Nemzeti Ujság, 1942. június (24. évfolyam, 123-145. szám)
1942-06-18 / 136. szám
Pavolini: „A magyaroknak nem kell keresni a barátokat Olaszországban, mert itt mindenki az!“ Az olasz nemzetnevelésügyi miniszter érdekes nyilatkozata a Nemzeti Újságnak . Ullein-Reviczky Antal követ olasz- és magyarnyelvű rádió-nyilatkozatával ma befejeződtek az olaszországi magyar kulturális ünnepségek Róma, június 17. (A Nemzeti Újság kiküldött munkatársának telefonjelentése.) A milánói magyar kultúrnapok nemcsak a legszélesebb tudományos körben keltettek érdeklődést, hanem az egész olasz társadalomban is. Mint jelentettük, nemcsak a milánói, hanem az egész olasz sajtó meleg érdeklődéssel kísérte a magyar-olasz kulturális barátság újabb jelentős megnyilvánulásait. A kultúrnapok kiemelkedő érdekessége, a történelmi kiállítás, rövidesen útrakell és a nagyobb olasz városok közönségének alkalma lesz személyesen tapasztalni, milyen mély és őszinte lelki és kulturális kapcsolatok kötötték össze már az elmúlt évszázadokban is a két nemzetet. Tegnap alkalmunk volt meglátogatni Pavolini Alessandro olasz népnevelésügyi minisztert, a Duce egyik legközvetlenebb munkatársát, akivel hosszasabban beszélgettünk a magyar-olasz kulturális ünnepségek jelentőségéről és a két nemzet közötti kapcsolatok kiépítésének további lehetőségeiről. Pavolini miniszter régi aktív harcosa a két nemzet közötti szellemi és kulturális kapcsolatok fejlesztésének. Legutoljára 1938-ban részt vett a magyar-olasz kulturális bizottság budapesti megbeszélésein, mint az olasz küldöttség egyik vezetője. Mint nemzetnevelésügyi és propagandaminiszter minden lehetőséget megragad, hogy a két baráti nemzet kapcsolatait művészi, irodalmi, tudományos és egyéb kulturális vonatkozásokban -mind termékenyebbé tegye. Pavolini miniszter az esti órákban fogadta a Nemzeti Újság munkatársát a népnevelésügyi minisztériumnak a Via Veneton levő palotájában. A miniszter dolgozószobájában az Íróasztal felett a Duce életnagyságú festménye látható. Az Íróasztal előtt egy Afrikában zsákmányolt angol géppuska áll. Pavolini miniszter ugyanis részt vett az afrikai hadjáratban és a géppuskát innen hozta magával emlékül. Ugyancsak Íróasztala mellett az egyik falon különböző típusú, Oroszországban zsákmányolt fegyverek függenek. Megkérdeztük az olasz nemzetnevelésügyi minisztert, mi a véleménye a milánói magyar napok eredményéről és jelentőségéről. — A legnagyobb érdeklődéssel kísértem figyelemmel a milánói magyar hét eseményeit — mondotta Pavolini miniszter — és az olasz közvélemény is a legteljesebb szimpátiával fogadta a milánói napokat, amelyek nem futólagos benyomást, hanem tartós, igen mély hatást gyakoroltak az olasz közvéleményre. A milánói magyar ünnepségek természetesen nem ölelték fel a két nemzet kulturális érintkezésének valamennyi területét, csupán egy jelentős epizódja volt az olaszmagyar kulturális együttműködésnek, amelynek mintegy szintézisét adja. Rendkívül örömmel látnánk — folytatta a miniszter —, hogy ha ezek a kulturális megmozdulások állandósulnának és remélem, hogy a mostani milánói ünnepség az újabb olasz-magyar kulturális események kiindulópontja lesz. Ezeknek a kulturális napoknak a jelentőségét abban is látom, hogy a két nemzet művészi, tudományos és kulturális munkáját összegezik. Pavolini miniszter ezután utalt arra, hogy az olasz-magyar kulturális egyezmény megkötése óta minden évben megtartják hol Budapesten, hol Rómában az olasz-magyar kulturális megbeszéléseket. Ezek a megbeszélések a két nemzet szellemi és kulturális együttműködésének egyre újabb és szebb gyümölcseit hozzák meg. — örömmel állapítom meg, mint az olasz nemzet nevelési propagandaminisztere, hogy az olasz-magyar kulturális kapcsolatok nemcsak hivatalos vonalon nyilatkoznak meg, hanem a két nemzet fiai úgy gazdasági, mint művészi és tudományos vonalon is saját maguktól is arra törekszenek, hogy kapcsolatainkat minél jobban kifejlesszék. — Ami a kulturális vonalat illeti, itten a legszebb fejlődésről számolhatunk be. Rendkívül kimélyültek a két nemzet között a zenei kapcsolatok. Állandósultak továbbá a színházi és operai csereelőadások. Kölcsönösen felkeresik egymás színházait drámai színtársulataink is. Ismeretes, hogy az irodalmi termékek úgy Olaszországban, mint Magyarországon kölcsönösen a nagyközönség legszélesebb érdeklődésére tarthatnak számot. A legutóbbi időben a magyar irodalmi művek egész sora jelent meg olasz nyelven és igen tartós sikerük van. Újabban igen mélyek a kapcsolatok a film terén is. Az olasz filmgyártás a filmegyezmény keretében nagyszámban alkalmaz magyar színészeket és rendezőket. Ismeretes az is, hogy az olasz-magyar újságíró kapcsolatok a legszívélyesebben fejlődnek. — A kultúra, a művészetek és az irodalom terén éppen olyan közös úton, egy cél felé haladunk, mint ahogy katonai téren vállvetve küzdünk a közös diadalért. A továbbiakban felvetettük azt a kérdést, hogy nem lehetne-e a milánói magyar kultúrnapokhoz hasonlóan Magyarországon olasz kulturnapokat megrendezni? Hangoztattuk, hogy Magyarországon a legnagyobb érdeklődéssel fogadná a közönség, hogy ha az olasz-magyar kulturális kapcsolatok olasz vonatkozású részét éppen olyan összefüggően és egységes napok keretében szemlélhetné meg, mint ahogyan azt most Milanóban magyarolasz vonatkozásban megrendezték. .— A legnagyobb örömmel fogadom a felvetett gondolatot — mondotta Pavolini miniszter — és igen kitűnőnek tartanám, hogy ha alkalmas időben Budapesten is meg lehetne rendezni az olasz-magyar kulturális kapcsolatok bemutatására alkalmas kiállítást és kultúrnapokat. A magam részéről mindent elkövetek, hogy a magyarok szellemi látogatását Magyarországon viszonozzuk. A beszélgetés ezután az olasz irodalmi művek magyarországi sikerére terelődött és közöltük a miniszterrel, hogy egyik novellás kötete, amely „Toscanai felhők“ címen jelent meg a magyar könyvpiacon, igen nagy sikert aratott. Megkérdeztük, várjon jelenleg fogalkozik-e irodalmi munkássággal? Pavolini miniszter mosolyogva válaszolta, hogy jelenleg nincs ideje arra, hogy tovább folytassa irodalmi működését, de a küzdelem után ismét visszatér az irodalomhoz. Megemlítettük ezután a miniszternek, hogy Milánóban a magyar vendégeket, művészeket és tudósokat milyen nagy szeretettel, ragaszkodással és lelkesedéssel fogadták. — A magyarok iránti szeretet — mondotta Pavolini miniszter — igaz, őszinte és keresetlen. A magyaroknak valóban nem kell keresni a barátokat Olaszországban, mert itt mindenki barátja a magyaroknak. Amerre csak járnak a magyarok Olaszországban, mindenütt, lépten-nyomon a legőszintébb, meleg baráti érzésekre találnak. Azzal búcsúztunk el Pavolini nemzetnevelésügyi minisztertől, hogy remélhetően rövidesen Budapesten üdvözölhetjük az olasz művészeket és tudósokat a budapesti olasz kulturhetek alkalmából. Ullein-Reviczky Antal követ, sajtófőnök szerdán egy igen értékes ajándékot kapott Pavolini minisztertől. „A római templomok“ című hatalmas, kétkötetes bibliofil kiadásban megjelent munkát küldötte meg neki Pavolini miniszter. A gyönyörű munkát Armalini, a híres olasz tudós szerkesztette. A kétkötetes hatalmas munkát összesen húsz példányban nyomatták ki és ennek egyikét kapta most meg Pavolini minisztertől Ullein-Reviczky Antal az olaszországi magyar kulturhetek emlékére. Az olaszországi magyar ünnepségeket egyébként szerdán este Ullein-Reviczky Antal olasz- és magyarnyelvű rádiónyilatkozatai zárják le. Ullein-Reviczky Antal este hét órakor kereste fel az olasz rádiót, ahol viaszlemezre mondotta az olasz nagyközönség részére szánt üdvözletét olasz nyelven és Magyarország felé egy rövid magyarnyelvű üzenetet. Az olasz üzenetet este nyolc órakor sugározták ki a római rádióban, Magyarország felé pedig rövidhullámú adón közvetítették este kilenc órakor Ullein-Reviczky Antal beszédét. A magyar sajtófőnök rövid nyilatkozatában a legteljesebb elismerését fejezte ki a fasiszta kormánynak és a milánói hatóságoknak, valamint az Istituto di Alta Cultura-nak, hogy a milánói magyar napokat lehetővé tették, megszervezték és a leggondosabb lelkesedéssel, szívélyességgel és előzékenységgel segítették elő a két ország évszázados kapcsolatait bemutató történelmi kiállítást. Hangoztatta Ullein-Reviczky követ, hogy a kiállítás anyaga is élénken bizonyítja azt, hogy a magyar kultúra mindig a legszorosabb kapcsolatokat tartotta fenn a latin kultúrával és onnan nyerte megújuló és felfrissülő erejét. — A Magyarország irányában megnyilvánuló rokonszenvet — mondotta — mi magyarok a legőszintébb szívvel viszonozzuk. A jelenlegi közös ellenség elleni küzdelmünkben az olasz-magyar évszázados barátság ismét megerősödött. Magyarország ismeri történelmi hivatását és képesnek érzi magát arra, hogy a nyugati kultúra védelmében azt a jövőben is betöltse. Betegek gyakran székrekedésben is szoktak szenvedni. Ilyenkor gondoskodni kell Darmol hashajtóval a jó emésztésről. Betegségben szükséges a S ountot! CSÖRÖGI OJZA HARMADIK FILMJE! famtef! SIMOR, KISS FERENC. HIDVEGHT VALI. tumixf! FÖLDENYI, BENKO. H. M.-fUm. Ma premier! URANIA, SCALA, CORVIN, FORUM. ATRIUM tomtiat! Ullein-Reviczky Antal követ szerdád este elutazott Rómából és Bécsen keresztül pénteken délután érkezik vissza Budapestre. ÁBRÁNYI AURÉL A Kormányzó születésnapjának ünneplése A Kormányzó június 18-iki születésnapját a m. kir. honvédség a jelenlegi háborús viszonyoknak megfelelő keretek között üli meg. A laktanyákat és egyéb honvédségi épületeket napkeltétől napnyugtáig fellobogózzák. Reggel zenés ébresztő lesz. A budapesti helyőrség felekezetek szerint istentiszteleteken vesz részt. Kilenc órakor a Kapisztrán János római katolikus helyőrségi templomban, valamint az Abonyi utcai református egyetemes konvent székházában a tisztikar részvételével ünnepi istentisztelet lesz. Az istentiszteletek után a csapatok felett parancsnokaik díszszemlét tartanak. A tábornoki kar délben a tisztikaszinóban egytálas ebéden vesz részt. Ébresztőkor, az istentiszteletek és az ünnepi ebéd alatt a gellérthegyi Citadellán elhelyezett lövegek 24—24 díszlövést adnak le. E napon a m. kir. honvédelmi minisztérium, valamint a katonai parancsnokságok, hatóságok, stb. szünnapot tartanak és így a felek fogadása is szünetel. Hasonló módon és a helyi viszonyoknak megfelelően ünneplik meg a kormányzó születésnapját a vidéki helyőrségek is. A harcol© honvédek köszöntik Legfelsőbb Hadurakat A Magyar Távirati Iroda jelenti: Vitéz Jány Gusztáv vezérezredes, hadseregparancsnok az alábbi táviratot intézte vitéz Keresztes-Fischer Lajos vezérezredes, főhadsegédhez: Kérem Nagyméltóságodat, hogy ő fő méltóságának jelenteni szíveskedjék, hogy a keleten működő hadsereg minden tiszti és legénységi állományú tagja legalázatosabb jókívánságaival hódol Legfelsőbb Hadura előtt magas személye születésnapja alkalmából. Vitéz Jány Gusztáv vezérezredes.* Vitéz Keresztes-Fischer Lajos vezérezredes, főhadsegéd a következő táviratban válaszolt vitéz Jány Gusztáv hadseregparancsnoknak. Ő főméltósága megbízni kegyeskedett, hogy a születésnapja alkalmából kifejezett igen jóleső szerencsekivánatokért Nagyméltóságodnak és keleten harcoló minden magyar katonájának őszinte köszönetét és atyai szivéből fakadó meleg, bajtársi üdvözletét tolmácsoljam. * Vitéz Keresztes-Fischer Lajos vezérezredes, főhadsegéd. Júniusban a tanulókat beíratni A székesfőváros területén lévő népiskolákban az 1942—43. iskolaévre szóló behatásokat június 22., 23. és 24. (hétfő, kedd, szerda) napjain délelőtt kilenc órától délután 1 óráig és délután 5—7 óráig tartják meg. Mindazok, akiknek gondozása alá iskolaköteles korú gyermek tartozik, kötelesek a gyermeket nyilvános népiskolába vagy a nyilvános népiskola felső tagozatának látogatása alól mentesítő iskolába (közép-, középfokú- vagy szakiskolába) beíratni, tekintet nélkül testi vagy szellemi fogyatékosságára. Bekell íratni azt a gyermeket is, akit az előző iskolai évben a nyilvános iskolába járás alól felmentettek, vagy akit a nyilvános népiskolából kizártak Iskolaköteles korba lép az a gyermek, aki június 30-ig betölti hatodik életévét. Minden szülő, gyám, gondviselő tartozik az iskolaköteles gyermeket az iskolai behatásra elvinni és a gyermekre vonatkozó okmányokat — az első behatásnál a gyermek születési anyakönyvi kivonatát (családi értesítőt), az oltási bizonyítványt és a lakás bejelentőlapot, folytatólagos behatásnál pedig az előző évi népiskolai bizonyítványt (iskolai értesítő könyv, továbbá a lakásbejelentő lapot) a beiatás alkalmával bemutatni. Az iskolaköteles gyermek a községi népiskolák közül csak abba az iskolába iratható be, amelynek beirási körzetében lakik. Az iskola beirási körzetét az iskola kapuján kifüggesztett hirdetés tünteti fel. A székesfőváros területén lévő népiskolákban az 1942—43. iskolaév ünnepélyes megnyitásának napja szeptember 2., szerda, az első tanítási nap szeptember 3., csütörtök. A budapesti tankerületi főigazgató úgy rendelkezett, hogy az 1942—43. iskolaévtől kezdve a népiskolai behatásokat a tanév végén kell megtartani. Ennélfogva az, iskolaköteles korú gyermekeket feltétlenül június folyamán kell beíratni, mert szeptemberben már nem tartanak behratásokat, illetőleg már csak azok iratkozhatnak be, akik időközben költöztek a székesfővárosba. Azok a szülők, illetve gondviselők, akik a beiratásokat elmulasztják, kihágást követnek el és hatszáz pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntethetők. A székesfőváros területén lévő polgári iskolákban, gimnáziumokban és kereskedelmi középiskolákban június 26. és 27., a kereskedőtanonc iskolákban június 23., 24., 25. és 26., az iparostanonc iskolákban június 22. és 23., a népesebb iparostanonciskolákban pedig június 22., 23. és 24. napjain kell a behratázsokat megtartani.