Nemzeti Ujság, 1941. november (23. évfolyam, 251-274. szám)
1941-11-04 / 251. szám
4 NEMZETI ÚJSÁG 11141 november 4. Keddi EMLÉKEZNI KELL! A világháború négy esztendős katonai dicsősége mérhetetlen vér és könny ontása után, 1918 november 13-án, ma 23 esztendeje, fegyverszünetet kértünk Páduában ... Erre az évfordulóra emlékezni kell, épen olyan önérzettel, mint amilyen szégyenkezéssel terülnénk ki emlékezetünkből mindent, — ha lehetne — ami a belgrádi fegyverszüneti tárgyalás és árulás emlékezetét idézi s vele azt a szörnyű romlást, amely a megsemmisülés örvényének mélységei felé hurcolta az áléit nemzetet. A páduai fegyverszünetet az olasz fegyverszüneti bizottság elnökétől, Badoglio tábornoktól kértük s az olasz hadvezetőség azt a szövetséges és társult hatalmak nevében kötötte meg. Történelmi tény, — amire emlékezni kell —, hogy a fegyverszüneti egyezmény pontosan körülírta a demarkációs vonalat s annak határozatai nem érintették Magyarország ezeréves határait. Amikor Weber tábornok kérdést intézett Badogliohoz, hogy miután Magyarországra vonatkozóan nincs demarkációs vonal megállapítva, ez úgy értelmezendő-e, hogy a vonal összeesik Magyarország történelmi határaival, Badoglio határozott igennel felelt. Csak az azóta átélt két évtized tűrfényében értjük meg igazán, hogy az mit jelentett. Egyszerűen azt, hogy a történelmi határokat megőrizhettük volna. Ha a magyar csapatok nem tettek volna mást, mint hogy hazajöttek volna Magyarországra, hogy teljesítsék a nagyantant által diktált fegyverszüneti feltételeket, akkor Magyarország határait megóvhatták volna. Felemelt fővel, önérzettel nézhettünk volna szembe a jövővel, mert akik a magyar fegyvereket meghordozták Európa csataterein, azoknak nem volt még a háborúvesztés után sem szégyenkis nem valójuk. De nem ez történt. Egy kalandor, áruló társaság „nem akart katonát látni“, szétzüllesztette a hadsereget és nem volt katonai erő, amely a harcterek hullafosztogatóit elkergette, megleckéztette s az országot megmentette volna. Fontosabb volt az áruló forradalmi társaságnak a jelszó, mint a becsület, a hatalom, mint az ország, a pártpolitika, mint az ezeréves alkotmány és nemzet. Idegenek lopakodtak be a fegyverszüneti szerződés megállapodásainak lábbal tiprásával az országba és darabokra tépték Szent István birodalmát. Milyen pokoli, elvetemülten tudatos gonoszság lakott azoknak az embereknek lelkében, akik inkább föláldozták a történelmi Magyarországot, semhogy a rendben és fegyelemben visszaérkező magyar csapatokat látni akarták volna, mert tudták, hogy az a hadsereg őket, felháborodásának keserűségében kergetné széjjel. Emlékezzünk hát a páduai fegyverszüneti szerződésre, amely ma nem más, mint csak papiros, de helyette tanulságul ott maradt a történelem mementója: a nemzet érdekét, a magyar erőt, a magyar hadsereget föláldozni nem szabad soha, de soha. Profieked A KORMÁNYZÓ november 3-án félórás kihallgatáson fogadta Ilniczky Sándor kárpátaljai főtanácsadót. A főtanácsadó a kárpátaljai közállapotokról tett jelentést. Utána Uray István titkos tanácsos, kabinetirodai főnöknél tett a főtanácsadó félórás látogatást. * A MEF agrárcsoportja felkereste Nagyatádi Szabó István szobrát, hogy kegyeletét lerójja. A párt nevében vitéz Várady László emlékezett meg Nagyatádi Szabó Istvánról, hangoztatva, hogy a nemzet akkor lehet erős és nagy, ha egységben oldja meg feladatait. A KORMÁNY tagjai hétfőn reggel 9 órakor minisztertanácsra ültek össze Bárdossy László miniszterelnök elnökletével. A minisztertanács folyó kormányzati ügyekkel foglalkozott és a kora délutáni órákban ért véget. Teljesítésben késedelmes adós terhére 1941. november hó 7. napján d. u. 4 órakor Budapesten, V., Nédor u. 24., 111. óra. 19. (Adressen Kft. helyisége) alatt a Magyar Királyi Postatakarékpénztár kiküldöttjének közbenjöttével megtartandó nyilvános árverésen az alábbi tárgyakat fogom értékesíteni: drb. négysoros, állítólag Igazgyöngy nyakláncot brilliáns csattal, kikiáltási ára 4000.— p. 1 pár brilliánssal díszített, állítólag igazgyöngy függőt, kikiáltási ára 2000.— P. 1 drb. platina lánc gyöngyökkel, kikiáltási ára 1000.— P. Az árverés alá bocsátott ingók szükség esetén a kikiáltási áron alul is értékesíttetnek. Vevő a nyomban készpénzben kifizetendő vételáron felül a fényűzési adó és esetleges vételi illetéket is viseli. Az árverésre kerülő tárgyak az árverés helyén, az érvérést megelőző egy órán belül megtekinthetők- Dr. Márton Arnold ügyvéd. Egyre fogy a párisi magyar kolónia Szombathely, november 3. Yhl Antal pécsegyházmegyei áldozópap, párisi magyar lelkész hivatalos látogatásra néhány hétre hazaérkezett ésnyilatkozott a párisi magyar kolónia életéről. Már tíz éve Franciaországban működik. Kilenc évig az északfranciaországi ipari vidék nagyszámú magyar munkájának lelki gondozója volt. Tavaly tél óta Párisban lakik, a párisi magyar kolónia lelkipásztora dr. Kozma Ferenc helyett, akit Grősz József megyéspüspök akkor visszahívott hazai beosztásba. — Az utolsó párisi népszámlálás szerint — mondotta Uhl Antal — még mindig vagy hatezer magyar lakik francia földön: gyári munkás, önálló iparos, önálló kereskedő, s különféle szabadpályán foglalatoskodó. Most megnehezedett az életünk különösen az élelmezés terén. Istenáldás volt számunkra a magyar Vöröskereszt akciója. Szeptember végén többszáz csomag került ki a franciaországi magyarokhoz, telve élelmiszerrel, mindenféle száraz főzelékkel, konzervekkel. A megnehezült élet miatt egyre többen utaznak el a Franciaországba szakadt magyarok s így egyre fogy a franciaországi magyar kolónia. — A megpróbáltatásokban — folytatta Uhl Antal — egymásra találtak a párisi magyarok. Örülnek, ha összejöhetnek és hazai emlékeket eleveníthetnek fel. Egészen megható volt az idei Szent István-ünnepség. Annyi magyart talán még sohasem látott együtt ez a nemzeti ünnepnap, mint az idén. Ott volt a párisi magyar konzulátus minden tagja is, élükön Binder Károly főkonzulnak A magyar követség Vichybe költözött, a francia kormány székhelyére, Párisban csak konzulátus maradt Binder főkonzul, a párisi konzuli kar doyenje vezetésévé. Most mindenki a párisi magyar ház, a magyar iskola, napközi otthon köré csoportosul. Nagyon lelkesen működik a párisi magyar katolikus misszió. Nemcsak a katolikusság lelki gondozásával törődik. Ott van a magyarok mellett minden nehézségükben, jó és balsorsukban. Az egészségesek bármikor felkereshetik, éjjel-nappal zárt ajtó vár rájuk. A betegekhez a misszió tagjai mennek el és nyújtanak nekik testi-lelki vigasztalást. Az idegenek templomában minden vasárnap ünnepélyes magyar szentmise van. A magyar egyházi énekkar ezeken a miséken minden alkalommal négyszólamú magyar egyházi énekekkel szerepel. Sok francia is látogatja a magyar énekes miséket. A magyarok összetartására majdnem minden vasárnap rendezünk társaskirándulásokat. A téli hónapokban kultúrházunkban gyűjtjük őket össze Parisban élő magyar művészek, a misszió énekkara, Párisban élő magyar ösztöndíjas tanárok teszik változatossá és vonzóvá ezeket a nagyon látogatott kulturdélutánokat. Uhl Antal november közepe táján tér vissza Párisba. A Berliner Börsenzeitung a bécsi döntés évfordulójáról Berlin, november 3. „Elégedettség a Dunavölgyben“ címmel a Berliner Börzenzeitung megemlékezik a három évvel ezelőtt hozott első bécsi döntőbírói ítéletről. A lap szerint most a Dunavölgyben a megelégedés kezdetének évfordulójáról van szó. Magyarországnak — írja a lap egyebek között — a trianoni diktátumnak az első döntőbírói ítélettel megkezdett megszüntetése és a Felvidéknek itt eldöntött visszatérése a jogba és a rendbe vetett hite első beteljesedését jelentette. Az azóta eltelt időben Magyarország még háromszor szerezhetett vissza területeket és húsz éves várakozás után két év alatt majdnem megkétszerezhette az ország területét és hazahozhatta az egész összefüggő magyar népterületet. A lap idéz azután a Pester Lloyd egyik cikkéből és megállapítja, hogy a magyar lap hasábjai gyakran a hivatalos magyar véleményt tükrözik. A Pester Lloydból ezt a mondatát idézi a lap: „Miután Magyarország jogos kívánságait teljesítették és Németország és Olaszország ebben a térségben az igazságosságot és a méltányosságot tette a gyanakvás és a szorongatás helyébe, Magyarországnak és szomszédainak az a feladatuk, hogy ezen a szilárd alapon tovább építsenek és biztosítsák az itt lakó népek virágzó életét." A dunavölgyi országokban élő valamennyi nép — folytatja a német lap — tudatában van a ráháramló feladatnak és kötelességnek. Az új európai egység jegyében most új közösségtudat alakul ki, amely a dunai nemzeteknek is lehetővé teszi, hogy legjobb szándékkal és könynyen megtalálják egymás irányában a helyes magatartásukat. Ebben a szellemben üli meg Magyarország a felemelkedésébe vetett rendíthetetlen hit első megvalósulásának harmadik évfordulóját. (MTI) A hősi halottak emlékét ünnepelték a fővárosban Budapest székesfőváros minden esztendőben kegyeletes ünnepségekkel emlékezik meg a nemzet nagyjairól és a világháborúban hősi halált halt honvédekről. Mindenszentek napján délelőtt a székesfőváros küldöttségei koszorút helyeztek: a Hősök terén álló Hősi Emlékműre, a Ludovika Akadémia előtt felállított Névtelen Hősök szobrára, a Farkasréti katonai temetőben levő hősi sírokra, a Németvölgyi-temető Emlékkertjében a budavári hősök emlékművére. Délután 5 órakor a X. kerületi Hősök Temetőjében rendezett gyászünnepséget a főváros a világháború hősi halottainak emlékére, a Hősök Emlékoszlopánál. A temetőt zászlódíszba öltöztették, magát az emlékoszlopot fekete gyászlepel borította, kandeláberek lángja égett körülötte és örökzöld növényekkel díszítették az emelvényt. Magyarország kormányzójának képviseletében vitéz Jány Gusztáv vezérezredes jelent meg, képviseltették magukat a felsőház, a képviselőház, megjelentek József főherceg tábornagy, Auguszta főhercegasszony, a kormány képviseletében bárciházi Bárczy István titkos tanácsos, a honvédség részéről Schindler Szilárd vezérezredes, a fővárost dr. Karafiáth Jenő titkos tanácsos, főpolgármester képviselte. Ezenkívül katonai és polgári előkelőségek egész sora vett részt a kegyeletes ünnepségen. A Himnusz után sorban letették az emlékműre a Kormányzó, a felsőház, a képviselőház, József főherceg, a kormány, a honvédség, a főváros, a Mária Terézia Rend, a Vitézi Szék, a HONSz, a tűzharcosok, a Cserkész Szövetség, a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Testület Északi Osztálya, a honvédelmi minisztérium VIII. csoportfőnöksége és a városparancsnokság koszorúit. A főváros gyászünnepsége után a római katolikus tábori püspökség rendezte meg gyászzsolozsmáját. Dr. Husz István tábori püspök beszédet mondott, abban azt az áldozatot magasztosította fel, amelyet a magyar honvédek hoztak a világtörténelem folyamán a világháborúban és a mostani háborúban vérük hullásával. Mindenszentek napján a Magyar Élet Pártja koszorút helyezett a nemzet nagyjainak sírjára s a koszorúkat, a küldöttség élén a Hősök Emlékművére és Kossuth Lajos sírjára vitéz Magaslűzy László, néhai Gömbös Gyula sírjára vitéz Várady László, néhai gróf Teleki Pál miniszterelnök sírjára Padányi-Gulyás Jenő és néhai gróf Csáky István külügyminiszter sírjára Szabó Gyula országgyűlési képviselő tették le. Halottak napján több társadalmi egyesület helyezett koszorút gróf Teleki Pál sírjára, közöttük az Erdélyi Férfiak Egyesülete küldöttsége is. Teleki Pál ugyanis az egyesületnek alapítója és elnöke volt és emlékét ma is kegyelettel őrzik. A küldöttséget vitéz Csipán János ügyvezető elnök vezette a temetőbe. Vasárnap délelőtt, a Megjelent Új Élet Regénytárnak legújabb száma: PENDEXTER: A homok rabszolgái Apa in fillor * Mindenütt - minden alsógóruskóhelyen, dolumfuix klien | Mia |U IIIIBr. X IHU.S£pa Villonban, naivaudvaron kapható. I Hősi Temető olasz parcellájában a budapesti olasz követség és az olasz kolónia rendeztek gyászünnepséget az olasz vitáháborús hősök emlékére. Az olasz gyászünnepségen tiszti küldöttség képviselte a magyar honvédséget. Minden tanító jusson be a VII. fizetési osztályba Az Állami Tanítónők és Óvónők Országos Egyesületének központi választmánya Galla Endre elnöklésével évnegyedes ülést tartott. Galla Endre rámutatott arra, hogy a nemzet a tanítótól várja a néplélek megalapozását, megerősítését, viszont a tanítónak meg kell kapnia áldozatos munkájáért a megfelelő elismerést. Bejelentette, hogy a tanyai állami tanítók 1942 január 1-től tanyai pótlékot kapnak s a kultuszkormány erre a célra 800.000 pengőt állított be a költségvetésbe. Megszűnik a próbaszolgálat. A tanítói pálya elnéptelenedésének megakadályozása érdekében meg kell szüntetni a helyettes tanítói intézményt, mindjárt a X. fizetési osztályba nevezzék ki a tanítót. Kerék Péter főtitkári jelentésében nagyobb megbecsülést sürgetett a pedagógusok számára. A tanító tekintélyének, becsületének és hivatásának törvényes védelmére van szükség. Kívánják, hogy a községi, városi és törvényhatósági képviselőtestületekben helyet kapjon a tanítóság. Legyen lassúbb az előhaladás, de a Vl. fizetési osztályba minden tanító jusson be harminc évi szolgálat után, a kiválóbbak előtt pedig nyissák meg a VI. fizetési osztályt. Építsenek megfelelő tanítói lakásokat a tanyákon és szüntessék meg a régi helyettes tanítók sérelmeit. Meg kell szervezni a szakszerű járási felügyeletet s tanítókat, is nevezzenek ki a tanügyi fogalmazási státusba- Tanítói állásra elsősorban tanító gyermekét, nevezzék ki. Chinozányi Antal (Gyömrő), Deszkás Gusztáv (Sashalom), Zeke Gábor (Pásztó), Háray Gyula (Csepel), Szőke Andor (Miskolc), Bódy Ottó (Pestújhely), Csernay Mátyás (Hódmezővásárhely) és Marikonszky Gyula (Kispest) szóltak a jelentéshez. Kívánták, hogy a népiskola felső tagozatában tartsák fenn továbbra is a tízhónapos tanévet, utalják ki a még ki nem fizetett népszámlálási munkadíjakat, azonnal töltsék be a megüresedett tanítói állásokat. Az állami tanítói kar kéréseit emlékiratban terjesztik a kultuszminiszter elé. Szigethy Raymond és Czibor János beszámolója után Moldoványi Gábor alelnök mondott záróbeszédet. Életbe lépett az új hirdetési szabályrendelet A főváros a hirdetésügy egységes rendezése céljából új hirdetési szabályrendeletet alkotott, amely 1941 november 2-án lépett életbe. Az új összeállított szabályrendelet szerint Budapest területén a hirdetések közlése, közvetítése és engedélyezése a főváros kizárólagos joga. A főváros jogait a Székesfőváros Hirdetővállalata útján hasznosítja. A szabályrendelet szerint, a hirdetések közzétételét nem lehet megtagadni, ha azok a feltételeknek megfelelnek, meg kell tagadni azonban azoknak a hirdetéseknek közzétételét, amelyek a közrendet, vagy a közlekedés rendjét veszélyeztetik, a közerkölcsöt sértik, a haza, a vallás, vagy a fennálló társadalmi rend ellen izgatnak. A külföldön készült hirdetések közzétételéhez a belügyminiszter előzetes engedélye is szükséges. Az új hirdetési szabályrendelet több fontos újítást tartalmaz és meghatározza, hogy az országgyűlési, vagy a törvényhatósági választások idején a politikai pártok plakátjainak a házak külső részén való elhelyezésére a mindenkori törvényes rendelkezések irányadók. A politikai pártok plakátjaikat maguk is elhelyezhetik, a rendőrség által engedélyezett politikai pártgyűlésekre vonatkozó hirdetések azonban csak a polgármester engedélye alapján helyezhetők el a Hirdető Vállalat útján. A Hirdető Vállalat berendezésein hirdetéseket csak a vállalat alkalmazottai helyezhetnek el Hirdetési engedély és díj fizetése nélkül közzétehetők — ha közterületet nem foglalnak el — minden felirat és hirdetés, amely magára az ingatlanra, az ingatlanon folytatott tevékenységre vonatkozik, ideértve az ezzel kapcsolatos felvilágosításokat és útbaigazításokat, továbbá a sajtóvállalatok épületein és kirakataiban a hír, hirdetés és képanyag kifüggesztését is; a hatóságok által közzétett és reklámot nem tartalmazó útbaigazítások, az olyan teher- és személyszállító járműveken, amelyek nem szolgálnak kizárólag reklám céljaira, a fuvaros és a fuvaroztató nevének, cégének és elmének, valamint a cég áruinak megjelölése és ajánlása. Nem kell engedély és fizetni sem kell a magánhirdetések után, amelyek az üzleti kirakatokban, vagy a házak bejáratánál alkalomszerűen és ellenszolgáltatás nélkül nyernek elhelyezést. A szabályrendelet alapján szedhető díjakat közadók módjára kell behajtani.