Nemzeti Ujság, 1942. június (24. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-18 / 136. szám

Pavolini: „A magyaroknak nem kell­ keresni a barátokat Olaszországban, mert itt mindenki az!“ Az olasz nemzetnevelésügyi miniszter érdekes nyilatkozata a Nemzeti Újságnak . Ullein-Reviczky Antal követ olasz- és magyarnyelvű rádió-nyilatkozatával ma befejeződtek az olaszországi magyar kulturális ünnepségek Róma, június 17. (A Nemzeti Újság kiküldött munkatár­sának telefonjelentése.) A milánói magyar kultúrnapok nemcsak a legszélesebb tu­dományos körben keltettek érdeklődést, hanem az egész olasz társadalomban is. Mint jelentettük, nemcsak a milánói, ha­nem az egész olasz sajtó meleg érdeklő­déssel kísérte a magyar-olasz kulturális barátság újabb jelentős megnyilvánulá­sait. A kultúrnapok kiemelkedő érdekes­sége, a történelmi kiállítás, rövidesen útrakell és a nagyobb olasz városok kö­zönségének alkalma lesz személyesen ta­pasztalni, milyen mély és őszinte lelki és kulturális kapcsolatok kötötték össze már az elmúlt évszázadokban is a két nemzetet. Tegnap alkalmunk volt meglátogatni Pavolini Alessandro olasz népnevelésügyi minisztert, a Duce egyik legközvetlenebb munkatársát, akivel hosszasabban beszél­gettünk a magyar-olasz kulturális ünnep­ségek jelentőségéről és a két nemzet kö­zötti kapcsolatok kiépítésének további le­hetőségeiről. Pavolini miniszter régi aktív harcosa a két nemzet közötti szellemi és kulturá­lis kapcsolatok fejlesztésének. Legutoljára 1938-ban részt vett a magyar-olasz kultu­rális bizottság budapesti megbeszélésein, mint az olasz küldöttség egyik vezetője. Mint nemzetnevelésügyi és propaganda­miniszter minden lehetőséget megragad, hogy a két baráti nemzet kapcsolatait művészi, irodalmi, tudományos és egyéb kulturális vonatkozásokban -mind ter­mékenyebbé tegye. Pavolini miniszter az esti órákban fogadta a Nemzeti Újság munkatársát a népnevelésügyi miniszté­riumnak a Via Veneton levő palotájában. A miniszter dolgozószobájában az Író­asztal felett a Duce életnagyságú festmé­nye látható. Az Íróasztal előtt egy Afri­kában zsákmányolt angol géppuska áll. Pavolini miniszter ugyanis részt vett az afrikai hadjáratban és a géppuskát innen hozta magával emlékül. Ugyancsak Író­asztala mellett az egyik falon különböző típusú, Oroszországban zsákmányolt fegy­verek függenek. Megkérdeztük az olasz nemzetnevelés­ügyi minisztert, mi a véleménye a milá­nói magyar napok eredményéről és jelen­tőségéről. — A legnagyobb érdeklődéssel kísér­tem figyelemmel a milánói magyar hét eseményeit — mondotta Pavolini minisz­ter — és az olasz közvélemény is a leg­teljesebb szimpátiával fogadta a milánói napokat, amelyek nem futólagos benyo­mást, hanem tartós, igen mély hatást gya­koroltak az olasz közvéleményre. A milá­nói magyar ünnepségek természetesen nem ölelték fel a két nemzet kulturális érintkezésének valamennyi területét, csu­pán egy jelentős epizódja volt az olasz­magyar kulturális együttműködésnek, amelynek mintegy szintézisét adja. Rend­kívül örömmel látnánk — folytatta a mi­niszter —, hogy ha ezek a kulturális megmozdulások állandósulnának és re­mélem, hogy a mostani milánói ünnepség az újabb olasz-magyar kulturális esemé­nyek kiindulópontja lesz. Ezeknek a kul­turális napoknak a jelentőségét abban is látom, hogy a két nemzet művészi, tudo­mányos és kulturális munkáját össze­gezik. Pavolini miniszter ezután utalt arra, hogy az olasz-magyar kulturális egyez­mény megkötése óta minden évben meg­tartják hol Budapesten, hol Rómában az olasz-magyar kulturális megbeszéléseket. Ezek a megbeszélések a két nemzet szel­lemi és kulturális együttműködésének egyre újabb és szebb gyümölcseit hozzák meg. — örömmel állapítom meg, mint az olasz nemzet nevelési propagandaminisz­tere, hogy az olasz-magyar kulturális kapcsolatok nemcsak hivatalos vonalon nyilatkoznak meg, hanem a két nemzet fiai úgy gazdasági, mint művészi és tudo­mányos vonalon is saját maguktól is arra törekszenek, hogy kapcsolatainkat minél jobban kifejlesszék. — Ami a kulturális vonalat illeti, itten a legszebb fejlődésről számolhatunk be. Rendkívül kimélyültek a két nemzet kö­zött a zenei kapcsolatok. Állandósultak továbbá a színházi és operai csereelőadá­sok. Kölcsönösen felkeresik egymás szín­házait drámai színtársulataink is. Isme­retes, hogy az irodalmi termékek úgy Olaszországban, mint Magyarországon kölcsönösen a nagyközönség legszélesebb érdeklődésére tarthatnak számot. A leg­utóbbi időben a magyar irodalmi művek egész sora jelent meg olasz nyelven és igen tartós sikerük van. Újabban igen mélyek a kapcsolatok a film terén is. Az olasz filmgyártás a filmegyezmény kere­tében nagyszámban alkalmaz magyar színészeket és rendezőket. Ismeretes az is, hogy az olasz-magyar újságíró kapcsola­tok a legszívélyesebben fejlődnek. — A kultúra, a művészetek és az iro­dalom terén éppen olyan közös úton, egy cél felé haladunk, mint ahogy katonai téren vállvetve küzdünk a közös diadalért. A tová­bbiakban felvetettük azt a kér­dést, hogy nem lehetne-e a milánói ma­gyar kultúrnapokhoz hasonlóan Magyar­­országon olasz kulturnapokat megren­dezni? Hangoztattuk, hogy Magyarorszá­gon a legnagyobb érdeklődéssel fogadná a közönség, hogy ha az olasz-magyar kul­turális kapcsolatok olasz vonatkozású ré­szét éppen olyan összefüggően és egységes napok keretében szemlélhetné meg, mint ahogyan azt most Milanóban magyar­olasz vonatkozásban megrendezték. .— A legnagyobb örömmel fogadom a felvetett gondolatot — mondotta Pavolini miniszter — és igen kitűnőnek tartanám, hogy ha alkalmas időben Budapesten is meg lehetne rendezni az olasz-magyar kulturális kapcsolatok bemutatására al­kalmas kiállítást és kultúrnapokat. A ma­gam részéről mindent elkövetek, hogy a magyarok szellemi látogatását Magyar­­országon viszonozzuk. A beszélgetés ezután az olasz irodalmi művek magyarországi sikerére terelődött és közöltük a miniszterrel, hogy egyik novellás kötete, amely „Toscanai felhők“ címen jelent meg a magyar könyvpiacon, igen nagy sikert aratott. Megkérdeztük, várjon jelenleg fogalkozik-e irodalmi munkássággal? Pavolini miniszter mosolyogva vála­szolta, hogy jelenleg nincs ideje arra, hogy tovább folytassa irodalmi működé­sét, de a küzdelem után ismét visszatér az irodalomhoz. Megemlítettük ezután a miniszternek, hogy Milánóban a magyar vendégeket, művészeket és tudósokat milyen nagy szeretettel, ragaszkodással és lelkesedés­sel fogadták. — A magyarok iránti szeretet — mon­dotta Pavolini miniszter — igaz, őszinte és keresetlen. A magyaroknak valóban nem kell keresni a barátokat Olaszország­ban, mert itt mindenki barátja a magya­roknak. Amerre csak járnak a magyarok Olaszországban, mindenütt, lépten-nyo­­mon a legőszintébb, meleg baráti érzé­sekre találnak. Azzal búcsúztunk el Pavolini nemzet­nevelésügyi minisztertől, hogy remélhe­tően rövidesen Budapesten üdvözölhetjük az olasz művészeket és tudósokat a buda­pesti olasz kulturhetek alkalmából. Ullein-Reviczky Antal követ, sajtófő­nök szerdán egy igen értékes ajándékot kapott Pavolini minisztertől. „A római templomok“ című hatalmas, kétkötetes bibliofil kiadásban megjelent munkát küldötte meg neki Pavolini miniszter. A gyönyörű munkát Armalini, a híres olasz tudós szerkesztette. A kétkötetes hatal­mas munkát összesen húsz példányban nyomatták ki és ennek egyikét kapta most meg Pavolini minisztertől Ullein-Reviczky Antal az olaszországi magyar kulturhetek emlékére. Az olaszországi magyar ünnepségeket egyébként szerdán este Ullein-Reviczky Antal olasz- és magyarnyelvű rádiónyi­latkozatai zárják le. Ullein-Reviczky An­tal este hét órakor kereste fel az olasz rádiót, ahol viaszlemezre mondotta az olasz nagyközönség részére szánt üdvöz­letét olasz nyelven és Magyarország felé egy rövid magyarnyelvű üzenetet. Az olasz üzenetet este nyolc órakor sugároz­ták ki a római rádióban, Magyarország felé pedig rövidhullámú adón közvetítet­ték este kilenc órakor Ullein-Reviczky Antal beszédét. A magyar sajtófőnök rö­vid nyilatkozatában a legteljesebb elis­merését fejezte ki a fasiszta kormánynak és a milánói hatóságoknak, valamint az Istituto di Alta Cultura-nak, hogy a mi­lánói magyar napokat lehetővé tették, megszervezték és a leggondosabb lelkese­déssel, szívélyességgel és előzékenységgel segítették elő a két ország évszázados kapcsolatait bemutató történelmi kiállí­tást. Hangoztatta Ullein-Reviczky követ, hogy a kiállítás anyaga is élénken bizo­nyítja azt, hogy a magyar kultúra mindig a legszorosabb kapcsolatokat tartotta fenn a latin kultúrával és onnan nyerte meg­újuló és felfrissülő erejét. — A Magyarország irányában megnyil­vánuló rokonszenvet — mondotta — mi magyarok a legőszintébb szívvel viszonoz­zuk. A jelenlegi közös ellenség elleni küzdelmünkben az olasz-magyar évszáza­dos barátság ismét megerősödött. Magyar­­ország ismeri történelmi hivatását és ké­pesnek érzi magát arra, hogy a nyugati kultúra védelmében azt a jövőben is be­töltse. ­ Betegek gyakran székrekedésben is szoktak szenvedni. Ilyenkor gondoskodni kell Darmol hashajtóval a jó emésztésről. Betegségben szükséges a S ountot! CSÖRÖGI OJZA HARMADIK FILMJE! famtef! SIMOR, KISS FERENC. HIDVEGHT VALI. tumixf! FÖLDENYI, BENKO. H. M.-fUm. Ma premier! URANIA, SCALA, CORVIN, FORUM. ATRIUM tomtiat! Ullein-Reviczky Antal követ szerdád este elutazott Rómából és Bécsen keresz­tül pénteken délután érkezik vissza Budapestre. ÁBRÁNYI AURÉL A Kormányzó születésnapjának ünneplése A Kormányzó június 18-iki születésnapját a m. kir. honvédség a jelenlegi há­borús viszonyoknak megfelelő keretek között üli meg. A laktanyákat és egyéb honvédségi épületeket napkeltétől napny­ugtáig fellobogózzák. Reggel zenés éb­resztő lesz. A budapesti helyőrség felekezetek szerint istentiszteleteken vesz részt. Ki­lenc órakor a Kapisztrán János római ka­tolikus helyőrségi templomban, valamint az Abonyi­ utcai református egyetemes konvent székházában a tisztikar részvé­telével ünnepi istentisztelet lesz. Az istentiszteletek után a csapatok felett pa­rancsnokaik díszszemlét tartanak. A tábornoki kar délben a tisztikaszi­nóban egytálas ebéden vesz részt. Ébresztőkor, az istentiszteletek és az ünnepi ebéd alatt a gellérthegyi Cita­dellán elhelyezett lövegek 24—24 díszlövést adnak le. E napon a m. kir. honvédelmi minisztérium, valamint a katonai parancsnok­ságok, hatóságok, stb. szünnapot tartanak és így a felek fogadása is szünetel. Hasonló módon és a helyi viszonyok­nak megfelelően ünneplik meg a kor­mányzó születésnapját a vidéki helyőrségek is. A harcol© honvédek köszöntik Legfelsőbb Hadurakat A Magyar Távirati Iroda jelenti: Vitéz Jány Gusztáv vezérezredes, hadseregparancsnok az alábbi táviratot intézte vitéz Keresztes-Fischer Lajos vezérezredes, főhadsegédhez: Kérem Nagyméltóságodat, hogy ő fő méltóságának jelenteni szíveskedjék, hogy a keleten működő hadsereg minden tiszti és legénységi állományú tagja legaláza­tosabb jókívánságaival hódol Legfelsőbb Hadura előtt magas személye születés­napja alkalmából. Vitéz Jány Gusztáv vezérezredes.* Vitéz Keresztes-Fischer Lajos vezérezredes, főhadsegéd a következő távirat­ban válaszolt vitéz Jány Gusztáv hadseregparancsnoknak. Ő főméltósága megbízni kegyeskedett, hogy a születésnapja alkalmából kifeje­zett igen jóleső szerencsekivánatokért Nagyméltóságodnak és keleten harcoló minden magyar katonájának őszinte köszönetét és atyai szivéből fakadó meleg, bajtársi üdvözletét tolmácsoljam. * Vitéz Keresztes-Fischer Lajos vezérezredes, főhadsegéd. Júniusban a tanulókat beíratni A székesfőváros területén lévő népiskolák­ban az 1942—43. iskolaévre szóló behatáso­kat június 22., 23. és 24. (hétfő, kedd, szerda) napjain délelőtt kilenc órától délután 1 óráig és délután 5—7 óráig tartják meg. Mindazok, akiknek gondozása alá iskolaköteles korú gyermek tartozik, kötelesek a gyermeket nyilvános népiskolába vagy a nyilvános nép­iskola felső tagozatának látogatása alól men­tesítő iskolába (közép-, középfokú- vagy szakiskolába) beíratni, tekintet nélkül testi vagy szellemi fogyatékosságára. Be­­kell íratni azt a gyermeket is, akit az előző is­kolai évben a nyilvános iskolába járás alól felmentettek, vagy akit a nyilvános népisko­lából kizártak Iskolaköteles korba lép az a gyermek, aki június 30-ig betölti hatodik életévét. Minden szülő, gyám, gondviselő tartozik az iskolaköteles gyermeket az iskolai beha­tásra elvinni és a gyermekre vonatkozó ok­mányokat — az első behatásnál a gyermek születési anyakönyvi kivonatát (családi érte­sítőt), az oltási bizonyítványt és a lakás be­jelentőlapot, folytatólagos behatásnál pedig az előző évi népiskolai bizonyítványt (iskolai értesítő könyv, továbbá a lakásbejelentő lapot) a beiatás alkalmával bemutatni. Az iskolaköteles gyermek a községi nép­iskolák közül csak abba az iskolába iratható be, amelynek beirási körzetében lakik. Az iskola beirási körzetét az iskola kapuján ki­függesztett hirdetés tünteti fel. A székesfőváros területén lévő népiskolák­ban az 1942—43. iskolaév ünnepélyes meg­nyitásának napja szeptember 2., szerda, az első tanítási nap szeptember 3., csütörtök. A budapesti tankerületi főigazgató úgy rendelkezett, hogy az 1942—43. iskolaévtől kezdve a népiskolai behatásokat a tanév végén kell megtartani. Ennélfogva az, iskola­­köteles korú gyermekeket feltétlenül június folyamán kell beíratni, mert szeptemberben már nem tartanak behratásokat, illetőleg már csak azok iratkozhatnak be, akik idő­közben költöztek a székesfővárosba. Azok a szülők, illetve gondviselők, akik a beiratáso­kat elmulasztják, kihágást követnek el és hatszáz pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntethetők. A székesfőváros területén lévő polgári iskolákban, gimnáziumokban és kereskedelmi középiskolákban június 26. és 27., a keres­kedőtanonc iskolákban június 23., 24., 25. és 26., az iparostanonc iskolákban június 22. és 23., a népesebb iparostanonciskolákban pedig június 22., 23. és 24. napjain kell a behratáz­­sokat megtartani.

Next