Nemzeti Ujság, 1942. augusztus (24. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-23 / 190. szám

14 NEMZETI ÚJSÁG 1942 augusztus 23. Vasárnap Októberben lesz­ a lakberendezési vásár A kereskedelem- és közlekedésügyi mi­niszter engedélyt adott az Országos Ipar­egyesületnek arra, hogy a városligeti Iparcsarnok épületében, a mellette épült kiscsarnokban, valamint a környező sza­bad területen október 1.­ és 12.-e kö­zötti időben XIII. Őszi Lakberendezési és Háztartási Vásár elnevezéssel országos jellegű általános ipari vásárt rendezzen. Kiegész­­tették a kisipari árszabá­lyozásról szóló rendeletet A közellátásügyi miniszter augusztus 21-én rendeletet intézett az Ipartestületek Országos Központjához, amellyel a kis­ipari árszabályozásról megjelent rendelet egyes intézkedéseit egészíti ki. A kisipari árszabályozási rendelet egyrészt általános kalkulációs irányelveket állított fel min­den olyan kisipari szakma számára, ahol a szakmai részletekbe menő árszabályo­zás még nem történt meg, másrészt meg­állapította — a különböző eladási lehe­tőségek tekintetbevételével — a szakmán­ként felszámítható nettó haszon százalé­kát. Az általános üzleti és kereskedelmi költségek címén az árkiszám­ításoknál te­kintetbe vehető összegek kiszámítását a kisiparosok a kalkulációs irányelvekben meghatározott módon további rendelke­zésig önmaguk végezhették. A felszámítható rezsiköltségekre vonat­kozó ezen ideiglenes rendelkezést egé­szíti ki a közellátásügyi miniszternek most kiadott rendelete. Eszerint az egyéni rezsikulcs kiszámítást 1942 szep­tember 15-től kezdődőleg csak azok a kis­iparosok végezhetik, akik a rendeletben felsorolt üzleti könyveket (pénztárkönyv, bizonyos esetekben megrendelési könyv és munkabér nyilvántartási könyv) leg­alább 1942 január 1. óta vezetik. A kiszá­mított egyéni rezsikulcsok azonban nem haladhatják meg a rendelet mellékleté­ben szakmánként feltüntetett legmaga­sabb rezsikulcs-százalékokat. A rendelet úgynevezett irány-rezsikulcsokat is tar­talmaz, amelyeket minden kisiparos kü­lön igazolási kötelezettség nélkül alkal­mazhat, tekintet nélkül arra, vezet-e üz­leti könyveket vagy sem és tekintet nél­kül az általa foglalkoztatott munkások számára. A rendelet külön intézkedése­ket tartalnaz a hadbavonult kisiparosok üzemeire vonatkozóan és előnyösebb el­bírálásban részesíti azokat rezsiköltségek elszámolása tekintetében. A pótanyagok használata a közszállításoknál A megszokott nyersanyagok hiánya, amely a­ háború folyamányaképpen számos ipar­ágban jelentkezik, két okból is kedvezőtle­nül hat ki a közszállító vállalatok termelé­sére. Egyrészt nélkülözni kénytelenek az eddig felhasznált nyersanyagokat, másrészt azonban a közszállítási tevékenységnek sok­szor az is akadálya, hogy a kiíró hatóságok ragaszkodnak a részletes közszállítási felté­telekben előírt anyagoknak a használatához és nem fogadják el az azok helyettesítésére újabban felhasznált anyagokat. Tekintettel arra a fontos honvédelmi és ipari közérdekre, amely a közszállítások színvonalának fenntartásához, sőt fokozásá­hoz fűződik, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara felterjesztéssel fordult a gazda­sági minisztériumokhoz annak intézményes lehetővé tétele érdekében, hogy a piacon kellő mennyiségben rendelkezésre nem álló anyagok helyett a közszállító vállalatok a­­ bevált helyettesítő anyagokat használhassák. A kamara felterjesztésére most a kereske­delem- és közoktatásügyi miniszter rendele­tileg kimondotta, hogy a közszállítások kap­csán a pótanyagok, használatát a vezetése alatt álló intézmények nem tekintik a köz­­szállításból kizáró oknak. A Magyar Általános Hitelbank és a­­Nova Közlekedési és Ipari R­­ T. részvé­nyeseinek augusztus 22-én tartott rend­kívüli közgyűlései elhatározták a két tár­saság egyesülését oly módon, hogy a Nova Közlekedési és Ipari Rt. minden aktívájá­val és passzívájával beolvad a Magyar Általános Hitelbankba és részvényesei minden 2 darab részvényükért 1 darab Magyar Általános Hitelbank-részvényt kapnak cserébe. Mihelyt az Egyesülésre vonatkozó határozatok joghatályosakká válnak, a részvénycsere lebonyolításának módozatai közzé fognak tétetni a Buda­pesti Közlönyben. NEMZETI GAZDASÁG Nagy ingadozást, mutat országszerte a búzatermés hozama A vetések állásáról és a mezőgazdaság állapotáról a földmivelésügyi miniszter szom­baton adta ki új jelentését, amelyből meg­állapítható, hogy a kalászosok közül a búza aratása mindenütt befejeződött. Cséplése leg­több helyen nagy erővel folyik. A termés­hozam országszerte igen nagy ingadozást mu­tat, a minőség azonban általában nagyon jó. A rozsot mindenütt learatták már, cséplése is a legtöbb helyen befejeződött. A termés­hozam általában a várakozáson aluli maradt és néhol a minőség is kifogás alá esik. Igen sok a másod- és harmadrendű rozs. Az őszi árpa cséplése nagyrészt befejeződött. A tava­szi árpát még cséplik. A zab késői vetéseit még néhol aratják. Hordása és cséplése fo­lyamatban van. Országszerte jó minőséget adott. A kapások közül a kukorica az utóbbi 3 hét alatt, a kedvező időjárás hatására, a leg­több helyen javuló fejlődést mutat. Ha az időjárás kedvező lesz, igen kevés lesz az a kukorica, amelyik nem fog beérni. A burgo­nya fejlődésére az utóbbi 3 hét időjárása kedvező volt. Egy-két vármegyében azonban a csapadékos időjárás már kissé későn kö­vetkezett be és a szárazság következtében tönkrement burgonyákon már nem tudott segíteni. A cukorrépa és a takarmányrépa a csapadék hatására kedvezően fejlődik. Na­gyobb mérvű kártételről eddig még nem ér­kezett jelentés. A késői vetésű répák is meg­erősödtek. Az őszi repce vetéséhez a talajelőkészítő munkák nagy erővel folynak. Az esők hatá­sára jó munkát tudnak végezni és így re­mény van rá, hogy vetése jól előkészített talajba fog történni. A kerti vetemények a kedvező időjárás hatására jól fejlődnek. Egy-két hűvös éj­szaka helyénként ugyan megállította kissé fejlődésüket, ennek ellenére általában ki­elégítő termést adnak. Az uborka termésho­zama jónak mondható. A zöldpaprika minő­sége megfelelő. A paradicsom meleg idő esetén jó termést ígér. A szójabab hüvelyei és magja néhol a szárazság következtében apró maradt. A ké­sői vetések beérése néhol bizonytalan. A to­vábbi fejlődéséhez és a beéréshez meleg, hosszú őszre van szüksége. Az őszi zöldho­zam az eső hatására jó lesz. A magborsókat legtöbb helyen elcsépelték. A minőség ki­elégítő. A napraforgó korai vetései jól fejlődnek, a késői vetések beérése azonban bizonyta­lan. A ricinus késői vetései néhol még csak most kezdenek virágzani, elmaradottak és alacsonyak, beérésük teljesen bizonytalan. A takarmányfélék közül a lóhere második kaszálását legtöbb helyen betakarították. A maglóherék fejlődésére a csapadék nem volt kedvező, mert néhol nagyon felnő a sarja. Helyenként az ápion tett jelentős károkat. A tarlólóherék a kedvező időjárásra igen jó fejlődnek. A lucerna harmadik, sőt néhol már negyedik kaszálása van folyamatban. A maglucernák általában nagyon gyomosak és ritkák. Érés előtt állanak. A rétek és le­gelők a júliusi szárazság következtében sok helyütt lesültek. Az utóbbi három hét ked­vező időjárása hatására reményünk lehet a felfrissülésükre és arra, hogy a kijáró jó­szágot el fogják tudni tartani. A gyümölcsfélék közül az alma téli fajtái jól fejlődnek. Az őszibarack jó minőségű termést ígér. A dió helyenkint közepes, he­lyenkint gyenge termést ígér. A szőlők fej­lődésére az utóbbi hetek időjárása kedvező volt. Az ipari növények termeléséről szóló rendeletben figyelembe vették a gazdakívánsá­gokat Megemlékeztünk már arról, hogy a kor­mány a napokban rendeletet adott ki, amely az 1942—43. gazdasági évben egyes ipari növények kötelező­ termeléséről in­tézkedik azért, hogy az ország elsőrendű közellátási és honvédelmi szükségletei ebben a vonatkozásban biztosan fedez­hetők legyenek. A rendelet előkészítésé­nél a földművelésügyi minisztérium fel­használta azokat a gyakorlati tapasztala­tokat, melyeket a folyó évben ebben az irányban szerzett és különösen figye­lembe igyekezett venni a gazdaközönség részéről kifejezésre juttatott kívánságo­kat. Elsősorban súlyt helyezett arra, hogy a kormányrendelet idejekorán megjelenjen. Ez már augusztus első napjaiban meg is történt, tehát minden gazdának módjá­ban van őszi és tavaszi vetőtervét a ren­delet által megszabott követelmények figyelembevételével összeállítani és a kí­vánatos előkészítő intézkedéseket minden vonatkozásban idejében megtenni. Nyomatékosan figyelembe vette a ren­delet azt a múlt évi gazdapanaszt is, hogy a rendelet rendszere túl merev volt, erősen megkötötte a gazdák kezét és nem tette lehetővé több általánosan termelt ipari növénynek beszámítását a megálla­pított százalékos keretbe. Ezt a panaszt a most kiadott kormányrendelet kikü­szöbölte, mert lehetővé teszi a fonal- és rostnövények területének a beszámítását is. Ezenkívül teljes egészében beszámítani engedi a repce vetésterületét. A repcére a múlt évben a rendelet nem terjedt ki és ezért a gazdák örömmel fogadták most azt az intézkedést, hogy ez a magyar gaz­dák által már évszázadok óta termelt és legjobban ismert olajosnövény ez évben beszámítható a kötelező termelés kere­tébe. Sajnos, a repcevetésnek elég nagy a kockázata, ezért természetesen, ha a repce a tél folyamán kipusztul, vagy ki­szántása válik szükségessé, helyette más ipari növényt kell termelni. A termelhető olajosnövények sorába ez évben bekerült többek közt a mák is. A földmivelésügyi minisztérium a gaz­datársadalmi érdekeltségek meghallgatá­sával jelölte ki azokat az ipari növénye­ket, melyeket az egyes vidékeken a leg­célszerűbb és így a legkívánatosabb ter­melni, de a rendelet lehetővé tette, hogy, ha valaki sajátos viszonyai között más ipari növény termelését tartja helyesebb­nek, tetszése szerint választhassa ki a termelendő növényt, ebből azonban 25 százalékkal nagyobb területet kell el­vennie. A hadviselés belföldön fedezendő szük­ségletei — különösen a behozatali lehető­ségek megszűnésével — jelentősen meg­növekedtek, ezért az olajos- és rostnövé­nyek termelésének területét intézménye­sen növelni kellett, ez, valamint az összes növények beszámításának lehetősége tette szükségessé az eddigi területi határok le­szállítását, valamint a százalékos terület­nek mérsékelt növelését. Az elmúlt években a legtöbb panasz a ricinus kötelező termelésével kapcsolat­ban hangzott el, amit érthetővé tett az, hogy a kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett a ricinus gyakran rosszul érett be és csekély volt általában a hozama. Eze­ket a panaszokat a jövőben bizonyára enyhíti majd a földmivelésügyi miniszté­riumnak gondoskodása, hogy korábban érő, tüskementes toku ricinusvetőmag álljon a gazdaközönség rendelkezésére. Az eddig szerzett tapasztalatoknak figye­lembevételével mellőzte a kormány több nem megfelelőnek bizonyult vidéken a ricinus termelésének elrendelését. Ezeken kívül a most megjelent kormányrendelet még­ több más vonatkozásban fogéko­­nyabbá teszi a rendelet végrehajtását és igyekszik alkalmazkodni a gyakorlati élet kívánságaihoz. Új intézkedés a dohány és cukorrépa kötelező termelésének elrendelése, amit az tett szükségessé, hogy az ország cukor- és dohányellátása minden körülmények között feltétlenül biztosíttassék, különö­sen pedig gondoskodni kellett a harcté­ren lévő katonák dohányneművel való ellátásának biztosításáról. A dohány és cukorrépa termelése a mezőgazdaság vál­ságos éveiben sok gazda számára előnyt és a többi terménynél kedvezőbb bevételi lehetőségeket biztosított, ezért méltányos, hogy most a kormány elsősorban azokat óhajtja a cukorrépa Cs dohány további termelésére kötelezni, akik a múltban is ezzel rendszeresen foglalkoztak. A gaz­dák kívánságainak megfelelően a do­hánymag termelését szolgáló területeket is beszámítják az ipari növények előírt százalékos területébe. Minthogy a kormány az adott lehető­ségek között figyelembe vette a gazdakö­zönség részéről kifejezett óhajokat, el­várja, hogy a gazdaközönség nemcsak a rendeletből folyó kötelezettségének tesz eleget az előírt területek bevetésével, ha­nem a sikeres termelési feltételek megte­remtésével biztosítani fogja, hogy az or­szágnak az ipari növények megfelelő ter­méshozamához fűződő nagyjelentőségű honvédelmi és közellátási érdekei a gazda­közönség megértő támogatásával kielégí­tést is nyerhessenek. Országos vásárok. Augusztus 25-én, ked­den: Beszterce, Budapest, Cseszkreg, Iván, Kőröshegy, Letenye, Miskolc, Munkács, Nagyberezna, Kúra, Szabadhidvég, Szécsény, Tata, Toponár, Vári, Verebély.­­ Augusztus 26-án, szerdán: Beregszász, Beszterce, Buda­pest, Miskolc, Nagysalló, Petrőc, Tata, Ti­szabercel, Udvard, Veszprém­varsány. — Augusztus 27-én, csütörtökön: Beregszász, Bény, Bodrogkeresztúr, Budapest, Kapuvár, Miskolc, Madar, Szendrő, Torna, Újfehértó, Verebély, Zala. — Augusztus 28-án, pénte­ken: Budapest, Csököly, Királyháza, Nagy­berezna, Rimaszombat, — Augusztus 29-én. szombaton:­ fiáié, fiuilapest, Csanádpalota, Majs, Nyirlugos, Perkáta, Székelyhid, Szek­­szárd, Vári, Zalalövő. — Augusztus 30-án, vasárnap: Kisújszállás, P­erréve, Temerin. — Augusztus 31-én, hétfőn: Bonyhád, Cser­­venka, Decs, Fülöpszállás, Felsővadász, Há­romfa, Hatvan, Irsa, Istvándi, Kapuvár, Kisvárda, Köveskál, Mór, Nagykőrös, Po­roszló, Sátoraljaújhely, Szene, Szentmárton­­káta, Szirák, Tápiógyörgye, Úszód, Vác.­­ Gyakran előfordul, hogy valamelyik vásárt különböző okok miatt nem tarthatják meg, ezért célszerű az illetékes község elöljárósá­gához válaszbélyeges kérdést intézni, hogy a hirdetett vásárt megtartják-e és lesz-e­ állat­­felhajtás. " Tízezer mangalica­ tenyészkosát oszta­nak ki kedvezményes áron Báró Bánffy Dániel földmivelésügyi mi­niszter a mezőgazdaság fejlesztésének pro­gramja keretében a népies mangalica sertés­tenyésztés minőségi színvonalának és ter­melőképességének emelése céljából még a folyó évben kisgazdák részére több mint 10.000, törzskönyvelt származású tenyész­­kocának kedvezményes áron való kiosztá­­­sát határozta el, amelyet a vármegyei m. ldr. gazdasági felügyelőségek, a Mangalica­­tenyésztők Országos Egyesületének közre­működésével bonyolítanak le. A kiosztásra kerülő teny­észkocák 8 hó­naposnál fiatalabbak és 12 hónaposnál idő­sebbek, továbbá 45 kg-nál könnyebbek és 60 kg-nál nehezebbek nem lehetnek s azok­ból 1—1 darabot csak a 30 kát. holdnál ki­sebb szántóföldi mivelés alatt álló t­erülettel rendelkező hivatásos kisgazdák kaphatnak. Az akció eredményének érdekében közsé­genként legalább 20 darab kocát kell ki­osztani. A kiosztásban részesült kisgazdáknak kötelezettséget kell vállalniuk, hogy a ka­pott tenyészkocákat legalább két esztendeig tennyésztésre használják. Ezen időn belül tehát azokat eladni vagy levágni csak a vár­megyei gazdasági felügyelőség előzetes en­gedélye alapján szabad. A kiosztásra kerülő kocák kedvezményes kiosztási ára , azok­nak súlya szerint 100, 110 és 120 pengő. Az igényléseket a gazdasági felügyelőségnél kell bejelenteni. Az akciót november végéig be kell fejezni. A kecskeméti és gyöngyösi zöldség- és gyümölcspiac. A kecskeméti gyümölcs- és zöldségpiacon igen élénk kereslet mellett szilárd volt az irányzat. Gyümölcsből és zöldségféléből közepes volt a felhozatal. Nagykereskedelmi árak: Körte­la 80—100, Ila 40—70, vörös szilva 40—45, nyári aszaló szilva 90, vérbéli szilva 70—75, őszi aszaló szilva 65—70, sárgadinnye 20—20, görög­dinnye 15—20, vajalma­la 80, Ila 50—60, tüköralma fa 70—85, Ila 40—60, Oportó szőlő 70—75, szőlőskertek királynéja 1 pengő, Kossuth Lajos 90, madlen 70—75, zöld­paprika hegyes 15—16, tölteni való, zöldbab 32—35, paradicsom 18 fillér kg-ként. — A gyöngyösi gyümölcs- és zöldségpiacon paradicsomból közepes, egyebekből pedig gyenge volt a felhozatal. Bár a kereslet lanyha volt, az irányzat mégis szilárdnak mutatkozott. Nagykereskedelmi árak: Nyári körte 80—100, király 100—110, őszi barack 160—200, nyári alma 80—100, vörös szilva 40—50, kék szilva 25—30, sárgadinnye 16—20, görögdinnye 16—20, Csabagyöngye szőlő 120—140, saszla 140—150, szőlőskertek ki­rálynéja 140—150, borszőlő 100—110, saláta uborka 20—28, eltenni való 40—50, tök 10—12, gerezdes paradicsom 10—14, Lucullus 10—14 fillér kg-ként. Az értéktőzsdén a forgalom a tőzsdetanács határozata értelmében szünetelt. Baboxia és termény A terménytőzsdén a kereslet fokozódik, de csak egyes cikkekből kaphatók egyelőre kisebb-nagyobb tételek a piacon. Ezúttal csak fehérbabból adtak el aránylag nagyobb mennyiséget, mégpedig négy és fél vagont. A piac forgalmának megélénkülésére termé­szetesen csak akkor kerülhet sor, ha az egyes magvak betakarítása, illetve cséplése befejeződik. A terménypiac kötései: Fehérbab háromszor 150 q 59, csillagfürt kétszer 150 q 28, bíborheremag tavalyi 10 q 140, 40 V* 150, hagymamag 100 q 600 pengő mázsánként. A MAGPIACON a Magyar Magtenyésztési Rt. Budapest—Monor heti jele­ntése szerint az elmúlt héten is szűk keretek közt mozgott a tőzsdei for­galom. Borsó alig kerül piacra. Köményben, mus­tárban és íűmagvakban volt némi forgalom. Gyenge a mák kínálata is. Herefélék közül bíbor­­heremagból bukkan fel egy-egy tétel.­­Hivatalos nyersáruárak 100 kg-ként ad feladóállomás: köles fehér, szürke, vörös, japán. Bpest 32, hajdina 36, kendermag szokványszerü 120, kendermag magas­­növésű bell. vetőmag 150, kék mák 175, mustár­mag fehér 160, mustármag fekete 100, köménymag 380, koriandermag 30, Viktóriaborsó sterilizált 53, expresszborsó steril. 45, lencse kisszemü steril. 54, lencse közepes steril. 64, lencse nagyszemü steril. 74, bab fehér, szokvány, gyöngy 59, lóheremag nyers, arankás 90% Bpest 330, lucernamag nyers, arankás 90% Bpest 385, balacinmag hámozatlan 90% 80, bíborheremag 95% 150, fehérheremag 94% 360, komlós lucernamag 95% 200, svédheremag 94% 340, nyúlszapukamag 90% 220, somkórómag 94% 150, szarvaskerepmag 94% 260, muharmag 95% 40, szudánfamag 95% 70, szöszösbükköny 95% 115, pan­­nonbükköny 96% 50, tavaszibükköny. 98% Bpest 40, csillagfürt 96% édes 35, csillagfürt 96% keserű 28, tavasziborsó (homoki) 94% 60, ősziborsó (mezei) 94% 60, szegesborsó 95% 40, cirokmag 95% seprő­cirok 28, cirokmag 95% cukorcirok 40, csibehar­­mag 96%­ óriás 55, csibehurmag 96% aprószemü 50, gomborkamag 96% 65, csomósebir 200, franciaperje 240, olaszperje 200, réticsenkesz 200, rétikomócsin 220, angolperje 240, juhcsenkesz 300, rétiperje 400, tarackostippan 330, ligetiper­je 600, taréj­os cincor 410, réti ecsetpázsit 400, soványperje 420, arany, zab 700, magyar rozsnok 200, tarackos vöröscsen­­kész 270, csicseriborsó 53, csikórépamag 280, ta­karmányrépamag 160, tarlórépamag 200 pengő-

Next