Nemzeti Ujság, 1941. november (23. évfolyam, 251-274. szám)

1941-11-04 / 251. szám

2 NEMZETI ÚJSÁG I 1941 november 4. Kedd .■ lg mind! 3-ujjnyi­ s kúrák! o­r­v­o­s­i r­e ?i d e l­é s r­e Pótolják a külföldet hat egy ország, de :gazdasági szervezetét nem! Most kell tehát szörnyen vigyázni, hogy a gazdasági térfoglalás ne csak helycsere, hanem gazdasági megújulás is legyen. Ha ma rossz­ alapokat vétünk és gazdasági újoncaink rossz iskolába ke­rülnek, egy beteg társadalmat fogunk ki­termelni, amelyik egyéb szociális bajait még a gazdaságival is tetézve, válságból válságba fog, csetleni és botlani."-, Most még mindenre ráérünk, a fejlődés nyu­godt előkészítésére,­­illetve vezetésére is, mert a háborús elszigetelődés folytán önmagunkon próbálhatunk ki mindent. De mi lesz, ha a háború korlátjainak le­­dőfésével ez az ú­j m­agyar kereskedelem a világkereskedelem versenyével fogja magát szembetalálni, amelyik nem a ké­nyelmes honfoglalásra és örökösödésre, hanem esetleg a minimális haszon számí­tásaira van berendezve? Nem szerzetesi szegénységi fogadalom­ról van itt szó, hanem mindenkire köte­lező erkölcsökről! Sokan ugyanis még mindig azt hiszik, amikor a keresztény erkölcs uralmát hallják meghirdetni a közgazdasági életben, hogy valami járás­­bor lelkigyakorlatokról vagy pietisztikus ellágyulásokról van­ szó,­amiket a válto­zatosság kedvéért papok helyett néha miniszterek és közgazdasági írók vesznek magukra. Sőt egyenesen az az érzésük, hogy ezzel akasztanák nyakukba azt a bizonyos­ kölöncöt,­ amelynek következté­ben az üzleti versenyben feltétlenül le­maradnak. Szörnyű tévedés! Az erkölcsi törvé­nyek betartására a gazdasági életben nem a kereszténységnek vagy valami túlbuz­gólm­­ misszionáló láznak van szüksége, hanem­ magának a közgazdasági életnek. A kereskedelmi erkölcsök megromlására herrt a kereszténység fizet rá, hanem maga kereskedelem és főként maga a nemzeti társadalom. A hasznot hajtó vállalkozás és a gátlás nélküli profit­éhség között ébpe/p­anrijü külöríjűség, mint a2?, pr­öksi áá-az, repKülcs·lepeí’gv kö­­zött! A gazdasági­ élet pék­­híridei vona­lon haszonnal kell dolgoznia, de egyedüli és kizárólagos vezérlő elv a minél na­gyobb haszon kikovácsolása nem lehet. Azért hát a magyarság gazdasági tér­­foglalásának nem konjunktúralovagokra, és fezőrökre van szüksége, hanem dol­gos, gyarapodó és önálló egzisztenciákra. A'­CEf iiferst az, hogy minél hamarabb a­ zsidó milliomosok helyett keresztény mil­liomosok tündököljenek a felebaráti irigység szemében, még az se, hogy máról holnapra a semmiből nagy vagyo­nok képződjenek,­ hanem csak az, hogy gazdaságilag erős, akármilyen hullámtól le nem verhető, dolgos és szakmájukat tökéletesen, értő magyar iparosok és ke­reskedők nevelődjenek. Annál is inkább, mert a konjunkturális nagy haszon, „az eltül jött pénz" lélektani törvénye sze­rint sohasem állandósul, hanem könnyel­műségre és pazarlásra hajt, a lassú tol­­lasodás azonban a nemzeti társadalom gazdasági biztonságát jelenti. Az előbbi úgyis tipikusan zsidó szellem és zsidó erkölcs, az utóbbi meg keresztény társa­dalmi rend! A magyar nemzeti társadalom most válaszaira érkezik, akárm­ilyen szégyen­letesen és előre megbélyegzően hangzik, választania kell a keresztény és a zsidó erkölcs között a gazdasági életben. A 400 bűnügyi eljárás alá vont árurejtegető és árdrágító kereskedő azt jelenti, hogy a­ választás mégsem olyan könnyű , hogy a gazdasági élet vezetőinek és nevelői­nek ugyancsak latba kell vetni minden erejüket, «hogy az uj gazdasági élet meg­találhassa a maga új, de keresztény er­kölcseit! «... (FOLYTATÁS AZ ELSŐ OLDALRÓL.) a teherán—Kassora­—Singapore­ útvonal irányában­ Kijelentette, hogy útjának célja kornányának tájékoztatása a Szov­jet k­atonai helyzetéről. (MTI) Merényletet kíséreltek meg az ankarai brit nagykövet ellen Bázel, november 3. A baseli Nationalzeitung ankarai értesü­lése szerint ismeretlen tettesek pénteken me­rényletet kíséreltek meg­­ az ankarai brit nagykövet ellen. A brit nagykövet­ség tenniszpályája mellett lévő domb­tetőn három ember mozgásba, ..hozott egy nagyobb szildát. A szikla a teniszpá­lyára gördült és a nagykövet csak úgy tu­dott megmenekülni, hogy az utolsó pillanat­ban.- félreugrott (Bud. Tud.) Roosevelt szerint nincs szó a diplomáciai viszony megszakításáról Washington, november 3. (Német Távirati Iroda.) Roosevelt el­nök a Fehér Ház sajtóértekezletén a „Reuben James" eset ügyében csupán a tengerészeti minisztériumnak közlésére utalt és hozzáfűzte, hogy erről még sem­miféle részlet nem áll rendelkezésére. Az egyik újságíró ama kérdésére, vájjon az eset , a Németországgal való diplomáciai kapcsolatok­­ megszakításához vezet-e, Roosevelt tagadólag válaszolt és megje­gyezte, hogy ilyen tervről semmit sem hallott­. Arra a kérdésre, vájjon a német tengeralattjárót elsüllyesztették-e, az el­nök megismételte, hogy ezt abban az esetben, sem közölné, ha tudná. (MTI) A Corriere della Sera newyorki leve­lezője jelenti, hogy a Fehér Ház egyelőre várakozó­ álláspontra helyezkedik ,,a, Reuben James elsüllyesztésének kérdésé­ben, mert az Egyesült Államok politikai életének számos tényezője tiltakozik Amerika hadbalépése ellen. Roosevelt ezért tanácsosnak véli, hogy végleges döntését a háború és béke kérdésében a Szovjetunió sorsának alakulásától tegye függővé. A kopenhágai vasárnapi lapokat élén­ken foglalkoztatja a vezéri főhadiszállás­ról kiadott német kormánynyilatkozat az Amerikai Egyesült Államok elnökének cí­mére. A lapok általában úgy látják, hogy Amerika hadbalépése alig kerülhető el, dacára az összeütközést­­kerülni akaró német tör­ekvéseknek. A német-amerikai feszültség mindenesetre elérkez­ett végső határához — írják a kopenhágai lapok. A washingtoni szenátus többsége egyébként szerdára várja a szavazást a semlegességi törvény lényeges részeinek megszüntetéséről. Conally, a külügyi bi­zottság elnöke kijelentette, hogy ötven szavazatnyi biztos többség várható, de csupán 49 szavazatra van szükség. (NST) A haditengerészet parancsnoksága alá helyezték az amerikai partvédelmet Washington, november 3. Az Egyesült Államok összes partvidé­keinek védelmét eddig az alkotmány ér­telmében a kincstári hivatal irányította. Roosevelt elnök a partvédelmet rendele­tileg az Egyesült Államok haditengeré­szetének parancsnoksága alá rendelte. Roosevelt elnök rendeletével kapcsolat­ban emlékeztetnek arra, hogy az ameri­kai partvédelmet Wilson akkori elnök ugyancsak a haditengerészet parancsnok­sága alá rendelte, még­pedig akkor, mi­dőn az Egyesült Államok beavatkoztak a világháborúba. (NST) Tokió: A japán olajkérdést a leg­rövidebb időn belül meg kell oldani Tokió, november 3. (Német Távirati Iroda.) A Dömei Iroda szerint jólértesült köröknek az a véle­ménye, hogy Japán és az Egyesült Álla­mok kapcsolatai rövidesen „elérik, a leg­rosszabb pontot:". Az egyetlen megoldás az lenne, ha az Egyesült Államok abba­hagyná japánellenes magatartását. Ja­pán politikája „felkészült“ a jövő minden eshetőségére. Ha az Egyesült Államok tovább erősíti a Japán ellen irányuló zár­latot, akkor Japán önvédelmi okokból máshol keres majd nyersanyagforrásokat, még ha át kell is törnie a japánellenes bekerítő arcvonalat. 1. A Tokio Nicei Nicsi a washingtoni ja­pán követség szóvivőjének azzal a kije­lentésével határ­olatban, hogy a Japán és az Egyesült Államok között folyó tárgya­lásoknak most már akár jobbra akár balra, de el kell dőlniök, komoly figyel­meztetést intéz az Egyesült Államokhoz, ne kísérelje meg ezután a tárgyalásokat mesterségesen nyújtani. A lap rámutat arra, hogy az olajkérdésnek a legrövidebb időn belül meg kell oldódnia. Ha Japán nem tudja olajszükségletét a szokásos után az Egyesült Államoktól vagy Hol­­land-Indiából megszerezni, kénytelen lesz azt szokatlan módon megszerezni, még ha ez a mód veszélyes is. Egy ilyen lépés, még ha drasztikus is, mint önvédelem teljesen törvényes intézkedés lenne. A Nicsi Nicsi a japán-amerikai kap-­­csolatokat vizsgálva megállapítja, hogy­ a két ország viszonya a Fehér Ház hibájá­ból napról­-napra romlik. Ha a Csendes­óceánon kenyértörésre kerülne a sor — hiszen Amerika vezető férfiai szemláto­mást rosszindulatot tanúsítanak, Japán pedig végül is kifogyhat a türelemből —, minden felelősség kizárólag­ Rooseveltre és munkatársaira hárulna, állapítja meg befejezőül a­ japán lap. (MTI) Inönü elnök Törökország külpolitiká­iról az új helyzetben Ankara, november 3. (Német Távirati Iroda.) Izmet Inönü államelnök szombaton részletesen, beszá­molt a parlamentben a politikai­ helyzet­ről. Beszéde elején annak az aggodalmá­nak adott kifejezést, hogy a háború még tovább terjed ki. A katonai mozdulatok, amelyek lassanként Törökország vala­mennyi szomszéd­ államára kiterjedtek és végül Irán tragikus megszállásához ve­zettek, a legéberebb készenlétre kénysze­­rítették Törökországot, amely politikája sarkpontjává a békevágyat és a becsüle­tet, valamint biztonsága megőrzésének óhaját tette. Miután a kormány a jelenlegi viszály­ban kinyilatkoztatta semlegességét, Tö­rökországnak a háborút viselő vala­mennyi államhoz való viszonyát régi vagy új szerződések szabták meg. E szer­ződések feltételei teljes egészükben ér­vényben vannak. A török-német kapcso­latokról az államelnök a következőket mondotta: A német-török kapcsolatok a balkáni események idején állták ki a legnehezebb próbát. Akkor Hitler, a Né­met Birodalom kiváló vezére, aki látta érdekeinket és nyugtalanságunkat s tel­jesen megértette azokat, hozzám intézett személyes üzenetében barátságáról biz­tosította országunkat. A válasz, amelyet a kormánnyal egyetértésben küldtem neki , és az ezt követő további üzenetek megteremtették a­ kölcsönös bizalom lég­körét, amely azután alapjául szolgált a június 18-án megkötött német-török egyezménynek. Ezt szeretném nagy meg­elégedéssel kiemelni. A német-török kap­csolatok azóta zavartalan barátságban fejlődtek tovább.­­ A külföldhöz fűződő kapcsolataink politikája továbbra is tiszta és lojális lesz és becsületesen eleget fogunk tenni kötelezettségeinknek. Semilyen körülmé­nyek között sem fogunk erőszakos csele­kedeteket eltűrni. Egyetlen boldogságunk az, ha hazánknak használhatunk. (MTI) Vichy, november 3. Az ankarai elemzés azt hangsúlyozza, hogy Inönü mostani beszédében Német­országról „igen szívélyes szavakkal“ em­lékezett meg, Angliával szemben azonban „csupán lojális szavai" voltak. A Szovjet­uniót meg sem említette és nem is célzott az Atlanti-óceán túlsó oldalán elterülő országra sem. Különös jelentőségű Inönü befejező mondata, amely szerint Török­ország boldog lenne, ha egy napon tőle indulhatna ki a világtól olyannyira re­mélt s olyannyira szükséges béke. (NST) Délamerika és a franciaországi tuszki­végzések Berlin, november 3. Illetékes német helyről a következőket közük: Külföldi újságírók kérdést intéztek a Wilhelmstrassén az­ a­merikai sajtó hírei­ről, amelyek szerint egyes délamerikai államok lépéseket tettek a német kor­­mánynál a német katonák ellen elköve­tett merényletek megtorlásául történt franciaországi túszkivégzések miatt. A Wilhelmstrassén erre a következő elvi kijelentést tették: 1— Olyan kérdéseket, mint amilyen a túszkivégzés is, a­ bennük rejlő sajátos törvényszerűségük alapján kell elintézni, nem pedig idegen érdekek vagy felfogá­sok szerint. Schmidt követ, mint a külügyi hivatal szóvivője ezzel kapcsolatban emlékezte­tett arra, hogy az Angliával különösen közeli kapcsolatban álló államok figyel­meztethették volna Angliát és kormányát azokra a súlyos következményekre, ame­lyek azoknak az országoknak a lakossá­gára nehezednek, amelyek forradalmasí­tását az angol miniszterelnök tervbe vette és azt az angol politika egyik fontos al­kotó elemévé tette. Arról, hogy milyen államok tettek lé­péseket, illetőleg milyen irányban történ­ fel ilyen lépesek, a Wilfielmstrassers néni­k adnak felvilágosítást. (MTI) De Valera: Írország csak saját magában bízhat London, november 3. • De Valera ír miniszterelnök igen ko­­mor hangú beszédet mondott vasárnap Traleeban. Ismét hangsúlyozta, hogy Ír­­országnak csak egy eszköz áll rendelkezé­sére az ellene irányuló támadás leküzdé­sére, ez pedig a szilárd elhatározás a mindhalálig való védekezésre. De Valera felvetette a kérdést, vájjon Írország a most dúló háború befejezése után szabad néppé válik, vagy nemzedékek során át ra­oszolganép lesz. A miniszterelnök azt mondotta, hogy a külföldi segítségben való kizárólagos bizalom ostobaság. Min­den külföldi, aki Írországba jön, a saját előnyét és saját céljait nézi. Írország ma egyes-egyedül saját magában bízhat s ez az önbizalom szükségesebb, mint valaha. (NST) Az olasz hadijelentés Róma, november 3. (S t c f a n i) Az olasz fegyveres erők fő­hadiszállásának 519. közleménye: A hétfőre virradó éjjel olasz repülőköte­­lékek bombázták La Valetta tengerészeti támaszpontot. Éiszakafrikában tüzérségünk a tobruki arc­vonalon jelentékeny tevékenységet foly­tatott. Az ellenség támadási kísérleteit azon­ban visszavertük. A beng­házi körzetben el­lenséges berepülés következtében a lakó­házakban némi károk keletkeztek. Egy ha­lott és három sebesült az áldozatok száma az arab lakosság körében. Vadászgépeink légi harcban lelőttek egy angol repülőgépet. Keletafrikában angol repülőgépek bombáz­ták és géppuskázták a culquaberti támasz­pont, tábori kórházát, bár láthatóan meg volt jelölve a nemzetközi vöröskereszt jelével. A támadásnak a sebesültek között áldozatai is voltak. Az ualagi és a celgai arcvonalon csapa­taink sikeres összeütközésekben vettek részt. Az ellenség néhány halottat, fegyvereket és lőszert hagyott hátra a csatatéren. (MTI) A pápa üzenete Gondar hős védőihez Róma, november 3. XII. Pius pápa a következő üzenetet intézte Gondar hős védőihez: A mi hős gondari fiainknak, akik va­lamennyien nagyon kedvesek nekünk, a súlyosan sebesülteknek és betegeknek atyai áldásunkat küldjük és azt kérjük,­­ hogy az Isten segítse meg és lássa el őket tanáccsal, támogassa őket kötelességük teljesítésében és adjon nekik erőt arra, hogy keresztényi alázattal viseljék a rájuk rótt fájdalmakat. (MTI) * Paris, november 3. A párisi katolikus egyházközségek szombaton és vasárnap a következő tar­talmú röpiratokat terjesztették: — Francia katolikusok! A bolsevizmus elleni önkéntesek légiójával egyetértés­ben a katolikusok elhatározták, hogy föl­állítják Jeanne d’Aro vadászzászlóalját. A Jeane d’Aro vadászzászlóalj francia katolikus önkéntesek egyesülése, melyet francia tisztek és francia tábori lelkészek vezetnek. Katolikusok! Jelentkezzetek belépésre. A zászlóaljban bajtársak lesz­nek együtt osztálykülönbség nélkül. Eb­ben a keresztesháborúban egyenrangú lovagok vesznek részt ugyanazon ideálok szolgálatában. (NST) Az angolok Szingapúrt átengedik az USA-nak? Róma, november 3. A Giornale d'Italia isztanbuli tudósí­tója, az ankarai rádió jelentésére­ hivat­kozva, azt a nagy feltűnést keltő hírt közli, hogy az angolok lemondtak Szinga­púrról, legerősebb távolkeleti támasz­pontjukról és átengedték azt az Egyesült Államoknak. A jelentés szerint ez a hír az angol fővárosban igen mély benyo­mást keltett (NST) A japánok nem lépték át Thaiföld határát Newyork, november 3. (Német Távirati Iroda) Mint egy ame­rikai hírszolgálati iroda Londonból je­lenti, mértékadó brit helyen a japán­ jelentések megerősítéseképpen kijelentet­ték, semmiféle megerősítése nincs annak­ a hírnek, hogy japán csapatok átlépték Thaiföld határát. (MTI) * Newyork, november 3. Mackenzie King kanadai miniszterelnök szombaton Newyorkba érkezett és két napon át tárgyalást folytatott a Hyde­­parkban Roosevelttel. Az újságírók kér­désére a tárgyalásokra vonatkozóan ki­jelentette, hogy az Egyesült Államok és Kanada összes függő kérdéseiről tárgyal­nak. Ezekben a kérdésekben az egyet­értés kettőjük között már hosszú idő óta fennáll. A megbeszéléseken résztvett Morgenthau pénzügyminiszter és Hopkins is. Mackenzie a tárgyalások befejezése után hétfőn visszautazott Kanadába. /MTI)

Next