Nemzeti Ujság, 1942. május (24. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-01 / 98. szám

4 NEMZETI ÚJSÁG 1942 május 1. Péntek egyenlő, illetve arányos teherviselést ma­gyar és magyar között. Mert csak úgy lehet fenntartani a nemzet lelki egyensúlyát, ha mindenki meggyőződik arról, hogy a háború terheinek és nélkülözéseinek viselésében nincs kedvezményezett és nincs erősebben megterhelt, hanem csak azonos sorsú ma­gyar testvérek vannak. Tehát mindenki a maga posztján kövesse a magyar honvéd kötelességteljesítésének példáját, mert a sok kis apró helytállások összhangzatos együtt­működéséből alakul ki a nemzet millióinak átütő erejű, kollektív, történelmi helyt­állása. Ennek birtokában pedig nemcsak el tudjuk hárítani az életünket fenyegető külső veszedelmeket, hanem nagy lépést is te­szünk előre az új Európában a magyarság méltó helyének elfoglalása felé. A rendkí­vül nagy tetszéssel fogadott beszéd után a minisztert hosszasan ünnepelték. L . VITÉZ MISKOLCZY HUGÓ országgyűlési­­képviselőt, a képviselőház jegyzőjét a­­Kormányzóhelyettes Úr őfőméltósága szerdán délben magánkihallgatáson fo­­­gadta. A Magyar-Bulgár Társaság ülése A közelmúltban megalakult Magyar- Bulgár Társaság szerdán délután elnöki ■tanácsülést tartott. Az ülés iránt nagy­­ érdeklődés nyilvánult meg, s megjelent azon a társaság díszelnökei közül vitéz ■Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a hon­védvezérkar főnöke, Bornemisza Géza tit­kos tanácsos, nyug.­miniszter, továbbá Dimiter Toseff Bulgária budapesti követe. Ott voltak az elnöki tanács tagjai csak­nem teljes számban, köztük Zilahy-Sebess Jenő követségi titkár­­, sajtófőnök, több országgyűlési képviselő, Zimmer Ferenc kormányfőtanácsos, a MTI főszerkesztője és sokan mások a magyar közélet kitűnő­ségei közül. Az elnöki tanácsülésen vitéz técsői Mó­■­ricz Kálmán elnök beszámolt a társaság megalakulása óta végzett munkáról. Han­goztatta, hogy Magyarország Bulgáriával " a legbensőbb politikai, társadalmi, kul­turális és gazdasági kapcsolatokat tart fenn. A magyar érdeklődés a Balkán felé nem alkalomszerű, vagy időleges politi­kai helyzetünkből fakadó irányzat, ha­■ nem árpádházi királyaink óta is állan­dóan és következetesen tanúsított orien­táció. Magyar szempontból a Balkánon egyetlen megbízható igaz barátunk van és ez a bulgár nemzet. A társaság célkitűzéseiről szólva rá­mutatott, hogy a társaság alapszabályai értelmében a szervezet kitűzött célja a­­bulgár és magyar társadalom, valamint a bulgár­ és magyar kultúra közötti kap­csolatok minél tökéletesebb kiépítése. Ezt a célkitűzést a társaság az alábbi eszkö­zökkel akarja szolgálni: minél élénkebb kapcsolatok kiépítése Bulgária hivatalos, kulturális, társadalmi és gazdasági körei­vel, a bulgár kultúra fontosabb termékei­nek a magyar társadalom elé tárása és viszont a magyar kultúra termékeinek bulgár nyelvre való átültetése és a ma­gyar művészetnek Bulgáriában való nép­szerűsítése, a bulgár és magyar szakembe­rek közreműködésével kulturfilmek gyár­tása s a Magyarország területén élő bul­­gárság ügyeinek felkarolása.­­ Az elnöki tanácsülés ezután tisztelet­beli ügyésszé választotta dr. szentiványi Czakó Tibor ügyvédet, a debreceni szer­vezet megalakításával pedig dr. Racsó Rezső miniszteri biztost bízta meg. Majd Bornemisza Géza ny. miniszter fejezte ki elismerését az elnökség eddigi mű­ködéséért. 3 ismeretlen halott­nől Ki tud róluk? Három halott nő személyazonossága ügyé­ben indított nyomozást a főkapitányság. Mindhárom váratlanul hunyt el, egyiknek sem tudták a személyazonosságát mindez­­ideig megállapítani. Csütörtökön reggel a külső Váci­ úton a 136. számú épület előtt egy villamos petron­­járól fiatal leány zuhant ki. A szerencsétlen­­ teremtés a pótkocsi kerekei alá került. A mentők megindultak a súlyosan sérült leány­nyal a Magdolna-kórházba, mire oda értek,­­ a fiatal leány halott volt. Semminemű igazoló irat nem volt nála. De lehetséges az is, hogy a baleset alkalmával támadt tömegben tűnt el valahogyan a kézitáskája, melyben iratai­­voltak. A másik ismeretlen halott nő a Lő­portár­ utca egyik épülete előtt esett össze a minap. A­­ mentők kocsira emelték és a­­ Rókus-kórházba indultak vele, amikor a kórház felvételi irodában tettek jelentést,­­az asszony váratlanul meghalt. Ennél sem volt igazoló irat. A harmadik haláleset, amelynek ismeretlen nő az áldozata, szerdán este történt, ekkor a Dunába vetette magát a Ferenc József-hídról egy jól öltözött fiatal nő, aki nyomtalanul eltűnt a habok között. A rendőrség ezúton is felkéri mindazokat, akik valamilyen adatokat tudnak szolgáltatni a három halottról, jelentsék az a főkapitány- Tízezer pengő jutalmat kapott a győri szabotázsügy leleplezője A Magyar Távirati Iroda je­lenti: A győri szabotázsügy leleplezésénél fontos és döntő szerepe volt egy hazafias érzésű derék magyar munkásnak, aki ellenállva a felforgató elemek csábításának, az illetékes hatóságokat a készülő romboló cselekményekről idejében értesítette s ezzel nagyértékű, a mostani időkben pótolhatatlan anyagokat mentett meg. Neki köszönhető, hogy a hatóságok az egész bűnszövetkezetet idejében, még a tett elkövetése előtt felgöngyölítették. Ezenkívül sok magyar munkás életét és kenye­rét köszönheti ezen hazafiasan gondolkodó munkástársának. Ezt a derék munkást a m. kir. honvédvezérkar főnöke hazafias cselekede­téért és magyar munkáshoz illő viselkedéséért 10.000 pengő jutalomban része­sítette. Pécs visszakívánja a szünetelő bölcsészeti kart Pécs, április 30. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Dr. Vargha Damján, a pécsi Erzsébet egyetem rektora, csütörtökön délelőtt 11 órára értekezletet hí­vott össze az egyetemre a szünetelő bölcsész­kar mielőbbi visszaállítása érdekében. A vá­rosszerte nagy érdeklődéssel és helyesléssel találkozott értekezleten Virág Ferenc pécsi megyéspüspökkel az élén megjelent a két fő­ispán, dr. Blaskovich Iván és Nikolits Mihály, továbbá Fischer Béla, Pekár Mihály és Kiss Lajos felsőházi tagok, dr. Esztergár Lajos polgármester és az egyetem tanári kara. Az értekezleten Virág Ferenc megyéspüspök el­nökölt. Ismertette a tanácskozás célját, majd bejelentette, hogy olyan társadalmi mozga­lom megszervezését fogják előkészíteni, amely az illetékes kormányhatóságoknál ki tudja eszközölni a szünetelő bölcsészkar visszaállí­tását. A megyés főpásztor megnyitója után többen felszólaltak és rámutattak arra, hogy a Délvidék visszatérése miatt mind geopoli­tikai, mind tudományos szempontból elkerül­hetetlen szükségesség a bölcsészkar vissza­állítása. A kétórás értekezlet után dr. Vargha Damján a következőkben nyilatkozott a Nem­zeti Újság tudósítójának: " örömmel közölhetem, hogy az értekez­letre meghívott egyházi és világi hatóságok, a városi és vármegyei közületek vezetői, élü­kön Virág Ferenc megyéspüspökkel, felaján­lották támogatásukat a mozgalomhoz és a kialakult munkaterv alapján az egyetem ha­ladéktalanul megindítja a mozgalom meg­szervezésére az előkészületeket és ebbe a Dunántúlnak valamennyi törvényhatóságát is belekapcsolják. Tekintettel arra, hogy a pécsi egyetem bölcsészkarának visszaállítása az egész dunántúli országrész érdeke, nemcsak Pécs és Baranya, hanem az érdekelt várme­gyék is a legnagyobb érdeklődéssel tekinte­nek a mozgalom elé, annál is inkább, mert a szegediek mozgalma a kultuszkormánynál megértésre talált. A pécsiek remélik, hogy hasonló fogadtatásban részesülnek. Millió virágszál a Szentatyának felajánlott magyar lelkicsokorban Május 12-én ünnepli XII. Pius pápa püspökké szentelésének huszonötödik év­fordulóját s ebből az alkalomból az egész világegyház imáiban megemlékezik az Egy­ház fejéről. Ebbe a nagy világünnepségbe a magyar katolicizmus is bekapcsolódott és pedig az Actio Catholica kezdeményezésére az egész ország területén mindenütt lelki­csokorba gyűjtötték össze azokat a mise­­hallgatásokat, szentáldozásokat, önmegtaga­dásokat, erénygyakorlatokat és egyéb jám­bor cselekedeteket, amelyeket a hívek a pápa szándékára felajánlottak. Február óta gyűjtötték ezeket a sajátkezű aláírással el­látott felajánló íveket, amelyekből most ki­állítást rendezett az Actio Catholica elnök­sége Urbányi Vilmos tervei szerint. Megható és egyben felemelő látványt nyújt ez a kiállítás. Hű tükre annak a nagy szeretetnek és gyermeki ragaszkodásnak, amellyel a magyar nép XII. Pius pápa iránt viseltetik. Minden egyes ilyen íven látszik, hogy ki-ki a maga erejéből tellő legnagyob­bat akarta nyújtani. Egyetlen ív nincs, ame­lyet ne keretezne gazdag, gyakran teljes művészi értékű díszítés s ahogy végig pil­lantunk a kiállítás hatalmas falain, egyház­megyénként csoportosított íveken, szinte messziről meg tudnánk már mondani, me­lyik melyik vidékről való. Egészen elenyésző kivételtől eltekintve mindenütt magyaros motívumokat használtak fel a lelkicsokrok díszítésére és igen sok helyen alkalmazták díszítésül a megfelelő vidéknek jellegzetes népművészeti motívumait. Kalocsa, Nógrád, Baranya jellegzetes színpompás virágai fog­ják körül a gyakran görcsös kézzel irt ákombákomokat, amelyekkel egy-egy jám­bor magyar katolikus kötelezte magát a vállalt erénygyakorlatok elvégzésére. Többet a Szentatyának a fényképe hiszít, míg vol­tak, akik azzal akartak kedveskedni a pápá­nak, hogy olasz nyelven intéztek hozzá hódoló felajánlást. A kiállítás középponti helyén egy asztalon helyezték el a felajánlott lelki csokor leg­szebb, legművészibb kiállítású darabjait. Elsőnek kerül kezünkbe ezek között a keszt­helyiek kétujjnyi vastag kötete, amely dr. Szere­cz Imre adminisztrátor buzgólkodásá­­nak az eredménye. Művészi festmény díszíti a kötet címlapját, amely a templom, rend­ház, gimnázium épületét ábrázolja a Balaton hátterével. A könyv egyes évein Festetich Györgyné grófnéval az élén ott találjuk Keszthely valamennyi társadalmi és közéleti tényezőjének, vallásos és egyéb egyesületé­nek, intézményeinek összegyűjtött aláírásait. Több pompás fejléc és belső kép díszíti a könyvet. A hatalmas kötetbe kötötték fel­ajánlásaikat a magyarkeszi hívek, a Kato­likus Háziasszonyok Országos Egyesülete és a KLOSz. A Magna Domina Hungarorum plébánia kötetén remekbe készült gobelint találunk, míg a városmajori egyházközség, amelynek hívei összes májusban végzendő misehallgatásukat, szentáldozásukat és egyéb erénygyakorlatukat fölajánlották, igen ötle­tesen a modern stílusú plébániatemplom ké­peivel díszítette fel a felajánló kötetet. Külön szekrényben foglal helyet végül a székesfőváros felajánlott ajándéka, egy pom­­pásmivű zománcdíszítéses arany cibórium. A magyar zománcművészetnek­ valóságos re­meke ez a kehely, amelyet művészi bőrkötésű latin- és magyarnyelvű felajánló okmány kí­sér. Ebben az okmányban Szendy Károly, Budapest székesfőváros polgármestere meg­emlékezik arról, hogy a Szentatya az Eucha­risztikus Világkongresszus alkalmából Buda­pest székesfőváros falai között is járt Ugyan­ebben a szekrényben van az a pompásmivű ezüst asztali óra — az Actio Catholica aján­déka pompás magyar stílusú ötvösmunka —, amelynek zenélő szerkezete a budapesti eucharisztikus világkongresszus himnuszát játssza. A kiállítás a Középponti Katolikus Kör nagytermében, Molnár­ utca 11. szám alatt szombat délutánig díjtalanul megtekinthető. Nyitva van minden nap délelőtt 9-től dél­­­után 5 óráig. * ^ A kiállítást csütörtökön délelőtt 11 órakor dr. Czapik Gyula veszprémi püspök, az A. C. sajtószakosztályának országos elnöke nyitotta meg nagyszámú előkelő közönség jelenlété­ben, amelynek soraiban volt dr. Angelo Rotta c. érsek, apostoli nuncius is. Az Angolkisasszonyok kereskedelmi isko­lájának növendékei Hidyné Gyulay Mária vezényletével üdvözlő éneket, majd a Tu és Petrust-t adták elő az ünnepség megnyitása­kor és ezután Czapik Gyula püspök meg­nyitószavaiban arra emlékeztetett, hogy a klasszikus mondás szerint a nehéz napokban milyen felbecsülhetetlen érték a szeretet. — A magyar nemzet — mondotta — sokáig élt nehéz életet és ezeket tetézte a megcsonkítottság. Ilyen helyzetben kaptuk meg 1938-ban az Eucharisztikus Világkongresszust, amellyel a pápa keze mintegy felemelte a megalázott nemzetet a világ színe előtt. És ez alkalommal jött hozzánk Pacelli Jenő, mint a pápa legá­tusa, elhozta hozzánk szivét, jóságos lel­két és mi szivünk mélyébe fogadtuk őt. És mikor pápa lett, a magyarságnak a Szentszék iránt mindenkor tanusított hűségén és engedelmességén kívül annál inkább a szívünkbe zártuk, mert ő már azelőtt is szeretett bennünket. És mivel egy másik klasszikus mondás szerint a szeretet meg akar nyilatkozni és alkalmat keres, hogy megmutassa magát, a ma­gyar katolicizmus felhasználja XII. Pius huszonötéves püspöki jubileumát arra, hogy megmutassa, mennyire szeretjük. Egymillió magyar katolikus, szegények és gazdagok, öregek és ifjak, magasran­­gúak és egyszerű emberek aláírását küldi el ebből a kiállításból a magyar kato­likus társadalom. Ezek az aláírások hit­vallást tesznek a magyar katolicizmus részéről a pápához, Szent Péter utódjá­hoz és rajta keresztül Krisztushoz és egyúttal a kegyelet ajándékait nyújtják, mert minden aláírás mögött kegyeletes aktusok vannak. Czapik püspök beszéde végén latin nyelven fordult a pápa követéhez és rö­viden megismételte a beszédében elhang­zott jókívánságokat és­ kérte, juttassa azokat a Szentatya elé. A’ pépai Himnusz elhangzása után Czapik püspök bemu­­­tatta az apostoli nunciusnak a kiállítás minden egyes darabját. Családias keretek között emlékezett meg 800 éves jubileumáról a Cisztercita Rend Veszprém, április 30.­­ A Cisztercita Rend magyarországi letelem­pedésének nyolcszázadik évfordulója alkal­mából Zircen a rend káptalanja, tekintettel a nehéz időkre, ünnepség helyett csak csa­ládias keretek között emlékezett meg az év­forduló jelentőségéről. A szakkörű ünnepsé­gen kizárólag egyházi személyek vettek részt. Ott voltak Czapik Gyula veszprémi és báró Apor Vilmos győri megyéspüspökök, báró Apor Gábor vatikáni követ, Sárközy Pál ba­­konybéli apát, Langmár Lipót veszprémi irodaigazgató, kanonok és még sokan mások. Délelőtt az apátság templomában Endrédy Vendel zirci apát hálaadó istentiszteletet mondott, majd az Eucharisztikus Társaság tartotta meg veszprémi egyházmegyei köz­gyűlését. Czapik Gyula megyéspüspök szép beszédben­­ méltatta a rend nagy érdemeit. Ezután Várkonyi Fidél főiskolai tanár tartott előadást „Szent Róbert és az Oltáriszentség “ címmel. Erdey Ferenc budapesti központi szemináriumi és Rosman János veszprémi szemináriumi lelki igazgató számoltak­ be ez­után a társaság működéséről, országos,­ il­letve veszprémi egyházmegyei vonatkozás­ban. A programot énekszámokkal gazdagí­totta a zirci papnövelde énekkara. %ww»*vwv«vvwwwwwwww) Kilencvenmilliós közmunka várja a háború után leszerelő földmunkásokat A Magyar Közlekedéstudományi Társa­ság közlekedéstechnikai szakosztálya dr. Jáky József műegyetemi tanár elnöklete alatt a közlekedési társadalom vezető egyéniségeinek és a társaság számos tag­jának jelenlétében most tartotta alakuló ülését. Az alakuló ülésen Németh Endre műegyetemi tanár tartott előadást a „Duna—Tisza-csatorna“ címmel, amely­ben vázolta a kérdés történetét a Szé­chenyi által alapított társaságtól kezdve Kossuth Ferenc kezdeményezésén át a Rohringer által kidolgozott elaborátumig. Az volt a baj — állapította meg az elő­adó —, hogy mindeddig két terv állott egymással szemben, a magasvezetésű Bu­dapest—Szolnok közötti és a mélybev.­ iztos a siker, ha a NEMZETI ÚJSÁG­ OT hasábjain hirdet másokat elgondolt Csongrádba torkoló megoldás. Legújabban azonban a földmivelésü­gyi minisztériumban Lampl Hugó által szer­vezett tervezőcsoport találta meg a leg­kisebb munkát igénylő és­ egyben legjobb megoldást is, amely most kiindulópontját képezi a kormányzat által elfogadott ,90 milliós tervnek. Helyes volna a nyolc évre kontemplált munkálatok terveit már most elkészíteni, hogy a háború végén várható földmunkásfölösleg azonnal be­­állítható legyen ebbe a nagy­szabású, köz­munkába. A Magyar Közlekedéstudományi Társa­ság számos tagja jelent meg az előadáson, a honvédelmi minisztert Matyasovszky vezérőrnagy képviselte. Az érdekes elő­adáshoz dr. Veress Gábor szólt hozzá. Kérjen mutatványszámot KATOLIKUS SZEMLE FELELŐS SZERKESZTŐ: KÜHÁR FLÓRIS 19­4­2 M­ÁJUS Egyed István : Apponyi állambölcseleti felfo­gása. — Szegedi Tasziló D. S. B. : A magyar Ciszterci Rend nyolcszázéves Jubileuma — Szauder Gyula: A kecskeméti táj — Figyelő — Kühár Flóris Földrajzi látókörünk — Szemlék — Békés Gellért: Szent Anzelm taní­tása a megváltásról — Péterffy Gedeon: A diadalmas katolicizmus —Szerető Tiroska: Nagy Lajos és kora — A női nem és a papi hivatás — Puszta Sándor Magyar vártán —­ Danczi Villebald Magyarországi Szent Adal­bert Társulat — Kerékgyártó Imre : A név­telen pap— Jajczay János: Képzőművészeti­ Szemle — Szira Béla: Színház — Bírálatok KIADJA A SZENT ISTVÁN TÁRSULAT (Budapest, Vill., Szentkirályi­ utca 78.). Aza évi II - As előfizetők kedvezményes előnyében kapják — tankönyvek kivételével — a társulati kiadványokat

Next