Nemzeti Ujság, 1942. július (24. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-01 / 146. szám
A képviselőház megkezdte a milliárdos mezőgazdasági törvényjavaslat vitáját Megszavazták az ügyvédi gyám- és nyugdíjintézeti alapról szóló javaslatot Vitéz Tars Tibor alelnök negyedtizenegyóra előtt néhányperccel nyitotta meg a képviselőház keddi ülését. Krúdy Ferenc előadó benyújtotta a pénzügyi és közjogi bizottság együttes jelentését az felhatalmazási törvényjavaslatról, amelynek további tárgyalására kimondották a sürgősséget. Bárczay Ferenc napirend előtt szólalt fel, s a következőket mondotta: Sajnálattal értesültem arról, hogy a folyó hó 24-én elnökletem alatt tartott együttes bizottsági ülésen történtek arra , indították Horváth Ferenc képviselőtársamat, hogy ellenem bizalmatlansági indítványt jegyezzen be, amelynek indokolását a mai ülés napirendjére első pontként ki is tűzték. Akik közéleti működésemet közelebbről ismerik, tudják, hogy mindig a méltányosság, az igazság keresése vezetett és mindig az ellentétek kiegyenlítése volt a célom. Ezen az állásponton vagyok ma is. Hogy ennek az álláspontomnak a keresztülvitele talán nem mindig jár sikerrel, annak legfőbb oka abban kereshető, hogy a közületek tanácskozásai során sokszor olyan atmoszféra alakul ki, hogy annak hatása alól talán még a leghiggadtabb tanácsvezető sem vonhatja ki magát. Ez történt a 24-én megtartott együttes ülésen is. Sajnálom, hogy ez ■megtörtént és hogy ez a körülmény okot szolgáltatott arra, hogy a bizottsági üléseken történtekkel a Ház plénuma is foglalkozni kénytelen. • Horváth Ferenc is felszólalt. Amikor indítványomat megtettem, engem sem az a szempont vezetett, hogy ellentéteket szítsak itt a Házban, hanem azért tettem meg indítványomat, mert úgy éreztük, hogy a bizottsági tárgyalás során hiba történt, amely reparációra szorul. Nagyon örülök, hogy ez a reparáció itt a Ház teljes ülésében is megtörtént. Ezt a magam részéről tudomásul veszem és indítványomat ezennel visszavonom.Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Bárczay Ferenc a jobboldalról átment az ellenzék oldalára és általános éljenzés és taps közben kezet fogott Horváth Ferenccel és Nagy Lászlóval. . Ezután a napirenden szereplő törvényjavaslatot tárgyalták. Hozzászólás nélkül fogadták el általánosságban a személyi állapotokra vonatkozó közlésekről kötött magyar-német egyezmény becikkelyezési javaslatát, majd rátértek az országos ügyvédi jogáim és nyugdíjintézet fedezeti alapjának növeléséről szóló törvényjavaslat vitájára. Torkos Béla előadó kiemelte, hogy a magyar ügyvéd a magyar bíróval együtt az egyik legmagasabb szellemi előképzettséget igénylő hivatást tölti be. Az ügyvédek magas szellemi előképzettsége és az a fontos széleskörű terrénum, amelyen működnek, két irányban követel törvényes beavatkozást Az egyik az ügyvédek általános anyagi helyzetének rendezése, a másik pedig az ügyvédség megszabadítása a zsidó szellemiségtől, amely nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az ügyvédség tekintélye a köztudatban mélyen alászállt. Az ügyvédek anyagi helyzetének rendezése terén fontos lépés ez a javaslat, amely szerint minden ügyvéd köteles a kereseti adó alapjának megfelelő százalékos arányban hozzájárulni az alaphoz. Ilyen módon a számítások szerint mintegy 700.000 pengővel növekednék a fedezeti alap. A javaslat az ügyvédség régi óhaját váltja valóra. Vitéz Váczy György (MEP) örömmel fogadja a javaslatot, amelynek célja, hogy az ügyvédség önmegadóztatása révén az intézet bevételeit felfokozza. Ismertette a javaslat létrejöttének előzményeit. Míg a felszabadult területeken az ügyvédi kamaráknak csak a zsidótörvényben megállapított százalékban lehetnek zsidó tagjai, addig a trianoni területen sok helyen még mindig 40— 60 százalék a zsidó ügyvédek száma. Kérte, mondják ki, hogy az ügyvédi kart egyenrangúsítsák a bírói és közjegyzői karral, amelynek zsidók nem lehetnek tagjai. Nagy László (MMP) megállapította, hogyaz ügyvédség olyan tiszteletreméltó hivatás, amely az állam részéről is mindenképpen megbecsülést és támogatást érdemel. A tragédia az, ami a magyar ügyvédséggel a liberális rendszer és a zsidóság térfoglalása következtében történt. Az ügyvédség csak akkor lesz száz, százalékig hivatás, ha a numerus nullásból törvény lesz. Határozati javaslatot terjesztett be, hogy utasítsa a Ház a kormányt, hogy a törvénykezési illetéket az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézeti fedezeti alap javára 10 százalékkal emelje fel, annak kimondása mellett, hogy ezt a pótlékot az illetékért elsősorban felelős ügyvéd az ügyfelére nem háríthatja át. Bartha Ignác, mint erdélyi képviselő szólt ajavaslathoz, amely szerinte is helyes intézkedéseket tartalmaz. A kisebbségi ügyvédsors nehézségeit és küzdelmeit vázolta. A románok módfelett megadóztatták a magyar ügyvédeket s kívánta, hogy ügyvédi kamaránkint globálisan állapítsák meg az adót, amit a kamara maga oszt szét a tagok között. Délerdélyből sok menekült ügyvéd érkezett a felszabadított területekre. Kérte, hogy ezek közül a rászorultak nyugdíj ügyét az intézet oldja meg. Az Északerdélyben maradt három ügyvédi kamarának járó és annak idején az ügyvédi nyugdíjalap javára befizetett összegeket fizettessék vissza , a román ügyvédszövetséggel. Elfogadja a javaslatot. Vitéz Várady László szerint a javaslat olyan szociális megoldást jelent, amilyent a korszellem megkíván. Az ügyvédi kírnak már a háború előtt volt nyugdíjintézete, amely 13 millió koronát adott hadikölcsönbe és koronajáradékba, így teljesen megsemmisült. A valorizációja körülbelül csak 500.000 pengőt tesz ki. A háború óta több mint húsz évnek kellett eltelni, hogy az ügyvédi kar jogos kívánságát teljesítsük. Elfogadja a javaslatot. Vitéz Téglássy Béla (MÉP) szerint minden testületnek, foglalkozási ágnak, amely szövetségbe vagy kamarákba tömörül, törekedni kell, hogy az önsegélyezés eszméjét, az önellátás gondolatát, a szociális progresszivitás teljes közösségi szellemét ápolja és építse ki. Hivatkozott az egyes ügyvédi kamarák indítványaira, majd az Országos Orvosszövetség nyugdíjalapjának kérdését tette szóvá. Reméli, hogy ezt,a problémát megoldó törvényjavaslat is hamarosan a Ház elé kerülhet. Elfogadja a javaslatot. Kadocsay László igazságügyminiszter állott ezután szólásra. Teljesen tudatában van a magyar ügyvédség nagyszerű jogszolgáltatási és társadalmi tevékenységének. A kérdés, amit a javaslat rendezni kíván, az ügyvédség problémáinak egy kis szektora. Az ügyvédség kérdését általánosan rendező törvényjavaslat már előkészítő tárgyalás alatt van, azonban a háború miatt a megoldásra váró kérdések között sürgősségi sorrendet, kellett megállapítani. Az ügyvédek rokkant fainak és özvegyeinek, valamint árváinak ügye nagyon sürgős. Megállapította, hogy a visszatért területek visszacsatolása alkalmával mindig emelkedett, így legutóbb a Délvidék visszacsatolásakor újabb 30.000 pengő póthitellel emelkedett a támogatás. Válaszolt a nyugdíjintézet hozzá intézett beadványára. Államsegéllyel nem lehet annyira támogatni, hogy ez lehetővé tenné a teljes összegek kifizetését. Körülbelül 33 százalékkal lehet így emelni most már a járadékot. (Taps.) Szováta-Fürdőn a ■ Szent József-villát a kalocsai iskolanővérek vezetik. A szobák ára: egyágyas 5—6 pengő, a kétágyas 10 pengő, naponta. A szobák új ágyneművel vannak felszerelve. Szoba kapható még a következő címen: Szt. József-villa, Szováta-fürdő Iskolanővérek NEMZETI UJSÁG 1942 július 1. Szerda ez egészséges vidám gyermekek különösen. Hát tiszta leftelletük üdeségét éressük. A száj és a fogak ápolása éppen olyan fontos, mint a bőré. Szoktassuk tehát a gyermekeket már kora ifjúságuktól kezdve rendszeres fogápolásihoz — mégpedig ODOL fogpeppel. MAGYARORSZÁG! ODOLMŰVEK R. T. BUDAPEST Ezerháromszáziillió pengő a mezőgazdaság fejlesztésére Áttértek a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Az elnök bejelentette, hogy az egyes pártok részéről a következő vezérszónokok szólalnak fel: Krúdy Ferenc, Csorba Sándor, Gesztelyi- Nagy László, báró Roszner István, báró Braunecker Antal, a kereszténypárt részéről Thassy Kristóf, további vezérszónokok: Németh Andor, Tatár Imre, Tildy Zoltán, Demkó Mihály és Szeder Ferenc. Fricke Valér előadó részletesen ismertette a rendkívül nagyjelentőségű törvényjavaslat intézkedéseit. Rámutatott arra, hogy ez egyik legfontosabb javaslata az évtizedeknek s erre a mezőgazdaság már hosszú ideje vár. Hivatása, hogy előmozdítsa a mezőgazdasági termelést. Külön jelentősége van annak is, hogy most, a háború közepén hozták a Ház elé, mert azt akarják, hogy már egy előkészített és átalakult mezőgazdaság könnyen be tudjon illeszkedni az új Európába a háború után. A javaslat tulajdonképpeni célja a termelés minőségi és mennyiségi emelése és a gazdálkodás intenzívebbé tétele. A javaslatba felvett összeget tíz év alatt fektetik be s minden évben a tárca költségvetése során irányozzák elő. Ismertette az egyes intézkedéseket, amelyek a talajkultúra emelését szolgálják. Évente 250.000 holdat meszeznek, 350.000 hold szikes területből , holdankint körülbelül 400 pengő költséggel 450.000 holdat digózással sziktelenítenek, 80.000 holdat pedig gipszeznek. A talajvíz-állapot megjavítását és a talajcsövezés kérdését külön, a közeljövőben ennek a törvényjavaslatnak egy külön kísérő javaslata fogja rendezni. A sáncolás modern eljárás. Általa lehetséges a talajerő fenntartása és az árvizek megakadályozása. Alig 40 pengőbe kerül egy katasztrális hold sáncolása. A javaslat évente 40.000 hold sáncolását irányozza elő. Szaktanácsadók révén vezetik rá a kisgazdákat a helyes műtrágyázásra, ötvenezer kisgazdaságban létesítenek bemutatótrágyatelepet és még külön 200.000 kisgazda kap ilyen telepet. Négyszáz szántószövetkezetet állítanak fel, 1000 darab kedvezményes traktort osztanak ki és 10.000 kisebb gépet juttatnak a kisgazdáknak. A mezőgazdaság gépesítésére a javaslatba 35 milliót vettek fel. 313 milliót irányoztak elő a termésfokozásra, aminek egyik eszköze a tagosítás. A tagosítás révén 50.000 hold újabb termőterületet nyerhetünk. A miniszter egyes területeken elrendelheti a tagosítást. Az első tíz évben 2300 községben vezetik be a tagosítást. Meszezésre 101, sziktelenítésre 54, talajvízelvezetésre, sáncolásra, alagcsövezésre és árkolásra 40, táperőfokozásra 37, gépekkel való ellátásra 35 és tagosításra 47 milliót állapít meg a törvényjavaslat. Nagy kérdés a nemesített vetőmaggal való ellátás. Elsősorban az állami birtokokon és a nagybirtokokon termesztik ki az egyes vidékek számára elit magvakat. Kiosztanak 16.000 ötven százalékos kedvezményű vetőgépet, ugyancsak 50 százalékos kedvezménynyel 4000 magtisztítógépet. A szegényebb községek számára ingyen kioszt a kormány 2000 darab vetőgépet és 2500 darab magtisztítót. Ezenfelül 300 központi állami magtisztító és csávázótelepet állítanak fel. Állattenyésztésünk terén az a törekvés, hogy tíz év múlva két és félmillió tehenünk legyen és a tejhozam az eddigi átlagos 1600-ról 2500 literre emelkedjék. Lóállományunkat 1.300.000-re, szarvasmarhaállományunkat 4 millióra akarjuk emelni. A sertéstenyésztés és a zsírkérdés főleg árkérdés. Takarmányozás szempontjából fel kell karolni az eddig elhanyagolt csicsókát. Be kell vezetni a kötelező sertéspestis-oltást. Szükség van két állami sertéstenyésztési tangazdaságra. Az a célunk, hogy a két és félmillió helyett ötmillió juhunk legyen. Két juhtenyésztési tangazdaságot is felállítanak. Az eddigi 25 millió baromfi mennyiségét 50 százalékkal akarjuk emelni. Ha a régi, átlagos 65 darab tojást vesszük alapul, akkor az emelkedés 300 millió pengőt tenne ki. Harminc keltetőközpont négymillió darab naposcsirkét oszt ki a gazdák között. Létesítenek 10.000 műanyát és 4 új állami baromfitelepet. A javaslat az állattenyésztés fejlesztésére 150 millió pengőt szán. A kertgazdaság fejlesztésére is megtörténnek az intézkedések. Ötven százalékkal akarjuk emelni az eddigi 50 millió darabos gyümölcsfaállományt, amely évente 26.000 vagon termést hozott eddig .Harmincnyolcezer méhész 30.000 mázsa mézet termeszt. Itt is fokozásra van szükség, ugyancsak jelentősen kell fejlesztenünk a selyemhernyótenyésztést. Részletesen foglalkozott az előadó az értékesítés problémájával. Négymillió métermázsa befogadó terjedelmű új raktárházsort építenek modern gépi berendezéssel. Vasútállomások mellett további hárommillió méter mázsa befogadóképességű burgonyaraktárházakat létesítenek. Az országban mindenütt górékat fognak építeni. 100.000 darab kisgazda-silót építenek. A terv szerint minden község körülbelül 16, államilag szubbencionált silót kapna. Az eddigi 60 darab, 3000 mázsa befogadóképességű hűtőházhálózatot 7000 vagonosra fejlesztik. Főleg a visszatért területeken 1000 új szövetkezet létesül. Az értékesítési programra 207 millió pengő megy. A földmivelésügyi miniszternek joga lesz ezután érdekképviseletükön belül a termelőket kényszertársulásra bírni és joga lesz a szükséges értékesítés lebonyolítása végett egyedáruságot is létrehozni. A gazdasági akadémiákat egyetemi nívóra emeli a javaslat. További 750 téli gazdasági szaktanfolyam lesz, 269, tehát minden járásban új téli gazdasági iskolát állítanak fel. Létesítenek gazdasági szaktanárképző-intézetet is. A háztartási tanfolyamokat felemelik 60-ra. A tanítóképző intézetek mellé a földmivelésügyi miniszter szaktanárokat nevez ki. A kertészeti akadémiát is egyetemi rangra emelik. Igen fontos probléma, hogy megfelelő olcsó hitelt kapjon a mezőgazdaság. Végeredményben megállapítja, hogy az 1.300.000.000 pengős befektetés nagymérték 3 ben fogja, előbbre vinni a mezőgazdaság ügyét. Ebből a visszafizetésből megtérül körülbelül 450 millió s ez az egész nemzeti jövedelmet az első évtized alatt már egymilliárddal fogja fokozni. (Nagy taps fogadta az előadó beszédét.) Szinyei Merse Jenő elnök napirendi indítványa szerint a Ház szerdán délelőtt folytatja a milliárdos mezőgazdasági javaslat vitáját. Az interpellációkra egy órakor térnek át. A Ház ülése ezzel 3 órakor befejeződött. Leventeseresszemle lesz Kolozsvárott Cseretáborozást rendeznek az egy tömbben élő erdélyi, illetve székelyföldi leventék a szórványban élő bajtársaikkal együtt. Június 29. és július 14-ike között rendezik a cseretáborozást és a honvédelmi kormány lehetővé tette 7000 székelyföldi levente számára, hogy a nagyjelentőségű megmozduláson résztvegyen. A táborozás célja a székely leventékkel megismertetni a szórvány magyarság helyzetét, a szórványban lévő leventék viszont megismerik a Székelyföldet. A leventéket máris kiválasztották, a nagytáboron valamennyi székely község képviselteti magát, a leventék különben Kolozsvárott és Nagyváradon nyári tanfolyamon és ifjú vezetőképző tanfolyamon is részt vesznek. mm Az Mm 1 Rendezte: Carl Froelich A SZERELEM ÉS A BECSÜLET NAGY REGÉNYE SUDERMANN NOVELLÁJA !Premier ma! Uránia