Nemzeti Ujság, 1941. december (23. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-02 / 275. szám

Pétain és Parian találkozott Göringgel ! NEMZETI ÚJSÁG BARAJtyaVOS KIadta « KÖZPO"« MtóVillBM * XXIII. évf. 275. ^LáSZLÓ vezérigazgató KEDD V - fzezerkeszto Újból megindultak Washingtonban a japán-amerikai tárgyalások A tokiói válaszjegyzék szerint a különbségek nagyok, de Japánnak mégis érdeke a csendesóceáni béke — Tovább ffolyik a rosztovi csata — Hatalmas területre terjednek ki az északafrikai harcok Tokió, december 1. (Német Távirati Iroda.) A Dome­i-iroda jelentése szerint a japán kormány hétfőn tartott rendkívüli ülésén elhatározta, hogy az Egyesült Államokkal folyó tárgyalásokat „az utolsó pillanatig“ folytatni fogja. A kormány Togo külügyminiszternek a japán-amerikai tárgyalásokról szóló jelentése után elismerte, hogy a japán és az amerikai alapvető álláspont közötti különbség igen nagy. A japán kormánynak azonban mégis érdeke, hogy béke uralkodjék a Csendes-óceánon és ezért elhatározta, hogy a folyamatban levő tárgyalásokat tovább­folytatja és az Egyesült Államokat magatartása újból való felülvizsgálására szólítja fel. (MTI) Kurusu és Nomura Hulláéi utasításokat. Roosevelt elnök délutánra katonai konferenciát hívott össze. Ezen az értekezleten részt vettek a véderő mi­niszterei, továbbá a kínai hadsereg kép­viselői és Hull külügyminiszter. A távolkeleti brit főparancsnokkal foly­tatott tanácskozás után Singapore kor­mányzója elrendelte a szükségállapotot. Egyidejűleg a légierő és a flotta önkénte­seit, valamint a tartalékos önkénteseket készültségbe helyezték. A manilai hatóságok elrendelték az el­sötétítést. Hawaiból jelentik, hogy oda erős amerikai repülőkötelékek érkeztek (Bud. Tud.) (Reuter.) A Fülöp-szigeteken vasárnap este észrevehetően növekedett a háborús félelem. Megbízható források szerint a hadsereg és a haditengerészet rádióké­szültségben áll és sok tisztet visszarendel­tek szabadságáról. A manilai öböl bejá­rata felett őrködő corregadori szigeterőd­ben újabb intézkedésig felfüggesztették a szabadságolást. (MTI) A Fülöp-szigetek hadseregét és a szige­teken állomásozó egyesült államokbel tengerészcsapatokat riadókészültségbe he­lyezték. Cavite-t, az Egyesült Államok tengerészcsapatainak támaszpontját szom­bat óta teljesen elsötétítik. Vasárnap nagyszámú tengerésztisztet hívtak vissza szabadságáról. Corregador­on, az erőddé kiépített kis szigeten teljes szabadságo­lási tilalmat rendeltek el. A Tatuta Maru japán gőzösnek, amely japán állampolgá­rok hazahozatalára indult Amerikába, azt ajánlották, hogy fusson be egy mexikói kikötőbe. Ezt azzal indokolják, hogy az Egyesült Államok kikötőiben a hajót el­kobzás veszélye fenyegetné. (NST) (OFI) A Maláj-félszigeten elrendelték a riadókészültséget. A haditengerészet és a légierő valamennyi tartalékosát mozgó­sították. (MTI) (Német Távirati Iroda.) Az Egyesült Államok bangkoki követsége közölte a Thaiföldön tartózkodó amerikai állam­polgárokkal, hogy a válságos helyzetre való tekintettel gyors elszállításra kell felkészülniök. A sanghaji amerikai bankok, neveze­tesen a newyorki „National City Bank“, valamint az „American Express Com­pany“ a Chese Bank példáját követve, felszólították ügyfeleiket, hogy hajtsák be követeléseiket és zárják le számláikat. Az intézkedést azzal indokolják, hogy a bankok az egyre válságosabbá váló hely­zetben tartózkodnak minden kockázattól és korlátozniuk kellett az itteni fiókok követeléseiért vállalt kezességet. Az angol bankok itteni fiókintézetei hasonló lé­pésre készülnek. (MTI) Washington, december 1. Londonban és Washingtonban egyaránt igen feszültnek tartják a távolkeleti hely­zetet. Hull államtitkár vasárnap Hali­fax brit nagykövettel folytatott két hosszú megbeszélést, hétfőn délelőtt újra fogadta Kurusu és Nomura japán megbízottakat, délben pedig Roose­velt elnöknek tett jelentést. Roosevelt elnök a tervekkel ellentétben már hétfőn Washingtonba érkezett. (NST) (Német Távirati Iroda.) Mint Warmspringsből jelentik, Roosevelt Cor­dell Hallal folytatott telefonbeszélge­tése nyomán határozta el, hogy visszatér Washingtonba a Fehér Házba. Hivatalos körökben — jelentik továbbá — vona­kodnak nyilatkozni abban a tekintetben, váljon ez az elhatározás újabb amerikai lépés előjéb­­e a csendesóceáni válság kérdésében, vagy csupán Rooseveltnek a helyzet miatti aggodalmát tükrözi visz­­sza. (MTI) Berlin tartózkodó Berlin, december 1. ...c­.en.és német helyről közült: Mértékadó német körök a Japán és az Egyesült Államok között folyó tárgyalá­sok állásáról szóló hírekkel és értesülé­sekkel, valamint az azokból adódó lehe­tőségekkel szemben igen tartózkodóan viselkednek. A Wilhelmstrasse tartózko­dik attól, hogy bármilyen formában is nyilatkozzék az ügyről. (MTI) Japán Kína részleges kiürítését is kilátásba helyezte Washington, december 1. Hivatalos jelentés szerint Hull külügy­miniszter délelőtt megbeszélést folytatott Nomura tengernagy, japán nagykövettel és Kurusu különmegbízottal. A megbeszélés előtt a japán megbízottak új utasításokat kaptak Tokióból. Washingtonban a japán-amerikai tár­gyalásokban a legközelebbi 48 órában várják a döntő fordulatot. Egyes nem­hivatalos körökben azt hiszik, hogy Tozso miniszterelnök legutóbbi beszédét talán úgy lehet értelmezni, hogy Japán már elkerülhetetlennek tartja a viszályt. Washingtoni parlamenti körök általá­ban helyeslik a kormány szilárd magatar­tását. Illetékes körök szerint az amerikai kormány egyáltalán nem tért el attól a követelésétől, hogy a fennálló ellentétek elrendezése csakis a korábban megállapí­tott elvi alapokon lehetséges. Ezek az ala­pok magukban foglalják Kína és Indo­kína kiürítését. Japán részről ezzel kapcsolatban meg­jegyzik, hogy ezek az amerikai követelé­sek csekély reményt adnak a megegye­zésre, mindazonáltal azt nem zárják ki teljesen. Japán mérsékelt elemek esetleg javasolhatnak olyan formulát, amely az amerikai javaslat irányában valamilyen előzékenységet mutat. , Kurusu, legutóbb előterjesztett javas­latai során, már annyira ment az előzé­kenység terén, hogy a japán megszálló csapatoknak Kínából való részleges visz­­szavonását is kilátásba helyezte, azzal az egyetlen kikötéssel, hogy hét, közelebb­ről meg nem nevezett támaszpont ma­radna csak japán megszállás alatt. Japán részről állítólag csak a mandzsukuoi japán hegemónia és Pekinggel együtt az öt északkínai tartományban való hege­mónia elismerését követelték. Roosevelt és Hull azonban ellene voltak minden megalkuvásnak és ezt a javaslatot is el­utasították. Erre vezethető vissza, hogy Tozso japán miniszterelnök a távolkeleti hármas egyezmény évfordulója alkalmából rend­kívül éles beszédet mondott. Ennek a be­szédnek az Egyesült Államok ellen irá­nyuló fenyegető hangja német diplomá­ciai körökben is feltűnést keltett. (Bud. Tud.) Készültségbe helyezték a távolkeleti angolszász támaszpontokat Washington, december 1. Washingtonban kijelentik, hogy a kor­mány minden eshetőségre előkészül. Meg­bízható forrásból hire jár, hogy öt brit hadihajó útban van a Csendes-óceán felé. Alaskával, Haway és Guam szigetekkel a telefonvonalat állandóan szabadon tart­ják, hogy szükség esetén azonnal megte­hessék a rendszabályokat és a flottának, valamint a hadseregnek kiadhassák az Lapunk mai száma 12 fillér Az igazság szava (— thl —) Az igazságok voltakép rop­pant egyszerűek. Elég bátran kimondani s máris mindenki érzi a valóságukat. Az ámításnak, a hamisságnak, a tévtannak legtöbbször hosszú és bonyolult indoko­lásra van szüksége, vagy legalább is sok­szori ismétlésre és kidolgozott propagan­dára. Áll ez különösen a magyar ember gondolkodásával szemben, akinek ítélete józan, megfontolt és tisztánlátó. A kilencszázas évek elején egy magyar író megkérdezte Jules Lemaitre-t, hogy mi az egyetlen szó, amivel ki lehet fe­jezni a francia szellemet. A francia írás akkori fejedelme ezt felelte: a világosság.’ Ha a magyar nép szellemét kérdezi egy­szer valaki magyar írótól, bátran felelhet rá: a józanság. * Erre a józanságra pedig sohasem volt nagyobb szükség, mint ma, amikor köz­életünkben, mint valami körhintán forog­nak körülöttünk emberek és jelszavak, törtetők és megszállottak, eltévedtek és megtévesztők, hasbeszélők és jövendő­mondók, akik mind a maguk tételeit és jelszavait harsogják a magyar nép fülébe. Szerencsére nem túlságosan nagy sikerrel. A közérthetetlenség fősámánjai ugyan az utóbbi időben elhallgattak, de a jelsza­vak gramofonlemezei még mindig szor­galmasan nyekergik régi nótáikat. Köz­életünkben ez már sokszor tapasztalt je­lenség. Bizonyos emberek elindítanak hangzatos szólamokat s mert ők maguk kitartó makacssággal kürtölik velük tele a közéletet, türelmetlenül követelik a szólamokon át — a saját érvényesülésü­­­ket. Negyedszázaddal ezelőtt Mitteleuró-a­pának hívták a lemezt és dallamát radi­kális szabadkőművesek és terézkörúti in­­tellektuelek fújták... Azután jött a demokratikus koráramlat hanglemeze, amelyben már a marxisták vitték a ve­zérszólamot. Majd az általános egyenlő és titkos választójog gramofonéneke kö­­­vetkezett azzal az örökös refrénnel, hogy: en­élkül nincs revízió ... Ezt vegyesen fü­tyülték a baloldalon, sőt a középen is. Mígnem egyszer egy ismeretlen kéz meg­fordította a hanglemezt s most egészen ellenkező koreszme zengett fel rajta. Ezt csakhamar követte a Kárpátduna-Nagy­­háza gixerje, majd a tetszetősebben hangzó közösségi, népi és hasonló zeng­­zetek, amelyek végül mind ütemesen is­métlik, hogy nincs más út, mint az ilyen, vagy olyan eszméhez való alkalmazkodás, beilleszkedés, betagolódás és még néhány hasonló jól vagy rosszul fordított eszme­­kitalálmány. Igaz ugyan, hogy valahányszor komo­lyabb és alaposabb kifejtésre kerülne a sor, akkor vagy sűrű köd száll a mon­danivaló körül, vagy hosszadalmas és kí­nos bizonygatás. Amíg aztán kiderül, hogy az egyik valami európai izmust akar, a másik valami nemzeti izmust akar, a harmadik pedig megállapítja, hogy az egyik, vagy másik hatalmas nem­zet számára készült eszmerendszer, amelybe voltakép bele kellene illesz­kedni, nem is azonos azzal, amit ők akar­nak! Illetőleg nem tévesztendő össze vele, mert hiszen az ő eszméik így, meg úgy,­ igenis, van abban közösség és egyéniség, van népiség és van történelem, van hiva­tásrend és van tőke, van egyéni kezdemé­nyezés és van állami irányítás, szóval van benne minden jó és nincs benne semmi baj ... Csak egy kicsit nehéz meg­érteni az egészet, de az nem fontos, fő, hogy el kell fogadni, át kell venni, meg kell valósítani!... Persze, velük és raj­tuk át s akkor egyszerre benne leszünk az új Európában, amely elvárja tőlünk, hogy beolvadjunk, beilleszkedjünk, be­alkalmazkodjunk, betagosuljunk, igenis, mert ellenkező esetben__ Mindezt a magyar ember nagy türe­lemmel és még nagyobb fölénnyel hall­gatja. Áttöri magát a szavak tömegén, végigböngészi a hosszú beszédeket, elol­vassa a cikkeket és programokat, vitaira­tokat és eszmegyakorlatokat, de aztán

Next