Nemzeti Ujság, 1941. augusztus (23. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-29 / 196. szám

6 NEMZETI ÚJSÁG 1941 augusztus 29. Péntek védekezett a főorvos, mert így nagyobb sze­rencsétlenséget hárítottam el. Az utolsó pil­­lantban vettem észre, hogy villamos közele­dik s ezért inkább a gyalogjáró felé rántot­tam a kormánykereket. így történt, hogy szerencsétlenségemre egy leányt elütöttem. A törvényszék megállapította a főorvos gondatlanságát és 100 pengő pénzbüntetéssel sújtotta, de a büntetés végrehajtását próba­időre felfüggesztette. Az indokolás szerint a bíróság méltányolta a vádlottnak azt a véde­kezését, hogy a baleset pillanatában a kisebb veszélyt választotta, és a gyalogjáróra ve­zette fel kocsiját s ezzel egy esetleges súlyo­sabb szerencsélenséget hárított el. I­VWAWVMWWVMIWVWWVVWWVW Másodszor törtek be a Nagymező-utcai múzeumba Gróf Almássy Dénesné, Teleki Éva be­jelentette a főkapitányságon, hogy a Nagymező-utca 8. szám alatti Művészeti Intézetében betörők jártak. Az ismeretlen tettesek éjszaka hatoltak be az épületbe és közel 5000 pengő értékű holmit vittek el. Ezüst gyertyatartót, evőeszközöket, tá­lakat és cukortartókat zsákmányoltak. Két héttel ezelőtt ugyancsak betörő járt a mú­zeumban, ahonnan akkor mintegy 1000 pengő értékű műtárgyat vitt el. A főkapitányság a legnagyobb eréllyel indította meg a nyomozást a vakmerő be­törő ellen, aki már másodszor károsítja meg a magánmúzeumot. Példásan dolgozik a magyar Vöröskereszt A vasvármegyei Vöröskereszt Egyesü­let most tartotta évi közgyűlését Szom­bathelyen. A közgyűlésen megjelent vi­téz Simon Elemér titkos tanácsos, az Or­szágos Vöröskereszt Egyesület elnöke is, aki igen figyelemreméltó beszédet mon­dott. Szólt arról, hogy kilenc évvel ez­előtt vette át a magyar Vöröskereszt Egyesület vezetését és örömmel állapí­totta meg, hogy kilenc év után a magyar társadalom ezen a téren is megtette már kötelességét. Vas megye és általában a nyugati országrész szerencsés helyzetben van és nyugodtan dolgozhatott, de az or­szág keleti része és a visszatért országré­szek is elmentek az áldozatosság legszél­sőbb határáig. — Saját személyes tapasztalataimra hi­­vatkozhatom — mondotta az elnök ■—, amikor az ország népe előtt kijelenthe­tem, hogy veszteségeink igen csekélyek, ahhoz az áldozatos munkához képest, amit honvédeink kifejtenek. Természete­sen ezt kell államunk továbbra is és sok munkával, türelemmel és hazafias áldo­zatkészséggel kell a jövőben még fokozot­tabb munkával tovább dolgoznunk. Az országos elnök ezután meleg sza­vakkal emlékezett meg a felszabadult Vend-vidékről és az ott folyó vöröskeresz­tes munkáról. Ez annál örvendetesebb, mert a Délvidék magyarsága, de még az idegenajkúak is megértik, hogy a ma­gyarság ezen a téren is a legelső vonalba akarja felküzdeni magát. Magas jutalom a bajai betörés nyomravezetőjének Dr. Geiringer János bajai gyógyszerész gyógyszertárába ismeretlen tettesek be­törtek, álkulccsal felnyitották a vasszek­rényt és 15.000 pengőt vitek el. A betörést a gyógyszerész másnap reggel fedezte fel. A rendőrség a nagyösszegű betörésről ér­tesítette a budapesti főkapitányságot is. A nyomravezető magas jutalomban ré­szesül. Lenin és orosz zsidó anarchisták készítették elő a magyar kommünt Lenin 1907-ben Budapesten járt mm Orosz terroristák alakuló gyűlése Budapesten 1908-ban . Vörös forradalom 1912-ben A történelem fogja majd megállapítani a méregkeverő orosz bolseviki rendszer egész szerepét az európai forradalmi megmozdu­lások és politikai cselszövények hínárjában. Ki fog derülni, hogy a most dúló háborúért igazában a szovjet a felelős. Ha majd az orosz titkos diplomácia iratanyaga a szövet­ségesek kezére kerül és közzéteszik a hábo­rús felelősséggel kapcsolatos okmánytárat, talán sok meglepetésben lesz része annak az Európának, amellyel szemben a bolseviki Oroszország mindig csak Ázsiát képviselte. Annyi azonban már most bizonyos, hogy azoknak az orosz, nagyobbára zsidó, anar­chistáknak, akik Leninnel az élükön az orosz bolseviki uralmat előkészítették, je­lentős részük van az európai forradalmi jel­legű szocialista mozgalmak megszervezésé­ben is. Ez nem feltevés! — Ezt mondják a buda­pesti rendőrség évről-évre megjelenő hiva­talos jelentéseinek már-már sárguló régi kötetei. Ezt támasztja alá az az 1907-es Be­jelentőlap, amely szerint Lenin abban az év­ben Budapesten járt és — ha összevetjük a néhány évre rá történteket az előkészítő személyek ténykedésével, — nyilvánvalóvá lesz, hogy a­ magyar munkásság nem bűnös, hanem inkább áldozat volt!... Idézzük fel a múltat— lapozzunk az ál­lamrendőrség régi jelentéseiben. „A munkás­­mozgalmak nemcsak terjedelmükre növe­kedtek, — olvassuk — de taktikára is ag­resszívebbek lettek. A sztrájkok és ennek kapcsán az utcai csatározások egymást kö­vették, a munkásság erőszakoskodásai és terrorcselekményei úgyszólván napirenden voltak. A forradalmi jellegű munkásmozgal­makban nem csekély része volt annak, hogy a munkásság vezetésébe külföldi, idegen ele­mek is befolytak". „1904--1905 óta, az orosz-japán háború megindulásától kezdve szakadatlanul tart a közbiztonsági viszonyainkra felette vesze­delmes romániai, orosz és lengyel zsidóság­nak tóduló letelepedése. A legm­egbízhatatla­­nabb, legkétesebb elem ez — olvassuk a rendőri jelentésből —, a legtöbbje politikai okokból vagy a katonai szolgálat elől szökik Magyarországra." Amikor pedig Oroszorszá­got legyőzik a japánok és megkezdődnek a zavargások, a menekülők száma felszökött, valóságos özönlés indult meg Budapest felé. A poroszországi területen kíméletlenül tolon­­colták őket, Galíciában sem volt maradá­suk, Ausztriában sem, Magyarország lett az utolsó mentsváruk. 1906-ig mintegy 3000 orosz menekült telepedett meg Magyarorszá­gon, 1907-ben pedig már 6000 volt a Magyar­­országon letelepedett forradalmár emigrán­sok száma! A rendőrség élén ezekben az években ez első „kebelbeli“ főkapitány, az agilis Boda Dezső áll. Ekkor már életbe lépett a kül­földiek ittlakásáról szóló törvény. Van olyan év, amelyben a rendőrség ötvenhatszor tar­tott razziát azokon a helyeken, ahol ilyen bevándorlók megfordulnak. Ezekben az években váratlan lendületet kapott a ma­gyarországi szociáldemokrata mozgalom. Kristóffy József volt belügyminiszter írja egy levelében a trónörökös szárnysegédjé­nek, hogy 1917-ben 150.000-re, egy év alatt 115 százalékkal emelkedett a szociáldemo­krata párt taglétszáma! 1908-ban egy Agg­teleki­ utcai szocialista egyesületben az orosz szocialista terroristák magyarországi alakuló gyűlését oszlatta fel a rendőrség. A gyűlésen héber nyelvű felolvasásokat tartottak — mondja az 1908. évi államrendőrségi jelentés. 1907-ben 4000 emigráns érkezett az or­szágba, 1908-ban 3000. A munkásság új, revolveres, sőt barrikádos harcmódot kezd ezekben az években. 1908 szeptemberében a katolikus nagygyűlés felvonulását támadják meg. — Le a papokkal! Le a feszülettel! — kiabálják az Oltáriszentségnek hódoló tö­megre. Kőzáport zúdítottak egy esperes-plébános kocsijára az Aréna-úton. Kővel megsebesítet­tek egy vidéki plébánost. A Rókus-kápolna előtt az istentisztelet után kifelé igyekvő hí­veket megtámadták, azt kiabálták: a papok mind csalók , majd ütlegelni kezdték a bu­­csusokat. Az előállítottak: Lichtmann Mór mészárossegéd, Kohn Lipót esztergályos, Weisz Ernő és Lakner Artúr lakatossegé­dek, Molnár Gyula magánhivatalnok, Deutsch József kereskedősegéd, Büchler József, a be­­tegsegítő intézet tisztviselője (a későbbi kép­viselő). Valamennyien zsidók. Másnap röp­cédulákat osztogattak a szocialisták ezzel a szöveggel: „Magyarország fekete bandáit, a csuhásoknak pálinkán és pénzen felhajtott seregét védelmezte a kormány és a rendőri szolgasereg.. Idézzük a múltat... Lenin a terrorisztikus irányú bolseviki mozgalom szellemi vezetője 1907-ben járt Budapesten. A bejelentőlap szerint Vladimir Iljics Uljanov 1870-ben szü­letett Szimbirszkben. (Mint tudjuk, Lenin báty­ját a forradalmi mozgalmakban való rész­vétel miatt felakasztották, ezért vette fel a Lenin „az akasztott“ nevet.) Ekkor három na­pot töltött Budapesten, magyar szocialisták vendége volt, nem sokkal rá — mint tudjuk — megkezdődtek a budapesti terrorisztikus munkásmozgalmak! 1912-ben is járt Pesten és akkor néhány hét múlva kitört a híres májusi munkásforradalom!... Mielőtt az 1912-es eseményekre térnénk rá, újból csak a múltat kell idéznünk, 1908— 1910-ben megvádolják a rendőrséget azzal, hogy antiszemitáskodik, sőt Vázsonyi Vilmos a székesfőváros közigazgatási bizottságában éles hangon kifogásolja azt, hogy a kitolon­colás közigazgatási határozata legyen elren­delve. Boda Dezső nem engedett. 1917-ben, amikor távoznia kellett, voltak, akik azt mondották: Vázsonyi így állt bosszút az „an­tiszemita" főkapitányon. Ezekben az években történt, hogy az orosz terroristák által félrevezetett munkások megrohanták és összerombolták a Nemzeti Kaszinó épületét. Az egyik nap belőttek a körúti kávéházak ablakain; mint a rendőri nyomozás megállapította, magyarul nem tudó orosz zsidók osztották ki a tüntetés előtt a vasbotokat és revolvereket. A röp­cédulákban azt mondják: „...minden csepp munkásvérért megtorlásra számíthat a rend­őrség. Ezt a megtorlást ott szerezzük meg, ahol erre éppen alkalom, kínálkozik!" A szocialisták most már nap-nap mellett tün­tetnek országszerte. Az, hogy a parlamentben éppen ekkor van szőnyegen a választójog, csak mellékkörül­mény. Az igazi, az orosz emigráns zsidók aknamunkája. Forradalmasítani akarják az országot. Megkezdik a vidék szervezését. A Világszabadság című újság, amelyet a falusi szociáldemokratáknak szántak, több példány­ban jelenik meg, mint a néppárt lapjai — mondja a rendőrség hivatalos jelentése. „A balkáni háború küszöbén katasztrófa­­szerű következményekkel járhatna a töme­ges munkabeszüntetés — írja az Alkotmány — erre spekulál most a szociáldemokrata pártvezetőség!...“ 1908 december 5-én né­hány nappal a szocialista tömeggyűlés előtt dinamitbombát helyeznek a Rákóczi-úti vil­­lamossínekre. — Az orosz terroristák ügye annyira foglalkoztatják a közvéleményt, hogy amikor Bécsben egy gazdag ékszerészt meggyilkoltak és kifosztottak, ezt jelentet­ték: A gyilkosok orosz emigráns kommunis­ták. A kereskedelemügyi miniszter jelentése szerint 1908 első felében 132 sztrájk volt. 1909., 1910. és 1911. években sem javul a helyzet. 1912-ben pedig sor kerül a májusi „munkásforradalomra“ — ahogyan az okkon lapok írják. — A parlament elé többször fel­vonul a munkásság, proklamálják az általá­nos sztrájkot. — Éljen a forradalom!... — ezt kiabálják május 23-ikán, a „vörös csütörtökön“. A sztrájkoló munkásság ezen a napon szembeszállott a rendőrséggel és a helyőrség katonaságával. A szociáldemokrata párt más­nap a sztrájk befejezését proklamálta és arra hívta fel a munkásokat hogy térjenek vissza a munkahelyükre. A gyárak nagy része azonban kizárta a sztrájkoló munkáso­kat. Erre kiújult a harc. 40 villamoskocsit felborítottak. A tömeg birtokába került egy petróleumos hordókkal teli kocsi. Megkezdő­dött a gyújtogatás! A tűzoltók munkáját megakadályozták. A mentők ezen a napon 264 sérültet kötöznek be. 7 halott! A karme­liták templomába reggeli mise alatt belőttek, de szerencsére a revolverlövések senkit nem találtak el. Harmadnap bombát helyeztek el az országház kapujában, de a bomba robba­nása szerencsére nagyobb kárt nem okozott 1918 végén megérkeztek hamisított okira­tokkal Kun Béla és társai és Oroszország­ban tanult terrorista elvek alapján kezdik meg a szervezkedést. A csepeli szikratávíró útján a pesti kommunisták magával Lenin­nel is érintkeztek és az Utasításokat elvitték a toloncházban őrzött Kun Bélához. A ma­gyarországi kommunizmus rémnapjaira bizo­nyára sokan emlékeznek... FILLÉRES HIRDETÉSEK apróhirdetéseket felvesz a központi kiadóhivatalon kívül a KSV fiók kiadóhivatala: „Christophoros“ Utazási és Menetjegy Iroda IV., Kossuth Lajos-u. 5., Vili., Rákóczi-ut 1., Belváros! Könyvszalon IV., Veres Pálné-utca 8. Minden szó hétköznapon 12 fillér. —’ Vasárnap 16 11116?. — Első és Vastagabban szedett szavak duplán számítanak. Legkisebb hirdetés 8® szó. — Állást keresők 5® százalékos engedményben részesülnek. Keretes hirdetések milliméter sora 25 fillér. K­azaSság ÁLLAMI vezető tisztviselő ezúton keres feleséget. Tanítónők előny­ben. Fényképpel ellátott levele­ket ,,Állami“ jeligére a kiadóba. Las- én részbutot llYE­­MEKKOCSI Gyermekágy Babakocsi. Gyermekszék legol­­»abban Prohászka gyárból Gróf Zichy Jenő utca «6 Fiók: jN­ői út /tllást kereső nőtt ÁPOLÓNŐI állást vállalnék könnyebb operák­hoz „Csak el­látásért“ jeligére főkiadóba. 10265 A REGGELI órákban keres el­foglaltságot intelligens özvegy­­asszony, pénztárhoz, gyermek mellé vagy magános ur lakását rendbe teszi. Szives megkeresést a kiadóhivatalba kérek „Jó in­formáció“ jelige alatt. Vzlet VIII., IX. ker.-ben átvennék ét­kezdét esetleg elszámolásra is. „Jobb helyen“ jeligére a fő­kiadóba kérek. Háztartási állás MEGBÍZHATÓ, szorgalmas, ko­moly főző mindenes és minde­nes szobalány keresztény uri­­házhoz ajánlkozik. n., Toldy Ferenc­ u. 44. J. K. Ruhát Kosztu­mot Kabátot Leopold Edith „FLAPPER“ divatszalonjából Budapest V., Arany János­ u. 9. Telefon: 120-----323. Mű­szeme­le ÉLETHŰ emberi műszernek Opti­­£ot, látszer-fotoszakiszletben. te­réz körút 48 'JjóA ü­dül&e£ JSaGatonieiéén, a Ili üdülőben napi 6 pengőtől. Folyóvize© szobák, saját strand­ Érdeklődés Mária üdülő Ba­latonlelle. Telefon: 59 Kerti és szoba­­növény­ek származását, történetét és ápolását ismerteti NATTER NAD MIKSA több min 100 rajzzal illusztrált könyve a Virágos Könyv ára : 8.50­0 Megrendolható ’ a Nemzeti Újság kiadójában FERENC JÓZSEF KESERŰVÍZ És ha tovább forgatjuk a rendőri jelenté­sek lapjait, megint csak az orosz bolseviki kéz nyomait találjuk. — A Bécsből, Prágából irányított és Orosz­országból pénzelt vörösöknek az volt a cél­juk, hogy az ország társadalmi és gazdasági rendjét zavarják — írja az 1921. évi jelentés­­T­­o. fanatikus kommunisták intézményeket akartak felgyújtani, megsemmisíteni. Orosz­országból hazatérő hadifoglyokat frankkal­­dollárral és megbízatással láttak el. A meg­bízatás: terrorcselekmények... Egy kémény­seprő révén a királyi palotában akartak robbantásokat elkövetni, 1921-ben titkos nyomdát rendeztek be, 1921 őszén oroszok által szervezett kommunista összeesküvőket lepleztek le; ez volt a hetedik ebben az év­ben ... Volt futárjuk, titkos iratokban küld­ték a jelentést... A moszkvai központ kí­méletlen volt „igazoló jelentést“ követelt meg a kommunista vezérektől az eredmény­telenség után, sőt külön vizsgáló biztosok jöttek Moszkvából Bécsen keresztül Buda­pestre, hogy megállapítsák, miért nem sike­rült az összeesküvés.• 1905-től 1941-ig tartott a szovjet akna­munkája (az 1921—41. évi az utolsó 20 év kommunista összeesküvéseiről írni most még nem időszerű). Sok terror­cselekményt, sok összeesküvést főztek ki a moszkvai boszorkánykonyhában, a bolseviki rendszer világforradalmasító tit­kos műhelyében, amely ellen most a magyar honvédség sikeres részvételével folyik a di­csőséges háború. Nagyrévi György A szovjet frontról is kiállít az Őszi Vásár Nagy közös jelszó uralja ma Európát: „Harc a kommunizmus ellen". Ebben a harcban honvédeink is ott küzdenek az első sorban. Lélekben pedig velük van az egész ország. Szövetségeseinkkel vállvetett küzde­lemben győzedelmeskedő honvédeink — több mint 700 kilométeres előretörésük során — mély betekintést nyertek a szovjet­ való­ságba. És amit láttak — irgalmatlanul le­rántotta a leplet a 24 év óta a külvilágtól elzárt és a propaganda ködfátyolába bur­kolt szovjet életről. Európa közvéleménye és így a magyar közönség is a több mint két hónapja tartó szakadatlan előrenyomulás ellenére eddig csak keveset tud arról, mit látott az új keresztes hadjáratban hősi küz­delmet folytató hadsereg, mit tapasztaltak honvédeink — túl azokon a képeken, ame­lyeket a Heti Híradó közvetít, túl azokon a tudósításokon, amelyeket a sajtó közölt Az ismereteknek ezt a hézagját áthidalni, a szovjet propaganda állításainak helyére a valóság kézzelfogható képét állítani, de fő­képen fogalmat adni arról, milyen óriási teljesítményeket értek el honvédeink — volt az a cél, amelynek érdekében a száz év előtt Kossuth Lajos által alapított és a ma­gyarság eszméit azóta is töretlenül szolgáló Országos Iparegyesület beható tárgyalások után egy rendkívüli új kiállítással bővítette az egyesület rendezésében, a jövő hét csü­törtökén megnyító őszi Lakberendezési és Háztartási Vásár programját. Az őszi Vásár új kiállítási csoportjának címe: „A szovjet frontról". A cím szerény­sége és a kiállításban foglalt anyag és eszmekör óriási jelentősége között mutat­­kozó látszólagos ellentét magyarázatául el kell mondani, hogy a rendezőség kezdetben csak honvédeink hősi küzdelmének akart a vásár keretében emléket állítani. Csak arra gondolt, hogy a magyar hadsereg által zsákmányolt szovjet harcigépek egyes pél­dányainak bemutatásával fogalmat ad hős fiaink teljesítményéről. Az iletékes ténye­zőkkel folytatott tárgyalások és a rendelke­zésre álló anyag összeállítása során azonban oly rendkívül jellegzetes kép alakult ki a Szovjetunió népének mindennapi életéről, a szovjeturalom alatt kialakult tényleges hely­zetről, hogy ez a minden célzatosság nélkül, a valóság leghívebb betartásával egymás­mellé rendezett anyag önmagától vád­beszéddé lett, olyan megdöbbentő cáfolatává a szovjet boldogságról évtizedeken át ter­jesztett híreknek, hogy „A szovjetfrontról“ címen kezdeményezett csoport önmagától, szinte „Antikomintern“-kiállítássá dagadt. Az Őszi Vásár rendkívül aktuális és egy­ben érdekesen tanulságos „A szovjetfront­ról“ című külön kiállítása a vásárral egy­­ideig, vagyis szeptember 4—15-ig lesz nyitva. FELKÉRJÜK MÉLYEN TISZTELT OLVASÓINKAT, HOGY VÁSÁRLÁSNÁL HIVATKOZZANAK MINDIG A NEMZETI ÚJSÁGRA

Next