Nemzeti Ujság, 1941. november (23. évfolyam, 251-274. szám)

1941-11-25 / 269. szám

8 NEMZETI ÚJSÁG 1941 november 25. Kedd NEMZETI GAZDASÁG" Érték " Emericana November 26-án, szerdán a Savaria kis­­káptalanja este fél 9 órakor az Emericana­­házban. Előadást tart dr. Donáth József lelkész „Eszmék hatalma“ címmel. Közre­működnek Szakonyi László, Dyemár Ica, Eke László és Nagy István senior. — A Lycam­­bria klubestje saját otthonában. November 37-én­, csütörtökön a Thiria ku­­riális ülése este fél 8 órakor az Emericana­­házban. — Ugyanitt este 8 órakor a Hunnia kuriális ülése. — A Trans-Danubia konvent­­ülése este 9 órakor a szentimrevárosi Kato­likus Körben (XI., Lágymányos­ u. 3). November 28-án, pénteken a Valéria Mikulás-estje fél 8 órakor az Emericana­­házban. — Rákoshegyen a­­Montana kis­­káptalanja a Katolikus Körben. . November 29-én, szombaton a Hercuria klubestje délután 5 órakor az Emericana­­házban. — A Lycambria nagy- és kisasszony­avató ünnepsége este 8 órakor saját otthoná­ban (II., Fő­ utca 83). Az avatási szertartást dr­ Kemenes Illés kommendátor végzi. — A Mátra Mikulás-estje fél 9 órakor a FANSz kaszinóban (VII., Madách Imre-tér 2). Az ünnepi beszédet mondja dr. Balassa Brúnó miniszteri osztályfőnök. Közreműködnek Bertalan Erzsébet és Jescheta Gusztávné, Ráskay Gizella, az Operaház művésznője. Az „Emericana“ lap, nagyrendünk folyó­iratának novemberi száma vezető helyen közli dr. Schwartz Elemér anonymus dísz­­nagykáptalani beszédét „A húszéves Eme­ricana“ címmel. Ugyancsak közli dr. Hamvas Endre ált. érseki helytartó „Ünnepi szózatát“, majd részletes beszámolót olvasunk a jubi­láns dísznagykáptalanról, a Pro litteris et Artibus­ Bizottság kitüntetettjeiről, végül a Szent Hubertus-ünnepségről. Kassán a Cassovia dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, főprotektor, dr. Mada­rász István, dr Meszlényi Zoltán püspökök, báró Schell Péter főispán, dr. Pohl Sándor polgármester, dr. Stolpa Károly kereskedelmi főiskolai igazgató, nagyurak jelenlétében tartotta ünnepi avató káptalanját. Tost Barna prelátuskanonokot és vitéz Ujváry Lajos tankerületi főigazgatót nagyúrr­á avatták, Dányi József miniszteri tanácsost pedig priori tisztségébe iktatta be a Vezérség. Do­minus-, levente-, nagy- és kisasszonyavatás után Pajor Miklós ország­­képviselő a kassai Szent Imre-kör zászlóját nyújtotta át emel­kedett szavak kíséretében az Emericanának. A szertartást dr. Kemenes Illés kommendá­tor végezte, míg a Káptalan képviseletében dr. Kutassy Ferenc, György József, dr. Bánó J. István és dr. Kalmár János káptalani tagok vettek részt az ünnepségen. A Herciria első klubdélutánján mindenki jól érezte magát. A szokásos évi búcsú dr. Perez Antal lelkész vezetésével november 1-én volt, amikor a korporáció minden tagja szentáldozáshoz járult. Az ünnepséget közös reggeli követte. Az Integra Szegeden a Tanárképző Fő­iskola dísztermében tartotta évnyitó kiskáp­­talanját, amelyen dr. Hermann Egyed nagy­prior, dr. Eperjessy György prior és dr. Sán­dor István szubprior vezetésével a korporá­ción kívüli ifjúság is részt vett. A prior a korporáció sajátos feladataira mutatott rá. A nagyprior üdvözölte az új priorisszát, dr. Alpár Gyulánét és gondjaira bizta az Integra nagyszámú famíliáját. Az új priorissza hálá­san emlékezett vissza elődjére,­­ Sáfrány Györgyi tanárnőre, akit a kötelesség Mun­kácsra helyezett. Ezután a nagyprior Kopácsy Béla szeniort iktatta assesori tisztségébe, majd dr. Gábris Grácián ferences atya, az Integra lelkésze a katolikus tanárságot érintő időszerű problémákat fejtegette. A szenior bemutatkozásában az évi programon kívül bejelentette egy Széchenyi-tanfolyam rendezését. Az ezidei első ismerkedési esten Illési István két egyfelvonásos előadását adták elő a kisasszonyok és a leventék. Utána éjfélig együttmaradt a társaság. A Jogász Hivasókur­a október 20-án indí­totta meg az idei sakkversenyét; a későbbi tisztikari gyűlésen megbeszélték az évi teendőket, melyek közül legfontosabb egy segélykönyvtár fölállítása. Az Agria-Esterházyana kiskáptalanja Eger­ben népes tisztújító gyűlést tartott, ahol dr. Angyal Lajos prior beszédében mindenek­előtt a távolban hazájukért harcoló magyar honvédekről emlékezett meg. Hogy mi itthon nyugodtan építhetjük tovább a keresztény kultúrát — mondotta —, hogy esténként nyu­godtan hajthatjuk álomra a fejünket, s hogy elkerülik hazánkat a halált osztó gépmadarak és hogy nem gázolt végig rajtunk az ijesztő módon felszerelt vörös hadsereg, azt nemcsak szövetségeseink éberségének, hanem a min­den áldozatra kész dicsőséges honvédőinknek is köszönhetjük. Ezután felhívta az emeriká­­nus társadalom figyelmét a jelen áldozataira. Ma a legnagyobb lemondásra van szükség s fenntartás nélkül vállalni kell a nélkülözést. Az Emericana Széchenyi nyomdokain halad, s az ő szellemi örökösének érzi magát. Az új életforma megteremtése, melynek vezető mo­tívuma az imádkozni tudás és mindenekfölött dolgozni, dolgozni, ez volt Széchenyi nagysá­gának titka. A Kiskáptalan a nagyszerű be­széd után áttért a választásra. Prior lett dr. Angyal Lajos, szubprior dr. vitéz Somlay Mihály, delegátus dr. Száva János, lelkész dr. Holik Sámuel. A famíliában priorissta Kinszty Sándorné, auditor dr. Négyessy Ár­pád, vikária dr. vitéz Somlay Mihályné, házi­asszonyok Szabó Jilek Károlyné, Erdélyi Ferencné. Biztos a siker, ha a NEMZETI UJSÍf hasábjain hirdet Argentínában az idén is nagy lesz a kukoricatermés A római nemzetközi mezőgazdasági in­tézet legutóbbi jelentése foglalkozik az idei terméshelyzettel. Bár nem minden országból érkeztek jelentések az intézet­hez, a közölt adatok mégis érdekesek. A jelentés szerint Bulgáriában a miniszter­­tanács határozata szerint az idei egész kukoricatermés, úgyszintén a tavalyi kukoricatermésből áthozott készlet szep­tember 24-től kezdve az állam ellenőr­zése alá került. Valamennyi termelő tar­tozik a kukoricatermést a „kenyérgabo­nát vásárló és exportáló igazgatósági rendelkezésére beszállítani. Ez a szerv a kukorica árát kilónkint 4 levában álla­pította meg. A rizs- és a burgonyater­més kielégítő volt. Dániában a legutóbbi becslések szerint a kétszeres vetésterülete 310 ezer hektár, tavaly ugyanannyi volt. A burgonya vetésterülete közel 10 ezer hektárral emelkedett. Finnországban a kétszeres vetésterületét 8500 hektárra teszik a tavalyi 9800 hektárral szemben- Franciaországban a nemhiva­talos jelentés szerint a búzatermés jó kö­zepes volt. Romániában október derekán a vetési munkálatokat nagyrészt befejez­ték és az általános mezőgazdasági hely­zet jobb volt, mint tavaly ugyanebben az időben. A kormány megkönnyítette a gazdáknak a jó vetőmag beszerzését. Az intézethez érkezett jelentések szerint a romániai kukoricatermést 46 millió mé­termázsára becsülik. Beszámol a jelentés a tengerentúli ál­lamok terméshelyzetéről és terméskilátá­sairól is. Argentínában a vetések állapo­tát elég jónak jelzik. A kukoricatermés 102.380.000 mázsára tehető, tehát csak 1,3 százalékkal lesz kisebb a tavalyinál, de 29,7 százalékkal nagyobb az előző öt év átlagánál. Az Északamerikai Egyesült Államokban a tavaszi búzával bevetett területet 1.068.000 hektárra becsülik. Ez a terület közel 200 ezer hektárral kisebb, mint az előző esztendőben. A kukorica­­termés mintegy 44 millió mázsával na­gyobb az előző évinél. Az utóbbi években egyébként az Északamerikai Egyesült Ál­lamok kukoricatermése jelentékenyen emelkedett. Alaptőkét emel a Hofherr A Hofherr—Schrantz—Clayton—Shutt­leworth Magyar Gépgyári Művek Rt. igazgatósága 1941 november 19-én tar­tott ülésében foglalkozott az 1940 decem­ber 31-én zárult üzletév zárszámadásá­val. A belföldi forgalom lényegesen emelkedett, a kivitel azonban több vi­szonylatban csökkent. A régebbi időből származó és a gazda­védelmi intézkedések által érintett kinn­­levőségekből eszközölt leírások keresztül­­vezetése és az értékcsökkenési tartalék­­alapnak megfelelő dotálása után az 1940. évi mérleg 127.598,70 aranypengő nyere­séggel zárult. Az igazgatóság a forgalom emelkedése okozta tőkeszükségletre való tekintettel, javasolni fogja a közgyűlésnek, hogy a vállalat alaptőkéje 2,600.000 pengőről 3,900.000 pengőre emeltessék fel és a ki­bocsátandó 130.000 darab új részvényre a régi részvényeseket 2:1 arányban 15 pengő árfolyamon elővételi jog illesse meg; az alaptőkeemelés sikeres lebonyo­lítása a Magyar Általános Hitelbank útján biztosítva van. Gyümölcskertész­­képző tanfolyam nyílik Marosvásár­helyen A marosvásárhelyi EMGE kirendeltség rendszeres havi gazdaértekezletei egyre na­gyobb visszhangra találnak a vármegye gazdatársadalmában. A legutóbbi értekez­leten nemcsak a vidéki gazdakörök vezetői, ha­nem a marosvásárhelyi és megyebeli ipari és kereskedelmi érdekképviseletek vezetői is tekintélyes számban vettek részt. Megvitat­ták a vármegye kukorica vetőmaggal való ellátását. Az EMGE-kirendeltség a jövőben a vetőmagnak nem alkalmas kukoricát be­cseréli a vetéshez felhasználható kukori­cára. A megyében két magyarfajta, fehér szarvasmarhából ki­tenyésztett, jó tejhozamú egyedekből álló gulyát állítanak fel Vajda­­szentiványon és Mezőbárdon. Az EMGE fel­számolja az Erdélyben évekkel ezelőtt meg­honosított tenyészsertésakcióját, miután a Nép- és Családvédelmi Alap vette át ennek az akciónak a lebonyolítását. Nagy öröm­mel vették tudomásul az értekezlet részt­vevői, hogy Marosvásárhelyen gyümölcs­­kertész-munkásképző tanfolyam nyílik. A tanfolyamtól ugyanis a megyei gyümölcs­­termelés feljavítását és több termelést vár­nak. A tervbe vett marosvásárhelyi közép­fokú gazdasági szakiskola tanrendjénél a földművelésügyi minisztérium méltányolta a kirendeltség javaslatát és a tanyaanyagot az erdélyi, illetőleg a székelyföldi viszonyok­nak megfelelően állítják össze. A győri tanítóképző­ intézet gyakorló hitel­szövetkezetének díszközgyűlése. Magyar­országon a tanítóképző intézetek sorában a győri kir. kat. tanítóképző intézet a harma­dik, amely megalakította a gyakorlati hitel­szövetkezetet. Dr. Förhécz József, az intézet igazgatója hívta életre Kovásznay Tibor, a Győri Takarék és Hitelszövetkezet igazgató­­­jának közreműködésével. Ennek a gyakor­lati hitelszövetkezetnek a célja az, hogy az új tanítónemzedék nemcsak népnevelő, hanem egyben a keresztény szövetkezeti eszme terjesztője is legyen az ország közsé­geiben. A gyakorló hitelszövetkezet a napok­ban díszközgyűlést tartott, amelyen részt vett Schandl Károly, az OKH alelnök-vezérigaz­­gatója is, akit először dr. Fördécz József in­tézeti igazgató köszöntött. Schandl Károly érdeklődéssel kísérte a szövetkezet ügy­menetét és igen elismerőleg nyilatkozott a kifogástalan pontos ügyvezetésről. Széchenyi gazda­ és szövetkezeti nap Győrött. A Falu- Magyar Gazda és Föld­műves Szövetség a győri vármegyeház nagy­termében november 30-án, vasárnap dél­előtt fél 11 órakor Széchenyi gazda és szö­vetkezeti napot rendez. Az elnöki megnyitó beszédet Mayer János v. földművelésügyi miniszter mondja, a vendégeket és a kon­gresszus tagjait dr. Telbisz Miklós alispán köszönti, majd időszerű gazda és szövetke­zeti problémákról beszélnek Krúdy Ferenc országgyűlési képviselő, Halassy József győr­­sövényházai körjegyző és Farkas Dénes mezőőrsi földbirtokos. Az előadásokhoz töb­ben hozzászólnak. A kongresszuson közre­működik a rom. kat. tanítóképző intézet énekkara is. Az olajos növények termesztésének kérdé­sével foglalkoznak a Mezőgazdasági Közlöny legújabb számában Laczkó­­Aladár és Mo­hácsi Tivadar. Ez a kérdés ma különösen időszerű, amikor a géptechnika fejlődésével az olajok mind nagyobb jelentőségre tesz­nek szert és behozataluk lehetősége megszű­nik. A kérdésről írt tanulmányok ismerte­tik a hazai szempontból legnagyobb jelen­tőségű olajosnövények termelési kérdéseit, rámutatva a termelés kiterjesztésének lehe­tőségére. Ennek legfontosabb előfeltétele a termelt olajosmagvak árának megfelelő meg­állapítása, ami által a gazda megtalálja szá­mítását. Vitéz Ottó Ernő, a baromfitenyész­tés szociális vonatkozásairól írt cikket, rá­mutatva, hogy ez az üzemág a kis- és törpebirtokos gazdatársadalom igen fontos jövedelmi forrása amellett, hogy a külke­reskedelemnek és a közellátásnak is jelen­tős tényezője. Fáber György „Nyugdíjtőke­­elhelyezés földbirtokba“ című tanulmányá­ban azt fejtegeti, hogy a mezőgazdasági szo­ciális intézmények nyugdíjtőkéjének nagy­­részét kívánatos volna földbirtokba elhe­lyezni. Ismerteti a tőkekonzerválás ilyen irányú módozatait, nagyüzem, középüzem és szőlőbirtok vásárlása útján. Gabona és termény A terménytőzsdén a magfélék iránt élénk volt az érdeklődés, de több cikk kínálata megcsappant. Az érdeklődés előterében a lóheremag állott s mivel ebből a cikkből ki­elégítő volt a kínálat, meglehetősen nagy üzletet bonyolítottak le. Több kisebb­­nagyobb tételt adtak el baltacinmagból, cirokmagból, csillagfürtből, bíborheréből, mustármagból és lucernamagból is. A terménypiac kötései: Lucernamag 260 kg minta szerint 305, lóheremag 70—75 q, 18 q, 150 q 30 q és 100 q 90%-os 230 budapesti paritásban, 10 q m. sz. 225 q és 4 q m. sz. 160, cirokmag 150 q, 150 q, 150 q és 150 q 9596-os 28 ab áll., baltacimmag 1 30 q 90%-os és 8—10 q 80 ab áll., csillagfürtmag 150 q és 100 q 96%-os 28 ab áll., biborheremag 1 q 96%-os 150 ab áll., 10—20 q m. sz. 148 ab áll., mustármag 6—7 q fehér m. sz. 155 ab áll., szántott cukorrépa 30 q 58 budapesti paritásban, fűmag 35 g angol perje 95%-os 240 pengő ab állomás. Hivatalos árfolyamok Búza: 78/hl súlyú, szokványminőségű, az ország bármely feladóállomásán 30. Búza: (kétszeres) 71 kg/hl súlyú, szokványminő­ségű, az ország bármely feladóállomásán 28. Takarmányárpa:­la:" legalább 65 kg/hl súlyú, az alább felsorolt állomásokon, mint pari­tásos csomópontokon: Budapest 24.50, Dés 24.50, Győr 24, Kaposvár 24, Marosvásár­hely 24.50, Nagyvárad 24.20, Nyíregyháza 24, Sopron 24.50, Szeged 24.30 pengő A Ha 100 kg-ként 1 pengővel olcsóbb, mint az la. Kopaszárpa: Az ország bármely feladóállo­másán 32.60. Zab: 41 kg hl súlyú, az alább felsorolt állomásokon, mint paritásos csomó­pontokon: Budapest 26.50, Debrecen 26 Kassa 25.50, Kolozsvár 26.50 Komárom 26 Marosvásárhely 26.50, Miskolc 25.50, Pécs­­ 25.50, Szeged 26.50, Székesfehérvár 25.70.­­ Szombathely 26.20. Kukorica: Az ország bár-­­­mely feladóállomásán szemes: legfeljebb 25,1 százalék víztartalommal 19.70, csöves: leg­feljebb 25 százalék víztartalommal 14.60 pengő.­­ Olvassuk a Képes Krónika Az értéktőzsdén a forgalom nem öltött na­gyobb arányokat, de az irányzat barátságos volt. A tőzsdeidő elején számos értékpapírt a legutóbbi záróárfolyamok fölött jegyeztek, a tőzsdeidő folyamán azonban aszerint, hogy a kínálat vagy a kereslet volt túlsúlyban, az árfolyamokban kisebb ingadozás volt tapasz­talható. A zárlatkor jól tartott volt a piac, sőt számos értékpapír akkor érte el napi legmagasabb árfolyamot. A fix kamatozású értékpapírok piacán a forgalom jelentékte­len volt. A fővárosi kölcsönkötvények piacra került címleteinek árfolyamában nem tör­tént lényegesebb változás. Az értékpapírpiac árfolyamai Előző Előfordult zárlat kötések Zárlat Nemzeti Bank 395.— 380.5 383.— Első Bp. Gőzm. 52— 52—51 51.5 Hungária m. 82.— 84.5 84.5 Bauxit 445.— 455 455.— Beocsini 48.— — 49.5 Borsodi szén 38.5 — 39.5 Szentlőrinci 32.— 32 32— Cementia — 155 155.— Kohó 49.5 50.5—49.5 49.5 Drasche 61.5 — 63.5 Aszfalt 18.25 18.5 18.25 Kőszén 928.— 945 945.— Nagybátonyi 68.— 70 69.5 Salgó 80— 81.9—79 81.25 Urikányi 68.— 68.5—69.5 68.75 Franklin 15.— — 15— Stephaneum 15.— — 15.— Fegyver 171— 165—171 171— Ganz 65.25 67.25—65.5 67— Láng 216— 222 221— Acél 162— — 163.— Magyar vagon 102.— — 105.— Rima 260— 265—259.5 262.25 Nasici 116— 119.5—118 118— Levante 4.— 4—4.2 4.2 Nova 46— 46.75 47.5 Tröszt 123— 125—123 124.5 Államvasut 92.— — 95.—• Délcukor 182— 181.5—183.5 181.5 Magyar Cukor 233.— 229.5—234 234.—i Georgia 55.8 56.4 56.4 Izzó 413— 418—422 422— Dreher-Haggen­ 342.— — 353— Polgári sör 900.— — 890.—­ Schwätzer 28.— 29 28.5 Gyapjúmosó 27.5 — 28.5 Goldberger 134.— — 134.— Magyar kender 52.5 53.5—52.5 53.—i Pamutipar — 76 76.—i Cbinoin 48.5 — 48.5 Danica — — 14.5 Diana — 190 190— Műtrágya 200— 205 205— Gumi 106— 109.5 109.5 Vasúti forg. 58— 58.5 58.5 Telefon 33.25 33 33— Pálfalvi 30— — 31.5 Főv. köles. 1914. 518— 518.1 518.1 Főv. köles. 1927. 145— 145 145— A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai Devizák: Amsterdam 180.07­2—181.40, Athén 2.21—2.24, Belgrád 6.7872—6.83 és fél, Berlin 135.70—136.70, Pozsony 11.64—11.78, Brüsszel 54.28—54.68, Bukarest 2.75—2.82, Istanbul 268.685—270.665, Kopenhága 65.49— 65.97, Madrid 32.00—32.24, Milánó 17.66— 17.8864, Oszló 77.10—77.67, Paris (Vichy) 6.78 és fél—6.83 és fél, Prága 13.57—13.67, Szófia 4.14—4.17, Stockholm 82.00—82.80, Zürich 79.80—80.60, Helsinki 6.87—6.93. — Az amsterdami, belgrádi, brüsszeli és oszlói kifizetések árfolyama csak a magyar* német devizakompenzáción keresztül le* bonyolódó elszámolási forgalomban, a pá­­risi kifizetések árfolyama pedig csak a meg* nem szállt Franciaországgal szemben az áru* forgalom körén kívül eső követelések és tar­tozások, valamint az 1940 július 16-a előtti áruszállításokból keletkezett követelések el­számolásánál érvényes. A madridi kifizetés jegyzése kizárólag az 1940 júl. 15-én életbe­lépett magyar-spanyol kereskedelmi és fize­tési megállapodás keretében lebonyolódó fizetésekre vonatkozik. Az athéni kifizetés jegyzése a magyar-olasz fizetési forgalom keretében történt fizetéseknél érvényesülő árfolyam. — Valuták: Szlovák korona (csak 20 koronánál kisebb címletek) 11.45— 11.75, leu (csak 1000 leu és kisebb címlet) 1.95—2.05, lira (csak 10 lirás és kisebb cím­let) 17.40—17.90, svájci frank 79.60—80.60, svéd korona (csak 50 korona és kisebb címlet) 81.70—82.70. A nyulak elleni sikeres védekezést ismer­teti a Növényvédelem és Kertészet legújabb száma. Cikkeket közöl még a tél előtti per­metezésekről, a rézgálic pótlásáról, a ribisz­ke és köszméte levélhullásáról, a növények téli takarásáról, a zöldségtermesztés sike­rének titkáról, a gyümölcsöskamráról, a törpe elmafák telepítéséről stb. A dúsan illusztrált, színes gyümölcsképet is közlő két szaklapból a Növényvédelem kiadóhiva­tala (Budapest, VI., Aréna­ út 84­.) egy al­kalommal lapunkra való hivatkozással díj­talanul küld mutatványszámot. Országos vásárok. November 30-án, va­sárnap: Babócsa, Baja, Bélapátfalva, Fülöpszállás, Sajószentpéter, Senyeháza, Túrkeve, Zempléni . December 1-én, hétfőn: Abony, Balassagyarmat, Békés­csaba, Bonyhád, Csákvár, Diósjenő, Duna­­pentele, Feled, Harkány, Hédervár, Jász­apáti, Komárom, Kölcse, Kővágóörs, Léva, Mándok, Munkács, Nagyoroszi, Németsző­­gyén, Nyíregyháza, Ózd, Perecseny, Sajó­szentpéter, Sajóvázsony, Sárvár, Siklós, So­­morja, Szany, Szirák, Tiszaörs, Túrkeve, Vámosgyörk, Zalaapáti, Zirc.­­ Gyakran megtörténik, hogy valamelyik vásárt külön­böző okok miatt nem tarthatják meg. Cél­szerű ezért az illetékes község elöljáróságá­hoz válaszbélyeges kérdést intézni, hogy a vásárt megtartják-e és lesz-e állatfelhajtás is.

Next