Nemzeti Ujság, 1942. április (24. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-01 / 74. szám

^ "g T ' 0^S!U,2!L1UVL T*1— A zindidjsongressz ült össze az angol javaslat ügyében Összeomlanak a keleti fronton a szovjet támadások — Burmában a japánok három irányban törnek előre észak felé — Faruk király trónbeszéde Egyiptom törekvéseiről — Elnapolják a k­omi pert — Elsüllyedt a Naiad brit cirkáló A murmanszk­ haj­ókaravánt újra sikerrel támadták a németek Változatlanul legérdekesebbek azok a hírek, amelyek az indiai kérdés fordula­tairól számolnak be, sőt a már hetek óta India felé fordult figyelem ezekben az órákban még inkább fokozódott, hiszen mire ezek a sorok napvilágot látnak, az indus nemzeti kongresszus és a muzul­mán liga végrehajtó bizottsága döntésé­nek közzétételét várják. Cripps indiai tárgyalásai az angol kormány javaslatai­nak hatása, a pártok­ különböző állásfog­­lalása foglalkoztatják a világsajtót. Megszoktuk azt, hogy a külpolitikai je­lentések gyakran homályosak, vagy el­lentmondók akkor, ha különböző érdeke­ket érintő nagyfontosságú döntésről van szó. Így van ez ebben az esetben is, ami­kor a különböző hírforrások Cripps ja­vaslatainak sorsáról adnak hírt. Annyi mégis megállapítható a táviratokból, hogy az angol javaslat elfogadásának kilátásai nem nagyon kedvezőek. Leg­alábbis nem a javaslat jelenlegi formá­jában. Az Exchange Telegraph újdelhi jelentése szerint legfeljebb ötven száza­lékos elfogadásról lehet szó. Gandhi állí­tólag ellenzi Cripps javaslatait, Nehru azonban hajlandó ellenjavaslatokra. Az indiai sajtóban három áramlat állapít­ható meg. Az egyik az elfogadás ellen, a másik az elfogadás mellett van, a harma­dik áramlat hívei pedig azt hiszik, hogy bizonyos ellenjavaslatokkal lehetne áthi­dalni a nehézségeket. Londoni jólértesült politikai körökben azon a nézeten van­nak, hogy az indiai kongresszusi párt bi­zottságának mérsékeltebb irányzatú tag­jai igyekeznek majd megakadályozni az angol javaslat elutasítását. Feltűnést kelt Cripps javaslataival kapcsolatban az a Csungkingból szármzó japán értesülés, amely szerint a szovjet kormány­ arra akarja felhasználni az indiai nehézsége­ket, hogy egy rendkívüli szovjet kikül­dött segít­ségével részt vegyen az indiai tárgyalásokon. Figyelmet érdemel az a négy beszéd, amely a világ különböző tájain egy na­pon hangzott el. Cripps, Tozso, Faruk ki­rály és Knox megnyilatkozásai azt mutat­ják, hogy a diplomáciai fronton a tava­szi offenzívához hasonló lendülettel folyik a meggyőzés és az érvelés csatája. Cripps Indiában tartott rádióbeszédet, amelyben többek között bejelentette, hogy az in­diai kormányt felkéri, küldjön állandó képviselőt az angol háborús kabinetbe. Hangsúlyozta, hogy India új alkotmányát nem lehet elhamarkodottan megszerkesz­teni. India védelme a jövőben a szövetsé­gesek egész világra kiterjedő hadászati terveinek része lesz. Tozso Kínával fog­lalkozott rádióbeszédében és rámutatott arra, hogy Keletázsia történelmének for­dulópontjához­ érkezett el. Rokonszenvem az ártatlan kínaiaké, — mondta — a kí­nai milliók nyomora és szenvedése a csungkingi politikusok magatartása kö­vetkeztében. A japán kormány azonban el van szánva mindazok megsemmisíté­sére, akik Keletázsia újjáépítésének nagy feladatával szembeszállnak és erre meg is van a hatalma. Faruk király az egyip­tomi országgyűlés új ülésszakának meg­nyitásán mondott trónbeszédet. Hangoz­tatja ebben, hogy Egyiptom arra törek­szik, hogy távol maradjon a háború bor­zalmaitól és az angol-egyiptomi szerző­dést betartsa, „anélkül, hogy saját jogai­ról lemondana." A trón­beszéd záró része nyomatékosan szól arról a „testvéries­ségről és barátságról“, amely Egyipto­mot a szomszédos keleti népekkel egybe­­fűzi. Nem érdek nélküli Knox egyesült­­államokbeli tengerészeti miniszter be­széde sem, amelyben arra hívta föl a figyelmet, hogy közvetlen veszély fenye­geti egész Amerika kereskedelmi hajózá­sát. Knox óva intett attól, hogy az ame­rikai nemzetek a közeljövőben várják a békét. Tartós és maradandó békére — mondta — belátható időn belül gondolni sem lehet. A szovjet arcvonalon tovább tartanak a bolsevista támadások, — továbbra is siker nélkül. Úgy a Donce vidékén, mint a középső szakaszon a nagyobb szovjet erőkkel megkísérelt támadások, össze­omlottak. Német búvárhajók ismét jelen­tős sikereket értek el most a Barents­­tenger déli részén, ahol megtámadtak egy ellenséges hajókaravánt és négy szállítóhajót süllyesztettek el huszonhét­­ezer tonna tartalommal. A Murmanszk közelében haladó newyorki hajókaravánt is megtámadták újból a német tenger­alattjárók A kólai öböl bejáratánál el­süllyesztettek két szállítóhajót tizenegy­­ezer tonna tartalommal. Ennél a pontnál nyer érdekességet az a híradás, amely arról számol be, hogy Cyprusban hétfőn délben légiriadó volt, huszonnégy órán belül másodszor. Ez a hír azért érdemel figyelmet, mert mint arról tegnap beszá­moltunk, Angliában nem tartják kizárt­nak, hogy a tavaszi német offenzíva meg­kezdése előtt még a tengelyhatalmak a Cyprus—máltai vonalon kísérelnek meg döntő támadást. Első alkalommal volt légiriadó Ceylon szigetén Colombóban is.­­ A második arcvonal megtermelésére iránt nyúló követelés Londonban a st. nazairei meghiúsult támadás után sem némult el. Vasárnap este a londoni Trafalgar Squa­­ren nagy politikai tüntetést rendeztek, amelyen a szónokok a második arcvonal megteremtését kívánták. A beszámolók szerint a népgyűlésnek erősen kommu­nista jellege volt. Liddel Hart, az ismert katonai szakíró is foglalkozik a szövetsé­gesek támadását követelő hangokkal. Hart cikkében óva int attól, hogy lebe­csüljék a keleti arcvonalon lévő német ellenállási központok erejét. Azt kívánja, hajtsanak végre az angolok nyugaton támadásokat s ezzel tehermentesítsék a szovjet arcvonalat. Az angol és amerikai sajtót az indiai kérdésen kívül behatóan foglalkoztatják azok a jelentések, amelyek a fokozottabb német-francia együttműködés tervéről szólnak. A lapok szerint ezek a jelenté­sek nagy megdöbbenést váltottak ki az angolszász hatalmaknál. A londoni Times angol-amerikai ellenintézkedésekkel fe­nyegetőzik. Sem Londonban, sem Wa­shingtonban nem ringatóznak illúziók­ban abban a tekintetben, hogy mit je­lentene Laval belépése a francia kor­mányba. Az angol sajtó Németország és Franciaország teljes együttműködését végzetesnek tartja. Az Egyesült Államok különben még egy érdekes eseménnyel szerepel a nap krónikájában. Roosevelt elnök csendes­óceáni haditanácsot létesített Washington székhellyel. Figyelemreméltó az az elha­tározás is, amellyel Roosevelt az Indiával való kapcsolatok kérdésében döntött. Az angol rádió jelentése szerint Lewis Johns­­son ezredest kinevezték Roosevelt sze­mélyes indiai képviselőjévé. Ez a gesztus nyilván azt jelenti, hogy az USA kor­mánya egyelőre lemondott arról a szán­dékáról, hogy Indiával felvegye a diplo­máciai kapcsolatokat, így nem követet küld Indiába, hanem az elnök személyes képviselőjét. Azokkal az ellentétes hírekkel kapcso­latban, amelyek nemrégiben bejárták a világsajtót a német-svéd viszony alakulá­sáról, érdekes figyelemmel kísérni az Eriksson svéd kereskedelmi miniszter berlini útjáról szóló jelentéseket. Eriksson hétfőn este érkezett vissza Stockholmba, két hetet töltött Németországban. Meg­érkezésekor kijelentette, hogy német részről páratlan szívélyességgel fogadták. Alkalma volt találkozni a birodalom gaz­dasági és politikai életének sok vezető személyiségével és meggyőződött arról, hogy Németország együtt akar működni Svédországgal. A japán-szovjet viszonyról a halászati szerződés meghosszabbítása óta nem ér­keztek érdemleges hírek. A Dömei Iroda kujbisevi jelentése most arról számol be, hogy Szato új japán nagykövet hétfőn bemutatkozó látogatást tett Visinszky helyettes szovjet külügyi népbiztosnál. Végül feljegyzésre érdemes és bizo­nyára újabb kommentárokra ad alkalmat az európai sajtóban az a hitelt érdemlő értesülés, amelyet a Stefani tett közzé, amely szerint a r­omi port április 14-én bizonytalan időre elnapolják. 1942. ÁPRILIS­­ Déglpfotfó Cyprusban és Ceylonban nemzeti urs&s­­.lííStVÍJIU. Kiadja a Központi Sajtóvállalat * XXIV. évf. 74. BARANYAY LAJOS c t c d n a­l .pK TÓTH LÁSZLÓ vezérigazgató. “ *- " ^ fSzzerkesztS A harcterek eseményei Német hivatalos jelentés: Berlin, március 31. A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának. A véderő főparancsnoksága közli: A Donec-vidéken meghiúsultak az el­lenség újabb támadásai. A Charkovtól keletre lévő arcvonalszakaszon egyik tisz­togatási vállalkozás során sok hadianya­got zsákmányoltunk. A középső arcvonal­szakaszon az ellenség több helyen na­gyobb erőkkel támadott. A támadások kemény harcok után összeomlottak és az ellenség súlyos és véres veszteségeket szenvedett. E harcokban 24 páncélost megsemmisítettünk. A keleti harctér több szakaszán néhány támadó vállalkozásunk újabb sikereket hozott. A légi haderő jó eredménnyel bombá­zott egy szebasztopoli repülőgépgyárat, valamint a keresi tengerszoros kikötői berendezéseit. A szovjet repülőterei és vasúti összeköttetései ellen intézett légi­támadások során az ellenség érzékeny veszteségeket szenvedett repülőgépekben és gördülő anyagban. Harci repülőgépek bombázták Murmanszk kikötőjét. Március 23-ika és 30-ika között a ke­leti harctéren 183 ellenséges páncélost lőttünk szét. A Murmanszk közelében haladó, a már­cius 29-iki és 30-iki német hadijelentés­ben említett, ellenséges hajókaravánt né­met tengeralttjárók újból megtámadták. A kólai öböl bejáratánál elsüllyesztettek két, összesen 11.000 tonnányi súlyosan megrakott szállítóhajót. Egy harmadik szállítóhajót megtorpedózta. A viharos tenger miatt ennek elvesztése is való­színű. Légitámadás során egy másik nagy kereskedelmi hajót megrongáltunk. Észak-Afrikában heves homokviharok miatt csak kisebb harci tevékenység volt. A Marmarkca-sivatagban bombáztunk egy repülőteret és sikeresen bombáztuk Tob­ruk kikötő berendezéseit is. Egy angol teherhajót bombatalálat ért. Anglia keleti partjai előtt harci repülő­gépek megrongáltak egy közepes nagy­ságú kereskedelmi hajót. A La Manche­­csatorna partján a haditengerészeti tüzér­ség lelőtt négy angol vadászrepülőgépet.. Egyes angol harci repülőgépek bere­pültek a német birodalom keleti vidé­kére. Angol bombázók éjszaka kísérletet tet­tek arra, hogy berepüljenek a megszállt Norvégia területe fölé. Három ellenséges­ repülőgépet lelőttünk. Ihlefeldt kapitány hét repülőgépet lőtt le és ezzel 82. légi­győzelmét aratta. Az Endrass sorhajóhadnagy, a vaske­reszt tölgyfalombos lovagkeresztje tulaj­donosának parancsnoksága alatt álló ten­geralattjáró nem tért vissza útjáról. Egy kiváló búvárnaszádparancsnok és a hajó bátor legénysége elesett az ellenséggel vívott csatában. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: A német légihaderő kötelékei német romboló- és búvárnaszádok a Barents­­tenger déli részén megtámadtak egy el­lenséges hajókaravánt. A támadás során összesen 27.000 tonnányi négy szállító­hajót elsüllyesztettek, négy másik szál­lítóhajót pedig súlyosan megrongáltak. A viharos tenger miatt számolni kell legalább még egy szállítóhajó elveszté­sével. A távolkeleti háború jelentései: Cyprusban hétfőn délben légiriadó volt. 24 óra alatt ekkor jeleztek másodíz­ben légiveszélyt. Arról nem érkezett je­lentés, vájjon az ellenséges repülők dob­tak-e bombát a szigetre. Colombóban, Ceylon fővárosában hétfőn délután első ízben volt légiriadó. Közelebbi részleteket nem tartalmaz a közlemény és nem jelzi azt sem, hogy Japán repülők jelentek-e meg a sziget fölött és dobtak-e bombákat. Egyidejűleg közük, hogy ugyanezen a napon ismét légitámadás érte Port Darwint, Ausztrá­lia legfontosabb támaszpontját. Lapunk mai száma 12 fillér

Next