Nemzeti Ujság, 1942. március (24. évfolyam, 49-73. szám)
1942-03-08 / 55. szám
14 NEMZETI ÚJSÁG 1942 március 8. Vasárnap Értékes juhállományt mutatnak be a Mezőgazdasági Kiállításon Az idei mezőgazdasági kiállítás juhászati pavillonja már a szentistváni Magyarország röinden számottevő fajtáját mutatja be. A főtömeget ugyan az alföldi és dunántúli tájakról származó merinók adják, de igen szép kollekció képviseli a bácskai cigáját, nemkülönben a pörgeszarvú hortobágyi racka mellett a Székelyföld havasainak rackáit is bemutatják. A kiállításra felhozott kosok az ország legjobb törzsjuhászatainak legsikerültebb ivadékai. Hivatalos ellenőrzéssel megállapított, az országos átlagot magasan meghaladó termelőképességű apa- és anyaállatok ivadékai kerülnek itt eladásra. Nem csoda, ha ma már minden céltudatosan dolgozó juhtenyésztő a kiállítást használja fel kosszükségletének fedezésére s igy merít a nemesítés legmegbízhatóbb forrásából. Új akció lesz a juhkiállítás keretében a kosok árverése. Az elsőrangú törzsjuhászatok legjobb egy-két tenyészkosa kerül majd kalapács alá. Aki tehát az árverésen részt vesz és nem retten vissza némi áldozattól, az biztos lehet afelől, hogy elite-tenyészanyagnak jut birtokába. Különös érdekessége lesz a tavaszi vásárnak az erdészeti és a faipari kiállítás is. A gödöllői m. kir. állami és koronauradalmi erdőigazgatóság által rendezett kiállítás az ország megnagyobbodásának jegyét viseli magán. Ezen a kiállításon a magyar erdész letépi magáról a rákényszerített trianoni koldusgunya rongyait és szentistváni köntöst öltve lép a porondra. A mostani erdészeti kiállításon az országgyarapodás folytán felemelkedett új magyar erdész mutatkozik be az ujjáéledt szentistváni birodalomnak. A kibővített pavillonban leleményes újszerűséggel, mutatja be munkájának sokoldalúságát, feladatait és küzdelmeit, majd meglepő egyszerűséggel szemlélteti a fa mechanikai és kémiai feldolgozásának fontosabb mozzanatait. Olyan lesz ez a kiállítás, mint egy oktatófilm. Amit bemutat, az egyszerű és áttekinthető lesz s átfogó képet ad a magyar erdész munkájáról, a fafeldolgozó ipar jelentőségéről és azokról a nagy horderejű feladatokról, amelyek a visszatért területen a magyar erdészekre várnak. * Az országos mezőgazdasági kiállítás látogatóinak elszállásolását a kiállítás rendezőbizottságának felkérésére az idén a Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala vállalta magára. Az elszállásolás elsősorban a budapesti szállodákban és pensiókban történik, ahol mindenki igényeinek megfelelő árban kaphat szállást és ellátást. A vidéki tanulmányi és gazdacsoportok olcsó, csoportos elszállásolásáról hasonlóképpen megfelelő gondoskodás történik. Ajánlatos, hogy a kiállítás látogatói szállásigényüket halogatás nélkül azonnal jelentsék be a hivatalnál (Budapest, IV., Deák Ferenc utca 2., interurbán telefonszám 18—12—13), amely ezeket, ha még van rá lehetőség, elintézi és postafordultával választ ad. Ezenkívül a lakásra és ellátásra vonatkozólag felvilágosítást nyújtanak a március 15-től kezdve engedélyezett 50 százalékos vasúti kedvezmény igénybevételére jogosító igazolványok, árusításával foglalkozó megbízottak. Ezeknél kaphatók az igazolványok 1.30 pengőért Tilolóüzemeket állítanak fel Erdélyben A földmivelésügyi kormányzat támogatásával hatalmas munka indult meg Erdélyben a len- és kendertermesztés, valamint feldolgozás érdekében. A „Szövetség“ Gazdasági ésHitelszövetkezetek Központja, az Erdélyrészi Hangya Fogyasztási Szövetkezetek Szövetsége és az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület elhatározta, hogy közösen három nagyszabású len- és kendentilolóüzemet. A három tilolóüzem Székelykereszturon, Kovásznán és Szárhegyen fog működni. A székelykereszturi üzem az ottani szövetkezet kebelén belül lényegében már megvan, működik is, csak még ki kell bővíteni. A szárhegyi üzem alapjait is megvetette az ottani szövetkezet, amely erre a célra már ingatlant is vásárolt. A megfelelő len- és kendertermelés biztosítása céljából már rövidesen megindul a szervező propaganda. Az üzemek felállítása azt a célt akarja szolgálni, hogy az erdélyi háziipar és népipar számára biztosíthassák az annyira szükséges nyersanyagot. _______ A Gschwindt közgyűlése. A Gschwindtféle Szesz-, Élesztő-, Likőr- és Rumgyár részvénytársaság március 7-én megtartott rendes évi közgyűlése az 1941. évre részvényenként 40 pengőt, hányadrészvényenként 8 pengő osztalék kifizetését határozta el. A szelvények március 17-től kezdve kerülnek beváltásra a részvénytársaság központi irodájában (IX., Ipar u. 17.) és a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál. Zöldmezőmestereket képeznek ki. A Dunántúli Zöldmező Szövetség Keszthelyen a főispán, a gazdasági érdekképviseletek képviselői és az Alföldi Zöldmező Szövetség elnöke jelenlétében, a gazdák nagy érdeklődése mellett, most tartotta meg az első zöldmezőmester-vizsgát. A vizsgán Tabak Lajos miniszteri osztálytanácsos elnökölt A vizsgázók kiváló szakismeretekről tettek tanúbizonyságot nemcsak a zöldmezőgazdálkodás, de a szántóföldi takarmánytermesztés terén is. A vizsgázott zöldmezőmestereket a zöldmezőszövetségekhez osztották be s ott a rét- és legelő-javítási, újragyepesítési munkák elvégzésénél van fontos szerepük. I NEMZETI GAZDASÁG Megindult a küzdelem az állattenyésztés jövedelmezőségét csökkentő bajok ellen A szarvasmarhatenyésztésnek, közismerten a legnagyobb ellensége a gümőkóron kívül, a meddőség, mely sajnos hazánkban igen nagy méreteket ölt. Ellene a földmivelésügyi kormányzat felveszi a harcot, s elkövet mindent, hogy a nagy nemzeti vagyont, megmentse, szarvasmarhatenyésztésünket a betegség megszüntetésével fellendítse, a szarvasmarhatenyésztőknek pedig lehetőséget adjon, az intenzívebb szarvasmarhatenyésztésre. . Ez, a különösen az utóbbi évtizedekben annyira elharapódzott baj, nem egy okra vezethető vissza, hanem annak előidézésében igen sok körülmény játszik közre. A betegséget annak idején néhai dr. Kovarczik Károly soproni törvényhatósági állatorvos tanulmányozta és ismerte fel azt, milyen óriási nemzeti vagyon pusztul a betegség révén Sopron vármegyében. Évtizedekóta dr. Hetzel Henrik egyetemi tanár foglalkozik a kérdéssel tudományosan és gyakorlatilag és neki köszönhető, hogy e téren most már hathatós munka folyik. Dr. Hetzel Henrik statisztikai alapon mutatja ki, hogy hazai tehénállományunk 15 százaléka a meddő és ezeknek 10 százaléka jövedelmet nem hoz, ezért is selejtezik ki, ezenkívül 5 százalék az átfutó meddő, mely ebben az évben még hoz jövedelmet. Ha ezeket a százalékokat számokban kifejezzük, kiderül, hogy a meddő tehenek száma 150 ezerre, az átfutó meddőké pedig 75 ezerre tehető. A meddő tehenek kárt okoznak a tejcsökkenéssel, ami évi 70 pengőt jelent, az elmaradt borjúveszteséggel, ami 80 pengő kárt jelent, azonkívül ezeknek a teheneknek, miután nem termelnek és borjut sem hoznak, csak vágó értékük van, ami tehenenkint 300 pengőre becsülhető (1941. évi számítás szerint). De indirekt után kárt okoznak az apaállatokban is. Mindezeket figyelembe véve megállapítható, hogy a 150.000 meddő tehén után a kár 67,500.000 pengő, a 75.000 átfutó meddő tehén után 11,250.000 pengő, öszszesen 78.750.000 pengő az évi veszteség, amit ma sehogyan se tudunk elviselni, mikor a tejtermelés és fogyasztás hazánkban olyan nagy jelentőségű. Ezekben a számításokban csak a tehenek jöttek tekintetbe, azonban tudjuk azt is, hogy az üszők száma is tekintélyes, melyek nem hoznak borjut. Uradalmi tenyésztehenekben a megfigyelések szerint a meddő üszők 60—70°/o-ot tesznek ki, a népies állományban pedig 70—803/o-ot. A falvakat járva, mindig érdeklődöm mennyi a tehén, az üsző létszám, mennyi a borju-szaporulat és bizony néha igen szomorú adatokat kapok. Szomorú, mert az embereket elkedvetleníti a sok meddőség, várják a borját, de az elmarad, elmarad ezzel a tejhozam is. Ez rendszerint arra vezet, hogy a bikákat okolják és eddig azokat cserélgették igen nagy költséggel. Az egészséges bikák leromlottak, hasznavehetetlenné lettek, vágóhídra kerültek, pedig a baj ismeretében ezt a nemzeti vagyont meg lehetett volna menteni. Most mikor meghonosult nálunk a vármegyei bika-rendszer, mikor az új állattenyésztési törvény mélyebben belenyúl a tenyésztésbe, remélhető ezen nagy károsodás mérséklése és a baj időben való felismerése. Utóbbi időben sok községben fordultam meg a visszacsatolt területeken is és bizony itt is helyenként igen siralmasak az állapotok, annál is inkább, mert a megszállók a magyarlakta vidék állattenyésztésével nem törődtek, sőt még a lehetőségét is megvonták, hogy állattenyésztéssel foglalkozhassanak. Jártam igen nagy állatállománnyal bíró községben, ahol úgy csinálták a földreformot, hogy legelő, rét ne maradjon és az emberek csak termelt takarmányon tudták tartani az állatokat, de ezek zömét is mérsékelni kellett, mert csak másfél hold földet hagytak meg. A betegségek előidézésében igen sok ok és tényező szerepel. Ezek kiküszöbölése egyedül a kiváló magyar állatorvosi kar feladata, mely olyan tudományos színvonalon áll, hogy bármelyik állammal felveszi a versenyt. Az állatorvosi kar már eddig is sokat tett e téren és ha a gazdaközönség, a tenyésztők kellőképpen támogatják a kárt, ennek az országos csapásnak is elejét lehet majd venni és a 80 milliós kárt is ki lehet küszöbölni nemzetünk háztartásából. Össze kell fogni minden állattenyésztő tényezőnek. Minden meddőséget idejében felszínre kell hozni, az orvosolás útját igénybe venni. A mozgalmat mindenképpen ki kell terjeszteni a visszacsatolt területekre, ahol még alig ismerik az ország állattenyésztését, az itt folyó céltudatos munkát. Minden eszközzel küzdeni kell a meddőség ellen, mert ennek fennállása nagy nemzeti vagyon pusztulását jelenti. Koc dr. * 16 A londoni kifizetések átszámítása. A hivatalos lap mai száma közli az angol font és dollár hivatalos árfolyamjegyzésének szünetelésével kapcsolatos kérdések szabályozásáról szóló 5790/1941. M. E. számú rendelet módosítása tárgyában kibocsátott 1100/1942. M. E. számú kormányrendeletet. A rendelet szerint az angol fontban kirótt pénzösszeget mindenkor a londoni kifizetésnek az 1941. július 31-én jegyzett árfolyamán kell pengőösszegre átszámítani. A rendelet rendelkezéseit a már folyamatban lévő ügyeknél is alkalmazni kell. A mezőgazdasági munkásság időszerű kérdéseit tárgyalta a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara munkás szakosztálya Debrecenben tartott ülésén a mezőgazdasági munkásság munkabér keresetével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. Kifejezésre juttatták a mezőgazdasági munkásságnak azt a kívánságát, hogy a lábbeli és ruházati akcióban elsősorban a szabadban dolgozó mezőgazdasági munkásokat részeltessék, olyan beszerzési áron, amely keresetükkel arányban áll. Foglalkoztak a munkásság élelmezésének kérdésével is és annak az óhajnak adtak hangot, hogy a fejadagok megállapításánál a mezőgazdasági munkások különleges táplálkozási viszonyait vegyék figyelembe. Megállapították, hogy a mezőgazdasági munkások azért vágynak el a mezei munkától, mert az ipari és egyéb munkáknál jobb lehetőségek kínálkoznak, másrészt kiterjedtebb szociális gondozásban részesülnek. A szakosztály ezért szükségesnek tartja, hogy az illetékes tényezők behatóan foglalkozzanak ezzel a kérdéssel és dolgozzanak ki terveket, amelyek megvalósításával a mezőgazdasági munkásság a mezőgazdasági termelő munkában is megtalálhatja boldogulásának lehetőségeit. Országos vásárok. Március 10-én, kedden: Akasztó, Barkászó, Báta, Budapest, Csákvár, Gesztely, Gönc, Hadad, Hatvan, Huszt, Kecskemét, Magyarboly, Nyiracsád, Sóskút, Szécsény, Szabadhidvég, Tiszaroff, Zalaegerszeg. — Március 11-én, szerdán: Budapest, Csuz, Elek, Gyöngyöspata, Hetény, Monorfalva, Polgár, Rimaszombat, Sóskút, Szobránc, Vajszló. — Március 12-én, csütörtökön: Badacsonytomaj, Budapest, Csorna, Devecser, Diósgyőr, Elek, Érmihályfalva, Egyházaskozár, Gálosfa, Hajdúhadház, Jánk, Jászfényszaru, Karád, Körmend, Monorfalva, Perkáta, Pusztamérges, Répceszentgyörgy, Sajtoskál, Somogysámson, Zalaszentgrót — Március 13-án, pénteken: Abaújszinfa, Budapest, Gyöngyös, Hódmezővásárhely, Monorfalva. — Március 14-én, szombaton: Budapest, Görgeteg, Hódmezővásárhely, Hosszúhetény, Somogyjád, Tornalja. — Március 15-én, vasárnap: Budapest, Kisújszállás, Vasvár. — Március 16-án, hétfőn: Ádánd, Apc, Attala, Balony, Battonya, Bátaszék, Budapest, Esztergom, Érsekújvár, Feketeardó, Hercegfalva, Ipolyság, Isztimér, Kisvárda, Kalocsa, Kunbaja, Kunszentmiklós, Mátészalka, Mezőkövesd, Mohács, Mosonszentjános, Munkács, Magócs, Nágócs, Nagyigmánd, Nagyoroszi, Ózd, Ökörmező, Bolgárdi, Salgótarján, Sárkeresztúr, Siklós, Somlóvásárhely, Szentdienes, Tarca. — Gyakran előfordul, hogy valamelyik vásárt különböző okok miatt nem tarthatják meg. Célszerű ezért az illetékes község elöljáróságához válaszbélyeges kérdést intézni, hogy a vásárt megtartják-e és lesz-e állatfelhajtás is. A magpiacon a Magyar Magtenyésztési Rt. Budapest—Monor heti jelentése szerint a tavaszi bankönyt továbbra is keresik. Lóheremag iránt az érdeklődés némileg megcsappant. Mindkét cikkből e héten is jelentős tételek kerültek eladásra. Ballacin- és fehérheremagban is volt némi forgalom. Bab és csillagfürt iránt a kereslet igen élénk. Az utóbbiból némi kínálat is mutatkozik. Gazdarészről a vetési időszak közeledtével az érdeklődés vetőmagvak iránt még növekszik, különösen takarmányrépa- és cukorrépamag rendelések futnak be nagymértékben, a cégekhez. Hivatalos nyersáruárak 100 kg-ként ad feladóállomás: köles fehér, vörös, szürke. Japán, Bpest 33, hajdina 36, kendermag szokvány 80, kendermag magasnövésű belföldi vetőmag 120, kék mák 156, mustármag fehér 166, mustármag fekete 106, köménymag 392, koriandermag 86, Viktóriaborsó sterilizált 54 20, expresszborsó steril. 46.20, lencse kisszemü steril. 51.20, lencse közepes steril. 61.20, lencse nagyszemü steril. 71.20, bab fehér, szokvány, gyöngy 53.20, lóheremag nyers, arankás 90% Bpest 230, lucernamag nyers, arankás 90% Bpest 385, baltacinmag, hámozatlan, 90% Bpest 80, bíborheremag 96% 150, fehérheremag 90% 320, komlós lucernamag 95% 200, svédheremag 90% 300, nyúlszapókamag 88% 700, somkóramag 95% 150, szarvaskerepmag 92% 250, muharmag 95% 40, szudánfamag 95% 70, szöszüsbükköny 96%115, pannonbükköny 96% 50, tavaszibükköny 96% Bpest 40, csillagfürt 96% édes 35, csillagfürt 96% keserű 23, tavaszi (homoki) borsó 94% 60, ősziborsó (mezei) 94% 60, szegesborsó 95% 40, cirokmag 95% seprőcirok 28, cirokmag 95% cukorcirok 40, csibehurmag 96% óriás 55, csibehurmag 96% aprószemű 50, gomborkamag 96% 65, csomósebir 200, franciaperje 240, olaszperje 200, réti csenkesz 200, réti komócsin 220, angolperje 240, juhcsenkesz 300, réti perje 400, tarackos tippan 330, ligeti perje 600, taréjos cincor 410, réti ecsetpázsit 400, soványperje 420, aranyzab 700, magyar rozsnok 200, tarackos vöröscsenkesz 270, csicseri borsó 53, csikórépamag 280, takarmányrépamag 160, tarlórépamag 200 penge. A kukoricakészletek bejelentése Az ország kukoricavetőmagszükségletének biztosításához fontos érdekek fűződnek. A mezőgazdasági kamarák mrlár többször felhívták a kukoricát termelő gazdák figyelmét, hogy vetésre alkalmas kukoricájukat ajánlják fel . a földmivelésügyi minisztériumnak. A vetőmagszükséglet biztosítása érdekében most újabb intézkedés történt. A kormány rendelete értelmében az, akinek birtokában 5 mázsát meghaladó mennyiségű kukorica van, köteles készletét, tekintet nélkül a korábbi bejelentésekre, illetőleg a katonai beszerző osztagok által végzett elszámoltatásra, nyolc nap alatt bejelenteni. A 10 mázsát meg nem haladó készleteket a raktározás helyén illetékes községi elöljárósághoz, polgármesterhez, a 10 mázsát meghaladó készleteket a raktározás helyén illetékes vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőséghez, kell bejelenteni. A gazdasági felügyelőség megállapítja, hogy a bejelentőnek a vetőmagszükségletén felül milyen mennyiségű vetési célra alkalmas kukoricakészlete van. Az ilyen kukoricakészletet a HOMBÁR igénybe veheti. A HOMBÁR az igénybevett készletért ugyanannyi súlyú takarmányozásra alkalmas kukoricát ad, ezenkívül megtéríti a megállapított árkülönbözetet. Gabona és termény A terménytőzsdén a forgalom kissé vontat*tottabb volt, mint az előző napokban, mert a kínálat tartózkodóbb lett A legtöbb tétel lóheremagból, répamagból és csalagfürtből kelt el. A terménypiac kötései: Lóheremag fehérbárcag 1 q, 26 q és 2 q 325, 3 q 315, minta szerint 18 q, 50 q,*59 q és 6 q 230, 15 q 255, 15 q 270, 15 q 220, német norma szerint 25 q 288, alj 5 q 57, muharmag 115 q 40, csillagfürt 50 q és kétszer 100 q 28, fehérheremag 4.2 q 585, alj 1.9 q 40, baltacinmag 3 q 117, 10 q 80, tavaszi bükköny 20 q 40, mustármag 1 q 230, szudáni fűmag dohos 8 q 60, takarmányrépamag 19 q 266, 1 q 257, 1 q 240, 7.5 q, 22 q és 50 q 246, 3.5 q 250, cukorrépamag 18 q 275, 4.5 q 282 pengő mázsánként. Érték és pénz Az értéktőzsdén a forgalom meglehetősen szűk keretek között mozgott, az irányzat pedig ingadozó volt. Azok az értékpapírok, amelyek iránt a tőzsdeidő folyamán élénkebb volt az érdeklődés, kisebb árnyereségre tettek szert. Számos értékpapírnál csak záró-* árfolyamot jegyeztek. A fix kamatozású értékpapírok piacán jelentéktelen volt a forgalom, a fővárosi kölcsönkötvények közül az 1914-es kötvény olcsóbbodott Az értékpapírpiac árfolyamai Előző Előfordult Zárlatkötések Zárlat Nemzeti Bank 365.--. 360 360.— Hazai Bank 55.5 — 54.25 Hitelbank 110.— 110—109.25 109.5 Magyar Bank 75.— — 74.5 Leszámítoló 80.— 80—80.25 80.— Keresk. Bank 169.— 171.5 171.— Budai Takarék 13.5 — 13.5 Pesti Hazai 121.75 122 122.— Hungária m. — — 65— Királymalom 25.5 — 25.5 Bauxit 489.— — 475—— Beocsini 44— — 41— Borsodi szén 33.— — 34— Kohó 44.— — 43.5 Kőszén 960— 960—956 956— Salgó 78.5 79.75—78.75 79— Urikányi — — 62— Fegyver — — 139.— Ganz 72.— 70.5 71.— Rima 217— 314.5—213 213— OFA 17— — 18— Nasici 107.— — 106— Nova — 43 43— Tröszt 110.5 .111 Hl.— Magyar Cukor 217— 213—212 214— Georgia 48.— 49 49.— Izzó 367.— — 370.— Dreher-Haggen. 385.— 387.5 387.— Polgári sör — — 850— Schwartzer — — 32.— Gyapjumosó 27— — 26.— Magyar kender — — 65.— Műtrágya 222.— 222 222.— Gumi 92.— 88 89— Erdélyi nykötv. 100.— 100 100— Főv. köles. 1914. 502.— 492—499 495— Főv. köles. 1927. 124.— 124—125 124.— Népszöv. k. f. — 91—90.5 90.5 Kényszerköles. 83.25 83—83.25 83— BSzKRt-kötv. A 8.60 — 8.60 Pesti Hazai d. zs. — — 150.— A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai Devizák: Amsterdam 180.07'/»—181.40, Athén 2.21—2.24, Belgrád 6.78'/»—6.83 és fél, Berlin 135.70—136.70, Pozsony 11.64—11.78, Brüsszel 54.28—54.68, Bukarest 2.75—2.82, Istanbul 268.685—270.665, Kopenhága 70.84— 71.36, Madrid 32.00—32.24, Milánó 17.66— 17.8864, Oszló 77.10—77.67, Páris (Vichy) 6.78/»—6.83V», Prága 13.57—13.67, Szófia 4.14 —4.17, Stockholm 82.00—82.80, Zürich 79.80— 80.60, Helsinki 6.87—6.93, Zágráb 6.79—6.83. A dughagyma termelői ára. A közellátás- ügyi miniszter rendelete értelmében az elsőrendű hosszúkás makói, 15 milliméter átmérőig terjedő dughagyma legmagasabb termelői ára bármely feladóállomáson 72, az elsőrendű, hosszúkás, 15—25 milliméter átmérőig terjedő makói dughagymáé 58, az elsőrendű gömbölyű, 20 milliméter átmérőig terjedő dughagymáé 83, az elsőrendű gömbölyű, 20—25 milliméter átmérőig terjedő dughagymáé 66 pengő mázsánként. A 25 milliméternél nagyobb átmérőjű dughagymára a már korábban megállapított hagymaárak az irányadók. A rendelet közli, hogy a nagykereskedők mekkora ártöbbletet számíthatnak tárolás, szállítás és beszáradás, illetve romlás címén. •