Nemzeti Ujság, 1942. március (24. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-01 / 49. szám

2 NEMZETI ÚJSÁG 1942 március 1. Vasárnap látszik is, hogy elvakult tömegeket meg lehessen győzni, meg kell pró­bálni; nem szabad engedni, hogy ezrek és ezrek elvakultan vagy elvakítottan a legveszélyesebb politika útján sod­ródhassanak előre,­­ nemcsak önma­guknak, hanem az egész nemzeti tár­sadalomnak súlyos veszedelmére. A nyilaskeresztes párt legfőbb vezetője az 1942-es év programját a forradalmi magatartásban jelölte meg s ha ezt meg is próbálták utólag csűrni és csa­varni, a pártot kísérő események és jelenségek m­egmutatták, milyen veszé­lyek fenyegetik részükről a nemzet egységét és a tömegek lelkét. Magyarország ma rendkívüli küzde­lem közepén áll, amelyben nemcsak szövetségeseink győzelmét akarja biz­tosítani, hanem a maga független és nemzeti államiságának biztosításáért is küzd, amely a szovjet veszély teljes m­egszüntetése és a szláv tenger felénk áradásának meggátlása nélkül alig volna biztosítható. De amikor így ,és ezen keresztül az egész nemzet és az egész ország a valóban ij igazságos Európáért s azon keresztül a megújult szentistváni Magyarországért harcol, nem lehet tovább tűrni, hogy egy kis csoport tömegfélrevezetéssel magát akarja azonosítani az Uj Európával s magát próbálja uj Magyarországgá ki­nevezni. Ez a párt vagy fölszámol vagy föl kell számoltatni. A hazárdjá­ték azonban nem folyhatik igy eltűrve­­ — felelőtlenül és megtorlatlanul. Eb­ből a játékból elég volt! Nincs tovább! Hazaérkezett a vezérkar főnöke A Magyar Távirati Iroda jelenti: A m. kir. honvédvezérkar főnöke feb­ruár 27-én délután kíséretével Bulgáriá­ból visszaérkezett. Újra munkában „a Magyar Betlehemes Mozgalom” A Magyar Betlehemes Mozgalom, az elmúlt héten tartotta ezért programadó és beszámoló ü­lését. Jelen volt a mozgalom egész intéző- f­izott­sága, ott láttuk, dr. P. Schrotty Pál szentferencrendi tartomány­főnököt,­­Péchy Pilch Dezsőt, a Képzőművészeti Főiskola rek­­­­torát, dr. Kovács József postafőigazgatót, megjelent Megyer Mayer Antal, Tóth Gyula szobrásztanár, dr. Molnár Ernő, Bory Jenő képzőművészeti főiskolai tanár, dr. Péczely Béla sztv. művészeti osztályának vezetője, továbbá dr. Orth Gyula rt. igazgató és Vécsey Frigyes cégvezető mint a Hangya képviselői, azonkívül a művésztársadalom több kiváló tagja. Dr. Schwartz Elemér egyet. ny. r. tanár, a bizottság elnöke beszámolójában elmondotta, hogy az elmúlt karácsonyra 112.000 papír­­betlehemet hoztak forgalomba, ebből 50.000 darabot helyeztek el. Mivel a magyaros betle­hemek iránt különös érdeklődés nyilvánult m­eg, a bizottság elhatározta, hogy új magya­ros betlehemet készít. A kivitelezést Megyer Mayer Antal képzőművészeti főisk. tanárra bízta. Tóth Gyula szobrásztanárt szirtes , kerámia-betlehem tervezésével bízták meg. Különösen értékes alkotás lesz ez a plaszti­kus betlehem, mert egyszerűbb vidéki temp­lomokban, ahol anyagiak híján nagyobb betlehem nem szerezhető be, ez a művészi gonddal előállított, tíz alakból álló betlehem megfelelő háttér konstruálása után kiválóan alkalmas lesz a „Szent Ej“ misztériumának felidézésére. Foglalkozott a bizottság betlehemes műhely felállításával. Országos gyűjtés indul meg a betlehemjárásos­ pásztorjátékok feldolgozá­sára. Elkészítik a betlehemesek aranyköny­­­­vét, érmet alapítanak, hogy a mozgalom kü­lönösen tevékeny tagjait dekorálhassák. Egy indítvány kapcsán felmerült annak gondolata is, hogy gyermekek karácsonyi levelezésére is keresnek valami megoldást. "Különösen megkapta a jelenlevőket ez a gon­dolat,­­ hiszen valóban a mozgalom esz­ményi hivatása lenne az is­­, hogy meg­őrizze és óvja azokat a pótolhatatlan értéke­ket, melyeket a gyermekkor karácsonyi álmai gyakorolnak a lélekre. Azok a szép és elismerésre méltó törekvé­sek, amelyeket a Magyar Betlehemes Mozga­lom karácsony misztikumának szentté, mé­lyebbé,­tartalmasabbá tétele érdekében kifej­tett, meghozták a várt eredményt. A kezdet nehézségein átjutott mozgalom, szép ered­ménnyel és számos taggal dicsekedhetik. Különösen figyelemreméltó, hogy szeren­csés kézzel olyan művészeket egyesít, akik nemcsak a mozgalomnak, de azon keresztül a művészettörténetnek is alkotnak és a ma­gyar betlehemes kultusz zászlaját messze más országok fölé emelik. (K. J.) Olvassa a Képes Krónikát Nagy tengeri ütközet folyt le Jáva mellett Pétain válaszolt Roosevelt táviratára — Nagy erőkkel támadt a Szovjet a Dance-medencében — Japán repülőgépek támadást intéztek az indiai Andamanen-szigetek ellen — Lemondott Japán moszkvai nagykövete Visszaüzték a Franciaországban partraszállt angol ejtőernyősöket A burmai fronton óráról-órára növek­szik a japánok nyomása, akik állandóan új erősítéseket vetnek be a küzdelembe. Ugyanekkor megszállták Szumátra déli részét és első ízben intéztek légitámadá­sokat indiai területek ellen. A jávai vize­ken tengeri ütközet folyt le a japán és szövetséges tengeri és légierők között, de ugyanekkor a csendesóceáni hadszíntér más pontjain is összetűztek az ellenséges tengeri és légiflották, amiről a hadijelen­tések részletesen beszámolnak. A Szovjet a Donec-vidéken és a Krím-félszigeten nag­y erők latbavetésével folytatta ered­ményt nem hozó tömegtámadásait . Franciaország északi partjain angol ejtő­ernyős csapatok szálltak le, amelyeket azonban nemsokára hajóikra való vissza­térésre kényszerítettek. Vichy és Washington viszonyáról Sum­ner Welles helyettes külügyminiszter a pénteki, sajtóértekezleten hivatalosan kö­zölte, hogy Franciaország kötelező nyi­latkozatot tett, amely szerint továbbra is szigorúan semleges marad és nem szál­lít árukat hadviselő államoknak. A nyi­latkozat előzményeiről elmondotta Wel­les, hogy Roosevelt elnök február 10-én távirati kérdést intézett Pétain marsall­hoz. Roosevelt ebben a személyes táv­iratában emlékeztetett azokra a megis­mételt ígéretekre, hogy Franciaország szigorúan meg akarja tartani a semle­gesség szabályait. Megjegyezte az elnök, hogy nem állana a francia nép érdeké­ben, ha Franciaország szállítmányokkal támogatná Afrikában a tengelyhatalma­kat. A most megtett nyilatkozat a Roose­­velt-táviratra adott válasznak tekinthető. Sumner Welles közléséből állva lehetne következtetni, hogy a washingtoni kor­mány úgy tekinti a helyzetet­, hogy­­ a francia-amerikai feszültség túljutott a tetőfokán és az Egyesült Államok nem terveznek hadműveleteket Francia-Nyu­­gatafrikában. Ennek ellenére makacsul tartják magukat azok a híresztelések, hogy Afrikának ezen a részén katonai előkészületeket tesznek az angolok, a gyarmati belgák és a degaulleisták. A Newyork Herald Tribune pedig azt írja, hogy a jelenlegi feszültség előnyös volna a Vichyvel való kapcsolat megszakítá­sára. A lap szerint nem szabad a kezde­ményezés lehetőségét átengedni Vichynek arra az időre, amikorra a helyzet a ten­gelyhatalmak számára alkalmassá válik, a szövetségesek részére pedig a legsúlyo­sabb fázisába lép. Illetékes vichyi he­lyen egyébként szombaton a leghatáro­­zotabban megcáfolták azokat az angol részről terjesztett állításokat, hogy Ma­dagaszkár szigetén állítólag japán csapa­tok szálltak partra, vagy japán tiszti bi­zottság érkezett ennek előkészítésére. Litvinov szenvedélyes segélykérése, amelyet Washingtonból intézett szövet­ségeseihez, nem kis feltűnést keltett vi­lágszerte, mert rámutat egyfelől arra az aggodalomra, amellyel Moszkvában a közelgő tavasz elé tekintenek, másfelől arra a törekvésre, hogy a Szovjet ezek­ben a válságos időkben biztosítsa szövet­séges társai hatékonyabb támogatását. A Messagero szerint, Litvinov felhívása a következőket bizonyítja: 1. A Szovjetet a legkomolyabban ag­gasztja a közelgő nagy tavaszi offenzíva. 2. A bolsevisták nem tartják kielégítő­nek azt a segítséget, amelyet London és Washington nyújt nekik. 3. Anglia és az Egyesült Államok szov­jet szövetségesükkel szemben is azt a po­litikát követik, amit a többi szövetséges­sel, vagyis mindenekelőtt csak a maguk reálpolitikai érdekeit tekintik. A Wilhelmstrasse illetékes szóvivője kijelentette, hogy az angolszász közvéle­mény komoly figyelmeztetést látott ebben a beszédben. Az Anglia és az USA offenzív hadműveleteiről szóló cikkek, amelyek az utóbbi hetekben teljesen el­hallgattak, most­ ismét napvilágot látnak Litvinov beszéde után. — mondották a Wilhelmstrassén. Berlinben utalnak arra is, hogy Sztálin az elmúlt napokban a vö­rös hadsereg alapításának évfordulója al­kalmából kiadott napiparancsában arról beszélt, hogy a Szovjetunió egyedül és mag­ár­a hagy­ottan vívja harcát, míg a má­sik oldalon Németország szövetségeseivel együtt küzd. Amire a vörös diktátor gyen­géd formában utalt, washingtoni nagy­követe tartózkodás nélküli nyíltsággal mutatott rá, amennyiben kijelen­tette, hogy a nagy és gazdag demokráciák ré­széről tulajdonképpen nem egészen fair play, hogy csapataikat nagyrészt távol­tartják a hadszínterekről, míg a szovjet seregek a döntő harcba mennek. A Stockholms Tidningen londoni tudósítója szerint az angol főváros jólértesült körei­ben úgy tudják, hogy Washingtonban Winant, londoni amerikai nagykövet rész­vételével az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjet együttműködésének titkos tervét vitatják meg. Hangsúlyozzák an­nak a jelentőségét, hogy Winant elutazása előtt Londonban hosszabb megbeszélése­ket folytatott Churchillel és Majszky szovjet nagykövettel. Úgy látszik azonban, hogy a szövetségesek a tavasz kezdetére várható nehézségekkel szemben nem ér­tenek teljesen egyet a módszerek alkal­mazása tekintetében. Tozso japán miniszterelnök a Nagy­­ázsiát újjáépítő tanács péntek délutáni első ülésén a csendesóceáni háború eddigi eredményeiről mondott beszédében kitért a japán-szovjet viszonyra is és a követ­kezőt mondotta: „Védelmünk északon olyan erős, hogy valóban népünk a leg­teljesebb biztonságban érezheti magát bármilyen ebből az irányból jövő ve­széllyel szemben“. Részletesebben Tozso nem szólott erről a kérdésről és a továb­biakban kijelentette, hogy Japán a leg­szorosabban együttműködik Németország­gal és Olaszországgal, hogy megvalósít­hassa a végcélt. Amerikát és Angliát K Kelet-Ázsiában a kezén lévő területek átadására kényszeríteni.­­ Az Indiából érkező táviratok két cso­portra oszthatók, egy részük hadászati, más részük politikai jelentőséggel bír. In­dia katonai védelmének kérdését a bur­­mai japán offenzíva tolta előtérbe, most pedig japán repülőgépek első ízben meg­támadták az indiai óceánban fekvő An­­damanen és Nikobaren szigeteket. Az Andamanen-szigetcsoport feleúton fek­szik Szingapúr és India között, egyforma távolságban Kalkuttától, Madrasztól és Ceylon szigetétől és éppen ezért az India elleni japán támadásnak igen előnyös ki­indulópontja volna. Az első japán légi­támadás Port Blair, Andamanen fővárosa ellen éppen ezért mély benyomást kel­tett az angol közvéleményben. Három kö­zépnehéz bombázó jelente m­eg a város felett és alacsony repülésben bomba- és gépfegyvertüzet zúdított a katonai cél­pontok elen. Ebből nyilvánvaló, hogy Port Blair légvédelme igen sok kívánni­valót hagy hátra annak ellenére, hogy a város Andemanen szigetének egyik leg­jobban megerősített pontja. Azt sem tart­ják kizártnak a londo­ni bírálók, hogy a sziget egy esetleges japán partraszállás­nak nem tudna komolyan ellenállni, an­nál kevésbbé, mert a japánok elsőrangú stratégiai fontosságot tulajdonítanak a két szigetnek. Beavatott londoni körökben tudni­ vé­lik, hogy az indiai alkirály a közelmúlt­ban felszólította az indiai kongresszust és a mozlim vezetőket, hogy készítsenek konstruktív tervet az indiai együttműkö­désre vonatkozóan. Hogyan alakítják át a kolb­ászokat magánbirtokokká! Berlin, február 28. A megszállt szovjetorosz területekre vonatkozólag az új agrár­rendelet, amint ismer­tes, megszünteti az eddigi bolsevista kollektív gazdasági rendszert és a föld­­mívelő lakosságot újból visszavezeti a magántulajdonon alapuló földmivelő rendszerre. Ezzel az új agrár­rendelettel a Kelet egyik legfontosabb kérdésének rendezését kezdték meg: a bolsevizmus által teremtett földmivelő proletariátus paraszti sorba való visszavezetését. A kolhászokat elsősorban közgazdálkodá­sokká alakítják. A parasztok ebben a kö­zösségben megfelelő bért kapnak. A köz­­gazdálkodásokból egyes vidékeken azon­nali hatállyal, több helyütt pedig később földművelő szövetkezeteket alakítanak, amelyekben a tagok már önálló megmun­kálásra veszik át a földet, amit egysége­sen, meghatározott terv alapján művel­nek meg. A parasztok által átvett föld magán­­tulajdon számba megy, adómentes és megfelelő indítványtétel esetén növel­hető. Természetes, hogy az individuális gazdaságra való áttérésnél a legalkalma­sabb földművelőket fogják előnyben ré­szesíteni. Ilyen módon utat nyitnak a földmivelő lakosságnak, hogy ügyességé­vel és munkateljesítményével újból a jó­lét állapotába emelkedjék. Az or­osz föld nagy gazdagsága így egész Európa javára szolgál. (T. P.) A Berliner Börsenzeitung emlékeztet arra, hogy a bolsevisták kereken 25 mil­lió egyéni parasztbirtokot alakítottak „át a kényszerű kollektiválással 240.000 me­zőgazdasági nagyüzemmé és ezáltal­ a leg­mélyebb nyomorúságba döntöttek sokmil­liónyi orosz parasztot. ’MANKiUQi CSUNKm* JANGHAI VennosA­­UHma HONGKONG \ANG00N\ IANGEL ISA/GON [rUNDANAO GRUNIk IS/NyAPOffs HAKASSAR. \T3CD\ia 0 A japa­n és az a­ltala nEGSZA'UT TÖRÜLCC­K 0 400 e00 1200 1600 km

Next