Nemzeti Ujság, 1942. július (24. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-01 / 146. szám

A képviselőház megkezdte a milliárdos mezőgazdasági törvényjavaslat vitáját Megszavazták az ügyvédi gyám- és nyugdí­j­­intézeti alapról szóló javaslatot Vitéz Tars Tibor alelnök negyedt­izenegy­­óra előtt néhány­­perccel nyitotta meg a kép­viselőház keddi ülését. Krúdy Ferenc előadó benyújtotta a pénz­ügyi és közjogi bizottság együttes jelentését az felhatalmazási törvényjavaslatról, amely­nek további tárgyalására kimondották a sür­gősséget. Bárczay Ferenc napirend előtt szólalt fel, s a következőket mondotta: Sajnálattal érte­sültem arról, hogy a folyó hó 24-én elnökle­tem alatt tartott együttes bizottsági ülésen történtek arra , indították Horváth Ferenc képviselőtársamat, hogy ellenem bizalmatlan­­sági indítványt jegyezzen be, amelynek indo­kolását a mai ülés napirendjére első pontként ki­ is tűzték. Akik közéleti működésemet közelebbről ismerik, tudják, hogy mindig a méltányosság, az igazság keresése vezetett és mindig az ellentétek kiegyenlítése volt a célom. Ezen az állásponton vagyok ma is. Hogy ennek az álláspontomnak a keresztül­vitele talán nem mindig jár sikerrel, annak legfőbb oka abban kereshető, hogy a közüle­­tek tanácskozásai során sokszor olyan atmo­szféra alakul ki, hogy annak­ hatása alól talán még a leghiggadtabb tanácsvezető sem vonhatja ki magát. Ez történt a 24-én meg­tartott együttes ülésen is. Sajnálom, hogy ez ■megtörtént és hogy ez a körülmény okot szol­gáltatott arra, hogy a bizottsági üléseken történtekkel­­ a Ház plénuma is foglalkozni kénytelen. • Horváth Ferenc is felszólalt. Amikor in­dítványomat megtettem, engem sem az a szempont vezetett, hogy ellentéteket szítsak itt a Házban, hanem azért tettem meg indít­ványomat, mert úgy éreztük, hogy a bizott­sági tárgyalás során hiba történt, amely repa­­rációra szorul. Nagyon örülök, hogy ez a reparáció itt a Ház teljes ülésében is meg­történt. Ezt a magam részéről tudomásul veszem és indítványomat ezennel vissza­vonom.­­Élénk helyeslés és taps a jobb­oldalon.) Bárczay Ferenc a jobboldalról átment az ellenzék oldalára és általános éljenzés és taps közben kezet fogott Horváth Ferenccel és Nagy Lászlóval. . Ezután a napirenden szereplő törvény­­javaslatot tárgyalták. Hozzászólás nélkül fo­gadták el általánosságban a személyi álla­potokra vonatkozó közlésekről kötött ma­gyar-német egyezmény becikkelyezési javas­latát, majd rátértek az országos ügyvédi jogá­im és nyugdíjintézet fedezeti alapjának növeléséről szóló törvényjavaslat vitájára. Torkos Béla előadó kiemelte, hogy a ma­gyar ügyvéd a magyar bíróval együtt az egyik legmagasabb szellemi előképzettséget igénylő hivatást tölti be. Az ügyvédek ma­gas szellemi előképzettsége és az a fontos széleskörű terrénum, amelyen működnek, két irányban követel törvényes beavatko­zást Az egyik az ügyvédek általános anyagi helyzetének rendezése, a másik pedig az ügyvédség megszabadítása a zsidó szellemi­ségtől, amely nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az ügyvédség tekintélye a köz­tudatban mélyen alászállt. Az ügyvédek anyagi helyzetének rendezése terén fontos lépés ez a javaslat, amely szerint minden ügyvéd köteles a kereseti adó alapjának megfelelő százalékos arányban hozzájárulni az alaphoz. Ilyen módon a számítások sze­rint mintegy 700.000 pengővel növekednék a fedezeti alap. A javaslat az ügyvédség régi óhaját váltja valóra. Vitéz Váczy György (MEP) örömmel fo­gadja a javaslatot, amelynek célja, hogy az ügyvédség önmegadóztatása révén az­ inté­zet bevételeit felfokozza. Ismertette a javas­lat létrejöttének előzményeit. Míg a felsza­badult területeken az ügyvédi kamaráknak csak a zsidótörvényben megállapított száza­lékban lehetnek zsidó tagjai, addig a tria­noni területen sok helyen még mindig 40— 60 százalék a zsidó ügyvédek száma. Kérte, mondják ki, hogy az ügyvédi kart egyen­­rangúsítsák a bírói és közjegyzői karral, amelynek zsidók nem lehetnek tagjai. Nagy László (MMP) megállapította, hogy­­az ügyvédség olyan tiszteletreméltó hivatás, amely az állam részéről is mindenképpen megbecsülést és támogatást érdemel. A tra­gédia az, ami a magyar ügyvédséggel a libe­rális rendszer és a zsidóság térfoglalása kö­vetkeztében történt. Az ügyvédség csak akkor lesz száz, százalékig hivatás, ha a numerus nullásból törvény lesz. Határozati javaslatot terjesztett be, hogy utasítsa a Ház a kormányt, hogy a törvénykezési illetéket az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjinté­­zeti fedezeti alap javára 10 százalékkal emelje fel, annak kimondása mellett, hogy ezt a pótlékot az illetékért elsősorban felelős ügyvéd az ügyfelére nem háríthatja át. Bartha Ignác, mint erdélyi képviselő szólt a­­javaslathoz, amely szerinte is helyes intéz­kedéseket tartalmaz. A kisebbségi ügyvédsors nehézségeit és küzdelmeit vázolta. A románok módfelett megadóztatták a magyar ügyvéde­ket s kívánta, hogy ügyvédi kamaránkint globálisan állapítsák meg az adót, amit a kamara maga oszt szét a tagok között. Dél­­erdélyből sok menekült ügyvéd érkezett a felszabadított területekre. Kérte, hogy ezek közül a rászorultak nyugdíj­ ügyét az intézet oldja meg. Az Északerdélyben maradt három ügyvédi kamarának járó és annak idején az ügyvédi nyugdíjalap javára befizetett össze­geket fizettessék­ vissza , a román ügyvéd­szövetséggel. Elfogadja a javaslatot. Vitéz Várady László szerint a javaslat olyan szociális megoldást jelent, amilyent a korszellem megkíván. Az ügyvédi kírnak már a háború előtt volt nyugdíjintézete, amely 13 millió koronát adott hadikölcsönbe és korona­járadékba, így teljesen megsemmisült. A valorizációja körülbelül csak 500.000 pengőt tesz ki. A háború óta több mint húsz évnek kellett eltelni, hogy az ügyvédi kar jogos kí­vánságát teljesítsük. Elfogadja a javaslatot. Vitéz Téglássy Béla (MÉP) szerint minden testületnek, foglalkozási ágnak, amely szövet­ségbe vagy­ kamarákba tömörül, törekedni kell, hogy az önsegélyezés eszméjét­, az ön­ellátás gondolatát, a szociális progresszivitás teljes közösségi szellemét ápolja és építse ki. Hivatkozott az egyes ügyvédi kamarák indít­ványaira, majd az Országos Orvosszövetség nyugdíjalapjának­ kérdését tette szóvá. Reméli, hogy ezt,­a problémát megoldó törvényjavaslat is hamarosan a Ház elé kerülhet. Elfogadja a javaslatot. K­adocsay László igazságügyminiszter ál­lott ezután szólásra. Teljesen tudatában van a magyar ügyvédség nagyszerű jogszolgálta­tási és társadalmi tevékenységének. A kérdés, amit a javaslat rendezni kíván, az ügyvédség problémáinak­ egy kis szektora. Az ügyvédség kérdését általánosan rendező törvényjavaslat már előkészítő tárgyalás alatt van, azonban a háború miatt a megoldásra váró kérdések között sürgősségi sorrendet, kellett megállapí­tani. Az ügyvédek rokkant fainak és özvegyei­nek, valamint árváinak ügye nagyon sürgős. Megállapította, hogy a visszatért területek visszacsatolása alkalmával mindig emelke­dett, így legutóbb a Délvidék visszacsatolása­kor újabb­ 30.000 pengő póthitellel emelkedett a támogatás. Válaszolt a nyugdíjintézet hozzá intézett beadványára. Államsegéllyel nem lehet annyira támogatni, hogy ez lehetővé tenné a teljes összegek kifizetését. Körülbelül 33 százalékkal lehet így emelni most már a járadékot. (Taps.) Szováta-Fürdőn a ■ Szent József-villát a kalocsai iskolanővé­rek vezetik. A szobák ára: egyágyas 5—6 pengő, a kétágyas 10 pengő, naponta. A szo­bák új ágyneművel vannak felszerelve. Szoba kapható még a következő címen: Szt. József-villa, Szováta-fürdő Iskolanővérek NEMZETI UJSÁG 1942 július 1. Szerda ez egészséges vidám gyermekek különösen. Hát­ tiszta leftelletük ü­deségét éressük. A száj és a fogak ápolása éppen olyan fontos, mint a bőré. Szoktassuk tehát a gyermekeket már kora ifjú­­ságuktól kezdve rendszeres fogápolásihoz — mégpedig ODOL fogpeppel. MAGYARORSZÁG! ODOLMŰVEK R. T. BUDAPEST Ezerh­áromszáz­­iillió pengő a mezőgazdaság fej­lesztésére Áttértek a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Az elnök bejelentette, hogy az egyes pártok részéről a következő vezérszónokok szólalnak fel: Krúdy Ferenc, Csorba Sándor, Gesztelyi- Nagy László, báró Roszner István, báró Braunecker Antal, a kereszténypárt részéről Thassy Kristóf, további vezérszónokok: Né­meth Andor, Tatár Imre, Tildy Zoltán, Demkó Mihály és Szeder Ferenc. Fricke Valér előadó részletesen ismertette a rendkívül nagyjelentőségű törvényjavaslat intézkedéseit. Rámutatott arra, hogy ez egyik legfontosabb javaslata az évtizedeknek s erre a mezőgazdaság már hosszú ideje vár. Hiva­tása, hogy előmozdítsa a mezőgazdasági ter­melést. Külön jelentősége van annak is, hogy most, a háború közepén hozták a Ház elé, mert azt akarják, hogy már egy előkészített és átalakult mezőgazdaság könnyen be tud­jon illeszkedni az új Európába a háború után. A javaslat tulajdonképpeni célja a termelés minőségi és mennyiségi emelése és a gazdál­kodás intenzívebbé tétele. A javaslatba fel­vett összeget tíz év alatt fektetik be s min­den évben a tárca költségvetése során irá­nyozzák elő. Ismertette az egyes intézkedéseket, ame­lyek a talajkultúra emelését szolgálják. Évente 250.000 holdat meszeznek, 350.000 hold szikes területből , holdankint körülbelül 400 pengő költséggel 450.000 holdat digózással sziktelenítenek, 80.000 holdat pedig gipszez­­nek. A talajvíz-állapot megjavítását és a talajcsövezés kérdését külön, a közeljövőben ennek a törvényjavaslatnak egy külön kísérő javaslata fogja rendezni. A sáncolás modern eljárás. Általa lehetséges a talajerő fenntar­tása és az árvizek megakadályozása. Alig 40 pengőbe kerül egy katasztrális hold sáncolása. A javaslat évente 40.000 hold sáncolását irá­nyozza elő. Szaktanácsadók révén vezetik rá a kisgazdákat a helyes műtrágyázásra, ötven­ezer kisgazdaságban létesítenek bemutató­­trágyatelepet és még külön 200.000 kisgazda kap ilyen telepet. Négyszáz szántó­szövetke­­zetet állítanak fel, 1000 darab kedvezményes traktort osztanak ki és 10.000 kisebb gépet juttatnak a kisgazdáknak. A mezőgazdaság gépesítésére a javaslatba 35 milliót vettek fel. 313 milliót irányoztak elő a termés­foko­zásra, aminek egyik eszköze a tagosítás. A tagosítás révén 50.000 hold újabb termőte­rületet nyerhetünk. A miniszter egyes terü­leteken elrendelheti a tagosítást. Az első tíz évben 2300 községben vezetik be a tagosítást. Meszezésre 101, sziktelenítésre 54, talajvíz­­elvezetésre, sáncolásra, alagcsövezésre és ár­­kolásra 40, táperőfokozásra 37, gépekkel való ellátásra 35 és tagosításra 47 milliót állapít meg a törvényjavaslat. Nagy kérdés a nemesített vetőmaggal való ellátás. Elsősorban az állami birtokokon és a nagybirtokokon termesztik ki az egyes vi­dékek számára elit­ magvakat. Kiosztanak 16.000 ötven százalékos kedvezményű vető­gépet, ugyancsak 50 százalékos kedvezmény­­nyel 4000 magtisztítógépet. A szegényebb községek számára ingyen kioszt a kormány 2000 darab vetőgépet és 2­500 darab magtisz­títót. Ezenfelül 300 központi állami magtisz­tító és csávázótelepet állítanak fel. Állatte­nyésztésünk terén az a törekvés, hogy tíz év múlva két és félmillió tehenünk legyen és a tejhozam az eddigi átlagos 1600-ról 2500 literre emelkedjék. Lóállományunkat 1.300.000-re, szarvasmarhaállományunkat 4 millióra akarjuk emelni. A sertéstenyésztés és a zsírkérdés főleg árkérdés. Takarmányo­zás szempontjából fel kell karolni az edd­ig elhanyagolt csicsókát. Be kell vezetni a kö­telező sertéspestis-oltást. Szükség van két állami sertéstenyésztési tangazdaságra. Az a célunk, hogy a két és félmillió helyett öt­millió juhunk legyen. Két juhtenyésztési tangazdaságot is felállítanak. Az eddigi 25 millió baromfi mennyiségét 50 százalékkal akarjuk emelni. Ha a régi, átlagos 65 darab tojást vesszük alapul, akkor az emelkedés 300 millió pengőt tenne ki. Harminc keltető­­központ négymillió darab naposcsirkét oszt ki a gazdák között. Létesítenek 10.000 mű­­anyát és 4 új állami baromfitelepet. A ja­vaslat az állattenyésztés fejlesztésére 150 millió pengőt szán. A kertgazdaság fejlesztésére is megtörtén­nek az intézkedések. Ötven százalékkal akar­juk emelni az eddigi 50 millió darabos gyü­­mölcsfaállományt, amely évente 26.000 va­gon termést hozott eddig­ .Harmincnyolcezer méhész 30.000 mázsa mézet termeszt. Itt is fokozásra van szükség, ugyancsak jelentősen kell fejlesztenünk a selyemhernyótenyész­tést. Részletesen foglalkozott az előadó az ér­tékesítés problémájával. Négymillió méter­mázsa befogadó­ terjedelmű új raktárház­sort építenek modern gépi berendezéssel. Vasútállomások mellett további hárommil­lió­ méter mázsa befogadóképességű burgonya­raktárházakat létesítenek. Az országban min­denütt górékat fognak építeni. 100.000 darab kisgazda-silót építenek. A terv szerint min­den község körülbelül 16, államilag szub­­bencionált silót kapna. Az eddigi 60 darab, 3000 mázsa befogadóképességű hűtőház­­hálózatot 7000 vagonosra fejlesztik. Főleg a visszatért területeken 1000 új szövetkezet létesül. Az értékesítési programra 207 millió pengő megy. A földmivelésügyi miniszternek joga lesz ezután érdekképviseletükön belül a termelő­ket kényszertársulásra bírni és joga lesz a szükséges értékesítés lebonyolítása végett egyedáruságot is létrehozni. A gazdasági akadémiákat egyetemi nívóra emeli a ja­vaslat. További 750­ téli gazdasági szaktan­folyam lesz, 269, tehát minden járásban új téli gazdasági iskolát állítanak fel. Létesíte­nek gazdasági szaktanárképző-intézetet is. A háztartási tanfolyamokat felemelik 60-ra. A tanítóképző intézetek mellé a földmive­­lésügyi miniszter szaktanárokat nevez ki. A kertészeti akadémiát is egyetemi rangra emelik. Igen fontos probléma, hogy meg­felelő olcsó hitelt kapjon a mezőgazdaság. Végeredményben megállapítja, hogy az 1.300.000.000 pengős befektetés nagymérték­ 3 ben fogja, előbbre vinni a mezőgazdaság ügyét. Ebből a visszafizetésből megtérül körülbelül 450 millió s ez az egész nemzeti jövedelmet az első évtized alatt már egy­­milliárddal fogja fokozni. (Nagy taps fo­gadta az előadó beszédét.) Szinyei Merse Jenő elnök napirendi indít­ványa szerint a Ház szerdán délelőtt foly­tatja a milliárdos mezőgazdasági javaslat vi­táját. Az interpellációkra egy órakor tér­nek át. A Ház ülése ezzel 3 órakor befejeződött. Leventeseresszemle lesz Kolozsvárott Cseretáborozást rendeznek az egy tömb­ben élő erdélyi, illetve székelyföldi leven­ték a szórványban élő bajtársaikkal együtt. Június 29. és július 14-ike között rende­zik a cseretáborozást és a honvédelmi kor­mány lehetővé tette 7000 székelyföldi le­vente számára, hogy a nagyjelentőségű megmozduláson résztvegyen. A táborozás célja a székely leventékkel megismertetni a szórvány magyarság helyzetét, a szór­ványban lévő leventék viszont megismerik a Székelyföldet. A leventéket máris kivá­lasztották, a nagytáboron valamennyi szé­kely község képviselteti magát, a leventék különben Kolozsvárott és Nagyváradon nyári tanfolyamon és ifjú­ vezetőképző tanfolyamon is részt vesznek. mm Az Mm 1 Rendezte: Carl Froelich A SZERELEM ÉS A BECSÜLET NAGY REGÉNYE SUDERMANN NOVELLÁ­JA !Premier ma! Uránia

Next