Nemzeti Ujság, 1941. november (23. évfolyam, 251-274. szám)

1941-11-04 / 251. szám

4 NEMZETI ÚJSÁG 11141 november 4. Keddi EMLÉKEZNI KELL! A világháború négy esztendős katonai dicsősége mérhetetlen vér és könny ontása után, 1918 november 1­3-án, ma 23 esztendeje, fegyverszünetet kértünk Pá­­duában ... Erre az évfordulóra emlé­kezni kell, épen olyan önérzettel, mint amilyen szégyenkezéssel terülnénk ki emlékezetünkből mindent, — ha lehetne — ami a belgrádi fegyverszüneti tárgya­lás és árulás emlékezetét idézi s vele azt a szörnyű romlást, amely a megsemmi­sülés örvényének mélységei felé hur­colta az áléit nemzetet. A páduai fegy­verszünetet az olasz fegyverszüneti bizott­ság elnökétől, Badoglio tábornoktól kér­tük s az olasz hadvezetőség azt a szövet­séges és társult hatalmak nevében kö­tötte meg. Történelmi tény, — amire emlékezni kell —, hogy a fegyverszüneti egyezmény pontosan körülírta a demar­kációs vonalat s annak határozatai nem érintették­ Magyarország ezeréves hatá­rait. Amikor Weber tábornok kérdést intézett Badogliohoz, hogy miután Ma­gyarországra vonatkozóan nincs demar­kációs vonal megállapítva, ez úgy értel­mezendő-e, hogy a vonal összeesik Ma­gyarország történelmi határaival,­­ Badoglio határozott igennel felelt. Csak az azóta átélt két évtized tűrfényében értjük meg igazán, hogy az mit jelentett. Egyszerűen azt, hogy a történelmi hatá­rokat m­egőrizhettük volna. Ha a magyar csapatok nem tettek volna mást, mint hogy hazajöttek volna Magyarországra, hogy teljesítsék a nagyantant által dik­tált fegyverszüneti feltételeket, akkor Magyarország határait megóvhatták volna. Felemelt fővel, önérzettel nézhet­tünk volna szembe a jövővel, mert akik a magyar fegyvereket meghordozták Európa csataterein, azoknak nem volt még a háborúvesztés után sem szégyen­­kis nem valójuk. De nem ez történt. Egy kalandor, áruló társaság „nem akart ka­tonát látni“, szétzüllesztette a hadsere­get és nem volt katonai erő, amely a harcterek hullafosztogatóit elkergette, megleckéztette s az országot megmen­tette volna. Fontosabb volt az áruló for­radalmi társaságnak a jelszó, mint a be­csület, a hatalom, mint az ország, a párt­politika, mint az ezeréves alkotmány és nemzet. Idegenek lopakodtak be a fegy­verszüneti szerződés megállapodásainak lábbal tiprásával az országba és dara­bokra tépték Szent István birodalmát. Milyen pokoli, elvetemülten tudatos go­noszság lakott azoknak az embereknek lelkében, akik inkább föláldozták a tör­ténelmi Magyarországot, semhogy a rendben és fegyelemben visszaérkező ma­gyar csapatokat látni akarták volna,­­ mert tudták, hogy az a hadsereg őket, felháborodásának keserűségében kergetné széjjel. Emlékezzünk hát a páduai fegy­verszüneti szerződésre, amely ma nem más, mint csak papiros, de helyette ta­nulságul ott maradt a történelem me­­mentója: a nemzet érdekét, a magyar erőt, a magyar hadsereget föláldozni nem szabad soha, de soha. Profieked A KORMÁNYZÓ november 3-án félórás kihallgatáson fogadta Ilniczky Sándor kárpátaljai főtanácsadót. A főtanácsadó a kárpátaljai közállapotokról tett jelentést. Utána Uray István titkos tanácsos, kabi­netirodai főnöknél tett a főtanácsadó fél­órás látogatást. * A MEF agrár­csoportja felkereste Nagy­atádi Szabó István szobrát, hogy kegyeletét lerójja. A párt nevében vitéz Várady László emlékezett meg Nagyatádi Szabó Istvánról, hangoztatva, hogy a nemzet akkor lehet erős és nagy, ha egységben oldja meg feladatait. A KORMÁNY tagjai hétfőn reggel 9 órakor minisztertanácsra ültek össze Bárdossy László miniszterelnök elnökletével. A mi­nisztertanács folyó kormányzati ügyekkel foglalkozott és a kora délutáni órákban ért véget. Teljesítésben késedelmes adós terhére 1941. novem­ber hó 7. napján d. u. 4 órakor Budapesten, V., Nédor­ u. 24., 111. óra. 19. (Adressen Kft. helyisége) alatt a Magyar Királyi Postatakarékpénztár kikül­döttjének közbenjöttével megtartandó nyilvános árverésen az alábbi tárgyakat fogom értékesíteni:­­ drb. négysoros, állítólag Igazgyöngy nyakláncot brilliáns csattal, kikiáltási ára 4000.— p. 1 pár bril­­liánssal díszített, állítólag igazgyöngy függőt, ki­kiáltási ára 2000.— P. 1 drb. platina lánc gyön­gyökkel, kikiáltási ára 1000.— P. Az árverés alá bocsátott ingók szükség esetén a kikiáltási áron alul is értékesíttetnek. Vevő a nyomban kész­pénzben kifizetendő vételáron felül a fényűzési adó és esetleges vételi illetéket is viseli. Az árverésre kerülő tárgyak az árverés helyén, az érvérést megelőző egy órán belül megtekinthetők- Dr. Márton Arnold ügyvéd. Egyre fogy a párisi magyar kolónia Szombathely, november 3. Yhl Antal pécsegyházmegyei áldozópap, párisi magyar lelkész hivatalos látogatásra néhány hétre hazaérkezett és­­nyilatkozott a párisi magyar kolónia életéről. Már tíz éve Franciaországban működik. Kilenc évig az északfranciaországi ipari vidék­ nagyszámú magyar munkájának lelki gondozója volt. Tavaly tél óta Párisban lakik, a párisi ma­­­gyar kolónia lelkipásztora dr. Kozma Ferenc helyett, akit Grősz József megyéspüspök akkor visszahívott hazai beosztásba. — Az utolsó párisi népszámlálás szerint — mondotta Uhl Antal — még mindig vagy hatezer magyar lakik francia földön: gyári munkás, önálló iparos, önálló kereskedő, s különféle szabadpályán foglalatoskodó. Most megnehezedett az életünk különösen az élelmezés terén. Istenáldás volt számunkra a magyar Vöröskereszt akciója. Szeptember végén többszáz csomag került ki a francia­országi magyarokhoz, telve élelmiszerrel, mindenféle száraz főzelékkel, konzervekkel. A megnehezült élet miatt egyre többen utaz­nak e­l a Franciaországba szakadt magyarok s így egyre fogy a franciaországi magyar kolónia. — A megpróbáltatásokban — folytatta Uhl Antal — egymásra találtak a párisi magyarok. Örülnek, ha összejöhetnek és hazai emlékeket eleveníthetnek fel. Egészen megható volt az idei Szent István-ünnepség. Annyi magyart talán még sohasem látott együtt ez a nemzeti ünnepnap, mint az idén. Ott volt a párisi magyar konzulátus minden tagja is, élükön Binder Károly főkonzulnak A magyar követség Vichybe költözött, a francia kormány székhelyére, Párisban csak konzulátus maradt Binder főkonzul, a pá­risi konzuli kar doyenje vezetésévé­. Most mindenki a párisi magyar ház, a magyar iskola, napközi otthon köré csoportosul. Na­gyon lelkesen működik a párisi magyar katolikus misszió. Nemcsak a katolikusság lelki gondozásával törődik. Ott van a ma­gyarok mellett minden nehézségükben, jó és balsorsukban. Az egészségesek bármikor fel­kereshetik, éjjel-nappal zárt ajtó vár rájuk. A betegekhez a misszió tagjai mennek el és nyújtanak nekik testi-lelki vigasztalást. Az idegenek templomában minden vasárnap ünnepélyes magyar szentmise van. A ma­gyar egyházi énekkar ezeken a miséken minden alkalommal négyszólamú magyar egyházi énekekkel szerepel. Sok francia is látogatja a magyar énekes miséket. A ma­gyarok összetartására majdnem minden va­sárnap rendezünk társas­­kirándulásokat. A téli hónapokban kultúrházunkban gyűjtjük őket össze Parisban élő magyar művészek, a misszió énekkara, Párisban élő magyar ösztöndíjas tanárok teszik változatossá és vonzóvá ezeket a nagyon látogatott kultur­­délutánokat. Uhl Antal november közepe táján tér vissza Párisba. A Berliner Börsenzeitung a bécsi döntés évfordulójáról Berlin, november 3. „Elégedettség a Dunavölgyben“ címmel a Berliner Börzenzeitung megemlékezik a három évvel ezelőtt hozott első bécsi döntőbírói ítéletről. A lap szerint most a Dunavölgyben a megelégedés kezdetének évfordulójáról van szó. Magyarországnak — írja a lap egyebek között — a trianoni diktátumnak az első döntőbírói ítélettel megkezdett megszün­tetése és a Felvidéknek itt eldöntött visszatérése a jogba és a rendbe vetett hite első beteljesedését jelentette. Az az­óta eltelt időben Magyarország még há­romszor szerezhetett vissza területeket és húsz éves várakozás után két év alatt majdnem megkétszerezhette az ország te­rületét és hazahozhatta az egész össze­függő magyar népterületet. A lap idéz azután a Pester Lloyd egyik cikkéből és megállapítja, hogy a magyar lap hasábjai gyakran a hivatalos magyar véleményt tükrözik. A Pester Lloydból ezt a mondatát idézi a lap: „Miután Ma­gyarország jogos kívánságait teljesítették és Németország és Olaszország ebben a térségben az igazságosságot és a méltá­nyosságot tette a gyanakvás és a szoron­­gatás helyébe, Magyarországnak és szom­szédainak az a feladatuk, hogy ezen a szilárd alapon tovább építsenek és bizto­sítsák az itt lakó népek virágzó életét." A dunavölgyi országokban élő vala­mennyi nép — folytatja a német lap — tudatában van a ráháramló feladatnak és kötelességnek. Az új európai egység je­gyében most új közösségtudat alakul ki, amely a dunai nemzeteknek is lehetővé teszi, hogy legjobb szándékkal és köny­­nyen megtalálják egymás irányában a helyes magatartásukat. Ebben a szellem­ben üli meg Magyarország a felemelkedé­sébe vetett rendíthetetlen hit első meg­valósulásának harmadik évfordulóját. (MTI) A hősi halottak emlékét ünnepelték a fővárosban Budapest székesfőváros minden eszten­dőben kegyeletes ünnepségekkel emléke­zik meg a nemzet nagyjairól és a világ­háborúban hősi halált halt honvédekről. Mindenszentek napján délelőtt a székes­­főváros küldöttségei koszorút helyeztek: a Hősök­ terén álló Hősi Emlékműre, a Ludovika Akadémia előtt felállított Névtelen Hősök szobrára, a Farkasréti katonai temetőben levő hősi sírokra, a Németvölgyi-temető Emlékkertjében a budavári hősök emlékművére. Délután 5 órakor a X. kerületi Hősök Temetőjében rendezett gyászünnepséget a főváros a világháború hősi halottainak emlékére, a Hősök Emlékoszlopánál. A temetőt zászlódíszba öltöztették, magát az emlékoszlopot fekete gyászlepel borí­totta, kandeláberek lángja égett körü­lötte és örökzöld növényekkel díszítették az emelvényt. Magyarország kormányzó­jának képviseletében vitéz Jány Gusztáv vezérezredes jelent meg, képviseltették magukat a felsőház, a képviselőház, meg­jelentek József főherceg tábornagy, Auguszta főhercegasszony, a kormány képviseletében bárciházi Bárczy István titkos tanácsos, a honvédség részéről Schindler Szilárd vezérezredes, a fővá­rost dr. Karafiáth Jenő titkos tanácsos, főpolgármester képviselte. Ezenkívül ka­tonai és polgári előkelőségek egész sora vett részt a kegyeletes ünnepségen. A Himnusz után sorban letették az emlék­műre a Kormányzó, a felsőház, a képvi­selőház, József főherceg, a kormány, a honvédség, a főváros, a Mária Terézia Rend, a Vitézi Szék, a HONSz, a tűzhar­cosok, a Cserkész Szövetség, a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Testület Északi Osz­tálya, a honvédelmi minisztérium VIII. csoportfőnöksége és a városparancsnok­ság koszorúit. A főváros gyászünnepsége után a ró­mai katolikus tábori püspökség rendezte meg gyászzsolozsmáját. Dr. Husz István tábori püspök beszédet mondott, abban azt az áldozatot magasztosította fel, ame­lyet a magyar honvédek hoztak a világ­­történelem folyamán a világháborúban és a mostani háborúban vérük hullásával. Mindenszentek napján a Magyar Élet Pártja koszorút helyezett a nemzet nagy­jainak sírjára s a koszorúkat, a küldött­ség élén a Hősök Emlékművére és Kos­suth Lajos sírjára vitéz Magaslűzy László, néhai Gömbös Gyula sírjára vitéz Várady László, néhai gróf Teleki Pál miniszterelnök sírjára Padányi-Gulyás Jenő és néhai gróf Csáky István külügy­miniszter sírjára Szabó Gyula ország­gyűlési képviselő tették le. Halottak nap­ján több társadalmi egyesület helyezett koszorút gróf Teleki Pál sírjára, közöt­tük az Erdélyi Férfiak Egyesülete kül­döttsége is. Teleki Pál ugyanis az egyesü­letnek alapítója és elnöke volt és emlé­két ma is kegyelettel őrzik. A küldöttsé­get vitéz Csipán János ügyvezető elnök vezette a temetőbe. Vasárnap délelőtt, a Megjelent Új Élet Regénytárnak­­ legújabb száma: PENDEXTER: A homok rabszolgái Apa in fillor * Mindenütt - minden alsógórusk­óh­elyen, dolumfuix k­lien | Mia |U IIIIBr. X IHU.S£­pa Villonban, naivaudvaron­­ kapható. I Hősi Temető olasz parcellájában a buda­pesti olasz követség és az olasz kolónia rendeztek gyászünnepséget­ az olasz vitá­­­háborús hősök emlékére. Az olasz gyász­­ünnepségen tiszti küldöttség képviselte a magyar honvédséget. Minden tanító jusson be a VII. fizetési osztályba Az Állami Tanítónő­k és Óvónők Országos Egyesületének központi választmánya Galla­ Endre elnöklésével évnegyedes ülést tartott. Galla Endre rámutatott arra, hogy a nem­zet a tanítótól várja a néplélek megalapo­zását, megerősítését, viszont a tanítónak meg kell kapnia áldozatos munkájáért a megfe­­­­lelő elismerést. Bejelentette, hogy a tanyai állami tanítók 1942 január 1-től tanyai pót­lékot kapnak s a kultuszkormány erre a célra 800.000 pengőt állított be a költségve­tésbe. Megszűnik a próbaszolgálat. A tanítói pálya elnéptelenedésének megakadályozása érdekében meg kell szüntetni a helyettes ta­nítói intézményt, mindjárt a X. fizetési osz­tályba nevezzék ki a­ tanítót. Kerék Péter főtitkári jelentésében na­gyobb megbecsülést sürgetett a pedagógusok számára. A tanító tekintélyének, becsületé­nek és hivatásának törvényes védelmére van szükség. Kívánják, hogy a községi, vá­rosi és törvényhatósági képviselőtestüle­tekben helyet kapjon a tanítóság. Le­gyen lassúbb az előhaladás, de a Vl­. fize­tési osztályba minden tanító jusson be har­minc évi szolgálat után, a kiválóbbak előtt pedig nyissák meg a VI. fizetési osztályt. Építsenek megfelelő tanítói lakásokat a ta­nyákon és szüntessék meg a régi helyettes tanítók sérelmeit. Meg kell szervezni a szak­szerű járási felügyeletet s tanítókat, is ne­vezzenek ki a tanügyi fogalmazási státusba- Tanítói állásra elsősorban tanító gyermekét, nevezzék ki. Chinozányi Antal (Gyömrő), Deszkás Gusztáv (Sashalom), Zeke Gábor (Pásztó), Háray Gyula (Csepel), Szőke Andor (Mis­kolc), Bódy Ottó (Pestújhely), Csernay Má­tyás (Hódmezővásárhely) és Marikon­szky Gyula (Kispest) szóltak a jelentéshez. Kí­vánták, hogy a népiskola felső tagozatában tartsák fenn továbbra is a tízhónapos tan­évet, utalják ki a még ki nem fizetett nép­számlálási munkadíjakat, azonnal töltsék be a megüresedett tanítói állásokat. Az állami tanítói kar kéréseit emlékiratban terjesztik a kultuszminiszter elé. Szigethy Raymond és Czibor János beszá­molója után Moldoványi Gábor alelnök mondott záróbeszédet. Életbe lépett az új hirdetési szabályrendelet A főváros a hirdetésügy egységes ren­dezése céljából új hirdetési szabályren­deletet alkotott, amely 1941 november 2-án lépett életbe. Az új összeállított sza­bályrendelet szerint Budapest területén a hirdetések közlése, közvetítése és enge­délyezése a főváros kizárólagos joga. A főváros jogait a Székesfőváros Hirdető­vállalata útján hasznosítja. A szabály­­rendelet szerint, a hirdetések közzététe­lét nem lehet megtagadni, ha azok a fel­tételeknek megfelelnek, meg kell tagadni azonban azoknak a hirdetéseknek közzé­tételét, amelyek a közrendet, vagy a köz­lekedés rendjét veszélyeztetik, a köz­­erkölcsöt sértik, a haza, a vallás, vagy a fennálló társadalmi rend ellen izgatnak. A külföldön készült hirdetések közzététe­léhez a belügyminiszter előzetes enge­délye is szükséges. Az új hirdetési szabályrendelet több fontos újítást tartalmaz és meghatározza, hogy az országgyűlési, vagy a törvényha­tósági választások idején a politikai pár­tok plakátjainak a házak külső részén való elhelyezésére a mindenkori törvé­nyes rendelkezések irányadók. A politi­kai pártok plakátjaikat maguk is elhe­lyezhetik, a rendőrség által engedélyezett politikai pártgyűlésekre vonatkozó hirde­tések­ azonban csak a polgármester enge­délye alapján helyezhetők el a Hirdető Vállalat útján. A Hirdető Vállalat beren­dezésein hirdetéseket csak a vállalat al­kalmazottai helyezhetnek el Hirdetési engedély és díj fizetése nél­kül közzétehetők — ha közterületet nem foglalnak el —­ minden felirat és hirde­tés, amely magára az ingatlanra, az in­gatlanon folytatott tevékenységre vonat­kozik, ideértve az ezzel kapcsolatos felvi­lágosításokat és útbaigazításokat, továbbá a sajtóvállalatok épületein és kirakatai­ban a hír, hirdetés és képanyag kifüg­gesztését is; a hatóságok által közzétett és reklámot nem tartalmazó útbaigazí­tások, az olyan teher- és személyszállító járműveken, amelyek nem szolgálnak ki­zárólag reklám céljaira, a fuvaros és a fuvaroztató nevének, cégének és elmé­nek, valamint a cég áruinak megjelölése és ajánlása. Nem kell engedély és fizetni sem kell a magánhirdetések után, ame­lyek az üzleti kirakatokban, vagy a há­zak bejáratánál alkalomszerűen és ellen­szolgáltatás nélkül nyernek elhelyezést. A szabályrendelet alapján szedhető dí­jakat közadók módjára kell behajtani.

Next