkáro­kat, valamint Chancel Chanu bukaresti konzult és Voillery konzult. Az említet­tek nem követték a kormány irányvona­lát s részben angol és gaullista érdekek szolgálatában tevékenykedtek. A hivatalos lap végül több rendeletet közöl a belgrádi, jeruzsálemi, jaffai, spa­­latói, southamptoni stb. külügyi állo­máshelyeknek a háborús események kö­vetkeztében történő megszüntetéséről. (MTI) Az egyiptomi kormány a kairói angol katonaság eltávolítását kérte Istanbul, július 31. (Német Távirati Iroda.) Mint Kairó­ból jelentik, az egyiptomi kormány azt kérte az angol katonai hatóságoktól, hogy távoltsanak el Kairóból valameny­­nyi katonai berendezést és hivatalt. A parlamentben és a sajtóban rámu­tattak arra, hogy az angolok a polgári lakosságra való tekintet nélkül helyez­ték el valamennyi egyiptomi városban katonai berendezéseiket. (MTI) Stockholm, julius 31. (Német Távirati Iroda.) Mint a Reuter­­iroda kairói különjelentésében közli, az egyiptomi kormány lemondott. Az an­gol jelentés szerint valószínű, hogy is­mét Szirry pasát bízzák meg a kormány újjáalakításával. Az új kormány a füg­getlen Szaúd-párt bevonásával szélesebb alapokon fog nyugodni. (MTI) Az USA hatalmába kerítette Palmer félszigetet Róma, július 31. A Ciornale dItalia Santiago de Chilé­ből érkezett jelentése szerint az Egye­sült Államok hatalmukba kerítették a Palmer-félszigetet, hogy ott támaszpon­tot építsenek ki. A Palmer-félsziget a Graham-földhöz tartozik és igen nagy stratégiai jelentősége van abból a szem­pontból, hogy akinek a félsziget birtoká­ban van, uralkodik a Draken-szoroson, amely a Graham-föld és a Tűzföld között széles átjárót alkot Délasmerika és az Antarktisz közötti tengerrészen, a Csen­des- és az Atlanti óceán között. Roosevelt intézkedései az infláció megakadályozására Washington, július 31. Roosevelt elnök üzenetet küldött a kon­gresszushoz, amelyben azt kívánja, ellen­őrizzék törvényes alapon az árakat és a lakbéreket, mert különben a fenyegető pénzhigitás veszélyezteti az Egyesült Ál­lamok fegyverkezését. Az üzenetben foglalt javaslatok szerint szilárd béreket állapítanának meg a munkaadók és a szakszervezetek bevoná­sával, úgy, hogy a fegyverkezési üze­mekben sem fizetnének magasabb bért, mint az egyéb iparban. A nemzeti szük­ségállapot tartamára ezenkívül legmaga­sabb árakat és pontos lakbérdíjszabást állapítanának meg. Nyersanyagokat ezentúl csak a kormány­­vásárolhatna, hogy így valóban ellenőrizhető legyen az áralakulás. Roosevelt végül a pénz­higitás megelőzése végett a hitelnyújtás és különösen a részletüzlet korlátozását kívánja. A képviselőház hadügyi bizottsága is megszavazta a nemzeti gárdához behí­vott hadkötelesek és a tartalékos tisztek szolgálati idejének meghosszabbítását. A javaslatot 15 szavazattal hat ellenében fogadták el. A bizottság azzal okolta meg határozatát, hogy „veszedelemben vannak az Egyesült Államok érdekei“. Ennek a javaslatnak elfogadásával a képviselőház hadügyi bizottsága — a sze­nátus bizottságának példáját követve — elkerülte, hogy nyíltan meghirdesse a szükségállapotot. Rayburn, a képviselőház elnöke, ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy Steagall, a képviselőház bankbizottságának elnöke, már ki is dolgozta Roosevelt üzenetének megfelelően a szükséges árszabályozási törvényjavaslatokat. A kongresszusnak, mondotta a képviselőház elnöke, azt a kérdést kell eldöntenie, várjon elfo­gadja-e az irányított gazdálkodás tör­vényművét, vagy pedig kiteszi az orszá­got a pénzhigitás bajainak s a szükség­képen rákövetkező pénzhiánynak. (NST) Laguardia, New­ York főpolgármestere mint az északamerika-kanadai védelmi hivatal elnöke szerdán megbeszélést folytatott Roosevelt elnökkel az Egye­sült Államok nyugati partvidékén levő védelmi berendezések megerősítéséről. Laguardia közölte a sajtóval, hogy Roosevelt ezenkívül az ország északnyu­gati részéből Alaskába vezető gépkocsiút építésére tervezet kidolgozását kérte. Erre az útra szükség van, hogy komoly esetben csapatmozdulatokat és anyag­szállításokat bonyolítsanak le rajta. Hopkins az amerikai segélynyújtásról tárgyal Moszkvában Helsinki,­ július 31. (Német Távirati Irod­a.­ Mint a szov­jet rádió jelenti, Harry Hopkins, Roose­velt elnök személyes kiküldöttje Sztálin­nal és Molotovval folytatott megbeszélése után fogadta a külföldi lapok levelezőit és kijelentette előttük, hogy Roosevelt kívánságára jött Moszkvába, hogy be­széljen Sztálinnal. Hopkins bejelentette, hogy még k­ét-három beszélgetése lesz Sztálinnal. Hopkins ezenkívül beszélt arról a „cso­dálatról“, amely az Egyesült Államok­ban megfigyelhető a Szovjetunió harca iránt, valamint arról a segítségről, ame­lyet az Egyesült Államok nyújtani akar­nak a Szovjetuniónak, részleteket azon­ban nem mondott erről a segítségről. A Szovjetunióba irányuló amerikai szállít­mányok megfizetésének kérdéséről Hop­kins kijelentette még, hogy ebből Sztálin számaira nem fognak nehézségek szár­mazni-Mint a szovjet rádió még közölte, Hop­­kinst két északamerikai katonai szakértő kiséri. Az amerikai kiküldött az Egye­sült Államok követ­ségi épületében lakik. Az angol hírszolgálat Sztálin és Harry Töli 8 m­ Mártit minden héten megismételjük. Indulás aug. 23-től minden szombaton reggel 7 órakor. Részvételi dij 250 P. Jelentkezés és részletes prospektus: I_____ A. ^ ____ * Nemzeti Oriság és Uj Nemzedék Utazási és Christophoros .,""TM i-v . • *4*, * -■* vw . FERENC JÓZSEF KESERŰ VIZ — . .kv*v. Tv. t- . ■•.vy;..'.l-C *Vi -:JA-.VJ',-í'Vlji*. Ni • ;• ' ■ -t, 1' ■ ^_ Hopkins szerdai megbeszéléséhez kiegé­­szítőleg ezeket jelenti: Hopkins biztosította Sztálint, hogy az­ Egyesült Államok készek azonnal megint­dítani a hadianyagszállításokat a Szovi­­et részére és hajlandók azokat mindad­­­dig folytatni, amig a háború tart, legyen az bármilyen hosszú. Az angol ügynökség azután szószerinti idézi Hopkins sajtónyilatkozatát. — Sztá­­lin értésére adtam, — így szól a nyilat­­kozat — hogy a legnagyobb csodálattal kísérjük a Szovjetunió harcát. Sztálin. Roosevelthez ■intézett üzenetével kapcso­latban Hopkins kijelentette, hogy Sztá­lin abban megelégedését fejezte ki az el­nöknek a felajánlott támogatásért és ki­fejezte abbeli meggyőződését, hogy az el­nök és az amerikai nép nem fog csalódni a Szovjetunióba vetett bizalmában a Hitler elleni harcban játszandó szerepe tekintetében. Hopkins társaságában van Josef M. Carney dandártábornok és John Alison hadnagy (MTI) Berlin, július 31. Berlini politikai körökben Harry Hop­­­kinsnak, Roosevelt külön megbízottjá­nak moszkvai útját annak a támogatás­nak szempontjából ítélik meg, amit a Szovjetunió Európa ellen folytatott har­cában az Egyesült Államoktól­ szeretne kapni. Berlinben az a feltevés, hogy, Hopkins a szovjet fővárosban az ameri­kai segélynyújtás módozatait beszéli meg a bolsevista vezetőkkel. Félhivatalos német körök nézete sze­­rint Roosevelt különmegbízottjának" moszkvai tartózkodása végérvényesen bi­zonyítja, hogy az Egyesült Államok csel­lei a bolsevizm­us európai előretörését tá­­mogatják, bár az Egyesült Államokban — a Wilhelmstrasse kijelentése szerint—­ elég jól ismerik azt a rémuralmat és gonoszságot, amit a bolsevisták az utóbbi­ években az általuk megszállt országok­ban véghezvittek. Éppen ezért német fel­fogás szerint a Szovjetunió támogatása a gyakorlatban annyi, mintha az illető, saját maga követi el a gonoszságot. (MTI) Az iráni kormány elutasí­totta az angol figyelmez­tetést Ismeretes, hogy az angol kormány­ szerdán figyelmeztetés formájában azt kérte az iráni kormánytól, hogy az utó­bbi időben nagy számban Iránba érkezett német állampolgároktól vonja meg a tartózkodási engedélyt. Az iráni kormány ezt az angol kérést még szer­dán elutasította, mondván, hogy az an­­gol kérés összeegyeztethetetlen az iráni semlegességgel. (KH) A peru-ecuadori viszály Buenos Aires, július 31. A Quitoból érkező hírek lehetségesnek­ mondják, hogy Roosevelt elnök szemé­lyesen közvetít Peru és Ecuador között. Abból a tényből következtetnek erre, hogy Roosevelt magához kérette Ecua­dor Washingtonban tárgyaló kikül­döttjét. Ugyancsak Quitoból jelentik, hogy a­ perui határon tovább folynak a harcok. A jelentések kiemelik, hogy a perui légii­erő bombázta Bolivar, Maghala és Pa­saja ecuadori városokat­ A bombázásnak a legutóbb említett helyen több halálos áldozata lett. Guayaquil ecuadori város fölött a perui repülőgépek röpcédulákat szórtak le. A röpcédulákon a perui ál­láspontot köztik a város lakosságával. (NST) Jegyzék az argentin külügyminisztériumhoz Buenos Aires, július 31. (Német Távirati Iroda) A német nagy­követség szerdán a német futár­csoma­gok lefoglalásával kapcsolatban újabb jegyzéket intézett az argentin külügymi­nisztériumhoz. A jegyzék négy követelést tartalmaz. Először vizsgálatot és felvilá­gosítást kér az argentin kormánytól­ azoknak a záradékoknak, plombáknak és függelékeknek holmaradásáról, amelyek­ről a csomagok fel voltak ismerhetők, mint diplomata-podgyász. Ezenkívül kéri a jegyzék, hogy a kép­viselőhöz bizottsága állapítsa meg és kö­zölje, váljon a visszaadott postazsákok tartalmából hiányzik-e valami vagy sem. A jegyzék követeli továbbá az állító­lag megtalált, nyilván hamisított és be­csempészett okmány­­bemutatását, ameny­­nyiben ilyen egyáltalában van. Végül követelik mindazoknak megbün­tetését, akik résztvettek a futár­külde­mény lefoglalásában. (MTI)

Next