Nemzeti Ujság, 1942. március (24. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-15 / 61. szám

6 NEMZETI ÚJSÁG 1942 március 15. Vasárnap — —*■ ! FERENC JÓZSEF KESERŰVÍZ magyar politikai tényezőkkel együtt mennyire kitart ezen célkitűzések mellett. * Az egész német sajtó részletesen foglalko­zik Kállai­ Miklós miniszterelnöknek a kor­mánypártban elmondott programbeszédével. A jelentések mindenekelőtt rámutatnak arra, hogy a külpolitikáról szóló fontos szakaszból teljesen világosan kitűnik, hogy Magyar­­ország irányzata Németország és Olaszország oldalán az új kormányelnök alatt is változat­lanul ugyanaz, mint előde, Bárdossy László alatt. A miniszterelnöknek a zsidókérdés meg­oldásáról tett kijelentéseinek is nagy figyel­met szentelnek a közlemények. A Journal de Geneve vezércikkben foglal­­­kozik Bárdossy László lemondásával és azt írja az új miniszterelnökről, hogy megteste­sítője a hagyományos magyar politikai fel­fogásnak. Mint mérsékelt és óvatos állam­­férfiú ismeretes. Bizonyára­ elkerül minden kalandot és biztosítja a magyar nemzeti in­tézmények csorbítatlan fenntartását. Kül­politikai tekintetben semmiféle változás nem várható. Magyarország — állapítja meg be­fejezésül a cikk — a szilárdság tényezőjét jelenti Európában. A Courrier de Geneve méltatja Bárdossy L­ászló nagy kötelességérzetét, amellyel az el­múlt évben megtámadott egészségi állapota mellett is nemcsak a külügyminiszter­­tisztét, hanem a miniszterelnökség súlyos terheit is vállalta. Kállay Miklós kormányának össze­állítása azonos marad, mint Bárdossy László alatt és változatlanok maradnak­­a magyar politika célkitűzései is, amelyek röviden így foglalhatók össze: Magyarország nemzeti ér­dekeinek megóvása és további szoros együtt­működés a­ tengelyhatalmakkal. Varga József mond ünnepi beszédet a Baross Szövetség közgyűlésén Országszerte nagy érdeklődés előzi meg a Baross Szövetség huszonfzerm­adik évi rendes közgyűlését, amelyet vasárnap a Baross-ifjúság szabadságünnepe vezet be, majd hétfőn a Baross Női Tábor tart dísz­­táborozást. A Baross Szövetség közgyű­lése kedden tárgyalja le a szokásos tárgy­­sorozatot, majd szerdán a Baross gazda­sági kongresszus ipari és kereskedelmi kérdésekről tanácskozik. A kereskedelmi és ipari kongresszusokra közel, száz indít­vány érkezett be és ezeket a szakcsopor­tonként való tárgyalás után a Baross Szö­vetség csütörtöki vigadói ünnepi záró­ülése elé tárják,­amely határozathozatal után felterjeszti a javaslatokat és kérel­meket az illetékes fórumokhoz., A Baross Szövetség csütörtöki­ ün­nepi záróülésén Varga József ipari és ke­reskedelemügyi miniszter mond ünnepi beszédet és tart előadást „A keresztény gazdasági törekvések jelentősége a nem­zeti élet szempontjából“ címmel. A Viga­dóban összeülő ünnepi Baross-közgyűlé­sen átadják a szövetségi új levelező tag­sági okmányokat és a miniszteri elismerő okiratokat. A hivatalos lap szombati számában a következő rendeletek jelentek meg: A földművelésügyi miniszter 112.000—1942. számú körrendelete az 1942. évi mezőgazdasági munkálatok elvégzéséről. — Pályázati hirdetmények: A lévai m. kir. áll. gimnáziumnál egy kisegitőszolgai alkalma­zásra. Kocsikázni akart a részes soffőr A főkapitányságon csak szombaton délben sikerült kihallgatni egy ittas férfit, Tóth­ Vil­mos 27 éves gépkocsivezetőt, aki az éjjel a Rottenbiller­ utcában elhajtott egy­­ nem autót, hanem lovaskocsit Tóth Vilmost a rendőrőrszem állította elő, akinek a kon­­tu­skocsi tulajdonosa, Lampelt Béla tett je­lentést. Lampelt közölte a rendőrrel, hogy kocsiját egy vendéglő előtt hagyta, de nem találta, amikor a vendéglőből kilépett. A kocsi nélkül maradt kocsis és a rendőr az­után­­nem sokkal odébb megtalálták a ko­csit, a gyeplőt egy részeg fiatalember tar­totta kezében. A részeg férfi, Tóth Vilmos a főkapitányságon másnap azt vallotta, hogy nem akarta a kocsit ellopni, csak kedvet ka­pott a volán után a gyeplőhöz. Tóthot elbo­­csájtották a főkapitányságról, de az eljárás folytatják ellene. Farkas Ferenc vezérőrnagy az országos főcserkész A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére gróf Khuen-Sléderváry Ká­rolyt a Magyar Cserkészszövetségben viselt főcserkészi tisztsége alól elismerésé­nek kifejezése mellett saját kérelmére felmentette és vitéz kiskarnak­ Farkas Ferenc vezérőrnagyot országos főcserkésszé kinevezte. A hivatalos lap vasárnapi száma kormányrendeletet közöl a cserkész mozga­lom szervezetéről és a főcserkész jogállásáról. A főcserkészt a kultuszminiszter előterjesztésére a kormányzó nevezi ki és menti fel. Az országos főcserkész ebben a minőségében közvetlenül a kultuszminiszternek van alárendelve s a magyar cserkészmozgalom a vallás- és közoktatásügyi miniszter felügyelete alatt működik. A mozgalom szervezetére és működésére vonatkozó szabályzatot a főcserkész álla­pítja meg s azt az ifjúsági honvédelmi és fegyveres nevelés országos vezetőinek meghallgatása után a kultuszminiszter hagyja jóvá. EGY KATEDRA LÁBAINÁL Egy szerzetes jött haza Nyugatról a prédikátorok rendjének fehér köntösében, fehéren az időtől, a béke és a bölcseség nagy nyugalmával kék szemében. Fehér volt akkor az utca éppen és vastag hóval vert a kabátom is, amikor bekopogtam hozzá a Szent Domonkos-utcai gárdá­ban, hogy lássam Horváth Sándor pro­fesszort, akit Pázmány Péter egyeteme most hazahívott. Ott állt az egyszerű előszoba közepén s amint beljebb tessékelt szivesek, alakja mögött már nem láttam saját előrevetí­tett kérdéseimet, amiket a klauzula előtt topogva, egy félperccel előbb még fogal­mazni kezdtem magamban, zavartan és hevenyen: frázisaimat a római Ange­li­­cum dicsőségéről, Fribourgról, a nagy­hírű svájci­­ katolikus egyetemi városról s a somogyi szülőföldről, Nagyatádról, ahonnan, egykor fejkendős édesanyja mellől a Páter elindult a világba. És szertefoszlottak magam alkotta képeim is a nyugati katedrálisokról, a katedrákról, az egyetemekről s arról a néhány kis szigetről a mai Európában, ahol még ezredévekben gondolkodnak s ahol hisz­nek a magvető kereszténység kultúra­­támasztó erejében, sőt — a filozófia jö­vőjében is. Hanem most csak az egyszerű szerze­test láttam­ magam előtt, a személytelen dominikánust, az örök egyforma kön­tösben és a diszciplínákban, állót, mintha csak,­­Julianust láttam, volna, vagy az Aquinói Szentet, akinek alapvető bölcse­leti rendszerét — világviszonylatban is az elsők között­ — éppen, ez a most haza­tért magyar dömés professzor képviseli. A gondosan kitervelt interjú összeom­lik. És amikor arra kér, hogy kérdezzem, egyszerre megfordul velem a világ és én kérdeném tüstént, vájjon mit kérdez­hetek tőle, aki gráci főiskolai tanársága óta, tehát 1913 óta, aztán hogy Chiem­i­­ben tanított 1922 óta, majd 1928-ban két éven keresztül a római collegium Ange­­licumban és nyolc éven át Fribourgban, latin, olasz és német nyelven vizsgázta­tott, tanított és írt. „Fejeltethetem“-e őt életről, tudományról és mindarról, ami­ben élt és amit szellemével meglátott és összefoglalt vagy mély analízissel kibogo­zott? Miről is kérdezhetem még őt, aki huszonnyolc év alatt 17 testes könyvet irt, köztük például a több mint félezer­­oldalas olasznyelvű Szent Tamás szinté­zist, a Summa remekbe készült korszakos foglalatát, amely, ritkítja párját. Vagy a tulajdonjog korlátairól szólót, amely körül jó tíz évvel ezelőtt az egész tudo­mányos világra s a világegyházra kiter­jedő parázs vitairodalom sarjadt. Vagy vonultassuk fel értekezéseinek dandárját, amelynek sorai között akár kötetnyi ter­jedelmű is akad? ... Ennek a hatalmas munkateljesítmény­nek a központjában pedig Szent Tamás áll. Emberi, szerzetesi és tudós-egyénisé­gének ő: a hétszázéves előd, az Angyali Doktor, a centrális élménye. Élet­művének úttörő jelentősége, hogy­ a mi modern, katolikus világnézetünket visszavezeti Aquinoi Szent Tamáshoz és benne, általa újra, sziklaszilárdan meg­alapozza, legyen szó akár a hit bölcseleti alapelveiről, akár a morálisról, akár a természetjog, akár a szezociális élet kér­déseiről, vagy a művészetfilozófia pro­blémáiról. A válságok, a relativitások süppedékeiben már-már elmerülő jelen­kori gondolkodást ő dúcolja alá újra az örök igazságok tartóoszlopaival. Ebből a nagyszabású emberi szerepből fakad mély optimizmusa is, amelynek robbanó szavakban ad kifejezést, amikor azt kér­dezzük tőle, mit tart a mai korszakos körülmények között a filozófia jövőjé­ről? ... — A filozófia ismét kivirágzik. Tör­ténelmi katasztrófák készítik elő az útját. A múlt sok-sok megfigyelése erre utal. Katasztrófák idején kinyílik az emberek szeme az örök igazságokra. Egy-egy döntő fordulat elsöpri az újbólili léligaz­­­ágokat, a talmi értékek bozótját s a talaj megtisztul a változatlan igazságok szá­­mára, így az elmúlt világháború okozta megrendülés kioldotta a századvégi filo­zófiából a materializmust. A katolikus gondolkodás iránytűje is akkor fordul a fundamentális kérdések és a szociális problémák felé. A hitélet s a katolikus kultúra és irodalom megújhodásával s az intelligencia széles rétegeinek világnézeti áthangolásával párhuzamosan — ha csak mindezt meg nem előzve — kellett elvé­geznünk azt a feladatot, hogy mindaz, amit az átalakulás a katolicizmusban fel­vetett, a tomizmus örökérvényű rend­szerében találja meg szilárd alapjait. — Hogy a filozófia milyen utakra tér a jövőben, milyen csapásokon halad előre? —- erre nézve ma alig mondhat­nánk biztosat. Kétségtelen azonban, hogy a jövő filozófiai világképének ki­alakulásában igen nagy szerep jut majd a katolikus bölcseletnek. Akár­mennyire is megriasztó napjainkban az emberek keresztényellenes beállítottsága — mégsem elég erős ahhoz, hogy sokáig lefojtva tartsa az eligazodásra vágyó szel­lemet. Bekövetkezik a kijózanodás megvilágosító pillanata s az ember újra megtalálja az Istenhez vezető egyetlen utat. A „tormentum­ infiniti“ újra viszi H A JUVENTUS N­T­G­I Á­L­R­A­I Ivókúrák a A Rudasparkban! Telektömb felosztott, közműves, Budán; gyár vagy üzem céljára X. ép. év.-ben; korlátozás­­mentes, olcsó, kis h­okik Pestkörnyéki Takarék. Erzsébet­ körút 27, Telefon: 422—151. , - szaterel mindnyájunkat a keresztény­­séghez — Ha az a kijózanító perc bekövetke­zik, a kereszténység számára az új ara­tások korszaka kezdődik, az új szántó­földeken. — Mint tanárnak és filozófusnak, leg­fontosabb feladatom a jelenben és a jövő­ben — és ebben egy vagyok minden kol­légámmal — hogy az ifjúságot,­­megerő­sítsem a hitben,­­feltárjuk előtte az Örök igazságokat. Eligazítsam a világnézeti kérdések között, a filozófiában, s hogy elhárítsam utjából nemcsak az akadályo­­kat, hanem a hit ellenségeit is, felszaba­dítva őt a jelszavak rémuralma­­alól..., Székének karfájáról lesiklik erős,­ moz­gékony keze s egy pillanatra kitekint a hóborította háztetőkre. Igen, odakint már megcsendesedett az idő, megritkult, si hó s az ég szürke sarka egy árnyalattal­, vi­lágosabb lett, fénylőbb. A Páter Profesz­­szor pillantását követem s az uj szántó­földekre gondolok, Magyarország gyü­mölcsös kertjére, arra a Pomerium­ra, amelyről talán Temesvári Pelbárt álmo­dott, a régi-régi dömés... Kézai Béla- Titokzatos lángnyelv a bukaresti vasúti váró­teremben A bukaresti Északi-pályaudvaron —­ mint onnan jelentik —■ titokzatos és egy­ben súlyos szerencsétlenség történt. A II. osztályú váróteremben nagytakarítás folyt s ezalatt a román államvasutak a várakozó II. osztályú utasokat egy épülő­félben levő közeli helyiségben,­­helyezték el. A helyiség Zsúfolva volt,­­amikor kide­rítetlen okból hatalmas lángnyelv­t csa­t­pott elő s több mint 200 utast megsebesí­­tett. Közülük százan igen komoly égési sebeket szenvedtek. A sebesülteket a pályaudvar szomszédságában levő kór­házban helyezték el. A bukaresti rendőr­főnök és a román államvasutak több magasrangú tisztviselője azonnal a hely­színére sietett, hogy megállapítsák, "a­­ ti­tokzatos szerencsétlenség okát, . Ráismertek a csomagtolvaj szélhámosra a károsult kisfiúk A főkapitányságon szombaton letartóztat­ták Gerald Guidó robottmultu férfit, aki ko­rábban színházaknál statisztált. A többszörö­sen büntetett előéletű ember kis gyermeke­ket állított meg az utcán, egy-egy levelet bí­­zott rájuk, hogy azt juttassák a borítékon megadott helyre. A gyermekek­­ csomagját magához vette, hogy rhajd, vigyáz rájuk, és azután­­­eltűnt. A „megőrzésre“ átvett cso­magokat azután jól értékesít­ette. A főkapitányságon szombatra idézték meg azokat, a gyermekeket, akiknek a szülei a szélhámos ellen feljelentést tettek. Csaknem kivétel nélkül mind ráismertek a­ ,,bácsira", aki őket az utcán megállította és a hamis címre elküldötte, majd csomagjukat ellopta. Sok gyermeket a szüleik kísértek el, a szü­lők azután pontosan elmondották, milyen ér­tékes ruhaneműt, élelmiszert, vagy más hol­mit tartalmazott a Gerald Guidó által kicsalt csomag. A főkapitányság detektívjei alaposan­­ ki­faggatták a szélhámost,, mert az utóbbi, idő­ben rendkívül sok feljelentés érkezett cso­­magtolvaj-szélhámosok ügyében. Legutóbb, mint megírtuk, a Szent István-téren egy fia­tal cselédleányt, aki aznap érkezett a Szé­kelyföldről, károsított meg ilyen csaló, 3 cselédleány ruháskosarát és minden holmiját magával vitte, hiába kereste utcahosszat sírva, a hamis címre küldött megkárosodott leány sehol nem találta meg és azután kény­telen volt hazautazni. Történt azután sok feljelentés kifutó fiuk és inasgyerekek ré­széről, akiket hasonlóképpen megkárosítot­tak. Most valamennyi feljelentés ügyében sor kerül Gerald Guidó­n kihallgatására és tisztázzák azt is, hogy volt-e bűntársa? ...111...... ........LLSBBBg 8 Biztos a siker, ha a­­ NEMZETI ÚJSÁG hasábjain hirdet

Next